Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-26 / 95. (248.) szám
Áprilisi fagy. (fi.) Prága, április 25. Heteken keresztül türelmetlen figyelemmel kisértük azokat a nyilatkozatokat, cselekedeteket és eseményeket, amelyek arra engedtek következtetni, hogy szorgos kezek itten is, a határon túl is, serényen szövögetik a cseh-szlovák köztársaság és a magyar királyság békés, jószomszédi viszonyának szálait. De csakhamar keserves kiábrándulás lett a részünk. Az áprilisi fagy elhervasztotta a békességet hirdető fehér hóvirágokat és Prágából is, Budapestről is oly hideg szelek süvítenek felénk, hogy önkéntelenül is össza- rázkődunk miattuk. Abaujban megöltek egy Szedlácsek nevű pénzügyőri őrmestert. Az emberi életnek megfizethetetlen az értéke és ezért nem találunk szavakat, hogy méltóképpen megbélyegezzük azt, aki a szerencsétlen ember életét kioltotta. De ki a gyilkos, kit hívjunk tetemre? Ki tartozik felelősséggel a véres eseményért? A prágai Hradzsinban azt mondják, hogy Szedlácseket és megmenekült társát cseh-szlovák területen támadták meg magyar katonák, a budai Várban az a véleménj7, hogy a cseh-szlovák pénzügyőrök voltak a támadók. Ez a perdöntő kérdés. Mert, ha valóban igaz volna, hogy az áldozatot magyar katonák támadták meg cseh-szlovák területen, úgy kézenfekvő a magyar állam közegeinek felelőssége. Ha ellenben Szedlácse\» •j*>It a támadó, úgy ellenfelei önvédelemből cselekedtek. Jogos önvédelem esetében pedig a világ minden civilizált államának büntetőtörvénye kizárja a tettes felelősségét. Világos azonban, hogy ezt a vitás kérdést egyoldalú eljárással nem lehet tisztázni. Mert sem a magyar kormány, sem a csehszlovák kormány egyoldalú vizsgálata nem nyugtatná meg jogi érzésünket. Igen helyesen cselekedett tehát a magyar kormány akkor, amikor egy, a két állam közegeiből összeállított vegyes, illetőleg egy nemzetközi szakértőkből álló választott bizottság kiküldését javasolta, őszinte örömünkre szolgál, hogy a cseh-szlovák kormány hosszas habozás után hozzájárult a vegyes bizottság kiküldéséhez. A vitás ügyben az utolsó szót tehát ez az elfogulatlan bizottság fogja kimondani. Eddig egészen logikus a dolog. Most jön azonban az, amit megérteni nem tudunk. Nem tudjuk megérteni, hogy miért kell akkor, amikor mindkét fél békésen akarja eldönteni a kínos vitat, a döntés meghozataláig olyan rendszabályokat föntartani, amelyek talán ártanak annak az államnak is, amely ellen alkalmazzák őket, de bizonyosan nem használnak annak a másiknak sem, amely azokat igénybe veszi. A határzár bizonyosan nagyon kellemetlenül érintette azokat az egyeseket, akik látogatóba, vagy üzletek kötése céljából igyekeztek a cseh-szlovák köztársaságba, de nagyon is kérdéses, hogy ez a tiiszurás megéri-e a nagy kockázatot, amely nyomában rázúdul a cseh-szlovák gazdasági életre. Ugyanilyen íüszurás a magyar állampolgársággal biró birtokosok, mérnökök és tisztviselők kiutasítása. Vándortarisznyával a hátukon, újból hajléktalanná vált emberek indulnak neki a határnak, de ezzel a lépéssel ismét csak megszaporitják azoknak az elégedetleneknek számát, akik önként érthető lelki okokból odaát nem a megbékélést, hanem a gyülölséget fogják hirdetni. A kétséges nyereség tehát nem áll arányban a kétségtelen veszteséggel. Benes valahol — ha jól emlékszünk a demokrácia és diplomácia viszonyáról tartott előadásában — azt mondotta, hogy a demokrácia uralma megszünteti a presztízs politikáját. Azt a politikát, amely az állam tekintélyének aranysujtásos lovastiszti egyenruhájában veszélyekkel telies bravúrral ugrat át árkon és bokron. Erről a politikáról állapította meg igen helyesen a cseh-szlovák külügyminiszter, hogy ellenkezik a demokráciával, az egyszerű zubbonyos emberek tömegpolitikájával. Ámde kérdezzük: a politikának melyik típusát választotta Benes, amikor elégtételt kért, még mielőtt a vegyes bizottság döntését meghozhatta volna? Lova- gias elégtételt követel, még mielőtt a becsü- letbiróság megállapította volna, hogy az ellenfél tartozik-e elégtételt adni. Kanosszát akar vele járatni, térdre akarja kényszeríteni mindenáron, tekintet nélkül arra, hogy ellenfele vétkes-e, vagy sem. Úgy hisszük, hogy Benes ezzel az érthetetlen követelésével — kakasszó előtt vájjon már hányadszor? — ismét megtagadta a demokratikus módszereket. A jogi és társadalmi elveken túl még mindig nyitva marad az a kérdés, hogy cél- szerti-e, amit a pénteki minisztertanács elhatározott. Az állam legfőbb vezetői a világ előtt nemrégiben ismét kitűzték azt a célt, hogy Magyarországgal békés, jószomszédi viszonyt kell teremteni. A most foganatosított rendszabályok azonban nem e célkarika felé vezetnek. Ezért oly nagy a csalódásunk, azért borzougunk össz-e oly fázósan az áprilisi szél hűvös lehelletétől. Teljes érivel iolfift a biaíosilás. | A vegyes bizottság összeállítása Budapest, április 25. (Budapesti szerkesz- j tőségünk távirati jelentése.) A cseh-szlo- J vák—magyar incidens diplomáciai részében i bizonyos nyugalom következett be. A ma- gyár kormány várakozó álláspontra helyez- j kedlk és igy az ügy békés elintézésének kul- } csa a cseh-szlovák kormány kezében van. A' vegyes bizottság egy magyar és egy cseh képviselőből fog állani, elnöke pedig semleges politikus lesz. A személyeket még nem állapították meg, valamint ismeretlen az is. hogy a bizottság mikor fog összeülni. Ala>- gyar részről elrendelték, hogy a miskolci ál- Iamrendőrscg körletébe tartozó határszakaszon cseh-szlovák útlevéllel rendelkező utasokat ne bocsássanak át a magyar területre. Pozsony, április 25. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Jelentettem tegnap, hogy a pozsonyi rendőrigazgatóság hat magyar állampolgárnak — közöüük Szappanos Lajosnak — kikézbesi- tette a kiutasító végzést A kiutasítottak három napon belül ielebbezhetnek a teljhatalmú miniszterhez és annak határozatáig Pozsonyban maradhatnak. A minisztérium illetékes osztályán úgy informáltak, hogy a további kiutasítások mindaddig folytatódnak, amíg Magyarország a kellő elégtételt meg nem adja. Beavatottak szerint mintegy ötven olyan magyar áihmpo’gőr kiutasítása van tervbe véve, akiknek eddig tartózkodási engedélyük volt. Ezek között vannak nagyiparosok, bankigazgatók és földbirtokosok is. A kiutasítások elbírálásánál elsősorban az illető politikai megbízhatóságát veszik figyelembe. Úgy hírlik, hogy Nagy Gyula volt kommunista képviselőt, akit nemrégiben megfosztottak a mandátumától, szintén kiutasítják. Komáromban öt személyt és pedig egy nagybirtokost, egy bankigazgatót, egy le’kászt és két kereskedőt utasítottak ki. Kiutasító végzést kézbesítettek Jakaíics dunaszé.'dákefyi tanítónak, valamint egy gazdatisztnek is. Megvonták a tartózkodási engedélyt Bethlen gróftól, aki a csallóközi Felbáron tartózkodott Kassáról is kiutasítások hire érkezik. így kiutasították Szepesi Miksa dr.-t a Kassai Napló főszerkesztőjét, Vörös P. Fü’öp domonkosrendi perjelt, Surányi Lajos volt kommunista képviselőt, akit — mint ismeretes — egy esztendővel ezelőtt megfosztottak a mandátumától, valamint Protivinszky Károly volt városi tisztviselőt. Ezek a kiutasítottak felebbezni fognak a teljhatalmú minisztériumhoz. A minisztérium határozatának meghozataláig Kassán szabad marádniok. (Kassai jelentés szerint még a kiutasítottak kozott vannak: Oláh Zoltán dr., a Fogyasztási Szövetkezet üzletvezetője, volt városi hivatalnok, Kaufmann Benő és Bohsr Frigyes biztositóin’ézeti tisztviselők, Bauer Lajos órás. Ugyancsak Kassáról vett értesülés szerint Molnár Miklóst, Kassa városnak a Károlyi-rezsim idejében volt főispán-kormánybiztosát, a kassai szociáldemokrata párt vezérét is kiutasították. Ez utóbbi hir még megerősítésre szorul. Kassai tudósítónk a késő esti órákban telefonon arról értesít, hogy a kassai kiutasítottak száma hárommal növekedett. A rend- örigazgatóság ma közölte Szabó Jenő biztosítóintézeti tisztviselővel, Lacza János káplánnal és Böhm Alfréd volt álíamvasuíi tisztviselővel, akik mind magyar állampolgárok, hogy ki vannak utasítva. Ma délelőtt Rmnan János dr. nagyzsu- pánnűl Kassa város polgárságának küldöttsége járt, amely arra kérte, hogy interveniáljon a kiutasítottak érdekében. Ruman kijelentette, hogy a kiutasítások elbírálása kizáróan a pozsonyi minisztérium hatáskörébe tartozik és nincs módja arra befolyást gyakorolni. Délután a városi polgárság két küldöttséget menesztett Kiima dr. rendőrigazga- tőhoz, akit a kiutasítások megsemmisitésére kértek. A rendőrigazgaíó azt válaszolta, hogy ő, mint a minisztérium végrehajtó közege, eíekintefben semmit sem tehet. A városban óriási izgalom uralkodik. Sa j íohangok a r epresszáüákről A Prager Tagblatt vezető helyen foglalkozik a cseh-szlovák kormány megtorló rendszabályaival és a többi közölt ezeket iirja: “A háború előtti időben, amelyet anélkül, hogy dicsőíteni akarnók, mégis oly korszaknak tartunk, amelyből a háborn utáni diplomaták sokat tanulhatnának, csak oly esetben alkalmaztak represszáliá- kat más államok ellen, amikor a konfliktus elintézésére minden békés eszköz eredménytelennek ■bizonyult. Mert represzáliákat, mint nem barátságos magatartás ellen irányuló nem barátságos visszahatást, abban a korszakban, amikor a háború még a világot megrázó és minden diplo- mácfíü eszközzel megakadályozandó esemény volt, annak kezdete gyanánt fogták föl. A mi korunk, amely csupa demokráciából már nem pirul el, kevésbé érzékeny és az acélfürdő nyilvánvalóan vastag bőrrel vonta be a diplomatákat. így magyarázható, hogy represszáliák és retorziók a. nemzetközi jog első eszközei lettek, amellyekkel kezdetét veszi az államok között való vita. Köztársaságunk fönnállása óta a represszáliák normális berendezéssé váltak . . . Mostanában két fronton viselünk reprcsszáliaháborut ... A represszáliák alkalmazása olyan rendszabály, amelyet azért, mivel súlyos egyenetlenséget idéz elő az államok között és mert, mi éppen olyan fontos, mélyen nyúl bele az általunk érintett egyének, magánéletébe, csak akkor határoznak el, ha az- a meggyőződés mutatkozik, hogy csak ez a rendkívül mód vezethet korrektúrára. De nem látszik helyes dolognak, ha előbb határozzák el a represz- száliákat és csak azután indítanak egyezségi konferenciákat. A represszáliák alkalmazása gyengébb fél ellenében is kétoldalú fegyver és nem vezet a megbékü!éshez.“ A Lidové Noviny nincsen megelégedve azzal, hogy Pozsonyban a magyar állampolgkrokafc nem utasítják ki olyan mértékben, amint azt Prágában elhatározták. Követeli, hogy ebből az alkalomból a kormány kényszerise ki, hogy a po- zsonyligetujfalvi vámvizsgálat módszere megváltozzék. A L. N. pozsonyi levelezőjének ugyanis szemet szúrt az, hogy Ligeüíjfalván magyar tisztek és katonák látták el a vám- és inéi vél vizsgálatot. Több helyen beszüntették a személyforgalmat. Kassa, április 25. A cseh sajtóiroda jelenti: A kassai vasúti igazgatóság az alábbi hirdetményt tette közzé: A mai napon a határforgalmat Magyarországgal megszüntették. Az 535. számú vonatot, amely már útban volt, Aísókéked állomásról visszarendelték. Ennek az intézkedésnek oka az, hogy a vasúti kocsikat Magyarországon szándékosan megrongálták és gyalázó fölirásokkal látták el. A magyar közegek vasúti személyzetünkkel szemben gorombán viselkednek. Komárom, április 25. Komárom és Ujkomárom állomások között a 3513—3516. és 3515—3520. számú személyszállító vonatpárt április 25-töl kezdve további intézkedésig cseh-szlovák részről ! nem veszik, illetőleg nem adják át, mert < azok két nap óta üresen közlekednek. 45ll4smsmn«l«ECil»4kl«olff«rtL v Budapest, április 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A magyar kormány ma délelőtt hivatalos jelentést adott ki, amelyben ismerteti a határincidensekkel kapcsolatban megtett intézkedéseit. A vegyes bizottság ösz- szeülésének időpontjáról most tárgyad a prágai magyar királyi követ a cseh-szlovák külügyminisztériummal. Arra vonatkozóan, hogy a bizottság mikor kezdi meg működését és kik lesznek a tagjai, eddig semmiféle megállapodás nem történt. Ma délelőtt Budapesten olyan hirek terjedtek el, sőt a parlament folyosóin is beszéltek róla, hogy a magyar kormány élet- be’éptette a megtorló intézkedéseket, elzárta a határt és a dunai hajókon érkező és csehszlovák útlevéllel rendelkező utasoknak nem engedte meg az ország területére való belépést. Hivatalos helyen előttem ezt a hirt megcáfolták. A leghatározottabban kijelentették, hogy a magyar kormány ezideig semmiféle megtorló intézkedéseket nem léptetett életbe. Hiábavaló kísérlet a szocialista pártok ellentéteinek áthidalására. A szocialista egyesülés pártja (Vrbensky-Brodecky-páríí a parlament szocialista pártjait együttes értekezletre hívta meg, amelyen a szocialisták közös követeléseit kellett volna megbeszélni A cseh szociáldemokraták és a nemzeti szocialisták a meghívást visszautasították. Erre a Vrbensky-csoport újabb átiratot küldött klubjuknak, amelyben értesíti őket. hogy a visszautasítás ellenére is újból összehívja az értekezletet. A cseh kormánylapok véleménye szerint azonban ez a kísérlet is eredménytelen lesz. 10© cseii-sil Koronáin fizettek ma, április 25-én: Zürichben(Xoi:)16.36 svájci frankot Budapesten 14 900.— magyar koronát Bécsben 212200.— osztrák koronát Berlinben 89200.— német márkát W jé? évfolyam 95. (248.) szám. Ér Prága, csütörtök, 1923 április 26. X Szlovenszkól és Roszlnszhö! Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: t> Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. Ujahb kiutasítások Kassán.
