Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-10 / 81. (234.) szám
2 férfiakkal való félhivatalos eszmecserére. Poincaré autorizáita ezt a lépést és ennek szerencsés eredményei mutatkoznak. A Matin bejelenti, hogy Franciaország, Belgium, Anglia és Olaszország között eszmecserét készítenek elő a hét folyamán. Az Oeuvre közli Loucheur tervét, amely gondoskodik a jóvátételek elsőbbségéről, a német gyáriparosok személyes szavatosságáról és azt javasolja, hogy ruházzák át a zálogokat és a kezességeket egy nemzetközi szervezetre, amelynek a németországi kölcsönt elő kellene készítenie. Az Echo de Parisban maga Periinax is Loucheur közbenjárásának hatásait szerencséseknek tartja. A Temps kommentárokat íiiz az angol sajtóban megjelent nyilatkozatokhoz és hangsúlyozza, hogy Franciaország nem adhatja föl azokat a számokat, amelyeket Poincaré Londonban megnevezett és ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a francia csapatok addig maradjanak a Rvbrvidé'ken, amíg a jóvátételek nincsenek k ie g venli t v e. Béri?ea<i2iáK & Baross-Hlhülűi Budapest, április 9. * (Saját tudósítónk jelentése.) Amióta a Tapadói szerződést Olaszország és Jugoszlávia ratifikálta, a fiumei kérdésben néhány jelentős lépés történt.. Olaszország mindenekelőtt kiürítette Susákot, azután tanácskozások kezdődtek Abbáziában a Baross-kikötő sorsát illetőleg. A Baross-kikötő tudvalevőleg némileg kinyúlik a régi Fiume területéből és részben horvát területen van, ami ma a jugoszláv királysághoz tartozik. A vita a békekötés óta arról folyik, hogy vájjon ki használja a Baross-kikötőt, mert hiszen mindaddig, amíg ez a jogkérdés nincs elintézve, Fiume forgalma meg nem indulhat. A tanácskozásokon most az a javaslat merült fel, hogy a kis Fiume állam, Olaszország és Jugoszlávia alakítanak egy közös társaságot, amely kilencven évre vegye bérbe a Baross-kikötőt és ekként oldják meg az államjogi bonyodalmakat. Az abbáziai tanácskozásokon most nem történt döntés, mert az olasz megbízottak kijelentették, hogy ilyen megállapodásra nincs felhatalmazásuk és erre a konferenciát elnapolták. Addig is pedig a fiumei kikötő némán, és elhagyottan várja régi forgalmának visszatérését. frcggac&aország bizottságot UfMizépesirépa tonaiütáitijozásara Tizenöítagu delegáció vizsgálja az uj államok politikai, gazdasági és kulturális viszonyait. Bécs, április 9. (Bécsi szerkesztőségünk jelentése.) Franciaország tizenöt tagból álló bizottságot szervezett és küldött ki arra, hogy a háború után módosult Középeurópa egész struktúráját behatóan tanulmányozza. A bizottság már Bécsben tartózkodik, ahol alkalma volt a bécsi szerkesztőségünk egyik munkatársának beszélgetést folytatni a bizottság egy vezetőtagjával, Mr. Francios Hosley párisi mérnökkel, aki a bizottság működéséről, céliáról. fölfogásáról és útjáról a következőket mondotta: — A francia társadalom, természetesen a hivatalos politika hozzájárulásával, íizenöt- tagu bizottságot küldött ki az uj Középeurópa tanulmányozására. A bizottság a legjobb nevű szakemberekből alakult, úgy, hogy azt a nagy munkát, amelyre vállalkozott, tényleg elvégezheti. Fz a munka három főrészből áll: megvizsgálni az egyes országok politikai, gazdasági és kulturális elrendeződéséi az uj viszonyaik között és ebből, magánvéleménynyel megállapítani, hogy ez az uj elrendeződés alkalmas-e a béke megszilárdítására. —A tanulmányi bizottság kötött útprogrammal indult el Parisból, amely szerint első állomásunk Ausztria. Fz az összeomlott kís ország teljesen megmutatta már magát szegénységében, alig életképességében, hiszen köze! fekszik a nyugathoz Ausztriáról tehát különös és újságot jelentő tanulmányi megállapításai nem voltak. Szanálása folyamatban van és ha azok a segélyforrások, amelyekhez folyamodott, valóban vállalkoznak hitelnyújtásra, Ausztria fölkiizdheti magát arra a pontra, ahol, mint a világ nemzetek szövetségének gyámoltia. egész szépen eléldegélhet. — Második állomásunk Cseh-Szlovákia lesz, bár valószinti, hogy még előbb Magyar- országba fogunk utazni, mert kétségtelen, hogy úgy a tanulmányi bizottságot, mint a bennünket megbízókat a legjobban Magyar- ország helyzete, hatalmi állása és uj berendeződé1;;) érdekli. Frről az cgvbarmadban meghagyóP ország-ól a leghihetetlenebb hírek és vélemények keringenek mindenfelé, amelyeket ez a teljesen kftrí'dg^íMizött or- •z 'g nem képes korrigálni. Tudom MagyarKedd, április 10. Utat tr. * vtm országról, hogy az összes keleti államok között a legnagyobb kultúrával bir és fejlődése épp ezért csak fokozódó lehet. — Magyarország egész állami struktúrájának megismerésére az egész világnak szüksége van. Magyarország földrajzi fekvésénél fogva a kelet-nyugati világkapcsolat tranzitóállomása, tehát mérhetetlenül fontos az, hogy ezt a hivatását tényleg be is tudja tölteni. A tanulmányi bizottság igen alapos kutatásokat fog eszközölni éppen ezen szempontok figyelembevételével Magyarországon. üománia diplomáciai konfliktusa a Szentszékkel, Angliával és Hollandiával. Budapest, április 9. (Budapesti szerkesztőségünk távirati jelentése.) A Magyarság szerint a bukaresti índrepíarea jelenti, hogy husvét vasárnapján a bukaresti római katolikus katedrálisban tartott istentiszteleten, melyen Ferdinánd király is résztvetí, Marmaggi bíboros, a bukaresti pápai nunchis, prédikációjában hevesen kikelt az uj alkotmánynak ama rendelkezése ellen, mély a görögkeleti egyházat uralkodó egyháznak mondja ki az államban. Erre a hírre a lapok erős támadást indítottak Prága, április 9. Baker könyvének ismertetését ott hagytuk abba, hogy Wilson az amerikai elvek idealizmusával megérkezett Európába a béke- tárgyalásra. Az uj világ reprezentánsa itt szembetalálta magát a régi világ politikájával és diplomáciájával. Azzal a politikával és azzal a diplomáciával, mely a nyilvánosság elől mereven elzárkózott s amely titkos szerződésekkel pecsételte meg jó előre a háborút befejező béke sorsát. A „párisi dráma“ színpadát teljes megvilágításban csak a titkos szerződések ismerete után láthatjuk — állapítja meg könyvében Baker. Ezekről a titkos szerződésekről a békekonferenciáról beszámoló minden jelentés mélyen hallgat, pedig ezeken épült föl az egész békeépület s ezeket állítja be a wilsoni eszmék tragédiájának valóságos okaiul a Wilsont igazolni igyekvő Bakert. A titkos szerződések atmoszférája heves és izgalmas jeleneteket s a szövetségesek között is bizonyos ideges bizalmatlanságot váltott ki. Leírja Baker a tizesíanács- ban lefolyt egyik jelenetet, mikor Vésnie szerb delegátus fölháborodva interpellálta meg a szövetségeseket a Romániával kötött 1916. évi titkos szerződés ügyében, amelyet Szerbia hátamögött kötöttek s amelyet előtte mindég letagadtak. Megállapítja Baker, hogy a titkos diplomácia a szövetségesekre nézve majdnem a habom elvesztését okozta, mert machinációi különösen Anglia és Olaszország munkásságának és liberális pártjainak körében elégedetlenséget és bizalmatlanságot váltottak ki. Kilenc hónappal a háború kitörése után, 1915 április 26-án kötötték meg a londoni titkos szerződést, melynek alapján Olaszország fegyvert fogott s az antant tagja lett. Erről a szerződésről az európai demokraták tudtak, tudtak arról is, hogy titkos szerződés biztosítja Oroszország számára Konstantinápolyi s hogy Románia háborús céljait is titkos szerződés biztosítja. De nem voltak bizonyosak abban, hogy nincsenek-e más titkos megállapodások is, melyekről nem tudnak. Olaszországban hatalmas munkás- és demokratapárti csoport erőteljesen követelte a titkos szerződések imperialisztikus céljainak revízióját s maga Orlando heves ellenzője volt a londoni szerződésnek. Ezek az elemek belátták, hogy Olaszország számára a legjobb politika az lenne, ha a szomszédjaikkal barátságos viszonyt létesítene ahelyett, hogy ezek kárára területi és népességi gyarapodásra törekszik. E liberális politika hívei 1918 áprilisában Rómában megtartották az osztrákmagyar monarchia elnyomott nemzetiségeinek kongresszusát, hogy a Balkánra nézve keresztülvigyék a londoni szerződés revízióját. Az olasz győzelmek azonban elballgat- tatták ezeket a törekvéseket s a békekonferencián Olaszország nemcsak a londoni szerződésben biztosított követeléseivel állt elő, de Fiúmét is követelte, mely tulajdonképpen a horvátok számára volt szánva. Mikor 1916-ban a németek békejavaslatot tettek. Wilson felhívta az antantot, hogy precirzirozza békefeltételeit. Erre a felhívásra 1917 január 10-én érkezett válaszjegyzék, amely vagy teljesen elleplezte, vagy teljesen elhallgatta a. titkos szerződésekben már lefektetett kötelezettségeket. Ezután az amerikai sznátusban történt nyilatkozatokkal bizonyltja Baker, hogy Wilson a háború végéig ezekről a szerződésekről semmit sem tudott. Hogy ez megtörténhetett, annak oka, hogy Amerikának sohasem volt iskolázott, hivatásos diplomáciája s a nuncius ellen és sürgetik a kormánynál, hogy a Szentszéktől hivassák vissza. Emiatt az államegyházjeileg miatt különben a protestáns országok is tiltakoztak. Anglia és Hollandia bukaresti követei Dúca külügyminiszternek jegyzéket adtak át, amelyben államaik nevében tiltakoznak az uj alkotmánynak az ortodox egyház uralkodó jellegére vonatkozó szakasza ellen, mert nézetük szerint ez a rendelkezés a többi vallást megsérti. A külügyminiszter még nem válaszolt a jegyzékre. hogy a külügyi szolgálat a pártok befolyásától függött. Az amerikai diplomaták dille- tánsok voltak — állapítja meg Baker. Wilson csak a konferencia alatt szerzett tudomást a szerződésekről. Mikor a béke- konferencia megkezdődött, feltétlenül bizott abban, hogy a szövetségesek elfogadják programját s mikor Olaszország igényeiről folyt a négyestanácsban a tárgyalás, kereken kijelentette, hogy kötelességének tartja a világgal szemben kijelenteni, hogy a békekonferencia uj rendet akar megteremteni, amelynek keretében nincs helyük a titkos szerződéseknek. A londoni szerződés — mondotta — nem egyeztethető össze a konferencia általános alapelveivel. Az orosz birodalom összeomlása és a bolsevikiek uralomrajutása napfényre hozta az orosz külügyminisztériumban őrzött ösz- szes titkos szerződéseket. Trockij az Izvesz- tijában 1917 novemberében leközölte ezeket a titkos diplomáciai iratokat s ez erős aggodalmakat és riadalmat keltett az antant államférfiak körében. A várható hatás ellensúlyozása végett Lloyd George a munkásság és Amerika számára idealisztikus háborús célkitűzést állított föl s Balfour angol külügyminiszter 1918 január 5-én az amerikai elnökhöz táviratot intézett, melyben a bolsevi- ki propaganda cáfolataként az angol háborús célokat identifikálta a Wilson programjával. Ugyanaznap Lloyd George a londoni szak- szervezeti kongreszuson mintegy adoptálta Wilson elveit. A beszéd erősen tagadta az imperialisztikus háborús célokat, melyeket a titkos szerződések árultak el. A titkos szerződésekről a Manchester Guardian (1917 december 12) hozza az első közlést, a többi angol, francia, olasz és amerikai lapok semmit sem írtak róluk. 1918 május 11-én az angol munkásság vezető lapja közölte a szerződéseket és Bonar Lawnak 1917 február 20-iki alsóházi nyilatkozatával szemben, mely igy hangzott: „Mi nem küzdünk területgyarapodásért“, szembeálütoíta az orosz külügyi hivatal 1917 március 6-iki memorandumának következő részletét: — „1916 tavaszán a szövetséges angol, francia és olasz kormány megegyezést létesített az érdekszférák jövőbeni elhatárolására és az ázsiai Törökországban történő területgyarapodásokra nézve.11 — „Anglia Mezopotámia déli részét kapja Bagdaddal és követeli a maga számára Szíriában Haifa és Akka kikötőket.11 A titkos szerződések napvilágra jutása bizalmatlanságot keltett az Ausztria-Magyar- országhoz nem hü szlovének és horvátok körében is, mert ezekből kiderült, hogy a bánáti szlávokat Románia, a dalmáciai horvátokat Olaszország részére kötötték ezek le. A titkos szerződések ne mkötötték meg Amerikát és Wilsont, aki erőteljesen hangsúlyozta, hogy Amerika nem szövetséges, hanem csak társult hatalom, de ezek a szerződések a békekötésnél mégis szerepet játszottak és mint a megkötöttség tényei didadal- maskodtak az atlétikai eszmék ereje fölött. Cseln szlovák íehérkönyv. A külügyminiszter kiadta a kisantantról szóló fehér- könyvét, mely a politikai egyezmények előzményeit a Jugoszlávia, Románia és Cseh- Szlovákia között létrejött szövetséges szerződés megkötéséig hetvenkilenc okmány alapján foglalja össze. ífílcnaéííei** Oettfcwef öli ti mr£ mailuar íofftedeíf Számolnak-e a magyarsággal Ruszinszkóban? A kormány ruszinszkói politikája és a magyarság. Ungvár, április 9. (Saját tudósítónktól.) A Munkácson megjelenő Kárpáti Futár húsvéti számában egy nagybefolyásu politikus nyilatkozott, aki a többi között a következő kijelentést tette: — Politikai helyzetünk, noha e pillanatban még semmi változás sem észlelhető, hasonlíthatatlanul jobb, mint pár hónappal ezelőtt. A cseh politikai közvélemény hangulata és fölfogása alaposan megváltozott velünk szemben az utolsó hónapok folyamán. Mondhatnám, hogy a köztársaság lieblingjed lettünk ... Ezt természetesen azokra, a pártokra értette, amelyek ne mtartoznak az úgynevezett ellenzéki biokba. Ha e kijelentést boncolgatjuk, önkéntelenül is fölvetődik a kérdés, hogy a ruszinszkói magyarságnak vájjon milyen szerepet szántak a prágai körök akkor, amikor rátértek a helyes útra és az idegenek helyett az őslakos ruszinokkal próbálkoznak Ruszinszkóban az annyira óhajtott alkotmányos életet kiépíteni? A magyarság érdekei és jogai fölött őrködő magyar ellenzéki pártok semmi jeleit nem látják annak, hogy a kormány a magyarságot is számításba venné. A prágai kormánynak minden intézkedése odairányul, hogy a magyarság egységét megbonthassa. Ezért alakíttatta meg az úgynevezett „demokrata polgári pártot11; ezért alapított szél- tébe-n-hosszában magyar nyelvű lapokat és ezért üz Ruszinszkóban a zsidósággal szemben külön politikát. Nekünk — ismerve a ruszinszkói közviszonyokat — a kormány zsidópolitikája a legfontosabb. Tudvalévő ugyanis, hogy Ruszinszkóban a zsidóság nagy tömbje a magyarsággal erősen elkeveredve él. A zsidóság és magyarság érdekei teljesen ugyanazok. Ha tehát a cseh kormány a zsidósággal kísérletezik, ezt nyilván csak a magyarság gyöngitésének céljából teszi. Bárhogyan fog tehát fordulni a ruszinszkói politika szélka- kasa, addig sem parlamenti választások nem lesznek, sem az autonómia kiépítése meg nem történik, amiig a magyarság iegyöngité- sének tervét keresztül nem vitték. Kétségtelen, hegy a prágai kormány a ruszinszkói magyarsággal nagyon is számol, de legszívesebben — leszámolna vele. Kérdést intéztünk egy befolyásos ruszinszkói magyar politikushoz abba az irányban, hogy a kormány megkezdheti-e Ruszinszkóban az alkotmányos élet kiépítését. A nagytekintélyű politikus a következőket jelentette ki: — Ruszinszkóban az alkotmányos életet kiépíteni csak úgy lehet, ha az eddigi exponenseket, akik Ruszinszkói gyarmatként kezelték, egyíől-egyig kicserélik. Ezek az emberek ugyanis már kompromittálták magukat egy irányban. Ettől eltérniök igen nehezükre esnék. Bizonyosan nem is tudnának. Ezt egy beszélgetésemben magának Ben esnek is megmondottam, sőt írásban is átadtam neki fölfogásomat. A fönti nyilatkozatból nyilvánvaló, hogy Ruszinszkóban csakis uj emberekkel lehet keresztülviitetni a politikai változásokat. Addig tehát, amíg ez be nem következik, semmi lényegesebb változásra nem számíthatunk, de az is bizonyos, hogy' a magyarság erejének tekintetbevétöle nélkül a változás keresztül nem vihető. A Frankehberger-akció az egyetlen pozitívum, amely a magyarsággal való megegyezés szándékát bizonyltja, de ez is csak „gazdasági11 téren. Mi azonban erre nézve iis megállapítottuk, hogy az nem abban a szellemben fog folytatódni, ahogy megkezdődött. Napok múlva igen érdekes leleplezésekkel szolgálhatunk erről is, tényekkel bizonyítva be, hogy ez a Gazdasági Tanács is magában rejti a magyarság egysége megbontásának tendenciáját. Mac Doné!! népszövetségi biztos Cáenfbe utazik Varsó, április 8. Mac Donéi 1 a népszövetség dauzigi biztosia hétfőn Qanóbe utazik, hogy a nép- szövetségi tanács április 16-án kezdődő ülésein részit vegyen. Vele együtt utazik DanzLg szinted város két tanácsosa is. A lengyel kormány rekonstrukciója Varsó, április S. A varsói lapok ma újból szóvá teszik azokat ,a híreszteléseket, hogy Si- korszky miniszterelnök a jövő hét folyamán -részben rokonS'liruálija kabinetjét és abba szakembereket kíván fölvenni. Az ango? fe^sőház összeül London, április 9. A felsöluiz április 17-én tart ülést A flttios szerződések legudztók a wilsaiii eszmei Baker könyve a régi diplomáciáról és a titkos európai szerződésekről.
