Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-28 / 97. (250.) szám

Herriot nem tett eddig egyetlen lépést sem a valódi és igazságos demokrácia érde­kében. Herriotuak talán nem tetszik a Ruhr- kirándulás s a poincaréi politika, de az aka- ratérvényesitésnek a francia belső politikai fronton való fölcsoportosulása érdekében semmit sem tett, sőt semmit sem mondott eddig, És azok egyike, akikkel tárgyalni sze- j retne; Lloyd George, hogyan állhatna ma a demokrácia elveinek magaslatára, amikor tegnap cselekedeteivel és egész politikájával | megtagadta és diszkreditálta azt. A demokrácia nem játékszer, amit föl lehet venni és ha meguntuk, el lehet dobni, nem kabát, amit toldozni-foltozni és fordit- gatni is lehet. A demokrácia nagy, igaz és szent dolog ... Érthető tehát, hogy ma szám­űzve van Európából. Az elfuvolázott demokrácia.! (g.) Prága, április 27. Herríot, a francia radikális szocialisták vezére, Franciaország második városának polgármestere, akinek neve az elmúlt hóna­pokban sűrűn szerepelt a bolseviki Orosz­országgal történő francia megegyezés kísér­leteivel kapcsolatosan, fölvetette azt a ter­vet, hogy üljenek össze nemzetközi kong­resszusra az európai országok pol­gári demokrata pártjai és tárgyal­ják meg az európai újjáépítés problé­máit. fierriot elsősorban Franciaország, Anglia és Németország demokratikus párt­jait szeretné a tárgyalóasztalhoz ültetni s [ állítólag Asquith és Lloyd George is szíve­sen vennének részt ezen a kongresszuson. Herriot terve a mai politikai távcsővel tekintve, nem több, mint elszigetelt kísérle­tezés. Kis érietek mfeikő íweBetével vergődő Európa talprasegitésére. A lázas, íegyőngült és a kuruzslás piruláival elron­tott beteg fölötti újabb konzílium gondolata. A jószándéku orvosok ez alkalommal a poli­tikai belgyógyászat demokratikus specialis­tái lennének, akik elvi alapon próbálnának segíteni azon az organizmuson, amelyet agyonamputáltak és vagdaltak a politikai or­vos-tudomány sebészei. Elvi alapon segíteni elvek konzek /en- dáival a valóságos és igazságos élet alap­jait megteremteni, a jövő gondolatával épí­teni és irányelvek konstrukcióit összehozni — ez a komoly és az eszmei értékek gya­korlati megvalósítását jelentő politika, föl­adata. A demokrácia elveivel alábástyázni a düledező európai romokat, a demokrácia erejével száműzni az európai politika rossz szellemeit s a demokratikus gondolat meg­valósításával rendet és életlehetőségeket te­remteni az emberek és az igazság számára — ez a demokrácia eszmei föladata lenne. Ez megnyugtatóan és biztatóan hatna az európai közvéleményre, amely szomjasan várja a nagy szárazság után a föliiditő, az élet gyökérzetének tápláló erőt adó csapa­dékot. Ez komoly és hatalmas jelentőségű célkitűzés lehetne — ha a demokrácia esz­mei értéke valóságos érték, politikai suly- egység gyanánt volna tekinthető. Ha nem állanánk egy fonák és sok tekintetben lehe­tetlen helyzet előtt, ha nem kavarná föl az emberi gondolkodás logikus egymásutánját az a káosz, mely a demokrácia lénye és lé­nyege s a valóságos, a gyakorlati politikai életben demokratikusnak elnevezett cselek­vések és ténysorozatok között vibrál. A háború után egy uj Európa bölcsőjét faragták meg. Amikor folyt a lázas munka, amikor egybeillesztették a bölcső kifaragott darabjait, úgy. mondották a bölcső készítői, hogy a fát, a bölcső anyagát a demokrácia törzséből vették hozzá. A demokrácia népek szabadságát, népek akaratának életparancsát jelenti: ez volt a szólam, ez volt az ige,mellyel hitet akartak verni a hitetlenségbe kábuló, kidőlt ember roncsokba. És megszületet az uj Európa. Ismerjük, mert a levegőjét szív­juk, mert az élete a mai életünknek is sorsa, de ismerjük azért is, mert az életképíelen- sége, tökéletlensége, szörm'szülöttsége és nyomorúsága a mi viharvert és silánnyá nyomorított életünket is nyomorítja. A de­mokrácia, mini európai politika, szólam és üres ige maradt. Kong, mint egy halottas szoba, rémesen rezonál, mint egy sötétbe omlott lelkiismeret. A demokrácia eszmei tisztasága, verete és fénye lekopott a poli­tika márványasztalán, talán a nagy csönge­tésben. talán, mert tökéletlen eljárással ver­ték formába. Egy bizonyos: a maii európai demokrácia nem az a demokrácia, amely a politikai eszmevilágban világító útmutató volt. Az eszme diszkrcditálva és sokszor kompromittálva került bele az életbe, politi­kusok vették ajkukra és fuvolázgatták, hogy csábítsanak és kábítsanak s a iuvolázás me­lódiái között elvesztették a nagy kompozí­ció akkordjait. Politikai cégért és kormá­nyok kortesszólamait csinálták belőle s ha akadna ma valaki, aki föl akarná keresni a politikai eszmevilágnak ezt a szépen szüle­tett és szép fejlődést Ígérő gyermekét, annak tengereket átlépő csizmákat kellene öltenie, mert itt, Európáiban nyomát sem bírná föl­találni. Azok a politikai törekvések, melyek ma demokratikus jelszóval takaróznak, amelye­ket Herriot kongresszusra akar összete­relni s amelyeket közös erőösszefogással akar az európai viszonyok és állapotok talpraállitásának szolgálatába állítani, de­mokratikus színekkel megfestett laza. koncep­ciók, demokratikus'tartalom és életcél nélkül. A adHUOTNf-MfHr Mzotftög vasárnap kezűi neg tevekenpegtt. Prága, április 27. A cseh sajtóiroda jelend: Ma este utazik el Kassára a cseh-szlovák bizottság, amelynek tag­jai Kuenri-Jteersky követség! tanácsos, Dolejs miniszter! tanácsos és Novák Zdenkó ezredes, bogy vasárnap, április 29-én déli 12 órakor Hímnél találkozzanak a magyar bizottsággal és meg­állapítsák. hogy milyen körülmények között történt Sedlacsek cseli-szk>vák határőr embertelen meggyilkoltatása. A budapesti Magyar Hírlap mai számának közlése szerint a határincidens meg­vizsgálására kiküldőnek) vegyes bizottság három magyar tagját is kijelölték. A bizottság vezetője Rndanay Lajos követség! tanácsos lesz. aki a ügymlnís^terinmot fogja képviselni. A bizottság másik tagjává Borsod vármegye alispánját Szerttlmrey Pált fogják kinevezni, míg a bizottság liar- maíilk tagja KöHer nemzeti hadseregbeli ezredes lesz. A két blzotság a 318. magaslaton találkozik. IPearm»w«Sir^ nem wuteaxils Prágába. Budapest, április 21. (Brsdapestl szerkesztőSjégförik teSeforr]elöntése.) A Lldové Novinynek és több más cseh lapnak az a híre hogy Daróván- Géza magyar külügyminiszter tegnap este Inkog- nito Prágába utazott, hogy ott nemcsak a határ incidensről, hanem a jóvátétel! kérdésről Is tár­gyaljon, maint azt előttünk Illetékes helyen ma délben kijelentették, minden alapot nélkülöz. Újabb kiutasítások. Ungvár, április 27. (Saját tudósítónktól.) A meglepető sszerü kiutasítások nagy elkeseredést váltottak ki egész Ruszinszkóban. Az emberek izgatot­tan tárgyalják az eseményeket és az a be­nyomás uralkodik a közhangulaton, hogy a magyarok valóságos túszok, akiket bármi­lyen diplomáciai affér idején ártatlanul bün­tetnek. A ruszinszkói kiutasítottak legna­gyobb száma Beregszászból kerül ki, ahon­nan Szutor József református lelkészt, See- berg Béla dr. és Fehér Lajos dr. ügyvéde­ket, Ditrich bankpénztárost és Fuchs Lajos fakereskedőt utasították ki. Mezőkászony községből Ajtay Józsefet, a Mezőkászonyi Gazdasági Bank főkönyvelőjét vették föl a listára. A munkácsi zsupán ez alkalommal oly előzékeny volt. hogy Ajtaynak külön autóval küldte ki a kiutasitási végzést(!?). Ungvárróí Szőke Andor dr. orvost és Papp Gusztáv dr. orvost, Papp Antal munkácsi egyházmegyei görögkatolikus püspök öccsét utasították ki.- A kiutasítottak valamennyien megföllebbezték a végzést. Mint értesülünk, nagy deputáció készül Ruszinszkó minden részéből Ungvárra, ahol a helyettes kor- mányzó előtt akarják a kiutasítások igazság­talan voltát kimutatni. A kormányzóságon különben kijelentették, hogy további kiuta­sítások nem lesznek. Rimaszombat, április 27. (Saját tudósí­tónk távirata.) Wuttka Ernő volt magyar ál- lamépitészeíi hivatali főnököt ma Rimaszom­batból kiutasították. A kiutasító határozat ér­telmében Wtálkának huszonnégy óra alatt távoznia kell Rimaszombatból. Wuffka Ernő a kiutasító végzés ellen fellebbezést jelen­tett be. Kassa, április 27. (Kassai tudósítónk te- leíonjeleritése.) Keller Imrét, a Kassai Újság szerkesztőjét ma kiutasították. sienes a kiutasításokról Prága, április 27. Értesülésünk szerint több szociáldemokrata képviselő tegnap a szlovenszkói kiutasítások ügyében eljárt több 'illetékes minisztériumban és tanácsko­zott Benes Ede dr. külügyminiszterrel is. Benes előtt rámutattak a kiutasítások igaz­ságtalan és méltánytalan voltára, mivel a kiutasítások egy része a politikától távol álló embert ért, úgy, hogy ezek kiutasítása sem­miesetre sem lehet retorzió Magyarország­gal szemben. Benes — informátorunk szerint — pozitiv Ígéretet nem tett, de kijelentette, hogy a kiutasításoknál nem fognak igazság­talanságok történni és a kiutasítások nagy részét a szociáldemokrata párt kívánságá­hoz képest, fölül fogják vizsgálni. Informátorunk szerint megvan az a re­mény, hogy a kiutasítások tekintélyes ré­szét hatálytalanítani fogják. Magyarország- nem léptet életbe ellenrendszabályokat. Budapest, április 27. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Az egyik tegnap esti budapesti lap nyomán ma vala­mennyi budapesti lap azt közölte, hogy a cseh-szlovák hatóságok minden vonalon be­szüntették a Magyarországgal való vasúti közlekedést Hivatalos helyen kijelentik, hogy a hir ebben a formában nem felel meg a valóságnak. A vasúti forgalom csupán Csány és Hidasnémeti között szünetel. A magyar kormány azon az állásponton van, hogy ellenrendszabályokat nem léptet életbe, mert meg van győződve arról, hogy az ügyet békés utón is el lehet intézni. Az Újság jelenti, hogy a magyar kor­mány kör táv ómban utasította a határőrsé­geket, hogy a Cseh-Szlovákiából érkező vo­natokat akadálytalanul bocsássák át és azo­kat az utasokat az utasokat, akiknek útleve­lük van, ne tartóztassák föl. Jugoszlávia nem szüntette be a vizumadást. Budapest, április 27, (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Azt a prágai hirt, hogy a jugoszláv kormány magyar ál­lampolgárok részére nem láttamoz útlevele­ket, illetékes helyen megcáfolták. A törökök nem lesznek az antant végrehajtó közegei Lausanne, április 27. Montagna olasz delegátus elnöklete alatt ma a gazdasági bizottság ülésezett és a 81. szerző délszaka szt tárgyalta. A szerződéstervezet fölhívja a törököket, hogy a német, osztrák, magyar és bolgár javakat jogokat és érdekeltségeket likvidálja. A török delegátusok kijelentették, hogy semmi kifogásuk sincs a Versailles! szerződés és más szerződések végrehajtása ellen, de arra nem kötelezhetők, hogy az antant végrehajtó közegeinek szerepét ve­gyék át. A kérdést az érdekeltekkel közvet­lenül kell elintézni. A bizottság fölhívta a szakértőket, iiogjr a vonatkozó szakasznak uj szövegét dolgozzák ki. A szovjet képviselője Lantsaiméba érkezett. Lausanne, április 27. Worowsky római orosz ügyvivő ma Lausanneba érkezett, hogy az orosz kormányt a konferencián hivatalo­san képviselje. * Azok a hitek, hogy Csicserin Lausanne­ba utazik, orosz jelentések szerint nem felel­nek meg a. valóságnak. Mivel Oroszországot csak a tengerszoros kérdés tárgyalására hívták meg és mert c kérdés jelenleg nem vitás, az orosz külügyi népbiztos nem vesz részt a konferencián. Ez azonban nem Jelenti azt. hogy Csicserin a tengerszorosokra vo­natkozó konvenciót föltélenül alá fogja Írni, mert ez a kérdés attól függ, hogy a konferen­cia milyen álláspontot foglal el egyéb, az oroszokat is érdeklő kérdésekben. Az antant tehát nem építhet arra a reménységre, hogy a szovjet diplomáciától a lausannei tárgya­lások alkalmával megszabadult, mert nem lehetetlen, hogy Csicserin az utolsó pillanat­ban fog meglepetésszerűen bonyodalmakat fölidézni. Mosni fölött a népszövetség fog dönteni Prága, április 27. A lausannei tárgya­lások eddig nem mutatják annak jelét, hogy a megegyezés könyebb és simább lesz, mint az első konferencia alkalmával. A törökök mereven ragaszkodnak a tráciai határra vonatkozó követelésükhöz és azt kívánják, hogy az antant csapatok már most ürítsék ki Konstantinápolyi. Ez ellen különösen az an­golok foglalnak állást. A keleti béke Achilles sarka a mosuli kérdés állítólag ideiglenesen megoldódott. Sir Horace Rumbold megegye­zett a törökökkel arra. hogy amennyiben egy év alatt a békekötés után Anglia és Török­ország nem tudnának megegyezni az iraki határra, nézve, a népszövetségre bizzák a döntést. A törökök abban bíznak, hogy a moszuli kérdésben Amerika fogja támogatni őket s erre a bizakodásra alapot szolgáltat Chester tengernagy kijelentése. A Chester szerződés közelről érinti Anglia érdekeit, mert ha Törökország szabadon rendelkeznék Moszul fölött, akkor a petroleumforrások is Rockefelleréknck jutnának. Lausanne, április 27. (Saját tudósítónk­tól.) A szövetségesek hajlandók a török ha­dikárpótlásról lemondani. wwr-niiMnnwMai ..................i wixfmnm 10 0 cseh-szl. koronáin fizettek ma, április 27-én: Zürichben(ö°iy916.3375 svájci frankot Budapesten 15 200.— magyar koronát Béesben 211700.— osztrák koronát Berlinben 88 400.— német márkát Mi U. évfolyam 97. (250.) szám. EMl Prága, szombat, 1923 április 28.- jSP ^ JK? Mg - ... . ___ Slftfiaetteí hrmk bel- te külföldön. 7 -35 •Aí’ éSm jáBpr JW MB tfg? ■ pánská-ullce 40. I. Telefon: 30340. Jm m.. M? W JB IVjW ^ - Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova _ JF TwJÍmL M ulloe 18. sil, Telefon 6797. szám tpéP' ~ Söi-Röuyclm: Eirlap, Praha. ­A $zio¥enszból és RoszInszhOI Szöfelhezftt Ellenzéki Póríoh polltthal napilapja Szlovenszkói szerkesztő: ti Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents