Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-19 / 112. (264.) szám

Az állami törvényszék tagjai. (p.) Losonc, május 18. A rendtörvény gyermekének, az állami törvényszéknek a tagjait kinevezték. A kine- nevezett tagok névsorában alig találkozunk ismerős névvel, egy-két szlovenszkói tagnak nevével már találkoztunk, de nem az igaz­ságszolgálta tás berkeiben, hanem a politikai porondon. Szerepeltek ezek a nevek azoknak a táborában, akik a rendtörvényben kodifi­kált represzáliákat sürgették, követelték már akkor, amikor még nem volt rendtörvény és másképp értelmezték itt a demokráciát. Tehát különösebb területi sérelemről Szlovenszkó nem panaszkodhatik, az állami törvényszékekben kapott képviseletet. Sze­rény arányszámot kapott, no de nem nagy baj s igazán nem emelné túlságosan az ön­érzetünket, ha az alkalmazott szelekció sze­rint még több Szlovenszkó területén lakó urnák a nevét olvastuk volna a kinevezettek listáján. Ruszinszkó már rosszabbul járt, a kinevezettek közül egy sem lakik ott. Politikai pártállás szerint csoportosítást nem állithatunk fel, ehhez nincs jogunk, nem szabad feltennünk, hogy egy bíróság össze­állításánál a politikai pártok számaránya szerepet játszott volna. Különben is az isme­retlen névsorban úgy sem tudnánk eligazodni. Más szempontból foglalkozunk á* kér­déssel A kinevezett tagok legnagyobb része cseh nemzetiségű, vannak szlovákok, elvétve találunk neveket, akikről feltehetjük, hogy németek, a zsidó nemzeti önérzetet is kielé­gítették, annak is van reprezentánsa. De a legszorgosabb kutatás mellett sem találunk egyetlen egy nevet, amelynek viselőjére rá lehetne fogni, hogy a magyarság képvisele­tében tagja a bíróságnak. A bíróság kineve­zett tagjai között egyetlen egy magyar sin­csen! A mi állításunk szerint a köztársaság te­rületén több mint egy millió magyar állam­polgár él, a hivatalos népszámlálás adatai sze­rint is a magyarok száma meghaladja a hét­százezret. Tehát a huszonöt kinevezett tag között a magyarság számaránya alapján kel­lett volna, hogy magyar tagok is legyenek. Nincs sértőbb egy nemzetre, rrintha ki­zárják az állami funkciók elvégzésénél s kü­lönösen ha kirekesztik a nemzet tagjait olyan testületekből, amelyeknek a törvény szerint az a feladata, hogy objektív, elfogulatlan igaz­ságot szolgáltassanak. Egy ilyen eljárás stig- matizálja a nemzetet, mert a hatalom keze­lőinek azt a felfogását juttatja kifejezésre, hogy az illető nemzet nem rendelkezik azok­kal az erkölcsi és szellemi tulajdonságokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nemzet tagjai részt vehessenek az állam igazságszol­gáltatásban. Ez bántó, sértő bizalmatlanság a nemzet egyetemével szemben. Ez az eljárás alkalmas arra, hogy a nem­zetben bizalmatlanságot keltsen, azt szítsa az állam szerveivel, hatóságaival, bíróságaival szemben. Az ilyen elíárás ad tápot annak a felfogásnak, hogy a mellőzött nemzetnek tag­jai nem egyenjogú polgárai az államnak. Ez a kinevezés tényleg olyan helyezetet teremt, amely ném kevesebbet jelent, mint hogy olyan perekben, ahol a vádlottnak nemcsak szabad­sága, hanem a maga és családja egész exisz- tenciája felett döntenek, magyar állampolgá­rok felett csak idegenek határozhatnak. Ez a kinevezés tételes törvényeket is megsértett, mert eleve lehetetlenné tette, hogy magyar vádlottak ügyében magyar le­gyen a tárgyalási nyelv. Lehet, hogy vannak a kinevezettek között olyanok, akik magya­rul beszélnek, vagy a magyar nyelvet értik. De egy magyar tanácsot összeálltam nem tudnak. Az a tárgyalás, ahol tolmáccsal dol­goznak, nem magyar nyelven folytatott tár­gyalás, amint azt a törvény garantálja. Ezzel szemben nem nyújt vigasztalást, hogy az állami törvényszék a perek szenvedő személyeinek a kiválasztásánál engedni fog­ják a magyarokat számarányukon felül, sze­repelni. Az a bánásmód, amelyben nemzetünknek állandóan része van s amelynek csak egy, nem is nagyon lényeges tünete az állami tör­vényszék tagjainak összeállítása, igazi oka annak, hogy amint itt gyakran halljuk hangoz­tatni. a magyarság és az uralkodó hatalom között a kölcsönös lojalitás alapján a harmó­nia létrejönni nem tud. Ez teszi gyülöltté, nép­szerűtlenné a kormány politikáját, ez kény- szeritette a kormány híveit arra, hogy a de­mokratikus köztársaság törvényei közzé be­iktassák a rendtörvényt, az állami törvény­széke s ez a politika fogja maga után von­ni az állami törvényszék munkájának a fel- halmozódását. Ifiázkiifarfás ftfszerkesztfinic lakására. Miül üires könq0Wé8í. ía»wáiR»S» fcfelag&icfiü Besztercebánya, május 18. (Saiját tudósítónk jelentése.) Amint je­lentettük, szerdán délután Mulicki Istvánnál, a besztercebányai keresztényszociális párt- szervezet elnökénél házkutatást tartottak. E házkutatás befejezése után pár órával, este tíz órakor Petrogalli Oszkár dr., lapunk fő- szerkesztőjének lakásán tartottak házkuta­tást. Petrogalli Oszkár dr. egy-két nappal ezelőtt elutazott és ezért csak özvegy édes­anyja volt jelen a házkutatásnál, amelynek során főszerkesztőnk cimére érkezett több magánlevélen kivül, lefoglalták Nittí veit Olasz miniszterelnöknek „Nincs béke Euró- pában“ című híres munkáját. Lefoglaltak az­után egy a zsidókérdésről szóló tudományos müvet is. Petrogalli Oszkár dr. ügyvédi iro­dájában lepecsételték íróasztalának fiókját, amelyet hazaérkezése után fognak átkutatni. Házkutatást tartottak azonkívül Hn- gyecz József ügyvédjelöltnél is, akinek la­kásán több fényképfölvételt és egy Hlinka- párti belépési nyilatkozatot foglaltak le. A fényképek egy rokkantakból álló csoportot, továbbá a néppárti zászlószentelést ábrázol­ják. Hugyecz József, aki szenvedélyes ama­tőrfényképész, rokonságban van a Kassán letartóztatott Szabadossal, egy állítólagos magyar tiszttel. Másnap Dekmaii Dániel fodrászmester házában tartottak házkutatást, akinek őr­mester fia állítólag egyszer beszélgetett Sza­badossal. Itt több levelet foglaltak le, mint mondják, szerelmes leveleket. Egy szekrény­ben orosz nyelvű szocialista könyveket ta­láltak, amelyek a család egy orosz fogság­ban volt tagjának tulajdonát képezik, ezeket is el akarták kobozni, de egy hadbiró-száza- dos utasítására ettől elállottak. A házkuta­tásnál a csendőrökön és detektiveken kivül két kapitány is részt vett. K. E. . , * Ehhez a történethez — úgy hisszük — népi kell kommentár. Az egész világ nevetni fog, ha arról értesül, hogy Nitti híres könyve, amelyet minden könyvesboltban árulnak, Besztercebányán — corpus delictum. (A szerk.) «a Hsafllcs-ip mwt jpr«$£iH’caiiiiái9táfl. Közös kSlií^ysniüsiszferiuia és köz 5 3 vámterület Szerbiával. — Külön bel ügy, iskola-, igazság--, közgazdaság-, pénz-, kereskeleimi és népjóléti ügy. — Horvátország áll ón Morvát-. Szlavón- és Daimátországból, — A Muraközből, Kasztavstinából és Krk szigetéből. — A bán a köztársaság elnökének szerepéi töltse be. pénzügyi közlekedésügyi, keresik edelera- ügyi és a miniszterelnökséghez csatolt nép­jóléti minisztériumból. Horvát visszautasát ja azokat a támadá­sokat, hogy a horvátok csak azért köz tár­sasági pártiak, mert Sándor király szerb és nem horvát és azt mondja, hogy ők meg­győződésből és nem más okból köztársasá­gi pártiak. Sándor szerb király személye el­len a borvátoknak semmi kifogásuk sincsen- Mi horvátok azt akarjuk, hogy számiunkra a bán legyen az, ami másutt a köztársaság elnöke. Mi azt kívánjuk, hogy a bán vá­lasztásában az egész horvát nép vegyen részt. Az így választott bán kinevezését senki sem kél, hogy megerősítse, mert a nép, mint a legnagyobb szuverén, ruházza föl hatalmával a bánt. A szerb-horvát unió esetén semmi kifogásunk sem lesz az ellen, hogy ennek az uniónak Sándor király le­gyen a látható feje. A király kinevezheti a külügyminisztert, aki az uniónak a kancel­lárja lesz. Ebben az esetben Sándor király fogja Horvátországot Szerbiával összekap­csolni. És mi szívesen fogjuk az udvartartás költségeinek ránk eső részét fizetni. Ha pe­dig ellátogat hozzánk a király, akkor úgy fogjuk fogadni, mint a mi uralkodónkat. Korosec lesz a belgrádi parlament alelnöke Belgrád, május 18. (Saját tudósítónktól.) A Nbvosti zágrábi közlése szerint a Ra- dícs-párt és a kormány között már meg­egyezés jött létre a parlament elnökségé­nek megválasztása tárgyában- A megegye­zés szerint a parlament elnöke a radikális párt egyik tekintélyes tagja, valószínűleg JoanovfCs Ljuba lesz, akiről köztudomású, hogy híve a blokkal való megegyezésnek. Az első a 1 elnökséget a Korosec-párt egyik tagjával, valószínűleg Koroseccel, a második afelnökséget ugyancsak egy radikális kép­viselővel töl tik be. Witos lesz a lengyel miniszterelnök. Varsó, május 18. (Saját tudósítónktól) WoJcieohowisky álamfő ma déli tizenkét órára összehívta a pártok vezetőit, hogy 9 parlamenti többség alapján álló kormány alakítását megkísérelje. Politikai körökben úgy tudják, hogy az uj kormány élén Witos fog állami. A jobboldali csoport és az egye­sült nemzeti néppárt és keresztény demo­krata párt álliitólag egyezséget kötött és halandó a kormányalakítást vállalni. A litván választások. A nemzeti kisebbségek térhódítása. Kovnó, május 18. A tegnapi választá­soknál. megválasztottak 14 agrárius kép- , viselőt, 14 keresztény demokratát, 15 műn- j ikaszövetségit, 15 nemzeti szocialistát, 9 szociáldemokratát és 14 nemzeti kisebbségi képviselőt­* A bírván választások eredményéből élénken szembetűnik a szociáldemokrata pártnak jelentős vesztesége. Ennek a pártnak ugyanis eddig tizen­három mandátuma volt. Ezzel a veszteséggel szemben erősen tért hódítottak a választások alatt a nemzeti kisebbségek, akiknek eddig csak tíz képviselőjük volt a litván parlamentben. 109 cseli-szl. Koronáért fizettek ma, május 18-án: Zürichben(órakor) 16.54 svájci frankot Budapesten 15 600.— magyar koronát Bécsben 211900.— osztrák koronát Berlinben 146500.— német márkát Prága, május 18. A Veukov mai száma Horvát Rudolf dr.-nak, a Rajdics-párt egyik számottevő tagjának nyilatkozatát közli a párt pro­gramijáról Horvát igen érdekes részleteket mondott el arról, hogy Radicsék miképpen képzelik Szerbia és Horvátország viszonyát. — A horvát köztársasági párt — mon­dotta — a jugoszláv királyság helyébe a jugoszláv államot alkotó államok szövetsé­gét kívánják. Ebben a szövetségben Hor­vátországnak és Szerbiának egyenrangú tényezőiknek kell lenniük. A két államnak közös külügyminisztériuma lenne. Ennek a hatáskörébe tartozna valamennyi külföldi konzulátus és követség igazgatása. A szö­vetséget alkotó két főállamnak, Szerbinak és Horvátországnak ezenkívül közös ügyei közé tartozna még az idegen államokkal kötendő kereskedelmi és politikai szerződé­sek megkötése. Közös vámterületük lenne és közös monopóliumaik. Azonban a mono­póliumok jövedelme küfön-külön illetné meg vámhatáraik nagysága szerint a két álla­mot- A posta, távíró, a mérték-, és sulyegy- ség és sok más kevésbé fontos ügy szintén közös lenne. A közös pénzegység kérdéséről Horvát dr. a következőket mondotta: — Igen jó lenne, ha Szerbiának és Hor­vátországnak közös pótizegységirk lenne. De a közös pénz egységgel szomorú tapasz­talataink vannak. 1918 december elseje óta, amióta Szerbiával közös pénzünk van, Bel­grád nem szűnt meg gyengíteni a koronánk értékét. 1918 december 1-én száz koronáért huszonkét svájci frankot fizettek és 1922 december 28-án száz koronánk csak 1.40 frankot ért. Ezért jobbnak találjuk, hogy Zágrábban bankjegykibocsátó pénzintézetet állítsunk fel, amely hivatott lesz arra, hogy egész Horvátország pénzügyeit vezesse. Meg vagyunk győződve arról, hogy a hor­vát pénz rövid idő alatt értékében emel­kedni fog. Horvátország alatt a Radios-párt a kö­vetkezőiket érti: Horvátország az a terület, amelyen az 1923 március 18-ik.i választáso­kon a horvát pártok nagy többséget szerez­tek maguknak. És pedig Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, a Muraköze, az isz- triai Kasztavstina és Krk szigete- Szerbia alatt Szerbiának északi és déli részeit érti. A két állam uniójához mint egyenjogú álla­mok csatlak ózhatnak Montenegró, Bosznia és Hercegovina. Ezek az államok, ha nem ragaszkodnak önállóságukhoz, széleskörű autonómiát fognak kapni. Horvátország horvát kormányt kíván, amelynek szék­helye Zágráb lenne. A kormány a követke­ző szakminisztériumokból állana: belügyi, iskolaügyi,, igazságügyi, gazdaságügyi, Prága, szombat, 1923 május 19.- — — ............. ........ n, ri rili_ Előfizetési árak bel- és külföldön­7Bf f*\r/FJ&PPFX2 FMiEM fW M I Jr Ss oal Sf Jr wL mm ^ péMk?nÍjS?íf i. Telefonosom JW g wL Mf m MW Jgy m W JT fi»JÍlL _ - Kiadóhivatal: Prágja. I., Llliovn M ulice 18. SS., Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — X szlovenszkói és nnszlnszkói szövetkezeti ellenzéki Pórtok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents