Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-25 / 116. (268.) szám
Péntek, május 25. 5 bátorsága a rothadt rezsim uralmát és az egész rendszert megszüntetni. A kormánynak választania kell: „vagy megtartja Kiimát és agent provokatőrjeit, akik ártatlan emberek bebörtönözéséVel erősítik a presztízsüket, vagy pedig Keletszlo- venszóknak ezt az ördögét elejti és tanujelét adja annak, hogy tényleg szivén fekszik az ottani forró talaj állapotainak a konszolidációja.** öeí5Ge000©ö0ööe©0©S©?20öGf99ö000©0r Elfogadhatatlanok a török javaslatok. Lausanne, május 24. Az angol lapokban leközölt hivatalos expozéiból kitűnik, hogy az antant szövetségeseik úgy a hátralékos kuponok kérdésének ügyében, miiint a Törökországban élő külföldiek jogainak garantálása kérdésében teljesen elfogadhatatíanoknak tartják a török javaslatokat. Az utóbibi kérdésben a szövetségesek u<j javaslatokat fognak tenni, melyek a külföldiek minimális jogait körülíró február 4-iki Montaigna-féle tervezetet ki fogják egészít ön i. Az expozé rámutat azokra a nagy nehézségekre, amielyökkel a konferencia tagjainak küzdeni keik A legfőbb nehézségek abban állanak, hogy a szövetségeseknek egy ifjú és politikai tekintetben rendkívül érzékeny török kormánnya'1 kell tárgyalni ok, mely a Görögország fölött aratott győzelme következtében teljesen elfelejtette a szövetségeseknek 1918. évi szolgálatait. Görögországnak területi engedményeket kell tennie Lausanne, május 23. A konferenciát teljesen a görög—török feszültség uralja. Ennek következtében ma sem voltak bizottsági ülések és a nap az antanimeghatalmazottaik magántárgyalásaival telt el. A konferencia köreiben élénken tárgyalják az angol sajtóban lanszirozott azt a tervet, hogy Görögország területi engedményeket tesz Törökországnak és átengedi Karagacsot. Hivatalosan azonban nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel és sem a törökök, sem a görögök nem akarják a terv kezdeményezését vállalni. Beavatott körökben azt hiszik, hogy a kiegyezésnek ezt a módját olasz és francia részről kezdeményezték és a terv jelenleg tárgyalás alapját képezi a szövetségesek kormányai között. A konferencia bizonyos köreiben aggodalommal néznek e kompromisszumos tervezet elé, mert veszélyesnek tartják a territoriális kérdések, újbóli szőnyegrehozatalát, annál is inkább, mert ennek megtörténte esetén bizonyosra vehető; hogy Bulgária is igényekkel fog föllépni az Egei tengerhez való kijárást illetőleg. Karagacs átadásának ügye Paris, május 24. Ma konkrét formában fölmerült az antant ama javaslata, hogy Görögország Karagacsot engedje át a törököknek. A görög és török delegátusok erről jelentést tettek kormányaiknak. Forradalmi mozgalmak Bulgáriában. Bukarest, május 24. (Saját tudósítónk távirata.) Biuilgáriábő'l érkező megbízható értesüléseimik szerint ott mindem pillanatban várható a forradalmi mozgalom kitörése. Mialatt a kormány és a garázdálkodó macedóniai bandák között elkeseredett harc folyik, az ellenzék ezt az alkalmat arra akarja kihasználni, hogy kezébe kerítse a hatalmat. E célból fe-gyverbarátsáigot kötött a macedóniaiakkal. A kormány számos letartóztatást rendelt el. Szófiában valameny- nyti ellenzéki lapot betiltották és számos újságírót letartóztattak. A kormány interná- lási tábort létesített. Sok helyen súlyos ösz- szeütkö zések re került a sor. A macedóniai fölkelés Bdgrád, május 24. (Jugoszláviai szerkesztőségünk távirata.) A bolgár kormánynak az eddigi jelentések szerint nem sikerült leverni a macedóniai fölkelést. A macedóniai felkelők korlátlan urai a helyzetnek, saját törvényszéket állítottak föl, adókat vetnek ki és saját csendőrségükkel látják el a közbiztonsági szolgálatot. A bolgár kormány cáfolata Szófia, május 24. A bolgár távirati iroda a kormány nyilatkozatát közli, amelyben megcáfolja azt, hogy a szerbiai határ mentén harcok folynak a bolgár katonaság és a macedón bandák között. Ezeket a hireket a román és jugoszláv sajtó tendenciózusan Ianszirozza. Egész Bulgáriában teljes nyugalom uralkodik. Olaszország harcbalépésének emlékünnepe. Róma, május 24. Mussolini ma délután repülőgépen Redipugliaba utazott ,hogy résztvegyen a város mellett elterülő csatatéren holnap rendezendő ünnepségeken, melyeket Olaszországnak a világháborúba való lépésének évfordulója alkalmával rendeznek. Egy mármarosmegyei nagyközséget az elemi csapások és az adók tettek tönkre. Füssy Kálmán aemzelgyiilési képviselő javaslata a viski adóterhek megkönnyítéséről a nemzetgyűlés előtt. Prága, május 24. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő Visk máramarosmegyei községnek a Tisza- folyó áradásával okozott károk ügyében a következő javaslatot intézte a nemzetgyűlés elé: „Visk több mint ötezer lakosú nagyközség, melynek lakói a szorgalom és állampolgári becsületesség mintaképei, akik jólétben éltek az uj államalakulatig. Virágzó mező- gazdasága volt a községnek, dús gyümölcs- (havi hat-nyolcszáz vaigon) és káposztatermelés (nyolcszáz vagon) és állattenyésztés képezték a lakosság fő jövedelmi forrását. Az uj állam végrehajtó közegei azonban nem sokat törődtek a Tisza-f oly óval, nem védték a Visk községbe vezető egytlen utat, sem a Tiszán lévő vasbidat, mint azt a régi hatóságok tették, minek következménye az lett, hogy a közel százméteres hidat a Tisza otthagyta és Viskre se ki-, se bemenni nem lehet, csak ha néhanapján a hidas járást a Tisza állása megengedi. Két év óta ilyen nyomorúságos a község közlekedése, aminek következménye, hogy a már föntjelzett gyümölcstermés mind a termelők nyakán rothadt. A szántóföldeken a szabályozatlan Tisza (amelyet azelőtt az állam fékezett) a termés nagy részét, sőt a szántóföldeket is elhordta. Közben jégverés és állatjárványok méginkább növelték a nyomort. Ezen elemi csapások következtében a község koldusszej gény lett, kis tőkéjét, amelyből az adó tellett volna, elköltötte, fölélte. Ma a lakosság tele van adóssággal, adófizetésre képtelen. Amit a lakosság fizethetett, azt megfizette, igy csupán útadóban 180.000 koronát fizetett le a község, ezzel szemben kapott egy véd- gátat, amely azonban elégtelen. Ez év januárjában a községi képviselő- testület egy küldöttsége ismertette az ungvári pénzügyi hatóság előtt a lakosság nagy nyomorát, aminek az a csekély eredménye lett, hogy az ungvári pénzügyigazgatóság ez évi július elsejéig fölfüggesztette az adók beszedését, további kedvezményeket azonban a saját hatáskörében nem adhat. Ezzel csupán azt kívánom dokumentálni, hogy az állami hatóságok is elismerték azt, hogy Visk község lakói a föntebb említett elemi csapások következtében tényleg rászolgáltak az állam segítségére. Alulírottak ezek alapján tisztelettel javasoljuk, mondja ki a nagytekintetű képviselőház: A Tisza-folyó áradásával s más elemi csapásokkal sújtott Visk község lakóinak fölsegélyezése céljából elengedtetnek az 1922. évi állami egyenes adók, mig a többi adónak méltányos részletekben való lefizetésere 1926. év végéig haladék adatik, a vagyon- dézsma- és vagyonnövekedési adó addig ujabb becslés alapján lesz megállapítva.** Jean de Bonnef on a magyar műemlékek pusztulásáról — Magyarország- a hagyományok iskolája. — Budapest, május 23. (Saját tudósi tónk tói.) Az uj Nemzedékben, amelynek munkatársa e napokban beszélgetést folytatott Jean de Bonnef ónnal, az ismert francia Íróval, olvassuk az utóbbinak al ábbi nyilatkozataiit: — 1921-ben a magyarok részére kieszközöltem, hogy kiállíthassanak a lyoni mintavásáron. Lyon város tanácsa ezt készséggel megengedte, de a csehek kijelentették, hogy akkor ők inkább nem vsznek részt a mintavásáron. Lyon város sokáig ellenállt, ekkor is irtain cikket a magyarok érdekében. Lyon város kénytelen volt engedni. Cikkemre egy cseh újságban válasz jelent meg, én erre a cseh sajtónak nyilatkozatot küldtem, amelynek ez volt a cime: Szeretem a loyalis ellenfelet. Soraim mottója pedig igy hangzott: II. Rákóczi Ferenc emlékére. A csehek azt állították rólam, — mert félreértették ■cikkemet — hogy megvádoltam őket és állítólag azt mondottam, hogy csak győzelmünk után csatlakoztak az ántánt táborához. Érdekes, hogy ilyen előzmények után mégis engem kértek fel a prágai