Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-22 / 92. (245.) szám
& Vasárnap, áprítfs 22. se- ■'vív- . /txm *PfíAmMA(W^7firmS^ Budapest, április 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Fecske-utcai borzalmas robbanás ügyében tegnap délután tartották meg a tüz- vizsgálatot és az újabb rendőrségi helyszíni szemlét. Megállapították, hogy a gyár vezetősége szabálytalanságokat követett el, amikor az iparigazolvány kérésekor és a mun- kásbiztositó pénztárnak tett bejelentése alkalmával elhallgatta azt, hogy az üzem celluloiddal is dolgozik. A gyár vezetősége szaruból és galalitból készítendő gombgyártásra kért engedélyt, közben azonban áttértek a celulloiddal való gyártásra, amire pedig semmi körülmények között sem kapott volna engedélyt. A sérült munkások azt vallják, hogy a gyárhelyiségben senki sem dohányzott sem a katasztrófa előtt, sem máskor. Megállapítható, hogy a robbanást nem egy eldobott cigarettavég idézte elő. Schneller igazgató, akit gondatlanságból okozott emberölés miatt tartóztattak le, azt vallja, hogy a gyár csak január elsején kezdte meg működését. A hivatalos iratok alapján azonban megállapítható, hogy a gyár már tavaly márciusban is dolgozott és most készült részvénytársasággá átalakulni. A nyomozás során megállapították, hogy Schneller Mór igazgató, amikor legutoljára fölvett munkásokat, azt mondotta nekik, hogy szaruval és nem celulloiddal dolgoznak. Schnellert terheli a felelősség azért is, hogy szakember létére mindent Pichala előmun- kásra bízott és maga csak ritkán jelent meg a gyárhelyiségben. A veszedelmet fokozta az a körülmény is, hogy az ajtóban egy hordó gépolaj állott, amely a robbanástól meggyulladt s a menekülést lehetetlenné tette. A — (Tichon patriarcha bünpörében kitűzték a tárgyalást) Helsinigfőrsiből jelenítik: A Tichon pat- riarcha elleni biinipör főtángyalását április 24-ikére tűzték ki. — (Miből gazdagodtak meg.) A Cesky Dennik jelenti, hogy Kolinban egy nyilvános ülésen határozatot fogadtak el, amely a többi között azt a követelést tartalmazza, hogy egyes szociáldemokrata képviselők ellen indítsanak vizsgálatot, hogy milyen módon gazdagodtak meg oly hirtelen és hogy miképpen jutottak földbirtokhoz. A határozatot megküldték a képviselőház elnökségének. — (A Stefánik-emlékmü leleplezése.) A Ste- fánik tábornok tragikus halálának helyén emelt emlékmű ünnepélyes leleplezése május 5-én lesz. Az ünnepély alkalmával nagy katonai gyászünnepségek lesznek és a köztársaság vezető személyiségei fognak emlékbeszédeket mondani. — Az uj sajtótörvény.) Az igazságügyminisztérium a nyár folyamán fogja végleg megszövegezni az uj sajtótörvényt, amelyet a kormány a parlament őszi ülésszakában fog a képviselőház elé terjeszteni. A törvény tervezetét a képviselőház sajtóbizottságának adták ki, amely az újságírói testület részvételével fog róla tanácskozni. — (A Kereskedelmi Testületek küldöttsége Prágába megy.) Pozsonyból Írja tudósítónk: A Kereskedelmi Testületek országos szövetsége és a pozsonyi Kereskedelmi Testület április 29-én küldöttséget meneszt Prágába a kereskedelmi miniszterhez. A küldöttség sok a kereskedelmet érdeklő aktuális kérdés ügyében jár el a minisztériumban, mint adóügyek, be- és kivitel stb. — (Elkészüli a szociális biztosítás törvényjavaslata.) FéStüvatatos közlés szerint a szociális biztosítást előkészítő bizottság annyira előrehalad munkájával, hogy a javaslatot a jövő héten parlamentáris elintézésre megküldik a nemzetgyűlésnek. Mivel a törvény terjedelmes és újszerű munka, a nemzetgyűlés szociálpolitikai bizottsága az egész tavaszi ülésszakon át fog tanácskozni, róla, úgy hogy maga a nemzetgyűlés még csak az őszi ülésszakban fagtalfcozhatik majd a szociális biztosítás kérdésével. — (Az első vasúti osztály megszüntetése.) Amint már jelentettük, a