Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-22 / 92. (245.) szám

3

Vasárnap, április 22.

A popolárik együttműködnek Mussolinival.^

Róma, április 21. Ma délben a popolárik pártvezetősége ülést tartort, amelyen elhatározták, hogy a kormány iránt teljes bizalmat nyilvánítanak és hajlandók a lojális együttműködésre.

Róma, április 21. (Stefani.) A néppártnak parlamenti klubja határozatot fogadott el, melyben kijelenti, hogy a néppárt részt-vétele a mostani karmáin ybam azt jelenti, hogy a párt helyes® a kormány által kezdeményezett akciót. Megátta- pitáist nyert, hogy a nemzetre még rendkívüli nehézségek várakoznak, melyeket annál hamarátbo fognak leküzdeni, minél inkább fogják a kormányt újító m/unk áljában az összes erők támogatni, mes lyek a nemzet érdekeit előbb re valónak kei.! i tartsák a pártszampontoknál. Ezáltal ismét megerősítették a kormány iránti bizalmai, mdv . teljhatalom megszavazásakor is már kifejezésre jutott. A napirend megszavazása után Gavazzon: miniszter felkereste Mussolinit, hogy közö’je vete a klub elhatározását és átnyujtotsa neki a választmány valamennyi tágja által aláirt határozatot.

A fascisták hódolata a halhatatlan Rómának.

Róni.a április 21. (Stefani.) Róma alapításának évfordulóján Mussolini miniszterelnök a nemzeti milíciát és fascizmust a kővetkező beszéddel üdvözölte:

— Ma boldog napra virradtunk, mert megemlékezhetünk a halhatatlan Róma alapításáról. Száz olasz város utcáin és terein diszmenetben fognak fölvonulni a fascista- légiók. Az erőnek ez a szemléje, amely hatalmas benyomást fog kelteni, mindnyájunk számára világos és ünnepies jelentőségül Jelenteni fogja a nép rendületlen hii- ségesküjéí, az ígért fegyelmet és a fasizmushoz való íöüétlen csatlakozást és beszédes intelem lesz a különféle árnyalatú ellenfeleknek: Nem fordulunk vissza többé. Azt, amit hossza szenvedés és maríirsum árán megkezdettünk, be is fogjuk fejezni, így parancsolják halottalnk; engedelmeskedni fogtok nekik. Éljen Itália, éljen a fascízraus!

peeeoeeeeQe&QeeeeGeéeeeeeeeeeeeG'

A keresstányszociális foldmivesszövetség elnöki illése.

Fontos határozatok. — A szövelség működése.

Kassa, április 21.

(Saját tudósítónk telefonjelentése.) A ke- letszlovenszkói keresztényszocialista földműves szövetség elnöki tanácsa ma tartotta Kassán ülését, melyen több aktuális kérdést vitatott meg és több fontos határozatot hozott. Részletes vita tárgyát képezte a termelő és értékesítő szövetkezetek felállításának kérdése és határozatiig kimondották, hogy a szövetkezeteket még az év folyamán miniének? Ha azt mondom, hogy a lélek nem örökkévaló, de van és ö mozgatja az én szervezetemet, az is csak kibúvó s • megint ott vagyok, ahonnan kiindultam. Mért pusztul el a lélek?

Ha nem lenne én rólam magamról szó és ha ráérnék, akkor kimutatnám öftnek, hogy az egész Iélek-elmélet csak szemfényvesztés, amit különben ön is nagyon jól tud... Viszont az is igaz, hogy ha ráérnék s ha nem magamról volna szó, akkor nem törődnék vele...

Mennyi időt ad még nekem? Pár óra? Az kevés. És ugy-e nem ért engem? Igaza van. Mikor én láttam mások halálát, akkor én sem gondoltam ilyesmire. Természetesnek találtam, hogy meghalnak s ön most természetesnek találja, hogy én meghalok. Én sem láttam különösebb problémát mások halálában, ön sem lát az enyémben. Én is igazságtalan voltam másokkal, ön is az velem szemben. Annak idején dühös voltam a haldoklóra, akire ráültem, hogy mért zavart meg, mért nem halt meg már előbb, most ön haragszik rám és várja, hogy mikor né műi ok el már.

