Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-31 / 121. (274.) szám
Csütörtök, május 31. úgy hat, au int a gyűlölet riadója. A tóilfiigymimsZ'teT ■helyesen mondja, lio>gy a cseh-szlovák köztársaság népe kívánja a Magyarországgal való jóviszonyt, de ha ez igy van, akkor osalk üres taktikázás, ha a következő 'mondatban arra bivatkoiziiik. hogy a nemzetgyűlés elé nem vilhettné a magyar kölcsön ügyét. Benes leiki átalakulást kíván, amikor a lelkek békéjét éppen az ő poliüSkája hiúsítja meg, amely most is mindent elkövet, csakhogy Magyar- ország gazdasági konszolidációja meg ne valósulhasson. A Idkek megtérésének azok az ellenségei, akik oktalan bizaknaitlansáigukíban és előre gyanakvásukéban egy védtelen ország újjáépítéséiben is veszedelmet látnak. (A szerk.) őo®e©©es©©©ö»e©©©®eeoooe®o9ö©©s» Az állami üzemek uj igazgatása. Prága, május 30. Az állami üzemek uj igazgatásáról tavaly decemberben hozott törvény értelmében a végrehajtással megbízott pénzügyminisztérium átdolgozta az eredeti végrehajtási utasítási rendeletét és nyilatkozattételre meg- kiildötte az illetékes helyekre. Eszerint a kereskedelmi alapon igazgatandó állami üzemek és intézetek közé a következőket vették föl: A lánai állami birtokot, a cseh-szlovák sajtóirodát, a prágai, saazi, pozsonyi, kassai és ungvári állami nyomdákat, a prágai és pozsonyi hivatalos lapokat, a cseh-szlovák fegyvergyárat Brünnben, a katonai léghajógyárat, az uhrinevesi mezőgazda- sági iskolai üzemeket Prága mellett és ugyanilyen üzemeket Tetschen-Liebwerd- ben, a dohányjövedéket, az állami sorsjátékot, a körmöcbányai állami pénzverő- műhelyt, a pénzügyminisztérium bankhivatalát, a postát és a vasutakat, az állami erdőket és birtokokat, az állami bánya- és kohómüveket és végül az állami fürdőket. Mindezeket az üzemeket a magánvállalatok alapelvei szerint kell igazgatni. Gazdasági rendeltetésüknek a lehetőség szerint legteljesebb betöltése mellett, az állam részére a lehető legnagyobb jövedelmet kell hozmok. A pénzügyminisztérium bankhivataiát olymódon kell igazgatni, hogy föladatát a jövőben, mint az állam jegyintézete, a lehető legtökéletesebben teljesítse és különös figyelemmel legyen a hitel- és valutapolitikára. Ha a szükséges üzemi tőke a saját jövedelmekből nem volna fedezhető, a figyelembe jövő üzemek a hiányzó eszközöket, más rendelkezés hijján, elsősorban rövidlejáratu magánhitelek utján szerezhetik meg, másodsorban az állampénztár előlegeiből és alkotmányosan engedélyezett állami hitelekből. Esetleges veszteségeket állami pénzekből fedezett előlegekből kell fedezni. A beruházások saját anyagi eszközökkel hajtandók végre és csak kivételes esetekben az alkotmányosan engedélyezett állami beruházási kölcsönökből. Az üzemek főfelügyeletét az a középponti hivatal gyakorolja, amelynek reszortjába az üzem tartozik. Ez a hivatal nevezi ki az igazgatósági bizottságot, amely alá a nagyobb üzemeknél egy vezérigazgatóság és minden üzemnél egy igazgatóság tartozik, amelyeknek a közvetetten igazgatás a föladatuk. Az igazgatási bizottság elnökét a reszortminiszter nevezi ki a tisztviselői karból, azonkívül a kettőtől négy tagig számláló delegáltak felét is, a többieket a pénzügyminiszter nevezi ki. Nem pragmatikus tisztviselőkből kikerült igazgatók bizonyos körülmények között óvadékot adnak és az igazgatási bizottság engedélye nélkül sem saját, sem idegen számlára más vállalat vezetéséi nem láthatják el. A könyvelés tekintetében elsősorban a kereskedelmi törvény rendelkezései mértékadók, azonkívül a különös utasítások. Az üzleti év költségvetési okokból január elsején kezdődik és december 31-ével zárul. Az üzleti év végén általános leltározás történik és össze kell állítani a mérleget. Minden vállalatnak megújítási és tartalékalapja lesz. Az előbbi a javítási munkálatok és az üzem tökéletesítésére szolgál, amennyiben ezek a munkálatok nem haladják meg a tervszerinti föntartás keretéit, áz utóbbi elemi katasztrófák okozta veszteségek fedezetére való, amennyiben az ilyen veszteségek nem volnának a jövedelmi többletből