Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-22 / 92. (245.) szám
'yn&GAiJWGWKTtm&g ___________________________ ______ Vasárnap, április 22. mm XXWE •■'V 11 I ■ r MPMIW g**<EB?P lfcM*'~»»T»^^|PHPiWWHM——MMMHMM—HMBMBMWBBWWIÍWHPWWMWWí ±-*1{aa&m*ep*t!t.KWUm. P.l*"'- - — • VCI.X jesztett jóvátétel i tervhez, de hajlandó a részleteken történő változtatásokat mérlegelni. Tudhatta Franciaország, hogy Anglia mindig hajlandó a biztonság kérdését barátságos szellemiben tárgyalni, de azt is tudhatja, hogy a Németország által adandó garanciáik nem állhatnak abból, hogy ez az ország szétszaiklittassélk. Kijelentette, hogy az angol politika készen tartja miagát arra az esetre, amikor jó szolgálat okát tehet Franciaor szagnak és Németországnak s reméli, hogy ez az idő közel van. Beszédének végén ismételte az antant fönnállásának szükségességet és kijelentette, hogy az angol kormány továbbra is a barátságos semlegesség álláspontján marad. Sohasem biztatta Né* metországot arra, hogy vonja ki magát kötelezettségei alól s ezt ezután sem fogja megtenni. Lord Grey beszéde. C-urzon beszéde után lord Grey szólalt fel, akii kijelentette, hogy a jóvátételek kérdése s Franciaország és Belgium biztonságának ügye sokkal szorosabban fűződnek egybe, mint ahogy azt lord Curzon vázolta. Éppen ezért jár a jóvá- tételi kérdés oly nagy és számos nehézséggel. Aíz időelőtti intervenció csak a helyzet kiélesité* séhez vezetett volna. Ha az antant Franciaországgal együtt eltűnne, úgy Európa helyzete re- ménytélén lenne. Utalt Franciaország nehéz helyzetére és annak fontosságára, hogy Franciaország az elpusztított területek újraépítéséhez és pénzügyi érdekeinek biztosításához Németország* tói jóvátételeket kapjon. Az a tény, hogy Franciaország és Németország a RuhrrnegszálMs következtében súlyos fizetéseket teljesített, nem segíti elő a jóvátételi kérdést. A jóvátétel! kérdés kardinális tényét teljesen elvesztették szem elöl. Tény az, hogy Franciaország és Németország Berlin, április 21. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) Több mértékadó német politikussal folytatott beszélgetés alapján megállapíthatom, hogy Curzon tegnapi beszéde Berlinben igen jó hatást keltett. A beszédről több politikus kijelentette, hogy az egy igazi államférfin megnyilatkozása,, aki végre becsületes utakat keres a helyzet megoldására. Németország részéről mindent el fognak követni, hogy Curzon törekvéseit megkönnyítsék. Különösen az a körülmény megnyugtató, hogy Curzon nem akarja a jóvátételi kérdést a népszövetségre bízni, mert Németországnak a felsősziléziai és a Saar-kérdésben szerzett tapasztalatai nyomán nem lehet bizalma a népszövetség objektivitásában és pártatlanságában- A beszédet úgy fogják föl, hogy az az angol semleges politikának bizonyos fokú föladását jelenti s bankkörökben a bekövetkező tárgyalások előhírnöke gyanánt tekintik. A nagyipar egyik vezetője kijelentette, Francia-belga oppozició a 30 milliárdos terv ellen Páris, április 20. A Temps úgy értesül, hogy a Quai d‘Orsay-ben tartott tegnapi tanácskozásokon, amelyeken azokat az eljárási módozatokat beszélték meg, amelyeket a jóvátétel kiforszírozása érdekében alkalmazni szükségesnek tartották, szó sem volt egy állítólagos francia—belga 30 milliárd aranymárkás követelésről, sem pedig a francia és német nagyiparosok közötti esetleges megegyezésről. Ami a francia—belga 30 milliárdos; tervet illeti, amelyről először Breit- scheídt tett említést a Reichstagban