Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-25 / 94. (247.) szám
Szerda, április 25. 3 A magyar nemzetgyűlés ülése. Rakovszky belügyminiszter a Horthy-akció- ról. — Walkó kereskedelmi miniszter a Fecske-utcai robbanásról. Budapest, április 24. (Budapesti szerkesztőségünk telcíonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését igen nagy érdeklődés előzte meg. A folyosók telve voltak képviselőkkel, akik csoportokba verődve tárgyalták a cseh-szlovák határincldens folytán előállott helyzetet. A képviselők azon az állásponton voltak, hogy ezt a kérdést valamilyen formában a nemzetgyűlés elé kell vinni. Egyesek ama véleményen voltak, hogy az incidens azoknak a gazdasági természetű lépéseknek a következménye, amelyek legutóbb Magyarország részéről aktuálissá váltak. (Külföldi kölcsön.) Mások azt vitatták, hogy az incidens következtében életbeléptetett represszáliák összefüggésben vannak a salgótarjáni határkérdésben történt és Magyarország részére kedvező döntéssel. Az ülést igen nagy érdeklődés mellett fél- tizenkét órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bejelentette, hogy Drózdy Győzőnek a „Himnusz és a Szózat11 profanizálása ügyében napirend előtti felszólalásra, Apponyi Albert grófnak pedig a Cseh-Szlovákiával történt határincldens és annak következményei ügyében sürgős interpellációra adott engedélyt. Napirend előtt Rakovszky Iván belügyminiszter szólalt fel és válaszolt Szilágyi Lajos képviselőnek ama vádjaira, amelyeket a Horthy-akcióval kapcsolatban emelt. Kijelenti, hogy az akcióval kapcsolatban tényleg történtek visszaélések, aminek oka az, hogy a vármegyéket is be kellett vonni az akcióba, amely enélkiil eredménytelen lett volna. A vármegyei hatóságok egyes esetekben a kivetéseknél és a behajtásoknál önkényesen jártak el. Az adományokat néhány helyen pótadó formájában szedték be. Valahányszor ilyen eset tudomására jutott, megakadályozta a kivetett adók behajtását. A kormány azonban nem ellenőrizhetett mindenkit, aki a gyűjtéssel foglalkozott. Arra a vádra, hogy ífem jelentkezett elég munkás munkára, azt feleli, hogy ez örvendetes jelenség, mert azt mutatja, hogy a nyomor nem olyan nagy, mint amilyenre számítottak. Az akció folyamán begyült összegből és adományokból egyetlen fillért sem fordítottak nem megfelelő célra. Az akció számadását rövidesen a Ház elé terjeszti és fölemelt fővel várja a nemzetgyűlés bírálatát. Drózdy Győző a Szózat és Himnusz profanizálása ügyében szólalt föl. Fölemlíti, hogy már a választások alkalmával megszentségteleni'tették a magyar népnek ezt a két fölséges dalát. Legutóbb Kis kufélegyházán igyekeztek a Szózat és a Himnusz éneklésével a szólásszabadságot korlátozni. Az egészben az a szomorú., hogy mindez bizonyos hatóságok tudtával és Jóváhagyásával történik. Kéri a belügyminisztert, hasson oda. hogy a rendőrség ezeknek a nótáknak a profanizá- lását megakadályozza. Ezután a Ház áttért a mezőgadasági munkabérek szabályozásáról szóló javaslat tárgyalására. A vita egyetlen szónoka ma Szeder Ferenc szociáldemokrata képviselő volt. A javaslatot nem tartja aktuálisnak, mert a mezőgazdasági munkások bérét nem lehet törvénnyel szabályozni, hanem azt a mindenkori vlzott föl, kínnal szülte gyermekét. A győzelem azonban teljes. Az előadás. E nemben első Magyarországon és a maga nemében talán első az egész világon. A színháznak igen nehéz föladatot kellett megoldania és hogy ez ennyire is sikerült, az elsősorban az igazgatónak és kitűnő rendezőnek érdeme. Hevesi és Csathó hatalmas munkát végzett. Uj stilust kellett teremteni, nemcsak játékstílust, hanem rendezői stilust. Reinhardt hatalmas méreteit kisebb, intimebb és mégis monumentális beállítással pótolták. „Reinhardt templomból színházat csinált, mi szinházból templomot" — mondta büszkén a rendező. És valóban a szűk színpadi hatások végtelenbe tágultak, határtalan lehetőségek útját nyitva meg a jövő színpadja előtt. A kőművesek egyforma öltözete, együttes mozdulatai, szavai, a szimmetrikus elosztás, festői csoportok, Leonardo utolsó vacsoráját, - Botticellit és dél Sartót juttatták eszünkbe, valamint a nagy középkori álmodozót, fra Angelicot. A fény clsötétülései, lob- banásai, az életmécs, benső küzdelem, érzelmi hullámzások mindmegannyi megragadó szimbólumai, az öltöztetőnők egyforma ruháikban litánia-felelgetök, a vörös-fekete Gonosz, a fehér asszony, az oltárról lobbanó tűz, a zene dobbanásai, mind harmónikus egységben fejezték ki a küzdelmet. Mint mikor Krisztus megfeszítésénél az ég elsötétült, a természet gyászolt. Egyes hibák az ilyen újításnál elkerülhetetlenek, némelyik tulteátrális beállítás, sab- lóítos kép, mint a mennybemenetel, legközelebb elsimítható. A hang sem patetikus, sem naturaliszti- kus. A zene, Lavotta Rezső szép, mélyen zengő, régi ritmusú koráljai, aláfestő begedü- és kürtszói, meg-megdobbanásnival pompásan illeszkedett az összhatásba, y%Í(viIutUffYAJt7/TRMP szonyokszülte szükségszerűség szabja meg. Mivel a javaslatot jelenteségnclkiilinek tartja, nem fogadja el. A nemzetgyűlés azután áttért az interpellációkra. V a 1 k ó Lajos kereskedelmi miniszter válaszolt Kéthly Anna szociáldemokrata képviselőnek a Fecske-utcai robbanás ügyében elmondott interpellációjára. A miniszter kijelentette, hogy a gyárnak 1923 januárjában adtak iparigazolványt fésű és gomb gyártására. Ekkor arról, hogy a gyár celulloiddal, vágj’' robbanó anyaggal fog Berlin, április 24. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A birodalmi kormány tegnap nem foglalkozhatott hvatalosan Cur- zon beszédével, mivel annak hiteles szövege csak tegnap érkezett meg. Egyes reszort- míniszteriumok azonban tárgyalás alá vették a beszédet és a pártvezérekkel s az ipar képviselőivel is folytak arra nézve a tanácskozások, hogy milyen formában tegyen eleget Németország az angol tanácsnak. Mértékadó politikai helyen azt az információt kaptam, hogy Németország lépése a hét végére várható és pedig egy Ang iéhoz intézendő s a régi német javaslatot módosított formában előterjesztő jegyzék utján. A jóvátételi összeget Németország nem hozza javaslatba, mert ennek megállapitását egy nemzetközi konferenciára bízná. A kormány körében még nem egységes az álláspont, mert a pénzügy- miniszter az uj javaslat mellett van, mig a kancellár s a külügyminiszter meggondolásokat táplálnak ezzel szemben. A szociáldemokraták vezére Müller egy berlini gyűlésen kijelentette, hogy a kormány kötelessége egy jóvátételi tervvel előállani* mert a helyzet úgy áll, hogy a Ruhrvidéken a passzív magatartás indokolt, de a kormány eljárásában az aktivitásnak kell érvényesülnie. Londoni jelentések szerint Anglia nem fogja a német javaslatot Párisnak továbbiPrága, április 24. Tegnap megemlékeztünk Srámek lapjának, a Lidové Listynek két cikkéről, amelyek közül az egyikben a cseh néppárt vezértitkára fölveti azt a kérdést, hogy a párt tovább is tétlenül nézheti-e a mai korrupciói, Erzsébet szerepében Cs. Aczél Ilona felejthetetlen alakítást nyújtott. Minden mozdulata szoborszerii, arcjátéka megrendítő és hangja régi-régi dajkák lágyan monoton, olykor föltörő fájdalmát, meséit, dalait, balladáit idézte. Méltó volt a darabhoz. Kürti József, mint Kelemen erős, kemény, megrázó. Egyes helyeken, mint például az istentagadásnál, a befalazásnál, pro- metheusi erőt mutatott. Kiss Ferenc, mint gonosz, igen nehéz szerepet kapott és oldott meg. Néha kitűnő volt, néha nem egészen tudott megbirkózni föladatával. Kegyetlen és hideg volt olykor, máskor kissé tulhangos. Alakja mégis kitűnő beállítású, eleven mozgási! és valódi erőt mutató volt. Nagy Adorján, mint kőműves, kitűnő, Bartos, Pataki, Fehér és a többiek méltón egészítették ki a remek együttest. Bár külföldről elzarándokolnának, hogy lássák a magyar géniusz termőerejét, a magyar lélek csodálatos kibontakozását és alkotó fantáziájának e kivirágzását. Hatás. Hogy a színészek próbaközben végigsir- ták jelenéseiket. Hogy megölelték a szerzőt és köszönték az alkalmat, hogy egyszer ily nagy élményt adott nekik. Hogy a színház egyszer f ö 1 a d a t o t kapott. Hogy valaki a falak mögül Sbakespearet sejtett. Hogy egyesek megálltak, kérdvén, ki ez az ember, aki ilyet irt? Nem is tudja, mit alkotott! Hogy Öreg, hideg színházi habitiiék azt mondták, magyar nyelven ilyent még nem játszottak. Az mind kevés a közönségre tett hatáshoz képest. Szent elmélyedés, szorongó, kétség- besett csönd, kitörő tapsorkán, könny és föl- emelkedés... Mit adjon a költő? Ennél többet, szebbet, szentebbet nem adhat. A költő itt pappá, prófétává nemesedett, az emberi lélek mélységeit tárta föl csodás víziójával. És ezt az estét nem felejti el senki, aki még hinni mer. —sö. dolgozni, szó sem volt. Később a társaság részvénytársasággá alakult át, azonban még most sincs törvényszerűen bejegyezve. Tavaly júliusban ejtették meg a gyárban az iparvizsgálatot, ekkor azonban tűzrendészetről szó sem volt. Az iparfelügyelö ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt cl. Kéri a Házat, hogy a választ vegye tudomásul. Kéthly Anna: A választ nem veszi tudomásul. mert a miniszter kérdéseire nem adott kielégítő választ. A Máz a választ eliogadja. Az ülés további részéről lapunk más helyén számc',"ik be. tani, hanem a német kormányt a francia kormánnyal való közvetlen érintkezésre ^gja utalni. Az uj német javaslat felé Berlin, április 24. Müiier szoc. dem. képviselő tegnapi beszédében felszólította pártja nevében a kormányt, hogy készítse el haladéktalanul azt a jóvátételi javaslatot, melynek végösszegeként a 30 milliárd arany- márka szerepel. A német kormány kötelessége, hogy teljes garanciákat adjon. Szükséges. hogy a kormány kötelezze magát, hogy 99 éven belül egyetlen állam ellen sem visel hadat. Curson nem közvetít. London, április 24. A Daily Telegraph jólértesült helyről úgy értesül, hogy Curzon lordtól semmi sem áll távolabb, mint a közvetítés szerepének vállalása a jóvátételi kérdésben. A lord csupán arra szólította föl Németországot, hogy tegyen uj ajánlatot, azonban a közvetítő szerepét a jelen viszonyok között nem vállalja. London, április 24. (Havas.) Baldwin kijelentette az alsóházban, hogy az angol kormány a jóvátételi kérdésnek oly szabályozásához, amely az ő részvétele nélkül jönne létre, nem fog hozzájárulni. Düsseldorf, április 24. (Havas.) A nagy- szombati véres összeütközés miatt letartóztatott Krupp-müvek igazgatóiknak birósági tárgyalása május 2-án kezdődik Werdenben. mig a másik cikk, amelynek szerzőjét magáiban Srámek egészségügyi miniszterben sejtik, Benes ellen irányuló éllel azt irta, hogy Srámek római útja korrektúrája volt a külügyminiszter politikájának. Ezek a cikkek, amelyeket a pártállása miatt Beneshez közelálló Ceské Slovónak Srámek elleni támadásai előztek meg, a cseh néppárt állásfoglalását a belpolitikai érdeklődés középpontjába állítják. A mai helyzetet a legtalálóbban jellemzi a cseh néppárt esti lapjának ez a mondata: „Elég sokáig voltunk türelmesek, tovább már nem hallgathatunk." Hogy cseh politikai körökben milyen fontosságot tulajdonítanak a cseh néppárti sajtó hadüzenetének, azt legjobban bizonyltja, hogy a Venkov, Svehla miniszterelnök szócsöve, mai számában vezércikket szentel a néppárt megváltozott taktikájának. A cikk főcíme: Moszkva után Róma?, alcíme pedig: A római utazás előtt és — utána. A vezércikk elmondja, hogy a Venkov egy hónappal azelőtt oly információt kapott, hogy több arisztokrata, közöttük néhány cseh-szlovák illetőségű is, elhatározta, hogy a cseh-szlovák püspöki kar tagjaival egyidőben Rómába utaznak és ott keresztülviszik, hogy a Vatikán az ő fölfogásuk értelmében tájékoztassa a püspököket „bizonyos kérdésekben" és adjon nekik utasításokat. A Venkov beismeri, hogy nem volt alkalma bizonyságot szerezni arról, hogy ez valóban megtörtént-e. A római ut kimeneteléről, mint a Venkov írja, eddig sem a püspöki kar, sem pedig Síéinek nem mondott semmi határozottat. A Venkov szerint azonban kétségtelem hogy a római ut megváltoztatta a néppárt taktikáját. Mig a Lidové Listy előbb úgy irt, hogy a koalícióra szükség van, addig most úgy ennek a lapnak, mint a néppárt esti lapjának cikkei azt bizonyitják, hogy a lidákok körében ma más a fölfogás, mint amilyen a római ut előtt volt. A kormányelnök lapja mindebből azt a következtetést venta le, hogy valamint a kommunisták Moszkvától várják az irányítást, úgy félni lehet attól, hogy a néppárt politikai magatartására is egyedül Róma lesz mérvadó. Ugyancsak vezércikkben foglalkozik a néppárt megváltozott taktikáival a Tribuna mai száma is, amely a több között ezeket mondja: A néppártban két irány küzd egymásai: a világi és a papi irány. Srámek miniszter a népre támaszkodik, Kórdács érsek pedig a papi körökre. Mindkét szárnynak álláspontja fölkeltette a Vatikán figyelmét. Srámek a katolikus tömegeknek volt a politikusa és mint jó pszihológus fölismerte, hogy csak kompromisszumos politikát űzhet és pedig olyan kérdésekben is, amelyek a néppártot a legközelebbről érdeklik. Sikerei közül a Tribuna kiemeli Srobár eltávolítását az iskolaügyi miniszteri székből és az egyházpolitikai reform elhalasztását. A lap szerint a magas klérus a néppárt minisztereitől az egyház érdekében erélyesebb eljárást követelt. A néppártnak eddigi részvétele a kormányban lojalitásra és az állam érdekeinek tiszteletére vallott. Ezzel a többi pártoknak is száinolniok kell, mert a néppárt nem az a politikai Benjámin, mint amilyennek egyesek hiszik. A Tribuna úgy véli, hogy félni kell attól, hogy a néppárt központi lapjának vasárnapi cikke a néppárt politikájának offenzív időszakát fogja jelenteni mind a koalícióban, mind a köztársaságban, mivel olyan irányvonalakat tartalmaz, amelyeket Srámek- nek a Vatikánban ajánlottak. Ebből következtetni lehet arra, hogy a Srámek-féle szárny a Cech álláspontjára helyezkedik, noha nemrég még ellene harcolt. Ha a néppárt vasárnapi állásfoglalása komoly volt, úgy igazuk lehet azoknak, akik azt állítják, hogy Srámeknek nem volt szerencséje Rómában. Ez azt jelentené, hogy a Vatikán akadályokat gördít az egyházpolitikai és vallási s kulturális kérdések rendezése ellen és a néppártot saját akaratának eszközéül használja föl. Ebben az esetben azonban a Vatikán fölfogása nemcsak a néppárt ügye volna, hanem a nemzetnek minden tényezője állást foglalna hozzá. A cseh agráriuspárti Vecer a cseh néppárt vezértitkárának vasárnapi vezércikkével kapcsolatban fölveti azt a kérdést, hogy mi lenne a következménye annak, ha a néppárt fenyegetését beváltaná. A lap szerint ez azt jelentené, hogy Svehla kormánya kénytelen volna beadni a lemondást, mert nem volna többsége a nemzetgyűlésen és az állam csakis uj választásokkal segíthetne magán. Abból, hogy a néppárt lapjaiban csak a földreform kérdéséről hallatszottak határozott hangok, a Vecer azt az elhamarkodott következtetést vonja !e, hogy Róma nem akarja a földreformot és megakadályozza annak végrehajtását. így beszélnek a kormány benfentes lapjai. Ezek után az előzmények után nincs kizárva, hogy a cseh koalícióban rövidesen kitör a palotaforradalom, ami érzékeny csapás volna a rendkívül gyönge koalícióra nézve. Elégedetlen a esek néppárt, A cseh néppárt csehországi szenátorai és képviselői tegnap együttes ülést tartottak, amelyről az alábbi kommünikét adták ki: — A cseh-szlovák néppárt csehországi végrehajtó bizottsága hétfőn, április 23-án képviselőinek és szenátorainak részvételével ülést tartott, amelyen beható vita indult meg a politikai helyzetről és a néppárt helyzetéről és állásáról a mai kormánykoalicióban. Az ülésen a sérelmeknek egész sorozatát terjesztették elő, amelyben egyöntetű nyugtalanság nyilvánult meg. A sérelmeket további tanácskozás céljából a képviselői klubnak fogják előterjeszteni. A Vecernek előbb idézett megállapításával szemben egy cseh néppárti képviselő ma úgy nyilatkozott az újságírók előtt, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok a hírek, hogy a néppárt Srámek római utazásának hatása alatt" változtatta meg az álláspontját. A néppárt taktikai változásának oka éppen ellenkezően az, hogy a választók széles tömegei nincsenek megelégedve az állam mai vezetésével. A választók különösen kifogásolják az úgynevezett kis iskolatörvényhez kiadott végrehajtási rendeleteket és nem bírják elviselni a magas adókat. A választók elégedetlensége az oka a párt irányváltozásának. A Prazsky Vecer, a cseh néppárt esti lapja, az elégedetlenség okát abban látja, hogy, noha a párt lojálisán aláveti magát a koalíciós fegyelemnek, mégis mint ellenzéki pártot kezelik. A csehszlovák egyház tagjai még mindig birtokolják a katolikus templomokat, noha abban állapodtak meg, hogy visszaadják őket. Valamennyi párt bele van keverve a szesszel űzött „gseítekbe", emiatt tért hódit a lakosság elégedetlensége és a néppárt nem hallgathat tovább. J^ÍUjímScooop tat&dl o £cipoí cé74f iét&w&xú ismerősödnek. miIsi meú nem i|bfőrődZM sarsvMl y « yjfíCatf -y -«r top öi mngumsúg érdefteM MésmeMorsz&jg e lawásgflfem SavasloutaMt tesz Anglia Pánsfaoz utasítja a német kormányt. — A szociáldemokraták aktivitást követelnek. liBiiJi ■ 1 ■niin'umii ffiim' i i iim i i'iiriiini mii w in Mimii nm n nrrngnr"— 11 A csel® méppari ■megváltozol! iaSflikála.
