Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-25 / 94. (247.) szám
Szerda, április 25. ■ </teÁfíArAÍA(tfAjf/flRTXP acmntriwwf . - ^KVXlWJKníJKfW/.WtnmJC***^ wBWBBBW* ITIM Az uj pénzértékvédő törvénytervezet. Prága, április 24. A kormány most terjesztette a szenátus elé a már régebben bejelentett pénzértékvédő javaslatot, amelynek fontosabb határozatai igjr hangzanak: A cseh-szlovák pénzérték védelme. 1. szakasz. Aki gazdasági szükséglet nélkül vagy ezt meghaladó mértékben idegen fizetőeszközöket és nemesfémeket belföldi fizetőeszközökért vesz vagy ilyeneket idegen fizetőeszközökért és nemesfémekért elad, vétséget követ el és hat hónaptól két évig terjedő szigorú elzárással büntetendő. Ugyanúgy büntetik azt is, aki valamely jogcselekedete 'közben úgy jár el, hogy tudatosan károsítja a cseh-szlovák pénzértéket. Aki az ily cselekedeteket azzal a megfontolt szándékkal követi el, hogy károsítsa a cseh-szlovák pénzértéket, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő súlyos börtönnel büntetendő. A szabadságvesztésen kívül 1000 koronától egy millió koronáig terjedhető pénzbüntetést is kell alkalmazni. Ennek helyébe behajthatatlanság esetén a vétségnél 24 órától 3 hónapig terjedő elzárás és a bűntettnél egy héttől hat hónapig terjedő súlyos börtön szabadságvesztést ir elő a törvényjavaslat. A 2. szakasz fölhatalmazza a kormányt, hogy a külföldi fizetőeszközök és nemesfémekkel való kereskedést szabályozza. Ugyanez a szakasz a külfölddel való hitelviszonyok rendezéséről és a külföldi pénzértékre szóló betétek likvidálásáról intézkedik. A 3. szakasz szerint a törvény 2. szakaszában meghatározott rendelkezések áthá- góit, amennyiben a tett szigorúbban nem büntetendő, 1000—500.000 cseh korona pénz- büntetéssel sújtják, behajthatatlanság esetén pedig 24 őrétől 3 hónapig terjedő elzárást alkalmaznak. A törvényes fizetőeszközök védelme. A 4. szakasz szerint, aki törvényes fizetőeszközöket jogtalanul készit, vagy készíttet, amennyibben nincsen szó szigorúbban büntetendő cselekedetről, kihágás miatt 1000 —50.000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel, vagy egy héttől hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. Ugyanúgy büntetik az ilyen álfizetőeszközök forgalombahozóját, . vagy azt aki ezeket forgalomban fizetőeszközül fölhasználja, vagy fizetőeszközül elfogadja. Ismétlés esetén szigorúbb büntetés van kiszabva. Az 5. szakasz szerint, aki hamisított fizetőeszközöket bocsát ki, köteles az ezekért kapott értéket a 1 államnak beszolgáltatni. A 6. szakasz megtiltja a törvényes fizetőeszközök természetes forgalmának megzavarását. Erre is 100—10.000 koronáig terjedő pénzbüntetés, vagy 24 órától egy hónapig terjedő eljárás van büntetésképpen előírva. Általános határozatok. A 7. szakasz kimondja, hogy a büntetés nemét a bíróság szabad mérlegelés szerint az eset jellegéhez képest állapítja meg. A 8. szakasz szerint a törvényben előirt büntetés-pénzek az államot illetik meg. A 9. szakasz meghatározza, hogy a pénzértékvédő ügyekben hozott ítéletek és határozatokban ki kell mondani, hogy a büntetendő cselekedetekből eredő minden nyereség az államot illeti meg, mégpedig abban az esetben is, ha nem is az elitéit tulajdonáról van szó, és tekintet nélkül harmadik személyek jogaira vagy más személyek igényeire. A 10. szakasz szerint a bíróság bűntettnél való elítélés kapcsán mindenkor a választói jog és a választhatóság elvesztését is kimondja, de a kihágás miatt való elitélés- nés is alkalmazhatja ezt a büntetést. A 11. szakasz a büntetendő cselekmények kísérletét ugyanúgy bünteti, mint magát a cselekedetet. A 12. szakasz szerint az e törvényben maghatározott büntettek elévülési ideje 10 óv, a vétségeké három év és a kihágásoké a elkövetésétől számított egy év. A 13. szakasz az elzárásnak és szigorú elzárásnak Szlovenszkón és Ruszinszkóban való végrehajtása tekintetében az 1920 évi április 15-én kelt 232. számú törvény határozatai érvényesek. Az illetékesség szabályozása. A 14. szakasz szerint a büntető eljárást hivatalból indítják meg, de az első főrészben körülirt büncselekedetckre nézve a pénzügyminisztérium vagy az e minisztérium által kijelölt pénzügyi hatóság indítványára történik. 15. A büntettek és kihágásokban való eljárásra az elsőfokú törvényszékek (hadosz- tálybiróságok) illetékesek. 4. és 6. szakaszok szerinti kihágások a járásbíróságok (dandárbíróságok) illetékessége alá tartoznak. A 3. szakasz szerinti kihágásokban való eljárás az közvetett adóigazgatás elsőfokú pénzügyi hatóságai illetékessége alá tartoznak. Ez az eljárás a közigazgatási büntető eljárás előírásai szerint történik. A pénzügyi hatóságok előtt lefolytatott eljárás során a büntető rendelkezésekbe az eljárás költségeinek megtérítési kötelezettsége is fölvehető. A 16. szakasz szerint a hamis fizetöesz- í közök kibocsátója részéről átvett értékek j kiszolgáltatására irányuló igényről a prágai * pénzügyi prokuratura (pozsonyi pénzügyi vezérigazgatóság, ungvári pénzügyi főigazgatóság) indítványára a btintetőbiróság határoz, .amennyiben nem a katonai bíróság illetékes. Ugyanez a szakasz határozza meg a fölfolyamodás föltételeit is. A 17. és 18. szakasz szabályozza a törvény végrehajtási módozatait és különösen a felügyelet kérdését. A pénzügyminisztérium a felügyelettel megbízhatja a bankhivatalt, vagy annak jogutódját, a jegykibocsátó intézetet. AKisSir-Méi•«!©§* gfcgisclMStiíifgi im©2i«ril«ígiitfá$l®ain. Pinkerneil dr« a német nagyipar birodalmi szövetsége bányászati alosztályának elnöke nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlap részére. Berlin, április 24. (Berlini szerkesztőnktől.) Pinkernefi dr. országgyűlési képviselő, a Ruhr-kérdés legkiválóbb gazdasági szakértője, a Reichsfag- ban volt szives fogadni és ama kérdésemre, hogy milyen kézzelfogható eredményt tudnak a franciák a Ruhrvidéken felmutatni, a következőkben volt szives felelni: — A Ruhrvidéken kitermelt szén nagyrészét a franciák lefoglalták, de a felhalmozott szénből még a katonai felügyelet alatt álló vonalakon sem tudnak napi néhány száz tonnánál nagyobb mennyiséget kiszállítani, mert ezrekre megy ama megrakott vasúti kocsik száma, melyek torlódás következtében csak akadályozzák a forgalmat. Franciaország eredeti terve az volt. hogy a Rajna-Herne-, valamint a Dortmund-Ems-csatorna helyreállítása után a szénszállítást teljesen kiépíti s ez sikerült is volna, ha azok a sérülések, amefyek a két csatornát a legutóbbi hónapokban érték, nem tették volna e szállítási utakat hosszú időre használhatatlanná. A franciák 'által elszállított (nem lefoglalt) szénmennyiségek felől azonban egyelőre lehetetlen pontos számadatokkal szolgálni. Mégis teljesen bizonyos, hogy napi kétezer tonnánál nagyobb mennyiségű szenet és kokszot nem szállíthattak ki. Ez a mennyiség pedig alig teszi ki a huszonötöd részét annak a mennyiségnek, amelyet Németország a megszállás előtt önként szállított az antantnak. Ezzel a koksszal Franciaország még három kohót sem képes üzemben tartani és a vasutak túlságos megterhelése folytán az eddig szállított napi mennyiség előreláthatóan még csökkenni fog. Hogyan ítéli mg képviselő ur a német ipar helyzetét? — A helyzet nem egységes. Vannak nagy vállalatok, amelyek elfogadható árakon tett megrendelésekkel a nyár végéig fedezve vannak. A kisiparnak azonban különösen Középnémetországban igen nehéz a helyzete. Amennyire az exportipar egyáltalán szóba jöhet, a megrendelések a dollár bizonytalan állása miatt egyre csökkennek. ’A gyárosok a piacot azonban intenzivebben' munkálják meg és még mindig kapnak külföldi megrendeléseket. Kö- zépnémetország politikai helyzetéről jobbára téves és túlzott jelentések érkeznek és ennek következtében a külföldi megrendelők középnémetországi rendeléseiket (üveg, kerámia, vas es textiláruk) visszatartják; pedig a helyzet a kommunisták minden kísérletezése ellenére sem tekinthető fenyegetőnek. Meg kell állapítanom, hogy Németország belpolitikai zavaráról a külfödön elterjedt hírek a francia propa- gandamühelyben készültek ése hírek terjesztésének kizárólagos célja megrendíteni a külföldnek Németország belpolitikai szilárdságába vetett bizalmát. Képviselő ur véleménye szerint milyen megoldási lehetőség kínálkozik a Ruhr-kon- flktusban és ezzel kapcsolatban a jóvatételi kérdésben? — Ma már egyetlen józan francia sem kételkedhetik abban, hogy a Ruhrvidék lakosságának magatartása mellett lehetetlen lesz az igényelt szénszállítmányok csekély töredékét is megszerezni és a Co- mité des forges közgazdászai nagy veszteségeket fognak elkönyvelni. Ha a franciák vasiparukat meg akarják menteni, akkor rendszert kell változtatnak és meg ell j kezdeniük a tárgyalásokat. Németország I nem zárkózhatik el a lehetőség határain j belül tartott jóvatételi szállítások teljesítése j elől, de a jóvátétel)’ szállítások januári tempójának folytatása a gazdasági élet súlyos megrázkódtatása következtében egyelőre nem lesz lehetséges. Minden ezen fordul meg: gazdasági szakértők és ne „politikusok" határozzák meg a jóvátételi szállításokat és összegeket. — A német gazdasági élet megerősödése a terhek meghatározásától függ. Végre is egyszer már pontos számadatokkal kell dolgozni. Ha az antant Rosenberg külügyminiszter javaslatát nem tartja elfogadhatónak, úgy a tárgyalások mielőbbi megkezdése legalább is kétséges. Rosenberg javaslatát, mint azt az angol parlament tette, legalább is tág keretekben meg kellene beszélni. Angliának érdeke, hogy az egyezség létrejöjjön, mert a legutóbbi szállítások révén Németország magán- gazdaságának fő hitelezője lett. A tárgyalások megkezdéséről folyó vita véleményem szerint felesleges, mert valamennyi német párt es ipari érdekeltség egységes nézete szerint mindaddig, amig a Ruhrvidék kiürítése be nem következik, szó nem lehet a jóvátételi szállításokról. A tárgyalások időpontja tisztára technikai kérdés, amelyet a birodalmi kancellár a kormánnyal egyetértésben fog megoldani. Ha komoly a tárgyalási szándék s a teljesítmények alapját a német gazdasági élet által megállapított mértéknek megfelelően határozzák meg, úgy a helyzet, tekintet nélkül arra. hogy a Ruhrvidéket milyen tempóban ürítik ki, néhány napon belül megenyhülhet. Ternyei László. Sztrájkolnak a