Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-04 / 76. (229.) szám
Szerda, április 4. 3 fík S»ia«£«Bi»4e$M£ sssft<& hllOTtérffCl. Budapest, április 3. (Budapesti szerkesztőségünk Jelentése.) A budapesti lapok húsvéti számaiban igen sok nagyfontosságu politikai cikk és nyilatkozat jelent meg. ezeket nagyjából röviden az alábbiakban ismertetjük: Habsburg Károly halálának évfordulója. A legitimista politikusok az elhunyt IV. Károly halálának évfordulója alkalmából igen sok cikket Írtak a különféle lapokba. Apponyi Albert gróf Az Újságba irt cikkében hangoztatja, hogy amennyire bűnösnek tekintene minden elharmarkodott lépést, éppen olyan mulasztást vélne elkövetni akkor, ha egész erejével nem járulna hozzá a jogfolytonosság gondolatának és érzelmi világának fenntartásához és megszilárdításához. A Pesti Naplóban leírja, hogy hogyan él az exkirá- Jyl család San-Sebastianóban. Ottó az első gimnáziumban jár. Egy konzorcium Legnetti- óban házat vesz a királyi család részére. A Pester Lkadban „IV. Károly halálának évfordulója" címmel az ősz politikus vezércikket irt, amelyben kiemeli, hogy szakított a habsburgi tradíciókkal és megbarátkozott a magyar függetlenség gondolatával. Károlyi József gróf a Budapesti Hírlapban az évfordulóról kegyeieíes hangon emlékezett meg. Lehár Antal tábornok Az Újságban visszaemlékezéseket közöl. Megírja, hogy mikor két évvel ezelőtt Károly Szombathelyen járt, megkérdezte tőle: ..Felség, rmérf éppen most érkezett haza. ilyen váratlanul?" Az elhunyt király izgalomtól remegő hangon felelt: ..Mert honvágyam volt". Gratz Gusztáv, volt külügyminiszter több fanban, Leltárhoz hasonlóan visszaemlékezéseket közöl Habsburg Károlv szombat- helyi és bhanvi tartózkodásáról. Kiemeli, hogy a volt király antantbiztatásra jött Magyarországba. Az Újság megszerezte és leközölte a Hab^burg-ház családi törvényeit, amelynek érteimében Ottó tizenhat esztendős korában lesz nagykorú. Apponyi, Andrássy és Zichy nyilatkozatai. Az aktuális politikai kérdésekről is számos politikus irt a húsvéti lapokban. Andrássy Gyula gróf a Magyarszág hasábjain azt fejetegeti. hogy Magyarországnak meg keh nverme ama hatalmak bizalmát rmielvnek speciálisan pozitív érdeke, hogy Magvarország fönmaradíon. Elsősorban !.,en'5'Ye,ors^á<rra és Olaszországra gondol, amelvnek Magyarország boldogulása nem árthat csa:V használhat. 7 Hív János gróf a Nemzeti Újságban .-Ezt aknáink" c?mmet a középút politikájáról irt, amelvben a. többi köröff ezeket mondia: — A középút politikájának iránya és célja csak egy lehet: a konszolidáció: A szélsőségeket egymás ellen uszítani és kölcsönös harcukat provokálni nem más, mint a szegény fázbefeg ország számára a konszo’fdáció ^ehetőségét teljesen klzff n? és sorvasztó kínjait állandósítani. Az állami életben nem a tűznek és a vasnak, hanem mindenekelőtt a kölcsönös megértésnek és az ellentétek kiegyenlítésének áldásos és intenzív politikája az, amely úgy a destruktív, mint a belső reakciónárius törekvéseket vlssrafeileszteni. sőt rövid idő múlva teljesen Hőin? is fudín. — Teremtsünk megelégedést és a szélsőségek maguktól rátérnek az arany kö- zéputra. Hogy megélegedést teremthessünk. ahhoz nyugalomra, nem pedig harcra van szükségünk. A középút po’lfikMa elítéli és kész letörni a mindkét oldalról fenyegető demagógiát és a radikalizmusok túlzásait. Ezen az alapon azonban hatalmas és élettermelő szociális krogramot követe.nelv hivatva van a társadalmi bazokat eny- lünk, melv hivatva van a társadalmi bajokat enyhíteni. Az Intranzingensek ál'áspontja. Belitska Sándor honvédelmi miniszter a „Nép" részére irt cikkében kifejti, hogy minden reménysége a magyar honvédségben van, amely számban ugyan kicsi, de a magyar nemzeti gondolat szülötte s értékben, valamint becsületben nagy. Eckhardt l'ibor a Népbe „Hogyan lehet békét teremteni" cím alatt irt cikket, amelyben a baloldali sajtó ellen tüzel. Paffay Sándor evangélikus püspök. Wolff Károly Gömbös Gyula szintén a Népben c;kkeznek. Raffav azt írja. hogy föl kell hagyni az árnyalati különbségek politikájával és a kibontakozást akadályozó sajtóorgánumokat meg kell semmisíteni. Cikkében végi.51 a nemzeti gondolat diktatúráját követeli. Wolff Károlv erőteljesebb keresztény pol’tikát követe! szemben aZ aranvkö- zénut jelszavával. Hasonló hangnemben nyilatkozik Gömbös Gyula is: — Nemcsak lélektanilag — mondja, — hanem a gyakorlati szükség szempotjából is elkövetkezett az idő a gazdasági rendBerlln, április 2. Sok találgatásra adott alkalmat az a berlini kongresszus, amelynek resztvevői részben antant-államok, részben Németország szocialista vezéréi voltak. A kongresz- szus elsősorban az Európát újból harctérre változtató ruhrvidéki megszállással foglalkozott és ennek kapcsán megvitatás alá került az európai politika jelenlegi tengely- kérdése: a jóvátételi probléma. A berlini szocialista kongresszusnak annál is inkább nagy jelentőséget kell tulajdonítani, mivel jobbára mérsékelt politikájú pártok képviselői gyűltek össze a megbeszélésekre, akiknek saját kormányköreikben tagadhatatlanul jelentékeny befolyásuk van. Éppen ezért e tárgyalásoknak bizonyos hivatalos színezetük van, akármenyire is tiltakoznak innen is, túl is e tény ellen. Tudvalevő, hogy a Ruhrvidék megszállásának okát, vagy inkább ürügyét, Francia- ország a német szénszállítások állítólag „szándékos mulasztásában" találta meg. A helyzet mai állása mellett a franciák makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy a megszállott területet csupán a jóvátételi kötelezettségek teljesítése után s akkor is csak zónánként iiritsék ki. Németország viszont a megszállást a versaillesi szerződés megszegésének tekinti és a tárgyalások feltételeként éppen a kiürítéséhez ragaszkodik. A két rendkívül kiélezett álláspontot akarják a szocialisták 0 berlini kongresszuson elérendő eredményekkel áthidalni. Matteotti G. olasz szocialista képviselő és Huysmans Camill, a belga szocialista párt egyik vezetője szívesek voltak a konferencia után a Relchstagban, a szociáldemokrata párt parlamenti párthelyiségében fogadni és a konferencia eredményéről a következőkben nyilatkozni: — Az antant-országok szocialista pártjainak megbízottai azért jöttek Berlinibe, hogy a német elvtársikkal megbeszéljék a jóvátétel! kérdést és az ebből eredő konfliktusokat. Véleményünk szerint a jelenleg! helyzet egész Európára igen veszélyes. Mint minden háborúnak, úgy a Ruhrvidék megszállásánalk is, amely végre !s háborús aktus, egyszer véget kell érnie. Bizonyosra vehető azonban, hogy lehet a megegyezésnek olyan módját találni, amely Franciaországot és Németországot egyformán megnyugtatja. Éppen ezért gyűltünk itt össze és elsősorban .a helyzetet akarjuk tanulmányozni és ezenkívül megakarjuk hallgatni német elvtársaink véleményét a jóvátételi kérdésben teendő kezdeményező lépésekre vonatBudapest, április 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- lentése.) Az egységespártban — amint általában beszélik — rövidesen fölvetik a bizalmi kérdést Úgy vélik, hogy a kérdés fölvetése utkn a miniszterlnök győzelme véglegessé válik és Gömbösék levonják a következményeket. így meg lesz a lehetősége annak, hogy a miniszterelnök a nemzeti polgári párttal, Zichy János gróffal és párthiveivel, valamint a pártonkivüllek csoportjával konzervatív liberális alapon szervezze át a kormánypártot. Beavatott politikai körök véleménye szerint ez az átszervezés tiz napon belül megtörténik. A pártonkivüliek közül tizenöten belépnek a kormánypártba, a többiek továbbra is külön maradnak, de nem fognak minden kérdésben ellenzéki álláspontot elfoglalni. Ily értelemben nyilatkozott Ugrón Gábor is, aki kijelentette, hogy nem zárkózik el a kormánnyal való békés együttműködés elől. ha Gömbösék kilépnek az egységespártból. Politikai levélváltás Politikai körökben élénken kommentálják Wild József kormánypárti képviselőnek Gömböshez intézett nyilt levelét, amelyben kifejti, hogy az a reakciós politika, amelyet Gömbösék akarnak diadalra juttatni, csak megnehezítené az ország helyeiét. Egy maroknyi csoport — irta Wild — még ha a legjobb szándék vezeti is, néhány hét alatt szerváltozásra. Meg kell teremteni a keresztény gondolat jegyében regenerált Magyarországot. kozólag. A berlini előzetes