vasuíügyi minisztérium azzal a tervvel foglalkozik, hogy az első osztályt a személyvonatoknál teljesen megszüntesse, a gyorsvonatoknál pedig korlátozza. Az 1923/24. évi idényre a minisztérium korlátozó intézkedéseket óhajt tenni. A külfölddel való közlekedés lebonyolítására szolgáló közvetlen kocsikat ez a rendelkezés nem érintené. — (Az angol orosz kereskedelmi viszony.) Londonból jelentik: Iienderson a munkáspárt nevében levelet intézett Bonar Lawhoz, melyben kifejtette, hogy az angol—orosz kereskedelmi viszony megszakítása komoly kárt jelent a világ- gazdaság és az angol nemzetgazdaság számára, felszólítja tehát a kormányt, hogy tegyen meg mindent az angol—orosz kereskedelmi viszony helyreállítására. Bonar Law válaszában kijelentette, hogy mihelyt lépést tesz a kormány e tekintetben, értesíteni fogia róla az alsóházat. xx Ügyvédi hír. Mint Trencsénből jelentik, S z e g h e ő Gábor dr. i&túertnevü ügyvéd és bűnügyi védőügyvédi működését Trencsén székhellyel ismét megkezdte. gyártulajdonos felelős azért is, hogy a munkásokat nem figyelmeztette arra, hogy a helyiségben veszedelmes a dohányzás. Robbanás kétszer történt. Először a gépeknél, másodszor pedig az ajtó mellett fölhalmozott készlet robbant föl. A robbanás idejében a helyiségben százhúsz kiló oelulloid volt, jólehet a tűzoltók véleménye szerint négy kilogram is elégséges lett volna a katasztrófa előidézéséhez. Ma délelőtt megtartották a szakértői vizsgálatot a gyárban. Megállapították, hogy a gyár vezetőségét rendkívül sok mulasztás terheli. Semmiféle tűzbiztonsági intézkedéseket nem foganatosítottak. Állandóan nagy mennyiségű robbanóanyagot tartottak a raktárhelyiségben anélkül, hogy erről bárkinek is jelentést tettek volna, vagy erre bármelyik hatóságtól is engedélyük lett volna. Megállapították azt is, hogy a robbanó anyagokkal telt helyiségben nemcsak a munkások cigarettáztak, hanem maga Schneller gyárigaz- gaíó is állandóan szivarozott. A másak gyárigazgató, Willner Róbert, aki tegnap érkezett haza Budapestre, állítólagos idegbajával a J,ános-szanatóriumiba vonult. A rendőrség elrendelte kihallgatását. Amennyiben betegsége nem lenne súlyos természetű, őt is előállítják a rendőrfőkapitányságon. A leartóztatásban lévő Schneller Mór gyár igazgató további fogvatartásáról ma dönt a vizsgálóbíró. A rendőrség ma délben megállapítottal, hogy a hatóságokat a katasztrófa ügyében semmiféle felelősség nem terheli. A gyár vezetősége ugyanis a hatóságokhoz intézett beadványaiban mindig elhallgatta, hogy a gyárban robbanó anyagokkal is dolgoznak. — (A „nagy" Bosak Pozsonyban.) Pozsonyi tudósítónk írja: Bosak, a híres amerikai szlovák pénzember — a szlovák Stinnes — e héten néhány napot Pozsonyban töltött. Utjának céljáról különféle verziók keringenek. Egyesek szerint Bosak egy nagy szlovák lapot indít Szlovenszkó- ban, mások szerint az eberhardi Apponyi-birrokot tekintette meg. __ (A lőcsei letartóztatott kommunisták Kassán.) Kassáról telefonálják: A Lőcséin letartóztatott 11 kommunistáit mia Kassára1 hozták -a kassai ábaimügyészslég fogházába. xx A kassai Haltenberger-íéle gyár múltjából. Szlovenszkó egyik legrégibb, közismert gyáráról a Kassán megjelenő „Közér- de.k“ a következőket közli: Adatok a kassai Haltenberger-féle ruhafestő-, vegytisztító- és gőzmosógyár történetéhez. 1805. évben történt, tehát 118 év.múlt el azóta, amikor Hal- tenberger Péter Kilián, a Haltenberger-gyár jelenlegi tulajdonosának dédapja, ki a gácsi és ghymesi gróf Forgách Antallal közösen alapított gácsi posztógyárnak volt üzemvezetője, a még ma is fönnálló kassai jótékony nőegylet hívására Kassára jött, hogy az egylet által föntartott posztószövőmtihelyt — kapcsolatban egy festődével átvegye s azt vezesse. — A posztómiihelyt Haltenberger 1810. évben végleg birtokába vette s azt fia, id. Haltenberger Péter 1845. évbe a Csatorna utcába tette át. íd. Haltenberger Péter elhunyta után a gyárat Haltenberger Béla és Rudolf vették át. A beállotL körülmények "fontán a posztógyár be lett szüntetve, csupán a festődé maradt fönn s azt 1870. évben jelenlegi helyén (Szerecsen u. 8.) állították -föl gőzüzemre berendezve. Haltenberger Rudolf kilépése után (ki az iglói szövőgyárat állította föl), a kassai festődé id. Haltenberger Béla birtokába jutott, ki azt vegytisztító és későbl gőzmosó intézettel bővitette. A gyárat 1914. évig id. és ifi. Haltenberger Béla vezették s azt országos hírűvé növelték. A háború előtt 240 alkalmazottat foglalkoztatott a vállalat, átvételi üzletei és képviseletei voltak az ország minden részében. Naponta százszámra posta- és vasutszállitmány érkezett, illetve szállíttatott cl festett és tisztiott ruhákkal és szövetekkel. Csupán a gőzmosó osztályból naponta átlag 20.000 darab tisztított gallér és kézelő került ki. íd. Haltenberger Béla 1914. évben történt elhalálozása után a gyárat jelenlegi tulajdonosa vette .át. A beállott változások folytán megszűnvén a magyarországi forgalom, a gyár forgalma csökkent ugyan, de újabban Szlovenszkó és Ruszinszkó közönsége teljes bizalommal oly mértékben veszi a gyárat igénybe, miszerint van kilátás arra, hoyy rövid időn belül ismét eléri a régi forgalmat s ez a jelen munkanélküli időben a közérdek szempontjából kívánatos is. A régi ^szakokon kívül újabban több iparág lett bevezetve, úgymint a szőrmefestés, a szőnyegtiszti- tás is. — (Az Ü. Sz. G. E. nevet cserél.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Ismeretes, hogy az Országos Szlovenszkói Gazdasági Egyesület működését felfüggesztették. Mint értesülünk, a teljhatalmú miniszter az újra való működést bizonyos módosításokkal, alapszabályváltoztatással megengedi, így meg fogják változtatni az O. Sz. G. E. nevét is valószínűleg Nagybirtokosok és Bérlök Szlovenszkói Szövetségéire, mert az eddigi név, különösen az „országos" szó — a minisztérium szerint — helytelen volt és bizonyos hivatalos jelleget adott az egyesületnek, amely pedig autonóm és nem hivatalos egyesület. Az O. Sz. G. E.-t május elején rendkívüli közgyűlésre hívják egybe Pozsonyba és itt történik meg az alapszabály- módosítás elfogadása is. Az egyesület szaklapja: a „Gazda", amely most szünetel, májusban már újra megjelenik. — (Bányarobbanás Németországban.) Aachenből jelentik: A geilenkircheni kerület Basweiler melletti Kari Alexander tárnájában a bányalég felrobbant. Eddig 2 halottat és 7 sebesültet húztak ki a romok alól. xx Mautünet Frigyes dr. ügyvéd, törvényszéki hites magyar tolmács, Prága !., Mikutáéska trida 28. Telefon 46--0S. Vállal fordításokat a magyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfordítva. Budapest, április közepe. Kiét nagy művészi eseménye van a ma5 gyár fővárosnak: a Képzőművészeti Társulat tavaszi tárlata a Műcsarnokiban és a Bemczuir-Társaság bemutatkozó kiállítása a Nemzeti Szalonban. Kár, hogy ez a két tárlat nem egy fedél alatt rendiező- d-ött. A Budapesten ma működő sokféle művészi társaság minid a Képzőművészeti Társulatból alalkult. A Műcsarnok tette ismertekké azokat az arrivékat, akik ma tőle fcüllönválfan tömörültek, anélkül, hoigy a disszidálásra művészeti okok kényszeril- itetfléfc volna őket. így a magiunk részéről nem osztjuk a budapesti sajtóban felmerült azt a megái lapít ást, hogy a Műcsarnokon kiivül valló művészi szervezkedés (h'asznára válik a magyar képzőmíivészeti nek. E véleményünket a Benczúr-Társa5 sálg küllőn tárlatának határozott sikere sem változtathatja meg. * A régi mesterek. A Műcsarnok idei tavaszi tárlatának keretében újból bemutatták azoknak a régi magyar mestereknek képeit iis, akik a Képzőművészeti Társulatnak I8ő3iban történt gliső kiállításától kezdve úttörők voltak a magyar nemzeti művészet rögös, de dicső pályáján. Ezeknek alkotásai aiz I. teremben vannak elhelyezve. Jóformán miwdmeg- annyi közismert mű, de néhányat külön ki kel emelnünk. Sziünyei M erse Pál „Rococo“-ja a mester réigli, nemes, klasszikus kvalitásait ragyog5 'tatja. Ugyanilyen, szeretettéi megfestett, olaszos hangulatokkal telített alkotás -idősb Markó Károly „Nymphák" ciimü képe. Nem a legszerencsésebben képviseli a kitűnő Borsos Józsefet a „Hazatérő leányok" ciimü képe. Ennél sokkal jellemzőbben mutatja be Széke 1 y Bertalant az „V.. László neveltetése" nevű vásznat, egy sötét tónusaival megrendítő erővel ható müveoske, melynek kész ópusza a Szépművészeti Múzeumban van képviselve. Ezek a nagy mester legigyönyö’ v-edt gyermek" és „Erdőrészlet" című tájképeivel van képviselve.Ezek a nagy mester leggyönyö’ rübb alkotásai. Mindkettő tárgya az erdő olyan zöldes szürkékkel megfestve, amilyet csak kevesen értek utói. Monumentális felfogásával a nagy együttesből is kiválik Madarász Viktor „Dózsa- Györgyje", szffntón a mester egyik legjobb alkotása. Szerencsés zsáme-rszerü megoldásával -magára vonja a figyelmet V a lentin y János „H'aüdoPrdó cigánya", a régi, szigorú „megfestés" iskolapéldája. Benczúr Gyulát is egyik le-gcso- dásabb müvével juttatják emlékezetébe a művészet kedvelőinek: „Du Barry grófnő éis XV. La5 jóst" ábrázolja a kép amely Benczúr briliáns szinipoimpájáit tárja föl. Mellette még egy Munkácsy tűnik föl: „Mozart halála" (Az utolsó próba) erős drámai akcentusokkal ható alkotás. A legjobb francia naturalista festészetre emlékeztet Deák Eb mer Lajos „Szolnoki vásárja", amelyet a mester Parisban alkotott meg. Poézist lehelnek a Mészöly Géza Báláton-képei is, utolérhetetlen szürkében tartott tájiképek. Rap'szódikus erejével válik ki a Pa ál László „Erdőszéle boruláskor" oiirnü vászna. A régiek nemes elhivatottságáról tanúskodnak Barabás Miklós müvei: Pri- effle Kornélia arcképe, egy lehelletfinomságu ak- vaneill és a Budapest fővárosának tulajdonában levő közismert „Galambposta". De a régi mesterművek közüli is kiválik &gy Vast a g h György5 kép, („Női arckép"), mely szintén a modern francia mesterek hatása alatt készült, a legszerencsésebben megoldva. Az uj fesíögárda. A fiatalabb festők közül a II. teremben a következőket vettük észre: A 74-es számú „Tanul5 ínány" Krusnyák Károlyé, aki finom tónusaival és nobilis előadásával válik ki. G Hat tér — (Újabb antiszemita-tüntetések a bukaresti egyetemen.) Bukarestből jelentik: Ma reggel a tudományegyetemen az összes megjelent egyetemi hallgatókat az aula kapujában igazoltatták. Délelőtt tiz óráig simán ment a tanítás, ekkor azonban nagy tüntetés keletkezett és a zsidókat az egyetem helyiségéből kiutasították. A rektorátus azonnal értesítette a rendőrséget, majd katonai csapatokat vettek igénybe s a tüntetőket letartóztatták. — (A prágai villamosok ncin fognak május elsején közlekedni.) A villamostársaság igazgatóságának szükebbkörü bizottsága tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy a villamosok május elsején nem fognak Prágában közlekedni. — (Teljes ülés a pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamarában.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: A pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamarában április 30-án lesz a teljes ülés. Mint már jelentettük, a tisztviselők fizetését 7—10 százalékkal fogják redukálni. xx Magyar-szlovák szótár a Pcchány- féle szótár kiegészítéséül, Juhász-Hvozdzik János reáíg. tanár szerkesztésében, kapható minden könyvkereskedésben. Ára 32 K 363 lap. Gyula1 több portréval szerepel; ezek között különösen Pécsi József arcképe van érdekesen megoldva, die még lenyiigözöbb a hatása a Pogány Gyula jellegzetes és közvetetten megjelenésű arc* i * * * 5 képének. Hangulat o-s, párás szürkével megfestett vásznak a Kárpáthy Jenő „Borongás reggel a Dunán" és „Lágymányosi téli alkony" cimii tájképei. Nagyon egyéni felfogásról tanúskodik Bodnár János f. a. arcképe is; azonban kár, hogy „elrajízoíta" a kezeket. Bt üli Aladár B. B.