román államtisztviselők. A kormány a sztrájkoló tisztviselők ellen. Bukarest, április 23. Az állami tisztviselők és alkalmazottak tizetésjavltási mozgalma, amely az utóbbi időben hatalmas hullámokat vert, tegnap érte el tetőpontját, amikor is egy ötszáz kiküldöttből álló gyűlés proklamálta az általános sztrájkot. A kormány elrendelte a mozgalom élén álló vezetők letartóztatását törvényellenes magatartásuk miatt. Ma az állami tisztviselők jelentős része tényleg sztrájkot kezdett. A bíróság szünetel. A városi tisztviselők nem jelentek meg hivatalaikban. Más hivatalokban folyik még a munka, de már egyes minisztériumban kezdetét vette a passzív rezisztencia. A minisztertanács délelőtt ülést tartott és elhatározta, hogy kommünikét ad ki, amellyel a sztrájkot törvénytelen* nek minősíti. A sztrájkoló tisztviselőket elbocsátják és bíróság elé állítják. A cseh szociáldemokraták érintkezést keresnek a lengyel szocialistákkal. Holnap Mahriseh-Ostrauban gyűlést tartanak a cseh szociáldemokraták, amelyen Winter képviselő, volt miniszter az aggkori és rokkantsági biztosításról fog szólni. A Lidové No- viny szerint Winter utjának oka nem annyira a szociális biztosítás, hanem az, hogy érintkezni akar a cseh-szlovák köztársaságban élő lengyel szociáldemokratákkal Csütörtökön értekezletet tartanak, amelyen meg fogják vitatni a cseh-lengyel viszonyt a köztársaság kebelén belül. A brünni lap állítása szerint a cseh és lengyel szociáldemokraták •május elsején közösen rendeznek néhány ünnepséget. f Gyűlölet és szeretet. A Národni Denio- krácie, Kramár pártjának a lapja, e cím alatt éles támadást intéz ama felfogás ellen, hogy a saját nemzetének szeretete nem jelenti más nemzet gyűlöletét. Ez a 90-es években Masa- rykkal az élén a realistáknak álláspontja volt s ez ellen Haijn Antal (most nemz. dem. képviselő) már akkor élesen állást foglalt. A realisták most is érvényesiteni kívánják ezt a felfogást; ez ellen Kramár lapja szószerint a következő kijelentéseket teszi: „Ha én saját nemzetem hivatásáért és jövőjéért lelkesedem, tehát szeretem nemzetemet, úgy szükségszerűen ellenszenves nekem mindaz, ami ennek útjában áll, ellenszenvesek nemzetem ellenségei és ez az ellenszenv kifejezése az egészséges érzésnek, ez a gyűlölet, amelyet a nemzet szeretete hiv életre. Egy •bizonyos dolgot nem szerethetek anélkül, hogy ne gyűlöljem annak ellentétét. Ha mi nemzetünk ellenségeit nem tudjuk, vagy nem akarjuk gyűlölni, úgy nem tudjuk saját nemzetünket szeretni"... Ehhez a fejtegetéshez nem kell kommentár. Amerika egész Törökországot rekonstruálja A török-amerikai Chester-szerzödés szenzációs tartalma. — Amerika felnyomulása Kis- ázsiába. — A szerződés Franciaország és Anglia veresége. — Hét éven belül megvalósul a gigászi terv. — Az antant rohama a Chester-szerzödés ellen. — A Prágai Magyar Hírlap (londoni tudósítójától.— London, április 23Az antantpolitika homlokterében a Ruhr- kérdés mellett a Chester-szerzödés áll, mely Amerika jóvoltából teljesen uj fordulatot adott a közel Kelet eseményeinek. A nemrég lezajlott lausannei konferencia eredménytelenségének egyik fontos előidézője volt az a körülmény, hogy a törökök kereken visszautasították a nyugati hatalmaknak azt a követelését, hogy az Anatóliai és a Bagdad-vasutak német részvényesei részvényeiket engedjék át a „győzőkének. A lausannei konferencián a törökök meggyőződést szereztek arról, hogy ■menthetetlenül Franciaország vagy Anglia gazdasági és politikai vazallusaivá lesznek, ha egy ellővágással nem egyeznek meg egy politikailag és gazdaságilag oly erős és független nagyhatalommal, mint Amerika, mely Törökország gazdasági fejlesztését kezébe veheti, anélkül, hogy Törökországban egyszersmind politikailag is érdekelve lenne. Törökország e szükségszerűség felismerése után azonnal cselekedett és befejezett tények elé áüitva Franciaországot és Angliát, valamint a most újra összeülni készülő egész lausannei konferenciát, megkötötte az immár híressé vált Chester-szerzödést az Ottoman-Ameri- can Developpement Companievel. A szerződést alig két hete tárgyalta az angórai nemzetgyűlés és jóvá is hagyta. Visszacsinálni tehát nem lehet. Amerika feljiyomulása a köze! Keletre. A szerződésnek, melynek Törökországra nézve beláthatatlan gazdasági és politikai jelentősége van és amely egyszerűen kirántja a talajt Franciaország és Anglia alól a közel Keleten, valósággal bombaszerü hatása voit az antantdiplomácia berkeiben. A francia sajtó szokatlanul éles hangon vezeti be azt a kampányt, amelyet a francia diplomácia indít a Chester-szerzödés ellen. Az angol lapok szintén idegesen Írnak a meglepetésről, azonban általában valami csöndes öröm érzik ki soraik közül afölött, hogy a török zsákmányt Amerika elhalászta Franciaország elöl, mert ha már Angliának nem sikerült ez, legalább a két rossz közül a kisebbik következett be, hiszen Amerika csak gazdaságilag rivális a közel Keleten, politikailag nem. A gazdasági és politikai érdekek határvonala azonban hamar el szokott tűnni Kisázsiában, mint azt éppen a mossuli kérdésben tapasztaltuk. A Chester-szerzödés szenzációs tartalma. A Prágai Magyar Hirla.p londoni tudósítójának most sikerült megszerezni a Chester- csoport Törökországgal kötött szerződésének szövegét. A szerződés végrehajtása esetén Törökország rövid pár év leforgása alatt teljesen uj arculatot kap és politikailag, valamint gazdaságilag rendkívül megerősödik. És ennek a Törökországnak Angóra lesz a fővárosa, mely kívül esik az antantflották ágyúinak lőtávolán. A szerződés 3290 kilométer hosszú vasúti hálózat építését köti ki. mely a Kisázsiát környező tengereket összeköti a perzsa határon fekvő Wan tóval, vagyis a gabonában, ércekben és olajban mesésen gazdag kisázsiai hinterlandot feltárja és belekapcsolja a világgazdaságba. A dollár varázslatos hatalma fogja végbevinni ezt a gigászi teVvet. A Ghester-csoportnak jogában áll a vasútvonalak mindkét oldalán 20 km. szélességű területsávét bányászilag kiaknázni. A társaságot kötelezi a szerződés, hogy a vasútépítést hat hónapon belül kezdje meg és hét év leforgása alatt a samsuni kikötő megépítésével együtt fejezze be. A szerződők megkapták egyúttal a Wan-tó hajóforgalma megszervezésépek jogát is. A szerződés 99 évre szól a részvénytársaság részvényeinek 50 százalékát Törökország kapja. Az antant rohama a Chester- szerzödés ellen. A francia kormánynak Törökországhoz és Amerikához intézett tiltakozó jegyzéke élénken jellemzi azt a hatást, melyet a szerződés a nyugati hatalmaknál kiváltott. Mint Washingtonból jelentik, a Chester-szerzödés miatti francia-amerikai konfliktus rendkívül kiéleződött. Megbízható forrásból úgy értesülünk, hogy az angol delegáció nem fog beleavatkozni a francia-amerikai konfliktusba Lausanncbati, hanem Anglia iii is megőrizni óhajtja „jóim! újat u semlegességét". 4í