árumintavásár megnyitóbeszédének az elmondására. Beszédemben a lelkek békéjéről szóltam. Nem arról, amelyet a diplomaták kötnek szerződésekben, ■hanem arról a békéről, amely a lelkek mélyéről jön. Beszédemben leírtam a Duna folyását és hangoztattam a Magyarországgal való együttműködés szükségességét. Ne mulasszák ezt el, — mondottam — mert Mayarország a hagyományok iskolája. Beszédem alatt senki- ■sem mozdult meg a teremben. — Amidőn Berzeviczy Albert és Pékár 'Gyula az elpusztult 42_ műemlék miatt tiltakozó iratot szerkesztett, én is írtam a párisi íntransigeant hasábjain egy cikket a magyar •műemlékek érdekében. Egy román üjság különös hangon azt válaszolta, hogy mi, ■franciák, a francia forradalom idején szintén romboltunk műemlékeket. Én természetesen nyomban válaszoltam a román újságnak és először kijelentettem, hogy nem vagyok felelős azért, ami a franoia forradalomban történt, de tudomásom szerint a francia forradalomban csak a régi francia dicsőségeket 'hirdető műemlékeket rombolták le és egyetlen egy ujjal sem nyúltak idegen műemlékekhez. Hivatkoztam egy angol műemlékre a ■párisi Bois de Boulogneban. Végül kijelentettem, hogy mi, franciák, a saját belső ügyeinket egymás között szoktuk elintézni es nem fogadunk el kioktatást. — Az Amour de l’Art hasábjain négy oldal terjedelmű tiltakozó irat jelent meg tőlem a magyar műemlékek lerombolásá ellen. Ebben a cikkben különösen kiemeltem ■Mária Te ré zia- műé miékét. Ezt a tiltakozást 1100 művész irta alá, nemcsak franciák, hanem körülbelül 200—300 idegen, angolok, amerikaik, svédek, akik a francia; művészeti iskola tanitványa. Ez a cikk érthető feltűnést keltett. A ^eIseraS*lrcIaemí wérittrdő. Utcai harcok a kommunistákkal. Gelsenkirchen, május 24. A kommunista zavargások tovább tartanak. A kommunisták megszállották a rendörigazgatóságot s az épület tetejére kitűzték a vörös zászlót. A rendörigazga- tóság megrohanása alkalmival az épületet felgyújtották, a tűzvészt azonban sikerült lokalizálni. A kommunisták most a boltok, üzletek és vendéglők kirablásához kezdtek. A francia megszálló csapatok tétlenül nézik a kommunisták garázdálkodásait. A mai összeütközéseknek öt halottja és ötvenhat súlyos sebesültje van. A kommunisták közül mintegy a fele megsebesült azoknak, akik a vidékről özönlöttek Gelsenkirchenbe, a kommunista szervezetek megerősítésére. Kiújultak a gelsenkircheni harcok Berlin, május 24. (Berlini szerkesztőségünk 'telefonjelentése.) A gelsenkircheni kommunistazendülés tegnap este tíz órakor újból heves harcokban kulminált. A városban a legrétnesebb izgalom uralkodik. A rendőrigazgatóság épületében a kommunisták mindent Izzé-porrá zúztak. Egy külváros? majorságot, melybe néhány polgárőr menekült, a kommunisták demoláltak, a polgárőröket félholtra verték. Az éjszaka folyamán a kommunisták tömeggyülést tartottak, melyen megállapították, a következő napon követendő magatartásuk irányelveit. A stilyos sebesültek száma hetvenre emelkedett, kik közül sokan haldoklanak. A város lakossága páni kétségbeeséssel néz a holnap elébe, mivel a francia megszállók a várost teljesen a kommunisták zsákmányául engedik át Az éjszaka folyamán a franciákkal is ösz- szeiitközésre került a sor. A tüzőrség egy kocsija francia őrség előtt robogott el. mire a franciák sortüzet adtak a levegőbe. A kavarodásban az egyik tűzoltót puskatussai fejbeverték. Az incidens túlzó híresztelésekre szolgáltatott tápot. — Bochumban a kommunisták egy nyolcezer embertől látogatott tömeggyülésen kísérletet tettek a sztrájknak egész Rainavidékre és Westfáliára való kiterjesztésére. Terjed a ruhrvidéki sztrájk Dortraund, május 24. A bohumi kerületben a sztrájk terjed. A Prasident I. és II. bányatelepeken, valamint a Heinirich-bányákban a munkásság beszüntette a munkát. Tartani lehet attól, hogy a bohumi többi bányatelepek munkássága is sztrájkba lép. A kommunisták megszállták a dortmundi bányákat Dortmund, május 24. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kommunista sztrájkolok ■behatoltak az Iserlohe bányatelepre, melyben a termelést megakadályozták, majd megrohanták a raktárakat és felfegyverezték magukat. A kazánok alatt kioltották a tüzet s a dolgozni akaró munkásokat súlyos fenyegetésekkel a munka abbahagyására kényszeritették. Az építkezési és famunkások szintén csatlakoztak a sztrájkhoz, mely a bochunri kerület néhány bányájára is átcsapott. A szakszervezetek kiáltványban hívták föl a munkásságot arra, hogy a kommunista jelszavaknak ne engedelmeskedjen cs ne engedje magát a kommunisták politikai céljainak érdekében kihasználni. Kritikus a dortmundi helyzet Dortmund, május 24. Dórim útidba.!! a helyzet változatlanul kritikus. A Hardeu- beng-bátnya munkásai szintén sztrájkba léptek. Az utcai harcok harminc súlyos sebesültje közül kettő meghalt. A zsmnsteri sztrájk Miinster. május 24. Mint Essen'ből jelentik, a Bonifacius bányatelep egész munkássága sztrájkba lépett. A sztrájk oka az, hogy a franciák megszállották a kokszégetőket. A franciák rekvirálnak Miinster, május 23. Recklinghausenböl jelentik, hogy a francia hatóságok az ottani államvasuti műhelyekből hetvenöt vagont cl- rekviráltak. A pünkösdi ünnepek alatt nagyszámú megszálló csapat érkezett Reckling- hausenbe. PolSaud jogászok védik a rakrvid ki németeket Hága, május 24. Német részről fölkérték Van Hont ént és Gurtiaist, a holland legfelsőbb bíróság tagjait, hogy vállalják a védelmiét azon németek egy részének, akiket a Ru'hrvidéken haditörvényszék elé állítanak a franciák. Van Iiouten és Gu,rítus a megbízást elfogadták, .aiz utóbbi már el is utazott a megszállott területre. Levegőbe röpítették az angermündei vasúti hidat Duisburg, május 24. (Wolff.) Az angermündei vasúti hiidat, amelyiken keresztül a Ruhnvidék egyik fő vasúti vonala halad, ma éjjel felroibbántották. A Ilid csaknem teljes egészében a levegőbe repült. Curzon külügyminiszter marad London, május 23. A' Reuter-ügynökség jelentése szerint Curzon lord megtartja a külügyminiszteri tárcát. Derby lord a hadügyminiszter London, május 23. Derby lord az uj kormányban megtartja a hadügy miniszteri tárcát. Cecil lord az ujj kormányban London, május 24. Cecil lord miniszteri tárcát vállal Balwin kormányában. A kincstári kancellár tárcáját Chamberlain veszi át. Róbert Horné dezignált kincstári kancellár egy beszélgetés alkalmával kijelentette, hogy semmiféle tárcát nem vállal. Oroszország váSaszjegyzéke nem kielégítő. London, május 24. Az orosz válaszjegy- zéket az angol kormány teljes ülésen fogja megvitatni, mielőtt további lépéseket tenne. A Times szerint a bolsevista válaszjegyzék Curzon lord feltételeit nem teljesíti. Az angol kormány el van határozva, hogy az angol követelések teljesítéséhez ragaszkodik. Oroszország válasza Angliának. London, május 23. Krassto átnyújtotta Curzon lordinaJk Oroszország válaszát. A szovjet kormány roméin, hogy sfflkerül meigegyeizést létrehozni s egyszersmind javaslatot tesz azonnali egyezmény megkötésére, mely elismerné az angolok joigiar!it az otrósz vizeken való halászatra. A nemzetközi konferencia döntésére várva a szovjetkormány káritaliaimtja a kivégzett, illetve bebörtönzött két angol állampolgár hozzátartozóit. A szovjet kormány visszautasítja az angol kormány azt a vádját, mintha az oroszok az angol-orosz kereskedelmi szerződést megsértették volna. i.<5g|TOÍ€liM3> Franciaország aj politikai orientáclola. Róma, május 24. Az „II Mondo*1 Foch marsall utjából arra következtet, hogy a francia politika, tekintettel az angol—francia szövetség meglazulására, uj orientációt keres. Franciaország a Duna-konföderáció eddigi tervét a kis antant politikai és katonai szövetségével akarja helyettesíteni, melynek főfeladata a magyar veszedelem legyőzése után á versaillesi békeszerződést Németországgal és Oroszországgal szemben megvédelmezni. A lap szerint Foch marsall legközelebb Jugoszláviába utazik. Lengyelország és Románia hajlandó a francia programot vállalni, azonban Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia vonakodik Oroszországgal szembe kerülni és nem akarják magukat Francia- országnak túlságosan lekötni, mivel szamukra az angol orientáció kedvezőbb.
