Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-30 / 120. (272.) szám

Kramár kirándulása Kassára. (fi.) Prága, május 29. Kramár Károly, a cseh nacionalisták narcos vezére, vasárnap megtisztelte magas látogatásával Kassa ősi városát. A város bensziilött közönsége, azok a veszedelmes magyar irredentisták, valamint méltó szövet­ségeseik: a magyiairónok és az autonómista szlovákok nem tudták kellőképpen értékelni a nagy vendég eljöveteléinek örömünnepét és megrögzött államelleni,ességükben odáig mentek, hogy a fülük botját sem mozgatták, amikor híre érkezett, hogy a dicső férfiú városuk falai közé jön. Annál nagyobb szám­mal jelentek meg azonban a pályaudvaron a megbízható államalkotók. Hatalmas tömegük­től csak úgy feketéllett az állomásépület per- ronja. „De ugyan kérem — fogják mondani, akik már rég nem jártak Kassán —, hogy fe­ketéllett volna, amikor a városban még Sro- bár szerint is nyolcvan százalék a magyar, akik pedig azon fölül vannak, olyan szlová­kok, akiket nem érdekel Kramár ur szemé­lyisége." Hát bizony ezek a magyarok na­gyon elcsodálkoznának, ha most mennének el Kassára, mert Rákóczi városába annyian jöttek idegen tisztviselők, hogy manapság — akárcsak Pozsonyban — éppen a magyar nem érzi magát otthonosan benne ... Kramár meg is hálálta a cseh tisztvise­lőknek, hogy oly tüntető szívességgel fogad­ták. Beszédében melegen emlékezett meg róluk és részletesen fejtegette azokat a szen­vedéseket, amelyeket szegényeknek a szlo­vák néppárt miatt Szlovén szkon el kell tür- niök. Azonkívül a jávorinál kérdésről szó­nokolt és Ivánka Milánnal, pártjának disz- szlovákjával együtt patétikus hévvel a cseh­szlovák köztársaságnak követelte az egész Jávorinál Beszéde eme részének érdekes pikantériája volt a Paris felé irányzott az a fenyegetése, hogy a Javorina elvesztése a köztársaságban növelné azoknak a számát, akik nem barátjai az antantnak. Csak természetes, hogy Kramár Károly és Ivánka Milán Kassán nem zárkózhattak el az elől, hogy ne foglalkozzanak azzal a politikai kérdéssel, amely e város lakosságát valamennyi között a legjobban érdekli, azaz ne foglalkozzanak az autonómiával. Kramár — amennyire beszédének hozzánk érkezett kivonatából kitűnik — egész röviden intézte el a problémát azzal, hogy a nemzeti állam szükségességét hangoztatta. Ivánka ellenben több időt szentelt ennek a nagyjelentőségű kérdésnek és lerögzítette a párt hivatalos fölfogását, amely abban foglalható össze, hogy politikai autonómiáról oly értelemben, amint azt például a szlovák néppárt követeli, hallani sem akarnak, míg az adminisztratív autonómiát diskutábilisnak mondják. Az utóbbi időben többször hallottunk suttogni arról, hogy bizonyos magas körök­ben az autonómia valamilyen korcs formáját mérlegelés tárgyává kezdik tenni. A Ceské Slovo, a prágai Fremdenblatt tegnap élesen támadta a nacionalisták legszélsőbb jobb­szárnyán álló Mares szenátort, a Hradzsin ismert ellenlábasát azért, hogy egy külön szlovenszkói országgyűlés mellett mert ál­lást foglalni. A konyhán, ahol a politikai esz­mék sustorognak, tehát egyre jobban forr az autonómia is, sőt olyanok is kezdenek meg­barátkozni a gondolatával, akik nemrég még anatémával sújtották a küzdőit és hívőit, Ivánka kassai beszéde is azt juttatja kifeje­zésre. hogy a cseh nemzeti demokrata párt ma kénytelen-kelletlen, már más szemmel nézi ezt az elsőrendű fontossággal bíró prob­lémát, mint két, vagy három évvel ezelőtt. Arra persze nem szabad gondolnunk, hogy ezek az urak Szlovenszkónak a teljes önkor­mányzatot akarják megadni. Nem, ők' csak