Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-04 / 76. (229.) szám
Elmérítesefiilf €i feigHaszláv i»®ISiIKeai la<elipzMs£. A horvátok a forradalmi megoldás mellett. — A külföld beavatkozását kérik. — Kormáaylap az elszakadás mellett. Benes a cseh-szlovák—lengyel viszonyról, az orosz kérdésről és a Ruhr-konfliktnsrőL Prága, április 3. A Ceske Slovo húsvéti számában Benes külügyminiszter nyilatkozott a cseh-szlovák köztársaságnak Lengyelországhoz való viszonyáról, az orosz kérdésről és a ruhrvidéki helyzetről. Lengyelországnak és a cseh-szlovák köztársaságnak — mondja Benes — annyi közös érdeke van, hogy a megegyezést mindkét oldalon a józan reálpolitika vitális előfeltételének kell tekinteni. A politikai éretlenség és elővigyázatosság nagyfokú hiányának jele volna, ha megfeledkeznének a kölcsönös politikai és gazdasági érdekekről és a két állam nem tudna egymással megegyezni. A mostani viszályok átmeneti természetűek és azokat mesterségesen és tudatosan idézték elő. Benes nem kételkedik benne, hogy ezeket a kér- désket teljes egészükben jóakaratulag likvidálni lehet. Magától értetődik, hogy ennek a likvidálásának kiinduló pontja egyedül e vitás kérdések jogi állása lehet, mivel ennek az alapnak elvetése szerencséden prejudiciumot alkotna, amely nagyon komolyan megbosszulná magát mindkét oldalon. Az orosz kérdés Benes szerint ma már nem annyira politikai, mint inkább gazdasági probléma, mert gazdasági téren fog eldőlni Oroszország jövője. A kommunista gazdaságtól az állami szocializmusba és ebből a magánüzembe való fejlődés világosan mutatja a hatalmas gazdasági küzdelem állomásait s a fejlődés a jövőben különös szerepet fog juttatni az orosz muzsiknak, aki magva az orosz lakosságnak és még soká az is fog maradni. Az átmenetet vagy a fejlődés és megegyezés, vagy pedig egy uj forradalom idézheti elő. A ruhrvidéki helyzet tekintetében Benes abbeli meggyőződésének ad kifejezést, hogy ez tárgyalásokkal fog befejeződni. Németország valószínűen konkrét tervet fog előterjeszteni és világosan meg fogja mondani, hogy miképpen óhajtja kötelességeit teljesíteni. Németország — mondja — eddig kitért a kezdeményezés elől és a többiekre bízta, hogy megfőrmulázzák a követeléseiket. Németország Benes szerint ezáltal elérte követeléseinek fokozatos leszállítását, másfelől pedig kivonta magát a közvetlen felelősség alól. Ezt a taktikát azonban ma már nerfr- lehet követni. A mostani konfliktus lehetővé teszi a jóvátétel! kérdés tárgyilagos megoldásának utolsó kísérletét. A francia politika célja és törekvése ma csak az, hogy a nehéz problémát véglegesen intézzék el. A lengyel külügyminiszternek Párisban a jávorinál konfliktus kedvező megoldását ígérték. Amint megírtuk, Skozynsky lengyel külügyminiszter husvét vasárnapján visszaérkezett külföldi útjáról s Spáloban utjának eredményéről jelentést fog tenni Wojeieohowsk] államfőnek. A Lidové Noviny varsói jelentése szerint a lengyet külügyminiszter Párisban ígéretet kapott, hogy Jávor ina kérdését Lengyelország javára' fogják eldönteni. Egyébként közvetlenül a húsvéti ünnepek után rekonstruálják a lengyel kabinetet s április végéig megegyezésre jutnak Wiosékkal, úgy hogy a közép és jobboldali pártok egy uj parlamenti többséget fognak alkotni. A ftiiflapest katoilNm és 02 utódállamok MlÉesul. Budapest, április 3. Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése: A budapesti katolikus szervezetek husvét hétfőjén délután őtd órakor a régi képviselőházban nagygyűlést tartottak, amelyen tiltakoztak az utódállamok területén élő katolikusok üldözése ellen. Haller István rámutatott az utódállamokban elő magyar katolikusok szenvedéseire, majd Ludvlg Ernő főkonzul a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban, Láng János pedig a Jugoszláviában elő magyar katolikusok sérelmeit ismertette. Apponyi Albert gróf nagyobb beszédet mondott, amelyben tiltakozott a katolikusok üldözése ellen és kifejtette, hogy ez megsértése a trianoni békének, ugyanakkor, amikor Magyarországtól a békeszerződés betüszerint való betartását követelik. Minthogy segítséget sehonnan sem lehet várni, a nagyhatalmakhoz kell apellálni. A gyűlés azután határozati javaslatot fogadott el, amely szerint azok a súlyos sérelmek, amelyek az utódállamokban élő katolikusokat érték, az egész keresztény világ sérelmei. A gyűlés követeli, hogy eme sérelmek megvizsgálására bizottságot küldjenek ki, amelyben a Szentszék delegáltjai is résztvegyenek. A határozati javaslatot megküldik az antant-államoknak, továbbá a semleges hatalmaknak is. Zágráb, husvét napján. (Saját 'tudósítónk jelentése.) Mialatt a 'belgrádi kormány lázas tárgyalásokat folytat a dzsemájetpárt törökjeivel, a Koros ec- párt. szlovénjeivel, sőt a demokratákkal is az életképes koalíció összehozása érdekében, azalatt itt Zágrábban hasonló lázasan folynak a tárgyalások Radicsék, Korosecék és a muzulmán Szpáhóék közös ellenzéki blokkba való tömörülése érdekében. Két politikai horizont ellentétes képviselőinek el őcsn tár ozása ez: a mai kormányrendszer, a centralisták és a decentralista, föderálisztikus önkormányzatiak erőmérkőzése. Nyugodt és higgadt szemlélődéssel megállapítható, hogy a belpolitikai helyzet változatlanul súlyos és valószitiüleg tejesen reménytelen. A két tábor közötti ellentétek mély szakadékét alig lehet áthidalni. Erre volt még némi remény addig,' amíg Radicsék proklamáeiója nem került nyilvánosságra. Amióta azonban ez az élesen és mtranzigen- sen megfogalmazott program megjelent, szertefoszlottak a megegyezés illúziói és a belgrádi politikai válság az állami krízis rémét látja közeledni. Valóban: a borvát köztársasági paraszt- párt szigorúan kitart a horvát szábor 1918 október 29-iki függetlenségi határozatai mellett, amelyek „az állam jelenlegi földrajzi határait a legkedvezőbbeknek tartják, de az állam berendezésére nézve keresztülviendő a független horvát köztársaság, amely magában foglalja Boszniát, Hercegovinát, Szlovéniát és a Vajdaságot is. Ezt az összes szerb pártok 1918 december 1-én Genfiben elismerték" Ez a követelés — röviden és kereken — a forradalmi megoldást jelenti. Radicsék köztársaságot akarnak, mert a horvát nép azt hiszi, hogy a repuiblika a béke szinonimája, a királyság pedig a háborúé. De forradalmi megoldást jelent a horvátok rezoluciójának legtöbb pontja. Ezek első három pontja így hangzik: 1. A horvát nép akaratának tiszteletben tartása és végrehajtása. 