Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-29 / 98. (251.) szám
A tudomány a nemzet szolgálatában (fi.) Prága, április 28. főbb ismerősünk, közöttük néhány széleskörű tudással bíró polihisztor, ismételten fölvetette előttünk a kérdést, hogy a szlo- venszkói és ruszinszkói magyar tudományos életre, már amennyiben ilyenről egyáltalá- ban sző lehet, milyen föladatok várnak a mostani nehéz viszonyok között. E kérdés van annyira fontos, hogy vele kissé részletesebben foglalkozzunk. Nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni és ezért netn soroljuk föl mindazokat a gra- vámeneket. amelyek a magyarság kulturális életét ötödfél esztendő alatt érték. Minden iskola elvesztése és minden katedra meg- üresedése oly pótolhatatlan nagy űrt támasztott tudományos életünk folytonosságában, amire újból és újból rá kell mutatnunk azért, hogy Európa is lássa, mily kegyetlen alapossággal gázoltak végig tudományos életünk vetésén a Habrmanok, Suszták, Srobárok és Bechynék és milyen nagy kárt tettek ezzel az európai kultúra kertjében is, amelynek a magyar művelődés is elvégre egy, bár nem dísztelen és elhanyagolt része. Amikor tehát tudományos életünk föltételeiről szólunk, első helyen kell kiemelnünk azt a követelésünket, hogy adják vissza iskoláinkat, helyezzék vissza elbocsátott' tanárainkéi' nyissák meg a magyar egyetem kapuit és ne rombolják le még azokat a tűzhelyeket is, amelyek ma valahogy még melengetik tudományos életünket. Az említett okok következménye, hogy noha közöttünk még most is akadnak egyesek, akik visszavonulva könyvtáruk csöndes magányába, a megismerés titkait fürkészik, tudományos életünknek még sincsen, mert nem is lehet, olyan összefogó szervezete, amely — hogy az önálló kutatásról ne is beszéljünk — a máshonnan merített ismeretek tudományos értékesítését és azok továbbközvetítéséi lehetővé tenné. Dicséreíreméltó kísérleteket már e téren is láttunk. A szabad líceumok és irodalmi társaságok, ha a hatalom hüvelykszoritója működésüket nem akadályozta, hébe-korba életjelt adtak magukról, Még politikai pártjaink is részt kértek a munkából és tudományos előadások rendezésével,, yalamint könyvek kiadásával igyekeztek á magyar közönség érdeklődését kielégíteni. Ámde ez még csak a kezdet kezdete. Egy szabad liceurn. ha tevékenysége a. tudomány népszerűsítése terén még oly ál- dásthozó is, nem hivatott a tudomány önálló művelésére. Irodalmi társaságaink sem arravalók, hogy a szaktudományt szolgálják. A politikai pártok pedig éppenséggel nem hivatottak arra, hogy a politika fölött álló tudományt ápolják; ha eddig kénytelenek voltak ezt a természetüktől oly távol álló föladatot is vállalni, ez csak szomorú jele a mai időknek, amikor z: hivatalos kultúrpolitika szabad fejlődésében megbénítja és az aránylag legszabadabb egyesülések: a politikai pártok védszárnya alá kényszeríti menekülni még a tudományt is. ' Az emancipációt azzal kell kezdeni, hogy meglévő tudományos egyesületeinket lehetőleg országos keretekké szélesítjük ki és ott. ahol annak komoly szüksége .mutatkozik, lehetőleg országos jellegű uj társaságokat szervezzünk. Tapasztalataink szerint a történelmi tudománynak van tninálunk a legtöbb talaja. A városok, káptalanok és tör- ; vényhatóságok levéltárai számtalan ki nem j aknázott kincset rejtegetnek, a várromok, j templomok és építkezések gazdag változatossága pedig szinte magától fölhív a történetmi műit tanulmányozására. E hatásoknak eredménye, hogy a mi vidékünkön számos országos hiríl művelője akadt a históriának. Valóban országos tudományos jelentőséggel bíró egyesületek is alakultak. Példa gyanánt j csak egyet ragadunk ki: a Szepesmegyeí Történelmi Társulatot, amely Párvy Sándor és tudós vezérkara alatt kiadványaiban, évkönyveiben és közleményeiben megbecsülhetetlen értékekkel gazdagította a történelmi monografia-irodalmat. E társulat még ma is működik, persze sokkal mostohább körülmények között, mint akkor, amikor virágkorát élte. Ezt az egyesületet, vagy ha talán jelentőségében hozzáfogható más egyesület volna Szlovenszkóban. azt a másik helyi egyesületet országos egyesületté kellene átalakítani, hogy méltó működési terület nyiljon meg his- tórikusaink számára. A tudomány más ágaiban is, ha ilyenek léteznek, a meglévő helyi egyesületek működési körét kell kiszélesíteni az egész országra és ott, ahol a kellő érdeklődés megvan, helyi egyesületek hiányában is. országos egyesületeket kell szervezni. így például már gyakorlati okokból is szükség volna a magyar jogászok tömörítésére, vagy pedagógiai. társadalomtudományi, orvosi, műszaki és természettudományi egyesületek létesítésére, amelyeknek a kari szervezkedést illető fontosságát ez alkalommal nem éhajtjuk érinteni. Magától értetődik, hogy óhajtjuk érinteni. Magától értetődik, hogy szigetelt — például asszirológiai papirológ.a, bibliográfia, vagy más, sokszor exotikusnak tetsző tudományok —, ott a magukra hagyatott kutatók jól teszik, ha érintkezést keresnek és csatlakoznak az állam egyéb területein létező tudományos egyesületekhez. A tudomány úgyis fölötte áll a nemzeti szempontoknak is. Egyedüli föladata, hogy pártatlanul, tárgyilagosan és elfogulatlanul keressen összefüggéseket és ismert tényekből következtessen ismeretlenekre. De a tudomány viszont nem öncél, nem önmagáért való és nem is csak azért, aki rejtélyes labirintusainak Ariadne-fonalát megtalálta. Nagy hiba volna, ha a tudós nemzeti érzésétől hajtva, valótlan tényeket tüntetne föl igazságoknak (a cseh tudomány nacionalizmusának ilyen eltévelyedése volt a königinhofi kézirat esete), de éppen olyan hiba volna az is, ha a tudós agyának kaptárába zárt ismereteit akkor sem venné elő, ha nemzetének igazságát helytelen tudományos érvekkel támadják rneg. Mily sok helyt nem álló történelmi, földrajzi, szociológiai és egyéb, tudományos köntösbe öltöztetett érvet vonultattak föl ellenünk a múltban és hányszor élnek vissza ma is a tudomány nevével a mi megkárosításunkra. A szlovenszkói és ruszinszkói tudományos körök legszebb föladata, hogy ezeket a hamisításokat számontartsák, visszautasítsák, megerőtlenitsék és helyreigazítsák. Vasárnap réggé* találkoznak a eseti-szlovák — magyar delegátusok. • A'''.' Prága, április 28A Mmi határincfdens megvizsgálására kiküldött vegyes bizottság cseh-szlovák tagjai ma délután Kassára érkeztek, ahonnan tovább folytatjákHtjukat Him község felé. A bizottság magyar tagjai ma reggel elutaztak Budapestről. Vasárnap reggel Hím községben a 318. számú magaslaton találkoznak a cseh-szlovák delegátusokkal. Értesülésünk szerint a határincidens ügyében mindkét delegáció számos tanú kihallgatását fogja javasolni. A vizsgálat Ideje alatt tizenöt kilométer körzetben Him községet körülzárják katonasággal. A vizsgálat ideje alatt a megidézett tanuk szabadon átléphetik a határt Pozsony, április 28. (Saját tudósítónk távirata.) A minisztérium rendeletére kiutasították Pozsonyból Déri Károly banktisztviselőt és Jucker Artúr biztosítási hivatalnokot A vármegye területéről ma a következőket utasították ki: Klein nagymegyeri ügyvédet Horner gazdatisztet a Darányi-uradalom intézőjét, Qyőry Elemér hetényi református és .Józsa Árpád gutái római katolikus lelkészt A kiutasítottak sorsa. Pozsony, április 28. (Salát tudósítónktól,) A kormány esti- lapja tegnap azt irta, hogy a hat pozsonyi magyar állampolgár kiutasítása április 26-án* este jogerőre emelkedett, tehát ettől számított huszonnégy óra elteltével, azaz 27-én este el kell hagyniok a köztársaság területét. Ez a hír azonban nem felel meg a valóságnak. A kiutasitotfcaknak ugyanis csak április 25-én kézbesítették az Írásbeli végzést és mivel három napon belül felebbezhetnek, a felebbezési határidő csak ma, április 28-án telik le. Szappanos Lajos például csak az utolsó napon, ma adta be a felebbezést a végzés ellen, tehát az még nem emelkedhetett jogerőre. Érdekes, hogy a hat kiutasított között egy emigráns is van: Barna magánmér- nök. Szepessi Miksa dr., a Kassai Napló fő- szerkesztője, aki szintén a kiutasítottak listájára került, Pozsonyba érkezett Szepessi Szabolcs megyei születésű ugyan, de huszonnyolc év óta minden megszakítás nélkül Kassán él, ahol tizennyolc éve újságíró és csehszlovák ügyvédi oklevele van. Születése helyén mindössze másfél évig élt ezelőtt harmincnégy évvel tehát, ha leit volna Is ott Illetősége, régen elveszítette. Kiutasítása Kassán élénk feltűnést kelteti. A kiutasitá- : oknál követett eljárásra reskmuö a következő eset: Egy kiutasított érdekében in+er- eniáltak a teljhatalmú minis-zlcriumban. — Ha nem akar Magyarországra menni, v.:jen Bécsbe! — mondták a kiutasítottunk. ~ Na és hol marad akkor a represstzáJia? — kérdezte az íLiető. A referens adós maradt a válasszad. Cseh-szlovák útlevéllel lehet Magyarországba utazni. Pozsony, április 38. (Saját tudósítónk távirata.) Tegnap délután öt órától kezdve ismét adnak egész Budapestig jegyet a cseh-szlovákai utasoknak. Ez újítás, mert a legutóbbi napokban csak Párkánynánáág lehetett jegyet kapni. A pozsonyi állom ásfelnökségen az érdeklődőknek azt felelik, hogy cseh-szlovák útlevéllel egész Budapestig lehet utazni, mert Magyarország: nem léptetett életbe ellenrendszabályokaft Ma többen — többnyire kereskedők — el is utaztak Pozsonyból Budapestre. Pozsony-Ligetfalu mellett r. határ továbbra is d van zárva. A cseh-szlováJOsd utasokat tegnap itt még nem engedték át Ifjabb határincidens Ungvár, április 28. A cseh sajtóiroda jelenti: Hivatalos vizsgálat megállapította, hogy két emberből álló csendöri határőrségünket Saloky (?) községnél megtámadták, amikor a mi területünkön őrségen állott azzal a magyar erdővel szemben, amelyen keresztül rendszerint csempészek jönnek át Magyarországból a mi területünkre. A szolgálatát fekvő helyzetben teljesítő őrségre ■magyar részről négy lövést adtak le, amelynek lövegei pontosan a csendőri őrség feje fölött haladtak el. Őrségünk ezért védőál- lásba helyezkedett és azt látta, hogy magyar területen két katona arról a helyről, ahonnan a lövések estek, menekülni kezdett. Az incidens további hivatalos vizsgálat tárgya. Jugoszlávia magatartása tírác, április 27. (Elkésve érkezett ) A jugoszláv kormány a cseh-szlovák kormánnyal kontaktusba lép a retorziós intézkedések foganatosítására. A jugoszláv kormány Sever Boldizsárnak, a határmegállapitó bizottság jugoszláv tagjának fogvaitartása ellen emel panaszt, akit a magyar hatóságok kémkedés miatt tartóztattak le.' Ezzel kapcsolatban budapesti szerkesztőségünk arról értesít, hogy a magyar kormány kijelentette a jugoszláv kormánynak, hogy a politikai fogolycsere alkalmával szabadon bocsátja Severt. Azóta hónapok teltek el, de a fogolycsere’lebonyolítására a jugoszláv kormány még nem vette föl a tárgyalásokat. Itt jegyezzük meg. hogy tegnapi számunkban megcáfoltuk azt a Síirt. mintha a jugoszláv hatóságok a magyar állampolgárok részére az útlevelek láttamozását beszüntették volna. Qooeoeoeooeeeoooceeeeeeeeeoeeeeo Davidovics választási kormányalakításra kapott megbízatást. Beígrad, április 28. (Saját tudósitónktól.) Pasics tegnap délelőtt harmadizben adta vissza .? i'd* irá.yy alakításra, vonatkozó megbízást a királynak. A király kihallgatáson fogadta Davidovicsot, a demokraták vezérét és megbízta egy választási. koalíciós. kormány megalakításával. Politikai körökben úgy vélik, hogy Davidovics missziója eredménytelen lesz, mert a demokraták követelései alapján lehetetlen a demokraták és a radikálisok között megegyezést létesíteni. El vannak készülve arra, hogy Davidovics a kormányalakítási mandátumot visszaadja a királynak. Bulgária és a kisantant* A Trrbuma tegnapi számában ír a bolgár választásokról s megállapítja, hogy Sztambuiinszky garancia arra, hogy a bolgár-szerb közeledés továbbhalad s talán nincs messze az idő. amikor Bulgária Cseh-Szlovákiávai és Romániával is szorosabb viszonyba kerülhet és a kis- I antant tagja lehet. A lap kijelenti, hogy a bolgár-szerb közeledést — és pedig a szövetségi viszonynál szorosabb közeledést — a Balkán konszolidációjára nézve integráns föltételnek tekinti. A Tribuna cikke bizonysága annak, hogy a kisantant középeurópai célján kívül a Balkán felé is gravitái. Görögország belépése a kisálltán tba különösen belgrádi hírek szerint elhatározott dolog s most az opportuniis politika antantlovagját. Sztani- bal inszkyt csalogatják a kisantant keretébe. Prágát egy hatalmas, a nyugati kultúrára épült tömb választja, el a Balkántól s mégis arra törekszik, hogy a Balkán degenerálódott szláv fajiságát összekovácsolja és egységes hatalmi csoportba hozza össze. A kis- antantba tömörített Balkánt úgy látszik Prága szeretné dirigálni. De mi történik akkor, ha a balkáni erők túlsúlya fölborítja a kockát és a Balkán kezd diktálni a nyugatra tolt szláv exponens felé? Mi történik Közép- európávai ha a balkawizálás infekciója szervezett organizmusból árad feléje? Merész és kockázatos játék ez — a Balkán puskaporos hordóján inég a kisímtant békepipáját sem ajánlatos szívni. 100 cseli-szi. Koronaőrt fizettek ma, április 28-án: Zürichben(So316.375 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Becsben —.— osztrák koronát Berlinben 88500.— német márkát fi mík ‘ M 'MT DL évfolyam 98. (251.) szám. m Prága, vasárnap, 1923 április 29. ' — 36rf*9Dyeim: HlrlaD,~P^hB. 4 »ym 4 —T— \ sziovenszkói és Ruszinszkói szövetkezett Ellenzéki Pórtok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: * Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. Újabb kiutasítások Pozsony-megyében.
