Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-29 / 98. (251.) szám

A tudomány a nemzet szolgálatában (fi.) Prága, április 28. főbb ismerősünk, közöttük néhány szé­leskörű tudással bíró polihisztor, ismételten fölvetette előttünk a kérdést, hogy a szlo- venszkói és ruszinszkói magyar tudományos életre, már amennyiben ilyenről egyáltalá- ban sző lehet, milyen föladatok várnak a mostani nehéz viszonyok között. E kérdés van annyira fontos, hogy vele kissé részlete­sebben foglalkozzunk. Nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni és ezért netn soroljuk föl mindazokat a gra- vámeneket. amelyek a magyarság kulturális életét ötödfél esztendő alatt érték. Minden iskola elvesztése és minden katedra meg- üresedése oly pótolhatatlan nagy űrt támasz­tott tudományos életünk folytonosságában, amire újból és újból rá kell mutatnunk azért, hogy Európa is lássa, mily kegyetlen alapos­sággal gázoltak végig tudományos életünk vetésén a Habrmanok, Suszták, Srobárok és Bechynék és milyen nagy kárt tettek ezzel az európai kultúra kertjében is, amelynek a magyar művelődés is elvégre egy, bár nem dísztelen és elhanyagolt része. Amikor tehát tudományos életünk föltételeiről szólunk, első helyen kell kiemelnünk azt a követelé­sünket, hogy adják vissza iskoláinkat, he­lyezzék vissza elbocsátott' tanárainkéi' nyis­sák meg a magyar egyetem kapuit és ne rombolják le még azokat a tűzhelyeket is, amelyek ma valahogy még melengetik tudo­mányos életünket. Az említett okok következménye, hogy noha közöttünk még most is akadnak egye­sek, akik visszavonulva könyvtáruk csöndes magányába, a megismerés titkait fürkészik, tudományos életünknek még sincsen, mert nem is lehet, olyan összefogó szervezete, amely — hogy az önálló kutatásról ne is be­széljünk — a máshonnan merített ismeretek tudományos értékesítését és azok tovább­közvetítéséi lehetővé tenné. Dicséreíreméltó kísérleteket már e téren is láttunk. A szabad líceumok és irodalmi társaságok, ha a hata­lom hüvelykszoritója működésüket nem aka­dályozta, hébe-korba életjelt adtak maguk­ról, Még politikai pártjaink is részt kértek a munkából és tudományos előadások rende­zésével,, yalamint könyvek kiadásával igye­keztek á magyar közönség érdeklődését ki­elégíteni. Ámde ez még csak a kezdet kez­dete. Egy szabad liceurn. ha tevékenysége a. tudomány népszerűsítése terén még oly ál- dásthozó is, nem hivatott a tudomány ön­álló művelésére. Irodalmi társaságaink sem arravalók, hogy a szaktudományt szolgál­ják. A politikai pártok pedig éppenséggel nem hivatottak arra, hogy a politika fölött álló tudományt ápolják; ha eddig kénytele­nek voltak ezt a természetüktől oly távol álló föladatot is vállalni, ez csak szomorú jele a mai időknek, amikor z: hivatalos kul­túrpolitika szabad fejlődésében megbénítja és az aránylag legszabadabb egyesülések: a politikai pártok védszárnya alá kényszeríti menekülni még a tudományt is. ' Az emancipációt azzal kell kezdeni, hogy meglévő tudományos egyesületeinket lehetőleg országos keretekké szélesítjük ki és ott. ahol annak komoly szüksége .mutat­kozik, lehetőleg országos jellegű uj társasá­gokat szervezzünk. Tapasztalataink szerint a történelmi tudománynak van tninálunk a legtöbb talaja. A városok, káptalanok és tör- ; vényhatóságok levéltárai számtalan ki nem j aknázott kincset rejtegetnek, a várromok, j templomok és építkezések gazdag változa­tossága pedig szinte