tartott beszédében, ehhez sem Barthou, sem Dela- croix nem adta beleegyezését. A tegnapi tanácskozások alkalmával újból megbeszélték, hogy minden jövőben tartandó idevonatkozó eszmecsere szigorúan azok között a keretek között mozogjon, melyek Poincaró kijelentéseiben, nevezetesen pedig az utolsó sárgakönyvben konkretizálva vannak. A vuhnr^éM kommnmista puccs verése Páris, április 20. (CTK.) A Havas-ügynökség jelentése szerit a mühlheimi francia csapatok a kommunista puccs alatt tartózkodtak. minden beavatkozástól. Berlin, április 21, (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) Mühlheimből jelentik: A város még mindig nyugtalan, bár a rendőrség és a polgári őrség mindent elkövet, hogy az újabb zavargásokat megakadályozza. Attól tartanak, hogy a kommunisták hitele szórásain egyibekapcsoiódík. Mindkét állam küzdelme ez. A megszállás és passzív ellenállás mindkét államra nézve katasztróiálisak lehetnek és azt eredményezik, hogy Németország nem tehet ma oly jó ajánlatot, mint amilyet a megszállás előtt tehetett volna. Remélhető, hogy mindkét állam annak belátására fog jutni, hogy ennek a helyzetnek meghosszabbítása azt eredményezheti, hogy Németország mindig kevesebbet fog tudni fizetni és Franciaország mindig kevesebbet fog kaphatni. Gazdasági szempontból Németországra nézve ajánlatos volna, amily gyorsan csak tehet, ajánlatot tenni s a francia kormámyra’ nézve ezt az ajánlatot átvenni és a kedvező mérlegelés tárgyává tenni. Azt hiszem, — mondotta — hogy Francia5 ország és Belgium mindig jöttem kezdi belatol, hogy valami megoldást találni kell és pedig nemcsak a ruhrvidéki lciilönufaik fölihiaszmálásáyal, de a szövetsége sikkel együttes 'alkotó utján. A biztonság kérdéséről szólva Eijlentette, hogy a franciák nem fogják addig elhagyni a német területeket, mig nem kapnak a jövőre nézve biztosítékokat. Ezt meg lehet érteni és Aingliámak ezzel az állásponttal rokonszenvezni kell De Franciaország RuhrpoÜtlkája nem ad biztonságot a jövőre nézve, sokkal inkább a reváns magvait hinti el, Németországot mind jobban és jobban űzi ahhoz az nthoz, amelynél az Oroszor3 szágga! való szövetkezés után kénytelen nyúlni. Európa egyetlen nemzete sem szerezhet magának tartós biztosítékot, ha ezek nem szolgálnak mindenki javára. A jövő valódi biztonsága addig nem követkézbe tik be, amíg Németország nem tagja a nép- szövetségnek és amíg Franciaországgal világos megegyezés nem jön létre. hogy Stresemann álláspontja és Curzon beszéde között nagy a hasonlatosság. Mértékadó berlini angol körök a megoldás felé vezető lépésnek tekintik Curzon beszédét. A berlini diplomácia úgy látja, hogy Curzon beszédének legfontosabb részét alkotja annak belátása, hogy Németország nincsen abban a helyzetben, hogy közvetlen és határozott ajánlatot tegyen s hogy legcélszerűbb lesz egy nemzetközi tekintélyre bízni az intervenciót. (T.) Mit imák az angol lapok? London, április 21. (Saját tudósítónktól.) Politikai körökben elismerik, hogy Curzon beszéde rendkívül ügyes formában könnyítette meg a tárgyalások lehetőségét, csak a Daily News ragaszkodik még mindig a nép- szövetségi akcióhoz. A Daily Telegraph és a Daily Mail helyeslik a beszédet, a Times hasonlóképpen. A Daily Chroniclé tárgyalási ajánlatként fogja föl a beszédet. Lloyd George szerencsés gondolatnak tartja annak kijelentését, hogy nem szabad a jóvátételi 1 kérdésben uj sebeket föltépni. meg fogják kísérelni a letartóztatott vezetők kiszabadítását. A kommunisták számát kétezerötszázra becsülik, fővezérüket. Kropp Miksát letartóztatták. Egy másik főbb vezető, aki tulajdon elleni vétségért több évi toloncházra volt ítélve s aki a forradalom idején egy tengerészosztag tagja volt, ellenszegült a letartóztatásnak. Ezt a kommunistát agyonlőtték. Véres sztrájk • Eszakfranciaországban Berlin, április 21. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Norddeutsche All- gemeine Zeitung jelentése szerint Északfran- ciaországhan sztrájk alkalmával véres összeütközésre keHiit a sor. jóformán az összes szövőgyárakban sztrájk van. Az összeütközéseknél több halott és sebesült volt. A sztrájkbizottság fölhívásában hangoztatja, hogy a drágaság a Ruhr-megszállás folytán következett be és ez ellen a munkásoknak védekeznie kell. Tiltakozás a francia erőszakosságok ellesi Mambóm, április 20. (Wolff.) A Thyssen- kohók, valamint a hamborni szakszervezetek az összmunkásság és a hivatalnoki kar nevében memorandumot intéztek Beaunain tábornokhoz, Duisburg parancsnokához, melyben tiltakoztak Boulanger igazgató letartóztatása ellen. A munkásság szombaton tüntető sztrájkot kezdett. Lévai események. Szocialista gyűlés. — Botrányos képviselö- íestiiíeti közgyűlés. Léva, április 21. (Saját tudósítónktól.) Léva városa az elmúlt héten két Ízben is tapasztalhatta, hogy semmi jót sem várhat azoktól a pártoktól, melyek hangzatos jelszavak alatt ígérnek mindent, nagy demokráciát, földosztást, de voltaképp csak az Ígéreteknél maradnak s a jelszavuk minden liberalizmusa mellett is a magyarság letörésére, jogainak a csorbítására törekszenek. A cseh-szlovák szociáldemokrata és a cseh-szlovák nemzeti szocialista párt vasárnapi gyűlésén a szónokok a Hlinka-pártot, a kommunistákat és a magyarságot támadták. Mindenki gyanús nekik, akik nem velük fújnak egy követ. A gazdasági kérdés megoldását a szokott receptjük szerint szeretnék megoldani. A pénzintézetek államosítását kívánják. Ellenségei a tőkének, a nagybirtoknak s mikor erről beszélnek, bizonyítékokat még 'a bibliából is készek meríteni, azt mondván, Jézus szerint is könnyebb által menni a tevének a tüfokán, mint a gazdagnak az isten országába bejutni. Poliak szenátor a magyar lakosságban a köztársaság ellenségét látja, az autonómia követelését cs|fk ürügynek, amely más célokat takar. Oktavec gyenge beszédében Hlinkáékat és a kommunistákat gáncsolta. Ravaszt, volt honfi zsupánt, minit a néppárt lévai vezérét támadta. Persze Ígérte a földreform végrehajtását, ami a nagyobbrészt csehekből álló vasutasokat és postásokat meglehetősen hidegen hagyta. Léva város közgyűlésén a figyelmes szemlélő már régóta észrevehette a lappangó ellentéteket, amelyekből minden percben vihar támadhat. Az április 18-iki városi közgyűlés csöndesnek ígérkezett, de olyan' botrányba fulladt, aminőre a legöregebb városi képviselők sem emlékeznek. A fordulat után a zsupán tisztviselőket nevezett ki Léva városába: Csermák Lászlót pénztárosnak és Bilik Ferdítiándot pénztári ellenőrnek. A közgyűlés állásukból őket elbocsátotta, de a zsupáni határozat úgy intézkedett, hogy az állás véglegesnek tekintendő. A közgyűlés a zsupáni végzést megfeleb- bezni határozta. Erre a cseh-szlovák képviselőtestületi tagok tiltakozni kezdtek s az egyik azt mondta, hogy a közgyűlést nacionalista szempontok vezetik. A város bíró nyilatkozatából azonban megtudtuk, hogy a cseh-szlovák képviselők felmentek a pozsonyi minisztériumba és ott vádaskodtak, hogy Léván az összes szlovák tisztviselőket elbocsátották állásukból. A városbiró kijelentette, hogy kétszínűén viselkedtek a csehszlovák képviselőtestületi tagok. Együtt szavaztak a többi pártokkal a magyar polgári iskola felállítása dolgában, de pár hétre titokban levelet írtak a miniszternek és intrikáltak a magyar polgári iskola ellen. A hét csehszlovák képviselő mit tehetett egyebet? A karzat ,.fuj!“ s egyéb gyalázó kifejezései közt otthagyták a tanácstermet. Boros Gyula városi képviselő széksértést is követett el, azt kiáltva utánuk, hogy bolondok. Az első alkalom, hogy Léván az inter- naciomális jelszavakat hirdető pártok összeütközésbe kerültek a cseh-szlovák képviselőkkel. Ez előrelátható volt. Mert amíg ők talán igazán komolyan veszik a demokráciáról vallott elveiket, addig a cseh-szlovák képviselőtestületi tagok elsősorban cseh-szlová- kok lesznek és maradnak. A demokrácia nekik takaró, mely alatt képmutatás, taktikázás, kétszínűség rejlik. Talán okosabb lenne, ha a magyarok is elsőbb magyarok lennének és maradnának. Szlovenszkói és ruszinszkói javaslatok a nemzetgyűlés előtt. A képviselőház tavaszi ülésszaka néhány olyan javaslatot is fog tárgyalni, mely kizáróan Szlovén szkot és Ru- szinszkót érinti. Ilyen javaslat az elévült telekkönyvi követelések törléséről szóló javaslat, amelyet a szenátus már elfogadott- Egy további javaslat az állami telepesek jogviszonyainak rendezéséről szól. Javaslat fekszik a képviselőház előtt a bírósági és gyámügyi eljárásiban megállapított határidő számításáról is. Végül egy javaslat a kisajátításokat nem a kereskedelemügyi, hanem a belügyminiszter hatáskörébe akarja utalni, a történelmi országokban dívó módszerhez képest. • Ba s c h Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JmdriSska 6. szám 1038 &U<emséíteÉ<ti foetúáv&t töSúíz rint< fieíftedeíf Curzon beszéde Berlinben §$en jó Hálást Mellett. A semleges politika föladásának s a tárgyald sok előhírnökének tekintik. PüfBcait vasárnap nagu neszeid ment — poztiif fé¥áiéíelt programot a*. — Paris, április 21. (Saját tudósitónktól.) Poincaré holnap a Vád nevű kis helységben beszédet mond, amely válasz lesz a birodalmi gyűlés vitájára és amelyben pozitív jóvátétel! programot fog elő terjeszteni. MAPIfelSatEK —wii ii mimírnarwi Tniwm mi n - .... A multikor, miikor átrágtam magam- egy újságnak minden betűjén és inéig hiányzott -a;z él-alváshoz s-zíilkséges fáradt unalom, két sorba össze- szoritott szellemességbe bujtatott híg filozófiát, gondolatsz-ilánílaoikat kezdtem olvasni. Az egyiiik na-gyom tetszett nekem. Olyasvalami volt benne, hogy az életünket álmodja Valaki s ha Valaki f'öl5 ébred, mi meghalunk. Letettem a gyűrött ujságlapot és játszani kezdtem e-zzél a gondolattal. Úgy, mint valamikor kisgyerek koromban a csillogó üvegdarabbal, amit találtam s amire rásütött a nap. Forgattam jobbra és forgattam balra s akárhogy forgattam, az üvegdarab tetszett nekem. Arra gondoltam, hogy milyen rossz, idegeket kínzó napja lehetett annak a Valakinek, akinek a» én életeim a-z álma, mielőtt elaludt s milyen lehangolt, kesernyés, ros-szuil induló holnapja lesz Lz engem álmodó éjszakája után. Ha úgy összefogom egy álmodáslba az életemet, ami volt és ami talán miég fesz s ha egy pszichiáter orvos elé állítok oda és elmondom neki, hogy képzelje, doktor irr, én ilyen vad dolgokat szoktam álmodni, akkor az bizonyosan Összeráncolná a szemöldökéi, me-s- iga'zitaná a vastag keretbe ölelt üveget a szemén és konstatálna egy jól kifejlődött neuraszténiát, amely ellen momentán jól használ a brónr, üe amelytől csőik sok pihenés és egy alapos -hidegvíz- kúra szabadítja meg az -embert. Azt a Valakit tehát, akinek az én életem az átírna, nagyon sajnálom. Az életet rohanó, kergetett, rosszkedvű, elmélázó és elégedetlen ember lehet. Nem szeretnék a helyében lenni. In5 kább szeretnék annak a -bőrében élni, akinek az életét az én álmom vetíti; az mosolygó, nótáz- gató, a szépséggel és fiatalsággal játszó nagy gyerek lehet, aki tud örülni a tejszmhabos kávénak, ia csokoládés tortas-zétetnek, a lányok csókjainak, a csilingelő gyöngyvirágnak, a langyos estéknek és más édességeknek. Szeretnék egyszer találkozni vele és karonfogva magamhoz vonni, bele fűzni az életembe az ő életét, neki adni annak a cukornak a felé", amit -most majszolok, megkínálni őt egy jó cigarettával és koccintani a teli poharával Szeret5 nem megismerni őt — de nem lehet. Mert mire én felébredek, ez a kedves, jó fiú meghal... _____ „Lv-. 0 — (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Idöjóslás: Továbbra is felhős csapadékra hajlamos időjárás várható kevés hőváUozással. * — 'Tesla pápai delegátus elutazott Berlinből.) Berlinből jelentik: Testa pápai delegátus a „Lo- kalanzeiger“ jelentése szer in; tegnap elutazott Béniimből. Németországi utjának további folya* mán a Ruhr vidéket és a Saarvidéket keresi fel. Testa interveniálni fog a franciáknál, hogy a sok évi fogházra ítélt nagybeteg essem polgármestert engedjék szabadon. — (Baeran utóda.) Mivel a brünni legfelsőbb bíróság jóváhagyta az esküdtbiróság- nak a Baeran-pörben hozott ítéletét, a képviselőház elnöksége meg fogja keresni a választási bíróságot, hogy Baeran mandátumát érvénytelennek nyilvánítsa. Baeran utódja előreláthatóan Stenzl Alajos mahrisch-trü- bam malomtulajdonos lesz. — (A rendtörvény első alkalmazása.) A Národni Politika jelenti, hogy a rendtörvényt elsőizben egy csavargóval szemben fogják alkalmazni a brünni törvényszéken, mivel letartóztatása alkalmával becsületsértő megjegyzéseket tett a köztársaság elnökéről. / (Bombamerénylet a krakói egyetemi rektor eHen.) Krakóből jelentik: Natha-nson egyetemi rektor háza kapubejáratában tegnap éjjel fölrobbant egy bomba. A robbanás nagy kárt okozott a házban és annak környékén. de emberekben nem esett kár. A merénylő személyéről és a merénylet okáról eddig még semmit sem tudtak meg. — (Kinevezések.) A hivatalos kip vasárnapi száma közli: A kormány Egry Aladár dr. Somaijai járásbirót a beregszászi törvényszékhez a VIII. fizetési osztályba bírónak, továbbá Urbán Gyula joggyakormxkot a VIII fizetési osztályba Nagyszombatiba járásbirómk névért; ki — (A tisztviselői fizetésekről szóló törvény revíziója.) Az állami, vasúti és közhivatali tisztviselők hétfőn tartanak értekezletet a szenátusban, hogy megbeszéljék a tisztviselők álláspontját a decemberi tisztviselői törvény, különösen az április 1 -én bekövetkezett fizetésleszállltás tekintetében, amelyért a törvény keretén belül megfelelő kárpótlást követelnek. Az értekezlet megbeszéléseinek anyaga azután alapja lesz egy uj javaslatnak. melyet a szocialista állami tisztviselők szervezetének egy parlamenti képviselője fog kidolgozni és a nemzetgyűlésnek előterjeszteni- A tisztviselői szervezetek akciójukban az illetékes tényezők előzékenységére számítanak, annál is inkább, mivel az időközben folyamatba tett lépések nem rendítették meg azt a reményt, hogy a helyzetet megnyugtató módon el lehessen intézni.
