Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-25 / 116. (268.) szám

Péntek, május 25. talán nem merültek fel. Ezután a treuga dei került szóba. A tudó­sítók hangoztatták, hogy a magyar politiku­sok zöme, a társadalom és sajtó becsületesen állta a szavát és megtartotta a fegyverszü­netet a külföldi akció ideje alatt. A minisz­terelnök erről így nyilatkozott: — Nagyon örütök a treuga deinek. Ezt vártam és örömmel állapítom meg, hogy nem csalatkoztam. Nagy elismerés illeti meg ezért a nemzetet, a politikai pártokat és főképpen a sajtót, amely ezzel nagy segítségemre volt munkámban. Az újságírók érdeklődéseire Bethlen elmondotta, hogy többnyire angolul és fran­ciául tárgyalt, de itt-ott a német nyelvhez is folyamodtak. Mussolinival például fran­ciául és németül beszélt. Mussolinit így jellemezte: „Mussolini nálam körülbelül fél fejjel alacsonyabb, zömök férfi. Csupa ener­gia és ha látja az ember, akkor olyan im­pressziója van. hogy imponáló, kemény államférfi, aki akaratának minden körül­mények között érvényt tud szerezni. Nem­zete előtt óriási presztízse van“. Bethlen a kölcsön kilátásairól a követ­kezőiket mondotta: — Két kölcsönről volt szó. A kis köl­csön néhány rövid hónap múlva nyélbeüt­hető. A nagykölcsön körülbelül egy éven belül lesz megvalósítható. Tudnunk kell, hogy a külföldi pénzpiacokon nagy az ingadozás, de a mi esetünkben az előkészí- tés munkája nem tarthat olyan hossza ideig, mint Ausztria esetében, ahol körül­belül két évi tárgyalás előzte meg a kölcsönt. Bethlen visszaérkezett Budapestre Budapest, május 24. (Budapesti szer­kesztőségünk t eleiooj elöntése.) Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök tegnap este nyolc órakor kíséretével Budapestre érkezett. A miniszterelnök kívánságára az egységes párt az ünneplés fogadtatástól elállóit, azonban mégis számosán jelenitek meg a pályaudvaron a párt és a miniszterelnökség i részéről. Anponyi szerint a feltételek illuzoriussá teszik a kölcsönt. Budapest, május 24. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Apponyi Al­bert gróf a jóváiételi bizottság döntésével kapcsolatban ma nyilatkozatot tett. Megálla­pítja, hogy bár a magyar miniszterek utjának politikai sikerét távolról sem akarja kétség­bevonni és lebecsülni, mivel bizonyos, hogy Bethlenék útja lényegesen hozzájárult Ma­gyarország politikai helyzetének javulásán hoz, magáról a jóvátétel! bizottság határoza­táról mégis vegyes érzelmekkel értesült. A jóvátételi bizottság határozatában a kisan- tant gondolkozás! köre és taktikája jutott ér­vényre és csodálkozását fejezi ki afölött, hogy a nagyhatalmak nem akarnak Magyar- országnak hathatós segítséget nyújtani és öt az összeomlástól megóvni. A jóvátételi bizott­ság föltételei Apponyi fölfogása szerint illu- zóriussá teszik a kölcsönt, mivel a kölcsön egy része direkt, más része pedig indírekt a jóvátételi számla törlesztésére fordítandó. Magyarország tehát a kölcsön révén tényle­ges segítségben nem részesül, csupán ahhoz segi'ik hozzá, hogy jóvátételi tartozásait ki­fizethesse. Bethlen jelentést tett Horthy kormányzónak — Az Est a jóvátétel! bizottság döntéséről.— Budapest, május 24. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Bethlen gróf ma kihallgatáson jelent meg Horthy kor­mányzónál, hogy beszámoljon külföldi utjá­nak eredményeiről. Az Est nagy cikkben foglalkozik a jóvá- tételi bizottság döntésével és beavatott hely­ről szerzett információ szerint a döntést ked­vezőnek tartja. A jóvátételi bizottság hatá­rozatából kedvező tények olvashatók ki a magyar jóvátétel tekintetében. A: határozat harmadik pontjának kitétele, hogy tudniillik a jóvátételi kötelezettségeinknek idejében te­gyünk eleget, csupán a pécsi szénszállításra és az állatjóvátételre vonatkozik, mivel egyéb kötelezettségeinknek, Így katonai jel­legű kötelezettségeinknek is, már eddig is eleget tettünk. A jóvátételi bizottság határo­zatának az a kijelentése, hogy a zálogjogokat csak ideiglenesen oldják föl, megfelel a ma«- gyar kormány álláspontjának. A magyar kormány sem kért egyebet'és Ausztria ese­tében is a zálogjogoknak ideiglenes föloldása történt. A jóvátételi határozat lényegétől függetlenül, igen nagyra kell értékelnünk Bethlenék útja által eléri diplomáciai sikere­ket, főképp azt, hogy az antantországokban Magyarország megítélését illetően egészen uj atmoszféra támadt. A helyzet megítélése szerint Magyarország gazdasági talpraálli- tásának föltételei most már Bethlen gróf ke­zében vannak. Beavatott helyről nyert információink szerint, ha nem is teljesültek Magyarország kívánságai teljesen, mégis határozott siker­nek tekinthető az antant ama megállapítása, hogy Magyarországon segíteni és kéréseit teljesíteni kell, valamint a>z a körülmény, hogy Magyarországra az antant szanáló­bizottságot küld ki. A budapesti francia követ impressziója Budapest, május 24. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A Magyar Hírlap a budapesti francia követség köréből nyert információ állapján Írja, hogy Doulcet budapesti francia követ a magyar ügyekre nézve kedvező impressziókkal tért vissza Parisból. Meggyőződése, hogy Ma­gyarország kérelmét tisztán gazdasági és nem politikai szempontból mérlegelik Paris­ban. Parisban tudják, hogy Magyarország mán hajlandó belemenni oiy diktatórikus pénzügyi ellenőrzésbe, amilyennek Ausztria alávetette magát, de figyelembe veszik azt a tiszteletreméltó törekvést is, hogy a magyar kormány meg akarja akadályozni, hogy az ország oda sülyedjen, ahová Ausz­tria a lejtőn jutott. Bethlen beess nyilatkozata Becs, május 24. (Bécsi szerkesztősé­günk telefonjetentése-) Bethlen István gróf miniszter elnök tegnap délután — tehát még a jóvátételi bizottság döntésének nyilvá­nosságra jutása előtt — fogadta a MTI. munkatársát és előtte a többek között a kö­vetkezőket jelentette ki: — Buidapesre a legkedvezőbb benyo­másokkal utazom vissza. Sok újat nem mondhatok, mert a budapesti és bécsi lapok már kimerítő jelentéseket közöltek utamról. Egyet azonban hangsúlyoznom kell: úgy Párisban, rmot Londoniban és Rómában sok­kal barátságosabban fogadtak bennünket, mint reméltük. Azután kijelentette Bethlen., hogy a pá­pa nagy szeretettel beszélt előtte Magyar- országról. Hangsúlyozottan kijelentette, hogy a Bethlennek adott kitüntetéssel nem­csak Bethlen személyét, hanem Magyaror­szágot is meg akarta tisztelni. Megbízta a miniszterelnököt, hogy ezt adja a magyar­ság tudomására. Majd így folytatta nyilat­kozatát a miniszterelnök: — Által álban reggeltől éjifélig állan­dóan munkában voltam. A diplomatákkal, pénzügyi emberekkel, államférfiakkal, po­litikusokkal s újságírókkal tanácskoztam szinte szünet nélkül. Mindenütt érintke­zést kerestem és találtam a magyar koló­niákkal. Fontos tény — amit nagy öröm­mel vehetünk tudomásul —, hogy Ma­gyarország mostani állapotában a müveit nemzetek előtt mindenütt rokonszenves* Mindenütt érzik, hogy nagyon keményen bántak el velünk. — Nagy kitüntetés ért azzal, hogy az olasz királyné is külön kihallgatáson fo­gadott a Ráma közelében lévő Villa Sá­volyban, ahol a királyi család nyaralni szokott. A teadélutánokon úgy Romában, mint Londonban és Párisban sok-sok ki­tűnőséggel találkoztam. Garzon lord de- zsönéjén Bald'wiimmal voltam együtt. — Baldwinnák miniszterelnökké való kinevezése nekünk magyaroknak nagyon örvendetes, mert közismert nagy rokon- szenvve! kíséri Magyarország ügyeit, amiről nyilatkozatában tanúbizonyságot is tett. Franciaországban is mindenütt szívesen fogadtak. Miller and hangoztatta előttem, hogy nagy súlyt helyez a ma­gyar-francia jóviszony megteremtésére. Politikumról nem beszéltünk ugyan, de a francia köztársaság elnöke nyomatékosan kijjeílentette, hogy ezen az utón fog járni a jövőben is. iHsaffl*© és BecH E«b$«bs ca SBizoMíscBg Prága, május 24­(Saját tudósi tónktól.) Az interparlamen­táris kereskedelmi konferencián tartózkodó magyar képviselők köziül kérdést intéztünk Dréihr Imre kincstári főtanácsos, egységes- párti és Beck Lajos volt államtitkár, párton- kiivülii ellenzéki képviselőhöz, hogy mond­ják el véleményüket a jóvátételi bizottság­nak a ma1,gyár kérések ügyében tett dönté­séről. Dréhr képviselő a következőket volt szives mondani: — A párisi jóvátételi bizottság hatá­rozata számunkra nem okozott különö­sebb meglepetést. Sokkal többet érméi ez- időszerint nem is vártunk. Ránk nézve legfontosabb a megállapított feltétetek ne­gyedik pontja, mely szerint a párisi jóvá­tételt bizottság a hozott határozatával egyidejűén, remélhetően tehát azonnal el­küldi Budapestre azt a szakbizottságot, amely pénzügyi és gazdasági helyzetün­kéit remélhetően a maga teljes egészében meg fógja ismerni. Ez annál könnyebben történhetik meg, mert hiszen a nagy antantnak ilyen irányban működő szak­referensei állandóan' Budapesten tartóz­kodnak. — Ebben a kérdésben valamennyi párt és valamennyi magyar képviselő egységesen Bethlen István gróf miniszter­elnök mögé sorakozik és feltétlenül alkal­mazkodik az általa megteendő javaslatok­hoz, Iliéivé intézkedésekhez. — A budapesti tőzsdére és általában a gazdasági helyzetre pillanatnyilag a jó­vátételi bizottság határozata előrelátha­tóan nem fog nagyobb hatást gyakorolni, mivel a budapesti gazdasági körök fe­gyelmezettsége kizár minden ilyen irányú ingadozást. Beck Lajos pártonkivüli ellenzéki kép­viselő a következőkben fejtette ki véle­ményét : — A külföldi kölcsön felvételének le­hetőségét megnyitó jóvátételi bizottsági határozat őszinte örömet kell! hogy kelt­sen Magyarországon. Olyan szomorú pénzügyi helyzetben, mint a mienk, a gyökeres rekonstrukció alapfeltétele az, hogy meginduljanak azok a külföldi erő­források, amelyek nem csupán azt a tő­két jelentik, amelyet a nemzet gazdasági erejének rekonstruálására rendelkezésére bocisátanak, hanem jelentik a külföldi for­galomnak a helyreállítását és azt, hogy a gazdasági és pénzügyi érintkezés, amely minden fölvirágzásnak alapfeltétele, újra meg fog indulni a tőkeerős nyugat és az anyagilag tönk széfére jutott Magyaror­szág között v (b. I*) Meséi a Lidové Novmy. A Lidové No- viny tegnapi számában római tudósítójának egy táviratát közli, amely szerint az olasz szociáldemokraták lapja, a La Guisticia Bethlen párisi tárgyalásainak félbeszakítását a következő fantasztikus módon kommen­tálja: Franciaország a magyar kormánynak a zálogjog fölfiiggesztésére irányuló kérelmét a következő föltételek mellett hajlandó csak teljesíteni: 1. Minden törvénytelen katonai alakulatnak és az Ébredő Magyarok Egyesü­letének feloszlatása. 2. A békeszerződésnek a hadseregre és a hadianyagra vonatkozó rendelkezései föltétlenül végrehajtandók. 3. A monarchista agitáció eltiltása. 4. Vala­mennyi demokratikus párt bevonásával koa­líciós kormány alakítandó. 5. Cseh-Szlová- kiának és Jugoszláviának elégtétel adandó a liatáirinoidensekért. Bethlen gróf az L. 0. sze­rint a föltételeket elfogadhatatlanoknak mi­nősítette és félbeszakította a tárgyalásokat/ Római utjának az volt a célja, hogy a fran­cia állásponttal szemben megnyerje Musso­lini erkölcsi támogatását. A nagyzsupák járási főnökeinek végleges ki­nevezése. A Lidové Noviny írja: Kállay szloven- szkói miniszter keietszlovenszkói útja ellőtt fel­hívta a szlovenszkói zsupánokat, hogy tegyenek javaslatot a járási főnökök végleges kinevezése iránt. A nagyzsupariörvétty életbeléptetése után a járási főnökségeket csupán egy vizsga alapján töltötték be. És a személyek kiválasztásánál na­gyobb szerepet játszott a rokoni kötelék, mint az előképzettség. így történhetett meg az a szo­katlan tény, hogy jáirási főnökké olyan hivatal­nokokat is neveztek kii, akiknek nemcsak jogi végzettségük, hanem még középiskolai érettségi bizonyítványuk sem volt. Különböző lapok olyan értelmű cikkeket közöltek, hogy a nagyzsupa- rendszer csődöt mondott Kállay miniszter pedig a szemlcutján kijelentette, hogy a nagyzsupák működése ellen a minisztériumhoz nem érkezett panasz. Kállay nyilatkozata annál inkább feltű­nést kelt, mert Cserny dr. volt. miniszterelnök szemleutjárói, illetve annak eredményéről nem adtak ki hivatalos jelentést. Cserny mint régi po­litikus határozottan ellenzi azt a rendszert, amely Szlovemszkó fontos pozícióit kvalifikáció nélküli egyénekkel töltenek be. Az eddigi gya­korlat arra enged következtetni, — írja a L. N. — bőgj'’ a zsupánok az eddig ideiglenes tisztvi­selők véfcllcgesiícsét fogiák javasolni. ___________ lí c wdrd amfg /cí«SEÓI«unft. ftoáy ctö/lxessi Egy cseh lap Klíma kassai rendorigazgatőró! Heves támadások a kassai rendörura óra ellen. — Az agent provokátorok eldorádója. Prága, május 24. A Rude Pravo tegnapi számában a cseh nemzeti szocialista Ceskoslovenské Zelez- niem Listy cimü vasutas szaklapnak KI mát, a kassai rendőrigazgatót támadó cikkét közli és a következőket irja: — Amikor Klímának a kassai rendőrigazgatónak és az osztrák titkosrendőrség volt főhivatalnokának tevé­kenységét birálgattuk, akkor lapunkat a köztársaság védelméről szóló törvény alap­ján elkobozták. Most a cseh nemzeti szocia­lista vasutasok lapja mond véleményt Klí­máról, aki vakmerőségében odáig menü, hogy Schleyder mérnököt a kiváló cseh szocialistát is provokálta magatartásával. Ez azonban okot szolgáltatott arra nézve, hogy Klímának keményen odamondják véle­ményüket a cseh nemzeti szocialisták is. Kassa klimatikus viszonyai. A Z. L. a következőket írja: — .,A kassai viszonyokat jól ismerjük. Ott tág terük van az intr-iku soknak és az agent provoká­torok nek. Kassán olyan a levegő, mint amilyen Prágában a kilencvenes években volt. Ezt a levegőt pedig Kliima kassai rendőr- igazgató honosította meg. A mi bürokráciánk Kiimában az állam védelmezőjét látja, pedig a tevékenysége az államnak többet árt, mint használ. Az amit Klíma a cseh-szlovák köz- társáság érdekében ma Kassán csinál az éppen olyan undorító, mint amilyen undo­rító volt az osztrák uralom alatti tevékeny­sége. Az a rendszer, amely ártatlan embere­ket juttatott börtönbe és amelyet éppen ezért ezerszer megátkoztunk, nem lehet a mi ideálunk. Ezt a rendszert személyesíti meg Klíma, aki semmiféle eszköztől sem riad vissza, hogy ha kell a legérdemteljesebb fér­fiút is eltegye a láb alól. 'A nemzeti demokra­ták a vaskezü férfiút látják ebben az ember­ben, aki öt esztendővel ezelőtt még mint rendőrségi agent provocatőr szerzett érdemeket az osztrák kormánynál a mai cseh-szlovák köztársaság szivében — Prágában. Az osztrák politikának ezt a tipikus kép­viselőjét mniden'ellenőrzés nélkül hagyják tevékenyke dpi, akkor, amikor még a Ferenc József ideje alatti tevékenységét sem felej­tették el. Az ember a ,,Klíma" név kiejtésénél kimondhatatlan ellenszenvet és fizikai undort érez. Ez a kassai kényur mindig vakmerőbb lesz és minden hazafinak szégyelnie kell magát, ha Klímát Kassán tevékenysége közben látja. Az autokrata. Állami autó áll a rendelkezésére. Ebben utazgatva a legsötétebb reakció korszakára emlékezteti a közönséget. Előtte és mögötte fegyveres rendőrök ülnek, a két oldalán testőrei őrzik. Az autó mögött lovasrendőrök követik, akik bezárják a menetet. Az em­berek nem hisznek szemeiknek, mert Klíma felvonulása a legzülöttebb orosz viszonyok közepetti cári tiranaizmusnük benyomását kelti. Igen! A cseh-szlovák állam eme kiváló tisztviselője ilyen nagy súlyt fektet magára. Ez tehát a sokat hangoztatott demokrácia. Az a tény, hogy nem mehet ki egyedül az utcára az állami aparátus hibája és bizonyí­téka annak, hogy milyen á helyzetünk Szlo- venszkón. Klíma nem fél annyira a magya­roktól, mint inkább a csehek tői, akik őt régebbről ismerik és éppen elég okuk van ahhoz, hogy az osz­trák uralom alatti tevékenységéért fele­lősségre vonják. Klíma tevékenysége abból áll. hogy nagyszerűen ért a „merényletek** gyártásá­hoz, amelyeket azután ő „leleplez**. A külön­féle hivatalok tisztviselőiből néhány koro­náért rendőrségi besúgókat csinál, akiket — amint azt megállapítottuk — a Icgaljasabb szolgálatra használ föl. Ebben a légkörben született meg a nemzeti demokrata, lapoknak Sdhl'eydcr mérnök elleni támadása, melyek lényege Schleyder állítólagos áílamellenes gondolkodása volt. Kiima most a prágai utasításra ■ vár, hogy megindíthassa az eljá­rást az ellen a hatvan esztendős férfin elleti, akit cseh-szlovák köztársaság iránti szere- tetc késztetett arra. hogy az állam érdekét ezen a forró talajon szolgálja. A szlovákok fejlődésének elősegítésére nincs szükség krhninali'stára, hanem sokkal inkább enge­dékeny szellemre, amelyhez Kiima nem ért. Mbit szocialisták első kötelességünknek tart­juk. hogy a következő sztrájk alkalmával Szí o v c n szk óba ti annak az oldalára álljunk, akinek lesz

Next

/
Thumbnails
Contents