megbeszélések eredménye gyanánt megállapíthatjuk, hogy a súlyos problémát a következőképpen leshetne megoldani: — Mindaddig, amíg a francia nép szeme előtt látja a romokat, amelyeket a háború okozott, a politikai gyűlölet nem érhet véget és nem szület- hetik meg a kölcsönös kibékülést előteremtő hangulat. Fe! tétiem ül szükség van tehát az elpusztított északírancia területek ujrafelépitésére. Azonban nem csupán politikai körökben, de a francia nép széles rétegeiben is félnek attól, hogy -rövid ?dő elmúltával Németország ismét visszanyer! erejét és bosszúálló hadjáratot fndit Franciaország ellen. Franciaországban elsősorban a bizalom és megértés légkörét keill megteremteni. Ezért olyan szükséges a garanciaszerződés mielőbbi megkötése, amelyben Anglia, Olaszország és esetleg Amerika biztosítaná Franciaország területi épségét és német támadás esetén segítségére sietnének. Ez a szerződés természetesen hasonló módon biztosítaná Németország határait is s így az európai béke alapjául szolgálhatna. — Németország mindaddig nem kezdheti meg újból a jótátétel! kötelezettségek teljesítését, amíg a fizetendő összeget végtag meg nem állapítjuk. Ennek az összegnek Németország tényleges fizetőképességéhez kéül igazodnia, amelyet viszont nemzetközi szakértők állapítanának meg. Az egész jóvátételi kérdés jelentékenyen egyszerűbb lenne, 'ha' Amerika és Anglia lemondana Franciaország és a többi szövetségeseivel szemben támasztott követeléseiről. Reméljük, ho>gy Anglia és Amerika rászánja magát erre a lépésre, amelynek Európa paiciftzáiása és újjáépítése szempontjából óriási Jelentősége tanne. — E kérdésekről német elvtársaink a nemzetközi szociaflista konferenciának részletes tervezetet fognak benyújtani. Ugyanezt a tervezetet a szociáldemokraták a német kormány elé is terjesztik és alapos okunk van annak a feltevésére, hogy a német kormány a tervezetet elfogadja.*4 A nagyjelentőségű és érdekes nyilatkozat befejezése után megemlítettem Huysmansnak, hogy a L’Action Francaise felszólította Poin- carét a Párlsban tartózkodó külföldi szocialista képviselők letartóztatására. Huysmans a következőket válaszolta: — A „Deutsche Zeitung" a birodalmi kancellártól ugyanezt az eljárást követelte ellenünk. Mind a két országban ugyanekkor e fajtához tartozó emberek ugyanoly felelőtlenséggel beszélnek. Mi keveset törődünk velük s tovább követeljük célunkat, még pedig nemcsak az egyes országok parlamentjeiben, hanem a széles nyilvánosság előtt is. Meg vagyok győződve arról, hogy Európa' valamennyi népének érdekében cselekszünk, amelyek a háború rettenetes évei után béke 6s nyugalom titán szomjaznak. Tertiyef László. tönkreteheti az egész magyar nép jövőjét. A nyűt levél végül fölszólít ja Gömböst, hogy vonja le a helyzet konzekvenciáit és tekintettel a husvétra, szálljon magába. Gömbös felelt a nyílt levélre, azonban érdemben nem foglalkozott vele és csupán a reakció vádja ellen tiltakozott. Kijelentette, hogy neki nem kell magába térnie, mert o ezt mindennap rnegcsefekszi. Gömbös hatodmagával kilép az egységespártból Ez a nyilatkozatcsata azért keltett föltűnést. mert Wild eddig Gömbös közvetlen hívei közé tartozott. Egyesek azt mondták, hogy Wild nyilt levelét a miniszterelnök ösztönzésére irta meg. Wild ezt ma délben megcáfolta és kijelentette, hogy a levél saját elhatározásának szüleménye. A nyílt levél egyébként az egységespárt április 9-iki értekezletén is szőbakeriil. amikor hír szerint az egységespárt mérsékeltebb szárnya vég’egesen leszámol Gömbösékkel. Előreláthatóan Gömbös kilép az egységespártból, mindössze azonban hat képviselő fog vele tartani. Ezt sietteti az is, hogy Gömbösék a kisgazdáknál hajótörést szenvedtek. Az volt a céljuk, hogy a kisgazdákat Kállay pénzügy- miniszter elleti ingerük s a pénzügyminiszter személyén keresztül az egész kormányt megbuktatják. A mezőgazdasági hitelek kérdését akarták erre fölhasználni, amelynek A Ruhr-probléma és a Jóvátételi kérdés rendezése. Matteotti és Huysmans szocialista vezérek nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlap részére. Áiszerwezilc a Pi«a££«fCHr€»rsz<á^4i»Eft. Gömbös és hat társa kilép az egységespártből — A polgári párt és Zichyék támogatni fogják a kormányt — Uj pénzügyi program. folyósítását tudvalévőén megtagadta a pénzügyminiszter. Uj pénzügyi program KáHay időközben uj pénzügyi programot dolgozott ki, amit a legközelebbi pártértekezlet elé terjeszt és amelyet a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén Is elmond. Uj programjában figyelembe vette a kisgazdák követeléseit is és ezzel Gömbösék részére lehetetlenné tette, hogy a kisgazdákat a kormány ellen játszák ki. Politikai körökben általában azt beszélik, hogy Bethlen pozíciója megerősödött és hogy úgy Bethlen, mint az egész kormány csonkitatlanu! fog kikerülni a Gömbösékkel való küzdelemből. Az ellenzék össze akarja hivatni a Házat A drágasági bizottságot szerdára összehívták. Az ellenzék a lakbérek emelése ügyében meg akarja várni a népjóléti miniszter újabb nyilatkozatát s ha az nem elégíti ki őket, akkor követelni fogják a Ház nyomban való összehívását. és ISEfoesrtf 'SeSift* Berlin, április 1. (Wolff.) Az essem eseményekkel kapcsolatban Ebért birodalmi elnök bohleni Krupphoz és Krupp-müvek üzemi tanácsához táviratot intézett, amelyben borzalmát fejezte ki, amiatt a hellatlan vérfürdő miatt, amelyet a francia militarizmus békés és védtelen munkások között rendezett és az áldozatok hozzátartozóinak, valamint a sebesülteknek szívélyes részvétét tolmácsolta. Tizenegy halóit, nyolcvankét sebesült Essen, április 3. (Wolff.) Amint a Knipp-mú- vekben lezajlott szombati eseményekhez pótlóiér: jelentik, szombaton este hat órakor tizenegy személy halálát állapították meg. A Krupp-míivek kórházaiban nyolcvankét sebesültet helyeztek el. Ezek közül hárman halállal vívódnak Az essem vérfürdőnek újabb két halottja vau London, április 3. A Daily Mail düsseldorfi jelentése szerint az esseni eseményeknél legutóbb megsebesült két munkás meghalt. A városban teljes csend uralkodik. A munkástanács tiltakozott a franciák eljárása ellen, akik a munkás-ágra lőttek-. Egy bueri bánya megszállása Berlin, április 3. A reggeli lapok jelentése szerint husvét hétfőn reggel a francia csapatok megszállották a bueri „Bergmannsglück" nevű kettős aknáju bányát, amelyben 5500 munkás dolgozik. Minthogy a bányafőbejáratai az ünnep miatt zárva voltak, a franciák a téglagyáron át törtek be a bányaterület belsejébe. Az üzemi tanács ma fog állást foglalni a franciák ez újabb megszállásával szemben. A megszállás kiterjesztése — nem megszállás Düsseldorf, április 3. (Havas.) A francia csapatok megszállották az automobilgyárat és a Manheim elővárosában levő Neckar- pályaudvart. Német lapok jelentésével szemben — irja a „befolyástól mentes" Havas — az okkupációnak ez a kis kiterjesztése nem jelenti a város megszállását, mert ez továbbra is a megszállt zónán kivül maradt (?). A franciák Mannheimfcan Berlin, április 3. Maimheimben a franciák a Frigyes hídnak ama Tészét, amelyik a Nediák előváros felé vezet, elzárták. A Benz-müvekben a munkásság még mindig sztrájkol. A moszkvai mternacionáfe tüntetésekre szólítja föl a francia munkásságot Moszkva, április 3. A „Pravda" az esseni véres eseményekkel kapcsolatosan közli a kommunista Internacionále végrehajtó-bizottságának ma* nifesztumát, amely fölszólítja a francia munkásságot, • hogy rendezzen tüntetéseket a Ruhrvidék megszállása ellen. A német munkásságot arra biztatja, hogy küzdjön a német nacionalisták ellen és testvéresüljön a francia katonákkal. A kiáltvány szerint a francia és a német kapitalistáknak szükségük van arra, hogy a francia katonák és a német munkások összeütközzenek, mert csak igy törhetik át azt az egységfrontot, mely a német és a francia proletáriátus között szerveződni készül. A kiáltvány felszólítja a német és a francia munkásokat, hogy tegyenek meg mindent arra nézve, hogy a kiömlött vér ne elválassza, hanem szorosabbra kapcsolja őket. Az angol munkáspárt a megszállás ellen London, április 3. A független munkáspárt határozati javaslatot fogadott el, amelyben azt követelik, hogy vonják vissza a megszálló csapatokat Németországból. Crispien német szocialista ellenzi a brit csapatok visszavonását, mig a
