Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-20 / 113. (265.) szám

Vasárnap, május 20. yhi(zt/JUamjtöngp estesei m iádat emel $«ö|c es a n^ghatMi essen. Moszkva, május 19. Az Izvestia Gsicsc- rin két jegyzékét közli, amelyeket Vorovszki meggykikölása miatt a svájci kormányhoz és a lausíinnei konferencia elnökségéhez inté­zett. Az elsőben kijelenti Csicserín, hegy az orosz kormány kezében lévő jelentések sze­rint a gyilkosságért a svájci kormány felelős. Az orosz delegációnak diplomáciai karaktere van, mert a lausanmei konferenciát összehívó nagyhatalmak meghívása folytán tartózkodik Lausanneban- Utal arra. hogy februárban a konferencia megszakításakor a konferencia titkársága kijelentette, hogy a konferencia munkálatait nem tekintik befejezettnek és igy a megszakiás nem változtatott Vorovszki és a többi delegátus diplomáciai helyzetén. Utal arra, hogy a svájci kormány egy az orosz delegációtól küldött diplomáciai kurír vízumát megtagadta. Az orosz kormány ezt az alapvető nemzetközi kötelezettségek meg­sértésének és Oroszország ellen irányuló cselekedetnek tekinti, amely az éles támadá­sok atmoszféráját teremtette meg és ez vi­szont hozzájárult Vorovszki meggyiiko’ásá- nak előkészítéséhez. Szemére veti a svájci hatóságoknak, hogy a gyilkossággal szem­ben elnézően viselkedtek és kijelenti, hogy az orosz lakosságot nagy izg^emba hozta a gyilkosság hűre. Csicserín föltétlenül elvárja, hogy a svájci kormány a legerélyesebb vizs­gálatot rendeli el, az ügyet az illetékes bíró­sághoz utalja és a bírósági eljárás eredmé­nyét az orosz kormány tudomására hozza s általában elégtételt ad Oroszországnak. A konferencia elnökségéhez intézett jegyzékében kijelenti Csicserin, hogy a meg­hívó nagyhatalmak is felelősek azért, hogy a kellő védelmi intézkedések nemi történtek meg. Emlékeztet arra, hogy Oroszországot miniden időbeli korlátozás nélkül a tenger- szorosok kérdésének megoldása végett hív­ták meg Lauisaomefca. A tengerszorosokra vonatkozó egyezmény nemcsak hogy nincs aláírva, de a békeszerződéstől elkülönítve nem is írható alá. A konferencia munkálatai nyomán nem lehet bizonyosan megállapítani, vájjon a konferencia a békeszerződés aláírá­sával fog-e végződni. A tengerszorosok kér­dése továbbra is nyitva marad. Megállapítja, hogy az orosz delegáció nem vesztette el azokat a privilegizált jogokat,. amelyek raeg- 21 étik- J .. Az orosz kormány elkeseredéssel tiltako­zik a meghívó nagyhatalmak magatartása ©ílen és fen tartja magnak a jogot, hogy a szükséges konzekvenciákat levonhassa. A haMburgi szoeiallsta-kongresssíis. A kommunisták a kongresszus megzavarásá­ra készülnek. Kik vesznek részt Cseh-Szio- vákiábós? s Prága, május 19. A hamburgi szocialista kongresszus, mint ismeretes, holnap veszi kezdetét. A szervező- bizottság tegnap zárt ülésen tanácskozott ar­ról, hogy egyes pártok részt vehetnek-e a kongresszuson. Ez azzal áll összefüggésben, hogy a kommunisták előkészületeket tettek a kongresszus megzavarására és kommunista sajtó már beharangozta, hogy egy kommunis­ta küldöttség fog megjelenni a kongresszuson, hogy nyilatkozatot k myszeritsen ki tőle. A kommunisták meg akarják zavarni a szociál­demokrata munkásságnak pünkösd hétfőjére tervezett tömegtüntetését, amelyen harminc szocialista vezér fog beszélni. A hamburgi kongresszusra Cseh-Szlová- kiából a cseh szociáldemokrata, a német szo­ciáldemokrata, a magyar-német szociálde­mokrata pártoknak, továbbá a szociális egyesülés pártjának (Vrbensky-Brodecky csoport), valamint a cseh nemzeti szocialis­táknak és a ruszinszkói szociáldemokraták­nak kiküldöttei fognak részt venni. A cseh szo­ciáldemokraták negyvenegy küldöttet me- nesztenek Hamburgba, közöttük van Aster, Becsko, Brozik, Binovec, Dérer, Kriz, Marék, Nemec, Meisner, Pick, Soukup, Stivin és