Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-25 / 116. (268.) szám

. 7^Aa*rJU<?rAx7fmMP

Péntek, május 25.

nagy szükség vagyon ezekre a mai keserű világban". Bár meghallották volna ezt azok is, akik nem voltak a templomban. Ezután megkezdődött a bérmálás szentségének kiosztása. Az első nap a magyar gyermekeket bérmálta meg a főpap. A templom teljesen megtelt, de a jelentkezők nagy része igy is kiszorult az utcára. Az első napon közel kétezer jelentkezőt bérmált meg az érseki hely nők. Délután küldöttségeket fogadott, majd megtekintette a kulturális és társadalmi intézeteket és részt vett este a Mária kongregáció díszelőadásán,

Hétfőn a piarista templomban a szlovák gyermekeket bérmálta meg a főpap. A

jelentkezők száma az előző napi kétezerrel szemben alig haladta meg a százat. Talán nem érdektelen, ha a bérmálása fölhívás Idevonatkozó szakaszát közöljük: „Pünkösd

vasárnap bérmáltatnak a magyar, pünkösd hétfőn pedig a szlovák anyanyelvűek." A pünkösd hétfői száz szlovák anyanyelvű bérmálkozóban bcntfoglaltattak a magukat szlovákoknak valló iskolásgyermekek és képezdések is. — Egy kis népszámlálási probagaffopp — biztosok nélkül.

Hétfőn délután az érseki helynek Vá- mosladányba rnent, ahol a híveket szintén a bérmálás szentségében részesítette.

Pápaszem.

Megalakult az uj munkásraiernacionálé.

Az Sz. M. í. nemcsak békében, de hámoruk idején is döntő fóruma lesz a munkásságnak.

Hamburg, május 24. (Wolff.) A nemzetközi szocialista kongresszus ma délutáni ülésén a szervezeti kérdéseket tárgyalták meg. Határozatilag kimondották, hogy az uj intemacionále végrehajtó bizottságában a szavazatok elosztása egyelőre a kővetkező lesz: Anglia és Németország 30—30, Franciaország 16, Belgium, Ausztria és Olaszország 15—15, Oroszország, Svédország és Dánia 12—12, Amerika és Lengyelország 10—10, Cseh-Szlovákiának szocialista pártjaiból a csehek 9, a magyarok 8 és a németek 7 szavazatot kapnak. Hollandia és Svájc

7—7 szavazatot, Finnország 6, Norvégia, Románia, Georgia 3—3, Örményország, Lettország 2—2, Bulgária, Jugoszlávia, Törökország, Ukránná, Litvánia, Luxemburg, Cionista munkáspárt és Danzig pedig 1—1 szavazatot kapnak. Az uj Intemacionále statútumairól a bécsi Ad'er referált. Az uj in-; temaeiouáte a „Szocialista Munkás Mer-!

ntacionále" nevet viseli. A Szocialista Munkás Intemacionále határozatai minden nemzetközi kérdésben kötelezők az intemacio- nate tagjairaAz Sz. M. I. nem csupán a béke feladatainak eszköze, hanem háborúk Idején is nélkülözhetetlen eszköze a munkásságnak. Nemzetek közötti konfliktusoknál az Sz, M. L-t a hozzá csatlakozott pártok legfőbb fórumuknak ismerik el.

Az egységes front megteremtése érdekében a kommunistákkal folytatott tárgyalásokról Adfer kijelentette, hogy azok mindaddig kevés kilátással biztatnak, mig a kommunisták arra törekednek, hogy a proletariátus kebelén belül egy elenyésző kisebbség diktatúráját ráerőszakolják a tömegekre. Az intemacionále statútumait a kongresszus tagjainak éíánlk tetszésnyilvánítása közt egyhangúlag elfogadták. Ezzel az ujj sn- temacionále megalakult.

A cseh-nemzeti szocialisták hamburgi kudarca.

Hamburg, május 24- A nemzetközi szocialista kongresszus mai ülésén Grispien referált a cseh nemzeti szocialistáknak a kongresszusról való kitiltásáról. A cseh nemzeti szocialistákat azért nem engedték a kongresszus asztalához, mivel a párt a békeszerződések alapján áll és azok fönntartását követeli A kongresszus provizórikusán hozzájárult a cseh-szlovák köztársaság szocialista pártjai számarányának megállapításához, majd számolva az ausztriai csehszlovák szociáldemokraták igényeivel nekik ás egy szavazatot adott Ugyancsak egy szavazatot kapott a németországi lengyel szociáldemokrata párt. Adler dr. referátuma után a kongresszus elhatározta, hogy nem enged vitát a cseh-szlovák viszonyokról és megbízza a végrehajtó bizottságot, hogy a cseh-szlovák köztársaság szocialista pártjainak konfliktusát külön bizottsággal vizsgáltassa meg.

