Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-25 / 94. (247.) szám
Szerda, április 25. Jetiül iáraipilí a poz$®ii^3 RobinsonnaK turíáücte — A Prágai Magyar Hírlap regénye. (20), Lámpával, fegyverrel ellátva idultam el, kutyáimmal együtt, amelyek nagyon ragaszkodtak hozzám s bizonyára bátran védelmemre keltek volna. Meggyujtottam a lámpát s óvatosan haladtam le a lépcsőn. Elhagytam már vagy harminc fokot s még mindig nem értem a végéhez. Borzadás futott át rajtam s már-már visszafordultam; de nemsokára összedtem bátorságomat, szemrehányást tettem magamnak tétovázásomért s mivel jó könyvek olvasása és saját tapasztalatom megtanítottak arra, hogy ne legyek babonás — tovább haladtam. A lépcső végére érve, tágas, boltozatos helyre jutottam, ahonnan dohos szag áradt felém: másik végén ajtót fedeztem föl. hamar odasiettem, de be volt zárva. Egy* lökéssel kinyitottam s keskeny folyosó volt előttem: vizsgálódva néztem s elindultam rajta. Azt hittem, sohasem érem végét. Egy* jó óra múlva egy patak lágy csobogását hallottam, amely, úgy látszik, a boltozat fölött folyt. Egy' kis ajtót pillantottam most meg; kinyitotam s egy nagy sziklaterembe léptem. Sokféle bútorzat volt benne, de mind nagyon régi Ízlés szerint készítve. Hatalmas ládák álltak Itten, de nem mertem őket átvizsgálni. Egy- mellékszobában, amely a konyha lehetett, sok edény volt, de mind félig összetörve. Nem tudtam a dolgot mire vélni; bizonyosra vettem, hogy lakott itt valaki, vagy még ma is itt él. Kíváncsiságomat ez még jobban tüzelte, elhatároztam, hogy tovább kutatok. Egy sziklába vágott nyílás, alig oly nagy, hogy egy ember keresztiilbujhatott rajta, volt az egyetlen tovább vezető uit. Bemerészkedtem. Alig kúsztam tiz lépésnyire, amikor egy kis helyiségbe értem, ahonnan, úgy látszott, lépcső vezet a0 magasba. Elindultam rajta: egy csapóajtó elzárta a tovább vezető utat. Fölemeltem — s a lakásomnál voltam. E váratlan eset annyira fölizgatott, hogy alig tudtam magamhoz térni a csodálkozástól. „Lehetetlen — szóltam magamhoz —, hogy ez a sziget lakatlan legyen, mert hiszen, amit az előbb láttam, az ellenkezőjét bizonyltja; e sok minden nem lehet egy kéz munkája." Keserű szemrehányással illettem magam hanyagságomért, hogy nem vizsgáltam meg eléggé pontosan a szigetet. Viszont józan eszem hathatós ellenérveket hozott föl; de az önmagámmal tartott vitatkozásnak az lett a vége, hogy föltettem magamban, hogy holnapután átvizsgálom a szigetet. Ezért elhatároztam, hogy mindent előkészítek erre az útra, amely valószínűleg eltart pár napig. Úgy terveztem, hogy az élelmiszereket a szekérre rakom s eléje fogom a két fiatal kutyát, melyeket már előzőleg szintén betanítottam. A hajóról elhozott sokféle ruha közül kiválasztottam a legjobban hozzám illőt, hogy ha netalán ráakadnék e sziget lakóira, megfelelő ruhában jelenjek meg előttük. így, megtévesztve őket külsőm által, talán köny- nyebben fogom tudni rábeszélni, hogy segítsenek rajtam s maguk közé vegyenek. Egy zacskó Louis-d‘oft is zsebembe csúsztattam, hogy ha netalán pénzre lenne szükségem, mindjárt kéznél legyen. Az elutazásom előtt való napon még- egyszer bejártam vetéseimet; teljes virágzásban volt minden, igy bő aratást remélhetem. Rendkívül örültem ennek, mert később kenyeret süthettem belőle, még pedig a magam terméséből és őrléséből legelőször. A kísérlet annakidején nagyszerűen bevált, rendkívül Ízlett, csak nem kelt meg, amivel nem sokat törődtem. Szerencsésen nyugodni tértem, hogy másnap már kora hajnalban fölkelhessek. Képzeletemben már láttam a szigetlakokat, akikkel találkozni fogok s akiket meghat és megindít szerencsétlen sorsom. Ilyen képzelgések közt aludtam el; még napfeljötte előtt kiugrottam az ágyból és fölöltöztem. Már kilenc hónapja volt, hogy e szigeten tartózkodtam, de sohasem öltözhettem föl rendesen, mert eleinte nem volt mibe, később pedig, amikor a hajóról sok ruhához jutottam, akkorra meg megszoktam rnár, hogy anélkül járjak. Sok vesződségembe került, amig mindent rendesen magamra szedtem. Ha egy európai igy meglátott volna, nehezen állja meg nevetés nélkül, fin is mulattam magamon. A kabátom nagyon hosszú volt. mellényem szintén, nadrágom ellenben tnhövid A cipőt papuccsá kellett formálnom, nicpt nem tudtam fölhúzni, tel'esen elszoktam a viselésétől, tínfcv teljes legven a karikatúra, #>gy nagv sisak ékesítette fecniét. M'kor kohóinukat a szekérre raktam s befogtam a kutyákat. Az öregek nem tágítottak a fiatalok mellől, igy engedtem, hadd jöjjenek velünk. Mielőtt lakásomat elhagytam volna, nem felejtettem el fölkötni nagy hajóskardomat s néhány pisztolyt magammal vinni; puskámat hátamra akasztottam s miután jól bezártam lakásomat, lementem a dombról. Jobbra indultam a narancsfaerdőcskén át s innen egyenesen a partra. Kitűzött célomnak megfelelően, gondosan vizsgálódtam mindenfelé. Az első nap eltelt anélkül, hogy bármit is fölfedeztem volna, éppen igy a második nap is. Most már az erdőt jártam, itt az ut sokkal könnyebb és kellemesebb volt, mint a parton, ahol szünet nélkül tűzött rám a perzselő napsütés. Egy fájdalmas veszteség is éri: ugyanis fiatal kutyáim egyike hirtelen elpusztult; ezt annál inkább sajnáltam, mert úgy látszott, hogy az öregek már kezdik veszíteni erejüket. így mégis az egyik öreget fogtam a megmaradt fiatal mellé; de mivel nem tudtak egymással megférni, a fiatalt egészen ki kellett fognom s a két öreg húzta a szekeret. Utazásom kilencedik napján élelmiszereim már fogytán voltak s egy napja, hogy forrást sem /Máltám, amellyel szomjamat olthattam volna. Meg kell vallanom, hogy ez okokból megelégeltem a vándorlást s elhatároztam, hogy hazatérek és sorsomat teljesen az égre bízom. Még csak az előttem lévő hegyet akartam megmászni s még ha csalódnám is, amellett maradok, amit elhatároztam. Mivel nagyon fáradt voltam, pihenőnapot tartottam a hegy lábánál s megerősítettem magamat a körülményekhez mérten jó vacsorával s egy bokor tövébe húzódtam aludni. Másnap nekivágtam az útnak; de mivel láttam, hogy két paripám nem bírná a szekérre! együtt a hegymászást, egy fához kötöttem őket szekerestől s csak egy kutyát vittem magammal. A hegy magas volt, bár a sziget egyik mélyebben fekvő völgyéből emelkedett; elragadó kis ligetek voltak rajta s árnyas fái föltiditették az alatta vándorlót. Egész a csúcsig hatoltam s itt fölfedeztem azt, aminek létezését régóta gyanítottam. A lapos hegytetőre kunyhók voltak építve, amelyek közül az egyik különösen kimagaslott Örömteli csodálkozás töltött el, megálltam a messzeségben s azon gondolkoztam, hogy mi módon kellene a lakosokkal ismeretséget kötnöm. Ruhámat megigazitgat- tam s nehéz szívvel lépkedtem előre. Mennél közelebb értem, annál inkább föltűnt, hogy az egész környéken egy lélek sem mozdul. Balsejtelmeim támadtak és szorongással töltöttek el; de nemsokára azzal vigasztalt?m magam, hogy a nap éppen delelőn van s bizonyára mindenki ebédnél ül. Ilyenféle, magammal folytatott beszélgetések közt értem az első kunyhóhoz. De mennyire megrémültem, amikor szétdult, félig megégett épületeket, félig elporladt emberi és állati csontokat láttam s szemem elé tárult az egész pusztulás. Borzadva haladtam át a siralom és nyomorúság e tanyáján s egyetlen lakást sem találtam épen. Rombolás dühöngött mindenütt. Mélyen fájlaltam reményeim ilyen meghiúsulását s annyira elbágyadtam, hogy kénytelen voltam egy kőre leülni. Könnyen megértettem, hogy történhetett mindez s hogy e sziget lakatlan. Tengeri rablók, vagy vadak pusztították ki a lakosokat, nem kímélték ingóságukat s mindent magukkal hurcoltak. Mély sajnálkozás, vagy még annál is több, irigység fogott el, hogy később vetődtem erre a szigetre s igy elkerültem a halált. Kívánatosnak tartottam e pillanatban azoknak a szerencsétleneknek sorsát, akik itt pihentek temetetleníil. De miért? Volt talán panaszra okom, hogy szükséget szenvedek? Vagy talán olyan sorsom volt az emberek közt, hogy nagyon vágyakozhatnám társaságukra? Nem, semmi esetre sem! Elégedetten, függetlenül, gond és boszuság nélkül, bőségben töltöm napjaimat s Londonban hagyott szeretteimen kívül, elég okom van az emberiséget vádolni, mert emberek a vadak is, emberek azok is, akik gúnyos mosollyal sértegettek s azon iparkodtak, hogy leigázzának. (bolyt köv.) Pályázati hirdetmény. A kosicei (kassai) ágost. hitv. ev. magyar- német. egyház elhalálozás folytán megüresedett lelkészt állásra pályázatot hirdet. Javadal0171 évi 9600 korona törzsfizetés, valamint a különböző alapok kamataiból, egyéb dolgok megváltásából és drágasági pótlék elmén kilátásba helyezve ujabbi 9600 korona, összesen 19.200 korona, szabad lakás, palástdij, ofíertórium. Szolgálati nyelv: magyar, német. Pályázni szándékozók kellően felszerelt kérvényeiket az abauj-zempléni ev. egyházmegye Föesperesi hivatalához, Uzhorod (Ungvári, Dómba!ja-uíca 17, 1923 május hó 12.-ig küldjék be. Uzíhorod (Ungvár), 1923 április 16. Margócsy Aladár főesperes. raloréécsapok Fenyőfa- és bélfacsapok, harántcsapok hársfából, égeríából, és fenyőfából. — Raktárhordócsapokat és sajtolócsapokat szállít sörgyárak, bornagykereskedések, petróleumfinomitók stb. szántára: fürészmüvek és íacsapgyár LoscMZz, (Morvaország) Kiadja: Hachbartb Ernő dr. Nyomatott a Deutsche ZcUmiKS-Akticn-GescII- scliaft nyomdájában. Prágában. A nyomásért feleiős O Hnllk. I CiM C«l;:IClInS 1 « Prága I, 87f> Grafoetn 17 s \ Telefon 51 é®'í379a4b : i ” Az előkelő magyar társaság találkozóhelye ■ Síi, Mii és lilái iiplmic! Megjelent az összes utódállamok területén levő köz' égek helységnévtára betüsoros rendben, a ré^i és uj elnevezés szerint. Nélkülözhetetlen irodák részére. Ara 20 Ké. (portó 3 Kö) &PIM) mmimm Minden szó egyszeri közlése 60 fillér, vasár- ós ünnepnapokon 79 fii ié r. A legkisebb hird-tés ára 8 korona. A hirdetés alatt levő kis szám alapján megtudható a cím a ki adóhivatalban. - Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Vidékről beküldött apróhirdetést csak a hirdetés dijának előzetes megküldése eseten közlünk. Apróhirdetéseket póstautalvánnyal is lehet feladni, a szöveget a szelvényre lehet Írni. — Apróhirdetést felvesz a kiadóhivatal: Prácra I Liliévé nlle.e 1R szár” Jeligés leveleket csak akkor továbbítunk, ha a portódij mellékelve van. prágai MAGYAR HÖLGYEK ügyeimébe! Elsőrendű varrónő jutányosán végez ruhaátalakltá- sokat ós teljesen ni megrendeléseket Cint: G. N. Prága II l, Mortecká ni. 7. sz. II em. __________1209 Í H OH ASZlILG AI vágv más hasonló, esőt. og házmestert alkalmazást keres egy minden tekintetbon meghízható ipnros. beszél tök dotosen csehül, magyarul, németül és románul. Óim:.liléi; Szilveszter Prága 1. Dloiiha trídii :th_________Uil. TA VASZ. Már csak néhány hót, választ, el attól a Budapesti úriember feleségül keres harmincas evekben, tinóm, igazi úri- leányt, ozománnval .lei- ige: „INTELLIGENS*4 Hauptposte-restaiite Ko- Siee. B1I3 Netnesszlvii m gános úrhoz, úrnőhöz, esotle,' urlesa- Iádhoz HŰSÉGES SZOLGÁNAK ajánlkozik szolid. 55íS é es keresztény tlatalember. mielőbbi belépésre. Levelek a kin o- ha kér tuek „Nemesszivd IW jeligére. 1AU önálló kereskedő keresuténv tí7 ,'ves, barna, NöSPLN K. tSk^kkteze^lv^^ho^^ & I BRATISLAVA (POZSONY) j t MELY-UT | Z Elsőrangú diagnosztikus, diétás, fiziko- 2 £ terápiás intézet ideg- és belbetegeknek 3 £ Sebészet, nőgyógyászat, test£ egyenészet. Szem-, orr-, fül- és 1 £ bőrgyógyászat. — Röntgen- 3 Z kezelés. — Vegyilaboratórium 3 £ ◄ Z Napi pausálár Ke. 55-tőL 3 i Szülési pausálár (8 nap) 1100 Kori fi! 1800 Kcrig J z Szabad orvosválasztás! 3 £AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*1 KREUZELKELLER PRÁGA II., NeKázanka. Menü 4.50 Ki. IpeQsoooooooooGöoeoQöoooeeooo©©©; ICSIZFÜRDŐ | C^as-üúpcSe. &o) 3 C A kontinens legerősebb JÓD-BROMOS forrásai J v a szervezet, az idegek és a vér minden 3 o bajánál a legkiválóbb gyógyeredményeket ej © biztosítják. Olcsó árak. Családoknak ^ *2 kellemes magánlakások konyhával. Ismertetést ® © a fürdőigazgatóság szívesen küld. CSIZI JÓD- ® © VÍZ és JÓD FÜRDÖSÓ otthoni használatra §[ g fontos természetes gyógyszer. — Kitűnő 2 © összeköttetés az ország minden részéről. 9 © Kassa felől autóösszeköttetés Rozsnyón át 2 | Fővonal. Gyorsvonat megálló. 3 | Nyitva sn^jes l5-t#l 1 ^ 1190 ® ''98MM90NMHHNM9 999999— I < Sij étterem Prágában: DEVTSCHER | 1I1II1 Sitiül ! Elsőrendű menü. . . Ke. 7.50 > Előfizetés lo adagra K5. 70.— \ A színi előadás előtt és | után friss meleg konyha Ü 1014 00000000000000000000000000000000 | RftlRgolvasólntt J | fliiwelméfee? | o Kiadóhivatalunk utján a következő Síül- o | Midi divatlapok rendelhetők meg: ó 0 . o La cupe exqutse ............................lo.— o g Eli té 20.— g O Exelsior, Alib. Párisién........................15.— o g F avorit ................................................................8.— g Q Grandion ............................10.— Q g Juno ....................' . . . . 20.— g O La Mode de Paris..............................15.— O § Paris ........................................8.— g O Album párisién ....... 14 — 0 § Revue parisierme . 22.— g O Salson parisienne...................................18.— 0 § Star 22.- | O mistem Damen...................................10.— O o Kosztümlapok: | § Confectlon Juno.......................................18— O q E nglisch Styles...............................22. 0 ö London Styles .......................................22.— Ö q P aris Cliic ............................................21.— q g Gyei mekiapok: l § IAeníant tó— 0 O Toüettes d‘eníanüs..................................15.— Q § Perfect Kinder mode.........................15.— g O Uiistein Kinder...................................8— O O g § Kéziis^unkára: a O O Weissticikerci .................................. L— g 8 Buntstickerei ...................................8.— q Ó Wasche 8.— O O O O Portóra 1—2 divatlapnál 1 Kö,, több divatlap O O rendelése esetén 2 Kő küldendő be. CJ o y 1OOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOGXDOOO Tűzifa nagyobb mennyiségben, egészben vagy csoportokban, €HÍB zárt Írásbeli ajánlatok utján eladásra kerül. Részletes adatokat érdeklődőknek uradalmi erdőhivatal DymeS, 12i2 (zupa Nitra) nyu:t. HHHHÜW OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO. iMilai tetei! | I Elköltözködés miatt sürgősen g eladó egy teljesen jó karban lévő g ZENTA § kis typusu írógép. — Cim meg- g tudható lapunk kiadóhivatalában x UOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCDOOOOOOOOOO
