Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-04 / 76. (229.) szám

A kormány a magyar sajtóért. (p.) Besztercebánya, április 3. Lám, milyen rosszak az emberek. A szegény i;éter Ivánt elnevezték mindennek, csak jót nem mondottak róla, amikor elő­ször, a kezdeményezők megható bátorságá­val, beledobta a közvéleménybe a köztársa­ság fokozott védelmének a gondolatát. Az­után meg a közélet kiváló bajnokát, Med- vecky Lajost támadták és szidalmazták, amikor Déréinek formákba öntött gondola­tait, mint a rendtörvény előadója, a nemzet- gyűlés elé terjesztette. Mi mindent mondottak és Írtak ezek az ellenzékiek! Nem restelték magukat s azt hiresztelték, hogy ez a törvényjavaslat el­fojtja a szabadságot, kínul lázzá a demokrá­ciát. Sőt még azt is el merték mondani, hogy ex a törvény alapjaiban támadja meg a sajtó- szabadságot. Gúzsba kötik a sajtót, megaka­dályozzák a valóság hirdetésében. Meg akarják fosztani a népet a szellemi táplálé­kától, mert módot ad a törvény a kormány­nak, hogy a kellemetlen lapokat egyszer- smlndenkorra elnémítsa. íme, láthatjuk, mit érnek az ellenzéki bírálatok. Mindabból, amit írtak, egy szó sem igaz. Ellenkezőleg. Még nagyobb lesz a sajtószabadság s erről maga a kormány gon­doskodik. Uj lapokat indít meg s így nem lesz panaszra ok, mert ha a rendtörvény okos- és igazságos intézkedése következté­ben egy pár lap meg iis fog szűnni, újak ke­letkeznek nyomában s a nép nem marad szellemi táplálék, újság nélkül. A lényeg ez és nem az, .amit azok az istentelen ellenzé­kiek hirdetnek, hogy tudniillik az a lényeg, hogy olyan lap ils megjelenhessen, amit ők szerkesztenek, amelyben az ő nézeteiket mondják d a közügyekről s amelyben a kor­mányról rosszat is mondanak­A napnál világosabb, hogy először is nem kell mindig és mindenkinek politizálni s még ennél is világosabb, hogy nem kell a kormányt szidni és mindig követelni, hogy a régi kormány menjen el és adja át helyét másoknak, akik rnás, wj rendszert vezetné­nek be. Elég lap lesz és pedig nemcsak szlovák nyelven írott lap, de lesz magyarnyelvű or­gánum is elég. Csak a napokban olvastuk, hogy a kormány tárgyalásokat folytatott, azt akarta, hogy Prágában még egy magyar lap jelenjék meg. Ez nem sikerült, de a kor­mányunk nem olyan legény, aki az első ku­darc után kedvét veszti és tervet elejti. Ha nem lehet Prágában, lehet Pozsonyiján és áprilisban megindul; először mint heti lap, de május elsején má;r mint napilap fogja felvilá- gositani a magyar népet, hogy mik is tulaj­donképpen az ő igazi érdekei és milyen uta­kon kell járnia. Nagyon szép. íme a kormány védelmé­re siet a kisebbségeknek. Sőt többet tesz, mint amennyit kötelessége volna megtenni. Tulteszi magát az arányszámokon és abból az összegből, amit a közjövede lm ékből a helyes és reális közvélemény kialakulása ér­dekében sajtópropagandára fordít, a magyar népet arányszámán messze felüli összeggel boldogítja. Nem is beszélve arról, hogy a helyi és járási arány számot egyáltalán nem veszi figyelembe. Prágában a magyarság­nak egyáltalán nincs arányszáma és mégis egy második napilapot akart alapítani. Po­zsonyban, ahol a magyarság csak kínnal és keserűséggel tudta kiszorítani, a népszámlá­ló biztosok gyönyörű pártatlanságának és nagylelkűségének segélyével, a 20 százalé­kot, már eddig is van elég magyar lap, sőt nagy olvasóközönségük is vau. A Slov. Den- nik az ő sajátságosán disztingvált, előkelő modorában erre olyasféle meg'egyzést te­hetne: már nagyon próbára teszi az ősi Bratisiava őslakosságának, a cseh-szlovák polgárságnak a türelmét az utolsó években beszivárgott, vagy előbb erőszakosan tneg- magyarositott magyaroknak provokáló ma­gatartása s nem tűrhető tovább, hogy még ma is, amikor már megszűnt a rabszolgaság és teljes pompájában felragyogott a szabad­ság napja, sokszorosan több magyar ujság- példányt árusítsanak és olvassanak el, mint a cseh-szlovák nép államfentartó lapjainak példányaiból. Láthatjuk, hogy a kormányt még a nem­zeti önérzetnek és nemes haragnak ezen fé­lelmetes kitörései sem zavarják meg céltuda­tos munkájában s- bátran szembehelyezkedik vele s megállapítja nem azt, hogy sok, de azt, hogy kevés az eddig megjelenő magyar lap. Újat is keil indítani. Nem tudom, de még az is lehetséges, hisz a kormány úgy szeret minket magyarokat, hogy megteszi azt a maliciát és ugyanabban a nyomdában fogja dőá Ili Itatni a magyar lapot, ahol a Slo- vensky Denniket és méltó párját, a Sloven- ská Politikát állítják elő. Sőt esetleg valami titokzatos hatalmánál fogva készteti ezen lapok szerkesztőségeit, hogy a híreiket és cikkeiket — mutatis nrutandis — bocsássák az uj magyar lapnak a rendelkezésére. Az uj lapnak az lesz a föladata, hogy a magyar nép körében népszerűsítse és meg- erősitse a köztársasági elvet és kizárólag reálpolitikát hirdessen. Ezt a feladatmegjelö­lést egy kicsit nehéz megérteni Először ne­héz, mert hisz igy nem lesz hézagpótló és nem is úttörő. Ezt a politikai programot, ami röviden és világosabban kifejezve nem ■egyéb, mint meghódolás a mostani kormány­zati rendszer előtt, már eddig is sok buzga­lommal és lármával hirdették a meginduló lap elődjei, az Uj Hírek Komáromban, a Sza­badság, Magyar Hírlap Kassán, A Reggel Érsekújvárt, no és a dicső magyar emigrá­ciónak lapjai? Többen e lapok közül a meg­feszített küzdelemben hősi halált is szenved­tek s a megmaradt társaknak is szívás ellen­állást kell kifejteniük a kimúlás ellen. Hát illik-e, szép dolog-e konkurenciát csinálni a régi, hii fegyvertársaknak? Hisz e lapoknak hangos kürtje kiséri el Csánfci urat mindenü­vé apostoli útjában, aki a magyar népnek saját vére és földje helyett ígért másnak földijét. De nehéz ezt a feladatmegjelölést meg­érteni másodszor azért is, mert hisz már megtörtént a köztársaság fokozott védelme. Ugyan mi szükség van tehát uj lapokra, ame­lyek ,rmég“ fokozottabb védelmet akarnak nyújtani? Talán nem is lesz helyes ez a pro­gram. Ezt a programot a magyar nép, mél- tóztassék elhinni, nem fogja megérteni, még kevésbé elfogadni. A kormánynak a magyar­nyelvű kormánysajtóval már elég siralmas tapasztalata lehet, minek szaporítani ezeket. Sokkal ügyesebb és okosabb volna az a feltevés, hogy minek a magyar népnek poli­tika? Hisz a kassai polgármester ur is ilyen államférfim bölcsességgel mutatkozott be- Tessék talán elmondani és sorozatos cikke­ket irni arról, hogy a magyar nép katasztró­fáját kizárólag az okozta, hogy nagyon so­kat politizált. Igen meggyőzően lehet írni ar­ról is, hogy a politizálás mindig a munkára szánt időt rövidíti meg és igy a jövedelmet csökkenti. Az meg különösen hálás téma. hogy azok, akik itt eddig magyar politikát hirdettek, ezt csak saját hasznukra tették. Ezt a fejtegetést talán befogadja a magyar nép, tessék megpróbáhti. S azután a lap hasábjait meg lehet töl­teni például egy-egy szenzációs gyilkosság erdekfeszitő, hátborzongató leírásával — a nép ezt szereti — s azután vázolni a cseh­szlovák csendőrségnek az eset felderítése és a gyilkosok kézrekeritése körül kifejtett, h ö sk öl fémé nyék be illő küzdelmét. Ez nagyon alkalmas a polgári erények fejlesztésére, a hatóságok tekintélyének emelésére. Az is igen helyes dolog lesz, ha ügyes zöen bizonyítja, hogy a munkanélküliségnek vannak jó oldalai is. Ilyen közleményekben manapság soha sincs hiány. S ha ezeket karolja fel az uj lap, talán még olvasni is fogják s akkor, ha egy­szer tényleg megszűnnének az uj al­kotmányos rend folyományaként a régi la- I pok, a kormány elérte célját s a magyar nép [ nem marad újság nélkül. mstf gtss&Biaa&sniaBRH?;ac BBBaiBBsmBSBfln n&iarigü CÍM állja 17. aj Európáról in mflvdieh elveit. Tiszta nemzeti alapon nem lehet az államokat megszervezni — Egy magyar publicista beszélgetése az elnökkel. Prága, április 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Pályi Ede dr., a közismert magyar publicista a Budapesti Hirlap húsvéti számá­ban tette közzé annak a beszélgetésnek I hiteles szövegét, amelyet Masaryk köztársa- ! sági elnökkel két héttel ezelőtt folytatott. A beszélgetésnek első része a köztársasági elnöknek az uj Európáról irt könyve körül forgott, második része pedig több filozófiai kérdést érintett. A cseh-szlovák köztársaság elnöke az utóbbi kérdések során úgy nyilat­kozott, hogy „a történelmi materializmus a háborúban és a háború utófejleményeiben teljes csődöt mondott". A nyilatkozatnak első, politikai részében pedig ezeket mondotta Pályi Edének a köztársaság elnöke: — „Das Neue Európa" elveit ma is állom és pedig nemcsak elméletileg, hanem, a mennyiben a tények ereje megengedi, gyakorlatilag is. De nemcsak én állom az elveket, hanem az egész cseh szlovák nem­zet is, mert hiszen ezeknek az elveknek köszönhetik a csehek, hogy Ausztria alól, a szlovákok pedig, hogy a magyarok alól felszabadulva, nemzeti életüket most már szabadon kifejleszthetik. — És ha ön szembeszögezi velem a saját könyvemet, akkor figyelmeztetem, hogy én nem láttam a lehetőségét teljesen tiszta nemzeti alapon megszervezni egyes álla­mokat. Éppen Közép-Európában lehetetlen ez. Földrajzilag, gazdaságilag, közigaz­gatásilag, politikailag. Természetes, hogy tiszta nemzeti államok volnának a legjob­bak, ámde az ilyenek lehetetlenek. Ezért mindannyiunknak az adott viszonyok között egyelőre a kisebbségek védelmét kell köve­telnünk és megadnunk. Mi ezt megtesz- szfik. A magyaroknak annyi képviselőjük van a prágai parlamentben, a mennyi a magyar népesség számarányának megfelel. Ezek a képviselők itt magyarul beszé’nek, beszédeiket hivatalból sztenografálják és azokat magyarul, cseh fordítással együtt Idnyomaíják. Mi a szükségletnek megfelelő állami magyar iskolákat tartunk fenn. Sz?o- venszkóban körülbelül 780 állami magyar tannyevfi népiskola van, osztályonkint átlag 38 tanulóval, holott német népisko­láinkban 39, sőt szlovák népiskoláinkban 40-en felüli az átlagszám. És itt megint az Önök régi magyarosító politikája okozott nekünk eleinte nehézségeket, a mennyiben Önök magyarlakta vidékeiken kevesebb iskolákat építettek, a modern berendezé­seket inkább a nemzetiségi vidékeken helyezték el. Mi senkit sem akarunk nem­zeti jellegétől megfosztani. — Én készséggel tárgyalok okos és j tisztességes emberekkel a legkényesebb problémákról is; ez a valódi demokráciá­ból köveikezik. Nekünk meg kell találnunk az utat erőszak nélkül, háború nélkül megoldani mindama kérdéseket, a melyek