Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-06 / 78. (231.) szám
A magyarok _ és a prágai politika. (g.) Szlovenszkó, április 5. A husvét ünnepe kiszakított a prágai műhelyből s egy pár hamar elröpülő napra hazahozott. A hivatásom nyitott szemet pa- j rancsol és állandó mérlegelését, latolgatását a viszonyoknak s mert a hivatásom hoz- zánőtt az ideszámított magyarság sorsához, mindent, amit látok, ebből a nézőpontból szemlélek. A mostani szenűélgetésem nem jelent tuiságosan sok örömet. Láttam és éreztem ugyan, hogy a nemzeti létünk alapját képező nemzeti érzés, a magyarsághoz való tarto- zandóság bölcsőbeli köteléke szilárd és meg nem mozdítható, hogy a történelmi esemé-; nyék folytán ránkrótt uj nemzeti kötelesség tudata meg van és a telkekbe gyökerezett, hogy az uj államéletbe pottyantott magyarok tisztán látják sorsukat és létük feltételeit, melyek az egyéni és ekzisztenciális boldogulástól kezdve mindent ahhoz a princípiumhoz fűznek, hogy magyarok vagyunk és akarunk maradni. Ennek konstatálása megnyugtató és bizakodást teremtő. De a mérleg egyik oldalára helyezve nem jelenti azt a súlybeli és ezzel eröbeli ponderahilitást, amelyre szükség volna a másik serpenyőben felhalmozódó tapasztalatok kiegyenlítésére. Ez az érzésbeni: és meggyőződésben érték ugyanis sok esetben csak eszmei érték és nem mutat a gyakorlati élet terén eredményes és tudatos érvényesülést. Láttam és éreztem, hogy a magyarság tudja és mérlegelni bírja azt, mit jelent ma számára a politika. Tudja, hogy ebben az államban, ahol attól a perctől kezdve, mikor a2 ember reggel a pitvarajtón kilép, addig az óráig, amig a fejét fáradtan leteszi az esti párnájára, minden lépését, minden szavát és minden zsebbenyulását a politika árnyéka kíséri, ahol a politikum megteliti az életnek egész kelyhét, a politikával foglalkozni any- nyit jelent, mint eszmélettel élni és öntudattal lépni az élet lépéseit. Érzi a magyarság, hogy. ebben az idegen, messzi hegyek széí- fuvásaitöl fölkavart légkörben is, meg kell találnia a politikai érvényesülés és a politikai akaratnyilvánítás módjait és eszközeit s négy esztendő tapasztalatai, mézes madzagok és kortes színekkel megfestett délibábok után, kiismerve a sovinizmus apró taktikáit s a gyorsiorralón fabrikált politikai és hivatalos nagyságok egész lélektanát, meggyőződése, hogy politikája csak az önvédelmi harc, az ellenzéki, porondon maradó nemzeti politika lehet. Ez az érzés ma dominál és irányt szab a magyarság politikai megmozditásának, ez az érzés tojásába fuilasztja a megfizetett vagy a kormányborravsiókra aspiráló párt- alakitási kísérleteket, de ennek az érzésnek nincs kellő gyakorlati megnyilvánulása. A politikai érdeklődés megfeneklik az újságolvasásnál, a pártokhoz való tartozás megelégszik a tagdíjfizetés, vagy egy-két gyfl- íéslátogatás tényével,- de nem lüktet kellően a pohtizálá-s, nem kavarják föl az egyéni érdeklődést a napi politika legaktuálisabb kérdései, nem csatázik vitába érlelődve egy .fölfogás a másikkal, nincs elég lendület a magyarság politikai egységében, nem törnek föl alulról kezdeményezést jelentő gondolatok a politikai alakulatok: a pártok felé. Hiányzik az egész, a nagy. a centrális, politika eseményeivel kapcsolatban a főin-, gyelés és szemmeltartás. Az emberek kritizálják a helyi politikát, a nagyközségekké lefokozott városok polgárai megdöbbenve érzik mit jelent a gyakorlatban, az ő kicsi láthatárukon, a helyi, lokális vonatkozásban a nagymegyerendszer $ a közigazgatási, reform, nyögik az irtózatos, pótadókat, panaszolják a racionális gazdálkodást fölrúgó uj rendszer lehetetlenségeit, kifakadnak, ha egy- egy helyi titán végignyargalászik a sovinizmus paripáján és magyar vetéseket gázol le, de az iránt a politikum iránt, melynek ezek a jelenségek csak következményei, melynek ezek a dudvák csak kiplántált csemetéi nincs, vagy nagyon kevés az érdeklődés. Alig beszél valaki arról, hogy’ csak napok választanak el a rendtörvény életbelépésétől, alig törődik valaki azzal, hogy a most következő páriámén ti ülésszak végérvényesen dönteni akar a hadikölcsönök kérdésében s annak előkészületeit, hullámveréseit, hogy a községi választásokat állítólag a nyáron meg fogják tartani semmi jelét, j semmi nyomát sem láthatja az ember. Nem letargia ez, nem a semmiközöm- hozzá ájult közönye, de a politikai centrumtól való távolsági okok, az egyéni bajok, a» ekzisztenciális gondok özöne tereli el ezeket a kérdéseket a magyarság közvetlen horizontjáról. Pedig közelebb kel! hozni a magyar érdeklődéshez, a magyar politikai gondolkodáshoz az aktuális kérdések komplexumát, mert a mi ma a prágai politikában ütközőkérdés, abból holnap, vagy a jövő hónapban, a végrehajtás, a törvény életbeül ietés során mindenki sorsába belejátszó esemény lesz. A húsvéti szemlélődésemnek ez csak egy gondofatszilánkja, a többiről, magyar bajok és nyomorúságok őzönéről legközelebb. HBaHBHBHaBnRaHEBRanaHHraHnngnnaHaMRRSflBnnneaa^Hisiiiin&P'saffBsiKsi [Manna Cáfolják a romániai forradalom Mrd. Nagy tüntetés Stirbey herceg ellen. A herceg tagja az udvari kamarillának. Prága, április 5. Az utóbbi napokban olyan hírek terjedtek el a világsajtóban, hogy Romániában kitört a forradalom. Ezeket a híreket hivatalos -helyről ugyan megcáfolták, de az a körülmény, hogy e hírek Londonban és Párásban is tarthatták magukat, arra vall, hogy a. romániai belpolitikai viszonyok feszültsége közel áll a forrponthoz. Az eseményekről, amelyek husvét vasárnapján zajlottak le Bukarestben és amelyekből a forradalom híre keletkezett, alábbi tadósitósaink számolnak be. Furcsának tartjuk, hogy a cseh sajtóiroda ez alkalommal is úgy hallgat, mint csuka a vízben. * Jelentéseink a következők: Budapest, április 5. (Budapesti szerkesztőségünk telef^njel-emése.) A Magyar Táv-; Írató Iroda a romániai forradalomról szóló külföld}’ hírek beérkezése után nyomban fel- • világositásért fordult a bukaresti Orient Rádió távirati ügynökségéhez, amelytől ma | délben az a sürgöny érkezett, hogy teljesen alaptalanok azok a.hírek, mintha Romániá- : bán forradalmi mozgalmak lennének. A román klhivatcalos állítása szerint Romániában j a rend és a nyugalom zavartalan. rá Arad, április 5. (Saját tudósítónk jelentése.) Mint egy ideérkezett bukaresti tudósítás jelenti, a romániai forradalom híre abból a zavargásból keletkezett, amely tegnapelőtt délután Bukarestben történt. Bukarest egyik külvárosában ugyanis egy nagyobb tüntető néptömeg, amelyet ellenzéki képviselők vezettek, megtámadta Stirbey herceg palotáját, A herceg ugyanis a román királyi udvar benfentesei közé tartozik és az udvarhoz való intim viszonya közismert. A királyi udvarhoz bejáratos herceg palotáját a néptömeg valósággal megostromolta, behatolt a palota termébe, ott mindent összezúzott és olyan óriási rombolást vitt véghez, hogy a rendőrségnek kellett beavatkoznia. A rendőri beavatkozás véres összeütközésre vezetett. Halottakról és sebesültekről azonban semmiféle hír nem érkezett, mert a rom ín hatóságok minden eszközzel meggátolták a konkrét hirek elterjedését. A tömeg azért támadta meg Stirbey herceg palotáját mert a herceg állítólag annak a kamarillának a tágja, amely minden alkotmányreform és szabadságjogkiterjesztés ellen dolgozik. Erdélyben rendkívül izgatott a hangulat, mert a román hatóságok cáfolata ellenére komoly események bekövetkezésétől tartanaik. London, április 5. (Saját tudósítónk jelentése.) A Daily Maii belgrádi forrásból arról értesül, hogy Romániának besszarábiai határán a bolsevisták egyre több csapatot vonnak össze. A helyzet ma az, hogy ha Roma nía és Oroszország között összetűzésre kerülne sor, a szomszéd államok semlegesek maradnának. A lap szerint a román királyné legutóbbi belgrádi látogatása a mostani súlyos helyzettel állott .kapcsolatban. namsauMucaonaM a Versailles! szerződés revízióját sürgeti. London (Aberdefeti), április 5. A Reuter közlése szerint Rarnsay Macdoitald tegnap beszédei mondott Portoawlban (Wales), amelyben a következők éppen nyilatkozott: Rövid idővel ezelőtt Parisban volt és megállapította, begy már ott Is beismerik, hogy Franciaország a Ruhrvidékröl nem fog jóvátételeket elérni, Ö és társai a francia, belga és olasz parlament tagjaival másutt abban működtek közre, hogy megállapítsák, milyen föltételek alatt lehetne a Rohr-kérdést szabályozni. Rarnsay Macdonaíd bízik abban, hogy a Ruhrprobléma megoldásához sokkal közelebb értünk, mint három héttel ezelőtt. A munkáspárt azon igyekszik, hogy az angol—amerikai együttműködést Európával létrehozza. Még pedig siera katonai és imperiallszflkus, hanem erkölcsi célokból, hogy Amerika, Nagybritannla és más hatalmak egy nagyvonalú európai politikát inaugurálhassanak. A Versailles! szerződést meg fog kelfeni revideálni. Az esseni pályaudvarok megszállása Essen, április 4. Ma délelőtt nagyobb francia csapaíosztagok megszállották az Es- sen-Nord és az Essen-Kray pályaudvarokat. Nyilván újabb fosztogatásokat terveznek. Ez idő szerint a franciák azzal vannak elfoglalva, hogy kocsikat és mozdonyokat indítanak ezekről a pályaudvarokról. Este hét órakor a franciák ismét kiürítették a megszállt pályaudvarokat. . Körülzárták a szénvidék középpontját Berlin, április 5. (Berlini szerkesztőségünk jelentése.) A franciák az Essen-Kray- pályaudvar megszállásával a Ruhrvidék egyik legfontosabb vasúti gócpontjának forgalmát akasztották meg. A franciák az állomás közeiében iöltépíék az elágazó vonalak Sínpárjait, úgy hogy az Essen -Boebuum- Dortmund-, valamint az Essen-Geisenkir- chen-Dortmund-vonalon megszakadt a forgalom. Ezzel összefüggésben akciót indítottak Herne ellen, ahol délelőtt tizenegy órakor francia vasutasok gyalogsági osztagok védelme alatt megszállották a pályaudvart A vasúti állomás főnökével tudatták, hogy Hernében valamennyi tehervonat részére ellenőrző helyet létesítenek, de a személy- forgalom akadálytaran lebonyolítását továbbra is megengedik. Az essen-hemei terület a szénbányavidék középpontja, Gel- senkkclien pedig az európai kontinens legnagyobb szénvárosa. A Kray-pályaudvar sínéinek felszakitása által íí franciák elzárták a forgalmat a westfáliai szénvidék felé és Herne körül vámövet vontak, úgy hogy az egész terület forgalomtechnikai szempontból be vám kerítve. A megszállás kiterjesztése Düsseldorf, április 5. A franciák újabb három koksztelepet szálltak meg, anélkül, hogy összeütközésre került volna a sor. A Gödiét—Payot-egyezmény értelmében tegnap három katona vonat haladt át az angol zónán. íiagen, április 4. A franciák a megszálló övét ma Ha gén kapujáig kiterjesztették. A város területéhez tartozó, Eckesey felé vezető országúton már föltűntek a francia járőrök. Jacquesmot tábornok nem a munkásokat okolja az essem eseményekért Bocmima április 4. (WóíífT Jacqésmot essem vezénylő tábornok ma a szakszervezetekhez a következő átiratot intézte: A vezénylő tábornok nem ellenzi-a március 31-én elesett munkások nyilvános eltemetéséi-azzal- a föltétellel, hogy a rendet nem fogják megzavarni, mert azon a nézeten-van, hogy az eseményeket nem a munkások maguk, hanem a kapitalizmus képviselői okozták, akik a munkásokat a katonaság ellen fölbujtatták. Három napon belül tizenegy mozdony Berlin, április 5. (Wolff.) A düsseldorfi fémárugyárat kötelezték, hogy három napon belül tizenegy u.i mozdonyt bocsásson rendelkezésére a megszálló csapatoknak. Minden napi késedelemért egy millió márka büntetést vetnek ki és a inár letartóztatott üzemvezetőket meg fogják büntetni. A franciák rémlátásai Páris, április 5. (Havas.) A lapok niann- beírni közlése szerint a franciák egy a-uto- mobilmühelyben húszezer lóerős Diesel- motort és különböző nagyobb ilyen tipwsii motort találtak, amelyekről a mérnökök ■megállapították, hogy tengeralattjáró hajók részére készültek és ennélfogva a béke- szerződés - értelmében tilalom alá esnek. A Le Journal mainzi jelentése szerint ott titkos postaszervezetet fedeztek feí. Egy milliárd márka értékű levélbélyeget és számos postai küldeményt foglaltak le. Krupp igazgatót haditörvényszék elé állítják Páris, április 5. A Daily Mail közlése szerint Krupp von Bohkm-Hallbach igazgatót haditörvényszék elé állítják, mivel állítólag ö is egyik kezdeményezője volt az es- seni munkások tüntetésének. 100 csch-szl. boronáért fizettek ma, április 5-én: Züríchben(Sor)l 6.125 svájci frankot Budapesten 12900.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 63000.— német márkát mjl H. évfolyam 78. (231.) szám. % ijji#iup iiu 9mut 9mt A Szfiovenszkól és Hasdnszból Szövetkezett Ellenzék! Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TEILÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALL! OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
