Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-27 / 118. (270.) szám

Vasárnap, május 27. S Ankét a munkanélküliségről. Losoncon. A szociáldemokraták nem jelentek meg. A já­rási főnök állását köti a követelések teljesí­téséhez. Losonc, tnáftuis 26. (Sajót tudósi tónlkttó1.) A mankajnélkü liség ügyéiben összeüli.vott ankétot szerdán déllieiőtit nyi­totta meg Petykó Kálmán kérüfleíS főnök A szo- dáiktemoikraftáJk nem jelenitek meg, ami éfliénk fel­háborodást keltett. Btaizovszky Lajos dr. szerint, ha a konnány meg ás hallgatná « sztoiveniszdkóJi gyárosok pana­szát, nem segíthetne rajtok, miért ezt a cseh nagy iparosok megakadályoznák, hogy a szfaven­szfcóii gyáriakat teljesen vensienykiéipteilenné te­gyék. A munkásság csak úgy juthat kenyérihez-, ha kivív ja a szloyenszkói autonómiát. Herczogh Ig­nác a gyárosok részéről! kívánja, hogy a szlovén- I szikói (ipart a temrüelJésben és ertéíkesiltésnél ugyan­azokban a' kedve zsírén yefcbeti részesítsék, mint a tosefocnszágSt. A l«BBft£i€&Scl»«em ®sll« Kralarwi®Iél*. Bocimra május 25. A kommunista szer­vezetek a mai nap folyamán a bányatelepek és ipari telepek egész sorában szüntették be az üzemet. A munkásság nagy része semmi hajlamot sem mutatott a munka beszünte­tésére s csak a kommunisták terrorjának engedve tette le ;a szerszámot. A hivatal­nokokat és üzemi tanácstagokat mindenütt súlyosan bántalmaztuk a kommunisták. A kommunisták egy csapata tegnap megjelent a Bodraimé r Anzeiger és a Westfalísche Volk szertan g szerkesztőségében, ahol mindent izzé-porrá zúzott és a lapok megjelenését lehetetlenné tette. A várost több részen fel­gyújtották, mivel a tűzoltóságot munkájában meg akarták akadályozni, a tűzoltóság kény­telen volt fegyverét haszálni. öt embes súlyosan megsebesült. Lerombolják a polgári lapok nyomdáit. Bochura, május 26. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tegnap délután nagyobb kom­munista tömeg megrohanta a bochumi polgári la­pok szerkesztőségeit és nyomdáit és azokat le­rombolta. Az üzleteket és áruraktárakat város­szerte feltörik és kirabolják. Több helyen össze­ütközésre került a sor a rendőrséggel, mely fegy­verét kénytelen volt használni. A sztrájk több ui bányatelepre áíharapódzott. A sztrájjkolók meg akarják bénítani a város viz- és villanymüveit és a munkaadókat kezesekként fogdossák össze. A „Germánia“-bányában a sztrájkolók megtámad­ták a rendőrséget Az összeütközésnek két ha­lottja van. A franciák támogatják a kommunista felkelést. Tarján Ödön követelte, hogy a szloven- szkói gyárosokat is részesítsék az állami ren­delésekben és közszáliitásokban. Követelte a hadficölcsönök beváltását és a szfovenszkói ipa- placának biztosítását. A legnagyobb csodálko­zásának adott kifejezést, hogy a szociáldemo­kraták nem jelentek meg az ankéten és úgy vélte, hogy ezzel a szlovenszkól munkásságot elárulták. A cseh-szlovái köztársaság — mon­dotta — mint ipari áHsm hagyjon fel a milita­rista és imperialista politikává! és kössön gaz­dasági és kereskedelmi szerződéseket, vala­mint nyissa meg a határokat és tegye lehetővé a hereskedehneí a környező áHamolrkal. Nagy Sándor a wemizetfiséJgii gyülöfet szitásá­ban látja a flciüziis egyik oklát. Igen találó volt Varga Gyula munkásnak az a megjegyzése, hogy a munkásaknak és a gyá­rosoknak érdekei azonosak, amiért is együtte­sen keh szubvenciót kérni az ipar számára. Novelk Béla gyáros kérni & kerületi főnököt h-ogy' járjon közbe aziránt, hagy a város többmilliós követelését a kormány ki­fizesse, mert ebben az esetben a munkanélküli' séget meg lehet szüntetni. Petykó kerületű főnök kijelentette, hogy a munkások ás gyárosok együttes követeléseit me­morandumban fogják felterjeszteni a kormány elé és ha ez a követeléseket nem teljesíti, ak­kor ő állami hivatalnok létére levonta a követ­kezményeket Előkészületek a ruszinszkói községi vá­lasztásokra. Unigvárról jelentik: A rnszin­rzfcói .községi választások előkészületed erő­ien folynak. A választásokat négy egymást követő vasárnapon tartják meg. Az első vá­lasztás szeptember harmincadikán lesz. A választói névjegyzékek junitrs tizenötödiké­től megtekinthetők. Miinster, május 25. Bódiumból a polgár­őrség és a kommunisták közötti számos újabb összeütközésről érkeztek jelentések. Gelsenkirchenben a nap általában nyugodtan telt el. A boltok kiárusítása a kommunisták által megállapított minimális árak mellett tovább folyik. Kétségtelen megállapítást nyert, hogy a francia megszállók a kommu­nista felkelést közvetve és közvetlenül támo­gatják. A kommunisták minden külön enge­dély nélkül fölfegyverkezve járhatnak és gyűléseik megtartására sem kell engedélyt kérniük a franciáktól A Preussen I. bányá­ban tegnap a rendőrség összeütközött a fel­kelőkkel, kik ismétlőpisztolyokkai voltak fel­fegyverkezve. A felkelők öt súlyos sebesültet vesztettek. A Linen kerületben negyven kommunista vezetőt sikerült a rendőrségnek elfogni. A franciák nem engedik ke a német rendőrséget Berlin, május 26. A birodalmi kancellár és a külügyminiszter ma kezdi meg tár gyan­tásait a pártok vezetőivel az antantjegyzékre adandó német választ illetően. Mint a Lo- kalanzeiger jelzi, & tanácskozásokon egyút­tal szóvá fogják tenni a kommunista fölkelés következtében a Ruhrvidéken támadt hely­zetet. A Vossische Zeitung beszámol arról, hogy a francia főparancsnokság visszautasí­totta a német kormány ama kérelmét, hogy a veszélyeztetett Ruhrvidékre német rend­őrséget és detektiveket küldhessen. Grütz- nex kiutasított kormányelnök helyettese ma ismét megjelent Degoutte tábornoknál, akit árra kért hogy engedje meg a német rend­őrségnek a Ruhrvidékre való vezénylését, mivel a franciák tétlenül nézik a kommunis­ták garázdálkodásait. A helyzet Essenfeen Essen, május 25. Bodhumban ma minden üzlet & vendéglő zárva van. Rotthausenben a polgárőrség feloszlott. A kommunisták a polgárőrségnek kezükben levő névsora alap­ján magánlakásokban kutattak a polgárőrök után, mi számos összeütközésre adott alkal­mat A bodhuntí piacon ma általános foszto­gatás kezdődött, melynek a polgárőrség fegy­verrel vetett véget A halottak száma isme­retien. Ess sídben is rabolnak Essen, május 26. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A csőcselék tegnap megrohamozta a Weberplatz üzleteit, mire a város valamennyi kereskedője bezárt A franciák kivégezték Schlagettert. Düsseldorf, május 26. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A franciák tegnap fóeblőt- ték S eh la g éttér Henrik német állampolgárt, kft a francia haditörvényszék szabotázscselekedet árt nemrég halálra Ítélt. Gelsenkirdhen kirablása tovább folyik Berlin, május 26. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Gelsenkirchenben tegnap ismét a környék összes kétes elemei adtak egymásnak találkozót. Azokat az étel­miszerüzleteket, melyeknek még volt áru­készletük, a tömeg megostromolta. Mivel a proletárőrségek a rendet nem tudták föntar- tani, a boltok kiárusítása helyett, azok ki­rablása következett be. A helyzet rendkívül fenyegető. A francia megszállók teljesen passzíve viselkednek. A kommunista vezetők teljesen elvesztették a tömegek fölötti ural­mukat s nem tudva rendet tartani, átengedik a terepet a rablásra éhes csőcselék garáz­dálkodásának. Meggyilkolt kereskedő Essen, május 25. Stratmann élelmiszer kereskedőt, Gelsenkárohen kereskedő társa­dalmának egyik legtekintélyesebb tagját a kommunista zavargások alkalmával két kom­munista megtámadta és nyílt utcán borot­vával elvágta a nyakát. A franciák pánzrekvirálásai Essen, május 25. Degoutte tábornok a telefonhálózaton elkövetett szabotazscsefe- kedetekért 50 millió márka pénzbírságot rótt ki a városra, melyet nyolc napon belül kell •megfizetni. Ha a pénzt ez időpontig meg nem fizetik, a franciák erőszakkal fogják behajtani. A városra nemrég kirótt negyven millió márka pénzbírság ügye még nincsen elin­tézve. Belgium a jóvátételről Brüsszel, május 25. Jaspar külügy­miniszter jegyzéket küldött Párisba, melyben a brüsszeli kormány felfogását vázolja a jó­vátétel! kérdésben. ©®©e®s®o©9®a Iníerp&tőcfő a Botaisía-feasíh ligsjsses. Prága, május 26. Stanek agrárius képviselő, a volt föld- mivelésügyl miniszter május 23-án interpellá­ciót nyújtott be a képviselőház elnökségénél, amelynek tartalma a Rude Právo közlés® szerint akövetkező: 1. Milyen álláspontot foglal el az Igazságügyminiszter ur az eljá­rásra és a büntető perrendtartás megfelelő intézkedéseire való tekintettel? 2. Milyen Novak volt pénzügyminiszter esete, akit Becska pénzügyminiszter a nélkül, hogy a büntető eljárás végét bevárta volna, ártat­lannak nyilvánított? 3. Utasítást kérte az államügyész az igazságügyminisztertől arra, hogy miképpen járjon el? 4. Milyen lesz az eljárásnak további valószínű vége és 5. igaz-e, hogy három évig fog tartani és erre likvidálni fogják a Bohémra Bankot. Stanek- nek ez az interpellációja újabb bizonyítéka a koalíció belső meghasonlásának, mivel szemmefáthatóan a nemzeti demokrata párt ellen irányul. Basch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, Jiadrisska 6. szám 1038 Tárcarovatunk: Kedd: G'i.in: Francia festők szóltak hozzám. Szerda: Strellsky József: Az őrült Csütörtök: Merényi Gyula: Az idegen (vers). Fátory Zoltán: Nem alkarunk meghatói. (René Schidkeic könyvéről.) Szombat: Radnayné Soltész Ilona: Asz- szom ylátoimások. (Napiodair afbkák.) Vasárnap: W a \ he n t i n y i Dezső: így tesz (vers). Szer eda y-Gr uibe r Károly: Díia- lógus a tavaszról és a nőről. Mécs László: Sötétség elmü versét tech­nikai okok miatt az 5. oldalon közöljük. Szeressétek egymást, — Páros jelenet. — — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — írta: Kersák János dr. Szín: Kis szalon. Manci: Mondhatom furcsa fogalmai vannak a nőkről. Marci: Pedig az igy van. Az Isten törvényei böicsebbek, mint az emberekéi. Isten szépnek teremtette a nőket s beléjük oltotta azt a vágyat, hogy a férfiaknak lessenek. Manci: Ezt kétségbe kell vonnom. Nem mondhatom, hogy nem akad egy két hiú teremtés, aki minden idejét a tükör előtt tölti, naponta ötször-hatszor öltözik, de ez csak kivétel. Marci: Sőt. Kivétel, ha valaki lemond a divat hódításairól. Merem állítani, hogy a férfiak elleni harcban a nőnek a divat a legerősebb fegyvere a szépségén kívül, fis mondhatom, hogy a mai hölgyek, nagyon is ismerik ennek a fegyvernek az előnyeit s alaposan ki is használják. Manci: Engem csak nem fog ezek közé eorozni. Szép véleménye van rólam, mond­hatom. Marci: De Mancika, nem volna maga fiva lánya, ha nem igy csinálna. Higyjc meg, hogy aki kivonja magát az általános ter­mészeti szabály alól, az már különc számba megy előttünk, akit megcsodálunk, de nem szeretünk. Manci: Hallatlan. Maga tehát azt gon­doltja . . . Marci: Nem gondolom, de tudom. Manci: Hogy én . . . Marci: Hogy maga . . . Igen, hogy maga is- eltekintve, hogy a természet amúgy is bőven felruházta a hódításhoz szükséges előnyökkel, —• azért öltözködik szépen, mondjuk, azért jár oly fessen, hogy nekünk férfiaknak tessék. Manci: (Méltatlankodva.) De kérem . . Nem is egynek, hanem mindenkinek, aki férfinevet visel ... No de ilyet . . . Marci: Bocsánat. Talán helyesebben fejeztem volna ki magamat, ha agy mond­tam volna, hogy az öltözködésben magát is az a vágy vezeti, hogy tessék. Manci: Ugyan kinek? Marci: Az mellékes, a főcél, hogy tessék. Nem igaz? Gondolom is, hogy van már ilyen kiválasztott szerencsés. Azt tudom, hogy nem a barátnőink akar tetszeni nem azok kedvéért öltözködik. Manci: Szörnyűség, amit maga beszél. Nem hallgathatom. Marci: Mert eltaláltam az igazságot. Nem igaz? Barátnőd kedvéért, csak any- nyiban öltözködik, hogy lefőzhesse