fedezhetők. Az üzemek tiszta nyereségét az alapdotáció és beruházási költségek levonása után, az állampénztárnak kell beszolgáltatni. Az üzemek pénzügyi gazdálkodását a rcszortmi- nisztérium által kiküldött revíziós bizottság évenként legalább egyszer ellenőrzi. A hiBasch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1038 vatalnokok és alkalmazottak jogait és kötelességeit egy külön szolgálati szabályzat szabályozza. A nyugdijak és ellátási illetmények az üzemeket terhelik. A tisztviselőkre és alkalmazottakra nézve visszavonásig a szolgálati pragmatika marad érvényben. Az itt vázolt rendelet még nem végleges tervezet. A postaminisztérium ugyanis lényegesen eltérő álláspontot foglal el. Szem előtt tartva azt az elvet, hogy a posta elsősorban forgalmi intézmény, a postaminisztérium azt az álláspontot képviseli, hogy ebben a reszortban a kereseti tehetőségek egyáltalán nem jönnek figyelembe és hogy a postaigazgatásnak csak a költségei fedezéséről keltene gondoskodnia. A földmivelés- ügyi, vasutügyi és kereskedelemügyi minisztérium pedig a törvény szellemét úgy magyarázzák, hogy a törvény alá eső válPáris, május 30. (Saját tudósítónk távirata.) A Daily Mail jelentése szerint a Dams- tádíer Bank vezérigazgatója Londonba érkezett és az alsóházi képviselők ipari csoportjával hosszabb megbeszéléseiket folytatott a jóvátétel kérdést illetőleg, majd visz- szautazott Berlinibe, hogy jelentést tegyen Cuno birodalmii kancellárnak. A Daily Mail szerint Németország száz millió font sterlinget hajlandó Franciaország, Belgium és Olaszország újjáépítésének céüaira fizetni. A kormány megbízottai Londonban London, május 29. (Reuter.) Illetékes helyen mit sem tudnak arról, mintha a német kormány három megbízottja Londonban járt volna, hogy iaz angol kormány véleményét a Páris, május 30. (Havas.) Poincaré miniszterelnökhöz a kamatra miai ülésén Herriot képviselő kérdést intézett az angol javaslatokra vonatkozólag. Poünearé válaszában kijelentette, hogy semmi kilátás sincsen arra, hogy Anglia meg fogja változtatni teljességgel elfogadhatatlan januári javaslatait. A belga kormány is belátta annak lehetetlenségét, hogy a francia és angol álláspontot összhangba hozzák és ezért a francia kormány oldalán foglalt állást, mert belátja a francia kormány teljes igazát. Poincaré ezután a németek passzív ellenállására vonatkozólag tett fontos kijelentéseket. Hangoztatta, hogy az ellenállás csökkenéséről úgy a munkásság, mint a munkaadókat illetőleg naponta kedvező jelentések érkeznek. Ha ezonban minden várakozás ellenére Németország egészen a tél beálltáig ellenállást tanúsítana, akkor Franciaország meg fogja tenni a1 megfelelő 'intézkedéseket a megszállt területek élelmezésének biztosítására. Franciaországnak nem sürgős az ügy, nyugodtan be fogja várni, mig Németország belátja annak szükségességét, hogy adósságait megfizesse. Poincaré kamarai beszéde Páris, május 29. (Havas.) A kamarában a Ruhr-akció hiteleinek. tárgyalásánál Poincaré Tardieunek adott válaszában kijelentette, hogy a Rulír okkupációját sok hónapon át gondosan előkészítették. Franciaország azonban nem alkalmazta mindjárt kezdetben a legerősebb nyomást, mert ennek bekövetkeztéért a felelősséget Németországra akarta hárítani. Poincaré kijelentette, hogy a Rulirvidéken az egyetlen-ur Degoutte tábornok. Mivel Németország leszerelése csaknem teljesen biztosítva van, nincs szükség a Tardieu által követelt újabb csapat- megerösitésekre. Egy évfolyamot kénytelenek voltak mozgósítani és ennek költségeire kénytelen volt a kormány hitelt kérni, azonban több katonai erőre szükség nincs. — A kamara ezután megszavazta a kért hitelt. «• iTriar Elfogadták a francia költségvetést Páris, május 29. (Havas.) A kamara 505 szavazattal 63 elten elfogadta a költségvetés második részét, nevezetesen a rendes költségvetés 2.707,203.865, a pótköltségvetés 361,937.996, a Németország által megtérítendő 1.135,866.262 és az okkupációs hadselalatok igazgatási alapelveit esetről-esetre önálló kormányrendeletekkel kell szabályozni. A