Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-28 / 97. (250.) szám
\ Rnszinszhói Plalpr Nemzeti i«áre§sii§. A kongresszus előkészítése és programja. Ungvár, április 27. (Saját tudósítónktól.) A ruszinszkói magyarság egyetemes megmozdulása lesz a munkácsi magyar nemzeti kongresszus. Ruszinszkó különleges helyzete eddig nem engedte meg, hogy a magyarság na- gyobbszabásu, az összes pártok egységes állásfoglalását kifejező gyűlésen nyilvánítsa ki sérelmeit és követelje jogait. A politikai helyzet követelményeinek hatása alatt azonban ez a nap már elérkezett. Május 6-án Munkács lesz a magyarság figyelmének központja. E napon délelőtt tiz órakor fog megnyílni a ruszinszkói magyar nemzeti kongresszus. A kongresszus programját a pártok vezetői már elkészítették. A következő tiz pontból fog állani: 1. A helyi elnök megnyitója. 2. Korláth Endre dr. beszéde. a) Paulik János dr. főtitkár előadása az ipaft és kereskedelmi sérelmekről. b) Jaross Gyula kisgazda-főtitkár előadása a mezőgazdasági sérelmekről. c) Hokky KáToíy keresztényszociális főtitkár előadása a kulturális sérelmekről. d) Esetleges hozzászólások. e) Határozati javaslatok. Prága, április 27. A képviselőház mai ülését teljesen kitöltötték a mentelmi ügyek. Hogy a mentelmi bizottság mily pártatlansággal kezeli ezeket az ügyeket azt legjobban bizonyítja, hogy mig három rendbeli becsületsértés miatt Du- bicky kormánypárti képviselő kiadását nem javasolta, addig Kubis szlovák néppárti képviselőt kiadatni javasolta. Az ülésnek különös pikantériája volt Kubicsek képviselőnek és a pénzügyminiszternek szóharca, amely nem végződött az egész vonalon a pénzügyminiszter győzelmével. Az ülés részletes lefolyása a következő: Tomasek elnök egy órakor nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy Modra- csek képviselő a cseh szociáldemokrata párt hoszpitánsa lett. A napirend első pontja a mentelmi bizottságnak Kubicsek József képviselő kiadatásáról szóló jelentése volt. Madh előadó azt javasolta, hogy a ház adja ki Kubicseket. Kubicsek (pártonkivüli): A pénzügyminiszter nyilatkozataival . foglalkozik. A pénzügyininiszter kijelentései és a Böhé- mia-baiíkban eszközölt felülvizsgálat eredményei között lényeges eltérések vannak. A miniszter azt mondotta, hogy a bank revízióját azért kellett megtartani, mivel a bank állítólagos óriási veszteségeiről ellen3. Árky Ákos beszéde a területi autonómiáról és az őslakosság autonóm pártjáról. 4. Szalay László, a Szlovenszkói Jogpárt kassai elnökének üdvözlő beszéde. a) Tarján Ödön, a Szlovenszkói Jogpárt losonci elnökének előadása a közgazdasági sérelmekről. 5. Nagy Kálmán dr. beszéde. 6. Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzet- gyűlési képviselő az általános politikai helyzetet ismerteti. 7. Egry Ferenc beszéde. 8. Klein Géza dr., a szepesi német párt titkárának németnyelvű beszéde. 9. Esetleges indítványok. 10. R. Vosáry Aladár záróbeszéde. A kongresszus programjának ilyetén összeállítása úgy az egyes pártok, mint az összmagyairság ügyeit és sérelmeit felöleli s alapos tárgyalás alá veszi. Azt hisszük, nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy a ruszinszkói magyarság erre a kongresszusra nagyban készül és reméljük, hogy nemcsak a sorsukat szivükön viselők*, de a félrevonulok és kétkedők is ott lesznek, hogy az egyiivétartozandóság érzetéből erőt és kitartást merítsenek a további küzdelemre. őrizhetetlen hírek terjedtek eh Szónok szerint az állami bankhivatal és a pénzügyminisztérium hamisan játszottak a Bohemia- bank mérlegének kézi harmonikáján. A bankmérleg ugyanis 21 milliós nyereségről számolt be, mely összegben beníoglaltatik az értékpapíralap várható nyeresége is. A revízió viszont 41 millióra becsülte a bank veszteségeit, mig a tényleges veszteség csak 25 millió korona volt. A miniszter titkos tartalékalapokról beszélt, azt azonban elfelejtette megemlíteni, hogy a revízió megállapításai szerint a bank vesztesége 41 millió volt a kétesnek kimutatott tételeken kívül, melyek 22 millióra rúgtak és ingatlanokra vonatkozó és 24 millióra rugó tételeken kívül, melyeket azonnal likvidálni kellett volna. Kétségbevonhatatlan tény, hogy a rendes mérleg összeállításánál az értékpapírok ösz- szegét nem lett volna szabad beállítani nyereségtételnek és a veszteségkimuitaíásnál tekintetbe kellett volna venni a fenti 22 milliós tételt A szónok bejelenti, hogy gondoskodni fog arról, hogy minden képviselő megkapja nyomtatásban a bank mérlegét, amelyből kitűnik, hogy Becska pénzügy- miniszter nem mondott teljesen igazat. A miniszternek nem kellett volna a számokkal dobálódzni és elhallgatni ' oly számokat, melyeket a revízió kimutatott. Ezután Becska ama kijelentésével polemizál, hogy Schei- ner, a bank alelnöke, nem kapott volna bizalmas értesítést a revízió eredményéről. Ha ez igaz, akkor ez csak azt jelenti, hogy Soheiner nem hivatalos, hanem magánúton jutott hozzá és azt magáncélokra is használta fel, mert a mérlegről a bank igazgató tanácsának jelentést nem tett. Kubicsek azzd végzi beszédét, hogy a Bohemia-bank nem az egyetlen, melyet az általános gazdasági válság megrendített. A bank a vizsgálat folyamán számtalan oly dolgot leplezett el, melyek miatt számos más személy ellen is meg kellett volna indítani az eljárást. K r e i b i c h (ném. komm.): Mindenkit nem lehet hűvösre tenni, mert akkor elvesztenék a többséget. Tomasek elnök: Kijelentéséért rendre utasit ja Kreibich képviselőt. Kubicsek: Nyugodtan várja a bírói vizsgálat eredményét. N a j m a n cseh iparospárti: A pénzügy- miniszternek tegnap a költségvetési bizottságban elmondott beszédére kijelenti, hogy a pénzügyminisztérium a cseh iparospárt- nak átvételre ajánlotta föl a Kereskedelmi Bankot. Alig hogy ez történt, a Kereskedelmi Bank tiz százalékra kiegyezett hitelezőivel. A Morva-Sziléziai Bank átvételéről a minisztériumnak tudomása voltB e c s k a pénzügyminiszter: Cáfolja Kubicseknek azt a kijelentését, hogy a mérleget önkényesen állították össze s állításának bizonyítására számadatokat közöl. Naj- man kijelentéseivel szemben föntartja a költségvetési bizottságban közölt állításait. Kubicsek ama kijelentésére, hogy a revízió eredményét Scheínerrel, mint magánszeméllyel közölték, megjegyzi, hogy Sdheiner a Bohemia-bank jogi képviselője volt. (A kommunisták soraiban erre a kijelentésre nagy lárma támadt és a következő kijelentéseket lehetett hallani: Gyalázat! Hallatlan, hogy egy banknak az alelnöke ugyanannak a banknak jogi képviselője is legyen. Elnök folytonosan csenget.) Kubicsek amaz állitá- tása — folytatja Becska —, hogy a revízió eredményét nem közölték az igazgatósági tanáccsal, nem felel meg a valóságnak, mert 1922 február 13-án ez megtörtént azon a tanácskozáson, amelyen jelen volt a bank elnöke, alelnöke, hat igazgatósági és két felügyelőbizottsági tagja. Kubicseknek gondoskodnia kellett volna, hogy erről az ülésről 5 is tudomást szerezzen. Kubicsek: A pénzügyminiszter titkos tartalékalapokról beszélt, ö csak egy és pedig nyilvánosan kezelt alapot ismert és lehetetlennek tartja, hogy a pénzügyminiszter védelmébe vegye az adók ki nem fizetését és a nyereségek eltitkolását. (A cseh nemzeti szocialisták soraiban erre nagy lárma keletkezett.) A szónok ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: A Kubicsek-affér a nemzetgyűlésen ma befejeződött, de a pénzügyi világban még nem. A képviselőház ezután elhatározta Kubicsek kiadatását i Koudelka, a mentelmi bizottság előadója, Kubis József dr. szlovák néppárti képviselő kiadatásáról szóló jelentését terjeszti elő. Kubis dr.-t egy a Slovákban megjelent cikke miatt Brezny zsolnai közjegyző, volt sárosi zsupán kérelmére a pozsonyi törvényszék kérte kiadni. Javasolja, hogy a ház Kubis mentelmi jogát függessze fel. Kubis (szlovák néppárti): Nem akarja megváltoztatni a bizottság javaslatát, csupán megállapítja, hogy a mentelmi bizottságnak van egy határozata, mely szerint minden esetben, amikor képviselőket becsületsértésért kérnek kiadni, a mentelmi jogot fölfüggeszti Buday (szlovák néppárti): De csak az ellenzéki képviselőket adják ki. Kubis: Ennek ellenére a bizottság a mai napirenden szerepelő három becsület- sértési ügyben a kiadatás ellen foglalt állást. Ebben az ellenzék elnyomását látja. (Buday állandóan közbeszól. Elnök folytonosan csenget) A képviselőház elhatározta Kubis kiadatását. Ma eh: Előterjeszti a mentelmi bizottság jelentését Dubicky képviselő mentelmi ügyében, akit a bíróság három becsületsértés miatt kért kiadni. Javasolja, hogy Dubicky mentelmi jogát ne függesszék föl. A képviselőház az előadó jelentése értelmében határozott. Ezután második olvasásban elfogadta a bírósági és gyámi eljárásban kitűzött határidő kiszámításáról, valamint egy csehországi állami birtok eladásáról és a Barcelonában 1921 április 20-án kötött nemzetközi tranzitóforgalmi szerződés ratifikálására vonatkozó javaslatot. A kamara ezután elutasította Luschka német keresztényszocialista képviselő interpellációjának sürgősségét, amelyet a háború előtti adósságok kamatainak kifizetéséről terjesztett elő. "Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés május 3-án lesz. A cseh agrárius párt térvesztése. Morvaország keleti részében, amint a Venkov is beismerni kénytelen, számos község lakossága, amely eddig a cseh agrárius párthoz tartozott, külön földmives pártba tömörül így Trebitschben „Samostatna Domovina“ címen uj földmivespárti Lap is alakult. Az uj párt érintkezést keres a hasonló csoportokkal és működését állítólag ki akarja terjeszteni a cse’h-szlovák köztársaság egész területére. A cseh néppárt memorandumban foglalja össze sérelmeit. A cseh néppárt képviselőinek klubja tegnap ülést tartott, amelyen Roud- nicky és Myslivec képviselők a párt csehországi végrehajtóbizottságának hétfői üléséről tettek jelentést. Elhatározták, hogy a párt sérelmeit okmányokkal alátámasztva memorandumba foglalják és az illetékes hatóságokhoz nyutják be további tárgyalás céljából. Mivel a kormány egynémely adóhivatalt meg akar szüntetni, a párt ezzel a