Európát és speciálisan minket nyugta­lanítanak. Én remélem és kívánom, hogy ilyen módon fogjuk egymást a magyarokkal i is megérteni. Már megkezdtük a biztató íárgyalásoka., ezeket folytatni fogjuk és lépésrői-lépésre el fogjuk hárítani a nehéz­ségeket. Nem tartanók ildomosnak polémiába bo­csátkozni az államfő nyilatkozatában tartal­mazott konkrétumokkal. Kötelességünk azon­ban kijelenteni, hogy a magyer nyelvű isko­lák száma távolról sem elégíti ki a magyar­ság kulturális szükségleteit. Itt nem annyira az elemi iskolákról van szó, noha 780'iskola itt sem felel meg a magyarság arányszámá­nak, hanem a felsőbb iskolatípusokról: a pol­gári iskolákról, a középiskolákról, de főként a sz'átf-' és főiskolákról, mert a magyarság ezen a téren kulturális igényeit egyáltalában nem tudja megfelelő módon kielégíteni. A magyar külügyminiszter válaszolni fog Masaryk nyi'atkozaíára. Budapest, április 3. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Daruváry Géza külügyminiszter a legközelebbi napokban vá­laszolni fog Masaryk köztársasági elnök nyi­latkozatára. A külügyminiszter jelenleg Bécs- ben tartózkodik, ahonnan csak három nap múlva tér vissza. Politikai körökben a cseh­szlovák köztársaság elnökének nyilatkozatá­val szemben azt hangoztatják, hogy az a bé­kés hang. amelyet Masaryk elnök megütött, nem uj és nein ismeretlen. A baj abban rej­lik, hogy a cseh-szlovák állam részéről a tárgyalások során nem merült föl olyan szán­dék, amely igazolná a nyilatkozatokat. A képvísdőház áprilisi programja. A képvi­selőház április 10-iki ülése előtt a miniszterta­nács, valamint a cseh koalíció tart ülést. Cseh la­pok jelentései szerint a képviselöház áprilisi ülé­sein mindenekelőtt a bérlők védelméről és a mun­kanélkülisegélyre fordítandó hitellel és a szocááüí biztositásról szóló javaslat első részével foglalko­zik. A Bohemia-bank ügymeneteinek felülvizsgá­lása e napokban befejeződött s igy a kormány már abban a helyzetben van, hegy választ ad­hasson a hozzá intézett interpellációkra. Bcnes külügyminiszter alkalmas időben jelentést akar tenni a javorinai kérdés fejlődéséről 1920 óta. Svehla miniszterelnök hazaérkezése az agrárius pártban bekövetkezett események miatt hamaro­san várható4 A jövő évben csökken az állami költség- vetés. A Lidové Noviny jelentése szerint a minisztertanács elhatározta, hogy az 1924. évi költségvetést 25 százalékkal fogja le­szállítani, de már most is elrendelték a leg­szigorúbb takarékosságot, hogy a nyári ki­adások legalább 20 százalékkal a költség- vetésben megengedett kiadási tételeken alul maradjanak. 100 cseh-szi. Koronáért fizettek ma, április 3-án: ZüricbbenfiSÓ?)16.075 svájci frankot Budapesten 12900.— magyar koronát Bécsben 210900.— osztrák koronát Berlinben 62840.— német márkát N- évfolyam 76. (229.) szám. Prága,^ 4^. A Sziovenszhót és RHSiInszKót Szövetkezeit Ellenzék! Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: Felelős szerkesztő: TÉLLÉ;>Y GYULA Főszerkesztő: PETROGALLí OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. újságírói tollal leírnak -egy nagy, borzalmas kaizánrob'banást, amely például Németország valamelyik 'hatalmas gyárában történt és sok emberéletet követelt áldozatul. Mindjárt párhuzamot is lehet vonni, el lehet mondani, rogy nálunk nem robbanhatnak fel a kazá­nok, mert a mi gyárainkban most nem fütik a kazánokat. Az ilyen cikk nagyon alkalmas esz a közhangulat javítására, mert rneggyő-

Next

/
Thumbnails
Contents