Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-11 / 82. (235.) szám

Szerda, áprítfs ti.

*

tése, amelyeket törvénnyel vagy rendeletekkel a szövetkezetekre bíznak.

A szövetkezeteknek bármely kereseti vállalkozásoknál való részvétele akár kölcsön engedélyezése, akár részjegyek vagy’ szavatosságok elvállalása utján ki van zárva a törvényjavaslat szerint.

A mezőgazdasági kamarák föladatai a törvényjavaslat 34. szakasza szerint a következő: A javaslat a mezőgazdasági kamarákat közjogi automómtestiileteknek jelöli meg, amelyeknek az a céljuk, hogy a mezőgazda- sági hivatásnak élőknek kulturális , szociális és anyagi érdekeit képviselje és támogassa a következők szerint:

1. A mezőgazdasági szövetkezetek vezetése és fejlesztése. Törvényes működésűkre nézve adandó utasítások és működésűk ellenőrzése.

2. A mezőgazdasági vagy erdőgazdasági érdekekre vonatkozó szakvélemények adása.

3. A mezőgazdasági és erdőgazdasági törvényjavaslatokat érintő szakvélemények adása.

4. Fontos intézkedésekre vonatkozó szakvélemények, amelyeket a kormány a mezőgazdasági érdekek védelmére tervez.

5. A közigazgatásnak a mezőgazdaság és erdőgazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységének támogatása.

6. Oly intézkedések végrehajtása, amelyek a mező- és erdőgazdasági termelés és ezeknek iparaira vonatkozik, ameny- nyiben airról az állam közvetlenül nem gondoskodik.

7. A mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés megjavítására és védelmére vonatkozó intézetek létesítése és igazgatása, vagy a mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés hozzátartozóinak kulturális és szociális szükségleteinek szolgáló intézetek létesítése.

8. A mezőgazdasági iskolaügyre vonatkozó szakvélemények és javaslatok szerkesztése.

9. Képviselőknek kiküldése • azokba a tanácskozó testületekbe, amelyekben mező- gazdasági érdekekről döntenek.

10. A közigazgatás ama ágainak ellátása, amelyeket külön törvényekkel vagy rendeletekkel a mezőgazdasági kamarákra ruháznak, vagy amelyek a fölmivelésügyi tanácsok hatáskörébe vannak utalva, valamint mindazoknak az intézeteknek a kezelése, amelyek eddig a földmivelési tanácsok hatáskörébe tartoztak.

11. A mezőgazdasági kamaráknak a mező-és erdőgazdaság fejlesztésére kiutalt közsegélyeknek kezelése.

12. A mezőgazdasági kamarák pénzügyi gazdaságáról való rendes könyvvezetés és évi jelentés a fö 1 d mi v elés ügyi minisztériumnak.

A mezőgazdasági kamarák bármilyen kereseti vállalkozásban való részvétele csak a földmivelésügyi minisztérium hozzájárulásával. a politikai hatóságok meghallgatása után lehetséges.

A mezőgazdasági kamaráknak hatásköre alapjában véve ugynaz, mint a földmivelésügyi tanácsoké.

— A szlovenszkói pénzintézetek 1921. évi statisztikája. Az állami statisztikai hivatali a szilovenszkói pénzintézetekről a következő statisztikai adatokat közli: 1921-ben 181 intézet közül 52-nek szlovák, 56-nak a magyar, 11-nek a német és 62-nek vegyes volt az üzleti nyelve. A szlovenszkói intézetek a'bban az évben 554 millió korona saját vagyonnal (ebben 389 millió alaptőke és 158 -miüllió korona tartaléktöke) es 2832 millió idegen vagyonnal (ebből 1847 millió betéttel) rendelkeztek. Valamennyi intézetnek összes tiszta jövedelme az említett évben 32.2 millió korona volt, amiből 65.02 százalékot osztalékban kifizettek.

— Anglia kereskedelmi flottája. A „Lloydre- gister“ legutóbbi kiadásából kitűnik, hogy Anglia a háborúban elszenvedett hétmillió tonnás veszteségét már teljesen kiheverte. A világ hajóürtér- állománya 61 millióra emelkedett, tehát majdnem 14 millióval nagyobb, mint 1914-ben. Bár Nagy- britania a hajóépités és haiójáratok tekintetében a világon még mindig az első helyet foglalja el, mégis csökkent az e téren való jelentősége. 1914- ben a tengeri hajózás 44 és fél százaléka Nagy- britanniáé volt, mai 29 millió tonnás hajótere azonan a világhajózásnak csupán 33.3 százalékát teszi. Megjegyzi még a Lloydregister, hogy az utóbbi években lényeges emelkedést mutat a motoros hajók építése. 1914-ben csak 247 motoros hajó volt, ma' ezeknek száma lC20-ra rúg, egymillióötszázezer tonna összteherbirással. Az angol hajóépítők a hivatalos jelentés szerint a hajóépités takarékosságát (?) tanulmányozzák, valamint a közönséges gőzgépek, gőzturbinák és motoros gépek előnyeit vizsgálják.

maíűé <öeő « &&VJ

féíosnóvz-ó ésirwaerőffásalsiítela’. mvyig

vne£ nem esxxjM.

£1 (fvéilgai r Mmfap a érdcfieíí

gxoflíálja ?

— Duna-Száva-Adria vasúttársaság lesz

a Délivasuiból. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Délivasut ügyeinek végleges rendezése tárgyában Rómában tartott tárgyalásokról a következőket közük: A tárgyalásokon, amelyek husvét előtt kedvező befejezést nyertek, a magyar kormány részéről Telesz- ky János nyug. pénzügyminiszter, Ernyey Pál dr. pénzügyminiszteri helyettes államtitkár es Finácsifc.Béla dr. kereskedelemügyi miniszteri tanácsos vett részt. A Délivasut üzembentartásának és igazgatási rendjének végleges rendezései a saint-germaini és a trianoni békeszerződés írja elő. Az érdekelt államok teljhatalmú képviselői a társaság és a kötvénybirtokosok képviselőivel együtt március 29-én írták alá a végleges egyezményt. Eszerint a társaság, mint ilyen, bécsi székhellyel továbbra is fennmarad, a társaság neve azonban megváltozik. Az uj név a következő: „Duna-Száva-Adria Vasúttársaság (azelőtt Délivaspálya Társaság)11. A társaság magánvagyona (semmeringi szállodák, gráci hengermű, bécsi vasutfelszerelési gyár) érintetlenül megmarad a társaság birtokában. Az államok abban az esetben, ha a területükön lévő hálózat üzeméi átveszik, évi bér fejében az 1968. év végéig a bruttó bevételek 22.5 százalékát fizetik, amely azonban a négy államban együttesen 20 millió aranyfranknál kevesebb nem lehet, viszont nem lehet több, mint ennek a minimális összegnek a másfél- szerese. Ebből a minimális összegből Ausztriára 6,760.000, Magyarországra 3,300.000, Olaszországra 4,920.000, Jugoszláviára

5,020.000 aranyfrank esik. Addig az időiig, amig a bruttó bevételek 22.5 százaléka a magyar hálózaton a 3,000.000 aranyfrankot meg nem haladia. Magyarország csak 3 000 000 aranyfrankot lesz köteles minimális bér fejében fizetni, a hiányzó 300 000 aranyfrankot erre az időre Olaszország vállalta magára. Arra nézve, hogy a Délivasut magyar vonalai társasági kezelésben fognak-e hagyatni, avagy állami kezelésbe vétetnek-e, egyelőre még nincs döntés. Az egyezmény és a megállapodás 1923 január í-től való visszaható erővel fog birra.

— A jugoszláviai malmok a lisztvám csökkentéséért. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A jugoszláviai malomtulajdonosok szövetsége tiltakozást nyújtott be Sztojadinovics pénzügyminiszterhez azért, mert a búza és a többi ga- bonanemü kiviteli vámjának leszállítása alkalmával a pénzügyi és közgazdasági miniszterközi bizottság nem vette figyelembe a malmosok érdekeit és a liszt kiviteli vámját nem csökkentette. A minisztertanács a tiltakozást e napokban fogja tárgyalni. (h. r.)

— Jugoszláviai gyümölcsexport. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A közlekedésügyi minisztérium elhatározta, hogy április 6-án életbelépteti az uj külföldi és belföldi gyümölcsszálli- tási tarifát. Az uj tarifa szerint a gyümölcs csak gyorsáruként adható ezentúl föl a külföldre.

(h. r.)

— Uj ezerdinárosok. Bdgrádból jelentik: A Natrodna Banka április 11-töl kezdve uj ezerdiná- rosokat bocsát forgalomba, a most forgalomban levő ezerdináros bankjegyeket pedig fokozatosan kivonják a forgalomból. Az uj bankjegy 182 milliméter hosszú és 108 milliméter széles és négy színben: vörös, kék, sárga és barna színben készült. A pénz előlapjának baloldalán sárkány ölő Szent György lovasalakja, jobbról pedig a gra- csanicai templom képe. Emellett viznyomással Vozda Karadjordje képe, a váznyomás felett pedig a kétfejű Fehér Sas képe látható. A viznyo- mást gyümölcsökből összeállított koszorú veszi körül. Középen a Narodna Banka cirillbetüs felírása, az aláírások és a hamisítást tiltó rendelkezés, a sarkokon pedig az 1000-es szám. A hátlapon ökrökkel szántó földmives képe, a viznyomás felett balra Szarajevó, középen Ljubljana, a viznyomás alatt Zágráb, középen Belgrád. Ezen az oldalon latinbetüs felírások vannak.

_A lengyel cukortermelés. Varsóból jelentik:

A legutóbbi kampány cukortermelése 26500 vaig- gont tett ki, amiből! 4700 vaggont exportálni fognak.

— Erdélyben három tőzsde lesz. Kolozsvári

tudósítónk jelenti: A pénzügyminisztériumban

most dolgozzák ki Románia uj tőzsdetörvényét, mely csernovici jelentések szerint az autonómia elvén fog felépülni s nem a bukaresti, hanem a csernovici tőzsde jelenlegi szabályait veszi alapul. A tervezet szerint a város és környékének termelési viszonyainak megfelelően gabona-, fa- stb. tőzsdék felállítását engedélyezi majd a kormány. A tőzsdetanács részben kinevezett, részben választott tagokból fog állani s azok a vállalatok, melyeknek kibocsátásait a tőzsdén jegyzik, szintén képviseltethetik magukat a tőzsdetanácsban. A kinevezett tagok a pénzügyi és kereskedelmi minisztériumok, a Bauca Nationala s a kereskedelmi kamarák megbízottáiból kerülnek ki. Minden tőzsde kormánybiriost kap s a csatolt területeken: Kolozsvárott, Temesvárott és

Brassóban állítanak fel tőzsdét. A kormány a tőzsdék székhelyeinek megállapűásánál elsősorban azokat az erdélyi városokat veszi figyelembe. ahol már eddig is működtek tőzsdék, de hir szerint a tőzsdeszékhelvek dolgában eddig még végleges döntés nem történt.

— Erdélyt és a Bánátot kisemmizik a hadikárok megfizetésénél. Bukarestből jelentik, hogy Uratianu Vintiila pénzügyminiszter elnöklete alatt a hadikartalanitások megállapítására kiküldött bizottság fog összeülni, hogy az erre a célra az idei költségvetésben felvett háromszázmillió lei felosztásiról határozzon. A háborúban károsultak a szenvedett kár nagyságához képest osztályokba lesznek sorozva. Azokat a hadikárosultakat, akiik készpénzben vagy természetben már előleget kaptak, ez egyszer nem veszik figyelembe. A jövő évre az ideihez hasonló nagyságú összeget fognak a költségvetésbe beállítani. Az idén a háromszáz milliót legnagyobbrészt az ókirályság- bcli hadikárosultak között osztják szét. Bukovina, Erdély és Bánát csak kis összegeket kapnak.

— Magánkezekbe kerülnek a vajdasági selyemgyárak. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti; A vajdasági két selyemgyár — az újvidéki és a pancsovai — eddig az állam kezelésében dolgoztak. A tapasztalat azonban bebizonyította, hogy’ a selyem sokkal reálisabban értékesíthető, ha magánkezekben marad, mert akkor az árutőzsdéken is lehetne jegyezni, ami eddig lehetetlen volt. Annak ellenére, hogy a két állami selyemgyár óriási üzemmel működött, az utóbbi két-három év alatt csak csekély nyereséget mutathattak föl. A selyemgyárakról szóló törvény értelmében azonban a gyárak magánkezekbe is adhatók. A kereskedelemügyi minisztérium a földmivelésügyi minisztériummal együtt most tervezetet fog kidolgozni, amely szerint az állam egy részvénytársaságnak adja át a selyemgyárakat olyképpen, hogy az állam a részvénytársaságtól a részvények egy részét megvásárolja. A kereskedelemügyi minisztérium a napokban már ki is bocsátja ezt a pályázatot a két selyemgyár bérbeadására. (h. r.)

— Uj pénzérték Romániában. A bécsi lopok bukaresti értesülései szerint ottani pénzügyi körökben a lei áillanidó alacsony árfolyama miatt és .a kormánynak a nemzetközi pénzpiacon megkísérelt árfolyianrtárnoga'tó akciójának sikertelensége folytán azzail a tervvel foglalkoznak, hogy a lei-pénzértéket egészen elejtik és helyébe u] arany pénzértéket vezetnének be. (Ezt a hirt csak fönn tant ássa! közöljük, mert Románia pénzügyi helyzete mia egyáltalában nem alkalmas arra, hogy uj pénzérték bevezetésével kísérletezhessen. A sízeik.)

— Uj részvénytársaságok Szlovenszkón. A

szlovenszkói szaksajtó értesülése szerint néhány uj részvénytársaság van .alakulóban Szlovensz- kón és Ruszinszikóban. Egy doboz- és papíráru- gyárat létesítenek Ungvárott a szlovenszkói vegyészeti gyárak számára, Pozsonyban budapesti tőke részvételével aszfalt gyárat, Zsolnán pedig gyógyszer- és széTumáruigyárat alkarnak létesíteni. A Szlovák bánik közreműködésével részvénytársaság alakul .a Popper-föle sörgyár átvételére három é's fél millió korona alaptőkével.

— Szabaddá teszik a lengyel tojáskivitelt.

Varsóból jelentik: A tojás árában való erős hanyatlás folytán az illetékes körök azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a tojás kiviteléit Isimét szabaddá teszik,

— Szállítási blokkot szervez az erdélyi gabonaszindikátus. Kolozsvárról jelenítik: Az erdélyi és 'bánsági gabona-exportot az általánosan ismert vasúti kocsihiányon kívül az is megnehezíti, hogy az Erdélyből Magyarországon át Ausztriába irányuló gabonaexport cáiljaira csak az Á. V. Hungária, a német és a hazatérőben levő idegen vasúti kocsik közül azok használhatók fel. amelyek Kürtös és Bihar püspöki állomásokon ált jöttek Romániába. Ennékfolytán az erdélyi gabonaexport — bár a romániai zab, tatugei és árpa iránt külföldön nagy a kereslet — súlyos szállítási nehézségekkel küzd, annál is inkább, mert az eredeti CFR vagy „ceferizállt“ kocsikba csak a legritkább esetben engedélyezik ,a gabonaberakodást. Az erdélyi terményexportőrök megismétlődő panaszainak hatása alatt az Erdélyi Gabomasziindikátus elhatározta, hogy a Haltermelők marosvijlgyi és szamosmenti blokkjának mintájára vasúti és szántási blokkot szervez, amely a szindikátus tagjiaii között egységesen és rendszeresen intézné a vasúti koesikon- tiingeus szétosztását.

— Cseh-szlovák mübutorgyár Nagyváradon.

A kolozsvári „Pénzvilág11 Írja: Szlovenszkó

egyik legnagyobb és legmodernebb miibutorgyá- ra, losonci bizományosa utján összeköttetést igyekszik létesíteni egy itteni érdekeltség bevonásával, hogy a gyárat teljesen áttelepítse Nagyváradra. A gyár felszerelése, gépei a legújabb és legmodernebbek s óriási értéket képviselnek. Elsőrendű s nagy szakértelemmel bíró vezetőkkel rendelkeznek s amint a tervből kitűnik, egy egész Romániát felkaroló gyár itteni üzembehelyezése van kilátásban.

— A irancia kincstárjegyek jegyzése. Parisból táviratozzak: A kincstári jegyeikre való jegyzés eddig 6500 mililió frankot ért el és arra számítanak, hogy a jegyzés meg fogja haladni a hét milliárd frankot is.

— Heti jelentés a budapesti árupipacokról.

Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A borpiacon a belföldi forgalomban általában az export szünetelése miatt kifejlett verseny odavezetett, hogy a vendéglősök magyrésze ma csak hosszabb lejáratú hitelezéssel hajlandó bort venni. Az árak általában a szélsőségek között mozognak. Tiz fokos homoki borokat pénzhiányban szenvedő termelőktől 6—70 koronás áron is lehet vásárolni. A hegyvidéki fajborokért 140—160 koronát kérnek, a Villány és Szekszárd vidékén levő vörös borokat pedig 90—110 koronájával jegyzik. A vaspiacon a vasáru további drágulására számítanak. Az eladók föltűnően tartózkodnak az eladástól. A fémpiacon az árak szintén emelkedő irányzatot követnek. A. nemesfém piacon a nemesfémkereskedők április 5-től kezdve a köver- kezö árakat állapitották meg: 14 karátos arany fazon nélkül 2300, 900-as ezüst fémjelzéssé!! fazon nélkül 90.89, 80(£as ezüst 804>5. 750-es ezüst 65.60, feldolgozott platina 1600 A nemesfém pénz piacon az ezüst 1 koronást 320, a 2 koronást 640, a forintost 830, az 5 koronást 1630, az arany 10 koronást 9000, a 20 koronást 18000 koronával jegyzik. A nyersbőrpiacon a forgalom a hét iolyiar mán meglehetősen vontatott volt, mert a kereskedők a korona ingadozása miatt nem mertek vásárolni. A tarka tehénbőrokért 1400. a bika- bőrökért 1350, a sózott marhabörökért 1700 koronát fizettek. A borjubőrök ára erősen megdrágult. A nyers borjubőrökórt 2100 koonát is fizettek. A birkaibőrölk idénye etamilt és nagyon kevés áru van a piacon, ezzel szemben megkezdődött a báránybőrök idénye, amelynek darabjáért 1000 korona körüli árat fizetnék. A lóbőrök ára 12000 —18000 korona között ingadozik. A készbörpia- con az üzletmenet élénk, a pénzhiány azonban akadályozza a forgalom kifejlődését. Az irányzat rendkívül szilárd.

— A budapesti piaci árak. A tegnapi marhavásár irányzata lanyha volt. Az árak kilogrammonként 44—50 koronával csökkentek. A sertésvásáron változatlanak az árak. Termelői ár tiz százalékos ujbornál 62—90 korona, aszerint, hogy készpénzzel vagy hitelben vásárolták. A gyapjú- piacon a készleteik csekélyek. Az élővásárlások későbbi szálMtásdkra nagyok. Középminöségü áruért 1800—1850 koronát fizettek kilogrammonként nettó zsíros állapotban. Pamubszövetek nagykereskedelmi árai 120 cm. szélességig másodrendű 3500—4500, priima 6000—6500. Olcsó parnuit 4000—5000, Moline 900—1000. Olcsóbb

posztó 9000—11000, jobb minőségű posztó 16000 —20000, középről nős égiü gyapjúszövet 12000— 13000, félgyiapju 11000—12000 korona méterenként.

— A prágai húspiac. A mai húspiacon a következő árakat jegyezték: Üsző 10—14.50, borjú 12—14, kecske 6—9, belföldi sertés 16—18.50. jugoszláv sertés 17—18, bakonyi sertés 16—17.75, argentínai sertés 14.50; belföldi marhahús: ökör eleje 12—15, hátulja 14—16, bika 12—14, tehén eleje 10—12, hátulja 11—14, egy éven aluli üsző és tinó 11—13, vágott hús 7—10; külföldi kecske 8—12 cseh korona kiHogmmonként. A forgalom közepes volt.

— A prágai cukortözsde. Az amerikai piac szilárd volt. (6.11 júliusra) Paris 3.5-det jegyzett a régi és 2.20-dot az uj kampányra. Anglia Is szilárd (34.60—35 májusra.) A prágai piac irányzata szilárd és a következő árakat jegyezték: Promptra Aussig kikötő 400, Aussig loco, Brünn, Olmütz 395, Kolin és Pardubic 385, pénzben áru nélkül. A finomított cukor árai változatlanok.

A mai tőzsdék. Aprágai tőzsdén az osztrák értékek emelkedő irányzata folytatódott. A helyi értékek közül gyengültek az ipari értákek, amelyek közül gynegéltek Deli — 20 és Bergmann — 29-el alacsonyabban zárult. A forgalmi vállalatok közül javult a Bustehradi, viszont az Aussig-teplici 20-at vesztett árfolyamából. A bankok közül gyengültek Ceská, a Morva Agrár és a Zivno. Szilárdabb volt az Unió és a Prago. A devizapiacon a nyugati frankértékek szilárdabbak, a többiek gyengébbek voltak. A csekélyebb értékűek közül szilárdabb volt Szófia, Konstantinápoly és Budapest, gyengébb volt Bécs. — A bécsi tőzsde ismét igen szilárd tartással indult, de a forgalmat megakasztotta a kínálat hiánya. Különösen a korlátban hosszú ideig nem történt effektiv kötés. A kuliszértékeket majdnem mind lényegesen magasabban értékelték. A kezdeti árfolyamemelkedések azonban nem voltak végig tarthatók, mert a nyereségi realizációk és a kontremin eladásai nyomták az árfolyamokat, úgy hogy a tőzsde végén csendes lett az üzlet és lanyhult az irányzat. — A budapesti tőzsde ma zárva volt. A legközelebbi tőzsdenap április 12-én lesz.

Hz e§ész életre

r a