Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-31 / 121. (274.) szám

Csütörtök, május 31. úgy hat, au int a gyűlölet riadója. A tóilfiigymimsZ'teT ■helyesen mondja, lio>gy a cseh-szlovák köztársaság népe kívánja a Magyarországgal való jóviszonyt, de ha ez igy van, akkor osalk üres taktikázás, ha a következő 'mondatban arra bivatkoiziiik. hogy a nemzetgyűlés elé nem vilhettné a magyar kölcsön ügyét. Benes leiki átalakulást kíván, amikor a lel­kek békéjét éppen az ő poliüSkája hiúsítja meg, amely most is mindent elkövet, csakhogy Magyar- ország gazdasági konszolidációja meg ne valósul­hasson. A Idkek megtérésének azok az ellenségei, akik oktalan bizaknaitlansáigukíban és előre gyanak­vásukéban egy védtelen ország újjáépítéséiben is veszedelmet látnak. (A szerk.) őo®e©©es©©©ö»e©©©®eeoooe®o9ö©©s» Az állami üzemek uj igazgatása. Prága, május 30. Az állami üzemek uj igazgatásáról tavaly decemberben hozott törvény értelmében a végrehajtással megbízott pénzügyminiszté­rium átdolgozta az eredeti végrehajtási uta­sítási rendeletét és nyilatkozattételre meg- kiildötte az illetékes helyekre. Eszerint a kereskedelmi alapon igazga­tandó állami üzemek és intézetek közé a kö­vetkezőket vették föl: A lánai állami birtokot, a cseh-szlovák sajtóirodát, a prágai, saazi, pozsonyi, kas­sai és ungvári állami nyomdákat, a prágai és pozsonyi hivatalos lapokat, a cseh-szlo­vák fegyvergyárat Brünnben, a katonai léghajógyárat, az uhrinevesi mezőgazda- sági iskolai üzemeket Prága mellett és ugyanilyen üzemeket Tetschen-Liebwerd- ben, a dohányjövedéket, az állami sorsjá­tékot, a körmöcbányai állami pénzverő- műhelyt, a pénzügyminisztérium bankhi­vatalát, a postát és a vasutakat, az állami erdőket és birtokokat, az állami bánya- és kohómüveket és végül az állami fürdőket. Mindezeket az üzemeket a magánválla­latok alapelvei szerint kell igazgatni. Gazda­sági rendeltetésüknek a lehetőség szerint legteljesebb betöltése mellett, az állam ré­szére a lehető legnagyobb jövedelmet kell hozmok. A pénzügyminisztérium bankhivataiát olymódon kell igazgatni, hogy föladatát a jövőben, mint az állam jegyintézete, a lehető legtökéletesebben teljesítse és különös figye­lemmel legyen a hitel- és valutapolitikára. Ha a szükséges üzemi tőke a saját jöve­delmekből nem volna fedezhető, a figyelembe jövő üzemek a hiányzó eszközöket, más ren­delkezés hijján, elsősorban rövidlejáratu ma­gánhitelek utján szerezhetik meg, másodsor­ban az állampénztár előlegeiből és alkotmá­nyosan engedélyezett állami hitelekből. Eset­leges veszteségeket állami pénzekből fede­zett előlegekből kell fedezni. A beruházások saját anyagi eszközökkel hajtandók végre és csak kivételes esetekben az alkotmányosan engedélyezett állami beruházási kölcsö­nökből. Az üzemek főfelügyeletét az a közép­ponti hivatal gyakorolja, amelynek reszort­jába az üzem tartozik. Ez a hivatal nevezi ki az igazgatósági bizottságot, amely alá a nagyobb üzemeknél egy vezérigazgatóság és minden üzemnél egy igazgatóság tartozik, amelyeknek a közvetetten igazgatás a föl­adatuk. Az igazgatási bizottság elnökét a reszortminiszter nevezi ki a tisztviselői kar­ból, azonkívül a kettőtől négy tagig szám­láló delegáltak felét is, a többieket a pénz­ügyminiszter nevezi ki. Nem pragmatikus tisztviselőkből kikerült igazgatók bizonyos körülmények között óvadékot adnak és az igazgatási bizottság engedélye nélkül sem saját, sem idegen számlára más vállalat ve­zetéséi nem láthatják el. A könyvelés tekintetében elsősorban a kereskedelmi törvény rendelkezései mérték­adók, azonkívül a különös utasítások. Az üz­leti év költségvetési okokból január elsején kezdődik és december 31-ével zárul. Az üz­leti év végén általános leltározás történik és össze kell állítani a mérleget. Minden válla­latnak megújítási és tartalékalapja lesz. Az előbbi a javítási munkálatok és az üzem tö­kéletesítésére szolgál, amennyiben ezek a munkálatok nem haladják meg a tervszerinti föntartás keretéit, áz utóbbi elemi katasztró­fák okozta veszteségek fedezetére való, amennyiben az ilyen veszteségek nem vol­nának a jövedelmi többletből fedezhetők. Az üzemek tiszta nyereségét az alapdotáció és beruházási költségek levonása után, az ál­lampénztárnak kell beszolgáltatni. Az üze­mek pénzügyi gazdálkodását a rcszortmi- nisztérium által kiküldött revíziós bizottság évenként legalább egyszer ellenőrzi. A hi­Basch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1038 vatalnokok és alkalmazottak jogait és köte­lességeit egy külön szolgálati szabályzat szabályozza. A nyugdijak és ellátási illetmé­nyek az üzemeket terhelik. A tisztviselőkre és alkalmazottakra nézve visszavonásig a szolgálati pragmatika marad érvényben. Az itt vázolt rendelet még nem végle­ges tervezet. A postaminisztérium ugyanis lényegesen eltérő álláspontot foglal el. Szem előtt tartva azt az elvet, hogy a posta első­sorban forgalmi intézmény, a postaminisz­térium azt az álláspontot képviseli, hogy ebben a reszortban a kereseti tehetőségek egyáltalán nem jönnek figyelembe és hogy a postaigazgatásnak csak a költségei fede­zéséről keltene gondoskodnia. A földmivelés- ügyi, vasutügyi és kereskedelemügyi mi­nisztérium pedig a törvény szellemét úgy magyarázzák, hogy a törvény alá eső vál­Páris, május 30. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Daily Mail jelentése szerint a Dams- tádíer Bank vezérigazgatója Londonba ér­kezett és az alsóházi képviselők ipari cso­portjával hosszabb megbeszéléseiket folyta­tott a jóvátétel kérdést illetőleg, majd visz- szautazott Berlinibe, hogy jelentést tegyen Cuno birodalmii kancellárnak. A Daily Mail szerint Németország száz millió font sterlinget hajlandó Franciaor­szág, Belgium és Olaszország újjáépítésé­nek céüaira fizetni. A kormány megbízottai Londonban London, május 29. (Reuter.) Illetékes helyen mit sem tudnak arról, mintha a német kormány három megbízottja Londonban járt volna, hogy iaz angol kormány véleményét a Páris, május 30. (Havas.) Poincaré minisz­terelnökhöz a kamatra miai ülésén Herriot képviselő kérdést intézett az angol javasla­tokra vonatkozólag. Poünearé válaszában kijelentette, hogy semmi kilátás sincsen arra, hogy Anglia meg fogja változtatni teljességgel elfogad­hatatlan januári javaslatait. A belga kormány is belátta annak lehe­tetlenségét, hogy a francia és angol álláspon­tot összhangba hozzák és ezért a francia kor­mány oldalán foglalt állást, mert belátja a francia kormány teljes igazát. Poincaré ez­után a németek passzív ellenállására vonat­kozólag tett fontos kijelentéseket. Hangoz­tatta, hogy az ellenállás csökkenéséről úgy a munkásság, mint a munkaadókat illetőleg naponta kedvező jelentések érkeznek. Ha ezonban minden várakozás ellenére Német­ország egészen a tél beálltáig ellenállást ta­núsítana, akkor Franciaország meg fogja tenni a1 megfelelő 'intézkedéseket a megszállt területek élelmezésének biztosítására. Fran­ciaországnak nem sürgős az ügy, nyugod­tan be fogja várni, mig Németország belátja annak szükségességét, hogy adósságait meg­fizesse. Poincaré kamarai beszéde Páris, május 29. (Havas.) A kamarában a Ruhr-akció hiteleinek. tárgyalásánál Poin­caré Tardieunek adott válaszában kijelen­tette, hogy a Rulír okkupációját sok hóna­pon át gondosan előkészítették. Franciaor­szág azonban nem alkalmazta mindjárt kez­detben a legerősebb nyomást, mert ennek bekövetkeztéért a felelősséget Németország­ra akarta hárítani. Poincaré kijelentette, hogy a Rulirvidéken az egyetlen-ur Degoutte tábornok. Mivel Németország leszerelése csaknem teljesen biztosítva van, nincs szük­ség a Tardieu által követelt újabb csapat- megerösitésekre. Egy évfolyamot kénytele­nek voltak mozgósítani és ennek költségeire kénytelen volt a kormány hitelt kérni, azon­ban több katonai erőre szükség nincs. — A kamara ezután megszavazta a kért hitelt. «• iTriar Elfogadták a francia költségvetést Páris, május 29. (Havas.) A kamara 505 szavazattal 63 elten elfogadta a költségvetés második részét, nevezetesen a rendes költ­ségvetés 2.707,203.865, a pótköltségvetés 361,937.996, a Németország által megtérí­tendő 1.135,866.262 és az okkupációs hadse­lalatok igazgatási alapelveit esetről-esetre önálló kormányrendeletekkel kell szabá­lyozni. A pénzügyminisztérium elvetette azt az tervet, hogy az ellentétes nézeteket egy mi­niszterközi ankéten kiegyeztessék, mert nem vár az ankéttói megfelelő eredményt. Egy­előre nyílt kérdés, hogy miképpen sikerül majd a pénzügyminisztériumban kidolgozott rendelettervezetet meg nem érett alakjá­ból az egyes reszortok külön kívánságaival összhangba hozni. Minden valószínűség sze­rint a rendeletét az egyes reszortok leg­fontosabb megjegyzéseinek feldolgozásával fogják véglegesen, megszerkeszteni. A pénz­ügyminisztérium mindenesetre azon vau, hogy a rendeletét a költségvetési munká­latokra való tekintettel mielőbb véglegesen megszerkesztesse. jóvátételi kérdést illetően kipuhatolja. Az angol kormány álláspontja a jóvátételi kér­désben teljesen változatlan és teljesen fan­tasztikus az a beállítás, mintha az angol kor­mány a német kormánynak tanácsokat adna abban a tekintetben hogy miképpen szöve- gezze meg uj javaslatait. Németország tisz­tában lehet Anglia magatartásával, hiszen az angol külügyi államtitkár beszédei kellőkép­pen informálhatták. A kérdés elsősorban Franciaország és Belgium ügye, melybe Anglia nem avatkozik be, bár kívánja, hogy Németország kielégítő ajánlatot tegyen. Az angol kormány azonban semmi direkt ak­cióba e kérdésben nern kezd. A berlini angol követ Londonban London, május 30. D‘Abernon lord berlini an­gol nagykövet ma Londonba érkezett. reg költségeire szóló 42,501.933 fratiknyi hi­tel megadását. Németország deficitje tizenkét billió Berlin, május 30. (Berlini szerkesztőségünk íelefonjelentése.) A birodalmi tanács tegnapi ülé­sén bejelentették, hogy a birodalmi háztartás de­ficitje elérte a 12.4 billió márkát. Nem adják vissza az elrekvirált kilencvenöt milliárd márkát Essen, május 30. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) Degoutte tábornok megtagadta a Birodalmi Bank esseni fiókjából a napokban el­rekvirált 95 milliárd márka visszaadását. A tá­bornok azzal okolta meg elutasító határozatát, hogy a milliárdok elrekvirálására azért volt szük­ség, mert a birodalmi kormány mindezideig nem tett eleget a megszálló francia és belga csapatok költségeinek megtérítésére vonatkozó kötelezett­ségének. A német külügyi bizottság ülése Berlin, május 29. A birodalmi gyűlés külügyi bizottsága holnap a birodalmi kan­cellár elnöklete alatt ülést tart. A német és spanyol követ Cnirz ónnál London, május 30. A miéimet és spanyol nagy­követ tcgniap este tanácskozó sokat folytatott Garzon ,lorddal. Lutterfeecket haditörvényszék elé állítják Paris, május 29. Lutterlbeiclk düsseldorfi he- Jy.ettes kormányelnököt ma diéHetötlt Qrefeldire szállították, hol átadltálk a 'belga hiatáságdktniaik. Luittpirlbedíiet beílga haditörvényszék elé áUIStják, ment állítólag sértően nyiLtkozoitt a. Öeilgia kor­mányról. Lövöldöznek a franciák Düsseldorf, május 29. A Mülhliheiim és Essen közötti Boniíacins bányáiba iu' munkásak bie aktar- taik hiaitoiini, hogy a bánya üzemiét meigállliltsák. A tömeg francia őrség előtt haladt eh mely ímeig- álllá'sra s^óllliltatta fel ölklet. A németiek á felszó­lításnak nem engedőimeskedtek, mire a francra őrség közéjük lőtt. Egy nlémielf. maghalt. Az őr­ségeit vezénylő őrmestert a' kézién egy rwolív,ér­tövé s érte. Merénylet egy vonat ellen Düsseldorf, május 29. A Rüth-Raltliingen vona­lon bombamerényletet követtek cl egy vonat el­len. A mozdony altati: fölrabbant bonniba komo­lyabb kárt nem okozott. A rímeik mentén mégy fel nem robbant bombát tollái)tlak. itnüifi tff jififclcü tervezetei dolgoz tó. London, május 30. (Saját tudósítónk távirata.) Az Evenirtg Standard azt írja, hogy az angol kormány uj jóvátétel! tervezetet készít elő, amelyben Bouar Law terve bizonyos vonatkozásokban változást szenved. Baldwin a jóvátétel! kérdés gyors megoldására törekszik és sürgősen rendezni akarja az antant államok adósságainak kérdését is. E céljának megvalósítása érdekében vette be kormányába Mac Kémiát és Róbert Cecil lordot. Németország siáimiliié íonl®t!s®jfaidá fizetni Német—angol bizalmas tárgyalások. „A teljességgel elfogadhatatlan angol javaslatok, “ Á gömöri nytagdíjas megyei tisztviselők sorsa. Rimaszombat, május. 30. (Saját tudósítónktól.) Négy évvel ezelőtt történt egy nyári napon, hogy a vörös had­sereg kiürítette Rimaszombat várost és visszajött a cseh-szlovák katonaság és köz- igazgatás. Ennek az eseménynek egyik ki­sérő momentumaként egy reggelen plakát jelent meg a vármegyeháza kapuján, melyen kék ceruzával irt kusza betűk hirdették: Ez a plakát adta tudtára a Gömör- és Kis- hontvármegye közönsége által megválasz­tott tisztviselői kainak, hogy föl is ut, le is ut, az aj impérium köszöni az öthónapos in­gyen munkát — elmehetnek. Ingyen munkát Írtam, mert 1919 január 1-től május 31-ig a cseh-szlovák uralom szolgálatában álló me­gyei tisztviselők nem a rimaszombati cseh­szlovák, de a miskolci magyar adóhivataltól kapták fizetésüket. A plakát lógott egy na­pig, azután lekerült és uj emberek ültek le a vármegyeháza régi asztalaihoz. A régi tiszt­viselők nagy része a magyar Gömör szék­helyére, Putnokra ment, más része itt ma­radt és nyugdijat kért, vagy más foglalkozás után nézett. 15 Ke. havi nyugdíj, á A nyugdijat egyes tisztviselőkkel szem­ben a vármegyei adminisztrativni vybor megállapította. Ezek az emberek belekerül­tek a vármegyei nyugdíjasok szomorú és tövises utat jelentő sorába, mert a várme­gyei nyugdíjas tisztmsei ők ügyének rende­zése senkinek sem sürgős és senkinek sem alkotja gondját. Sokan havi 100, vagy 200 Kc-ből tengődnek, vergődnek, nyomorognak. Sőt van a nyugdíjasok között egy körjegyző özvegye, akinek most május hóra 15, mondd, ird és gondold el: tizenöt Ke havi nyug­dijat utaltak ki. Akiknek vagyonuk, házuk, vagy más ingatlanuk volt fölették s most kétségbeesetten állanak az életben és vár­ják azt a csodát, amely megmentheti őket a tisztességes, emberi életnek. Panasz a miniszterhez. Az egyik nyugdíjas tisztviselő most pa­nasszal fordult a szlovenszkói miniszterhez. A panaszos beadványból közöljük a követ­kező érdekes és az állapotokra jellemző részletet: Az 1919. évi december 9-én tartott vármegyei közgyűlés ... számú határoza­tával lettem nyugdíjba helyezve 1919. évi augusztus 1-től kezdődően s nyugdijam 3444 korona törzsnyugdijban, 720 korona la'kbérnyugdijhan s 540 korona háborús se­gélyben, összesen 4704 koronában lett megállapítva és a ... számú zsupáni ren­delettel a rimavská-sobotai adóhivatalnál kiutalva. Az uj nyugdíjtörvény alapján teendő magasabb összegű nyugdíj kiuta­lásáig az 1921—1922. években a várme­gye ezen összegen fölül még 1000—1000 korona nyugdíj rendezési előleget is utal­ványozott ki az, 1922. év december havá­ban pedig a nyugdíjtörvény értelmében, egyenesen miniszteri rendeletre, újabb el­bírálás alá vevén a vármegyei nyugdijak ügyét, a családi pótlékkal együtt az én nyugdíjamat 9748 korona összegben álla­pította meg és utalványozta ki. Ezen összeget azonban a folyó évre az adóhivatal már fíem fizette ki, hanem ehelyett kifizette a régi 3444 korona törzs- nyugdíj egyhavi összegét s a 720 korona lakbémyugdij és 540 korona háborús se­gély első negyedévi részét, februárban egyáltalán nem fizetett semmit, március­ban a törzsnyiigdijnak februári és április­ban szintén a törzsnyiigdijnak március havi részletét: 287—287 koronát azzal a ncmhivatalos magyarázattal, hogy az egy­hónapi elmaradt törzsnyugdijat, valamint az áprilisban elmaradt negyedévi lakbér­nyugdijat és háborús segélyt május havá­ban már közvetlenül az állampénztár fogja postai utón megküldeni s valószínűen ez alkalommal már a teljes fölemelt nyug­díj is visszamenőleg folyósítva lesz. Május havában azonban az történt, hogy postai utón V—1 jelzéssel 287 ko­rona nyugdíj lett nekem kézbesítve a posta által, vagyis május havában ismét csak egyhavi törzsnyugdijat kaptam, még pedig kifejezetten május hóra. Ezek szerint a mai napig csak négy hóra eső (287X4) 1148 korona tör^snyug- dij s egy negyedévre eső 315 korona 1 ak- bérnyugdij és háborús segély, vtagyis ösz- szeseti 1463 korona lett kifizetve, holott a régi nyugdíj szerint fizetendő lett volna ötlwvi törzsnyugdij (287X5) 1435 korona. | A volt megyei tisztviselőknek | I belépni tilos. J

Next

/
Thumbnails
Contents