Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-12 / 83. (236.) szám
Gazda. kinek Mcf iiiiiwiiri is van. Diploma nélküli állatorvos. Nagyszöllös, április 11. (Saját tudósítónktól.) Gödényháza kis ugocsat falu, Királyházáról vadvizes, zsombékos réteken vágok át, gyalog a faluba. Lázár Antal gazdát keresem. Már rég szerettem volna ezzel az érdekes emberrel szemtői-szembe állni. Sokat hallottam felőle. Bemegyek a házba, keresem a gazdát. Nincs itthon, kiment a határba. Feleségével beszélgetek. — Igaz-e, hogy az öregnek szép könyvtára van? — Igaz bizony, kettő is. — Hogy értsem azt: kettő? — Úgy, hogy egyet a falu népe használ, az a népkönyvtár, amely nagyobbrészt hasznos tudnivalókkal van tele a falu népe számára. — Hát a másik? — Az az ő használatára van csak. Megkértem, hogy mutassa meg mind a kettőt. Meggyőződöm róla, hogy úgy van. De, ami megragadta figyelmemet, az a magánkönyvtár. Az asszony panaszkodik, hogy az ura sokszor sajnálja, hogy a Jókai teljes diszkiadásából hiányzik egy kötet. De meg vannak itt csaknem valamennyi magyar klasszikusok Tinóditól kezdve Balassa, Virágh Benedek, Kölcsey, Berzsenyi, a két Kisfaludy, Vörösmarty, egész Petőfi és Aranyig mind, mind, csaknem valamennyi. De még a világirodalom klasszikusai is szép számmal: Homérosz Iliásza és Odiszeája, Goethe és Schiller egyik-másik munkája. Sőt, még ha kedve kerekednék Arany Jánossal mondani: „Jer Ossian ködös, homályos énekeddel'1, akkor sem jönne zavarba ez az intelligens földmives. Még gyönyörködöm a könyvtárban, (amilyen még magamnak sincs, pedig sokszor tán még álmomban is sóhajtok utána), mikor belép a gazda fáradtan, porosán térve meg a mezőről. A munkától és időtől barázdált arcából jóságos szemek •tekintenek felém. Még a lelógó, nagy, fekete bajusz sem tudja megzavarni az arc jóságos harmóniáját. Beszélgetünk. Megdicsérem a könyvtárát Természetesnek találja. Mintha azt mondaná, hogy mi van ezen csodálkozni való, minden gazdánál így kellene lenni. De rátérek jövetelem főcéljára. — Igaz-e, hogy békében négy megyébe járt gyógyítani az állatokat? — Igaz. Hittak engem Beregbe, Ugocsába, Mármarosba, Szatmárba. — Hatósági engedéllyel? — Anélkül nem is mentem volna egy tapodtat sem. — Hol tanulta ezt a mesterséget? — A nyolcvanas években mint katona Boszniában voltam egy tanfolyamon. Ott megszeretett egy derék magyar állatorvos s adott egy kitűnő német könyvet, magyar fordításban. Azt forgattam sokat. De tanulmányoztam más könyveket is. Megfigyeltem az állatok betegségeit Kerestem, kutattam, mi okozza a bajt és hogyan lehet gyógyítani. így meg tudtam állapítani a betegséget, ami a legnehezebb dolog, mert az állat nem tud beszélni, mint az ember. — Voltak olyan megfigyeléseim is. melyeket lapok utján tettem közzé. Nagy vita indult meg rajta. így az a tapasztalatom, hogy a szarvas- marhánál a lépfenét a talaj okozza. Nedves, lá- pos, sáros réteken kapja meg a marha. írtak róla sokat A végin nekem adtak igazat. — Milyen betegségeket gyógyított? — Mindenfélét, ami az állagoknál előfordul- Lépfenés marhákat, ha nem volt előhaladott a betegségük. Keleti marhavésznél megállítottam egy-egy községben a ragályt. Ellésnél, felfúvódásnál nyújtottam segélyt. Rühes lovakat, bélgörcsökben szenvedőket gyógyítottam. A harctéren történt, mikor a német tiszt — mert hozzájuk voltam beosztva — már főbe akarta lövetni a bélgörcsökén senyvedő lovakat, kérésemre megkegyelmezett nekik. Rendbe hoztam őket. Meg is becsültek érte. Sohasem kérdezték, van-e diplomám, úgy kezeltek, mint egy állatorvost. Gyógyítottam kerge bikákat, meg mételyeseket. Baromfinál a kolera továbbterjedését megállítottam. Egyszer a feleségemnek 50 kacsáját megoperál- tam, mig távol volt. Csak akkor tudta meg, mikor leöltc őket s mindegyiknek a testében megtalálta a varratokat. Egy sem pusztult el, pedig a májuk tele volt apró hólyagokkal. így beszélgettünk a természet nagy titkait elleső, egyszerű föld mívessel, aki diploma nélkül is négy vármegyében keresett állatorvos volt Eismerték tudását a magyar rezsim alatt, el a németek a harctéren, a románok a megszállás idején. Csak e terület uj gazdái nem akarják elismerni. Pedig nem sok az állatorvos a környéken. Meg kellene becsülni egy ilyen ember munkáját. Ma is sokan hívják, de semmi pénzért nem gyógyít, mert megbírságolták érte. Lázár Antalnak a példája követendő példámért úgy tapasztalatai és tudása, mint. elméleti ismeretei által kiválik gazdatársai közül. Meg is becsülik érte nemcsak a községben, de messze vidéken. Meg is becsülhetik. Más ember azzal a tudással vagyont szerzett volna magának. Ö megmaradt egyszerűségében elég szerény viszonyok között. ___________ n< e»tiop ««I<1 át a . e.&vt tétovdkxö itrmeKÖHÖitnef*. m1lú mucii; nem fMúAD (l ftr&uai Majtiinr M'xtc- IiiO tm nifi^uarKÚé éncdi«tf-tei:i sxoí^áíja ! Mussolini külügyi politikájáról Olaszország nem mond le Castellarizóról. Róma, április 11. (Saját tudósítónktól.) A tegnapi miniszitiertanács bán Mussolini beszámolt Jaspar belga külügyminiszterrel folytatott tanácskozásairól és nyilatkozott politikájáról. Kijelentette, hogy reménye szerint a lausannei konferencia meg fogja hozni a keleti békét,’ de hangsúlyozta, hogy Olaszország sohasem fog beleegyezni abba, hogy j Cas teli őriz ót visszaadják a törököknek. Zaglul pasa bízik Egypíosn felszabadulásában Marseiiles, április 10. Zaglul pasa, akit az angolok Gibraltárban bebörtönöztek, majd betegségére és magas korára való tekintettel szabadon bocsátottak, Marseillesbe érkezése után a Maiin tudósitója előtt ezeket mondotta: Nagy a bizalmam országomhoz, azt hiszem el fogja érni függetlenségét. Mindez természetesen Angliától függ, amely egy tollvonással megszüntethetne minden agitációt, Nem folynék több vér Egyptomban és ismét helyreállni a nyugalom, a megértés és az egyesülésben a béke. Ennek elérésére szükséges, hogy az országunkban most uralkodó rémuralom megszűnjék és hogy az ország visszanyerje szabadságát. Még visszatérnek a szép napok országomban, amelyet szeretek és nem fogok megszűnni szeretni. Az Egyptom függetlenségéért küzdő vezér a lyoni egyptomiak szövetségének kül- egészségi állapotára való hivatkozással még Zaglul pasa előtt, hogy meghívja egy tiszteletére rendezendő estebédre. Zaglul pasa egészségi álapotára való hivatkozással még nem nyilatkozott arról, hogy elfogadja-e a meghívást. A lengyel miniszterelnök Lengyelország helyzetéről. Varsó, április 11. Sikorsky miniszterelnök tegnap Posenbe étkezett és fogadásánál jelentős politikai beszédet mondott. Kijelentette többek között, hogy Lengyelország, amely a bosszúvágyé Németország és az úgynevezett ősorosz területekről le nem mondó Oroszország között fekszik, kénytelen politikáját ehhez a körülményhez szabni. Nem tévesztheti szem elöl azt, hogy nyugati szomszédja kelet felé törekszik, hogy Oroszországgal kezet fogjon. Kijelentette, hogy Németországnak be kell látnia-, hogy Lengyelország nem provizórium, de valódi független állaim. A lengyel kormány rekonstrukciója Varsó, április 11. A kormány rekonstrukciójára irányuló tárgyalások egész héten tartani fognak. Az államfő ma tanácskozásokat folytat a rekonstrukció ügyében a vezető politikusokkal. Amerika távol marad a népszövetségtől Washington, április 11. A Fehérházban kijelentik, hogy az Egyesült Államok álláspontja a népszövetséggel szemben változatlan, mert Amerika eddig nem kapott értesítést arról, hogy rövidesen a népszövetségi szerződés revíziójára kerül a sor. Akció a drágaság ellen. A cseh nemzeti szocialisták tegnapi klubülésén az élelmiszerek állandó drágulásáról tanácskoztak és elhatározták, hogy a koalíción belül erélyes akciót kezdeményeznek a drágaság ellen. A klub elhatározta, hogy az állami tisztviselők fizetésének leszállításáról szóló törvény végrehajtása során állást fog foglalni a törvény helytelen magyarázata ellen. Javaslat a munkanélküli segélyre Sor- diíandó Intelről. A minisztertanács április 7-iiki ülésén jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely szerint a munkanélküli segélyre 220 millió korona hitelt bocsássanak a kormány rendelkezésére. A pénzügyminiszter felhaiidmazást kapott arra. hogy ha az 1923 évi k öl ségve tésben erre fedezet nem volna, az összeget hitelműveletekkel szerezze be. A törvény kihirdetése napján érvénybe lép. A bankbukások a parlament előtt. A Bohemia-bank bukása ügyében három sürgős interpellációt nyújtottak be a képviselő- házban. A kommunisták még március 21-én adták be interpellációjukat. A ház elnöksége azonban érthetetlen módon csak a tegnapi ülésen jelentette be. A Vrbenszky-csoporit ugyancsak ebben az ügyben interpellált. Te- kitettel arra, hogy a kormánynak a Bohemia- bank ügyében föltétlenül nyilatkoznia kell, a koalíció is benyújtott egy sürgős interpellációt. Az interpelláció, amelyet Binovec, Sztanek, Szlavicseik,' Nősek és Lukavszky képviselők írtak alá, a többi között ezeket Spalato (Split), Husvétbviaisárniap. Szép nyári nap. A kertben kiviritott az első rózsa, .a ház körül teljes díszben vannak a violák. Két hófehér violák aszom nyílik a penzió asztalok körül, ott ebédelünk a pálmáik alatt. A városon kívül van ez ,a penzió, a tenger partiján, egy védett öbölben, amelyben fürdőnek is délben a merészebb vendégek. Két napi ut és benn vagyunk a nyár kellős közepében. Nincs ennél meglepőbb, megbatóbb csuda a világon. Húsos levelű, huros, nehéz aga- Véfc az u't melettt, egykedvű, szürke olajfák, komoly ciprusok, rozmárra .sövények, lusta emberek, akik soha sem sietnek, ment nem fáznak soha. A (spalatól korzó előtt egymásmelleit állnak húsvéti ■ lobogó díszben a tarkára festett olasz bárkák. Narancsot hozniak át a tengeren a táljának. Azítáh keresztbe tesznek néhány deszkát a báhka orrán és kirakják kosaraikat. Ha vevő közeledik, felugrik a tarka jambo sapkás ofliasz, aki egész nap ottt hever a niapon és gyors beszéddel kínálja a szép. sárga gyümölcsökéit. Festői kép: á bárka, .az oltasz, a narancsfádig, amely a vitorla- radon lóg, csak egy baj van, az, hogy a narancs drága. Pedig milyen jók ezek a narancsok! és milyen királyi élvezet .a naptól átfűtött sziklán ütve narancsot enni a kék tenger partján. Mert kék az Adria, még most is kék, mióta a Jűdr.an névre hallgat. Derűs határátkelés. Budapest—Zágráb. Úgy megy minden, mint régen. Gyékényesen kell csak kiszállni vámvizsgálatra. Sok határon átkeltem már a háború óta, de emuéi derűsebb átkelésem még nem volt soha. A vámtisztek mind mosolyognak, jókedvűen kuk- klntanák be egy-egy táskába, miután szépen megkérték az embert, hogy nyissa ki és megköszönik, mint egy kellemes szórakozást, mikor ismét bezárja. Talán ők. is jók akarnak lenni a sziegény, fázó embertársukhoz, aki melegedni megy délre és ha mást nem, legalább a kedélyét fűtik már Gyékényesen. Este hatkor Zágrábban van a vonat. Ott ai- hatík az, aki kap szobáit, ment csak másnap reggel megy a gyors tovább. A kék Adria. A Karszkon még hó van, fehérek a hegyek körösikörül, feneketlen a sár az utakon. Nehezen olvad a tél mindenfelé és az ember nem hisz a tavaszban, nem meri remélni azt. amit tud és ami az övé lesz mégis, mikor Funsine után feltárul a völgy és megjelenik a kék Adria. Kék tenger, fehér sziklák és napfény, vakító napfény tengeren, sziklákon és az utasok arcán. Kinyílnak az ablakok, a kabátok és italán feltárulnak egy percre az emberi szivek is a természet, a .legnagyobb varázsló előtt. Buccari. Buccari! Ott sem igen szállít ki senki régen .a kis állomáson. Mo'st Végállomás, nem megy tovább ,a vonat, idegen, olasz világ már Fiurna •a szomszéd öbölben és a dálmáciái gőzös a buc- 'carl-i (bafcari) kikötőben horgonyoz. Az utasok nagyobb része autókon és kocsikon megy Abbáziába, Lovránába, a többi meg Buccari felé vész el a por tengerben. Nagy .a civódás a kocsikért. Az állomás fenn van a hegytetőn, a városka fenn a tengerparton és százötven dinárba kerül az ut, (ami egyáltalán nem nevezhető kéjuiüazásnak. Rázós, régi jármüveken döcögünk lefelé és fehér lesz a bajunk a szó szoros értelmében, mire meglátjuk a város első házait. Olyan feneketlen port még az Alföldön sem láttajn nyár közepén. Aztán ez nem az áldott .anyaföld pora, 'hanem fehér kőipor, amely örökre beleveszi magáit a ruhákba, bőröndökbe és félszárttja a torkot és a tüdőt. Az ut ímelliöt'ti házak abla'ktábfái szorosan be vannak zárva és ujjnyi Vastagon fekszi meg a por a zöld zsaluikat. Fehér ele a házak, a fák, a virágok, még a ház előtt játszó gyermekek Is, mlntba dér lepte volna he a világot a nyári napfényben, Bsite hatkor imduil a hajó és tulajdonképpen akkor kellene az első pillantást vetni Buccarlra. Szürkés-rózsászin város, a szürke-rózsaszín hegyoldalon. A rózsaszín sziklák országában vagyunk már. Rózsaszín? Nem! Semiilyen szín, ment nincs színe ennek a tájnak. Megcsókolta a szürke, az átlátszó sárga, a könnyű rózsaszín és a három csókból született aztán valami, aminek mitacs neve. A ' miegszürküllt fehér házfalak egymásba folynak a hegyoldalon. A temető ciprusai ugyanazt az árnyalatot őrzik, sötétre sűrűsödve. A vörös cseréptetőiket, mintha, az alkony! égből vágták volna ki, olyan fátyolozottak, tompán hamvasaik. Nem kiabál itt semmi, nem esik ki egyetlen szin sem .a képből, amely határozott, egyenes vonalakban rajzolódik a szikla és a kék tcngcf közé. Nincs benne semmi hatáshajhászás, nyoma Sincs .a rikító csalásnak. Néhány bjatos vonat*, egyetlen színárnyalat és kész a inosfcnnüi, amely könnyekre íajktatsztflía azt, aki látnj tud. mondja: A Morva-Sziléziai és Bohemia-bank: bukása a közvéleményt nyugtalanítja. Szükséges tehát, hogy a nyilvánosság a bankok helyzetéről kellően föl legyen világosítva. A képviselők kérdik a kormányt: hajlandó-e a bankok helyzetéről nyilatkozni s miképpen gondolja a betevőik érdekeit megvédeni. A tenger sima, a hullámok alig fodrozódnak, ha ,a fedélzetről nézi az ember a hajó útját, e.gy teiknő ké kit őre kell gondolnia, amelybe éppen beleöntötték a frissen mosott ruhát és a vizszinén ott úszik még a maradék szappanhaib. Sötétkék víz, fehér hab, holdfényes éjszaka! A növő hold világa összetalálkozik az alkonyat rózsaszínjével, amíg diadalmas ezüstje le nem győzi a csillagokat is, ragyogó hidat építve a hajótól a láthatárig. Horvát hajó, horvá,t névre hallgat, de az ét- terembn a székeken, a tányérokon, a poharakon rajta még a régi monogramm: U. C. = Umgaro- Groata. Szép, tiszta jármű. Tiszták a kabinok és 'kitűnő az ellátás. Sok az utas husvét előtt. Legtöbbje horvát, de akad néhány olasz és két, három bécsi család is. Reggel hatig ki sem kötünk. Sebeineobam kőit fel először a kirakodás zaja. Felhőtlen kék ég, meleg napfény vár a fedélzeten. A osujesek egymás után emelik ki a hajó mélyéből a kukoricás és lisztes zsákokat. Hegyekben tornyosodik már az élelmiszer a parton, amit a sziklák hazájába hoztunk. Hát miég sem elég az élethez a nap és a dalimáciai vörös bor? Sebenico. Sebenico! A legmelegebb hely végig a Dalmát parton. Szűk bejáratú, széles öblében tükörsima jól védett tenger. Lomhán érkeznek a bárkák és a parti piacon megindul a vásár. Apró szamarak hozzák a hegyekből a kerek vörös sapkás hatalmas férfiakat, a barna bőrű, fényes szemű asszonyokat. A város felett, a hegyek csúcsán ott van az egész múlt: a török erőd, az olasz erőd, az osztrák-magyar szent Anna-eröd. Emlék, kőbe épített történelem és felettük leng a jelen: a jugoszláv zászló. Sebenico is olyan mint Buccari. akkor lesz iglazán szép. mikor már távolodunk tőle. Mikor már nem látjuk a njmzsgést a parton és csak a város képe marad a hegyoldalon. Eltűntek s< emberek, akik minden szavukkal, minden mozdulatukkal aprólékos nyomorúságot és gondot juttatnak eszünkbe és elrabolják tőlünk az illúzió:, hoigy ez alatt a derült ég alatt, ebben a valószi- nütlenül szép városban nincs szenvedés, nem lehet betegség és -a temető ciprusai is szimbólumok csupán. Felejthetetlen délelőtt a tengeren. Ut a rózsaszínű sziklás szigeteik között, amelyeket nem díszít rikítóvá a vegetáció. A szürke olajfák, a tompa aga/vék csak halkftotitan zöld fátyolban borulnak a hegyekre. Itt-ott a kővel körül rakott földek, a nehezen megépített forraszok geometriai ábrákkal rajzolják tele a Ieitőket, de vannak helyek, sőt egész szigetek, amelyeken egyetlen fűszál sem vet árnyékolt a napon sütkérező sziklákra. Nem is nagy távolságból az egész partvidék kopasznak, fciibataaik látszik, éppen azért, mert sem fü, sem ház, sem virág, sem fa nem esik ki színben vagy formában, a vidék tónusából és stílusából. Mióta megmásztam egy messziről kopárnak látszó hegyet itt Spalató mellett, láttam csak, hogy mennyi meglepetést rejteget ez az egyhangú felület. Szőiőkertek, fehéren virágzó körtefák, aga- véfc, melynek virágai fatörzsmek beillő száron nyílnak. Fügefák, megrakva tömérdek apró gyümölcsösei. Forrás, melyhez csurgó gyanánt egy agarvelevelet ailakalimiazott az élelmes vándor. A mohos szikláiból a viz fölé borul a sok zö’d növény, köztük az a finom levelii is. amelyet vé- nuszhaj név alattit olyan drága pénzen veszünk szálanként az otthoni vlrágkereskedésben. És ez csak egy hegy, a legközelebbi! Mi vár m>ég a többln? Mind egyformának látszik mesz- sziröl és mindenik más mégis Spalató mögött a legmagasabbikon még hó van, mintha irigy szemmel lesne le a feliér tél a tavaszi városra, amelynek lakói ott feketéUenek, tairkál farnak fel és alá a lmsvétvasámapi korzón. A tengerparton sétál az egész város, öreg, zsinóros kabátos horvátok,' ifjú legények, fiaital hölgyek, idevándorolt, tehát eltévedt divatu, uj ruháikban. Ha hajó érkezik, összeszalad, összegyűlik a közönség. Az érkező idegent az egész város várja, talán azért, hogy még szebb, még vidámabb legyen ez a megérkezés. Ferencz! Sári. Basch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, ]mdriü»ska 6. szám 1038 Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étteremben erélyesen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar Hírlapot. As srl«a imwéíS is MéM. — A Prágai Magyar Hírlap munkatársa a Dalmát tengerparton. — Csütörtök, április 12. fáw i r ggjjggjg
