Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-25 / 94. (247.) szám
2Í Szlovákiából, akiket a cseh-szlovák határ- rendőrség átengedett. Erre a pályaudvaron ismét megkezdték — természetesen garancia vállalása nélkül — a Cseh-Szlovákiába szóló vasúti jegyek kiadását. A keleti pályaudvaron a határzár föloldásáról semmit sem tudnak. Az eperjesi püspök válasza. Egy héttel ezelőtt megemlékeztünk arról a támadásról, amelyet a Lidové Noviny intézeti Nyárády eperjesi püspök ellen. A püspök most nyilatkozatot küldött be a lapnak, amelyben kijelenti, hogy az az állítás, hogy elrómaisitani akarja a görög egyházat, vagy pedig, hogy az egyházból mindent eltávolitott, ami eddig szláv volt, nem felel meg a valóságnak. Az sem igaz, hogy nem akarná közmegelégedésre rendezni a koblína és a rokovina kérT elését, mert éppen ennek a kérdésnek megbeszélése végett hívta össze Eperjesre a vikáriusokat. A nyilatkozat megállapítja, hogy nem felel meg a valóságnak, mintha a püspök ukranizálna. A püspöknek az a fölfogása, hogy Ruszinskóban a hazai nyelvet kell alkalmazni és azért előírta, hogy kisorosz nyelven irt könyveket használjanak, amelyeket a Proszvita adott ki Ungvárom. A püspök fölkérte a minisztert, hogy azokban az iskolákban, ahol nincsen tanító, a papok taníthassanak. Ebhez azonban engedélyt nem kapott. A minisztertől kérte azt is, hogy javíttassa ki a megrongálódott iskolákat, azonban e | tekintetben sem történt eddig semmi. A tanítóképző intézeteket tehetségéhez képest támogatja* és az intézet tanárai minden erejükkel a diákok java érdekében dolgoznak. A püspök programjának megvalósításán fáradozik és továbbra is fog fáradozni. Nyilatkozatának végén kijelenti, hogy működésének bírája a jövő lesz. A kormány ieSelössége. A kormány félhivatalosa közli: A köztársaságig elnökének és a kor- mány tagjainak büntetőjogi üldözéséről szóló törvényjavaslatnak az lesz a feladata, hogy végrehajtsa az alkofcmánytörvény 34., 67. és 79. szaka* szait. Hir szerint anyagi rendelkezéseket is ölel fel ugyan, de tekintettel arra, hogy az alkotmánytörvény már megoldotta az anyagi jogi kérdéseket a jelzett javaslat jórészt a köztársasági elnök és a kormány tagjai éhen való büntetőjogi eljárásról intézkedik. Az alkotmány tör vény úgy intézkedik, hogy a köztársasági elnököt csak hazaárulás miatt lehet büntetőjogi utón üldözni. A kormányjavaslat ezt az eljárást .az alkotmány sze= rint úgy értelmezi, hogy az előkészítő eljárás részletrendelkezéseit a kápviselőházra, magát a büntetőjogi eljárást pedig a nemzetgyűlés szenátusára ruházza. A képviselőháznak minősített többséggel kielil határozatot hoznia arról, hogy az elnököt vagy a kormány valamely tagját vád alá helyezik. A szemát-us azután külön bírósági bizottságot választ, mely a szenátus plénuma' elé terjeszti indítványát. A kápviselőház a főeljárás megindításáig visszavonhatja a vádat. Ezzel meg* szüntetik a fő eljárást. A törvényjavaslat értelmében a köztársaság elnöke nem kegyelmezhet meg elitéit kormánytagoknak. Az Isten vára. — Misztérium négy felvonásban. Irta: P. Ábrahám Ernő. A zenei részt irta és összeállította.. Lavciia Rezső. Először adták a budapesti „Nemzeti Sziniház“-ban 1923 április 20-án. A dionisosi játék a dráma őse. A misztérium a keresztény dráma magva. A szent mise misztérium. Mise tértinek mesejátékot, Ger- hart Hauptmann fantáziákat, Strindberg haláltáncot és szellemszonátákat, Claudel francia misztériumot, Wagner és Hoífmannsthal német misztériumot, P. Ábrahám Ernő székely balladából magyar népi misztériumot alkotott. A szent misében a tizenkét apostol között Jézus föláldozza magát az emberiségért. Ebben a magyar misztériumban tizenkét kőműves áldoz föl egy asszonyt, hogy a gonosz ellenében fölépíthesse a marosmenti sziklára az isten dicsőségére szolgáló Déva várát. Hatalmas erejű, mély gondolat. Az alkotónak. a nagynak valami szépet szentel, valami igen értékeset és szivéhez nőttet kell föláldozni, ha az Öröknek akar szolgálni. Az alkotónak, az embernek, a nőnek tragédiája, az élet örök vására, mely ingyen semmit nem ad, csak drága áron, könnyért, halálért izzadja ki a nemes gyöngyöt. A gonosz igér pillanatnyi jót, kéjt, nyugalmat, kényelmet, megalkuvást, aki 'fölkel ellene, kemény legény legyen a talpán. Kőin Íves Kelemen tizenegy társával az Urnák kőművese, az igaznak apostola, rettenetes áldozattal, irtózatos szenvedéssel fizet, a feleségét adja oda. Az asszony Mária gyermeke önmagát adja és örök boldogságot nyer cserébe. Köm Íves Kelemen. A népballadától az Isten váráig hosszú az ut és talán a vég, meg a kezdet egy. A székely balladát, melynek a Balkánon is fölSzerda, április 25. llegftezMőif i laasaimd konferencia. A franciák nyugtalansága. — A konferencia munkarendje- — A franciák uj koncessziókat kapnak. Paris, április 24. (Saját tudósítónktól.) A francia politikai köröket rendkívül nyugtalanítja az a hir, hogy a törökök a sziriai határon nagyobb csapatokat vontak össze. A Temps tegnapi vezércikke ezzel foglalkozik . s kijelenti, hogy a törökök katonai íenyege- ! tődzése nagyban befolyásolja a franciáknak Törökország iránti szimpátiáját. A lap szerint a lausannei konferencián a francia politikának ezek lesznek az irányvonalai: 1. A szerzett jogok megsértését kárpótolni kell. 2. A francia állampolgárok alkalmazkodnak az uj Törökország kívánságaihoz és föltételeihez. 3. Gazdasági tekintetben a franciák és amerikaiak között Törökországban minden konfliktus elkerülendő. A konferencia megnyitásával kapcsolatosan Pell'é francia delegátus kijelentette, hogy a gyors megegyezés alkotja a francia delegáció célját. A tegnapi nap Lausanneban a delegátusok tanácskozásával telt el. A francia delegátus megbeszélést folytatott az angol és török képviselőkkel. A francia delegáció javaslatot tett arra nézve, hogy az előbbi konferencia munkarendjét és bizottságait léptessék most is életbe. Londonból érkező jelentések szerint .-a Morning Post úgy tudja, hogy a török kormány kísérleteket tesz arra nézve, hogy a Chester koncesszió által fölidézett francia féltékenykedést kiküszöbölje s állítólag Franc:aországot más koncessziók megadásával fogja kárpótolni. További jelentéseink: — Franciaország háborúra készül a Chester-koncesszsó malit. — Lausaime, április 24. (Saját tudósítónktól.) A tegnapi íondon iesti lapok szerint Franciaország elhatározta, hogy az esetben, ha Törökország vonakodik az amerikai koncessziót visszavonni, keleten a fegyverek döntésére bizza a dolgot Álláspontiának megerősítéseként Franciaország Színimét szárazföldi és tengeri haderővel szállja meg és újra fölszereli a görög hadsereget, hogy az fancia tisztek vezetése alatt Tráciában különösen erős nyomást gyakorolhasson a törökökre. Weygand tábornok kinevezése Szíriái főbiztossá bizonysága annak, milyen nagy jelentőséget tu* íajdonií Franciaország a keleti helyzetnek. F&iisí®aEÉ€®f€! m§ Konstantinápoly, április 24. (Havas.) Az angőral nagynemzeígyülés első negyedének évfordulóját nagy ünnepségek között ülték meg. Mustafa Kemal pasa parancsot adott a hadseregnek, amelyben többek között kijelenti, hogy a török hadsereg abban az esetben, ha a lausannei tárgya- lások után uj háborúra kerülne a sor. teljesíteni fogja kötelességét. üüüiÍ#É€iri€iiBf vé||éfwéii^@sea Somoskőt és Somosujfalut Magyarországnak ítélték. — A vitás területek egy része Csek-Szlovákiáá lett. — A romániai magyar állampolgárok vagyonának elkobzása a népszövetség előtt. — Óriási vihar, Adatoy leköszön a románok iulzó álláspontja miatt. Géni, április 23. A népszövetség tanácsának mai ülésén megtörtént a döntés a salgótarjáni magyar—cseh-szlovák határkérdésben. A döntés értelmében a vitás területek egy kis részét Csefh-Szlovákiának ítélték és igy Magyarország újabb területeket vesztett el. Somoskőt és Somos újfalut, melyek tiszta magyar falvak és gazdasági szempontok is indokolták Magyarországhoz való csatolásukat, megkapta Magyarország. Ezzel a salgótarjáni bányák a Marion! szerződés 27. paragrafusa érteimében végérvényesen Magyarországhoz kerültek. A részletes határt ezután fogják a helyszínén kijelölni. A cseh-szlovák államnak joga lesz Somoskő állomásának, mint határ- és vámállomásnak a használatára, ezzel szemben a döntés kötelezi Cseh-Szlovákiát, hogy a Somoskőtől északra fekvő Kőbánya üzemét és a bánya termelésének szállítását a somoskői állomáson keresztül megkönnyíti. A népszövetség tanácsa előtt Tánczos tábornok, a magyar kormány képviseletében és Osusky cseh-szlovák miniszter kijelentették, hogy a döntést elfogadják. Tánczos tábornok nyilatkozatához hozzáfűzte, hogy a döntés második része, mely a vitás területek egy részét Cseh-Szlovákiának Ítélte, Magyarországon fájdalmas kiábrándulást fog kelteni afölötti hogy ap oly súlyosan megcsonkított Magyarország földjéből egy uijabb darabot vesznek el. lelhetők roikonmotivumai — már igen sokan földolgozták. A modern balladát követte a darabok egész sora. Egyik legérdekesebb dráma ezek közül Kárpáti Aurélnak a Nemzeti Színházban előadott darabja. Izgatóan érdekes, viharos, lírai és komplikált szerelmi* tragédia, amely körülbelül homogén Ábrahám Ernő eredeti fölfogásával. A Déva várát azonban Ábrahám Ernő évek hosszú során át többször átdolgozta, leegyszerűsítette, monumentálissá kovácsolta és szimbólikus tartalommal töltötte meg. A vajda tornyában a féltékeny nő csalja tőrbe a másik asszonyt, hogy szerelmesét magának megszerezze. Sötét, kegyetlen mii Evers drámája, mely nem felel meg alapgondolatában a népmondának. Isten vára. Kőmives Kelemen tizenegy kőmüvestár- sával megfogadja, hogy fölépíti az Isten várát. A gonosz megjelenik előtte, megfenyegeti, megkísérti és megjósolja, hogy abból a várból kő kövön nem marad, ö mindig el fogja pusztítani, mert nem enged a saját | csúfságának emléket emelni. Kelemen elűzi a ; gonoszt és munkára indul. A gonosz nem ért el eredményt a férfivel szemben, most a nő l felé fordul. Megpróbálja elcsábítani. Mikor ez J sem sikerül, a beteg gyermeknek ad néhány csöpp gyógyirt, hogy megmutassa hatalmát. ! Az asszony hajthatatlan. Máriához fohászkodik. Kelemen visszajön, megnézi gyermekét. ; Rettenetesen fölindul azon, hogy Isten egy ilyen ártatlan csöppség vesztét kívánja. Pillanatnyi kétségbeesésében megtagadja az Urat és parancsot ad, hogy hagyják abba emberei a munkát. Ekkor azonban megint Erzsébet az, aki nem hagyja cl, figyelmezteti és visszatéríti a helyes útra. A torony összeomlását megakadályozza imájával. Kelemen belátja vétkét, megbánja és térdre omolva kér bocsánatot az Úrtól. A gyermek mind jobban szenved, már alig pislog életmécse. A gonosz most rettenetes vásárt köt az anyával, aki kiragadja kezéből a gyógyirt és egy éjszakára a gonoszé lesz. Bűnét azonban nem tudja elfe- ; ledni. A torony mindig újra összeomlik, mert valaki nagy bűnt követett el. Irtózatos kínjában az asszony elhatározza, hogy föláldozza magát az ura müvéért, a saját vezek- léséért és az Isten váráért. Nem hajt a gonosz újabb csábítására, fölöltözik diszköntö- sébe, fejére teszi gyöngyös fejkötőjét és elmegy ia várba. A többi asszonyokat, akik férjükhöz igyekeztek, mind visszaküldi és fölér a hegyre. Ott éppen fogadást tettek a kőművesek, hogy az első asszonyt, aki odajő, elevenen befalazzák. Halálfélelem és önfeláldozás küzd a nőben. Végül megdicsőülten a falra áll, honnan egyenesen a mennybe vezetik az angyalok. És itt különbözik Ábrahám fölfogása a Kárpátiétól. Kárpáti asszonya csak nő, csak szerető, aki a férjét kívánja s ezért rohan vesztébe. Nem látja be, miért kell neki magára maradnia, miért szereti ura jobban a kővárat, mint asszonyát. Erzsébet ellenben az igazságért, az Istenért és saját vétke engesz- teléseért áldozza föl magát. Ez az asszony igazi hitves, ez az asszony messze fölötte áll a másiknak. Nem hiúság, nem kéjérzet, nem féltékenység, nem önzés vezeti, hanem igazi áldozatos lélek. A jó küzd itt a gonosszal, az isten az ördöggel — és ezért misztérium Ábrahám drámája. Az emberi lélek mélyén rejtőző mágikus erőt, a vallásos érzést, az Istennel, Istenért küzdést, az Istennek áldozást tette a darab tengelyévé, főmozgatójává. A görög tragédia sorstragédia, görög istentisztelet, a misztérium Istentragédia, keresztény istentisztelet. Az első játékok, melyeket a tizedik században egyházi énekek dialógussal való kibővítése épített, az első Genf, április 23. A népszövetség mai ülésén hosszantartó és helyenként rendkívül heves vita fejlődött ki annak a tiltakozó jegyzéknek a tárgyalásakor, melyet a magyar kormány intézett a népszövetséghez. A magyar kormány e jegyzékben tiltakozik azon magyar állampolgárok vagyonának a románok részéről történt jogtalan elkobzása ellen, akik a trianoni szerződés értelmében Romániának juttatott területeken laknak és követeli, hogy a népszövetség hasson oda, hogy a román kormány azokat visszaadja. Adatoy (japán) előadó azt javasolta, hogy a szerinte tisztán jogi természetű ügyet utalják a hágai állandó nemzetközi törvényszék elé. Titulesou román delegátus kormánya nevében a leghatározottabban visszautasította ezt a javaslatot és az ellen is tiltakozik, hogy még e bíróság véleményezését is kikérjék, mivel az ügy gyökerei Románia alkotmányába nyúlnak és az agrárreformnak egy a szociális viszonyok által indokolt intézkedését alkotják, mely nem minősíthető Magyarország ellen irányuló különleges eljárásnak és Románia felfogása szerint jogi döntés által nem eliminálható a világból. Ti- tuleseu szavai óriási vihart idéztek elő. Izgalmas vita keletkezett, melyben. Salandra volt olasz miniszterelnök hasztalan kísérelte meg a közvetítést. Adatoy japán delegátus, •az ügy előadója, felfogásában mélyen sértve Titulesou szavai által, kijelentette, hogy a románok ily állásfoglalása mellett nem hajlandó tovább az előadó tisztét viselni. Leköszönését a népszövetségi tanács kérése dacára sem vonta vissza, mire a tanácsülés a magyar jegyzék tárgyalását óriási izgalom közepette egy későbbi időpontra halasztotta. Adatoy ezután kijelentette, hogy hajlandó a vitás kérdés előadói tisztét ismét vállalni és fölszólította a román és magyar delegátusokat, hogy egyezzenek ki. Az ülést ezután elnapolták. Genf, április 23. A népszövetségi tanács délutáni ülésén Einstein tanár helyébe, ki tagságáról leköszönt, mivel a népszövetség a Ruhr-kérdésben nem interveniált, Bergsont választotta meg az internacionális szellemi együttműködés bizottságába. Iliin !■ Ifi ITIIII !■!■■! ■!! H —— A bolgár válaziászokoii Stambolinskv győzött. Szófia, április 23. A törvényhozási választások tegnap folytak le teljes nyűge lomban. Az első választások szerint a kormány döntő győzelmet aratott, mert 200—246 mandátumot nyert el. Pasícs kormányalakítása meghiúsult. Belgrád, április 24. A koalíciós kormány programjának megállapításánál fölmerült nehézségek miatt Pas;cs visszaadta a királynak a kormányalakításra vonatkozó megbízást. megnyilvánulásai a keresztény drámának. Oberammergau, Faust. Parsifal, Hannele, Pippa, Álom, Szellemszonáta, Kinyilatkoztatás, Jedermann, Welttheater, mind ennek a fajnak többé-kevésbé teljes, vagy burkolt megnyilvánulásai. Az Isten vára szimbolikusan emberi küzdelem. az isteni gondolat küzdelme a napi élet realitásaival, a nagy ember, a nagy erő párviadala a gyilkoló kis akadályokkal és az olykor legyőzhetetlenül nehéz végességgel. A mennyei karok hangja, az angyalok közbelépése nyíltan kifejezi az égi erők működését. Szegény törékeny ember áldozatul esik, nagy árat fizet, de a mulandóért maradandót, az áldozatért hatalmas ajándékot, örök boldogságot nyer. * Dante Divina Commediája is ennek a gondolatnak a kifejezése. Mennyien esnek el az utón odáig! A nagy vereségek, a küzdők elhullása bizonyítják a győzelem értékét. A drámaíró és a költő. Ábrahám Ernő keményen összekovácsolta misztériumát. Leegyszerűsítette a kifejezés eszközeit és szálait annyira, hogy egyesek már a banalitást vetették szemére Pedig az egyszerűség csak monumentálissá teszi drámáját. Régi székely versben, egyszerű, ismétléses szavakkal festi a költő a legmagasabbra emelkedő gondolatot. Mintha folyvást régi magyar éneket, zsolozsmát, litániát hallanánk. A kőmives átka, föllázadása Isten ellen, a kisértési jelenet, Máriához menekvés* a bölcsőjelenct, az áldomás és kötés, hatalmas költői képzelet szülöttei. Egy messze útra, nagy magyar magasságokba induló költő álma. Olykor még hatások bukkannak föl, olykor északi hangulat, olykor német elképzelés, olykor csekély kisiklások, de a kis hibákon tulzcng a nagy magyar költő diadalhimnusza. A költő sokat szenvedett, sokat áldó-
