Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-10 / 81. (234.) szám

2 férfiakkal való félhivatalos eszmecserére. Poincaré autorizáita ezt a lépést és ennek szerencsés eredményei mutatkoznak. A Matin bejelenti, hogy Franciaország, Belgium, Anglia és Olaszország között esz­mecserét készítenek elő a hét folyamán. Az Oeuvre közli Loucheur tervét, amely gondoskodik a jóvátételek elsőbbségéről, a német gyáriparosok személyes szavatossá­gáról és azt javasolja, hogy ruházzák át a zálogokat és a kezességeket egy nemzetközi szervezetre, amelynek a németországi köl­csönt elő kellene készítenie. Az Echo de Parisban maga Periinax is Loucheur közbenjárásának hatásait szeren­cséseknek tartja. A Temps kommentárokat íiiz az angol sajtóban megjelent nyilatkozatokhoz és hang­súlyozza, hogy Franciaország nem adhatja föl azokat a számokat, amelyeket Poincaré Londonban megnevezett és ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a francia csapatok addig marad­janak a Rvbrvidé'ken, amíg a jóvátételek nin­csenek k ie g venli t v e. Béri?ea<i2iáK & Baross-Hlhülűi Budapest, április 9. * (Saját tudósítónk jelentése.) Amióta a Ta­padói szerződést Olaszország és Jugoszlávia ratifikálta, a fiumei kérdésben néhány jelen­tős lépés történt.. Olaszország mindenekelőtt kiürítette Susákot, azután tanácskozások kezdődtek Abbáziában a Baross-kikötő sor­sát illetőleg. A Baross-kikötő tudvalevőleg némileg kinyúlik a régi Fiume területéből és részben horvát területen van, ami ma a jugo­szláv királysághoz tartozik. A vita a béke­kötés óta arról folyik, hogy vájjon ki hasz­nálja a Baross-kikötőt, mert hiszen mind­addig, amíg ez a jogkérdés nincs elintézve, Fiume forgalma meg nem indulhat. A tanácskozásokon most az a javaslat merült fel, hogy a kis Fiume állam, Olasz­ország és Jugoszlávia alakítanak egy közös társaságot, amely kilencven évre vegye bér­be a Baross-kikötőt és ekként oldják meg az államjogi bonyodalmakat. Az abbáziai ta­nácskozásokon most nem történt döntés, mert az olasz megbízottak kijelentették, hogy ilyen megállapodásra nincs felhatalmazásuk és erre a konferenciát elnapolták. Addig is pedig a fiumei kikötő némán, és elhagyottan várja régi forgalmának vissza­térését. frcggac&aország bizottságot UfMizépesirépa tonaiütáitijozásara Tizenöítagu delegáció vizsgálja az uj államok politikai, gazdasági és kulturális viszonyait. Bécs, április 9. (Bécsi szerkesztőségünk jelentése.) Fran­ciaország tizenöt tagból álló bizottságot szer­vezett és küldött ki arra, hogy a háború után módosult Középeurópa egész struktúráját behatóan tanulmányozza. A bizottság már Bécsben tartózkodik, ahol alkalma volt a bécsi szerkesztőségünk egyik munkatársá­nak beszélgetést folytatni a bizottság egy vezetőtagjával, Mr. Francios Hosley párisi mérnökkel, aki a bizottság működéséről, cél­iáról. fölfogásáról és útjáról a következőket mondotta: — A francia társadalom, természetesen a hivatalos politika hozzájárulásával, íizenöt- tagu bizottságot küldött ki az uj Középeurópa tanulmányozására. A bizottság a legjobb nevű szakemberekből alakult, úgy, hogy azt a nagy munkát, amelyre vállalkozott, tényleg elvégezheti. Fz a munka három főrészből áll: megvizsgálni az egyes országok politikai, gazdasági és kulturális elrendeződéséi az uj viszonyaik között és ebből, magánvélemény­nyel megállapítani, hogy ez az uj elrendező­dés alkalmas-e a béke megszilárdítására. —A tanulmányi bizottság kötött útpro­grammal indult el Parisból, amely szerint első állomásunk Ausztria. Fz az összeomlott kís ország teljesen megmutatta már magát szegénységében, alig életképességében, hi­szen köze! fekszik a nyugathoz Ausztriáról tehát különös és újságot jelentő tanulmányi megállapításai nem voltak. Szanálása folya­matban van és ha azok a segélyforrások, amelyekhez folyamodott, valóban vállalkoz­nak hitelnyújtásra, Ausztria fölkiizdheti ma­gát arra a pontra, ahol, mint a világ nemze­tek szövetségének gyámoltia. egész szépen eléldegélhet. — Második állomásunk Cseh-Szlovákia lesz, bár valószinti, hogy még előbb Magyar- országba fogunk utazni, mert kétségtelen, hogy úgy a tanulmányi bizottságot, mint a bennünket megbízókat a legjobban Magyar- ország helyzete, hatalmi állása és uj beren­deződé1;;) érdekli. Frről az cgvbarmadban meghagyóP ország-ól a leghihetetlenebb hí­rek és vélemények keringenek mindenfelé, amelyeket ez a teljesen kftrí'dg^íMizött or- •z 'g nem képes korrigálni. Tudom Magyar­Kedd, április 10. Utat tr. * vtm országról, hogy az összes keleti államok kö­zött a legnagyobb kultúrával bir és fejlődése épp ezért csak fokozódó lehet. — Magyarország egész állami struktú­rájának megismerésére az egész világnak szüksége van. Magyarország földrajzi fekvé­sénél fogva a kelet-nyugati világkapcsolat tranzitóállomása, tehát mérhetetlenül fontos az, hogy ezt a hivatását tényleg be is tudja tölteni. A tanulmányi bizottság igen alapos kutatásokat fog eszközölni éppen ezen szem­pontok figyelembevételével Magyarországon. üománia diplomáciai konfliktusa a Szentszékkel, Angliával és Hollandiával. Budapest, április 9. (Budapesti szerkesztőségünk távirati je­lentése.) A Magyarság szerint a bukaresti índrepíarea jelenti, hogy husvét vasárnapján a bukaresti római katolikus katedrálisban tartott istentiszteleten, melyen Ferdinánd király is résztvetí, Marmaggi bíboros, a bu­karesti pápai nunchis, prédikációjában heve­sen kikelt az uj alkotmánynak ama rendelke­zése ellen, mély a görögkeleti egyházat uralkodó egyháznak mondja ki az államban. Erre a hírre a lapok erős támadást indítottak Prága, április 9. Baker könyvének ismertetését ott hagy­tuk abba, hogy Wilson az amerikai elvek ide­alizmusával megérkezett Európába a béke- tárgyalásra. Az uj világ reprezentánsa itt szembetalálta magát a régi világ politikájá­val és diplomáciájával. Azzal a poli­tikával és azzal a diplomáciával, mely a nyilvánosság elől mereven elzárkó­zott s amely titkos szerződésekkel pecsételte meg jó előre a háborút befejező béke sorsát. A „párisi dráma“ színpadát teljes megvi­lágításban csak a titkos szerződések ismerete után láthatjuk — állapítja meg könyvében Baker. Ezekről a titkos szerződésekről a bé­kekonferenciáról beszámoló minden jelentés mélyen hallgat, pedig ezeken épült föl az egész békeépület s ezeket állítja be a wilsoni eszmék tragédiájának valóságos okaiul a Wilsont igazolni igyekvő Bakert. A titkos szerződések atmoszférája heves és izgalmas jeleneteket s a szövetsé­gesek között is bizonyos ideges bizalmatlan­ságot váltott ki. Leírja Baker a tizesíanács- ban lefolyt egyik jelenetet, mikor Vésnie szerb delegátus fölháborodva interpellálta meg a szövetségeseket a Romániával kötött 1916. évi titkos szerződés ügyében, amelyet Szerbia hátamögött kötöttek s amelyet előtte mindég letagadtak. Megállapítja Baker, hogy a titkos diplo­mácia a szövetségesekre nézve majdnem a habom elvesztését okozta, mert machinációi különösen Anglia és Olaszország munkássá­gának és liberális pártjainak körében elége­detlenséget és bizalmatlanságot váltottak ki. Kilenc hónappal a háború kitörése után, 1915 április 26-án kötötték meg a londoni tit­kos szerződést, melynek alapján Olaszország fegyvert fogott s az antant tagja lett. Erről a szerződésről az európai demokraták tudtak, tudtak arról is, hogy titkos szerződés bizto­sítja Oroszország számára Konstantinápolyi s hogy Románia háborús céljait is titkos szer­ződés biztosítja. De nem voltak bizonyosak abban, hogy nincsenek-e más titkos megálla­podások is, melyekről nem tudnak. Olaszor­szágban hatalmas munkás- és demokratapár­ti csoport erőteljesen követelte a titkos szer­ződések imperialisztikus céljainak revízióját s maga Orlando heves ellenzője volt a lon­doni szerződésnek. Ezek az elemek belátták, hogy Olaszország számára a legjobb politika az lenne, ha a szomszédjaikkal barátságos viszonyt létesítene ahelyett, hogy ezek ká­rára területi és népességi gyarapodásra tö­rekszik. E liberális politika hívei 1918 ápri­lisában Rómában megtartották az osztrák­magyar monarchia elnyomott nemzetiségei­nek kongresszusát, hogy a Balkánra nézve keresztülvigyék a londoni szerződés revízió­ját. Az olasz győzelmek azonban elballgat- tatták ezeket a törekvéseket s a békekonfe­rencián Olaszország nemcsak a londoni szer­ződésben biztosított követeléseivel állt elő, de Fiúmét is követelte, mely tulajdonképpen a horvátok számára volt szánva. Mikor 1916-ban a németek békejavasla­tot tettek. Wilson felhívta az antantot, hogy precirzirozza békefeltételeit. Erre a felhí­vásra 1917 január 10-én érkezett válaszjegy­zék, amely vagy teljesen elleplezte, vagy tel­jesen elhallgatta a. titkos szerződésekben már lefektetett kötelezettségeket. Ezután az amerikai sznátusban történt nyilatkozatokkal bizonyltja Baker, hogy Wilson a háború végéig ezekről a szerződé­sekről semmit sem tudott. Hogy ez megtör­ténhetett, annak oka, hogy Amerikának soha­sem volt iskolázott, hivatásos diplomáciája s a nuncius ellen és sürgetik a kormánynál, hogy a Szentszéktől hivassák vissza. Emiatt az államegyházjeileg miatt különben a pro­testáns országok is tiltakoztak. Anglia és Hollandia bukaresti követei Dúca külügymi­niszternek jegyzéket adtak át, amelyben ál­lamaik nevében tiltakoznak az uj alkotmány­nak az ortodox egyház uralkodó jellegére vonatkozó szakasza ellen, mert nézetük sze­rint ez a rendelkezés a többi vallást meg­sérti. A külügyminiszter még nem válaszolt a jegyzékre. hogy a külügyi szolgálat a pártok befolyá­sától függött. Az amerikai diplomaták dille- tánsok voltak — állapítja meg Baker. Wilson csak a konferencia alatt szerzett tudomást a szerződésekről. Mikor a béke- konferencia megkezdődött, feltétlenül bizott abban, hogy a szövetségesek elfogadják programját s mikor Olaszország igényeiről folyt a négyestanácsban a tárgyalás, kereken kijelentette, hogy kötelességének tartja a vi­lággal szemben kijelenteni, hogy a békekon­ferencia uj rendet akar megteremteni, amely­nek keretében nincs helyük a titkos szerző­déseknek. A londoni szerződés — mondotta — nem egyeztethető össze a konferencia ál­talános alapelveivel. Az orosz birodalom összeomlása és a bolsevikiek uralomrajutása napfényre hozta az orosz külügyminisztériumban őrzött ösz- szes titkos szerződéseket. Trockij az Izvesz- tijában 1917 novemberében leközölte ezeket a titkos diplomáciai iratokat s ez erős aggo­dalmakat és riadalmat keltett az antant ál­lamférfiak körében. A várható hatás ellensú­lyozása végett Lloyd George a munkásság és Amerika számára idealisztikus háborús cél­kitűzést állított föl s Balfour angol külügy­miniszter 1918 január 5-én az amerikai el­nökhöz táviratot intézett, melyben a bolsevi- ki propaganda cáfolataként az angol háborús célokat identifikálta a Wilson programjával. Ugyanaznap Lloyd George a londoni szak- szervezeti kongreszuson mintegy adoptálta Wilson elveit. A beszéd erősen tagadta az imperialisztikus háborús célokat, melyeket a titkos szerződések árultak el. A titkos szerződésekről a Manchester Guardian (1917 december 12) hozza az első közlést, a többi angol, francia, olasz és ame­rikai lapok semmit sem írtak róluk. 1918 má­jus 11-én az angol munkásság vezető lapja közölte a szerződéseket és Bonar Lawnak 1917 február 20-iki alsóházi nyilatkozatával szemben, mely igy hangzott: „Mi nem küz­dünk területgyarapodásért“, szembeálütoíta az orosz külügyi hivatal 1917 március 6-iki memorandumának következő részletét: — „1916 tavaszán a szövetséges angol, francia és olasz kormány megegyezést léte­sített az érdekszférák jövőbeni elhatárolására és az ázsiai Törökországban történő terület­gyarapodásokra nézve.11 — „Anglia Mezopotámia déli részét kap­ja Bagdaddal és követeli a maga számára Szíriában Haifa és Akka kikötőket.11 A titkos szerződések napvilágra jutása bizalmatlanságot keltett az Ausztria-Magyar- országhoz nem hü szlovének és horvátok kö­rében is, mert ezekből kiderült, hogy a bánáti szlávokat Románia, a dalmáciai horvátokat Olaszország részére kötötték ezek le. A titkos szerződések ne mkötötték meg Amerikát és Wilsont, aki erőteljesen hangsú­lyozta, hogy Amerika nem szövetséges, ha­nem csak társult hatalom, de ezek a szerző­dések a békekötésnél mégis szerepet játszot­tak és mint a megkötöttség tényei didadal- maskodtak az atlétikai eszmék ereje fölött. Cseln szlovák íehérkönyv. A külügymi­niszter kiadta a kisantantról szóló fehér- könyvét, mely a politikai egyezmények előz­ményeit a Jugoszlávia, Románia és Cseh- Szlovákia között létrejött szövetséges szer­ződés megkötéséig hetvenkilenc okmány alapján foglalja össze. ífílcnaéííei** Oettfcwef öli ti mr£ mailuar íofftedeíf Számolnak-e a magyarsággal Ruszinszkóban? A kormány ruszinszkói politikája és a magyarság. Ungvár, április 9. (Saját tudósítónktól.) A Munkácson meg­jelenő Kárpáti Futár húsvéti számában egy nagybefolyásu politikus nyilatkozott, aki a többi között a következő kijelentést tette: — Politikai helyzetünk, noha e pilla­natban még semmi változás sem észlelhető, hasonlíthatatlanul jobb, mint pár hónappal ezelőtt. A cseh politikai közvélemény han­gulata és fölfogása alaposan megváltozott velünk szemben az utolsó hónapok folya­mán. Mondhatnám, hogy a köztársaság lieblingjed lettünk ... Ezt természetesen azokra, a pártokra ér­tette, amelyek ne mtartoznak az úgynevezett ellenzéki biokba. Ha e kijelentést boncolgatjuk, önkéntele­nül is fölvetődik a kérdés, hogy a ruszinszkói magyarságnak vájjon milyen szerepet szán­tak a prágai körök akkor, amikor rátértek a helyes útra és az idegenek helyett az őslakos ruszinokkal próbálkoznak Ruszinszkóban az annyira óhajtott alkotmányos életet kiépí­teni? A magyarság érdekei és jogai fölött őr­ködő magyar ellenzéki pártok semmi jeleit nem látják annak, hogy a kormány a ma­gyarságot is számításba venné. A prágai kor­mánynak minden intézkedése odairányul, hogy a magyarság egységét megbonthassa. Ezért alakíttatta meg az úgynevezett „de­mokrata polgári pártot11; ezért alapított szél- tébe-n-hosszában magyar nyelvű lapokat és ezért üz Ruszinszkóban a zsidósággal szem­ben külön politikát. Nekünk — ismerve a ruszinszkói közvi­szonyokat — a kormány zsidópolitikája a legfontosabb. Tudvalévő ugyanis, hogy Ru­szinszkóban a zsidóság nagy tömbje a ma­gyarsággal erősen elkeveredve él. A zsidó­ság és magyarság érdekei teljesen ugyan­azok. Ha tehát a cseh kormány a zsidósággal kísérletezik, ezt nyilván csak a magyarság gyöngitésének céljából teszi. Bárhogyan fog tehát fordulni a ruszinszkói politika szélka- kasa, addig sem parlamenti választások nem lesznek, sem az autonómia kiépítése meg nem történik, amiig a magyarság iegyöngité- sének tervét keresztül nem vitték. Kétségte­len, hegy a prágai kormány a ruszinszkói magyarsággal nagyon is számol, de legszíve­sebben — leszámolna vele. Kérdést intéztünk egy befolyásos ruszin­szkói magyar politikushoz abba az irányban, hogy a kormány megkezdheti-e Ruszinszkó­ban az alkotmányos élet kiépítését. A nagy­tekintélyű politikus a következőket jelen­tette ki: — Ruszinszkóban az alkotmányos éle­tet kiépíteni csak úgy lehet, ha az eddigi exponenseket, akik Ruszinszkói gyarmat­ként kezelték, egyíől-egyig kicserélik. Ezek az emberek ugyanis már kompromittálták magukat egy irányban. Ettől eltérniök igen nehezükre esnék. Bizonyosan nem is tudnának. Ezt egy beszélgetésemben ma­gának Ben esnek is megmondottam, sőt írásban is átadtam neki fölfogásomat. A fönti nyilatkozatból nyilvánvaló, hogy Ruszinszkóban csakis uj emberekkel lehet keresztülviitetni a politikai változásokat. Ad­dig tehát, amíg ez be nem következik, semmi lényegesebb változásra nem számíthatunk, de az is bizonyos, hogy' a magyarság erejé­nek tekintetbevétöle nélkül a változás ke­resztül nem vihető. A Frankehberger-akció az egyetlen po­zitívum, amely a magyarsággal való meg­egyezés szándékát bizonyltja, de ez is csak „gazdasági11 téren. Mi azonban erre nézve iis megállapítottuk, hogy az nem abban a szel­lemben fog folytatódni, ahogy megkezdődött. Napok múlva igen érdekes leleplezésekkel szolgálhatunk erről is, tényekkel bizonyítva be, hogy ez a Gazdasági Tanács is magában rejti a magyarság egysége megbontásának tendenciáját. Mac Doné!! népszövetségi biztos Cáenfbe utazik Varsó, április 8. Mac Donéi 1 a népszövetség dauzigi biztosia hétfőn Qanóbe utazik, hogy a nép- szövetségi tanács április 16-án kezdődő ülésein részit vegyen. Vele együtt utazik DanzLg szinted város két tanácsosa is. A lengyel kormány rekonstrukciója Varsó, április S. A varsói lapok ma újból szóvá teszik azokat ,a híreszteléseket, hogy Si- korszky miniszterelnök a jövő hét folyamán -rész­ben rokonS'liruálija kabinetjét és abba szakembe­reket kíván fölvenni. Az ango? fe^sőház összeül London, április 9. A felsöluiz április 17-én tart ülést A flttios szerződések legudztók a wilsaiii eszmei Baker könyve a régi diplomáciáról és a titkos európai szerződésekről.

Next

/
Thumbnails
Contents