2. Teljes és korlátlan Önrendelkezési jog, 3. Gyakorlati pacifizmus és erkölcsi humanizmus, amely csak a .parasztköztársaság által valósítható meg. Az 5. pont szerint „a horvát népképviselet at horvát népre semmisnek és nem kötelezőnek — tehát minden jogi és erkölcsi alap nélkülinek ~ tekinti a belgrádi kormány minden törvényét és rendeletét, minthogy azokat a horvát nép részvétele nélkül, illetve akarata ellenére hozták meg. Éppen ezért a horvát nép csak annyiban engedelmeskedik ezeknek a törvényeknek, amennyiben katonai erőszakkal való fenyegetésekkel vagy alkalmazásával kényszer! tenék arra.*4 Semmisnek jelenti ki a belgrádi törvények valamennyi gazdasági, szociális és ag- rá r efo rmintézk e dósét is. A 6. pont bitorlásnak nevezi a belgrádi kormány uralmát Horvátország fölött és azt illetéktelennek jelenti ki. A 7. pont szerint a horvát népképviselet teljesen egyenrangúnak tartja magát minden európai parlamenttel. Ha nem sikerülne a teljes egyensúly alapján a szerb néppel igazságos megegyezést létesíteni, akkor a ■horvát népképviselet valamennyi európai parlamenttől, különösen pedig az Eszakame- rikai Egyesült Államok kongresszusától fog segítséget kérni, mint amely teljesen érdektelen az európai kérdésekben. A mostani állami rendnek ilyen kérlelhetetlen és elszánt megtagadása a belgrádi politikai világban nagy megütközést keltett. A minisztertanács elhatározta ugyan a sze- parati-sták mozgalmával szemben az obzna- ■na (államvédelmi törvény) azonnali és szigorú alkalmazását és a kiáltvány, valamint a rezoluciók miatti eljárás megindítását, mindez ideig azonban még semmi sem történt Radicsékkal szemben, Egyesek Radics azonnali letartóztatását indítványozták a minisztertanácsban, ezt az indítványt azonban Pasics miniszterelnök és néhány híve •elvetették. Ez nagy szerencse volt. Ki tudja, mi történnék Horvátországban Radics és vezértársainak letartóztatásával? Ki látja előre, mit tenne a horvát nép, ha rajongva szeretett vezérének, akit vakon követ, baja esnék? Szó van arról is, hogy a kormány meg fogja fosztani mandátumaiktól a horvát köz- társasági parasztpárt képviselőit és valamennyit letartóztatja. Ez a körülmény Radics számára nem lenne a legrosszabb, mert a letartóztatás révén helyzete csak megerősödnék, azt a nimbuszt pedig, amely személyét körülveszi és föntartja, még inkább főn,tartaná. Az erőszakos lépés a ma is veszedelmesen kiélesedést helyzetet még jobban elmérgesitemé. Hogy a szerbiai közvélemény hogyan Ítéli meg a helyzetet, arra nézve nagyon jellemző a Vreme egyik legutóbbi szamának vezércikke. A Vreme a belgrádi sajtóban kivételes pozíciót tölt be nemcsak terjedelménél1 és gyors hírszolgálatánál fogva, hanem azért is, mert ,a pártpolitika kicsinyes harcaiban szinte mindig meg tudta őrizni objektivitását. Ezért a Vreme mostani álláspontja hiteles és megbízható értékmérője a szerb nép hangulatának és kedély változásának is. A vezércikk kifejti, hogy Radics proklamáeiója a krízis tetőpontját jelenti. A kiáltvány három nemzetről beszél és teljesen elveti a nemzeti egység eszméjét. A nemzet egysége tehát a 70 horvát képviselő szemében alaptalan és lelketlen hazugság, amely a belgrádi hatalmaskodóknak csak arra szolgál, hogy kiterjesszék hegemóniájukat Horvátországra és Szlavóniára. Ilyen csúfosan tagadják meg azt az eszmét, melyért szerb részről annyi áldozatot hoztak. „Ha a horvátok a szemünkbe mondják — írja a Vreme —, hogy az egység hazugság, a szavaik őszinteségében nem szabad kételkednünk. Számunkra nem marad más hátra, mint hogy útjára bocsássunk és eütemes* sítek egy szép ábrándot, amelyet senki sem akart elfogadni és megérteni. Egység tehát nincs és ne is legyen. Balgaság is volna, hogy egy olyan ügy mellett, amely mindkét oldalról való hozzájárulást London, április 3. A francia, angol, olasz és japán kormányok — amint már megirtuk — Izmod pasa március 8-iki jegyzékére válaszukban kijelentették, hogy ezidöszerint Izmed pasa különböző javaslatairól nem akarnak tárgyalásokba bocsátkozni, de hajlandók egyik-másik pontról uj komferencáln tárgyalni. A döntés tekintetében fönntartják maguknak a teljes szabadságot és elutasítják mindazokat a javaslatokat, amelyek a területi határozatok lényeges változtatására irányulnának. A hatalmak a bírósági illetékesség és a külföldieknek törökországi helyzete tekintetében hajlandók olyan változtatásokra, amelyet Törökországot egy végrehajtó viszonosság birtokába helyezik. De elutasítják a szövetséges kormányok gazdasági határozatoknak az ösz-szerzö- déstö.1 való elválasztását és a szövetséges nagyhatalmak fölszólitják a Törökországban élő állampolgáraikat, hogy az ott elhelyezett tőkéjük tekintetében önállóan tárgyaljanak a törö-k kormánnyal. A nagyhatalmak minden körülmények között meg fogják védeni állampolgáraik érdekelt London, április 3, (Havas.) A Daily News konstantinápolyi köz’ése szerint a szövetségeseknek a török ellenjavasiatokva adott válasza Konstantinápolyban jó benyomást keltett. A választ az angórai nemzet- gyűlés elfogadhatónak találja London, április 2. Rendszerint jól informált körökből eredő hírek arról szólnak, hogy az angórai kormány a szövetségesekhez eljuttatott jegyzékében a legnagyobb békiilé- kenységet tanúsítja. Bár véglegesen még meg sem állapítják a békekonferencia időpontját és helyét, amíg az angórai kormánynak további jegyzéket nem küldenek, általában mégis azon a nézeten vannak, hogy ez a konferencia körülbelül ennek a hónapnak a közepén nyüík meg. Sir Horace Rurabold, a konstantinápolyi angol főbiztos, a lausannei konferencia egyik meghatalmazott képviselője, valószínűen az angol delegátusok vezetője lesz. A szövetségesek a törököknek adott válaszukban hangsúlyozzák, hogy Izmed pasa március 8-iki közlésében különböző olyan kérdéseket vetett föl újból, amelyeket előzőén már elintézetteknek fogadott el és hogy az elleniavaslataiba több olyan cikket felvett, amelyek a program egészen uj pontozatait jelentik. Ennek ellenére hajlandók volnának a szövetségesek az ellenkövetelésekről tárgyalni, de emellett minden esetre föntartják maguknak a döntési szabadságot, kivéve azt káváin meg, csak az egyik fél tartson ki. A szerb nép elég ideig hordozta Piemout zászlaját, most már sem akarata, sem érdeke nem követeli, hogy balgáin továbbra is áldozatokat hozzon azért az eszméért, amelyet a másik oldalról elvetnek. Sokkal logi- kusabb és mindkét félre nézve hasznosabb volna a Radics követeléseit megvizsgálni és a belőlük folyó határozatokat meghozni. Kezdjük elölről és állapítsuk meg, hogy túlságosan korán egyesültünk. Még nem alakult ki az egyesülésre irányuló törekvés ós mi mégis megalkottunk egy egységet, amelyben nem rendelkezünk elég erővel- akaratunk keresztülvitelére. Ha mégis keresztül akarnék vinni akaratunkat, akkor összes erőinket Horvátország pacifikálásának szolgálatába kellene állítanunk. De van-e annyi erőnk, hogy azt el't ék okolhatnák egy olyan vállalkozásra, amelyből semmi hasznot sem remélhetünk? Nem vagyunk nagy tőkékkel rendelkező ipari állam, hogy Horvátországot mint gyarmatot kihasználhatnák. Ellenkezőleg, annak van rneg a lehetősége a mi kihasználásunkra. Különösen pedig Szlovéniának, amely majdnem kizárólag a mi kárunkra elkövetett csempészésből él. Miért ne vennők hát elő az operáló kést és bizonyos korrektúrákkal miért ne vágnók le a negyedik hadsereg (Horvátország) kerületét és adjuk meg neki a lehetőséget arra, hogy függetlenül éljen? Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy ez jobb és szerencsésebb lenne a mi népünkre is.“ A cikk befejező része szerint egyáltalában nincs más kivezető ut, mint az elválás, minél előbb. Ezzel mindkét fél csak nyerne. Szerbia a megkisebbedett országban jobban boldogulhatnia, erősebb és biztosabb lenne. Pasics legjobban tenné, ha megint 1918. évi londoni kijelentésének alapjára helyezkednék, amely szerint a horvátok és a szlovének szabadon határozhatnak a sorsuk fölött. A horvát kérdés — mint a kormány- párti és udvari körökhöz közel álló Vreme cikke is mutatja — nagyon komoly és elérkezett kulminációs pontjához. a néhány javaslatot, amelyek Izmed február 4-iki jegyzékében is benne voltak és amelyek az elfogadott területi döntések lényeges enyhítését jelentenék. Törökország kész újabb háborút viselni KonstanJnápoly, április ' A Reuter-iroda jelenti: Izmed pasa a nemzeígyiilésen tartott beszéde során a szövetségesek jegyzékével kapcsolatosan kijelentette, hogy kielégítő megoldási vár, mivel különben Törökország kész háborút viselni. A szövetségesek utolsó jegyzékére adott török válasz elismerése április 3-án érkez:k Konstantinápolyba. A törökök készek Lau- sanneba utazni és azt fogják javasolni, hogy a konferencia április 15-én üljön össze. A török válaszban a bíráskodás és közgazdaság kérdéseiben egyik másik föntartás jutott kifejezésre. Isméd pasa Lausanneba utazik Angóra, április 3. (Havas.) Angol forrásból vett értesülés szerint Izmeg pasa a jövő hét elején Lausanneba utazik. A nemzetgyűlés a választól jog megváltoztatására vonatkozó törvényjavaslatot elfogadta. A választásokat két hónapom belül fogják megtartani. Uj választások lesznek Törökországban Páris, április 3. A Petit Párisién szerint a török nemzetgyűlés tegnapi ülése rendkívül Izgatott volt Egy kétszáz képviselő által aláirt indítványt terjesztettek elő, amely az ni választások azonnali kiírását követeli. Izmed pasa fölolvasta a szövetségesek válaszát és hozzáfűzte, hogy miközben a kormány a béketárgyalásokkal foglalkozik, meg lehetne tartani az uj választásokat, hogy megállapítsák a nép akaratát. Az ui választásokat elrendelő törvéi ’t ezután nagy többséggel elfogadta a nemze yülés. Anglia az elitéit püspökök kivégzésének elhalasztását követeli. Moszkva, április 1. Hodgsont, Nagv- britannia képviselőjét, kormánya utasította, hogy Csicserfoit szólítsa fel Budkievics katolikus prelátus kivégzésének elhalasztására. A szovjefckormány válasza kifejti, hogv Oroszország, mint független és szuverén állam, kétségtelenül bir azzal a joggá’, hogv az Ítéleteket saját törvényei szerint hajtsa végre. ■■■■■■■a'iflRflVBvaBBHaaamMaaBaaaaauBvaaaiiaaaaBBiiaaBeBaaaBflgaaBaaBBaaBKBSBBflESBSEüiasGBaBa* i hó közepére várható az ui keleti konferencia megnyitása. A szövetségesek és a török eilenjavaslatok. Szerda, április 4.