Elhallgatok, úgyis hiába beszélnék. De tudom, hogy ha megszűnik bennem az az úgynevezett élet. akkor az egész világból hiányozni fog valami. Az egész világ szürke lesz, vagy fekete, néma és puszta geometria.

denütt kiépítik és fölállítják. Egy másik határozatban azt mondotta ki a tanácsülés, hogy abból folyólag, hogy a kormány a vagyon- dézsma törvényt módosítani szándékozik, az egész ország területén sorozatos nagygyűlések keretében fogják a népet a vagyondézs- makérdés mai állásáról informálni s ez alkalommal a liadikölcsönök ügyét is ismét szőnyegre liozák. Derfnyák Gusztáv szövetségi titkár ezután részletesen beszámolt a földműves szövetség multévi működéséről, mely valóban impozáns méreteket mutat. A szövetség 48 kerületben 364 gyűlést rendezett,

London, április 21. A felsőház tegnapi ülésén lord Butmaker azt a kérdést intézte a kormányhoz, nem következett-e el még annak az ideje, hogy Anglia pozitív politikával lépjen föl a Ruhr-kérdésben. A kérdésre Curzon lord adott választ. Visszatekintett arra a helyzetre, melyből a Ruhr- mégszállás következett és emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi helyzet 1922 júniusában vette kezdetét, mikor a német kormány a moratórium meghosszabbítását kérte. Számos tanácskozás után ez év januárjában a párisi konferneiára került a sor, amikor az angol kormány javaslatot tett, amelyet sem a franciák sem, sem a belgák, sem pedig az olaszok nem fogadtak el. Ezek a javaslatok — modotta Curzon — gondosan megkonstruált tervezetet alkottak és senki sem tagadhatja azt, hogy az angol javaslat, mely számításba vette a francia és olasz háborús adósságokat, több volt, mint nagylelkű. A német jóvátételekre nézve az volt az angol politika vezető gondolata, hogy Németországtól a lehető legagyobb fizetéseket kell követelni, amelyek a fizetőképesség és pénzügyi teljesítőképesség szempontjából elvisel- hetők és kész volt a végső esetben a legszigorúbb szankciókat alkalmazni. Emlékeztetett Bonar Lawnak annak idején tett kijelentésére, amely megállapította, hogy Anglia nem járulhat, hozzá a francia tervhez. Ez a kijelentés hűséges képe volt az angol nép véleményének és állandó alapját képezte a további angol politikának. Utasítottuk —■ mondotta Curzon — a Rajnavidékén és a jóvátételt bizottságban résztvevő képviselőinket, hogy minden oly közvetlen intézkedésnél, amely a francra vagy belga akcióból folyik, tartózkodjanak. Visszatartottuk magunkat attól, hogy a konfliktusban az egyik vagy a másik félhez csatlakozzunk és ahol csak lehetséges volt, mindig igyekeztünk befolyásunkat ama konfliktusok békés elintézése érdekében érvényesíteni, amelyek oly vidékeken merültek föl, ahol a mi csapataink állanak. Több Ízben léptünk közbe, hogy

Azt hiszi, hogy az ön vére piros? Nem piros, hiszen el van zárva a testében, nem esik rá fény, nem látszik pirosnak. Ha megvágja az ujját s kienged egy csöppet abból a fekete folyadékból a napfényre, akkor az piros lesz, mert az én szemem pirosnak látja. S iha én nem élek már és nem látom az ön vérét, akkor az a vér színtelen fekete lesz, mert nincs, aki pirosnak lássa, nincs aki olyan pirosnak lássa, amilyennek én láttam, öntől is elpusztul valami az én pusztulásommal.

És ki tudja, nem viszek-e magammal az ön leikéből is valamit és azzal, hogy én meghalok, nem jutott-e ön is közelebb a halálhoz, mert nem működik tovább az én agyam sugárzó, teremtő ereje.

Ebben a percben nem tudok igazat adni önnek, hogy mindez csak egyszerű halálfélelem, gyöngeség, elfogultság. Igen, vitázom a haláltól, de csak azért, mert most jutott eszembe, hogy az a megsemmisülést jelenti és az utolsó pillanatban nem tudom ezt ösz- szeegyeztetni azzal, hogy az anyag és energia nem semmisülhet meg. Azt érzem, hogy becsaptak, félrevezettek, elsikkasztották előlem a legérdekesebb problémát.

Ezer halált láttam és csak most fedezem fel, hogy van halál. Ön, doktor ur, meg többet látott, még lelketlenebből nézte őket és ön még jobban fog csodálkozni rajta, ha a végén ön is felfedezi. Meg fogja látni, hogy

szervezeteit minden keletszlovenszkói községben kiépítette, a népnek ingyenes információs irodáival óriási támogatást nyújtott. Ezeknek az irodáknak horribilis teljesítményére jellemző, hogy 35.000 kérvényt intéztek el csupán a vagyondézsma ügyben. Szilágyi Gyula a földbirtokreform inai állásával foglalkozott s kijelentette, hogy a fölmives szövetség szaktanácsa ugyan a törvény alapján áll, de a legélesebb harcot folytatja a törvény végrehajtásának ama módja ellen, mely alkalmas az adófizető exisztenciák teljes tönkretételére.

megakadályozzuk a franciák és németek közötti összeütközéseket, másrészt, hogy megvédjek az angol érdekeket. Utalt arra, hogy az angol kormány az intevencióra vonatkozó különböző kísérletekkel és ösztönzésekkel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden kívülről jövő intervenció csak csekély hasznot hozhatna addig, amig Franciaország és Németország közvetlenül nem találkoznak és az időelőtti beavatkozás az egész ügynek inkább árthatnia, mint használhatna. Hogy ez igy van ez kiviláglik a francia miniszterek nyilatkozataiból. Németország sem jelentette ki eddig hajlandóságát arra, hogy elfogad egy kívülről jövő tanácsot. Ily körülmények között majdnem bizonyosnak mondható, hogy hibát követtünk volna el — mondotta —, ha közvetlenül avatkoztunk volna be és ezen a bizonyosságon nyugszik a jelenlegi angol politikának az igazolása. Mérlegeljük mind a két lehetőséget — mondotta a miniszter. Ha Franciaországgal tartottunk volna, részesei lettünk volna egy oh* vállalkozásnak, melynek praktikus célszerűségében kezdettől fogva kételkedtünk. Ha Németország oldalára állottunk volna, akkor nagy szövetségesünkkel szemben kevéssé barátságos és illojális helyzetbe kerültünk volna. A mi törekvésünket mindenütt és mindenben annak a belátása vezeti, hogy Franciaország, Anglia és szövetségesei között fönálló antantot meg ne sértsük.

Szilárdan meg vagyunk győződve, arról, hogy ez az antant az európai íölépülésnek és az európai békének alapja.

Utalni kell arra, hogy a semlegesség alkalmas pillanatban tényleg pozitív sikert hozhat magával. Az a politika, amely elhárít minden hibát és bevárja az intervencióra alkalmas pillanatot, em negatív politika. Itt egy politikáról van szó, amely nemcsak a jelenlegi pillanatban lehet helyes taktikai szem- potból, de amely a helyzet további alakulásában, mint helyes államférfim politika bizo- nyosodhatik be. Ez a politika megfelel az álaz a halál egészen más. mint amilyen a többi volt. De megeshetik, hogy amikor majd én meghaltam és ön elmegy innen, zavart fejjel az én sok íélrebeszédemtől, megeshetik, hogy gondolkodni kezd azon, amit mondtam. A tudomány fegyverét nekiszegzi a halál problémájának és talán... ki tudja!... talán rájön arra, ön vagy kollégái, hogy a halált is le lehet győzni, a halál nem lehet az az elkerülhetetlen végzet, aminek eddig hittük. Talán csak nem gondoltak még rá, de meglesz a módija, hogy az élő testet épp úgy tudják konzerválni, mint a holttetemet a múmiákban.

Meg vagyok győződve róla, hogy megcsinálják, hiszen minden bizonnyal csak azért nem foglalkoztak eddig is ezzel a problémával, mert nem jutott senkinek idejekorán eszébe, csak legfeljebb a halálos ágyán, későn, mint nekem. Csak ez lehetett az oka annak, hogy '‘eddig minden ember szó nélkül beletörődött a halálba, holott a természet minden törvénye azt mondja, hogy nem lehet végzet a halálElmehet, doktor ur, most már magamra hagyhat. Gondolkozzék ezeken a dolgokon. Sok sikert kívánok és ha talán eredményre jut, ne sajnáljon egy kis halhatatlanságot legalább a nevemnek, ha már a testemet nem tudta megmenteni a pusztulástól.

talános óhajnak és népünk meggyőződését alkotja. Előre láttuk, hogy a francia politika gazdasági eredményei nem lesznek megfelelőek a fölhasznált fáradozásoknak, a kiadásoknak és a hozott áldozatoknak. Jóslásaink eddig teljesedtek.

Előre láttuk, hogy egy oly helyzet fog bekövetkezni, amely nemcsak az európai fölépülést fogja elodázni, de a franciák és németek közötti feszültségnek és elkeseredésnek állapotát eredményezi.

A megszállás kezdete óta eltelt száz nap után, úgy látszik, hogy még nem érkeztünk el a véghez. A mi föladatunk az. hogy a helyzetet, úgy amint van, mérlegeljük és arra törekedjünk, hogy egy kivezető utat találjunk. A francia miniszterek kijelentéseiből kiviláglik, hogy

Franciaország álláspontja szilárd, törhetetlen, határozott — sőt kérlelheietlen. Németország oly ellenállóképességet tanúsított, amely meglepte nemcsak ellenségeit, de barátait is.

Az okkupáció következményei, ha nagyon komolyak is, kevésbé veszedelmesek, mint ahogy azt legnagyobbrészt várták. Németország hajlandó arna is, hogy veszteségeket és nyomort szenvedjen. Helyzete kétségkívül rendkívül nehéz. A nyersanyag- készletek Németországban jelentősen csökkentek. a termelési árak nagy mértékben emelkedtek s az exportlehetőségek ennek következtében elvesztek. Tekintetbe kell venni a német márka árfolyamának óriási ingadozását is. A szónok utalt a német birodalmi gyűlés legutóbbi vitájára, amelyből információja szerint az következik, hogy a közvélemény a Rubrvidékre vonatkozó német kormánypolitikát teljesen osztja és a passzív ellenállás folytatása tekintetében egységes álláspontot foglal el.

Röviden összefoglalva, a következő helyzetben vagyunk:

— Két hatalmas és büszke nemzet áll előttünk. Az egyiket az a tudat tölti el, hogy a megvert ellenfél becsapja és kihasználja őt és hogy nemzeti létét egy napon ismét a nem provokált támadás veszedelme fogja fenyegetni. A másik oldalon a meggyőződés hasonló mértékével eltelt népei látunk, amely úgy érzi, hogy gyengeségét és kimerültségét kizsákmányolják és tehetetlenségét arra használják föl, hogy állandó rabszolgaságban tartsák s hogy megfosszák legfőbb termelési forrásaitól. Ritkán volt helyzet, amely annyira nehéz és komplikált lenne, mint ez.

Minden oly javaslat, amely a népszövetség intervenciójára vonatkozik, komoly meggondolásokat vált ki. A jóvátételi kérdés szerződésszerüleg más tekintély jogkörébe tartozik s az esetben, hia azt a népszövetségnek tartották volna fönn, ezáltal oly terhet róttak vola reá, amelyet nem lett volna képes elviselni. Azonkívül figyelembe kell venni, hogy Németország és az Egyesült Államok nincsenek bent a népszövetségiben. Még fontosabb az a körülmény, hogy az esetben, ha a konfliktus elintézését a népszövetségre bíznánk, Franciaország kilépne s ez a népszövetség teljes föloszlását és végét jelentené. Arra nézve is történtek lépések, hogy a nehézségekből kivezető útként készítessék egy terv, amely Franciország biztonságát minden jövőbeni támadás ellen megvédené. A szónok véleménye szerint az események jelenlegi stádiumában ez a kísérlet sem járna jelentősebb eredménnyel. Minden attól függ, ki teszi meg az első lépést. A Labour Paríy ama tagjai, akik Ruhrvidéket meglátogatták értékes jelentést készítettek s ebben azt ajánlották az angol kormánynak, hogy politikájának aíapelveit nyíltan és határozottan kijelentve vegye kezébe a kezdeményezést. Emlékezni kell arra, hogy az angol kormány ez év januárjában tényleg előterjesztett egy meghatározott tervezetet. Az említett jelentés további részében azt ajánlja a Labour Party. hogy mindkét féllel állandó összeköttetést kell föntartani, hogy ezáltal a körülmények minden fejleménye, amely alkalmas lehet a két fél közötti szakadék áthidalására kihasználható legyen s igy a jelenlegi holtpontról kivezető ut íaláltassék. Ki kell emelni azt. hogy az angol kormány teljes három hónapon keresztül ezt a politikát folytatta.

Curzon beszédének további részét a ma reggeli faipok közölték. Ebben Curzon kijelentette, hogy az angol álláspont az antant fönntartására irányult. Anglia ragaszkodik a Párásban el öté rCnrion az angol Puür-poiittStórOE.

Az antant az európai béke alapja. Az angol politika nem negatív politika. Az angol jóslások beteljesedtek. „Ritkán volt ily nebéz és komplikált helyzet,M A népszövetség nem dönthet, Lord Grey beszéde.

W W-kí ■&*. ,/4. $1 £ ét Sü tfik wa /ISIilfl eIőtti korszakba vezethető vissza az tgmánSi KessrMVtsÉ W || fJH j|f i$g| g|| |P lg j| ff |||j pp ||j|j 1?W képződésének és hatékony alkatrészeinek összeérési folyamata a föld |----- ., páratlan természetes gyógyszere a JflJÖSSlOr-, s egyéb betegségeknek!

ógyszertá

rban és jobb füszerüzletben. 1019 Rendszeres adag reggeiizés előtt fél pohárral. Az jqmaNDP nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel |