Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-10 / 81. (234.) szám
A városok magyar társadalma. (g.) Szlovenszkó, április 9. Ha az ember bekopogtat a szlovénszkói •magyar portákon, aggodalmas arcok köszöntik vissza az adjistent. Ha kérdésekkel érdeklődik az ember azután, mint megy az élet, a panaszos litániák egész sora morzsolódik le. Nincs jókedv és nincs öröm az életben. Minden magyar fázósan és bizalmatlanul néz a ma és a holnap elé s a tavaszi napsütés melege nem ad itt senkinek lendületet s a mindennapi munkához derűs, nyugalmas kedélyből fakadó életnézetet. Olyan ma minden magyar ember, mint a jégvert búzatábla szalmábatört kalásza... megvan, él, de lankadt és a viharverés nyomai ülnek rajta. A magyarság erődítéseit alkotó városokban társadalmilag billent egyensúllyal találkozunk. A társadalmi élet természetes okok folytán kivált önmagából bizonyos vezető embereket vagy rétegeket. Ez a kiválasztási folyamat a poitikai és gazdasági körülmények gátló momentumai következtében ma még nem ment végbe. A régi vezető rétegek, melyek legnagyobbrészt a szellemi intellektuelek'böl alakultak ki, a megváltozott viszonyok folytán talajt és pozíciót veszítettek s a helyükbe áramló s a gazdasági erőforrásokból társadalmi bázist teremtő rétegek a gazdasági életet ért megbénítás következtében nem bírták átvenni eddig a magyarság társadalmi alakulatainak kommandóját. A városok magyar társadalma lélekben egységes, akaratban és érzésében erős és akciókra képes, de hiányzik az a társadalmi vezérkar, amely célokat tűz ki, irányokat mutat és a társadalmi cselekvés egységét szervezi meg. Nem osztály-diktatúrára gondolunk, de arra a vezető 'társadalmi rétegre, amely magához szorítja a magyar kultúra elárvult gyermekét, amely foglalkoztatja a városok magyarságának a köz iránti érdeklődését, amely mozgalmakat szervez, minden magyart beállít a társadalmi kötelességek glédájába és minden magyarral éreztetni tudja, hogy a magyar együttélés nemcsak erő és hatalom, de egyúttal az életnek kellemessége és napsugara is. Ezt a kialakulást ma még nem találjuk meg a szlovénszkói magyar városok magyar emberei között. És hogy ez a kialakulás ma még hiányzik, ez sok részben oka annak, hogy a magyar ember féiszegen és egyedül érzi magát az otthontalanná tett városában s ha baj éri, nincs meg az az érzése, hogy a bajában segítő barátja és testvére minden magyar, hogy a kinyújtott kezét megfogja a ■szomszéd és hogy* a kéznyujtása nyomán a magyar társadalom falanksza, emberlánca alakul ki. •Ez a szervezetlenség és a magyar társadalmi összetartás bizonytalansága szomorú jelenség, mellyel mindenki találkozhatok, aki a szlovénszkói magyarság életét figyeli. Ez az összekapcsolódás nélküli társadalmi élet akadálya annak, hogy az elszigetelődő magyar helyi mozgalmak a nagy, egyetemes magyar mozgalmakat kiváltsák és éleíre- keltsék. Ez a szétkergetett, szétriasztoít magyar társadalom nem bír erői: és egységes akaratot produkálni s az egyes emberek pa- nasz tengerében vesznek el a napok, a hetek, az évek s az emberek hozzászoknak ahhoz, hogy csak a maguk bajával törődnek, a saját veszteségüket könyvelik el s nem gondolnak arra, hogy az egyéni élet kis határán kivül van egy nagy horizont: a társadalom, mely a maga hivatásával, magasabbrendüségével, erőösszefogásával és akaratkoncentrációjá- val eredményesebben küzdhet a bajok és veszedelmek ellen, mint az az egyes ember, akinek csak két karja és egy agyveleje van. És nem gondolnak arra, hogy a magyar társadalom: a magyar élet. A harmonikus, egymást biztató, melengető és támogató együttélés — virágoskert a mai magyar sivatagban, ahol pihenni, gyönyörködni és élni lehetEzen a szervezetlenségen, -ezen a kialakulatlanságon segíteni kell, mert a magyar városok egységes és egészséges magyar társadalma az a vasbeton, amelyre épitve nyugodtan és kevesebb aggodalommal várhatjuk a holnapot és a holnaputánt. Nasaryk elnök a köiCpcnripai államok egQfittinfiköűeseröL Prága, április 9. Sköld Hannes dr. svéd publicista a stockholmi Social-Demokratban közzétette Masa- ryk köztársasági elnökkel folytatott beszélgetését, amely a középeurópai államok viszonyaira, a németek magatartására és a nyolc órai munkaidőre terjedt ki. A köztársasági elnök a következőképpen nyilatkozott: — Meg vagyok győződve arról, hogy ama kisebb államoknak ilyen (szorosabb) tömörítése, amelyek Középurópában a kis népek és államok egész sajátszerü övét alkotják, az európai békét csak előmozdíthatná. Természetesen csak a békés együttélés politikájára lehet gondolni. Remélem, hogy a kisentant a kis nemzetek érdekeinek védelmére irányuló békés tömörülés kezdetét fogja jelenteni. — A nyolc órán munkaidő bevezetése j itt éppen úgy, mint másutt, jelentős nehézségekkel volt összekötve, ezek azonban most lassan kezdenek eltűnni. Komoly ellenzésről, vagy a nyolc órai munkaidőről szóló törvény megszüntetéséről nincsen szó. A köztársasági elnök a cseh-szlovákiai németek helyzetéről is nyilatkozott és abbeli reményének adott kifejezést, hogy a németek elkedvetlenedése nemsokára el fog enyészni és hogy a németek a csehekkel nemsokára nagyon jól fognak együtt élni és együtt dolgozni „az oszthatatlan haza közös javáért". NéHteforsiíi Hozzájárni a hOlön rajnai állam iicialaiiiásiSioz a birodalom kebelén üdül? (Beráini szerkesztőségünk jelenti.) A francia kormány szövetségesei előtt ruhrvidéki eljárását olyan aggodalmakkal Igyekezett igazolni, amelyek Németország katona] készülődéseiből adódhatnának, Noha a német kormány, mint ismeretes, már néhány hónappal ezelőtt olyan javaslatot tett, amely a legnagyobb biztonságot garantálta és noha Franciaország azt minden megokolás nélkül mellőzte, Berlinben már most újabb tervezeten gondolkodnak, amely a minden iegyvérétől megfosztott Németország föltétlenül békés szándékait újonnan megerősítené. A Ruhrvldéket és a határos országrészeket el akarják szakítani Poroszországtól és külön német szövetségi állammá egyesíteni, ami által különleges ellenőrző intézkedések utján garantálnák a Franciaország részéről követelt biztosítékokat. Németországnak békehajlandóságát tanúskodó emez intézkedésnek az volna az előfeltétele, hogy a francia megszálló csapatok teljesen kiürítsék a Rajnavidéket. francia viszonyt megvitassa. Ezt a fölfogást Loucheurnak Millerand elnöknél tett tegnapi látogatása is megerősíti. liir szerint a brit államférfiak Lou- cíieurnak tudomására hozták, hogy Nagy- britannia mindenkor kész a Ruhr-megszál- lás miatt megszakított tárgyalásokat újból fölvenni. De hangsúlyozták, hogy Nagy- britannia semmilyen formában nem tűrhetné egy Németországtól elszakított rajnai állam szervezését. Loucheur látogatásának íöeredménye, hogy hajlandónak nyilatkozott hozzájárulni egy olyan összeghez, amely megközelíti a brit jóvátételi tervezetben említett összeget. Ennek az engedménynek mérlegelése után úgy hiszik, hogy Nagybritanrtia valószínűen hozzá fog járulni a rajnai állam valamely semlegesítési formájához, ami azonban nem jelent elszakadást Németországtól, hogy Francia- országot támadás ne érhesse. Párisban rósz néven veszik Loucheur tárgyalását Lloyd Georgeval Páris, április 8. A Havas-ügynökség Loucheur londoni utazásáról a következőket Írja: A kamara folyosóin tegnap a szünet ellenére számos képviselő gyűlt össze, hogy Loucheur londoni utazását megvitassák. A volt újjáépítési miniszter kezdeményezését általában helyeslik, azonban kivétel nélkül rossz néven veszik Lloyd Georgenál tett látogatását, aki franciaellenes cikkeivel az utóbbi hónapokban erősen izgatta a francia közvéleményt. Azonban belátják, hogy Loucheur rnég sem mellőzhette teljesen azt az angol államférfiul, akivel a háború folyamán együttműködött. Loucheur kijelentéseiben mindenesetre arról biztosította Lloyd Geor- gedt, hogy a francia közvélemény egységes a Ruhr-kérdésben. Dórikén uija magán)el!egü? Páris, április 9. (Havas.) A Petit Párisién szerint Dorthen, a rajnai szeparatisták vezérének párisi utazása magánjellegű. A kommunisták sztrájkja az essem áldozatok temetése napján Bochum, április 9. (Wolfr.) Az Essenben megjelenő Ruhrecho c'rmü kommunista lap fölhívást közöl az egész Ruhr-terület kommunista. pártjához, amelyben az esseni proletárok megölését a francia imperializmus müvének mondja. A fölhívás huszonnégyórás tiltakozó sztrájkot proklamál, amely a megölt Krupp-rnunkások temetésének napján lesz és amely ki fog terjedni az egész Ruhrvidékre. (Ez a jelentés megcáfolja a francia hírszolgálatnak az utóbbi napokban kolportált ama hírét hogy a kommunisták a nacionalisták terhére írják az esseni véres nagyszombatot. A szerk.) A francia sajtó Loucheur útjáról Paris, április 8. A párisi sajtó vasárnap egészen Loucheur akciója mellé állt és ezzei nagyrészt megváltoztatta előző álláspontját. Általában a sajtó félhivatalos jellegűnek tartja Loucheur útját és szerencsekivánatait fejezi ki az ut sikeréhez. A Petit Párisién Írja. hogy hasznos volt Németország elkerülhetetlen kapitulációját azzal siettetni, hogy egy jelentékeny férfiú megragadta a kezdeményezést a brit állainPoincaré nem fogadta a rajnai szeparatisták vezérét Páris, április 9. (Saját tudósítónk jelentése.) A New York Héráid jelentése szerint a francia kormány fölad.a azt a tervet, hogy a rajnai tartományt elszakítsák Németországtól. A külügyminisztériumban értésére adták a jelenleg Párisban tartózkodó Dorthennek, a rajnai szeparatisták vezérének, hogy három év előtt lehetséges lett volna egy rajnai köztársaság alakítása, most azonban nem akarnak uj elzász- lotharíngiai kérdést teremteni. Poincaré nem íogadta Dorthent. A francia kormány a rajnai tartományok fölfegyverzését alárendelt jelentőségű kérdésnek tartja és úgy véli, hogy most elsősorban a jóvátételi probléma megoldásáról van szó. Megkísérlik, hogy a belga miniszterekkel a jövő hét elején tartandó megbeszélések során közös jóvátételi tervet készítsenek, amelynek alapjára az angol kormány is ráhelyezkedhetnék. Ezekbe a tanácskozásokba esetleg Lou- cheurt is bele fogják vonni. Szabadlábra helyezett követség! tanácsos Berlin, április 9. (Wolff.) Zechlin követség! tanácsost, akit a francia politikai rendőrség a Ruhrvidéken letartóztatott és nyolc napig fogva tartott, szabadlábra helyezték és kiutasították a RuhrvidékrőL Degoutte visszautasította a GrüSzner-íéle tiltakozó átiratot Essen, április 9. Degoutte tábornok visz- szakiildte Grützner tartományi elnöknek átiratát, amelyben az esseni véres események miatt tiltakozott és amelyet azért terjesztett Degoutte tábornok elé, hogy azt a francia kormányhoz továbbítsa. Degoutte tábornok azzal okolta meg a tiltakozó irat visszautasítását, hogy nem veheti tudomásul Grützner tiltakozását, mivel ö ki van utasítva a megszállott területről. „Loucheur utazása magánjellegű volt" Páris, április 9. (Havas.) Az Echo de Paris közlése szerint Poincaré táviratban arról értesítette a brüsszeli kormányt, hogy Loucheur londoni utazása magánjellegű volt. Ez alkalommal Poincaré hangsúlyozta, hogy a francia jóvátételi politika nem változott és hogy a francia csapatok a Ruhr- vidéket csak a német fizetések teljesítésének arányában fogják kiüríteni. Franciaország nem fogja megengedni, hogy követeléseit még jobban csökkentsék, kivéve a C. sorozatú bonoknak már előbb tett kijelentése értelmében való megsemmisítését, föltéve, hogy Anglia és Amerika követelését is törlik. A Mati-u irja: A francia jóvátételi program a következőképpen alakult: A szövetség- közi tartozások törlése, úgy, hogy minden ország saját maga fizeti a hadiköltségeit és :a nyugdijakat és Németország garanciája az elpusztított területek újjáépítésére. Az angol közvélemény és a rajnai állam terve London, április 8. A Reuter jelenti: Loucheur londoni látogatása és Bonar Law-val, Lloyd Georgeval, valamint más kiváló személyiségekkel való megbeszélései politikai körökben élénk kombinációkra adtak alkalmat. Általában azt hiszik, hogy, az ellentétes nyilatkozatok ellenére is, Loucheur mint a francia kormány nem hivatalos képviselője járt el és hogy a reábizott föladat abban állt, hogy a jóvátétel kérdését, valamint az angol100 cseh-szl. Koronáért fizettek ma, április 9-én: Zurichben$rakc!;l16.275 svájci frankot Budapesten 13050.—* magyar koronát Bécshen 212500.— osztrák koronát Berlinben 63000.-— német márkát JjT ípjj?’'Jf** Mr 1 évfolyam 81. (234.) szám. ^ Prága,^ke^^ A szlovénszkói és Rnsztnszkól Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovénszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TEILÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