őket, hogy maga jobban tessék . . . Miauéi: (Mérgesen.) Talán magának? Marci: Nekem vagy másnak, a kérdés eldöntésénél mellékes. De ha már erre cél­zott, hát azt is megmondom, hogy igen, több csalhatatlan előjelből azt következtettem, hogy maga nekem akar tetszeni. Manci: Hogy meg akarom hódítani. Marci: Az épen nem éri meg a fáradt­ságot, mert én teljes őszinteséggel vallom meg, hogy én már régen le vagyok győzve. Azonban abból a körülményből, hogy szépen öltözködik, joggal gondolhattam, hogy maga sem idegenkedik lölciu. Manci: Szóval tehát maga engem is az önelméletének kísérleti nyuLai közé sorol. Azonban nagyon csalódik, ha azt hiszi, hogy én ilyen közönséges eszközöket használnék a fér .Fogásra, Hát jegyezze meg, hogy nekem erre nincs is szükségem, mert először is egyáltalában nincs szándékomban férjhez menni, másodszor legkevésbbé akarok ma­gának tetszeni, mert sohasem tudnék olyan férfit szeretni, aki a nő cselekedeteit, nem a férfi szerelmes szemüvegén keresztül, hanem a kritikus szemeivel nézi. Aki már boncol, vitatkozik, az nem tud szeretni. Ebben az egyben talán igaza lehet, de én, jegyezze mag jól, én kivétel vagyok. Marci: Maga talán nem Éva anyának lánya.? Manci: Lehet. Nem mondom. Bennem is meg van nememnek minden tulajdonsága, mely felett önök, a teremtés urai gúnyolódni szoktak. De van annyi akaratom, hogy a férfiakat csak annyílra veszem, amennyiben megérdemlik. Nekem nem imponál egy sem. Különösein ön nem, az ön furcsa, hideg, gúnyos elméletével, amely reám különben sem alkalmazható. Én leány vagyok ugyan, de van bennem annyi komolyság, hogy ha valaki nekem megtetszik, nem a divatmü- vészet olcsó eszközeivel fogok reája hatni, mert akii ezt várja, nem lehet egyéb ruhába bujtatott majomnál, hanem volna más, száz és száz sokkal nemesebb módom és eszkö­zöm, hogy tudtára adjam, az én kiválasztot­tamnak, hogy ő nekem tetszik. Marci: Úgy van. Volt alkalmam tapasz­talai. Csak hogy ez mit sem változtat a ki- mondot általános szabályon. Manci: (tiltakozva): Csakhogy én nem adtam alkalmat magának arra, hogy maga azt következtesse, mintha én magát szeret­ném Marcii: Nem következtetem, tudom. Manci: (felkacag): No de ilyet. Már sok önkiit emberrel találkoztam az 016111011, de olyat még nem láttam, mint maga. Marci: Nem vagyok önhitt, de alaposan ismerem a női természetet. Lássa, előbb is azt mondottam, hogy a jó Isten törvényei böicsebbek az emberekéinél. Isten egyik sarkalatos alaptörvénye az, hogy megparan­csolja a férfinak és a nőnek, hogy szeressék egymást. Hiába akarja magát kivonni e tör­vény alól, maga is nő és szeretnie kell vala­kit, a ki a másik nemihez tartozik. Manci: És ha én nem teszem Marci: Akkor vétkezik az Isten paran­csa ellen. Visszaél az általa magának adott kincsekkel. Manci: Ugyan melyekkel? Hol van­nak azok a kincsek? M a r c i: Azért adta magának Isten ezeket :a gyönyörű, mélytüzű szemeket^ eze­ket a csodálatos ragyogásu gyémántokat, ezt a két piros orcát, ezt a szép metszésű szájat, ezt a . . . Manci: Hallja, ha tovább folytatja, rög­tön itt 'hagyom . . . Tudja, hogy medika vol­tam s értékeim tudom, saját értéke szerint ezeket a múlandó emberi kincseket. Marci: Elhiszem. Mindaz által mégis azt mondom, hogy a jó Isten azért ruházta fel ezekkel, hogy valakit boldoggá tegyen velük. Ez kötelessége. Manci: Ugyan? Marci: És úgy vettem észre, hogy maga is iparkodott ezeket a drága kincseket megfelelő szép keretben érvényesíteni. Manci: Sohasem gondoltam arra. hogy valakit ezekkel meghódítsak. Marci: Lehet, hogy nem helyezett rá súlyt, de az bizonyos, hogy maga is igénybe vette a hódításnak ezt a leghatásosabb esz­közét. Manci: Azért, mert szépen öltöz­ködtem? Marci: Azért. Boldogtalan lett volna, ha nem állott volna módjában szépen öltöz­ködni. Manci: Akkor maga nagyon félre ismert engem. Ezek a semmiségek engem 4

Next

/
Thumbnails
Contents