magától fölhív a törté­netmi műit tanulmányozására. E hatásoknak eredménye, hogy a mi vidékünkön számos országos hiríl művelője akadt a históriának. Valóban országos tudományos jelentőséggel bíró egyesületek is alakultak. Példa gyanánt j csak egyet ragadunk ki: a Szepesmegyeí Történelmi Társulatot, amely Párvy Sándor és tudós vezérkara alatt kiadványaiban, év­könyveiben és közleményeiben megbecsül­hetetlen értékekkel gazdagította a történelmi monografia-irodalmat. E társulat még ma is működik, persze sokkal mostohább körülmé­nyek között, mint akkor, amikor virágkorát élte. Ezt az egyesületet, vagy ha talán jelen­tőségében hozzáfogható más egyesület volna Szlovenszkóban. azt a másik helyi egyesüle­tet országos egyesületté kellene átalakítani, hogy méltó működési terület nyiljon meg his- tórikusaink számára. A tudomány más ágai­ban is, ha ilyenek léteznek, a meglévő helyi egyesületek működési körét kell kiszélesíteni az egész országra és ott, ahol a kellő érdek­lődés megvan, helyi egyesületek hiányában is. országos egyesületeket kell szervezni. így például már gyakorlati okokból is szükség volna a magyar jogászok tömörítésére, vagy pedagógiai. társadalomtudományi, orvosi, műszaki és természettudományi egyesületek létesítésére, amelyeknek a kari szervezke­dést illető fontosságát ez alkalommal nem éhajtjuk érinteni. Magától értetődik, hogy óhajtjuk érinteni. Magától értetődik, hogy szigetelt — például asszirológiai papirológ.a, bibliográfia, vagy más, sokszor exotikusnak tetsző tudományok —, ott a magukra hagya­tott kutatók jól teszik, ha érintkezést keres­nek és csatlakoznak az állam egyéb terüle­tein létező tudományos egyesületekhez. A tudomány úgyis fölötte áll a nemzeti szempontoknak is. Egyedüli föladata, hogy pártatlanul, tárgyilagosan és elfogulatlanul keressen összefüggéseket és ismert tények­ből következtessen ismeretlenekre. De a tu­domány viszont nem öncél, nem önmagáért való és nem is csak azért, aki rejtélyes labi­rintusainak Ariadne-fonalát megtalálta. Nagy hiba volna, ha a tudós nemzeti érzésétől hajtva, valótlan tényeket tüntetne föl igazsá­goknak (a cseh tudomány nacionalizmusának ilyen eltévelyedése volt a königinhofi kéz­irat esete), de éppen olyan hiba volna az is, ha a tudós agyának kaptárába zárt ismereteit akkor sem venné elő, ha nemzetének igazsá­gát helytelen tudományos érvekkel támadják rneg. Mily sok helyt nem álló történelmi, föld­rajzi, szociológiai és egyéb, tudományos kön­tösbe öltöztetett érvet vonultattak föl elle­nünk a múltban és hányszor élnek vissza ma is a tudomány nevével a mi megkárosítá­sunkra. A szlovenszkói és ruszinszkói tudo­mányos körök legszebb föladata, hogy eze­ket a hamisításokat számontartsák, vissza­utasítsák, megerőtlenitsék és helyreigazítsák. Vasárnap réggé* találkoznak a eseti-szlovák — magyar delegátusok. • A'''.' Prága, április 28­A Mmi határincfdens megvizsgálására kiküldött vegyes bizottság cseh-szlovák tagjai ma délután Kassára érkeztek, ahonnan tovább folytatjákHtjukat Him község felé. A bizott­ság magyar tagjai ma reggel elutaztak Budapestről. Vasárnap reggel Hím községben a 318. számú magaslaton találkoznak a cseh-szlovák delegátusokkal. Értesülésünk szerint a határincidens ügyében mindkét delegáció számos tanú kihallgatását fogja javasolni. A vizs­gálat Ideje alatt tizenöt kilométer körzetben Him községet körülzárják katonasággal. A vizsgálat ideje alatt a megidézett tanuk szabadon átléphetik a határt Pozsony, április 28. (Saját tudósítónk távirata.) A minisztérium rendeletére kiutasí­tották Pozsonyból Déri Károly banktisztvise­lőt és Jucker Artúr biztosítási hivatalnokot A vármegye területéről ma a következőket utasították ki: Klein nagymegyeri ügyvédet Horner gazdatisztet a Darányi-uradalom in­tézőjét, Qyőry Elemér hetényi református és .Józsa Árpád gutái római katolikus lelkészt A kiutasítottak sorsa. Pozsony, április 28. (Salát tudósítónktól,) A kormány esti- lapja tegnap azt irta, hogy a hat pozsonyi magyar állampolgár kiutasítása április 26-án* este jogerőre emelkedett, tehát ettől számí­tott huszonnégy óra elteltével, azaz 27-én este el kell hagyniok a köztársaság területét. Ez a hír azonban nem felel meg a valóság­nak. A kiutasitotfcaknak ugyanis csak április 25-én kézbesítették az Írásbeli végzést és mivel három napon belül felebbezhetnek, a felebbezési határidő csak ma, április 28-án telik le. Szappanos Lajos például csak az utolsó napon, ma adta be a felebbezést a vég­zés ellen, tehát az még nem emelkedhetett jogerőre. Érdekes, hogy a hat kiutasított kö­zött egy emigráns is van: Barna magánmér- nök. Szepessi Miksa dr., a Kassai Napló fő- szerkesztője, aki szintén a kiutasítottak listá­jára került, Pozsonyba érkezett Szepessi Szabolcs megyei születésű ugyan, de huszon­nyolc év óta minden megszakítás nélkül Kas­sán él, ahol tizennyolc éve újságíró és cseh­szlovák ügyvédi oklevele van. Születése he­lyén mindössze másfél évig élt ezelőtt har­mincnégy évvel tehát, ha leit volna Is ott Illetősége, régen elveszítette. Kiutasítása Kassán élénk feltűnést kelteti. A kiutasitá- : oknál követett eljárásra reskmuö a követ­kező eset: Egy kiutasított érdekében in+er- eniáltak a teljhatalmú minis-zlcriumban. — Ha nem akar Magyarországra menni, v.:jen Bécsbe! — mondták a kiutasítottunk. ~ Na és hol marad akkor a represstzáJia? — kérdezte az íLiető. A referens adós maradt a válasszad. Cseh-szlovák útlevéllel lehet Magyarországba utazni. Pozsony, április 38. (Saját tudósítónk táv­irata.) Tegnap délután öt órától kezdve ismét ad­nak egész Budapestig jegyet a cseh-szlovákai uta­soknak. Ez újítás, mert a legutóbbi napokban csak Párkánynánáág lehetett jegyet kapni. A pozsonyi állom ásfelnökségen az érdeklődőknek azt felelik, hogy cseh-szlovák útlevéllel egész Budapestig le­het utazni, mert Magyarország: nem léptetett élet­be ellenrendszabályokaft Ma többen — többnyire kereskedők — el is utaztak Pozsonyból Buda­pestre. Pozsony-Ligetfalu mellett r. határ továbbra is d van zárva. A cseh-szlováJOsd utasokat tegnap itt még nem engedték át Ifjabb határincidens Ungvár, április 28. A cseh sajtóiroda je­lenti: Hivatalos vizsgálat megállapította, hogy két emberből álló csendöri határőrsé­günket Saloky (?) községnél megtámadták, amikor a mi területünkön őrségen állott az­zal a magyar erdővel szemben, amelyen ke­resztül rendszerint csempészek jönnek át Magyarországból a mi területünkre. A szol­gálatát fekvő helyzetben teljesítő őrségre ■magyar részről négy lövést adtak le, amely­nek lövegei pontosan a csendőri őrség feje fölött haladtak el. Őrségünk ezért védőál- lásba helyezkedett és azt látta, hogy ma­gyar területen két katona arról a helyről, ahonnan a lövések estek, menekülni kezdett. Az incidens további hivatalos vizsgálat tárgya. Jugoszlávia magatartása tírác, április 27. (Elkésve érkezett ) A jugoszláv kormány a cseh-szlovák kor­mánnyal kontaktusba lép a retorziós intézke­dések foganatosítására. A jugoszláv kor­mány Sever Boldizsárnak, a határmegállapitó bizottság jugoszláv tagjának fogvaitartása el­len emel panaszt, akit a magyar hatóságok kémkedés miatt tartóztattak le.' Ezzel kap­csolatban budapesti szerkesztőségünk arról értesít, hogy a magyar kormány kijelentette a jugoszláv kormánynak, hogy a politikai fo­golycsere alkalmával szabadon bocsátja Se­vert. Azóta hónapok teltek el, de a fogoly­csere’lebonyolítására a jugoszláv kormány még nem vette föl a tárgyalásokat. Itt je­gyezzük meg. hogy tegnapi számunkban megcáfoltuk azt a Síirt. mintha a jugoszláv hatóságok a magyar állampolgárok részére az útlevelek láttamozását beszüntették volna. Qooeoeoeooeeeoooceeeeeeeeeoeeeeo Davidovics választási kormány­alakításra kapott megbízatást. Beígrad, április 28. (Saját tudósitónktól.) Pasics tegnap délelőtt harmadizben adta vissza .? i'd* irá.yy alakításra, vonatkozó meg­bízást a királynak. A király kihallgatáson fo­gadta Davidovicsot, a demokraták vezérét és megbízta egy választási. koalíciós. kor­mány megalakításával. Politikai körökben úgy vélik, hogy Davidovics missziója ered­ménytelen lesz, mert a demokraták követe­lései alapján lehetetlen a demokraták és a radikálisok között megegyezést létesíteni. El vannak készülve arra, hogy Davidovics a kormányalakítási mandátumot visszaadja a királynak. Bulgária és a kisantant* A Trrbuma teg­napi számában ír a bolgár választásokról s megállapítja, hogy Sztambuiinszky garancia arra, hogy a bolgár-szerb közeledés tovább­halad s talán nincs messze az idő. amikor Bulgária Cseh-Szlovákiávai és Romániával is szorosabb viszonyba kerülhet és a kis- I antant tagja lehet. A lap kijelenti, hogy a bolgár-szerb közeledést — és pedig a szö­vetségi viszonynál szorosabb közeledést — a Balkán konszolidációjára nézve integráns föltételnek tekinti. A Tribuna cikke bizony­sága annak, hogy a kisantant középeurópai célján kívül a Balkán felé is gravitái. Görög­ország belépése a kisálltán tba különösen bel­grádi hírek szerint elhatározott dolog s most az opportuniis politika antantlovagját. Sztani- bal inszkyt csalogatják a kisantant keretébe. Prágát egy hatalmas, a nyugati kultúrára épült tömb választja, el a Balkántól s mégis arra törekszik, hogy a Balkán degeneráló­dott szláv fajiságát összekovácsolja és egy­séges hatalmi csoportba hozza össze. A kis- antantba tömörített Balkánt úgy látszik Prága szeretné dirigálni. De mi történik ak­kor, ha a balkáni erők túlsúlya fölborítja a kockát és a Balkán kezd diktálni a nyugatra tolt szláv exponens felé? Mi történik Közép- európávai ha a balkawizálás infekciója szer­vezett organizmusból árad feléje? Merész és kockázatos játék ez — a Balkán puskaporos hordóján inég a kisímtant békepipáját sem ajánlatos szívni. 100 cseli-szi. Koronaőrt fizettek ma, április 28-án: Zürichben(So316.375 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Becsben —.— osztrák koronát Berlinben 88500.— német márkát fi mík ‘ M 'MT DL évfolyam 98. (251.) szám. m Prága, vasárnap, 1923 április 29. ' — 36rf*9Dyeim: HlrlaD,~P^hB. 4 »ym 4 —T— \ sziovenszkói és Ruszinszkói szövetkezett Ellenzéki Pórtok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: * Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. Újabb kiutasítások Pozsony-megyében.

Next

/
Thumbnails
Contents