kérdéssel is foglalkozott és állást foglalt a kormány terve ellen. nem jött Ekkor ketté váltak az útjaik, de nem azért, mintha megkülönböztek volna egymás között. Csak állásfoglalásuk nem egyezett. Kossuth ugyanis a koronázás után sem ismerte el Ferenc Józsefet magyar királynak s eme felfogásnak megfelelőieg nem is jött vissza többé az országba. Ellenben azt hirdette, hogy akik az emigrációból hazajönnek s pláne mandátumot vállalnak a képviseíőházban — mint akkoriban tették sokan —, azok már e tényükkel elismerték a kiegyezést törvényszerűnek, melynek megváltoztatására csak törvényes eszközökkel szabad törekedniük. Irányi így cselekedett s nyíltan hirdette ebbeLi meggyőződését. A parlamentben megalakult szélső függetlenségi párt nagyrésze azonban nem így vélekedett. Ezek között voltak forradalmi elemek is. Nem hirdették nyíltan ebben meggyőződésüket, de nem is tagadták s minden határozatukban nyitva hagyták a hátulsó ajtót. Irányi ezért nem lépett be a pártba sok ideig. Kívül maradt néhány hívével, Almássy Sándorral, Csanády Sándorral s másokkal, de programjának főpontját neki is az 1.848-iki alkotmány s az ország fiiggetlensége dkotta. Eljött azonban az idő. mikor a függetlenségi pártnak ebben a kérdésben szint kellett vallania. Az 1884-iki választások alkalmával sok fiatalabb képviselő jutott be a párt programjával a képviselőházba; ezek Ugrón Gábor vezérlete alatt azt hirdették, hogy alkotmányos országban csak oly partnak van a parlamentben helye, mely kor- máiiyképes és ehhez képest oly elveket hirdet, melyek megvalósíthatók- Sürgették tehát a programnak olyszerii megváltoztatását, amely Irányi felfogásának megfelel Az öregek sokáig makacsul ellenállottak. A \iIrányi Dániel. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Hoifcsy Pál Sajátságos időbeli egybeeséseket hoz létre néha a sors szeszélye. Shakespeare és Cervantes ugyanabban a korban élnek, haláluk éve össze rs esik; azontúl pedig évszázadok alatt nem szül hozzájuk hasonló költőt földi anya. Rafael és Michelangelo ugyanannak a kornak fiai, ismerik egymást, egyideig közös városban élnek, szemlélik egymás alkotásait és se előttük, se utánuk nincs művész, aki leszorítaná őket az első helyről. Valami hasonló egybeesés állapítható meg nálunk száz esztendő előtt. Petőfi 1822 december 31-én születik s utána három héttel napvilágot lát Madách Imre. Mint kisebb bolygó a messzevüágitó napok mellett Kerényi Frigyes 1822 január elsején jön a világra. És az idén ünnepli felsővidéki tót népünk is legnagyobb költőijének, Szladlm- vicsnak centennáriumát. Ebben a költőket termelő időben született egy túlságosan is komoly és az életet prózai kötelességtudással tekintő férfiú, Irányi Dániel. 1822 február 24-ikén jött világra Toporcon, azon a drága széped földön, mely a tudósokat és tanárokat szállította ezrével az utolsó évszázadok alatt a magyarságnak. Atyja evangélikus lelkész volt a faluban, mely a Görgey-csal adu ' képezte birtokát s amely családnak ottani kastélyában akkor egy négy-esztendős fiúcska, Artúr, játszadozott, aki sokat fogja személyével foglalkoztatni a világot, akinek jellemét különbözőképp fogják megítélni a kortársai, de akinek katonai lángcsz^ felöl osztatlanul magasztaló lesz a vélemény. Irányi Dániel korán végezte el iskoláit; húsz éves korában már letette az ügyvédi vizsgát s Pesten nyitott irodát. írogatott különböző ujságíapokba, de nem ez keltette fel személye iránt —■ vagy legalább is nem főképpen ez — a közfigyelmet. Az akkori nemes vágású szabadelvű felfogásnak leit leglelkesebb támogatója, ennek szolgálta ügyét oly őszinte odaadással, oly megalkuvást nem ismerő következetességgel s egyszersmind oly önzetlenséggel is, hogy csakhamar az akkori Pest egyik legtiszteltebb alakja lett. Résztvett az úgynevezett márciusi ifjúság minden mozgalmaiban. Nem tartozott a folyton deklamálni szerető szélsők közé, akiket ily időkben mindig legmagasabbra szokott emelni a népszerűség, de személye oly tiszteletet parancsoló volt már ezekben az ifjúi éveiben is, hogy nagyon sok elhatározó pillanatban övé volt a döntő szó. Különösen Kossuth Lajos becsülte nagyra az ö hajlithatatlan, becsületes jellemét, Mikor 1848-ban kiírták a választásokat s Pesten a belvárosi és a lipótvárosi kerület egyszerre ajánlotta fel neki a mandátumot. ugv fogadta el a jelöltséget, hogy mindkét helyen vele együtt Irányit is jelölik. Amelyik kerületben előbb kezdik meg a választást, ott öt, Kossuthot, proklamálják aztán egyhangúlag megválasztott képviselővé, a másik kerületben pedig Irányit. így is ment végbe a választás. Irány; azok közé a krisztus lati ember- szerető férfiak közé tartozott, akik irtóznak minden csöppnyi kiöntött vértől. Testvér- bátyja karddal 1. ;:éí>on küzdötte végig a függetlenségi harcot s az elsők egyike volt, akik felhágtak az ostromolt budai vár bástyafokára* ö maga végigszolgálta a háborút nehéz, odaadó és sok fáradságot igénylő munkával — de fegyver nélkül Kormány- biztosi megbízatást vállalt előbb a Schlick ellen operáló seregnél, később pedig a Buda várát ostromló csapató len ál- Humánus, emberszerető felfogása ebben az időben sok családot mentett meg a nagyobb veszedelemtől, sőt a tönkremenetelől is. Még 1868- ban is sokan volak a fővárosban olyanok, akik hálatelt szívvel köszönték neki akkori emberségét. A függetlenségi harc lezajlása után kocsisnak öltözve Morvaországon keresztül menekült külföldre s Párisban telepedett meg. Eleinte nagy nélkülözések között folyt élete. Cikkeket próbálgatott imi az ottani lapoknak, de ez csak keveset hozott s csak addig; mig a lezajlott magyar forradalom érdekelte a közönséget. Legfőképp annak eseményeiről írogatott reminiszcenciákat. Később azután örvendetes fordulat állott elő ■életében. Parisba jött lakni a gróf Teleki és a Ger.ando család. Ez utóbbi Franciaországból vándorolt be hozzánk a múlt század első felében, összeházasodott a Telekiekkel, birtokot vásárolt Erdélyben s nyelvben is, érzésben is teljesen elmagyarosodott. Mikor az osztrák durvaság brutális módon üldözte a fenkölt lelkületű gróf Teleki Blankát, ennek hozzátartozói s a rokon Gerandoék is kiköltöztek Franciaországba. Az ö családinknál lett Irányi Dániel nevelő. Ideális pedagógus vök. Nemcsak a tudományokra tanította növendékeit, hanem jellemükre is hatott a saját nemes lelkének példájával E család kebelében szabadon szolgálhatta s szolgálta is hazája ügyét Kossuthnak legbizalmasabb munkatársa volt az egész emigráció alatt, a legdiszkrétebb ügyek elintézését reá szokta volt bízni. Ez egész tartott ierv. rninr csak Iránví haza Öf tiiciticilfli csel a CÍM. A „pártatlan" többség*, — Kubicsek ás Becska szóharca. — Egy heti szünet a Szombat, április 28. ^