kacérkodnak és taktikáznak az autonómia jelszavával. Ahogy valamikor a nagymegyéi rendszert, ezt a tökéletlen fércmiivct, az autonómia csimborasszójának kiáltották ki, úgy most egy újabb pótszert szolgálnak föl, amelyet tartalmának közelebbi megjelölése nélkül adminisztratív autonómiának nevezett el Ivánka. Nekünk azonban ilyen kotyvalék nem kell. Szilárd a meggyőződésünk, hogy Szlo­venszkónak, de az egész köztársaságnak is érdeke, hogy SzlovensZkó népe önmaga kor­mányozhassa magát és önmaga hozzon ma­gának törvényeket. Ha Stodofe Kornél azt mondotta az interparlamentáris gazdasági konferencia tiszteletére Pozsonyban rende­zett bucsuestélyen, hogy Szlovenszkó szer­ves része a cseh-szlovák köztársaságnak, úgy mi viszont azzal érvelünk, hogy Szlo- venszko gazdasági érdekeit gyakran keresz­tezik az úgynevezett történelmi országok ellentétes érdekei. Arra a sokszor fölhozott ellemargumentumra pedig, hogy egy auto­Páris, má jus 29. (Saját tudósit önk i óh) A Maiin közli ama javaslatnak tartalmát melyet a belga kormány a jövő héten átnyújt a Qutai d’Orsnyn. A javaslat a jóvátétel! adósságot kereskedelmi adós­sággá akarja átváltoztatni és nem akar többé egy nagy nemzetközi kölcsön lehető­ségében bízni, de magában Németország­ban keresi a fizetési lehetőségeket. A belga kormány úgy hiszi, hogy Német­ország évente 24 imilliárd aranymárkát fizet­hetnie a következő módon: Németország jóformán alig ismeri a monópoliumokiat. Csak a cukorra .vetett ki 0.8 százalékos adót, holott a francia cukor adó 18, az angol 13 százalék. Hasonló a helyzet a dohánynál, nőin Szlovenszkó nem tudná előteremteni saját szükségleteinek fedezetét, szlovák részről már többször megfeleltek. Szloven­szkó népe nem kér abból a kétes dicsőség­ből, hogy — amint Kramárnak magát Kassán oly szépen kifejezni inéltóztatott — hid le­gyen a szláv Oroszország felé, hanem min­denekelőtt kenyeret akar. Autonómiát akar. hogy kenyeret biztosítson magának. Az auto­nómiának, amelynek formailag a törvényho­zás széleskörű decentralizációját kell magá­val hoznia, tartalmilag át kell foglalnia a köz- gazdasági és pénzügyi élet minden fontosabb megnyilvánulását is, mert az autonómia nemcsak politikum, hanem elsőrendű oeko- nomikum is. Ivánka Milán közigazgatási autonómiáijia, amint már a neve is mutatja, nem ilyen megoldást tart szem előtt és azért sem szlovák, sem magyar részről nem fogják elragadtatással fogadni ezt a torzeszmét. A vas utaknak magánkezelésbe való vétele egy milliárd aranymárka bevételt jelentene. A monopóliumokat nemzetközi szindikátus­nak kieliene átvennie és azok jövedelmét a jóvátételek fedezésére kellene fölhasználni. A monopóliumokat és a vasutat hatvan évre bérbe kellene adni és ebből évente 1.9 mil­liárd aranymárka volna bevételezhető, ezen­kívül 500 millió értékű szén és koksz, úgy hogy az egész összeg 2.4 millárdiot tenne ki. A Rnhrvidékét ama területek közé soroznák, amely a jóvátétel! fizetéseket teljesíteni köteles és igy a megszállás nem lennie más, mint a szén és kokszsz állítás ellen őr zése. A blokád megszűnne. A 'belga kormány kije­lenti, hogy a Ruhrviidé'k nem fizethet .mindjent Németország helyett. jászi Andrássyról. Irta: Molnár Béla dr., volt magyar ország- gyűlési képviselő. I. Gáfszécs, május vége. Jászi Oszkár, a B. M. U. főszerkesztője, lapjában „Magyarország fődestruktorának jubileumára" cim alatt cikket irt idősbb gróf Andrássy Gyuláról. A cikk. mint a címe is mutatja, egy egész speciális Jászi-förmed- vény, mely annyira magán viseli szerzőié­nek bélyegét, hogy ha nem is lenne aláírva, mindenki könnyen ráismerhet, aki Jászi urnák „ideológia, mentalitás, orientáció és_ attitűdé" és más modern radikális berkek­ben termett uj magyar szavakkal tuítömött írásaiból csak valamit is olvasott. A jeles szociológus, amíg egyrészt a Neue Freie Pressével kibővített egész magyar sajtót, amely vele ellentétes nézeten merészkedett lenni, rövidlátónak, butának, sőt kreténnek nevezi, addig ő maga egy árva pillanatra sem tud nemzetiségi teóriájának keretein felülemelkedni s Andrássy világtörténelmi nagy egyéniségét kizáróan saját félszeg mo­dern teóriájának szempontjából akarja meg­ítélni. Az a valaki, akinek látóköre bizonyos megszabott kereteken túl nem terjed, aki azon a bizoníms keritésen tűi nem lát, sőt látni nem akar, aki mindent csak egy bizo­nyos szempontból és ugyanazon a szemüve­gen át néz, vagyis népiesebben kifejezve, mint hajdan az egyszeri kisasszony a valóért csak a kályhától tudja elkezdeni, az ne akar­ja a világtörténelem nagy alakjait és esemé­nyeit bírálni. Hajdan, a régi boldogabb időkben egy barátom elment a máramarosi erdőségek­be fajdkakasra vadászni. Kerülőként mel­léje rendeltek egy javíthatatlan vadorzóból kitűnő kerülővé előléptetett rusznyákot. Amint a kora hajnali szürkületben már jó ideje bandukolnak, a rusznyák egyszerre megállt, mintha villám érte volna, s meg­érintve barátom karját, mereven egy bizo­nyos irány felé mutatott. A barátom vissza­intett. hogy nem lát semmit. A rusznyák fo­kozódó izgalommal mutogatott ugyanarra a pontra, mire a barátom ismét csak tagadó­iig intett. A néma párbeszéd mégis csak valami neszt okozhatott, mert a kakas, amely még nem dürgött, nagy robajjal elrepült. Er­re a rusznyák a legnagyobb megvetéssel csak ennyit mondott: „Kto je slyepi naj ne ide ma polovacku" s angol flegmával faképnél hagyta a barátomat, aki csak nagy nehezen tudort visszatalálni a vadásztanyára. A hely­zet teljesen analóg, aki nemcsak vak, ha­nem minden tárgyilagos érvvel szemben sü­ket is, sőt saját teóriáinak imádata közben történeti tényeket tagad le és hamisít meg, iaz pamflet Írónak jó lehet, de ne akarjon tör­ténelmet írni. mert a nagyközönségnek el­fogulatlan és az igazságot szomjuhozó része, előbb utóbb Írásaival eggyütt otthagyja a faképnél, mint az említett rusznyák a bará­tomat. Az alapgondolat, mely vörös fonál­ként húzódik végig Jászi ur összes müvein, először is az, hogy a magyar nemzeti állam eszméje a régi alapon, egy hazaáruló őrü­let volt s mindenki buta hazaáruló s az or­szág sírját ásta, aki valaha ezt az eszmét mondjuk talán eszményt, szolgálta. Másod­szor pedig az, hogy a magyar kormánynak rossz nemzetiségi politikája vezetett a világ­háborúhoz és ez okozta az ország végrom­lását. IC® csels-szl. Koronáén fizettek ma, május 29-én: Zürichben 16.5625 svájci frankot Budapestéül5600.—- magyar koronát Bécsben 2119ÖÖ.— osztrák koronát Berlinben 180000.— német márkát A szövetség memoranduma. Kötelezettségeik vállalását feltételekhez köti, Berlin, május 29. A német ipar birodalmi szö­vetsége a birodalmi kancellárhoz a kölcsön garan­ciák vállalására vonatkozó emlékiratában minde­nekelőtt megállapítja, hogy a külfölddel szemben közvetlen kezesség vállalása a versaillesi béke­szerződés és a népjogok alapelveire való tekin­tettel ki van zárva. Az emlékirat hangsúlyozza, hogy az iparosok vállalják az egyes polgárokra háramló, magától értetődő kötelezettségeket és az államban megtestesített haza érdekében telje­sítő képességük határáig mindent megtesznek. A német iparnak a külön terhek vállalá­sára való készsége az egész Mvátételi