Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-19 / 112. (264.) szám

2 Szombat, május 19. A prágai konferéiicia előkészítése. Prága, május 18. Pünkösd hétfőjén kezdődik meg Prágá­ban a nemzetközi kereskedelmi konferencia, amelyen a világ valamennyi civilizált nem­zetének képviselői részt vesznek. A konfe­rencián rendkívül fontos kereskedelmi és közgazdasági problémák kerülnek szőnyegre. Különösen érdekes a kettős megadóztatások problémája, amelyet Forres lord, az angol peerek házának tagja, aki az adózások terén az egyik legnagyobb szaktekintély, referál. A konferencia ezután foglalkozni fog a béke- szerződéseknek a kereskedelmi szerződé­sekre vonatkozó rendelkezéseivel. E tárgy­ban Landry, a francia képviselőház alelnöke terjeszti elő határozati javaslatát, hogy a jelenlegi korlátozásoknak, behozatali és ki­viteli tilalmaknak rendszerével az egyes or­szágok sürgősen szakítsanak. Louis Frank belga miniszter a csőd nemzetközi szabá­lyozásának egyszerűsítéséről, egy másik belga előadó pedig a nemzetközi váltó- és csekkjog szabályozásáról fog referálni. A legnagyobb érdeklődés a nyugati államok­ban a valutakérdés iránt nyilvánult meg, amely a konferencia programjának utolsó- előtti pontja. Ennek a kérdésnek Vasconcel- las volt spanyol miniszterelnök lesz az elő­adója, aki részére előzetesen összeállították valamennyi ország valuta- és devizaellátá­sának rendiét. Széljegyzet Jorga nyilatkozatához. Prága, május 18. Mi igy látjuk a dolgok összefüggését és nem elégszünk meg talmimagyarázatokkal, mint amilyet Jorga adott, amikor a romániai magyarság állítólagos politikai szabadságá­nak akarta leegyszerűsíteni a kérdést. Mert mi nagyon jól tudjuk, hogy az erdélyi ma­gyarság, amelynek szerződéses jogait még az alkotmányba sem akarta cikkelyezni a hatalom, messze van a szabadság palotájá­tól, ha lehet még messzebb, mint a cseh­szlovák köztársasághoz csatolt magyar test­vérei. Rómának hdl a ftczdenténspcző intés* megfenni a magyar Kölcsön ügyiben. Bethlen az olasz királynőnél. — Az olasz sajtó egyre rokonszenvesebben ir Magyarország mellett. — Mussolini is ebédet adott a magyar miniszterelnök tiszteletére. Róma, május 18. (Saját tudósítónk távirata.) Tegnap este Mussolini miniszterelnök Bethlen István gróf magyar miniszterelnök tiszteletére vacsorát adott, amelyen az olasz kormány tagjai tel­jes számban megjelentek. Nemes Albert gróf kvirináli magyar követ ma délben villásreg- gelit adott, amelyen Mussolini is megjelent. Az olasz sajtó élénken foglalkozik a ma­gyar miniszterelnök utjával és rámutatnak az olasz—magyar érdekközösség szükséges­ségére a szláv veszedelem ellen. Az Idea Nationale vezércikket közöl, amelyben azt mondja, hogy Magyarországnak folté Jenül politikai és gazdasági támogatást kell nyúj­tani. Hangoztatja a lap, hogy a nyugatma­gyarországi kérdésben is Olaszország volt az, amely Magyarország pártjára állott, illő tehát, hogy most is Olaszország részéről történjék meg a kezdeményező lépés. Nem­csak a mostani Magyarországnak kell adni kölcsönt, de el kell látni anyagi támogatással a Jugoszláviában, Romániában és Cseh­szlovákiában élő magyar szigeteket is. Bethlen meg van elégedve római tárgyalásaival. A nagyromán eszméktől vezetett tanár- poKtikus az elmúlt napokban személyes re­miniszcenciákkal telitett nyilatkozatot adott a kormány németnyelvű lapjának. E nyilat­kozat tárgyilagosságának fokmérője az a tudományos vitára nem is alkalmas meg­jegyzés, hogy a székelyek legnagyobb része az eltűnt román őslakossághoz tartozik. Már ebből is nyilvánvaló, hogy Jorga egész gon­dolkodását betölti a Románia Maré és a ró­maiaktól való leszármazás ultrasovén tév­hite. Ha Jorga, a hisztórikus ily tévesen fogja föl a múltakat, a politikus Jorga sem akar elmaradni mögötte a jelen megítélésében Erre vall az az állítása, hogy a háború után nemzeti határokat vontak Nagyrománia és Magyarország között. Akiben az elfogu­latlanságnak csak parányi szikrája ég, ebből az állításból azt a következtetést fogja le­vonni, hogy a román politikus szándékosan nem látja az igazi tényeket, mert Nagyvá­rad, Arad, Szatmárnémeti minden inkább, mint a román nemzet települési területének határállomása. Hasonló túlzásba esik Jorga akkor is, mikor azt állítja, hogy Magyaror­szág mindennel rendelkezik, amire fejlődésé­nek érdekében szüksége van, vagy hogy az ország a paraziták egész seregét tartja fönn. Természetes, hogy azok a következtetések, amit ebből az ingatag alapból von le, szintén egészen helytelenek. Következtetései leg­végén a kisantantnak az a megszokott szó­lama csendül föl, hogy a három utódállam meg tudna egyezni :;.z igazi magyarokkal. Pars pro toío: a Jászi—Károlyi—Garami­töredéket megteszi az egész magyarság kép­viselőinek. Amit az ellenségeink kívánnak nekünk, nem lehet reánk nézve jó dolog. Ma­gyarország, ha más okból nem irtóznék ettől a társaságtól, már csak ebből az elvből ki­indulva sem kérhetne belőle. A nyilatkozatnak egy pár mondata mégis megkapja figyelmünket. Azt mondja Jorga, hogy az erdélyi magyarság értelmi­ségi elemeinél olyan törekvéseket észlelt, hogy a románokkal meg tudnának egyezni egy tartományitg határolt Erdélyben. Hi­vatkozik azután arra, hogy a magyar intel- lektuellek, akik az ő Erdélyben tartott nyán előadásain résztvesznek. barátságosan érint­keznek a fiatal románokkal. E kijelentések­nek valóban csak örülnünk lehet, mert meg­erősítik azt a sokszor hangoztatott tételün­ket, hogy az utódállamokban élő magyarság meg tudja értetni magát azokkal a nemze­tekkel. akikkel hosszú évszázadokon át együtt élt. A szlovák, a ruszin, az erdélyi román és a bnnyevác között az egyik ré­szen, a velük élő magyarság között a má­sik részen, a százados együttélés olyan gaz­dasági és kulturális láncokat fűzött, amelyek az elmúlt években legföljebb meglazultak, de elszakadni nem fognak solia. E kötelékek ereje nagyobb, mint a fajtestvériségé. Az autonóm Erdély és talán az autonóm Vajda­ság gondolata van oly erős, mint Prága, Bukarest, vagy Belgrád vonzóereje. Bethlen min'szíerelnök olaszországi ter­veiről újságírók előtt igy nyilatkozott: — Azzal a reménnyel érkeztem ide, hogy itt a békekötés óta függőben lévő kér­déseket elintézhessem. Magyarországnak a középeurópai államokhoz való viszonyát normálissá akarjuk tenni és ezért a lehető leggyorsabban kereskedelmi szerződést kei] köntnünk Olaszországgal. — Pénzügyi újjáépülésünkben biztosan számíthatunk Olaszország segítségére. A már kafejetetteknél fogva ismeretes, hogy a kölcsönre halaszthatatlan szükségünk van. A legnagyobb baj, hogy elszigetelten állunk. Senkivel sem kötekedünk, minden állammal a jó viszonyt akarjuk fentartanl. Ennek ellenére békebontóknak akarnak minket feltüntetni, holott már katonai gyen­geségünk is elég alkalmas arra, hogy min­den aggályt eloszlasson. Békés szándéka­inknak több Ízben tanujelét adtuk. Auszt­riával a kereskedelmi szerződést már meg­kötöttünk a Cseh-Szlovákiával kötött ke­reskedem! szerződés most áll ratifikálás alatt, Jugoszláviával és Romániával ideig­lenes megállapodásokat létesítettünk. — Az a benyomásom, hogy Mussolini miniszterelnök nagy rol'onszenvve! visel­tetik Magyarország iránt és az o’asz-ma- gyar kapcsolatok bensőbbé alakulását ió- akaratulag mérlegeli. Kormányom ezeket a kapcsokat szívélyesebbé, bensőbbé és hatályosabbá akarja tenni és azt óhaltja, hogy a két állam közöt oly szlvé’yes le­gyen a viszony, mint a habom előtt volt. Róma’ tárgyalásaim eredményével — fe­lezne be nyl-afkozatát a m'niszterelnök — teljesen meg vagyok elégedve. Bethlen az olasz királynőnél Róma, május 18. (Saját tudósítónk táv­irata.) Az olasz királynő csütörtökön este Bethlen István gróf miniszterelnököt magán­kihallgatáson fogadta. Az audencla hosszabb Igéig tartott és igen szívélyes volt. Mussolini nrnlrztcrelnök a magyar kikül­döttek tiszteletére tegnap este ebédet adott, amelyen az olasz kormány számos tagja is részt vett. Bethlen újból tanácskozott Mussolinival Róma, május 18. (M. T. I.) Kállay Tibor pénzügyminiszter tegnap délután hosszasan tanácskozott de Stefani olasz pénzügymi­niszterrel pénzügyi kérdésekről és a keres­kedelmi szerződésről. Bethlen István gróf miniszterelnök újból meglátogatta Mussoli­nit és hosszasan tanácskozott vele. Bethlen expozéját újból áttanulmányozzák Paris, május 18. (M. T. I.) Bethlen István gróf miniszterelnöknek a jóvátételi bizottság előtt tett expozéját tanulmányozás céljából újból áttették a jóvátételi bizottság magyar osztályához. Logan ezredes missziója Budapest, május 18. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Ma reggel a bécsi gyorsvonat egyik szaionkocsijában Budapestre érkezett Logan amerikai ezre­des, a jóvátételi bizottság pénzügyi osztá­lyának amerikai tagja, nejével és W. D. Cau- sey mérnök, amerikai ezredes, az Ausztria pénzügyeinek szanálásával megbízott bécsi antantbizottság amerikai tagja. A delegátu­sokat a pályaudvaron Brentapó magyaror­szági amerikai követ fogadta, aki beszállt a két ezredes szalonkocsijába és egy óra hosz- szat tanácskozott velük. Logan ezredes a Magyar Hírlap munkatársa előtt kijelentette, hogy útja kizáróan magántermészetű, a lap azonban ennek ellenére megjegyzi, hogy a két amerikai ezredesnek Budapestre való ér­kezése nagyfontosságu tárgyalásokkal áll összefüggésben. Bethlen visszautazik Párisim Róma, május 18. (Saját tudósítónk táv­irata.) Bethlen István gróf miniszterelnök Rómából Párisha utazik, majd közvetlen az ünnepek után visszaérkezik Budapestre. KáEay Tibor pénzügyminiszter csak a hónap végén, párisi tárgyalásai befejezése után tér vissza a magyar fővárosba. A külföldi ut és a magyar nemzetgyűlés. Budapest, május 18. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A nemzet­gyűlés, amelyet április 28-án elnapoltak, május 23-án, szerdán ül újból Össze. Az első napon Szakács Andor interpellációt intiit a kormányhoz a miniszterelnök és a pénzügy­miniszter külföldi útjáról. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szerdára Budapestre ér­keznék, nyomban válaszolni fog az interpel­lációra. Ha a miniszterelnök kénytelen lenne külföldi tartózkodását meghosszabbítani, ak­kor az interpellációra Daruváry Géza kül­ügyminiszter fog válaszolni. A francia — kisantani-javaslat föltételei A Lidové Noviny jelenti Párisból: Fran­ciaország és a kisantant a következő három föltétel mellett hajlandó a kölcsönt Magyar- országnak megadni: 1. A kölcsönt részben a jóvátételre fordítsák. 2. Magyarország aláveti magát a jóvátételi bizottság és nem­csak a népszövetség ellenőrzésének. 3. Ma­gyarország köteles a trianoni békeszerző­désben vállalt kötelezettségeinek a legjobb tudásával eleget tenni. A kölcsönt csak ak- | kor adják meg, ha a vizsgálat a kölcsön I szükségességét meg fogja állapítani. \ Hímet nép vaggonánah egg&Me. mini jowaiélel. Berlin, május 18. (Berlini szerkesztőségünk 'telefonjelentése.) A Vorwárts mai száma közli a szociáldemokrata párt állásfoglalását Németor­szág jövőbeni magatartásának a kérdésében és többek között a következőket írja: Németország iparának, kereskedelmének, mezőgazdaságának, pénzügyének és közleke- désűgyének dolog! érték állományuk egyötödé­vel kell kezességet váflalnlok a szükséges köl­csönökért. E cél érdekében a német magánvállalatok csoportokba egyesifcendők. E váMalatok tőkéjében és minden vagyontételében a birodalmi hitelszö­vetkezetnek az egész vagyon egyötödével kell részt vállalnia. — Ez a tanács nem más, mint a nemzetközi kölcsön annak idején tervezett ga­ranciamódozatainak a fölelevenitése. Hogy a mai helyzetben a kormány megmirad-e emellett az álláspont mellett, az kérdés. A kormány tanács­kozásai a pártvezérekkel és az ipari egyesületek vezetőivel tovább tartanak és hogy ezek, a jelek szerint, a pünkösd utáni hétre fognak nyúlni, mi­korra végleges döntés várható Bizonyosra lehet vermi, hogy az uj német jegyzékben a garancia­kérdés fontos módosítást nyer. A francia félhivatalos szenzációs cikke a megegyezés lehetőségéről. Párls, máius 18. (Wolff). A Temps a német birodalmi gyűlés tegnapi ülésével kapcsolatosan elterjedt hírekre, hogy a német kormány legköze­lebb újabb jegyzéket küld, a következőket írja: Németország elhatározása azt bizonyltja, hogy a legutóbbi jegyzéke nem volt utolsó szava Ez a körülmény igazolja Franciaország és Belgium el­utasító magatartását. Ami Cunónak a kormányon való maradását ül éti, ez komoly figyelmeztetés Németország hitelezői számára. A francia félhiva­talos az elkövetkező német javaslatokkal szem­ben már most leszögezi, hogy Franciaország min­denképpen be akarja hajtani azt az összeget, mely az újjáépítéshez szükséges és amely jelen­leg körülbelül megfelel az A) és B) kötelezvé­nyekben neki biztosított jóvátételi összegnek. Franciaország ezenkívül fentartja magának a jo­got. hogy hátralevő követeléseit oly mértékben igényelje, amily mértékben Angsának és Ameri­kának járó adósságait meg kell fizetnie. Ha Olasz­ország és Belgium hasonló magatartást tanúsíta­nak, akkor csak arról lesz még szó, hogy Anglia mily jóvátételi részesedést fog követelni, a szö­vetségesek közötti adósságok fedezésére. A német kormány tehát elsősorban Angliá­val igyekezzék megegyezni. A fizetési módozatokra vonatkozólag meg­jegyzi a lap, hogyha Németország jelenleg kül­földi kölcsön segítségével nem tud megfelelő nagy összegeket folyósítani, akkor fizetéseit más módon kezdje meg, például azáltal, hogy magára vállalja az elpusztított területekkel rendelkező antantállamok jóvátételi kölcsöneinek kamatszol­gáltatását Mivel Angliának elpusztított területe nincs, nyílt kérdés marad, hogy az évi fizetési részletet mily módon követeli. A legközelebbi német jegyzéknek tehát vi­lágosan és érthetően kell felajánlani a fizetést, akár téliében, akár kamatokban, a folyósítás cly kombinációival, melyekre nézve a német kor­mány a német nagytőkével megállapodni tud, vagy amelyeket adófizetőire rá tnd kényszerí­teni. A garanciák tekintetében a lap megjegyzi, hogy a bejelentett törvényhozási rendszabályok a szövetségeseknek nem elegendők. A szövetsé­gesek a kezükben levő zálogokat megtartják és igazgatják. A német kormány dolga, ha jogosan azt óhajtja, hogy ezek a zálogok felszabaduljanak és a német tőkének ezek az elemei ismét v;ssza- keriiljenek hozzá, hogy törvényekkel, rendeletek­kel, reformokkal és takarékossággal minden szükséges intézkedést megtegyem hogy a lehető leghamarabb kifizesse tartozásait. A zálogokat csak a német fizetések teljesítése arányában ad­hatják ki a szövetségesek, nyilvánvaló tehát, hogy az uj jegyzék csak akkor képezheti tárgya­lás tárgyát, ha a Ruhrvidéken a passzív ellenál­lást beszüntetik. Bonar Law visszautasította Poincaré meghívását. Paris, májuis 18. Poincaré az angol miniszterelnök párisi tartózkodását fel akarta használni arra, hogy vele tanácskozásokat folytatsson. Bonar Law Poincaré meghívását nem fogadta el. Franciaország csökkenti a német jóvátételt, ha szövetségesei elengedik adósságait. Franciaország nem fizet rá a megszállásra. Párls, május 17. (Havas.) Poincaré mi­niszterelnök a kamara pénzügyi bizottságá­nak ülésén kijelentette, hogy a megszállott területekről származó bevételek fedezik a megszállás költségeit. A naponta Franciaor­szágba és Belgiumba szállított tüzelőanyag mennyisége elérte azt a mennyiséget, ame­lyet a németek a megszállás előtt naponta termeltek. A franciáknak óriási készleteik vannak fölhalmozva, amelynek bevételei bőségesen fedezik az összkiadásokat A ruhrvidéki akció több hasznot hoz, mint amennyire a francia kormány számított. — A külügyi bizottság ülésén Poincaré kijelen­tette, hogy a ruhrvidéki megszállás összes költségei május elsejéig 63,600.000 frankot tettek ki, melyből 61 millió katonai, 2.6 mil­lió pedig polgári közigazgatási költségekre esett. Ezzel szemben a bevételek 72,600.000 frankra rúgnak. F.bből 36 millió a vámok, erdők és a pénzbüntetések révén, 36.8 millió pedig az anyagi szállítások révén állt elő. Poincaré beszéde végén kijelentette, hogy a németek jóvá tét öli addósságait csak az

Next

/
Thumbnails
Contents