Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-26 / 95. (248.) szám

Áprilisi fagy. (fi.) Prága, április 25. Heteken keresztül türelmetlen figyelem­mel kisértük azokat a nyilatkozatokat, csele­kedeteket és eseményeket, amelyek arra en­gedtek következtetni, hogy szorgos kezek itten is, a határon túl is, serényen szövögetik a cseh-szlovák köztársaság és a magyar ki­rályság békés, jószomszédi viszonyának szá­lait. De csakhamar keserves kiábrándulás lett a részünk. Az áprilisi fagy elhervasztotta a békességet hirdető fehér hóvirágokat és Prá­gából is, Budapestről is oly hideg szelek sü­vítenek felénk, hogy önkéntelenül is össza- rázkődunk miattuk. Abaujban megöltek egy Szedlácsek nevű pénzügyőri őrmestert. Az emberi életnek megfizethetetlen az értéke és ezért nem ta­lálunk szavakat, hogy méltóképpen megbé­lyegezzük azt, aki a szerencsétlen ember éle­tét kioltotta. De ki a gyilkos, kit hívjunk te­temre? Ki tartozik felelősséggel a véres ese­ményért? A prágai Hradzsinban azt mond­ják, hogy Szedlácseket és megmenekült tár­sát cseh-szlovák területen támadták meg ma­gyar katonák, a budai Várban az a véleménj7, hogy a cseh-szlovák pénzügyőrök voltak a támadók. Ez a perdöntő kérdés. Mert, ha va­lóban igaz volna, hogy az áldozatot magyar katonák támadták meg cseh-szlovák terüle­ten, úgy kézenfekvő a magyar állam közegei­nek felelőssége. Ha ellenben Szedlácse\» •j*>It a támadó, úgy ellenfelei önvédelemből csele­kedtek. Jogos önvédelem esetében pedig a világ minden civilizált államának büntetőtör­vénye kizárja a tettes felelősségét. Világos azonban, hogy ezt a vitás kér­dést egyoldalú eljárással nem lehet tisztázni. Mert sem a magyar kormány, sem a cseh­szlovák kormány egyoldalú vizsgálata nem nyugtatná meg jogi érzésünket. Igen helye­sen cselekedett tehát a magyar kormány akkor, amikor egy, a két állam közegeiből összeállított vegyes, illetőleg egy nemzet­közi szakértőkből álló választott bizottság kiküldését javasolta, őszinte örömünkre szol­gál, hogy a cseh-szlovák kormány hosszas habozás után hozzájárult a vegyes bizottság kiküldéséhez. A vitás ügyben az utolsó szót tehát ez az elfogulatlan bizottság fogja ki­mondani. Eddig egészen logikus a dolog. Most jön azonban az, amit megérteni nem tudunk. Nem tudjuk megérteni, hogy miért kell akkor, amikor mindkét fél békésen akarja eldönteni a kínos vitat, a döntés meghozataláig olyan rendszabályokat föntartani, amelyek talán ártanak annak az államnak is, amely ellen alkalmazzák őket, de bizonyosan nem hasz­nálnak annak a másiknak sem, amely azokat igénybe veszi. A határzár bizonyosan nagyon kellemetlenül érintette azokat az egyeseket, akik látogatóba, vagy üzletek kötése céljából igyekeztek a cseh-szlovák köztársaságba, de nagyon is kérdéses, hogy ez a tiiszurás meg­éri-e a nagy kockázatot, amely nyomában rázúdul a cseh-szlovák gazdasági életre. Ugyanilyen íüszurás a magyar állampolgár­sággal biró birtokosok, mérnökök és tisztvi­selők kiutasítása. Vándortarisznyával a hátu­kon, újból hajléktalanná vált emberek indul­nak neki a határnak, de ezzel a lépéssel is­mét csak megszaporitják azoknak az elége­detleneknek számát, akik önként érthető lelki okokból odaát nem a megbékélést, hanem a gyülölséget fogják hirdetni. A kétséges nye­reség tehát nem áll arányban a kétségtelen veszteséggel. Benes valahol — ha jól emlékszünk a demokrácia és diplomácia viszonyáról tartott előadásában — azt mondotta, hogy a de­mokrácia uralma megszünteti a presztízs politikáját. Azt a politikát, amely az állam te­kintélyének aranysujtásos lovastiszti egyen­ruhájában veszélyekkel telies bravúrral ug­rat át árkon és bokron. Erről a politikáról állapította meg igen helyesen a cseh-szlovák külügyminiszter, hogy ellenkezik a demokrá­ciával, az egyszerű zubbonyos emberek tö­megpolitikájával. Ámde kérdezzük: a politi­kának melyik típusát választotta Benes, ami­kor elégtételt kért, még mielőtt a vegyes bi­zottság döntését meghozhatta volna? Lova- gias elégtételt követel, még mielőtt a becsü- letbiróság megállapította volna, hogy az el­lenfél tartozik-e elégtételt adni. Kanosszát akar vele járatni, térdre akarja kényszeríteni mindenáron, tekintet nélkül arra, hogy ellen­fele vétkes-e, vagy sem. Úgy hisszük, hogy Benes ezzel az érthetetlen követelésével — kakasszó előtt vájjon már hányadszor? — is­mét megtagadta a demokratikus módszereket. A jogi és társadalmi elveken túl még mindig nyitva marad az a kérdés, hogy cél- szerti-e, amit a pénteki minisztertanács elha­tározott. Az állam legfőbb vezetői a világ előtt nemrégiben ismét kitűzték azt a célt, hogy Magyarországgal békés, jószomszédi viszonyt kell teremteni. A most foganatosított rendszabályok azonban nem e célkarika felé vezetnek. Ezért oly nagy a csalódásunk, azért borzougunk össz-e oly fázósan az ápri­lisi szél hűvös lehelletétől. Teljes érivel iolfift a biaíosilás. | A vegyes bizottság összeállítása Budapest, április 25. (Budapesti szerkesz- j tőségünk távirati jelentése.) A cseh-szlo- J vák—magyar incidens diplomáciai részében i bizonyos nyugalom következett be. A ma- gyár kormány várakozó álláspontra helyez- j kedlk és igy az ügy békés elintézésének kul- } csa a cseh-szlovák kormány kezében van. A' vegyes bizottság egy magyar és egy cseh képviselőből fog állani, elnöke pedig semle­ges politikus lesz. A személyeket még nem állapították meg, valamint ismeretlen az is. hogy a bizottság mikor fog összeülni. Ala>- gyar részről elrendelték, hogy a miskolci ál- Iamrendőrscg körletébe tartozó határszaka­szon cseh-szlovák útlevéllel rendelkező uta­sokat ne bocsássanak át a magyar területre. Pozsony, április 25. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Jelentettem tegnap, hogy a pozsonyi rendőr­igazgatóság hat magyar állampolgárnak — közöüük Szappanos Lajosnak — kikézbesi- tette a kiutasító végzést A kiutasítottak három napon belül ielebbezhetnek a teljhatalmú miniszterhez és annak határozatáig Pozsonyban maradhatnak. A minisztérium illetékes osztályán úgy informáltak, hogy a további kiutasítások mindaddig folytatódnak, amíg Magyarország a kellő elégtételt meg nem adja. Beavatot­tak szerint mintegy ötven olyan magyar áihmpo’gőr kiutasítása van tervbe véve, akik­nek eddig tartózkodási engedélyük volt. Ezek között vannak nagyiparosok, bankigazga­tók és földbirtokosok is. A kiutasítások elbírálásánál elsősorban az illető politikai meg­bízhatóságát veszik figyelembe. Úgy hírlik, hogy Nagy Gyula volt kommunista képviselőt, akit nemrégiben meg­fosztottak a mandátumától, szintén kiutasítják. Komáromban öt személyt és pedig egy nagybirtokost, egy bankigazgatót, egy le’kászt és két kereskedőt utasítottak ki. Kiuta­sító végzést kézbesítettek Jakaíics dunaszé.'dákefyi tanítónak, valamint egy gazdatiszt­nek is. Megvonták a tartózkodási engedélyt Bethlen gróftól, aki a csallóközi Felbáron tartózkodott Kassáról is kiutasítások hire érkezik. így kiutasították Szepesi Miksa dr.-t a Kassai Napló főszerkesztőjét, Vörös P. Fü’öp domonkosrendi perjelt, Surányi Lajos volt kommunista képviselőt, akit — mint ismeretes — egy esztendővel ezelőtt meg­fosztottak a mandátumától, valamint Protivinszky Károly volt városi tisztviselőt. Ezek a kiutasítottak felebbezni fognak a teljhatalmú minisztériumhoz. A minisztérium határo­zatának meghozataláig Kassán szabad marádniok. (Kassai jelentés szerint még a kiutasítottak kozott vannak: Oláh Zoltán dr., a Fogyasz­tási Szövetkezet üzletvezetője, volt városi hivatalnok, Kaufmann Benő és Bohsr Frigyes biztositóin’ézeti tisztviselők, Bauer Lajos órás. Ugyancsak Kassáról vett értesülés szerint Molnár Miklóst, Kassa városnak a Károlyi-rezsim idejében volt főispán-kormánybiztosát, a kassai szociáldemokrata párt vezérét is kiutasították. Ez utóbbi hir még megerősítésre szorul. Kassai tudósítónk a késő esti órákban telefonon arról értesít, hogy a kassai kiutasí­tottak száma hárommal növekedett. A rend- örigazgatóság ma közölte Szabó Jenő bizto­sítóintézeti tisztviselővel, Lacza János káp­lánnal és Böhm Alfréd volt álíamvasuíi tiszt­viselővel, akik mind magyar állampolgárok, hogy ki vannak utasítva. Ma délelőtt Rmnan János dr. nagyzsu- pánnűl Kassa város polgárságának küldött­sége járt, amely arra kérte, hogy interve­niáljon a kiutasítottak érdekében. Ruman ki­jelentette, hogy a kiutasítások elbírálása ki­záróan a pozsonyi minisztérium hatáskörébe tartozik és nincs módja arra befolyást gya­korolni. Délután a városi polgárság két kül­döttséget menesztett Kiima dr. rendőrigazga- tőhoz, akit a kiutasítások megsemmisitésére kértek. A rendőrigazgaíó azt válaszolta, hogy ő, mint a minisztérium végrehajtó közege, eíekintefben semmit sem tehet. A városban óriási izgalom uralkodik. Sa j íohangok a r epresszáüákről A Prager Tagblatt vezető helyen foglalkozik a cseh-szlovák kormány megtorló rendszabá­lyaival és a többi közölt ezeket iirja: “A háború előtti időben, amelyet anélkül, hogy dicsőíteni akarnók, mégis oly korszaknak tartunk, amely­ből a háborn utáni diplomaták sokat tanulhatná­nak, csak oly esetben alkalmaztak represszáliá- kat más államok ellen, amikor a konfliktus elinté­zésére minden békés eszköz eredménytelennek ■bizonyult. Mert represzáliákat, mint nem barát­ságos magatartás ellen irányuló nem barátságos visszahatást, abban a korszakban, amikor a há­ború még a világot megrázó és minden diplo- mácfíü eszközzel megakadályozandó esemény volt, annak kezdete gyanánt fogták föl. A mi ko­runk, amely csupa demokráciából már nem pirul el, kevésbé érzékeny és az acélfürdő nyilvánva­lóan vastag bőrrel vonta be a diplomatákat. így magyarázható, hogy represszáliák és retorziók a. nemzetközi jog első eszközei lettek, amellyekkel kezdetét veszi az államok között való vita. Köz­társaságunk fönnállása óta a represszáliák nor­mális berendezéssé váltak . . . Mostanában két fronton viselünk reprcsszáliaháborut ... A rep­resszáliák alkalmazása olyan rendszabály, ame­lyet azért, mivel súlyos egyenetlenséget idéz elő az államok között és mert, mi éppen olyan fon­tos, mélyen nyúl bele az általunk érintett egyének, magánéletébe, csak akkor határoznak el, ha az- a meggyőződés mutatkozik, hogy csak ez a rend­kívül mód vezethet korrektúrára. De nem látszik helyes dolognak, ha előbb határozzák el a represz- száliákat és csak azután indítanak egyezségi kon­ferenciákat. A represszáliák alkalmazása gyen­gébb fél ellenében is kétoldalú fegyver és nem vezet a megbékü!éshez.“ A Lidové Noviny nincsen megelégedve az­zal, hogy Pozsonyban a magyar állampolgkrokafc nem utasítják ki olyan mértékben, amint azt Prá­gában elhatározták. Követeli, hogy ebből az alka­lomból a kormány kényszerise ki, hogy a po- zsonyligetujfalvi vámvizsgálat módszere meg­változzék. A L. N. pozsonyi levelezőjének ugyan­is szemet szúrt az, hogy Ligeüíjfalván magyar tisztek és katonák látták el a vám- és inéi vél vizs­gálatot. Több helyen beszüntették a személyforgalmat. Kassa, április 25. A cseh sajtóiroda je­lenti: A kassai vasúti igazgatóság az alábbi hirdetményt tette közzé: A mai napon a ha­tárforgalmat Magyarországgal megszüntet­ték. Az 535. számú vonatot, amely már útban volt, Aísókéked állomásról visszarendelték. Ennek az intézkedésnek oka az, hogy a vas­úti kocsikat Magyarországon szándékosan megrongálták és gyalázó fölirásokkal látták el. A magyar közegek vasúti személyzetünk­kel szemben gorombán viselkednek. Komárom, április 25. Komárom és Ujkomárom állomások kö­zött a 3513—3516. és 3515—3520. számú sze­mélyszállító vonatpárt április 25-töl kezdve további intézkedésig cseh-szlovák részről ! nem veszik, illetőleg nem adják át, mert < azok két nap óta üresen közlekednek. 45ll4smsmn«l«ECil»4kl«olff«rtL v Budapest, április 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A magyar kormány ma délelőtt hivatalos jelentést adott ki, amelyben ismer­teti a határincidensekkel kapcsolatban meg­tett intézkedéseit. A vegyes bizottság ösz- szeülésének időpontjáról most tárgyad a prágai magyar királyi követ a cseh-szlovák külügyminisztériummal. Arra vonatkozóan, hogy a bizottság mikor kezdi meg működé­sét és kik lesznek a tagjai, eddig semmiféle megállapodás nem történt. Ma délelőtt Budapesten olyan hirek ter­jedtek el, sőt a parlament folyosóin is be­széltek róla, hogy a magyar kormány élet- be’éptette a megtorló intézkedéseket, elzárta a határt és a dunai hajókon érkező és cseh­szlovák útlevéllel rendelkező utasoknak nem engedte meg az ország területére való be­lépést. Hivatalos helyen előttem ezt a hirt megcáfolták. A leghatározottabban kijelen­tették, hogy a magyar kormány ezideig semmiféle megtorló intézkedéseket nem lép­tetett életbe. Hiábavaló kísérlet a szocialista pártok ellentéteinek áthidalására. A szocialista egyesülés pártja (Vrbensky-Brodecky-páríí a parlament szocialista pártjait együttes ér­tekezletre hívta meg, amelyen a szocialisták közös követeléseit kellett volna megbeszélni A cseh szociáldemokraták és a nemzeti szo­cialisták a meghívást visszautasították. Erre a Vrbensky-csoport újabb átiratot küldött klubjuknak, amelyben értesíti őket. hogy a visszautasítás ellenére is újból összehívja az értekezletet. A cseh kormánylapok vélemé­nye szerint azonban ez a kísérlet is ered­ménytelen lesz. 10© cseii-sil Koronáin fizettek ma, április 25-én: Zürichben(Xoi:)16.36 svájci frankot Budapesten 14 900.— magyar koronát Bécsben 212200.— osztrák koronát Berlinben 89200.— német márkát W jé? évfolyam 95. (248.) szám. Ér Prága, csütörtök, 1923 április 26. X Szlovenszkól és Roszlnszhö! Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: t> Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. Ujahb kiutasítások Kassán.

Next

/
Thumbnails
Contents