Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-12 / 83. (236.) szám

3 Csütörtök, április 12. ^/li(%irM&(?CAR7ftRMP vaslatot terjesztett elő, hogy a Ház ma, ápri­lis 11-én a törvény értelmében ne tartson ülést. Az ellenzék részéröl többen ellenezték ezt. Nagyatádi Szabó földművelésügyi minisz­ter azt hangoztatta, hogy az ellenzék indít­ványához készséggel hozzájárulna akkor, ha javaslatot terjesztenének a Ház elé az április 11-iiki nemzeti ünnep eltörléséről, de amig a törvény fönnáll, azt tiszteletben kell tar­tani. Nagyatádi Szabó felszólalása' után a többség az elnök napirendi indítványát fo­gadta el. Negyvenezer tisztviselőt bocsátanak el Kállay Tibor pénzügyminiszter, mint is­meretes, a költségvetés benyújtásával egy­idejűén felkérte az illetékes szakminisztere­ket, hogy a tisztviselők elbocsátása ügyében tegyék meg indítványaikat és készítsék elő a talajt a tisztviselőknek arra, hogy más foglal­kozás után nézzenek. A szakminiszterek most ezzel a munkájukkal elkészültek és ja­vaslataikat a pénteki minisztertanács elé ter­jesztik. összesen negyvenezer tisztviselőt bocsátanak el. A lakásrendelet az egységes- párt előtt tételi bizottság román tagja képviselte. A bizottság mindenekelőtt a Budapest román megszállásakor elrekvirált értékeknek a jóvátételbe való beszámításáról tanácskozott. Magyarszág ezen a címen öt milliárd arany leinek megállapítását és a jóvátételi összeg­ből velő levonását kérte. Az ülésen csak az angol és a román megbízott szólalt föl. Brad- bury angol megbízott állást foglalt a magyar álláspont mellett és rámutatott arra, hogy Magyarországon a román megszállás idejé­ben az ügyek már nyugodt mederbe terelőd­tek és így semmi szükség nem volt Budapest megszállására. Indítványozta, hogy a bizott­ság járuljon hozzá a román megszállás által okozott károknak a magyar jóvátétel össze­géből való levonására. Ez annál inkább mél­tányos. mert Románia a Magyarországnak okozott károkért felelősséggel* tartozik, mi­vel Magyarország megszállása a szövetsé­gesek felhatalmazása nélkül történt és igy a megszállás alkalmával elvitt értékek nem tekinthetők bndizsákmánynak. Neculcea ro­mán delegátus ezzel szemben kifejtette, hogy Budapest megszállása a párisi tanács utasí­tására történt és főként Foch tábornagy kö­vetelte Budapest megszállását. Románia kü­iniibnib 33iBBB3*BJP0*nssBBBBBa«BBBi lönben is még akkor hadiállapotban volt Ma­gyarországgal. A bizottság még nem döntött. A tanácskozásokat néhány nap múlva foly­tatják. A magyar kérdés a washingtoni szenátus előtt A Világ írja: Érdekes és bennünket közel­ről érintő hirt olvasunk a március 24-iki ame­rikai lapokban. Mr. Jacob Tedia és társai La Foletta amerikai szenátornak emlékiratot ad­tak át ezzel a felirattal: Felhívás a Magyar- országgal való igazságos elbánás és az euró­pai béke tárgyában. La Foletta a következő szavakkal terjesztette a szenátus elé a me­morandum oit: — Még nem olvastam el tüzetesen a ma­gyarok beadványát, de felületes áttekintése is azt a véleményt keltette bennem, hogy érde­mes a szenátus figyelmére és arra, hogy a szenátus kinyomassa. A magyar-francia döntőbíróság elnöke Budapesten Paris, áprife 11. (Havas.) Ddabanra, a magyar-francia döntőbíróság elnöke, holnap Budapestre utazik. lEsasBuaEtasBBaaasattSBKBaasgüiaaaBaBSG Németország ultimátumot kap a Jóvátételi javaslat megtételére* Blokáddal és repülő katonai osztagokkal fenyegetőznek a franciák. Az egységes párt ma esti értekezletén Vass József dr. népjóléti miniszter a lakás­rendeletet elő fogja terjszteni. Az értekezlet ezen felül a nemzetgyűlés munkarendjét is megtárgyalja. Hogy az egységes pártban történt válság ügyét milyen formában vetik föl, még nincsen eldöntve. Elkészült a földbirtoknovella Nagyatádi Szabó István földimvelésügyi miniszter elkészítette a földbirtokreformra vonatkozó novelláját és azt rövidesen a nem­zetgyűlés elé terjeszti. A reformpárt értekezlete A reformpárt tegnap este értekezletet tar­tott, amelyen a lakásrendelettel foglalkozott és egyöntetűen ellene foglalt állást. Elhatá­rozta az értekezlet, hogy a reformpárt a kér­dést a nemzetgyűlésen a legközlebbi napok egyikén szóvá fogja tenni. Drózdy Qyőző be­jelentette, hogy az inditványkönyvbe indít­ványt egyez be április 11-ének a nemzeti ünnepek sorából való törléséről. A magyar jóvátétel ügye a jóvátételi bizottság előtt A 8 Órai Újság értesülése szerint a jó­vátételi bizottság most tanácskozik a , Ma­gyarország által fizetendő jóvátételi összeg megállapításáról. A napokban kezdődött meg a tárgyalás egy rendkívüli ülésen, amelyen Barthou elnökölt és amelyen Franciaország. Belgium, Anglia és Olaszország delegátusai vettek részt. A kisantantot Neculcea, a jóvá­— ó, csak ne vette volna szavam Gás­pár, tudnám, mi a teendőül. Iszonyú esküt vett ki tőlem-, Beés, az uram, mikor haldokolt. A császár két bizalmas embere is jelen volt akikor. Az emlékezés mintha tejesen letörte volna a fiatal özvegyet. Hosszan, elgondolkozva nézett az erdő alatt sötétlő kuruc sátrakra, melyeket lassan homályba vont az este. Fájdalmas hangon szólalt meg újra a bosszú hallgatás után. — Apám, bátyám, körül az egész vidék szabad. A fejedelem zászlaja leng mindenütt, csak az én két asszonyi kezem van megkötve. — S nincs mód annak megoldására? — kérdezte most hirtelen a lovag. — Nem tudom. De igen: egy. Csak úgy hagyhatnám el a császárt, ha férjhez mennék- Tialán egy kuruc vitézhez, vagy... Csak Sza- lóky Gáspámét köti az eskü, mást nem. Sza- ióky Gáspárné esküdött és az nem válik es­küszegővé soha. De ha a más asszonya le­szek... Gyönge vagyok, Beés. .Asszony va­gyok és tán meg fogják bocsátani a vétke­met. Föláldozom a becsületemet a hazáért, ezért az agyonsanyargatótt szegény orszá­gért. Azután nem bánom, érjen az átok, az esküszeg ők szörnyű halála- Igaza volt ke­gyelmednek, Beés. Magyar vagyok, magyar asszony és másképp nem telietek és minden­kor tudnom kell, mi a teendőm. De... Itt elakadt a szava és sötét szép szemén könnyek fénylettek. Aztán halkan folytatta és hangjában a lemondás rezgett. — .... nem mehetek férjhez, mert akit szerettem és akire még mindig meleg sze­retettel gondolok, az már nem szeret és sose lesz az enyém. Más asszonya pedig nem leszek . . . Hosszan ránézett a hallgatag lovagra. Majd odatámaszkodott az erkély karfájához és nézett le a vár alatt tátongó feneketlen mélységbe. Berlin, április 11. (BerSini szerkesztősé­günk telefon jelentése.) A német politikai élet­ben föltiinést keltett a Deutsche Allgemeine Zeitungnak mai párisi értesülése, amely állí­tólag mértékadó diplomáciai! helyről szárma­zik. Eszerint pillanatnyilag rendkívül élénk tárgyalás folyik Páris, Brüsszel, London és Róma között, amely nemcsak a pénteken megtartandó belga-francia tárgyalások elő­készületéül tekinthető, de első lépése a jóvá­tételi probléma újabb és teljes egészében való napirendretüzésének, valamint a szövetsége­sek egységes frontja felé irányuló törekvés­nek. Jól informált francia politikusok kijelen­tették, hogy rövid időn beiül fölhívás fog menni Németországhoz arra nézve, hogy te­gyen a jóvátételi kérdés megoldására pozitív javaslatoí. Sőt arról Is szó van, hogy ez a fölhívás ultimátumszerű jelleggel fog bírni, mert a fölhívást szankciókkal látnák el s az esetben, ha Németország nem tenne eleget a föl­hívásnak, Hamburg és Bréma kikötőinek blokádja következnék be. Nem gondolnak katonai rendszabályokra és csapatszállitá- sokra, mindössze hadihajók által biztosított forgalmi blokádra, amely a be- és kihajó Az este hangtalanul, észrevétlenül eresz­kedett le. Messze egymásután gyultak fői a tábortüzek és valahol távol megszólalt egy tárogató, mély panaszos szava. Beés, aki eddig részvéttel szemlélte a szerencsétlen asszony nehéz küzdelmét, nem értette meg teljesen az özvegy utolsó szavait. Lánykorában jegyese volt, de később apáik összekülönböztek és emiatt helyette a már akkor elég koros Szalókyhoz adták nőül, aki ugyan keveset törődött ifjú feleségével és csak azon volt, hogy az uralkodó bíborának minél több fénjm essen rá. Nehéz szívvel vál­tak el akkor egymástól. S most, mikor a szép özvegy szomorú ar­cát nézte, érezte, hogy annak a fájdalmas, drága szerelemnek egy kis féltve őrzött pa­razsa még ott izzik valahol a szive mélyén. Hosszas hallgatás után csendesn meg­kérdezte: — És ki légyen az, aki már nem szeret? — Ki? Megmondjam — riadt föl öröm­mel az asszony. — Kegyelmed, Beés! Aztán némán lehajtotta a fejét. — Csillám — kiálltott föl a lovag. — Csillám! Lelkendezve rohant az asszonyhoz, hogy ölébe kapja. Megölelte forrón a törékeny tes­tet és megcsókolta a remegő piros, kis ajka­kat. — Szőrén! — sóhajtott boldogan az asz- szony és körülkarolta a férfi nyakát. E pillanatban nagyot roppant az erkéíy korhadt karfája és a rátámaszkodó párral le­zuhant a mélybe. Egyszerre, egymásba fonódva zuhant alá a két test, véresre festve a sziklák pere­mét. Makor Fekete Mihály portyázó emberei rájuk akadtak, az asszony még élt és utolsó perceiben két zúzott, véres karjával a lovag kihűlt testét ölelte, * A gazdátlanul maradt vár megadta ma­gát és másnap reggel a felkelő őszi nap első csókja Szalókvár ormán a fejedelem büszke zászlaját érte. zást akadályozná meg. Ezt az információt megerősíti a Stan­dardban egyidejűén megjelent cikk, amely igen magas állású diplomata tollából ered és amely nyíltan arról ir, hogy Párisban a leg­közelebbi időben bizonyos terveket fognak megfontolni. Nyíltan föltárja a franciáknak azt a szándékát, hogy az esetben, ha Német­országot a Ruhr-megszállás által nem tudják kapitulációra bírni, júniustól kezdve uj rend­szabályok következnek. Az uj rendszabályo­kat ma még titok födi, de bizonyos jelek már sejtetni engedik ezek természetét. Az uj helyzet valósziniiíeg nem a meg­szállás szisztematikus kiterjesztése lesz, de repülő katonai osztagok operációja, melyek Középnémetorszagba fognak hatolni és fon­tos vasúti csomópontokat, mint például Kasselt, meg fognak szállni. Ezáltal meg­bénítanák Németország egész vasúti for­galmát. Pénteken fontos miniszteri tanácskozás lesz Párisban Páris, április 11. Jaspar ésTheunís belga miniszterek pénteken Párisba érkeznek és megbeszélést fognak folytatni a francia kor­mánnyal. Tudvalévő, hogy Louclieur londoni útja Brüsszelben nem keltett kedvező be­nyomást, mert a belga kormányt nem érte­sítették előzőleg az utazásról. Ezt a félreér­tést azonban eloszlatták és a belga kormány teljes megelégedéssel tekint a fejlemények elé. Angol politikai körökben nagy jelentősé­get tulajdonítanak a pénteki tanácskozásnak, amelynek legfontosabb tárgya lesz Louclieur jelentése londoni tárgyalásáról, továbbá ama föltételek megvizsgálása, amelyok mellett a nagyhatalmak ismét egységes frontot alkot­hatnak. Ezirányban fontos lépés a londoni francia követ párisi útja. A Havas értesülése szerint Poinaaré vasárnap a dunkerque-i emlékmű leleplezése alkalmával nagy beszé­det fog mondani, amelyben kifejti, hogy Fran­ciaország nem engedi követeléseit redukálni s hogy nem lehet szó addig a Ruhrvidék ki­ürítésiéről, amig a német kormány minden kötelezettségének eleget nem tesz. Páris, április 11. Poincarét dünkircheni útjára Reiberti tengerészeti miniszter is el­kíséri. Poincaré ez alkalommal ismét ki fogja jelenteni, hogy nem járul hozzá a német adósságok leszállításához s hogy a Ruhrvi- déket csak a német fizetések arányában fog­ják kiüríteni. Ki fogja jelenteni, hogy Fran­ciaország mindössze annyit tehet, hogy ér­vényteleníti a C.-sorozatu kötelezvényeket. London, április 10. (Havas.) Az Evening Standard politikai munkatársának az a né­zete, hogy a francia követ az angol kor­mánynak fontos nézeteket és áll á s p ontok a t fog tudomására hozni, de semmiesetre sem fog konkrét javaslatokat tolmácsolni. Loucheur nem utazik másodszor Londonba London, április 10. A Reuter-iroda ar­ról értesül, hogy jólinformált londoni körök- beu semmit sem tudnak Loucheur második londoni látogatásáról, melynek célja lenne az angol kormánnyal folytatandó hivatalos tár­gyalás. Rosenberg a Raj na vidék semlegesítése ellen Berlin, április 11. A Berliner Tagé blatt parlamenti körökből arról értesül, hogy a külügyi hivatal költségvetésének tárgyalásá­nál Rosenberg birodalmi külügyminiszter be­szédében különösen a Franciaország részéről hangoztatott rajnavidéki semlegesítés kérdé­sével fog foglalkozni. A birodalmi gyűlés va­lószínűleg tiltakozni fog: eme semlegesítési törekvés ellen. Rálőttek egy francia őrségre Düsseldorf, április 10. (Havas.) Fielen- dorfban ismeretlen tettesek rálőt.ek egy francia őrségre és megsebesítették annak vezetőjét. A büntetőeljárás megindult. Öt nap alatt 650 kiutasítás Koblenz, április 10. (Havas.) F hónap elsejétől ötödikéig a rajnavidéki szövetség­közi főbiztosság rendeletére hatszázötven német hivatalnokot utasítottak ki. Legna­gyobb részük vámhivatalnak és vasutas. A letartóztatott német államtitkár Düsseldorf, április 10. (Havas.) A Rulir- vidéken letartóztatott Hamm államtitkárt tegnap a megszállott terület határára szállí­tották. Berlin, április 11. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A birodalmi kormány ma reggelig semmi hirt sem kapott arról, hogy Hamm államtitkárt hová szállították a franciák. A kormány lépéseket tett szaba- donbocsátása érdekében. A német lapok ki­vétel nélkül a német szuverén jogok példát­lan megsértésének minősitik az esetet. QQQQeOGQOQeQQQeQ&OQQQQQQQQQ&QQQÍt Ik szenátus KUlttgQi M/oílsűáűíiafe illése. Prága, április 11. A szenátus külügyi bizottsága ma ülés! tartott, amelyen a képvfeeíöháiz szövegezésé­ben elfogadták .a kormány anna javaslatát, amely a kormányt felhatalmazza arra, hogy a népszövetségi paktum 16. cikke értelmiében népszövetségi bojkott esetében rendeleti utón tehessen intézkedéseket. A Lettországgal kö­tött kereskedelmi szerződés ratifikálásáról Sizófló törvényjavaslat vitája során megjelent a bizottság ülésén Beues kii lágy miniszter is, aki fölviílágositásokat adott a csehszlovák— lengyel kereskedelmi szerződésről és a javo- rinaii kérdésről. A miniszterelnök válaszát tu­domásul vették, a javaslatot pedig a kép- vfeelöház szövegezésében elfogadták. Ugyan­csak elfogadták a cseh-szlovák—.portugál ke­reskedőim i szerzőidés, valamint a német'biro­dalommal a jogsegélyről kötött szerződés ra­tifikálásáról szóló javaslatot is. e©ooeöo©ö©e©©ö©©©©Q©©<s®e<esöíí©©@S' Javaslat a ftadmeniességí fllfrél Prága, április 11. A képvisdőház tegnapi ülésén a kor­mány benyújtotta a hadmentességi díjra vo­natkozó törvények megváltoztatásáról szóló javaslatot. A kormány javaslata értelmében 1921 január elsejétől kezdődő hatállyal meg­szűnik a hiadmentességre vonatkozó eddigi törvények hatálya. Az 1920-ik évre a had­mentességi dijat az akkor érvényes törvé­nyek szerint állapítják meg. A javaslat ér­telmében azok a népfelkelők, akik nem vol­tak sorozáson, vágj?' akikre nézve a sorozá­son végérvényesen nem döntöttek, huszon­negyedik életévüktől kezdődően kötelesek a hadmentességi dijat fizetni. A díj fizetése alól föl vannak mentve: 1. akik 1920-ban. vagy azt megelőzőleg háborús szolgálatot teljesi- tettek, azokra az évekre, amelyekben hadi- szolgálatban állottak, 2. a légionáriusok attól az évtől kezdve, amikor a légióba beléptek. 3. olyan népfelkelők, akiket azért bocsátottak el a katonai szolgálatból, mert a háború alatt kitöltött tényleges szolgálatuk folyamán szer­zett betegségük miatt alkalmatlanok voltak, attól az évtől kezdve, amikor a hadsereg kö­telékéből elbocsátották őket, 4. olyan szemé­lyek, akik a hadiszolgálatban megsebesültek, vagy megbetegedtek és ezáltal egészben, vagy részben elvesztették kereseti képessé­güket, a kereseti képesség elvesztésének évé­től kezdve, 5. olyan volt népfelkelők, akiket az 1920 március 19-én kelt véderőtörvén}: és a végrehajtási rendeletek értelmében 1920-ban tartalékba helyeztek, 6. azok a sze­mélyek, akiknek évi jövedelme nem haladj':; meg a tízezer koronát. Föfdessy kilépett a klubjából. Földessy, a magyar-német szociáldemokrata klub tagja, kilépett a pártból s a bécsi in tér náci crnáléhoz csatlakozik. Eddig nem bizonyos, hogy Föl­dessy milyen pártba fog belépni- Parlamenti nyelven szólva tehát úgynevezett „vad“ kép­viselő.

Next

/
Thumbnails
Contents