-Iliről készített portréja a festő nem mindennapos is5 ment kvalitásairól tanúskodik; erőteljesebb és jobb, mint a zavaros stilizáltságu „Aktja". S á r- kány Gyula több jó képpel szerepel. A „Fiú lanttal" elnevezésű munkájában szerencsésen tudja kifejezésre juttatni az olasz mesterek előkelő hangú stílusát. Rendkívül finomak B o s zn a y István fajábrázolása.; legjobban leköti figyelmünket az „Alkonyata": széles, hangulatos eleadáteával. Ennek a mesternek, bár képei tárgya alig változik, mindig van uj mondanivalója. Kiss Rezső mint rendesen — arcképeket állított ki. Ezúttal jobbak a női portréi, franciás eleganciájukkal és finom előadásukkal messze ki5 magaslanak ennek a zsanérnak általános nívójából. A III. teremből: Realisztikus felfogásával jo hatású a Kövesdy Géza „Itatás után" című képe. Különönsen a lovakat a part felé maga után huzó férfialak mozgása jellegzetes. Érdekes és erőteljes kompozíció az „Aktok a Balatonban" cimiü vászna is, bár színiéiben túlságosan egyhangú és a vize tsánitás. Ebben a teremben egy nagyobb méretű kompozíció is megállítja a nézőt: M iih ál oviit s Miklós „Krisztus a kereszt terhe alatt" ciimü képe. Egy kompozíció tekintetében mesterien megoldott, ha nem is teljesen u.j felfogású munka, de színezése nem teljesen mii5 vészi. A nehézkes, téglás színek nem is illenek a vallás-drámai hangulat komor kulőrjeihez. A nagy képihez tartozó kidolgozott vázlatok értékesebbek. Akadémikusam megfestett munka a Mérő Isvám maturaiiisztilkus „Tereferéje". A terem jobb darabjaihoz soroljuk még Nádiét Róbert „Csendes vizét" is, a mester jó kvalitásait, nagy tudását kifejező munkáját. Az V. teremben Márk Lajos arcképei domi5 náfaak. Különösen a „Feleségem és én" cimii képe vonja magtára a figyelmet artisztikus, finom előadáséival, gyönyörű szürkés zöld szimvalőrjé’ vek Többi portréi is, mintha egy húsz év előtt látott nagyszabású kompozíciójának megelevenedett alakjait reveláJlnák. A VI. teremben Komáromi-Ka ez Endre „Repülj madárkám" cimii festménye konzervatív megfestése ellenére leköti figyelmünket. Ugyanitt látjuk az éppen most kivándorolt Cs a 1 á n y Béla takaros íkns tájképeit is; bucsuzásu! azonban ke5 vésértéküek, mert tőle már jobbakat is kaptunk. Erőteljesebbek Várady Gyufa vásznai; különösen. a „Téli hegyes-vidékje", mely a tehetséges festő megszokott értékeit képviseli. Kukán Géza ismert tárgyú bányászpoémáít variálja egyre. Ezen a tárlaton egy Dózsa György-vázlattal tű5 raik ki, mely sokkal közvetetíenebb hatású kompozíció és megfestése is művészibb, mint a készen ledolgozott egyéb képeié. Nagyon gyöngéd, szubtilfsan átérzett alkotás Tiniár-Theín Miík* sa B. G. umő arcképe és ugyanilyen finomságú a mester „Leányom arcképe" cimii, realisztikusabb felfogású munkája. A VII. teremből: Marót hí Major Jenő „Árnyékban" és „Téli alkony" cimü pasztelljel finom szinharimóniájukkal tűnnek ki. Ugyanitt megállít Go ebe i Jenő két önarcképével, amelyek a fiatal festő komo’y haladását és elmélyedését igazolják. Sok érzéssel és szeretettel áthatott, a természeti szépségeket hűen éreztető táj5 képet (Téli hangulat a Szemlőhegyen) küldött be Horváth Béla. Elsőrendű stilizáló erőről tanúskodik Gábor Móric „Szobrászaircképe", nem mindennapi alkotás. • Erdélyi Árpád. i / ■SMMKAEOn E§ raUVES%£¥ —■ - «« mzm^sary— ■ —-— Magyar festők, magyar szobrászok. 1863—1923. A műcsarnok tárlata. A Benczur-társaság bemutatkozása. r Vizsstiiii é liiiapcsi robbanás üqqúkíl A helyszíni szemle. — A gyár vezetőségét vétkes mulasztások terhelik. Félrevezették a hatóságokat is.
