Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-19 / 112. (264.) szám

3£ Szombat, nr'jus 19. r* ese.ben csökkenthetnék, ha a szőve sége sek is csökkentenék Franciaország adós­ságait és ha a Rajna balpartjának megszállása Franciaország biztonsága sí Montjából elég garanciának iog bizonyulni. Á franciák szénszállításai Düsseldorf,, május 17. (Havas.) Tegnap nem történt semmi szabotál ás a némátok részéről, A megszállott területről húsz vonat m/Jitegy feizen- kn-encezer tonna szenet és kokszot szálhíott Francítjprszág'ba és Belgiumba. Hétszáz uj kiutasítás a Ruhnrdéken Páris, május 17. Koblenzből érkezett Havas-jelentés szerint a közös, antant Rajna- bizottság újabb 712 kiuíasitási végzést kéz­besített ki. A kiutasított németek főképpen vasutasok és vámhivatalnokok. Visszautasították Krupp felebbezését Düsso’doif, május 18. A düsseldorfi fefobbviteli bíróság Krupp és társainak feróbbezéséit, Míiiler fe:l«3bbezéséi?e(k kivéte­lével, vissza-ntasibríta. Poincar autonsobllbalesete Páris, május 18. Po in cáré automobilja tegnap délelőtt össze ütközött egy telier- automnoibillai Poincaré sértetten maradit. A ruhrvidéki fegyverszünet London, május 18. A francia kamara folyosóin élénken tárgyalják az. úgynevezett ruhrvídéfci fegyverszünetről szóló híreket. E fordulat azt fogja eredményezni, hogy az uij német javaslatokat gondosabban fogják tanulmányozni. A fegyverszünet feltételei alapján Németország visszavonná a passzív eli&eiitálilásra vonatkozó rendeletéit, a ruhr- vldéki tn/utnikásság és hivatalnoki kar fel­venné a munkát, ezzel szemben a francia megszállás teljesen elvesztené aktív jellegét. A franciák pénsrekvirálásai Kob’enz, május 18. Mivel a városi ta­nács vonakodott a Gint énbe rg-u yomdá ba n előidézett szabót ázskárokért a reá kirótt százmillió márka büntetést megfizetni, a franciák a városi kasszában lévő foatvam- mMMó márka készpénzt elkobozták. A Maiin a német Javaslat ellen. Paris, május 18. (Bécsi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A Matin nyilván hi­vatalos sugal.mazásra élesen állást foglalt az ellen, hogy az uj német javaslatot elfo­gadják. A lap szerint Németországnak nem az a szándéka, hegy Franciaországnak és Belgiumnak kte'égitö javaslatokat tegyem, hanem, hegy a szövetségesek között szaka­dást idézzen elő. Az uj siemet javaslatok előkésztése. Berlin, május 18. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A szocialisták arra ösztönzik a kormányt, hogy a legrövidebb időn belül tegyen uj javaslatokat a szövet­ségeseknek. A parlamenti pártok kőnyoma­tosa kijelenti, hogy Németország bel- és kül­politikai helyzete megköveteli, hogy minden kétértelműséget kizáró szövegezésű uj jegyzéket dolgozzanak ki. Az uj jegyzékben elsősorban a garanciakérdés konkretizá­landó. a szót Gaspariktól, aki azonban még mindig beszélt. A polgármester idegesen felugrott helyéről a csengőt az asztalra vágta és igy kiáltott: • — Az ülést felfüggesztem. A tanácstagok a szünet alatt nagy izga­lommal tárgyalták az eseményeket. Az ülés újból való megnyitása után folytatták a tárgysorozatot. Pollák dr. keresztényszoci­ális tanácstag indítványára a tanácsnak azt a l javaslatát, hogy a Kassáról k.utasított Bauer Lajos órás üzlethelyiségét bérbeadják, eluta­sították. A tárgyalás javában folyt, mikor Novák polgármester bejelentette, hogy neki teára kel! mennie és ezért az ülést berekeszti. A polgármester különös eljárása a tanácsta­gok között nagy megrökönyödést keltett, mert úgy vélték, hogy városi ügyeknek az intézése talán mégis fontosabb, mint egy tea estélyen való részvétel. A nemen üise&is&p Hérücs fingó! íIsíiííiííp Amiről hallgat a csek-szlovák sajtóiroda. A kassai városi tanács izgalmas ülése* Egy kellemetlen szónok. — A bártfai petró­leum, az aszta hoz vágott csengő és az ötórai fez. Kassa, május 18. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A vá­rosi tanács tegnapi ülésén botrányos jelene­tek játszódtak le, amelyek csak ma délben kerültek nyilvánosságra és amelyek a város lakossága körében élénk érdeklődést váltot­tak ki. A tegnapi ülésen ugyanis Gasparik Vince kommunista tanácstag több interpellá­ciót intézett a polgármesterhez és ezek kö­zül az egyik arról szólt, hogy Gmitíer főjegy­ző a Pravda Hűtőn május 1-i számának köz­lése szermt bártfai polgármester korában nagyarányú panamákat követett el petró­leummal Az elnöklő Novák polgármester félbesza­kította Gasparikot és kijelentette, hogy nem engedi beszélni. Gaspark ennek ellenére to­vább beszélt mire a polgármester megvonta tőle a szót. A szómegvonás dacára Gasparik emelt hangon folytatta beszédét és a követ­kezeket jelentette k!: — Mégis gyalázat! Azért, mert valaki hivatalnok, még nem muszáj panamázira. A polgármester ekkor harmadszor is megvonta London, május 17. (Saját tudósi tónk tói.) Ai alsóház mai ülésén tárgyalták a békeszerződés­nek a kisebbségekre vonatkozó határozmányait. A tárgyalás során szó volt az erdélyi nemzeti kisebbségi kérdésről ís. A vita során Rónáid Mac- noPf külügyi államtitkár rámutatott ama nehéz­ségekre, melyekkel az ujj államhoz való tartozan- ífóság folytán az egyes fajok és nemzetek alkal­mazkodása jár. Számos esetben az uj államok kormányai kényelmetlenné tették uj alattvalóik helyzetét. Bejelentette, hogy a népszövetség a nemzeti kisebbségi problémáról jelenleg kimerítő Jelentést készít. Az angol kormány addig, míg ezt a jelentést meg nem kapja, nem lát módot arra, hogy a kisebbségek védelmére bármit Is te­hessen. Az a javaslat, hegy a népszövetség ke­retében a kisebbségek védelmére állandó bizott­ság alakíttassák, mint rendkívül érdekesnek lát­szó terv, minden esetre megfontolandó. * Az angol alsóház Meséről szóló és úgy az utódállam dk kormán ya.lt, mint az utódállamok területén élő nemzeti kisebbségeiket rendkívül ér­deklő hírről londoni tudósítónk távirata alapján számolunk be. A cseh-szlovák sajtóiroda, amely­nek kötelessége lenne &’ Prágában megjelenő la­pokat tárgyilagosan Informálni a világesemények­ről, érthető okokból és a kormánypropaganda szolgálatában állva, melyen hallgat erről <az ese­ményről. ! A Höifga utalási bíróság megsemmisítette a Nyílról Keresitóngszoclális Egyesület füioszlatAsét A államellenesség vádját bizonyítani is keli. Prága, május IS. Az utóbbi. Mohert Ismételten dőtfondufíit, hotgy a kereszfiényszociáíís eszme ellensége! a’ fceresz- tényszoclál-rs pártot, annak vezéreit és általában azokat az egyéneket és testületeket, amelyek ezzdl az eszmével rokonszenveznek, az áíltann- ellenesség vádjával illették. Amikor azonban bizonyítékokat kértek, a rágalmazók kénytele­nek voítek hallgatni, mert állítása ltot nem a tények igazságából, hanoim ü levegőből vették. A Nyílra* Keresztény szociális Egyesületet ís azzal az ürüggyel oszlatták főj hogy államelle- nes működést fejt kS, amikor azonban ennek az állításnak bizonyítására került a sor. ismét ki­derült, hogy a keresztény-szociális eszme ellen­ségei semmiféle bizonyítékokkal nem rendelkez­nek, mert nem is rendelkezhetnek. A prágai legfelsőbb közigazgatás pártatlan Ítélkezését el­ismerés Sieti azért, hogy ismételten érvényt szer­zett annak a régi jogi révnek, hogy senkit , nem tehet büntetni, senkit nőim lehet üldözni bizonyí­tékok nélkül. A Nyitrai Keresztőnyszociális Egyesület, amíikor a minisztérium fö’Mvta az összes egye­sületeket, hogy' alapszabályaikat a megváltozott vfezonyoknok megfelelő módosítások után ter­jesszék be, éleget tett a mmiszterimn föílszóli- tásánek, alapszabályait megváltoztatta és azo­kat a minrezteriism élé terjesztette. A pozsonyi teljhatalmú rniiniiszter azonban az alapszabályo­kat nem vette tudomásul és aiz egyesület helyi­ségeit bezáratta. A mbiíszteri határozat rrreg- ekoítása szerint az alapszabályokat azért nem hagyták jóvá, mert az egyesület állítólag álfám­éi lenes működést fejt ki. Az egyesület erre Lefley Jenő dr. keresztéryszooiáiis képviselő ut­ján panasszal fordult a prágaii legfelső közigaz­gatási bírósághoz, .amely megokolásában kifejtette, hogy amikor az egyesület alapszabályait a vál­tozott viszonyoknak megfelelő módosítások után fölterjesztette a minisztériumihoz, eleget tett a kormányh.ató ság felszólítás-áriak ós azért, vala­mint abból az ofcbóí, hogy a minisztérium az 1875. é<vi belügyminiszteri rendelet ellenére meg­előző rizs gálát nélkül oszlatta föl az egyesüéettö *a telitetalmu miniszter .határozata- törvénye Ke­ttesnek tekintendő. A prágai legifefsőbfo közigazgatási bíróság a (maii napon tárgyalta a panaszt, amelyet Lefley (fenő dr. ügyvéd, keresztén yszoci ál is nemzet­gyűlési képviselő okolt meg alapos jogi érvekkel. A bíróság meghallgatta Jerioska Rezső nyitrai cipészmestert is, aki mint az egyesületnek régi választmányi tagja, keresetlen szavakkal muta­tott rá arra, hogy az egyesület nem akar politi­zálni, hanem célja csak az, hogy tagjai önműve­lését és szakképzését lehetővé tegye. A bíróság Leiley Jenő ár. érvelt elfogadva, a pozsonyi mii írisz tér m/m határozatát, mint tör­vénytelent megsemmisibette. A bíróság Ítéletének megokolásában külön »s kimomidotta azt, hogy a miniszteritiannak azt az állítását, amely szerint 'az egyesület álam ellenes működi éfst fejtett kti, a bíróság el nem fogadhatja, mivel állítását a mi­nisztérium tényekkel nem támogatta. föiiiciilcíléfí m ungvári bombamerényletek , wáűloítfáf. Kassa, május 18. (Saját tudósítónk íelefonjclentése.) A törvényszék Mikita táblabiró elnökletével ma tárgyalta az ungvári „bombarobbanások“ ügyét. A múlt héten tartott, de akkor elnapolt főtárgyalásról a Prágai Magyar Hírlap rész­letesen megemlékezett. A mai tárgyaláson Dancs Józsefet, aki tudvalévőén azt állította Burger gyógysze­részről, hogy arra akarta őt rábírni, hogy együtt helyezzenek el bombákat, szembesítet­ték a vádlottal. Burger a szemébe vágta Dancsnak, hogy nem mond igazat. Ezután Tomcsányi tanút hallgatták ki. aki elmondot­ta, hogy 1922 december 23-tól 1923 január 3-ig Burgerrel együtt falun tartózkodott és együtt volt vele vadászni. Burger tehát a bombamerényieteket, amelyek a közbeeső 'dobén történtek, ennélfogva már csak azért sem követhette el, mert ebben az időben nem tartózkodott Ungváron. Dancs ellentmondott Tomcsányinak, mi­re Tomcsányi igy kúíltott a koronatanúra: — Ne hazudjon! Elnök: A tanút erélyesen rendreuta- sitja. Bern át védő: Iratokkal igazolja, hogy Burger a bombamerényietek ’dejében nem tartózkodott Ungváron. A biróság ezután Tomcsányi tanút meg- eskette vallomására, míg Dancs megesketé- sétőí eltekintett. S t a r y ügyész vádbeszédében kéri a bíróságot, hogy Burgert felségsértés és had­sereg elleni erőszak bűntettében mondja ki bűnösnek és a legnagyobb büntetéssel sújtsa. B e r n á t védő nagy védőbeszédében sorra cáfolta a vád állításait s bebizonyította, hogy Dancs koronatanú, akinek vallomásán épült a vádirat, teljesen megbízhatatlan em­ber. Csak azért tett terhelő vallomást Bur­ger ellen, hogy magára ölthesse a cseh-szlo- vák .csendőri egyenruhát. (Elnök a védőt rendreutasitia.) Védence felmentését kérte. A biróság ezután tanácskozásra vonult vissza, amely rendkivü! sokáig tartott. Mikita elnök délben hirdette ki az ítéletet, mely szé­nit Burger Zoltán gyógyszerészt az ellene emelt vád és terhe alól felmentik és elren­delik azonnal való szabadláfcrahelyezését. Az ítélet ellen az ügyész felebbezést jelen­tett eb. A biróság a védők kérésére az ügyész feífolyamodása ellenére is szabad­lábra hegyezte Burgert. Komplikációk voltak a köztársasági elnök feleségének temetése körül. A Právo Lidu irja: „A lanai lelkész megtagadta a köz- társasági elnök elhunyt felesége ama kíván­ságának teljesítését, hogy a lanai temetőbe temessék. A lelkész kijelentette, hogy az el­hunytat azért nem engedi eltemettetni, mert nem volt katoFkus vallásu. Masarykné evan­gélikus volt 1892-ig. Azóta mint felekezetnél- küli élt. — A lanai képviselőtestület kötelezte a lelkészt, hogy adjon a köztársasági elnök feleségének sírhelyet. A leikész engedelmes­kedett az utasításnak, de bejelentette tiltako­zási t.“ * V'Jl-R íviárd í*oá*| tmttUmianv itatna, fit a ml Capuná <rr áan^diiléiaf Mezőgazdasági kiállítás Prágáiban A szarvasmarhák és az árva kanca. — Ké­szülnek a kakasok a premierre. — A vajnori varrotas, a rezesbanda és a gulyás. Prága, május 18. (E.) Abban a csarnokban, ahol a minta­vásárok idején műszaki- és malomgépcket, telefonkészülékeket, rádiófelszereléseket, fa- megmunkáló gépeket, nyomdai berendezése­ket és villamossági cikkeket állítanak ki, — most istálló van. Hatalmas, szellős, vályúkkal és takarmánytartókkal ellátott istálló-csar­nok, mintha egy központosított mintagazda­ság számára építették volna. Vagy ezer szarvasmarha, bikák, ökrök, tehenek, üszők, borjuk, többnyire tarka, svájci pinzgaui és szlovenszkói fajták, töltik meg a sűrű sorokat. Fehér, magyar állatot még mutatóba sem hoztak. A hízott állatok közt rendkívül szép példányokkal szerepel­nek a szlovenszkói cukorgyárak: Nagysu- rány, Diószeg és Oroszka. A sok tarka jószág közti! kitűnik a Fürstenbcrg-uradalom Istálló­jából való néhány barna bika, bizonyára kül­földi fajta. (Magyar felírás csak kevés van és rendszerint oly magasra akasztották, hogy a közöség nem igen igazodik el a kiállított álla­tok leiró adatai közütt.) Ugyanitt helyezték el a juhokat is. Ke­vés, de ritka szép példányok. A Schwarzen- berg-uradalomból való tlsztavérü hampshirei juhok és Horváth Frigyes és Oszkár cachticei (Szlovenszkó) uradalmából való angol és ausztráliai nemes juhok, ritka szép példá­nyok. Ezek az uradalmak sertéseket is állítot­tak ki, amelyek között különösen a nagy és tisztafaju yorksbirei állatoknak akad sok né­zője. E tekintetben a kiállítás egyoldalú, mert nem mutatja be az ország egész sertéste- tényésztését. Nagyon komikusán hat az az arab félvér kanca, amelyet kis csikójával együtt a juhok között helyeztek el, mint a lóenyésztés ma­gányos képviselőjét. Holnap nyílik meg a szárnyas-kiállítás is egy nagyobb favázas csarnokban. A kakasok már készülnek a premiérre és hangos kuko­rékolással hidetik jelenlétüket. Ez a kiállítás csak két napig tart. Ugylátszik elkéstek vele. A szabadbán egy nagyobb sátor alatt van a halászati kiállítás. Néhány víztartóra való folyami halat látni, szűkös, egjmyelvii felírás­sal, úgy hogy abból nem sokat okulnak majd a nézők. A mesterséges haltenyésztést is be­mutatják a közönégnek. A halak maguk is szomorúan szoronganak a tartókban és feltű­nően törődöttek, talán a szállítástól. Az úgynevezett ékszerpavillonban he­lyezték el a vajnoriak kiállítását. Vajnor po- zsonymegyei község képviseli a szlovenszkói házi- és népművészeti ipart. A vajnoriak hím­zései olyanok, mint a többi vidékek népies varrottasai. A pavillont a vajnori iskolák (elemi és továbbképzők) naiv, végtelen unal­mas diszitményrajzaival akasztották tele. A' szlovák hangzású nevek között ilyeneket je­gyeztünk meg magunknak: Johanna Fekeío- vá, Alzbeta Feketová, Sidonia Feketová, Ma­ria Feketová, Heinrich Fekete, Anna Balázso- vá, Katerina Nádazsdová és Andela Brudero- vá . . . csupa szlovák név. Az Andela Brude- rová különben a legszorgalmasabb volt. Je­lest adtam neki. A vajnoriak különben vígan vannak az 6 külön kiállítási szigetükön. Egy rezes banda hangjainál bort mérnek ki és nemzeti táncot lejtenek az egyik üres fülkében. Szlovenszkói díszruhában táncolnak és a „szlovenszkói hudba“ is nemzeti viseletét öltött. A pavillon előtt tábori konyha füstölög és jó magyaros izü gulyást főznek a szlovenszkói rezes bán­A* egész éSeir© sióm óra Omega

Next

/
Thumbnails
Contents