pénzügyminisztérium elvetette azt az tervet, hogy az ellentétes nézeteket egy miniszterközi ankéten kiegyeztessék, mert nem vár az ankéttói megfelelő eredményt. Egyelőre nyílt kérdés, hogy miképpen sikerül majd a pénzügyminisztériumban kidolgozott rendelettervezetet meg nem érett alakjából az egyes reszortok külön kívánságaival összhangba hozni. Minden valószínűség szerint a rendeletét az egyes reszortok legfontosabb megjegyzéseinek feldolgozásával fogják véglegesen, megszerkeszteni. A pénzügyminisztérium mindenesetre azon vau, hogy a rendeletét a költségvetési munkálatokra való tekintettel mielőbb véglegesen megszerkesztesse. jóvátételi kérdést illetően kipuhatolja. Az angol kormány álláspontja a jóvátételi kérdésben teljesen változatlan és teljesen fantasztikus az a beállítás, mintha az angol kormány a német kormánynak tanácsokat adna abban a tekintetben hogy miképpen szöve- gezze meg uj javaslatait. Németország tisztában lehet Anglia magatartásával, hiszen az angol külügyi államtitkár beszédei kellőképpen informálhatták. A kérdés elsősorban Franciaország és Belgium ügye, melybe Anglia nem avatkozik be, bár kívánja, hogy Németország kielégítő ajánlatot tegyen. Az angol kormány azonban semmi direkt akcióba e kérdésben nern kezd. A berlini angol követ Londonban London, május 30. D‘Abernon lord berlini angol nagykövet ma Londonba érkezett. reg költségeire szóló 42,501.933 fratiknyi hitel megadását. Németország deficitje tizenkét billió Berlin, május 30. (Berlini szerkesztőségünk íelefonjelentése.) A birodalmi tanács tegnapi ülésén bejelentették, hogy a birodalmi háztartás deficitje elérte a 12.4 billió márkát. Nem adják vissza az elrekvirált kilencvenöt milliárd márkát Essen, május 30. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) Degoutte tábornok megtagadta a Birodalmi Bank esseni fiókjából a napokban elrekvirált 95 milliárd márka visszaadását. A tábornok azzal okolta meg elutasító határozatát, hogy a milliárdok elrekvirálására azért volt szükség, mert a birodalmi kormány mindezideig nem tett eleget a megszálló francia és belga csapatok költségeinek megtérítésére vonatkozó kötelezettségének. A német külügyi bizottság ülése Berlin, május 29. A birodalmi gyűlés külügyi bizottsága holnap a birodalmi kancellár elnöklete alatt ülést tart. A német és spanyol követ Cnirz ónnál London, május 30. A miéimet és spanyol nagykövet tcgniap este tanácskozó sokat folytatott Garzon ,lorddal. Lutterfeecket haditörvényszék elé állítják Paris, május 29. Lutterlbeiclk düsseldorfi he- Jy.ettes kormányelnököt ma diéHetötlt Qrefeldire szállították, hol átadltálk a 'belga hiatáságdktniaik. Luittpirlbedíiet beílga haditörvényszék elé áUIStják, ment állítólag sértően nyiLtkozoitt a. Öeilgia kormányról. Lövöldöznek a franciák Düsseldorf, május 29. A Mülhliheiim és Essen közötti Boniíacins bányáiba iu' munkásak bie aktar- taik hiaitoiini, hogy a bánya üzemiét meigállliltsák. A tömeg francia őrség előtt haladt eh mely ímeig- álllá'sra s^óllliltatta fel ölklet. A németiek á felszólításnak nem engedőimeskedtek, mire a francra őrség közéjük lőtt. Egy nlémielf. maghalt. Az őrségeit vezénylő őrmestert a' kézién egy rwolív,értövé s érte. Merénylet egy vonat ellen Düsseldorf, május 29. A Rüth-Raltliingen vonalon bombamerényletet követtek cl egy vonat ellen. A mozdony altati: fölrabbant bonniba komolyabb kárt nem okozott. A rímeik mentén mégy fel nem robbant bombát tollái)tlak. itnüifi tff jififclcü tervezetei dolgoz tó. London, május 30. (Saját tudósítónk távirata.) Az Evenirtg Standard azt írja, hogy az angol kormány uj jóvátétel! tervezetet készít elő, amelyben Bouar Law terve bizonyos vonatkozásokban változást szenved. Baldwin a jóvátétel! kérdés gyors megoldására törekszik és sürgősen rendezni akarja az antant államok adósságainak kérdését is. E céljának megvalósítása érdekében vette be kormányába Mac Kémiát és Róbert Cecil lordot. Németország siáimiliié íonl®t!s®jfaidá fizetni Német—angol bizalmas tárgyalások. „A teljességgel elfogadhatatlan angol javaslatok, “ Á gömöri nytagdíjas megyei tisztviselők sorsa. Rimaszombat, május. 30. (Saját tudósítónktól.) Négy évvel ezelőtt történt egy nyári napon, hogy a vörös hadsereg kiürítette Rimaszombat várost és visszajött a cseh-szlovák katonaság és köz- igazgatás. Ennek az eseménynek egyik kisérő momentumaként egy reggelen plakát jelent meg a vármegyeháza kapuján, melyen kék ceruzával irt kusza betűk hirdették: Ez a plakát adta tudtára a Gömör- és Kis- hontvármegye közönsége által megválasztott tisztviselői kainak, hogy föl is ut, le is ut, az aj impérium köszöni az öthónapos ingyen munkát — elmehetnek. Ingyen munkát Írtam, mert 1919 január 1-től május 31-ig a cseh-szlovák uralom szolgálatában álló megyei tisztviselők nem a rimaszombati csehszlovák, de a miskolci magyar adóhivataltól kapták fizetésüket. A plakát lógott egy napig, azután lekerült és uj emberek ültek le a vármegyeháza régi asztalaihoz. A régi tisztviselők nagy része a magyar Gömör székhelyére, Putnokra ment, más része itt maradt és nyugdijat kért, vagy más foglalkozás után nézett. 15 Ke. havi nyugdíj, á A nyugdijat egyes tisztviselőkkel szemben a vármegyei adminisztrativni vybor megállapította. Ezek az emberek belekerültek a vármegyei nyugdíjasok szomorú és tövises utat jelentő sorába, mert a vármegyei nyugdíjas tisztmsei ők ügyének rendezése senkinek sem sürgős és senkinek sem alkotja gondját. Sokan havi 100, vagy 200 Kc-ből tengődnek, vergődnek, nyomorognak. Sőt van a nyugdíjasok között egy körjegyző özvegye, akinek most május hóra 15, mondd, ird és gondold el: tizenöt Ke havi nyugdijat utaltak ki. Akiknek vagyonuk, házuk, vagy más ingatlanuk volt fölették s most kétségbeesetten állanak az életben és várják azt a csodát, amely megmentheti őket a tisztességes, emberi életnek. Panasz a miniszterhez. Az egyik nyugdíjas tisztviselő most panasszal fordult a szlovenszkói miniszterhez. A panaszos beadványból közöljük a következő érdekes és az állapotokra jellemző részletet: Az 1919. évi december 9-én tartott vármegyei közgyűlés ... számú határozatával lettem nyugdíjba helyezve 1919. évi augusztus 1-től kezdődően s nyugdijam 3444 korona törzsnyugdijban, 720 korona la'kbérnyugdijhan s 540 korona háborús segélyben, összesen 4704 koronában lett megállapítva és a ... számú zsupáni rendelettel a rimavská-sobotai adóhivatalnál kiutalva. Az uj nyugdíjtörvény alapján teendő magasabb összegű nyugdíj kiutalásáig az 1921—1922. években a vármegye ezen összegen fölül még 1000—1000 korona nyugdíj rendezési előleget is utalványozott ki az, 1922. év december havában pedig a nyugdíjtörvény értelmében, egyenesen miniszteri rendeletre, újabb elbírálás alá vevén a vármegyei nyugdijak ügyét, a családi pótlékkal együtt az én nyugdíjamat 9748 korona összegben állapította meg és utalványozta ki. Ezen összeget azonban a folyó évre az adóhivatal már fíem fizette ki, hanem ehelyett kifizette a régi 3444 korona törzs- nyugdíj egyhavi összegét s a 720 korona lakbémyugdij és 540 korona háborús segély első negyedévi részét, februárban egyáltalán nem fizetett semmit, márciusban a törzsnyiigdijnak februári és áprilisban szintén a törzsnyiigdijnak március havi részletét: 287—287 koronát azzal a ncmhivatalos magyarázattal, hogy az egyhónapi elmaradt törzsnyugdijat, valamint az áprilisban elmaradt negyedévi lakbérnyugdijat és háborús segélyt május havában már közvetlenül az állampénztár fogja postai utón megküldeni s valószínűen ez alkalommal már a teljes fölemelt nyugdíj is visszamenőleg folyósítva lesz. Május havában azonban az történt, hogy postai utón V—1 jelzéssel 287 korona nyugdíj lett nekem kézbesítve a posta által, vagyis május havában ismét csak egyhavi törzsnyugdijat kaptam, még pedig kifejezetten május hóra. Ezek szerint a mai napig csak négy hóra eső (287X4) 1148 korona tör^snyug- dij s egy negyedévre eső 315 korona 1 ak- bérnyugdij és háborús segély, vtagyis ösz- szeseti 1463 korona lett kifizetve, holott a régi nyugdíj szerint fizetendő lett volna ötlwvi törzsnyugdij (287X5) 1435 korona. | A volt megyei tisztviselőknek | I belépni tilos. J
