Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-08 / 80. (233.) szám

BBHM

A rendtörvény előtt.

(p.) Losonc, április 7.

A „Prágai Magyar Hírlap" megalakulása óta falven kitartott azon a helyen, ahova kötelessége állította. Kötelességünket teljesíteni nem volt nehéz. Tisztán állott előttünk az ut, amelyen haladnunk kell s amelyről letérnünk nem szabad.

Mi a cseh-szlovák köztársaságban élő magyarságnak vagyunk hü szolgái. Nekünk vigyáznunk kell, hogy népünk nemzeti életében a folytonosság ne szakadjon meg. Őrt kell állanunk, ne- hogy nemzetünk a megpróbáltatások és szenvedések idejében hitét, bizalmát és harci készségét elveszítse. Hangos szóval kell állandóan hirdetnünk, hogy bár a szerencsétlen háború nyomában megszületett kegyetlen békeszerződések a mi nemzetünket szétdarabolták és reánk akarták sütni „a bűnös nemzetek" bélyegét, nem vesztettük el jogunkat nemzeti életünk teljességéhez és egységéhez. Az uj államok, amelyek fönhatósága alá kerültünk, kötelesek megadni népünknek mindazoknak a jogoknak az összességét, amelyek népünk életét, kulturális fejlődését és gazdasági megizmosodását biztosítják. Kötelesek, mert e kötelezettségnek vállalása biztosította megalakulásukat és kötelesek önmagjukkal szemben, mert ha szembe helyezkednek ezekkel a kötelességekkel, úgy magának az államnak alapjait mossák alá. Nemzetünknek nincsen oka a kétségbeesésre. Nemzetünk jövője csak akkor kerülne a lejtőre, ha maga a nemzet adja lel jogait, ha a nemzet öntudatában egyszer elmosódnék az a tudat, hogy nemzetünk életereje kiapadhatatlan, erőinket a reánk znditott csapások kimeriteni nem tudják. Népünk élni fog, mert több mint egy évezredes nemzeti lét után is iíju, fejlődő nemzet, tini fog, mert a mi népünk nemzeti élete egyik fő biztosi- téka Európa népei szabadságának és békéjének.

E meggondolások alapján hirdetjük állandóan a magyar nemzet politikai és gazdasági egységének szükségét. Szüntelenül rámutatunk azokra a jogokra, amelyeket a békeszerződések és az itteni írott törvények nekünk, mint itt élő nemzetnek papíron biztosítanak. A nemzet elé tárjuk azt a kiabáló ellentétet, amely a törvények és mind aközött van, amit a mostani kormányzati rendszer a törvények végrehajtása címén tesz. Köztudattá akarjuk tenni, hogy e köztársaságban addig nem lesz nyugalom, nem lehet a népek bizalmára és megelégedésére támaszkodó kormányzat, amig a köztársaság összes nemzetei nemzeti jo. gaiknak, fejlődésük és gazdasági megélhetésüknek biztosítékait a valóságban meg nem kapják.

Meggyőződésünk egész hevével támadjuk a mostani kormányzati rendszert. Ostromoljuk külpolitikáját, amely jelentős részben oka annak, hogy Középeurópa örökös háborús veszedelmek között hányódik és amelynek éle a megmaradt Magyarország ellen irányul.

Reámutatunk azon jelenségekre, amelyek itt egy döbbenetes gazdasági romlásnak mindinkább növekvő méreteit tárják fel s amely mindinkább általánosabbá tesvi azt a közfelfogást, hogy e kormányzati rendszer fenmaradása lehetetlenné teszi az itt élő népek megélhetését.

Ennek a felismerése, a tények kényszerítő ereje hintette el és erősítette meg azt a köztudatot, hogy ezzel a rendszerrel szemben az itt élő régi népek egymásra vannak utalva és közös életérdekeik megkövetelik hogy együttesen, egységes erővel harcoljanak ezen rendszer megbuktatásáért és uj politikai, gazdasági viszonyok megteremtéséért. így egyesültek e terület népei az autonómiáért való alkotmányos és törvényes küzdelemben. Itt Szlovenszkóban éppen úgy, mint Ruszinszkóban.

A kormányzati rendszer minden eszközt felhasznált, hogy e küzdelem előretörését akadályozza, lehetetlenné tegye. Az ígéretek, fenyegetések és az erőszak egyaránt íölvonultak. Mind nem használt. A küzdelem nőtt kiterjedésben és erőben.

S mert nem használtak a régi eszközök, alkalmaznak újat, meghozták az uj törvényt Holnapután életbe lép a köztársaság védelméről szóló törvény. Ez a törvény korlátozza a bírálat szabadságát.

Ám legyen! Ml alkalmazkodunk az uj törvényhez is. aminthogy eddig Is minden küzdelmünkben szemeink előtt tartottuk a törvényt. Az uj törvény akadályozhat minket igazságaink hirdetésében, de nem akadályozhat abban, hogy Igazságaink és jogaink, kitűzött céljaink mellett szilárdan kitartsunk ezután is. Alkalmazkodunk a

törvényhez, mert a törvényes küzdelmet folytatni akarjuk, azt önszátunkból feladni nem fogjuk soha.

De a nagyközönség azért tudni fogja, hogy mi nem változtunk meg és nem változott meg harci készségünk és bizalmunk a győzelemben.

Gyengíti az uj törvény által előidézett helyzet a ml küzdelmnüket? Nem. A közönség megértett minket eddig, meg fog érteni ezután is,

A kormány saját hatalmát és ereiét támadta meg, amikor korlátokat emelt a szólás szabadsága elé. Hisz nem a szavak, a tények Izgatnak. A birálat elfojtása mindig féktelenebbé és elkeseredettebbé teszi a közvéleménynek ítéletét a közállapotokról. Machar, a csehek tiszteletreméltó költője, jelenleg a hadsereg felügyelője, a „K. u. k. Krlmlnale" elmen kiadott könyvében megkapó színekkel Írja le nemzetének a világháborúban az osztrák rendszer által való üldözését és saját két hónapig tartó fogságát. Elmondja, hogy egyszer a rendörlgazgatóság elé Idézve, szemére vetették, hogy azt Irta: „a nap felmenőben van" s amikor ez megjelent, az egymással találkozó csehek mosolygó arccal, szemhunyorgatva kérdezték egymástól: „Olvastad, mit Irt Machar a napról?*' Mindenki azt olvasta ki abból, hogy már utban

iiiiiiiiiiaiuiiiiiiiiaaniiiiaia

Berlin, április 7.

(Berlini szerkesztőnktől.) A bolgár bíróság egy ad hoc készült törvény alapján súlyos ítéletet hozott azok ellen a volt miniszterek ellen, akik Bulgáriát a központi hatalmak oldalán való állásfoglalásra birták. A biróság, amelynek ítélete a közvélemény és a sajtó példátlan felháborodását váltotta ki, életfogytiglani íegyházra Ítélte a Radoszlavov kormány Slivenben fogvatartott tagjai közül Toncsev, Pesev, Popov, Dincsev és Petkov minisztereket. Najdenov tábornokot tizenöt esztendei, Zsekov tábornokot, a volt vezérkari főnököt, valamint Apostolov és Koznics- ki minisztereket tíz esztendei fegyházbüntetéssel sújtották. A fegyházbüntetésen kívül valamennyi vádlott elveszítette polgári és politikai jogait és elkobzott vagyonukkal tették felelőssé őket Bulgária harminckét imlli- liádi káráért.

A felsoroltakon kívül in contumatiiam életfogytiglani íegyházra ítélték Radoszlavov volt miniszterelnököt is, aki az összeomlás óta Berlinben tartózkodik. Radoszlavov miniszterelnök ur szives volt fogadni és a szégyenteljes ítéletről, amely éppen azokat a férfiakat sújtja, akik híven tartottak ki szövetségi hűségük mellett, a következőkben nyilatkozott:

— Az Ítélet mely egy törvénykezési komédia epilógusa, cseppet sem lepett meg. A civilizált államok történelme hasonló eljárásra kevés precedenst tud felmutatni.

— Ellenem s volt kormányom tagjai ellen még a békeszerződés aláírása előtt Párisbóf köve élték az eljárás megindítását Állítom és állításom igazságát senki sem vonhatja kétségbe, hogy a most szintén börtönbe vetett akkori párisi bolgár követ, Theodorov, táviratot intézett kormányához, amelyben az antantellenes miniszterek letartózta'ásrnak és fedelősségrevo- násának szükségességét fejtette ki, Theodorov azt je’enetíe, hogy az egész antant, de különösen Franciaország követeli a letartóztatásunkat, amely egyedüli bizonyítéka lenne a bolgár politika megváltozott kurzusának. A büniigyi eljárás megindítása ezek szerint Franciaország kívánsága volt.

— Az ellenünk emelt vád lényege az, hogy antantellenes politikánk Bulgáriát hazánk érdekei ellen Németország szolgálatába állította. — Franciaország elégtétellel vette tudomásul elitéltetésünket Poincarénak Sztambulinszkihez, a jelenlegi bolgár miniszterelnökhöz intézett üdvözlő távirata legalább is erre enged következtetni.

van a cseh aspirációk győzelme. Machar ellen- veti; „ s ha azt Írom, hogy a nap lemenőben van?" „Igen — mondja a rendörigazgató — akkor is örömmel újságolják ezt fajtestvérei, mert ebből meg azt olvassák ki, hogy az osztrák birodalom bukása már küszöbön van!"

Igenis, így van ez. S vájjon azt gondolják-e a hatalom mostani urai, hogy csak a cseh nemzetnek lélektana ez? Minden nép ilyen. A hatalom saját helyzetét leginkább azzal rontja, azzal inger!! maga ellen a népeket, ha az általános és mély elégedetlenséggel szemben erőszakos rendszabályokhoz nyúl. Az Izgatásnak a legnagyobb tápot az adja, ha nem engedik meg, hogy a népnek megmondják az egész igazságot, ha a népek csak féligazságokat, vagy ellenőrizhetlen keringő híreket hallanak. Az Izgatásnak ezt a módját nem mi, hanem a kormány szitja, a felelősség sem minket, hanem a kormányt fogja terhelni.

Mi Ismételjük: megmaradunk küzdelmeinkben a törvényes alapon, szigorúan ragaszkodnt fogunk hozzá. így teljesítjük becsületesen kötelességünket, amig a tollat ki nem repítik kezeinkből. Közönségünket pedig kérjük, ne veszítse e! nyugalmát, tartsa meg bizalmát bennünk és mínde- nekfelett igazságunk győzelmében.

— Maga az eljárás példátlan szégyene a bolgár igazságszolgálte,tásnak. Országgyűlési képviselőket és volt minisztereket három év előtt vetettek börtönbe. (A bünpör 1919 október 11-én kezdődött és ez év március 31-én ért véget.) Börtönbe vetették őket az akkor fönnálló törvények ellenére és eljárásukat csak utólag szankcionáltatták a szob- ranje erre a célra készített törvényével. Három és fél esztendő óta közönséges gonosztevők gyanánt bánnak olyan férfiakkal, akiknek minden büntik az. hogy legjobb tudásukkal szolgálták hazájukat. Az én kormányom tagjain kívül a Qesov és Dtanev koaliciós kormány huszonnégy miniszterét is letartóztatták. Ez a tény világosan és félre nem érthetően árulja el a jelenlegi kormány' gyáva politikáját, amelynek az ellenzék megfélemlítése és megnémitása a célja. Sztambulinszki egy minden parlamenti tradícióval ellentétes rémuralmat teremtett, amelynek utólagos szentesítését visszaható erejű törvények adják meg. A tragikusan komikus bírósági eljárás jellemzésére elegendőnek tartom fölemlíteni, hogy a fölöttünk ítélkezett biróság tiz parasztból álló laikus és öt bíróból álló hivatásos tagjait a kormány közegei jelölték ki.

— ügy látszik, hogy Sztambulinszki alatt sem biztos a talaj. Erre köveíkez'etni enged, hogy a szobranjét, amelyben eddig egy kisszámú többség fedezte kormányzását és ennek a többségnek a segítségével még korlátlan cselekvési szabadságot is ka* pott, most — közvetlenül a biróság Ítélethozatala előtt — íöloszlatto. Az április huszonkettedikére kiirt választásoktól Sztambulinszki fö’ényes győzelmet remél. Lehet, hogy igaza lesz, hiszen az el'enzék elnémi- tásának ez lenne a tulajdonképpeni cé'js. Sztambulinszkinek a választási harcba dobott jelszavai közé tartozik az is, hogy Bulgáriát a jóvátétel kö'e'ezettségek teljesítése aló! csak a franciabraát politika mentesítheti.

Radoszlavov doktor emlékiratai „Bulgária és a világkrizis“ címmel a napokban jelennek meg. Erről a következőket volt szives mondani:

— Emlékirataimban kimerítően foglalkozom mindazokkal a kérdésekkel, amelyek politikai állásfoglalásomban döntő jelentőségűek voltak és okmányokkal bizonyítom, hogy politikámat egyes-egyediil Bulgária érdekei irányították. Kívánatosnak tartom, hogy a közvélemény foglalkozzék a Bulgáriában ma lejátszódó eseményekkel, mert a szófiai ítélet még nem az utolsó szó ebben a nagy politikai színjátékban. Ternyei László.

r

Hogyan alkalmazzál! a nyelviörvenyt az ungvári iánkéi füelben?

A tanfelügyelő a magyar iskolákkal ruszinul levelez.

Ungvár, április 7.

(Saját tudósítónktól.) Napokkal ezelőtt a ruszinszkói és szlovenszkói magyar sajtót bejárta a hír, hogy a magyar községek elemi iskoláinak tanítóival és iskolai hatóságaival a nagykaposi tanfelügyelő csakis szlovákul levelez. Kizárólag szlovákul adja ki a rendeleteket, úgy 'hogy a szlovák nyelvet csak most tanuló magyar tanitók a rendeleteknek nem tudnak eleget tenni

A hírlapi szellőztetésre kérdést intéztek a nagykaposi tanfelügyelőhöz, hogy miért nem respektálja a nyelvtörvényt? A tanfelügyelő cinikusan kijelentette, hogy ezt csupán udvariasságból tehetné meg, de hivatalos érintkezésnél erre az udvariasságra nem hajlandó. Hiába tiltakoztak a tanitók is, mit sem használt.

Alig ült el a kaposi tanfelügyelő törvénytelen eljárása miatt a felháborodás, mikor tudomásunkra jutott, hogy az Ungvár-vidéki ruszin tanfelügyelőség is az alája tartozó negyvenhat magyar tannyelvű iskola tanítójával cirillbetüs ruszin nyelven érintkezik, noha nagyon jól tudja, hogy a magyar tanító egy esztendő alatt nem tanulhatott meg olyan mértékben ruszinul, hogy a rendeletek és felhívások szövegét megértse és azok szerint cselekedjék.

Ez a negyvenhat magyar iskola ugyanis sok ideig, mint Mahomed koporsója, lebegett Ruszinszkó és Szíovenszkó között. Senki sem tudta megállapítani, hogy tulajdonképpen melyik tanielügyelőség alá tartozik. A megszállás után ezt a negyvenhat iskolát az Ungváron székelő szlovák, illetve magyar tanielügyelőség igazgatta, amely a kisebbségi jogoknak megfelelően a magyar iskolák tanítóival magyarul levelezett, minden értesítést és rendeletet magyarul is közölt velők s csupán arra szorítkozott, hogy a magyar tannyelvű iskolákban a szlovák nyelvet heti négy óráiban tanítsák.

A „határrendezés“ során a negyvenhat iskola Rusz in szk óihoz került és azt a ruszin tanielügyelőség hatásköre alá rendelték. A ruszin tanfelügyelőség eleinte tiszteletben tartotta a magyarság jogait- Csak azt rendelte el, hogy az eddigi szlovák nyelvtanítás helyett a ruszin nyelv tanítását kell az iskolákba bevezetni. A tanítóság tehát három év után ismét kezdhette elölről a munkát, mely most sokkal nehezebb volt, mivel a ruszin nyelvnél már a cirill betűk elsajátításának nehézségeivel is meg kellett küzdeniök.

Ezt tetézte most a tanfelügyelőségnek az a törvénytelen eljárása, hogy a magyar iskolák tanítóival csakis ruszin nyelven érintkezik, nyilván azért, hogy ezzel a tanítókat elkedvetlenítse vagy elkeserítse.

Mivel Ruszinszkónak — sajnos — még ma sincsen parlamenti képviselete, ezúton kérjük, hogy az ellenzéki magyar képviselők tegyék magukévá ezt a sérelmet és a parlamentben hozzák nyilvánosságra, hogy miként működik az ungvári ruszin tanfelügyelőség akkor, amikor a nyelvtörvényre már mind a pénzügyigazgatás, mind más hatóságok is figyelemmel vannak. A ruszinszkói magyarságnak szüksége volna arra, hogy a prágai kormány orvosolja ezt a sérelmet.

100 csek-sii. horondérf

fizettek ma, április 7-én:

Zűrichben(^akdr) 16.25 svájci frankot Budapesten 13000.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 62950.— német márkát

A szófiai iiélei.

Radoszlavov volt bolgár miniszterelnök nyilatkozata a P. M. H. részére.

0 . , _ A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett ellenzéki Pártok politikai napilapja

Szlovenszkói szerkesztő: * Felelős szerkesztő:

_________TELLÉRY GYULA ____________ Főszerkesztő: PETROGALL1 OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

...................1 iiii'iwmii ..... ......... Iiiii Ii" ~r-nniiii II nurrrr iii I IMII.......mi i—m«« ............. i——