Win- ter. Érdekes, hogy a kongresszusra utazott Johanis képviselő is, aki a cseh szociáldemo­krata párt parlamenti klubjának az elnöke és akokről a Ceskoslovenské Nov'ny azt irta, hogy politikai hulla és ezért nem s fog elme- lietni Hamburgba. A cseh nemzeti szocialisták részéről BurivaJ, Hrusovsky és mások utaz­tak el a kongresszusra. A Vrbensky-Brodecky csoportot a két vezéren kívül Bartosek, Klein és Landová-Stychová képviselik. A ruszin­szkói szociáldemokraták Juhász István gé­pészt, Klocsurák István szerkesztőt és Picha : irmvtt. mü f j Vojtech titkárt küldték ki Hamburgba. A német szociáldemokratákat a többi között Czeh, Cermák és Niesner törvényhozók kép­Lem<má-2 Bosiar Law? London, május 18. (Reuter.) Az a hir terjedt el, hogy.Bonar Law egészségi okok­ból lemond, illetékes helyen kijelentik, hogy ezek a hirek túlzottak. A Daily Mail szerint Bomar Law ma érkezik vissza Londonba. A gyilkosságért a svájci kormány és a nagy­hatalmak felelősek. — Cslcserin levonja a konzekvenciákat. — Két erélyes jegyzék. Az angol munkáspárt megegyezési követe! a szovjettel London, május 18. (Reuter.) A független munkáspárt nyilatkozatot tett közzé, amely­ben komoly aggodalmának ad kifejezést az ' Vad lövöldözés a maimheimi felelőn Martnhekn, május 19. (Wodff.) Ez éjjel tizen­két óra előtt a Friedrich-hidon tevő francia őr­ség szabályszerii zárótüz aiá vette a járókelőket. Egy zsúfolásig megtelt villamoskocsira !s sor- tüzet adtak le. Szemtanuk kijelentése szerint kö­rülbelül százíiusz-százötven lövés történt. Eddig két súlyos sebesültet szállítottak a kórházba, az egyiket haslövéssel, a másikat tüdő. és karlövés- sel. Mindkettő sebesülése életveszélyes. Négy go­lyó a viüaraovasutat érte, az egyik a motorba hatolt, úgy hogy a villamos használ'batatlnuá lett, A lövöldözés oka Ismeretlen. Véres összeütközés a kommunisták és a rendőrök között Düsseldorf, niáijus 19. A kommunista agitáció epösbödik. Egy munkásszázad bekerítette a pia­cot és arra kéiiyszeriteite a kereskedőket, hogy szállítsák le az árakat. Egy más munkásszázad a bányákba nyomult és sztrájkra kényszerítették a munkásokat. A rendőrség beavatkozott. Az igy Prága, május 18. A „Blauer Stern“ halijában egyszerre többen érdeklődünk a Psycho-Graphologe Schermann Rafeel után. „Zweiter Stock, Nummer zweiundsiebzig“ — mondja a por­tás szenvtelen, mechanikus hangon és a lift felé invitál. Az egyik látogató, egy szőke szépség, fiatal, sápadt és idegen, még a lift küszöbén is, tán harmadszor kérdezi a szo­baszámot. Szenvedő és ideges. Nincs türel­mem a lifthez, valami ellenállhatatlan akarat hajt Schermann Rafaelhez, akiről tudom, hogy a jelenkor egyik legrejtelmesebb em­bere. Fölrohanok a kényelmes lépcsőkön s már a 72. sz. ajtó előtt állok, amikor a lift emberei megérkeznek. A mesternél. A folyosón sok a várakozó, főképp asz- szonyok. A tudós titkárja hasztalan hangoz­tatja, hogy a mester többet nem fogadhat, mert nyolckor kezdődik az előadása az Urániában. A látogatók hajthatatlanok. Egy borostás állu, félszeg és szemüveges fiatal­ember szinte letérdel, úgy könyörög. Szü- kölő, szaggatott, riadt hangon. Hogy holnap már késő lesz, elutazik és akkor nem beszél­het a mesterrel, pedig... És ez a pedig oly vérző, hogy a titkár önkéntelen gesztussal rögtön fölirja a nevét. A névjegyein meg­teszi a hatását. „A sajtó az más, azt fogadni kell“, — mentegetődzik a titkár az elkesere­dett látogatók felé. Mikor az ajtó kinyílik és egy lázas szemű asszony kisiet. én va­gyok soron... A kézírásban a lélek hangjai zengenek ... Az asztalnál ülök és a mesternek az Urániában tartandó előadásáról beszélge­tünk. Schermann Rafael előveszi a nagy gépírásos kéziratköíeget és passzusokat ol­vas föl belőle/’ — A kézírás az egyén testi és lelki élete minden rezzenésének a komponense. Csalha­tatlan tüköré a vágyaknak, érzelmeknek, szenvedélyeknek, akaratoknak és szándé­koknak. viselik. Az, hogy a magyar szociáldemokra­ták részéröl ki megy el, biztosan megállapít­va még nincsen. Oroszországgal szemben tanúsított kormány- magatartás miatt és követeli a vitás kérdések rendezése ügyében az azonnali konferenciát. A nyilatkozat azzal a fenyegetéssel végződik, hogy a szervezett munkásság az Oroszor­szággal való összeköttetés megszakítása ese­tén energikus elelnállást fog tanúsítani. Curzou vidékre utazik London, május 19. Lapjelentések szerint Krassin Curzonnaí folytatott tegnapi beszél­getés után hosszabb jelentést küldött Moszk­vába. A jelentésre csak pár nap múlva vár választ. Curzon pár napi tartózkodásra vi­dékre utazik. keletkezeti összeütközésnél több személy meg- sebesült, köztük egy súlyosan. üjabfe büntetések Werden, május 19. (Havas.) a 'hadbíróság a bO'humi pénzügyi hatóság igazgatóját há­rom évi fegyházra és öt millió márka pénz- büntetésre ítélte, mert vonakodott a megszál­ló hatóságoknak hivatalos információkat adni. Bohura, május 19. (Havas.) Düsseldorf városra a távbeszélő központban elkövetett szabotázs miatt busz millió márka pénzbünte­tést róttak ki. Ludwigshafen, május 19. (Havas.) A ba- deni amiin és szódagyár három igazgatójá­nak letartóztatásáról szóló hirt megerősítik. Essen, május 19. (Saját tudósítójáétól.) Tegnap este Scharnhorstban szigorított sze­mély- és podigyászvizsgálatot vezettek be. Az összes rendszabályokat megszigorították. A PhÖCTlx-jniivek igazgatóját letartóztatták a szénadó ki nem fizetése miatt. Dortmuuidba és Bodhumba, ^ytaHáimimt Vauméba csapat erő­sítések érkeztek. — A szándékoknak is? — kérdem. — Igen, nemcsak a tudatos, vagy a tu­dat küszöbe alá kényszeriteít, hanem a tu­datalatti lelki történéseket is kiremegteti a kézírás szeizmográfja. A toll, vagy ceruza rajzolta vonalakban az azt kiformáló lelki és testi élet ezernyi jelensége megrajzolja az egyén sorsának, életlényegének a grafikai görbéjét, amely egyként mutatja az egyén nml Fát, jelenét és jövőjét... És mesélni kezd a személyére vonat­kozó tudományos irodalomról. Fischer dr. egyetemi tanár vele folytatott kísérleteiről. Egyik legérdekesebb kísérlete az. mikor egy soha nem látott egyén u■■ ■ ' tea alapián pontosan megmondja, hog an néz ki. Vagy egy fényképet tartanak i be s ő leírja a fénykép tulajdonosának a kezeirását. Mu­tatja egy ismert grafikus egy müvének má­solatát, melynek láttára azonnal megkon­struálta a művész kezeirását. „Nem mérgeztem meg a férjemet...“ Elmondjá Buchmanné híres esetét, mely 1920-ban játszódott le a zürichi törvényszé­ken. Buchmannét azzal vádolták, hog}' meg­mérgezte a második férjét. A vád azonban semmi konkrét bizonyítékot nem tudott föl­hozni ellene. Mikor az államtigyész meg­tudta, hogy Schermann a városban tartózko­dik, fölkérte a világhírű grafológust, hogy mondjon véleményt a vádlott kézírásából. Schermann ezt a két mondatot iratfa le Buchmannéval: „Ich habé meinen Marni vergiftet.** „Ich babé meinen Mann nicht vergiftet.“ Az írásra tekintve, Schermann közölte véleményét az államiigyésszal. Eszerint: az asszony évekkel ezelőtt megmérgezett vala­kit, megmérgezte a második férjét és vallani fog. Az asszony két hónap múlva vallott: első férjét megmérgezte hat év előtt, máso­dik férjét pedig nemrégen. A bécsi milliárdos esete. Az Ismert bécsi milliárdosnak nagy port fölvert esetét vázolja ezután. Egy bankár­ismerőse 1920-ban fölkereste és véleményét kérte ki a szóbaníorgó milliárdost illetően. Megmutatta a milliárdos névaláírását és vé­leményt kért, vájjon ajánlatos-e nagy üzle­teket csinálni vele. Schermann határozottan azt tanácsolta, hogy nem, egyszersmind megjósolta a nülliárdos karrierjének közeli összeomlását, mely pontosan be is követke­zett — Egy asszonynak megjósolta a keze- irásából, hogy olaszországi utján baleset fogja érni. A jóslat az asszony minden szkepszise dacára valónak bizonyult. Jegye­sek kezeirásából megmondja, hogy boldog lesz-e a házasságuk. A levelek légiói igazol­ják csalhatatlan Ítéleteit. „Voltam én is valaha...“ A mester szemmellátbaióan kimerült Látogatók jönnek: Franki professzor és még egy ur. Leülnek a díványra. Franki professzor megígéri, hogy ide­adja Hayecknek Schermannról irt könyvét Már nem akarom zavarni tóvá! mestert s búcsúzóul odatartok eléje egy papírlapot, melyre egyik barátom ezt irta: „Voltam én is valaha ...“ Kérem, hogy mondjon valamit róla. Előre kell bocsátanom, hogy Scher- mannak sejtelme sem volt a Prágai Magyar Hirlap-ról, tehát a szerkesztőség küzdelem- teljes múltját s személyi körülményeit nem ismerhette. Egy pillantást vetett az alá­írásra. Csak azt nézte. S aztán igy szólt: — E név tulajdonosát hivatása elszakí­totta családjától. Családjától távol van kényszerítve élni. Küzdelemteljes hivatása van. Nagytudásu és kiváló szellemi képes­ségű ember, aki nehéz időket élt át, nagy megpróbáltatásokon ment keresztül. Gyors gondolkodású, gyors megfontolása nagy cél­kitűzésű ember, aki céljai felé vasakarattal törekszik. Nem szereti, ha sok beszéddel zaklatják. Ideges, túl van dolgozva. Lenyűgözve hallgattam. Tudtam, hogy a barátom életének súlypontja a családjához való nagy szeretefe, hogy mindennap levelet ir a feleségének. Schermann első pillanatra látta, hogy aki ezt a sort irta, az nem élhet a családjával. Aki ismeri a barátom múltját, azt, hogy milyen üldöztetésnek volt kitéve s ismeri a Prágai Magyar Hirlap küzdelemtcl- ies történetét, az a Scihcrmann megrajzolta életvonaira ámttlva néz. Egy szó. A mester fölállt s bucsuzóra nyújtotta a kezét. Elfogadtam, de aztán, valami ellen­állhatatlan akarattól vezetve, hirtelen elővet­tem a ceruzámat és az ujságíróblok papi­jára íeirtam a nevemet. — Egy szót erről, — szólítani csöndesen. Schermann a papírlapra pillantott. Az arca különös változáson ment át. Élénk lett, ideges, mintha megcsapta volna valami rej­telmes szimat — Kérem, uraim, hagyjanak két percre magunkra, — szólt s Franki professzor és társa kimentek a szobából. Ekkor életemnek legkülönösebb, legmé­lyebb perce következett. Schermann reárn- nézett. Csak most láttáim a szemét igazán. A szemtájék az egész ember. Valami hallat­lan intelligencia, mindentérzés, bánat és ko­molyság van ezen az őszes arcon. A nézése eddig nem érzett nézés nekem. Valami sej­telmes anyag emanációjának érzik, a csodáig finom hullámrezgésü sugarak jönnek a-sze- méből elő, belekapcsolódnak a tudatos és tudatalatti lelkiélet vibrációiba s kihangsú­lyozzák annak lénjregét. Megszólal s ugy érzem nem ő beszél, hanem én, mi, a világ: a sorsom. A múlt aláomló falaitól eltemetett, a jelen kriptakövét feszegető s a diadalmas jövendőbe kilendülő sorsom ... Köszönöm Önnek, Schermann Rafael s köszönöm a kézszorítását is, mely örömtelies volt és testvéri és nagy életre fölavató ... Merényi Gyula. Mi égési életre szili éra QméL Angol politikusok a Kontinensen. CsapaíerOsilCseli a iilrfiiclei. . szerint a belga és francia kormány elhatározta, | megerősítik, hogy a Ruta-vidék teljes kiaknázd- ; niegkönnyitse és a szénnek csempészését meg­1 illái icgiigf#11 'pstfdio-grafológiisáiál. ifceSií öeszélgeíés seteermam; Rafaellel. zás célja a nemzetközi politikai helyzet tanulmá­nyozása. London, május 19. (Havas.) Az angol parla- mentnek körülbelül busz tagja Parisba, Beriinbe, Budapestre, Prágába és Zürichbe utazott. Az uía­s Páris, május 19. (Havas.) A Maiin jelentése hogy a megszálló csapatokat húszezer emberrel sát lehetővé tegye, a vasutak fölötti felügyeletei akadályozza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents