Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-30 / 120. (272.) szám
Kramár kirándulása Kassára. (fi.) Prága, május 29. Kramár Károly, a cseh nacionalisták narcos vezére, vasárnap megtisztelte magas látogatásával Kassa ősi városát. A város bensziilött közönsége, azok a veszedelmes magyar irredentisták, valamint méltó szövetségeseik: a magyiairónok és az autonómista szlovákok nem tudták kellőképpen értékelni a nagy vendég eljöveteléinek örömünnepét és megrögzött államelleni,ességükben odáig mentek, hogy a fülük botját sem mozgatták, amikor híre érkezett, hogy a dicső férfiú városuk falai közé jön. Annál nagyobb számmal jelentek meg azonban a pályaudvaron a megbízható államalkotók. Hatalmas tömegüktől csak úgy feketéllett az állomásépület per- ronja. „De ugyan kérem — fogják mondani, akik már rég nem jártak Kassán —, hogy feketéllett volna, amikor a városban még Sro- bár szerint is nyolcvan százalék a magyar, akik pedig azon fölül vannak, olyan szlovákok, akiket nem érdekel Kramár ur személyisége." Hát bizony ezek a magyarok nagyon elcsodálkoznának, ha most mennének el Kassára, mert Rákóczi városába annyian jöttek idegen tisztviselők, hogy manapság — akárcsak Pozsonyban — éppen a magyar nem érzi magát otthonosan benne ... Kramár meg is hálálta a cseh tisztviselőknek, hogy oly tüntető szívességgel fogadták. Beszédében melegen emlékezett meg róluk és részletesen fejtegette azokat a szenvedéseket, amelyeket szegényeknek a szlovák néppárt miatt Szlovén szkon el kell tür- niök. Azonkívül a jávorinál kérdésről szónokolt és Ivánka Milánnal, pártjának disz- szlovákjával együtt patétikus hévvel a csehszlovák köztársaságnak követelte az egész Jávorinál Beszéde eme részének érdekes pikantériája volt a Paris felé irányzott az a fenyegetése, hogy a Javorina elvesztése a köztársaságban növelné azoknak a számát, akik nem barátjai az antantnak. Csak természetes, hogy Kramár Károly és Ivánka Milán Kassán nem zárkózhattak el az elől, hogy ne foglalkozzanak azzal a politikai kérdéssel, amely e város lakosságát valamennyi között a legjobban érdekli, azaz ne foglalkozzanak az autonómiával. Kramár — amennyire beszédének hozzánk érkezett kivonatából kitűnik — egész röviden intézte el a problémát azzal, hogy a nemzeti állam szükségességét hangoztatta. Ivánka ellenben több időt szentelt ennek a nagyjelentőségű kérdésnek és lerögzítette a párt hivatalos fölfogását, amely abban foglalható össze, hogy politikai autonómiáról oly értelemben, amint azt például a szlovák néppárt követeli, hallani sem akarnak, míg az adminisztratív autonómiát diskutábilisnak mondják. Az utóbbi időben többször hallottunk suttogni arról, hogy bizonyos magas körökben az autonómia valamilyen korcs formáját mérlegelés tárgyává kezdik tenni. A Ceské Slovo, a prágai Fremdenblatt tegnap élesen támadta a nacionalisták legszélsőbb jobbszárnyán álló Mares szenátort, a Hradzsin ismert ellenlábasát azért, hogy egy külön szlovenszkói országgyűlés mellett mert állást foglalni. A konyhán, ahol a politikai eszmék sustorognak, tehát egyre jobban forr az autonómia is, sőt olyanok is kezdenek megbarátkozni a gondolatával, akik nemrég még anatémával sújtották a küzdőit és hívőit, Ivánka kassai beszéde is azt juttatja kifejezésre. hogy a cseh nemzeti demokrata párt ma kénytelen-kelletlen, már más szemmel nézi ezt az elsőrendű fontossággal bíró problémát, mint két, vagy három évvel ezelőtt. Arra persze nem szabad gondolnunk, hogy ezek az urak Szlovenszkónak a teljes önkormányzatot akarják megadni. Nem, ők' csak kacérkodnak és taktikáznak az autonómia jelszavával. Ahogy valamikor a nagymegyéi rendszert, ezt a tökéletlen fércmiivct, az autonómia csimborasszójának kiáltották ki, úgy most egy újabb pótszert szolgálnak föl, amelyet tartalmának közelebbi megjelölése nélkül adminisztratív autonómiának nevezett el Ivánka. Nekünk azonban ilyen kotyvalék nem kell. Szilárd a meggyőződésünk, hogy Szlovenszkónak, de az egész köztársaságnak is érdeke, hogy SzlovensZkó népe önmaga kormányozhassa magát és önmaga hozzon magának törvényeket. Ha Stodofe Kornél azt mondotta az interparlamentáris gazdasági konferencia tiszteletére Pozsonyban rendezett bucsuestélyen, hogy Szlovenszkó szerves része a cseh-szlovák köztársaságnak, úgy mi viszont azzal érvelünk, hogy Szlo- venszko gazdasági érdekeit gyakran keresztezik az úgynevezett történelmi országok ellentétes érdekei. Arra a sokszor fölhozott ellemargumentumra pedig, hogy egy autoPáris, má jus 29. (Saját tudósit önk i óh) A Maiin közli ama javaslatnak tartalmát melyet a belga kormány a jövő héten átnyújt a Qutai d’Orsnyn. A javaslat a jóvátétel! adósságot kereskedelmi adóssággá akarja átváltoztatni és nem akar többé egy nagy nemzetközi kölcsön lehetőségében bízni, de magában Németországban keresi a fizetési lehetőségeket. A belga kormány úgy hiszi, hogy Németország évente 24 imilliárd aranymárkát fizethetnie a következő módon: Németország jóformán alig ismeri a monópoliumokiat. Csak a cukorra .vetett ki 0.8 százalékos adót, holott a francia cukor adó 18, az angol 13 százalék. Hasonló a helyzet a dohánynál, nőin Szlovenszkó nem tudná előteremteni saját szükségleteinek fedezetét, szlovák részről már többször megfeleltek. Szlovenszkó népe nem kér abból a kétes dicsőségből, hogy — amint Kramárnak magát Kassán oly szépen kifejezni inéltóztatott — hid legyen a szláv Oroszország felé, hanem mindenekelőtt kenyeret akar. Autonómiát akar. hogy kenyeret biztosítson magának. Az autonómiának, amelynek formailag a törvényhozás széleskörű decentralizációját kell magával hoznia, tartalmilag át kell foglalnia a köz- gazdasági és pénzügyi élet minden fontosabb megnyilvánulását is, mert az autonómia nemcsak politikum, hanem elsőrendű oeko- nomikum is. Ivánka Milán közigazgatási autonómiáijia, amint már a neve is mutatja, nem ilyen megoldást tart szem előtt és azért sem szlovák, sem magyar részről nem fogják elragadtatással fogadni ezt a torzeszmét. A vas utaknak magánkezelésbe való vétele egy milliárd aranymárka bevételt jelentene. A monopóliumokat nemzetközi szindikátusnak kieliene átvennie és azok jövedelmét a jóvátételek fedezésére kellene fölhasználni. A monopóliumokat és a vasutat hatvan évre bérbe kellene adni és ebből évente 1.9 milliárd aranymárka volna bevételezhető, ezenkívül 500 millió értékű szén és koksz, úgy hogy az egész összeg 2.4 millárdiot tenne ki. A Rnhrvidékét ama területek közé soroznák, amely a jóvátétel! fizetéseket teljesíteni köteles és igy a megszállás nem lennie más, mint a szén és kokszsz állítás ellen őr zése. A blokád megszűnne. A 'belga kormány kijelenti, hogy a Ruhrviidé'k nem fizethet .mindjent Németország helyett. jászi Andrássyról. Irta: Molnár Béla dr., volt magyar ország- gyűlési képviselő. I. Gáfszécs, május vége. Jászi Oszkár, a B. M. U. főszerkesztője, lapjában „Magyarország fődestruktorának jubileumára" cim alatt cikket irt idősbb gróf Andrássy Gyuláról. A cikk. mint a címe is mutatja, egy egész speciális Jászi-förmed- vény, mely annyira magán viseli szerzőiének bélyegét, hogy ha nem is lenne aláírva, mindenki könnyen ráismerhet, aki Jászi urnák „ideológia, mentalitás, orientáció és_ attitűdé" és más modern radikális berkekben termett uj magyar szavakkal tuítömött írásaiból csak valamit is olvasott. A jeles szociológus, amíg egyrészt a Neue Freie Pressével kibővített egész magyar sajtót, amely vele ellentétes nézeten merészkedett lenni, rövidlátónak, butának, sőt kreténnek nevezi, addig ő maga egy árva pillanatra sem tud nemzetiségi teóriájának keretein felülemelkedni s Andrássy világtörténelmi nagy egyéniségét kizáróan saját félszeg modern teóriájának szempontjából akarja megítélni. Az a valaki, akinek látóköre bizonyos megszabott kereteken túl nem terjed, aki azon a bizoníms keritésen tűi nem lát, sőt látni nem akar, aki mindent csak egy bizonyos szempontból és ugyanazon a szemüvegen át néz, vagyis népiesebben kifejezve, mint hajdan az egyszeri kisasszony a valóért csak a kályhától tudja elkezdeni, az ne akarja a világtörténelem nagy alakjait és eseményeit bírálni. Hajdan, a régi boldogabb időkben egy barátom elment a máramarosi erdőségekbe fajdkakasra vadászni. Kerülőként melléje rendeltek egy javíthatatlan vadorzóból kitűnő kerülővé előléptetett rusznyákot. Amint a kora hajnali szürkületben már jó ideje bandukolnak, a rusznyák egyszerre megállt, mintha villám érte volna, s megérintve barátom karját, mereven egy bizonyos irány felé mutatott. A barátom visszaintett. hogy nem lát semmit. A rusznyák fokozódó izgalommal mutogatott ugyanarra a pontra, mire a barátom ismét csak tagadóiig intett. A néma párbeszéd mégis csak valami neszt okozhatott, mert a kakas, amely még nem dürgött, nagy robajjal elrepült. Erre a rusznyák a legnagyobb megvetéssel csak ennyit mondott: „Kto je slyepi naj ne ide ma polovacku" s angol flegmával faképnél hagyta a barátomat, aki csak nagy nehezen tudort visszatalálni a vadásztanyára. A helyzet teljesen analóg, aki nemcsak vak, hanem minden tárgyilagos érvvel szemben süket is, sőt saját teóriáinak imádata közben történeti tényeket tagad le és hamisít meg, iaz pamflet Írónak jó lehet, de ne akarjon történelmet írni. mert a nagyközönségnek elfogulatlan és az igazságot szomjuhozó része, előbb utóbb Írásaival eggyütt otthagyja a faképnél, mint az említett rusznyák a barátomat. Az alapgondolat, mely vörös fonálként húzódik végig Jászi ur összes müvein, először is az, hogy a magyar nemzeti állam eszméje a régi alapon, egy hazaáruló őrület volt s mindenki buta hazaáruló s az ország sírját ásta, aki valaha ezt az eszmét mondjuk talán eszményt, szolgálta. Másodszor pedig az, hogy a magyar kormánynak rossz nemzetiségi politikája vezetett a világháborúhoz és ez okozta az ország végromlását. IC® csels-szl. Koronáén fizettek ma, május 29-én: Zürichben 16.5625 svájci frankot Budapestéül5600.—- magyar koronát Bécsben 2119ÖÖ.— osztrák koronát Berlinben 180000.— német márkát A szövetség memoranduma. Kötelezettségeik vállalását feltételekhez köti, Berlin, május 29. A német ipar birodalmi szövetsége a birodalmi kancellárhoz a kölcsön garanciák vállalására vonatkozó emlékiratában mindenekelőtt megállapítja, hogy a külfölddel szemben közvetlen kezesség vállalása a versaillesi békeszerződés és a népjogok alapelveire való tekintettel ki van zárva. Az emlékirat hangsúlyozza, hogy az iparosok vállalják az egyes polgárokra háramló, magától értetődő kötelezettségeket és az államban megtestesített haza érdekében teljesítő képességük határáig mindent megtesznek. A német iparnak a külön terhek vállalására való készsége az egész Mvátételi problémának egyidőben történendő teljes megoldásától kell, hogy függjön. Ennek előfeltételei a vámok tekintélyének a megőrzése és az egészséges államgazdaság a nélkülözhetetlenül állatni, vagyoni objektumokban, Ha az állami üzemeket magángazdaság! alapelvek szerint újjászerveznék és tartanák üzemben, akkor ezek az üzemek rövid idő alatt évente hatszázmillió aranymárkát, kedvező ipari fejlődés esetén egy milliárd aranymárkát hoznának. A gazdaság garanciája csupán a gazdaság dologi értékeinek elzálogosításából állhat. A gazdaság a falusi és városi birtok, ipar, kereskedelem és bankok minden erejük megíeDrezda, máijius 28. A munkanélküliek tüntetései rna délután némely helyen aggasztó jelleget öltöttek. A „Wiener Platz" és a „Pirnauer Platz" tájékán heves összeütközésekre került a sor a rendőrséggel, mely kénytelen volt fegyverét használni. Több hivatalnok megsebesült. Négy tüntetőt letartóztattak. A város főpolgármestere és a rendőrigazgató hasztalan igyekeztek meggyőzni a tömeget arról, hogy erőszakos módon nem idézhetik elő a közszükségleti cikkek árainak leszállítását. Drezda város tanácsa 500 millió márkát szavazott meg a munkanélkülieknek és szitése mellett maximálisan ötszázmillió aranymárka erejéig vállalhatnának pótgaranciáí, har- mlncévl időtartamra. A német ipar hajlandónak jelenti ki magát az egész garanciaösszeg negyven százalékának vállalására, tekintet nélkül az egyes gazdasági csoportok normális erőviszonyaira. A vállalt kötelezettségek teljesítését illetőleg csupán az ingatlan vagyon lekötése jöhet tekintetbe. A kormánynak legszélsőgesebb takarékossága, továbbá a német népnek minden erőfeszítésére van szükség, hogy fizetési mérlegünket aktivvá tegyék és a márka stabilizálásának előfeltételeit megteremtsék. Németországnak a fizetések tekintetében bizonyos haladékokat kell kérnie, hogy a márka stabilizálását végrehajthassa. A német gazdaságnak a bel- és külföldön teljes szabad forgalom biztositandó. A német ipar kötelezettségei vállalását belső gazdasági reformok terén a következő előfeltételekhez köti: A hadi- és kényszergazdálkodás megszüntetése, a külkereskedelem ellenőrzésének lehető lecsökkentése, az adótörvények reformja, a nyolcórai munkaidő elvi fentar- tása mellett ui munkaidő-törvény alkotása, az iparnak, a gazdaságnak nem produktív bérektől való tehermentesítése. Ezeknek, az alapelveknek azonnali teljesítése nélkül haszontalan volna a nép minden áldozata. feliratot intéz a kormányhoz, hogy a munkanélküliek segélyeit emelje fel. A SPD és KPD, valamint a szakszervezetek közös kiáltványt intéztek a munkássághoz, melyben tiltakoznak sx általános sztrájk gondolata ellen. A kommunista terror Düsseldorf, május 28. A kominnuitiisták mia arra akarták kényszeríteni a gyárak rmrnfkásait, hogy hagyják afaba a .munkát. A dolgozni! akaró munkások és a kommunisták között dulakodásra került a sor. SSeBgilum CBUcaurfCI i®Í2KÍ«®SÍÍ«BIH|I €E f (frWMéíett. Nemzetközi szindikátus a német monopóliumokra. A német vasutak magánkézben. Éjt ffi évfolyam 120. (272.) szám. jjm Prága, szerda, 1923 május 30. fM# JFÉsí _____ _____ iüfty Mg - Előfizetési árak bel- és külföldön. \* AJ W VAxyJtfViXJ s&g&ss C>>, ^ISESIIBSSSKKSi^BmK3aBS^flSS^S^ir — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. -• A Szlovenszkói és Ruszlnszkól Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikái napilapja Szlovenszkói szerkesztő: jc Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGAILI OSZKÁR dr. FLACMBARTH ERNŐ dr. // ■ / í