problé­mának egyidőben történendő teljes megoldásá­tól kell, hogy függjön. Ennek előfeltételei a vámok tekintélyének a megőrzése és az egészséges államgazdaság a nélkülözhetetlenül állatni, vagyoni objektumok­ban, Ha az állami üzemeket magángazdaság! alap­elvek szerint újjászerveznék és tartanák üzem­ben, akkor ezek az üzemek rövid idő alatt évente hatszázmillió aranymárkát, kedvező ipari fejlő­dés esetén egy milliárd aranymárkát hoznának. A gazdaság garanciája csupán a gazdaság dologi értékeinek elzálogosításából állhat. A gazdaság a falusi és városi birtok, ipar, kereskedelem és bankok minden erejük megíe­Drezda, máijius 28. A munkanélküliek tünte­tései rna délután némely helyen aggasztó jelleget öltöttek. A „Wiener Platz" és a „Pirnauer Platz" tájékán heves összeütközésekre került a sor a rendőrséggel, mely kénytelen volt fegyverét használni. Több hivatalnok megsebesült. Négy tüntetőt letartóztattak. A város főpolgármestere és a rendőrigazgató hasztalan igyekeztek meg­győzni a tömeget arról, hogy erőszakos módon nem idézhetik elő a közszükségleti cikkek árainak leszállítását. Drezda város tanácsa 500 millió márkát szavazott meg a munkanélkülieknek és szitése mellett maximálisan ötszázmillió arany­márka erejéig vállalhatnának pótgaranciáí, har- mlncévl időtartamra. A német ipar hajlandónak jelenti ki magát az egész garanciaösszeg negyven százalékának vállalására, tekintet nélkül az egyes gazdasági csoportok normális erőviszonyaira. A vállalt kö­telezettségek teljesítését illetőleg csupán az in­gatlan vagyon lekötése jöhet tekintetbe. A kor­mánynak legszélsőgesebb takarékossága, továbbá a német népnek minden erőfeszítésére van szük­ség, hogy fizetési mérlegünket aktivvá tegyék és a márka stabilizálásának előfeltételeit megteremt­sék. Németországnak a fizetések tekintetében bi­zonyos haladékokat kell kérnie, hogy a márka stabilizálását végrehajthassa. A német gazdaság­nak a bel- és külföldön teljes szabad forgalom biztositandó. A német ipar kötelezettségei válla­lását belső gazdasági reformok terén a követke­ző előfeltételekhez köti: A hadi- és kényszergaz­dálkodás megszüntetése, a külkereskedelem el­lenőrzésének lehető lecsökkentése, az adótörvé­nyek reformja, a nyolcórai munkaidő elvi fentar- tása mellett ui munkaidő-törvény alkotása, az iparnak, a gazdaságnak nem produktív bérektől való tehermentesítése. Ezeknek, az alapelveknek azonnali teljesítése nélkül haszontalan volna a nép minden áldozata. feliratot intéz a kormányhoz, hogy a munkanél­küliek segélyeit emelje fel. A SPD és KPD, va­lamint a szakszervezetek közös kiáltványt intéz­tek a munkássághoz, melyben tiltakoznak sx ál­talános sztrájk gondolata ellen. A kommunista terror Düsseldorf, május 28. A kominnuitiisták mia arra akarták kényszeríteni a gyárak rmrnfkásait, hogy hagyják afaba a .munkát. A dolgozni! akaró munkások és a kommunisták között dulakodásra került a sor. SSeBgilum CBUcaurfCI i®Í2KÍ«®SÍÍ«BIH|I €E f (frWMéíett. Nemzetközi szindikátus a német monopóliumokra. A német vasutak magánkézben. Éjt ffi évfolyam 120. (272.) szám. jjm Prága, szerda, 1923 május 30. fM# JFÉsí _____ _____ iüfty Mg - Előfizetési árak bel- és külföldön. \* AJ W VAxyJtfViXJ s&g&ss C>>, ^ISESIIBSSSKKSi^BmK3aBS^flSS^S^ir — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. -• A Szlovenszkói és Ruszlnszkól Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikái napilapja Szlovenszkói szerkesztő: jc Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGAILI OSZKÁR dr. FLACMBARTH ERNŐ dr. // ■ / í

Next

/
Thumbnails
Contents