Négy termelési területre osztották Szloveaszkót.

Az 0. G. E. Sz. első ülése, — Az 1923 évi keretszerződéseket elfogadta Rendkívüli közgyűlés lesz rövidesen. — Felirat a népjóléti minisztériumhoz.

Pozsony, május 24.

(Saját tudósitónktól.) Mint röviden már jelentettük, az újra működésbe kezdett OGESz (Nagybirtokosok, Birtokosok és Bérlők Országos Gazdasági Egyesülete Szlovenszkón) folyó hó 23-án, szerdán délután Pozsonyban a Kereskedelmi és Iparkamarában igazgató-választmányi ülést tartott. Az egyesület fölfüggesztése óta ez volt az első ülés, amely nem volt ugyan nyilvános, de miután

a tárgysorozat egyik pontja munkásügyeket tárgyalt, amely a gazdatársadalmat is érinti, tudósítást szereztünk róla:

Az állandó mezőgazdasági munkások (gazdasági béresek, zsellérek) bérkérdése több mint egy év óta foglalkoztatja az egyesületet, amelynek nagy és kemény harca volt a munkásszervezetekkel. Az ezekkel és a Szlovenszkói Munkahivatallal lefolytatott hosszadalmas tárgyalások után végre a keret- szerződésekben (nem fix, nem kollektív szerződés) állapodtak meg. Eszerint a történelmi országokban már érvényben lévő termelési területbeosztás lép Szlovenszkón is érvénybe, vagyis a mezőgazdasági területek termő- képességéhez mérten az egyes munkáskategóriák úgy készpénzben, mint terményben és földben egymástól eltérő, illetve a gazdagabb területekhez mérten, lefelé csökkenő dotációt fognak élvezni.

Az osztályozás négy termelési területre osztja Szlovenszkót:

I. Intenzív cukorrépatermelő vidék.

II. Príma gabonatermelő vidék.

III. Másodosztályú gabonatermelő vidék.

IV. Extenziv termelést folytató vidék. (Ide tartozik a hegyvidék, a sovány slikvid ék.)

A keretszerződés érvényessége ama gazdaságok részére, amelyek cselédjeiket magánmegállapodás keretében jogérvényesen az 1923. évre le nem kötötték,

1923 január i-töi 1923 október 31-ig terjed. Vagyis a magánmegáflapodások teljes mértékben figyelembe vétetnek és érvényben maradnak.

Az OGESz igazgató-választmánya a keretszerződéseiket az egyesület közgyűlésének jóváhagyásáig ideiglenesen elfogadta és utasította az elnökséget, hogy e kérdés letár- gyalására a rendkívüli közgyűlést a legrövidebb időn (tehát tiz-tizennégy napon) belül összehívja.

Elhatározta ezután az egyesület hogy illetékes helyen eljár, hogy a tej vizsgálatokhoz vett tejmintákat precízen, az érdekeltek jelenlétében és kettős példányban vegyék, hogy vitás esetben az ellenőrző vizsgálat megejthető legyen.

Foglalkozott még az igazgató-választmány a Nyitrán május 28-tól jufius 2-ig megtartandó gazdasági és ipari kráHHással, melynek rendezőségébe hat tagot delegált.

Elhatározta végül az egyesület, hogy föliratban kéri a népjóléti minisztériumot, utasítsa a betegsegélyző pénztárak orvosait, hogy a beteg mezőgazdasági alkalmazottak betegségéről és a gyógyulás előrelátható időtartamáról az érdekelt gazdaságok vezetőségét tájékoztassák, hogy ezek megfelelő helyettesítésről gondoskodhassanak. A pénztári orvosok ezidöszerint ugyanis az ilyen fölvilágositást megtagadják.

Az ülés délután hat órakor ért véget

<pS5enségeic3 tbetí&vd öíiSt meg

íGeffBeeí?©*?

A pápa beszéde a titkos konzisztorium ülésén.

Rónia, május 24. (Saját tudósítónk távirata.) A pápa a titkos konzisztórium ülésén fontos beszédet tartott amelyben a mai helyzeteit jellemző égető kérdéseket és problémákat fejtegette, melyek a fegyverszünet megkötése óta Európát izgalomban tartják. A közel keleti eseményekkel kapcsolatban kijelentette, hogy bár a muzulmán lakossággal rokonszenvez, mégis meg fogja védtem a katolikusoknak a Keleten fekvő szent helyekre vonatkozó jogait.

A francia-német konfliktus szerinte abból származik, hogy a két nemzet ellentétesen magyarázza a békeszerződés szövegét, amiből a jövőben az eddiginél még nagyobb bajok származhatnak, mindazonáltal egyformán gyermekeinek tekinti a két nemzet fiait és reméli, hogy mint jó keresztények, visszatérnek az egyetlen isteni pásztor asztalához. Mélységesen sajnálja az európai zavarokat és mint eddig is, ezentúl is mindent d fog követni a béke megteremtésére. Keserűséggel nyilatkozott az oroszországi katolikus lelkészek elítéléséről és kivégzéséről, mégis Oroszországnak ezen mártírokkal szemben tanúsított eljárása nem fogja megakadályozni a Szentszéknek az orosz nép nyomorának enyhítésére végzett segítő munkáját.

Jantausch nagyszombati

érseki helynek Léván.

— Népszándlálási próbagalopp —

— biztosok nélkül. —

Léva, május 24.

(Saját tudósitónktóL) Szép ünnepségek szmhelye volt Léva az ünnepek alatt. Három napig a városban időzött Jantausch Pál dr. nagyszombati érseki helynők és közel kétezerszáz hlvet bérmált meg. A helynők szombaton délután érkezett meg. A pályaudvaron (Eszes gyülekezet várta. Frasek Béla magyarul, Dusek Ernő pedig szlovákul üdvözölte. A Léván lévő szép felekezeti béke örvendetes megnyilvánulása volt, hogy az érseki hely- nököt bevonulása alkalmával a város tekintélyes református gazdái által kiállított bandérium kisérte. A templom előtt a papság élén Szakács Viktor plébános magyarul, Srobár garamfalusi plébános pedig szlovák nyelven üdvözölte. A főpap a magyar köszöntésre kifogástalan magyarsággal válaszolt. A főpap mindenkit már az első napon elragadott keresetlen és közvetlen modorával. Szombat este lampionos menet kíséretében a lévai dalárda szerenádot adott.

Pünkösd vasárnapján a főpap csendes misét celebrált majd magas számyalásu szentbeszédet mondott. A beszédnek különösen egy mondata markolt mélyen a szivekbe:

. . és eljöttem néktet hirdetni a szerété - tet a béketürést és megértést, mert igen

Tárcarovatunk:

Szambát: Gérecz Ödön: Szabó Dezső II. Vasárnap: Mécs László: Sötétség. (Vers.) KeTsék Jáno dr.: Szeressétek egr^mást. (Páros jelenet)

Régi kották közt.

Koncert után.

Halott zenészek lekottázott könnye Halkan zokog, nézd, minden oldalon, ódon kötésben ó-illatu könyvek,

Föléjiik hajlok s némán álmodom...

Be sok kis hangjegy s mind fájón zenél, Bánatok rejtelmes halk ködében...

S mint egy halvány pap a zengő gyászmisén Meghajtom lm előttetek térdem...

...Az órák múlnak s öröklétbe vésznek,

(A múlt taván halkan zenél az élet)

S az ablakon át kacag a verőfény...

Borong a lelkünk vágyak temetőjén S riadtan állunk, némán, tétován:

Az ő könnyük a mienk Is talán?...

Kerényl Rezső Edgár.

Szabó Dezső.

— A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Gérecz Ödön.

I.

1923 a cerotennáriumok esztendeje. Nagyjait ünnepli a magyarság. Vájjon az évfordulók véletlene alkalmából? Hiszen dátum mindig van elég- Mélyebb oka van annak, ha egy nép nagyjai széliemét idézgeti.

A magyarság utolsó tíz-tizenöt esztendőié nagy drámaként hat. Külső és belső tragikum volt bővon az életében. Száz uj meg uj vezér és eszme után loholt. Mintha valami

átfogó nagy szelemet keresne. Ami azt illeti, teléig sokan jelentkeztek vezérségre; pártok és eszmeáramlatok vannak szép számmal de maga a magyarság, különösen init el lek totális rétegei, megosztottan, merőben napi politikai jelszavak szerint igazodnak. Kétségtelen, hogy mindig, mindenütt ellentétes elivü, sőt világnézetű pártok harca a nemzeti élet; de .válságos időben valamely nagy szellem rányomja bélyegét az összes irányokra; a nemzet valamely egységes és messze jövőre konstruált koncepcióért küzd s a tagozódás inkább csak az eszközök megválasztására szorítkozik. Tárgyilagos szemlélő megállapíthatja, hogy Magyarországon ilyen messze jövőre célzó koncepció nincsen, vagy legalább is a tömegeket nem hatja át.

Ez évben uj vezér jelentkezett, uj koncepcióval. Szabó Dezső lapot alapított: előbb az Aurórát, miután pedig ettől a kiadójával való összeütközése miatt megvált, egy másikat, Élet és Irodalom címen. Az előbbiből is, utóbbiból is két-két szám jelenít meg. Irányuk egy mondatban talán úgy jellemezhető, ha Idézzük Szabó Dezső cikksorozatának címét: „Uj magyar ideológia felé-"

Minthogy Szabó Dezsőt SzFovenszkóa nem ismerik eléggé — mielőtt koncepciójával foglalkoznánk —, célszerűnek látszik Szabó Dezsőről, az emberről és Íróról megemlékezni.

Első nagyszabású regénye, az Elsodort falu, nagy sikert aratott, die bő anyagot adott a kritikának is. Hogy jó regény-e, rossz regény-e, az most nem tartozik ide; de bizonyos, hogy roppant mély és megrázó megírása a magyarság tragédiájának, politikai és gazdasági pusztulásának. Alakjai ha kissé karikirozottak is — Ízig-vérig magyarok. Jellemzésben, bonyodalomban vannak ugyan rikító szúrnék is, de miniden tabló megdöbbentően találó. Az Elsodort falutól az Élet és irodalomig Szabó Dezső szinte egész irodalmi munkássága az ö magyar koncepciójának vajúdása.

Szabó Dezső aktivistának vallja magát, ami igaz is, mint ahogy a magyar íróknak Berzsenyitől Adyig, Móriczig többnyire valami nemzetüket megváltó nagy akarat adta kezűikbe a tollat. Arról aztán nem tehettek, hogy ez a homokszem gyöngyöket, l’art pou;r l’art szépségeket irritált belőlük. Tulajdonképpen a közös forrás a líra; egyiknél-másikról passzív és koutemplativ — mint Madách, Arany, Móricánál —, a legtöbbnél azonban aktív, mint Berzsenyi, Petőfi, Jókai, Adynál stib., és persze Szabó Dezsőnél, aszerint. hogy milyen az egyéniségük.

Ez az aktív lírikus természet szabja meg Szabó Dezső egész működésének minőségét, így érthetjük meg művészetét is, politikáját is, életét is- Ez az egyéniség természetszerűleg rányomja bélyegét mindenre, amint ir vagy osináil, sok tekintetben hátrányosan is, de túlnyomóan előnyösem. Sajnálatos, hogy ő, aki az egész magyar irodalomban páratlan kritikai zseni, saját művészi hibáit, amiktől pedig könnyen megszabadnr'hatna. nem ismeri el, bár bizonyosan érzi azokat. Nyilván ezt a kellétlen érzést akarja elnyomni; bizonyára saját intuitív látásával vitatkozik, mikor már-már fanatikus dühhel gúnyolja, ostorozza a Fart pour l’art művészi elvet, holott minden lázadás, keserűség, sikoltás, iakarat, akció lekopik egy műiről, csak az önmagában való szép marad örök. Lehet ugyan az aktivitás is örök. hiszen a próféták ma is hatékonyaik, a Széchenyiek, Kossuthok akarata is nagy érték, de nem esztétikai. Szabó Dezső nagyon helyesen „nem választja el magában a művészt a prófétától", de helytelenül teszi, hogy az esztétikai és emberi értéket mérő fogalmakat összezavarja. Még tán ezen is átsegítené az ösztönös, tudat által nem. fertőzött művészi látása, ha nem csinálna belőle egyenesen erényt. Senki nem robbantott szét aranyi merev és élettelen dogmát, minit ő s ennek dacára neki is vannak dogmái, ha negatívok is. Szerencsére a műgondnak ez a hiánya többnyire csak szépséghiba. Alakjai olykor ptlakátszerüek. Sokszor kedl hallaimmk a cintányéros kikiáltót egy-egy jelenete vagy alakja mellett: „Most, most figyelj ide, olvasó, itt osztán láthatsz valamit. Az semmi, die még sz&mbófilkus értelme is van a dolognak. Én világért sem mondom meg, hogy mi, magadnak keli kitalálni, mert nekem elvem, hogy az élet be- lém.folyik és kifolyik belőlem. Én dühbe gurulok, ha azt mered mondani, hogy valamit akarok mondani; neon! azt neked keli megsejteni, de kimondani nem szabad neked se, mert akkor rni lesz az én dogmairtó dogma- tiamusommali?"

Liraásága, guimyoros fölénye, avagy aktív akarata aortái osálogóbbá teszi azonban stílusát és elméleti fejtegetéseit.

Stílusa közvetlen, ötletektől hemzseg; lebilincselő még akkor is, ha merőben elvont témát választ is. Szabó Dezső olvasása olyan benyomást kelt bennünk, mintha valami kitűnő szónokot hallgatnánk, aki a szavakon kivül személyes varázsával, szeméből, hangjából, minden izmából áradó tűzzel sodorna magával. Hatása sokszor sznggesztiv. Nagyon erős egyénisége van, a magát megértetés kiűző vágya alig volt művészben olyan erős, mint benne s alig párosult annyi képességgel. Gazdag fantáziája ezer csáppal kapcsolja be mondanivalóját agyunkba, érdeklődésünkbe . Kínosan fél attól, hogy unalmassá talál válni épp ezért semmi elemzésnél, absztrakciónál sem mond le a művészi

JL