Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-15 / 86. (239.) szám
A csehszlovák ISultr-inolUilca esz b»»1MííS4öw«b1 (KZ®»OS. A New Statesman cikke a prágai és varsói Ruhr-politikáról. Törött cserepek. (fi.) Prága, április 14. Nem uj panasz, csak esztendős, rég megszokott, sőt talán meg is unt sóliajtozás, hogy Középeurópa mai rendje sok helyen fokiozásra szorul, mint a törött fazék, amelynek cserepeit a drótos tessék-lássék összedrótozta, de mégsem ugy, hogy kedvünk telnék benne. A középeurópai államok között az együttműködésnek valami tökéletesebb módját kell kitalálni. Tökéletesebbet a mainál, amely igazában nem is együttműködés és tökéletesebbet a réginél, amely talán tulszer- vezettsége miatt kényelmetlen volt az egyes népeknek. Az osztrák-magyar monarchia szinte tökéletes gazdasági szervezet volt, de összeomlott, mert nem számolt a benne élő nemzetek mindegyikének jogosult törekvéseivel. Viszont az uj középeurópai rendszer (helyesebben rendszertelenség) mai alakjában gazdasági tekintetben sánta volna még akkor is, ha a nemzeti ellentétek ismeretlenek volnának benne. Amott jó volt a gazdasági alapzat, de rossz a politikai felépítmény. Emitt bizonytalan a gazdasági alap, de nem föltétien jó a politikai épület sem. Ezt érezni kezdik azok js, akik az uj középeurópai rendszer születésénél bábáskodtak. Azonban az intervjukban, amelyeket a hírlapi nyilatkozatokban kifogyhatatlan Benes az utolsó hetekben oly sűrű egymásutánban adott le a prágai, bécsi és párisi lapoknak, egyelőre még ködös bizonytalanságban vonul végig az a gondolat, hogy a középeurópai állapotok mai diszharmóniáját valamilyen uj harmóniában kell föloldani. Ez a gondolat jut kifejezésre Benes tanítómesterének, Masaryknak egy svéd újságíró előtt tett legutóbbi nyilatkozatában is. Mindezeknek a kijelentéseknek magva egy negatív, amely ugy Hangzik, hogy a középeurópai államok között szorosabb, értsd államjogi kapcsolatot teremteni nem lehet. Vagyis lehetetlen az, hogy a Visztulától a dalmát partokig és az Alpoktól a Fekete-tengerig terjedő területen akár uj monarchia, akár dunai konföderáció, akár más államszövetség, vagy szövetséges állam, vagy az egyes államok szu- verénitását fölszivó valamilyen uj államtömb nőjjön ki az adott viszonyok talajából. E negatívum azt jelenti, amin különben egy csöppet sem lepődtünk meg, hogy Prágában teljesen leszámoltak Palackynak a kremsieri birodalmi gyűlésen elhangzott, azóta sokszor idézett és ezért elcsépelt gondolatával, hogy ha Ausztria nem volna meg, azt meg kellene teremteni. Dőre szélmalomharc volna, ha a viszonyok reális adottságát elhagynók. Csak az utópiák szivárványát kergető politikai gyermekeknek adatott megy hogy a Középeurópai Egyesült Államokról, vagy a Dunai Konföderációról álmodjanak. Nem vagyunk álomlátók és ezért a rideg tényékhez, az adott lehetőségekhez és az elérhető kívánságokhoz igazodjunk. De éppen azért, mert az adottságok szilárd talaján állunk, azt valljuk, hogy a békés fejlődés érdekében az egyes államok szervezetéből lehetőleg mindent ki kell küszöbölni, ami a többi állammal ellentétekre vezethet. Minden egyes államnak vannak olyan belső bajai, amelyek a szomszédokat nyugtalanítják. A beteg kezelését azzal kell megkezdeni, hogy az ellentétek élét letompit- juk. A nemzeti kisebbségek problémája, amelynek bölcsője éppen Középeurópa földjén fekszik, egyike ama kérdéseknek, amely állandó nyugtalanságot keltenek. A nyugati népek értékes tanácsokat és megszívlelni való útbaigazításokat adhatnak, de a fogas kérdés igazi nyitját csak itt, a helyszínén lehet megtalálni, mert az életviszonyok sokféleségére általános sablont ráhúzni nem tanácsos. Ha az, érdekelt államok a nemzeti kisebbségek kölcsönös védelméről szerződéseket kötnének, ezeket a választott bírósági eljárással megerősítenék és a szerződéseket becsületesen be is tartanák, egy lépéssel közelebb jutnánk Középeurópa pacifikálásához. A kisebbségi kérdéssel párhuzamosan halad némely kis nemzetnek önkormányzati egységek létrehozására irányuló törekvése.. Középeurópában csak Ruszinszkó autonómiája áll nemzetközi garancia alatt. Szlovenszkó, Erdély és Horvátország autonómiára törekvő lakosságának nincsen ilyen előkelő védője, noha ezeknek a területeknek önkormányzata megint csak közelebb vinne egy békésebb légkör megteremtéséhez. Ha a cseh-szlovák köztársaság, a délszláv és a román királyság valóban szivén viseli Középeurópa békéjének sorsát, ugy mutassák meg jóakaratukat azzal, hogy az említett területek lakosságának megadják a nyugodt fejlődés hőn óhajtott lehetőségét. A kisantant államiérfiai azt szokták hangoztatni, hogy ez a középeurópai hármas szövetség a béke biztosítéka. Némely nyilatkozatukból arra lehet következtetni, hogy a kisantantot olyképpen akarják kibővíteni, hogy abban lehetőleg minden középeurópai állam helyet foglalhasson. A gondolat ilyen formában aligha valósulhat meg, mert a kisantant, amint az a most kiadott cseh-szlovák fehérkönyv előszavából is kitűnik, Magyar- ország ellen irányuló éllel alakult meg. Bizonyos azonban az, hogy Budapesten is fokozatosan tért hódit az a törekvés, amely a szomszédos államokkal való békés együttműködés útját keresi. A cseh-szlovák köztársaság miniszterelnök lapjának egy cikkéből az tűnt ki, hogy mértékadó prágai körök szerint a kisantanthoz való közeledés gondolatát éppen a magyar miniszterelnök testesíti meg. Itt is, amott is egy tűrhető szomszédi viszony kialakításán fáradoznak. A cseh-szlovákiai magyarság fölfogása ezekről a kezdeményező lépésekről kifejezésre jutott Körmendy-Ékes Lajos képviselőnek a prágai képviselőház alkotmányjogi bizottságában tartott beszédében. Korántsem lehetetlen, hogy ezek a törekvések előbb, vagy utóbb konkrét politikai formát is öltsenek. Annyi azonban bizonyos, hogy minden erőszak, minden demars és minden kardcsörtetés megakasztja menetében ezt a fejlődést. Nem katonai véd- és dacszövetségek, nem is újabb politikai szövetségesek szerzése vezetnek Középeurópa megnyugvásához, hanem csak a kölcsönös megértés. Egy offenzív szövetségi rendszer inkább akadály, mintsem elő- mozditóía a szükséges megnyugvásnak. Középeurópa mai gazdasági nyomorúsága külön fejezetbe tartozik. Csodálatos, hogy a gazdasági anarchia, melynek súlyát minden középeurópai állam nyögi, nem téritette jobb belátásra a kormányokat. A forradalom óta eltelt évek tapasztalatai mindnyájunknak -megmutatták, hogy mire vezet a féltékeny elzárkózásnak éppen gazdasági téren érthetetlen taktikája. Minden állam érdeke, hogy az áruk csereforgalma normális arányokban meginduljon, de ez elsősorban azokra vonatkozik, amelyeknek gazdasági élete a kivitelre rendezkedett be. Éppen azért ugy véljük, hogy a cseh-szlovák kormány, ha a középeurópai békéről hangoztatott szép szólamait komolyan óhajtja átvinni a gyakorlatba, éppen ezen a téren nincs oka a hűvös tartózkodásra. A cseh-szlovák minisztertanács legutóbbi állásfoglalása a magyar—cseh-szlovák gazdasági egyezményről, kiáltó bizonyság amellett, hogy a békének,megértésnek és megnyugvásnak nem mindig azok a barátai, akik képmutató arccal állandóan róla prédikálnak. Prága, április 14. A New Statesman cimü angol lapban egy híres angol publicista: Róbert Dell beszámol ama tanulmányutjáról, amelyet az elmúlt hónapban az angol alsóház egyik tagjával együtt Varsóban és Prágában tett, hogy Lengyelországnak és Cseh-Szlovákiának a mai európai válsággal kapcsolatos álláspontjáról meggyőződjék. A két angol politikus nemcsak az államügyeket vezető kormány- tényezőkkel tárgyalt, de más politikusokkal •is és arra a meggyőződésre jutott, hogy „a francia Ruhr-inváziót sem Varsóban, sem Prágában nem helyeslik/4 Dell ugy tudja, hogy Franciaország nyomást gyakorolt Lengyelországra, hogy a Ruhr-akció támogatásaként Németország ellen föllépjen, de kosarat kapott. Sikorski tábornokot, a mai lengyel miniszterelnököt ugy jellemzi, mint aki ellensége minden katonai kalandnak és jól tudja, hogy egy uj háború Lengyelországra nézve öngyilkosságot jelentene. Prágában ezt mondta neki egy vezető cseh politikus: — Hivatalosan semlegesek vagyunk, nemhivataíosan élesen a Ruhr-invázió ellen vagyunk. I ■IMII TT Miről tárgyaltak tegnap Párisban ? Paris, április 14. A belga—francia miniszteri tanácskozásokról kiadott hivatalos kommüniké kijelenti, hogy a két kormány el van határozva arra, hogy a Ruhr-akciót mindaddig folytatja, amig Németország a jóvátételek fizetésére nézve közvetlen javaslatokat nem tesz. Mindkét hatalom megfon- tolóra vett egy sor egész uj rendszabályt, hogy a Németországra gyakorolt nyomást megerősítse és addig folytathassa, amig arra szükség van. Határozatokat hoztak a szén és koksz elszállításának meggyorsítása, a szénádé befizetésének biztosítása és a vasúti üzemek megjavítása érdekében. Holnap délelőtt ismét összeül a tanácskozás s akkor a szövetségközi igazgatás könyvelésének, a zálogok jövedelme fölhasználásának, a pénz- büntetéseknek, a tökei ©foglalás oknak és a természetbeni szállításoknak kérdésével fog foglalkozni. — A francia sajtó hangoztatja azt, hogy a konferencia célja nem egy uj jóvátétel! terv kidolgozása, de a ruhrvidéki megszállás technikai részleteinek szabályozása. Általános az a vélemény, hogy a konMikor Masaryk elnököt megkérdezte, hogy Németország összeomlása érdeke lehet-e Cseh-Szlovákiának, az elnök nyomatékosom kijelentette, hogy: „a mi érdekünk az, hogy gazdag szomszédunk legyen.44 Dell igy ir tovább: — Bizonyos az, hogy Cseh-Szlovákia semmit sem fog Németország ellen tenni. Bizonyos körülmények a franciáknak ama szándékára mutatnak, hogy Bajorországba nyomuljanak, a katonai szakértők azonban ugy vélik, hogy a csehek aktiv támogatása nélkül ezt alig tehetik meg. Szilárdan meg vagyok győződve arról, hogy az ily támogatás ki van zárva. Egészen nyíltan és hivatalosan megmondották nekünk, hogy a csehek magatartása a Ruhr-invázíóval szemben ugyanaz, mint az angol kormányé. Benes azt mondotta, hogy a csehek viszonya Németországhoz jó és az is marad. Bizonyosra veszem, hogy a cseh kormány minden angol közvetítési iniciativát örömmel fogadna és melegen támogatna; mert sürgősen kívánja Európában a normális állapotok helyreállítását ferencia az Angliával folytatandó tárgyalások előjátéka. A frandák és belgák megerősítik a Ruhr-nyomást Páris, április 14. (Havas.) A tegnapi tanácskozásokról kiadott hivatalos kommünikében a francia és belga miniszterek nyilvánosan megerősítették, hogy antantpolitikájuk továbbra is a teljes kölcsönös bizalmon alapul. Németország nem lehet a jövőben kétségben Franciaország és Belgium valóságos szándékai felől, mert a két állam mindaddig gyakorolni fogja a ruhrvidéki nyomást, amig a német biroda100 c$eh-szl. Koronáért fizettek ma, április 14-én: Zűrichben(^akÓ'r)16.375 svájci frankot Budapesten 13400.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 63175.— német márkát Poincaré nem kezd tárgyalásokat Angliával. — A francia-angol álláspont messzi esik egymástól. — Páris, ápriiliís 14. (Salját tudósi tonik tói.) A Petit Párisién jelentése szerint Poincaré közölte a beíga miniszterekkel, hogy ama személyes benyomások dacára, melyeket Louclieur visszatérve közölt vele, a párisi angol követtel folytatott beszélgetése és a francia követnek Bonar Law-va! folytatott tanácskozása után arra a meggyőződésre jutott, hogy a francia és angol álláspont ez- ídöszerínt sokkal messzebb esik egymástól, mintsem hogy opportunus lenne uj tárgyalásokat fölvenni Angliával. A nemet szociáldemokraták aj javaslattételt sürgetnek. Berlin, április 14. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A francia—belga miniszteri tanácskozásokról kiadott hivatalos kommünikét kommentálva a Vorwárts azt írja, hogy nem akad ember, aki elhinné, hogy az a körülmény, hogy Németország javaslatot terjeszt elő, a Ruhrvidék kiürítését vonná maga után. Ezért nem enged a birodalmi kormány álláspontjából, de Hughes államtitkár javaslatának alapjára helyezkedik, amint ezt Cuno már megtette és amint Rosenberg dr. hétfőn meg fogja ismételni. Ez a birodalmi kormány álláspontja és ettől a szociáldemokraták sem fogják tudni eltéríteni. A szociáldemokraták elhatározták, hogy a birodalmi kancellárnak a pártvezérekkel folytatandó tárgyalásainál pontosan formulázott javaslatot terjesztenek elő, melynek az a célja, hogy az antantnak uj javaslatokat tegyenek. Egyes polgári pártok is osztják ezt az álláspontot. J JJ| n* évfolyam 86. (239.) szám. ffí jFjrflPrága, vasárnap, 1923 április 15. r ^ ________ ^ Mfí ________________Előfizetési Arak bel- és külföldön. iA l/jf/ll wLMM Í.WJS2 a v&JP — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — \ SzlovenszkOI és Rnszinszkól Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: iá Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
