Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-15 / 60. (213.) szám

2 . TfyiítáAt&rfrmffmwp HfUHiarorszát icruteircsiciíct kap vissza IiüaszMfMfPl. íJjfi« M&rltiigazftás ffuuggarország és az S. 88. S. ftlráiiis&g iíözöít. — Jugoszláviai szerkesztőségünk jelentése. — rékpénztárak kezelik a közönséges betéteket A betét tulajdonában marad a betevőnek, aki a fennálló törvény s a megegyezés szerint sza­badon rendelkezik betétje felett A valutataka- rékpénztár a valutaértékben számított kunia­kat megfelelő koronákban fizeti a betétek után. 2. A valutatakarékpénztárban különböző címeken elhelyezett valuták után az állam min­den néven nevezendő adófizetést5 elenged, amivel szemben az ott el nem helyezett valu­tákra tőke-, jövdelmi-, sőt valutaadót is ki­vetnének. 3. A valutatakarékpénztár alapítóinak részvényei is dollárra szólnak és a dolárra át­számított árfolyamokon csakis nemes valu­tákban fizethetők be. 4. A valutatakarékpénztár átveszi a de­vizaközpont szerepét és mint ilyen ellenőrzé­se alatt tartja a behozatalt és a kivitelt. A be­hozatalhoz szükséges valutákat ő osztja ki, a kivitelért beszerzett valuták nála helyezen- dők el, mint az elhelyezőnek saját tulajdona. 5. Akinek valutakövetelése van a valuta­takarékpénztáron, az valutáját természetben kikaphatja a fennálló törvényes keretek kö­zött árubehozatal céljaira, va^r pedig árfo­lyam szerint koronákban kiveheti belföldi fel­használás céljaira. 6. A valutatakarékpénztár arra a célra, hogy a gazdálkodó egyének „értékálló" mó­don elhelyezhessék koronáikat és igy a szo­lid takarékosság rendszere uiból “feléledhes­sen, dollárkötvényeket bocsát ki, amelyek koronákért napi áron vásárolhatók a valutata- takarékpénztárnál és amelyek dollárértékből számított koronákat kamatoznak. Ezzel szem­ben a valutatakarékpénztár a hitelgazdasági rendszer újra feltámasztása érdekében úgy rövidlejáratu, mint hoszulejáratu törlesztéses „értékálló" hitelt is nyújt oly módon, hogy a hozzá benyújtott dollárértékre kiállított Hi­teligényeket árfolyam szerint koronákban eszfcomptáíja és a kölcsön visszafizetése is az esedékességek napjának dollárárfolyama szerint történik koronákban. 7. A valutatakarékpénztár az export és import finanszírozását, hitelezéseit és va­lutádé aringijét is eszközli. 8. A valutatakarékpénztár magyar döl- lárjegyeket bocsát ki a küiforgalom számá­ra, amely jegyek nála, vagy külföldi fiókjai­nál látra amerikai dollárra, vagy ennek ár­folyama szerint megfelelő egyéb külföldi valutára becsérelhetők. Magyarország min­den külföldi fizetését ilyen magyar dollár- iegyekkel eszközli, de mindig olyanképpen., hogy a jegyeket a bemutatónak látra ameri­kai dollárban vagy ennek árfolyama szerint megfelelő egyéb külföldi valutában fize­tik ki. Most már nem keli egyéb, mint hogy ugyanevvel, avagy más rendszerrel Cseh­szlovákja is bevezesse külföldi forgalma számára a dollárértéket. Sőt kellene, hogy egész Középeurópa bevezesse ezt, minden ország a maga módja és lehetősége szerint. Akik ezt megszervezhetik, azok minden to­vábbi formalitás nélkül készen kapnak egy valutaegyezményt, mely közös nevezőre hozná kölcsönös forgalmukat. Úgy hiszem, hogy ez a közös küiforgal- ni dollárvaluta Középeurópa remélt gazda­sági békéjének egyik döntő tényezőjévé fej- •ödhetnék ki. Ismét egy irredeníavád. A kormány apjai mint nagy szenzációt kürtölik ki a vi­lágba egy Grendzsa-Donszki nevű egyén­iek, aki a Ruszin című ungvári kormánylap- lak a szerkesztője, a Szvobodában közzé­tett azt a-gyanúsítását, hogy Kaminszky Jó­zsef, a ruszin földmivesszövetség elnöke, szlávellenes propaganda céljaira a múlt év márciusában tizezer svájci frankot kapott randa Kis Mihály tói, majd egy rozsnyói szlovák néppárti újságíró utján Gömbös Gyulától 30.000 lírát. Ez a vád a ruszinszkói politikai életnek egyik tiszteletreméltó alak- iát éri és olyan gyanúsításokkal illeti, ami- yeneket a kormánypárti sajtó számtalanszor emelt az ellenzéki pártok vezetői ellen. E vádak nagyon hangzatosak, de egy igen iagy hibájuk van és ez az, hogy bizonyítani sohasem tudják őket. A Slovák fölszólította Grendzsa-Donszkit, hogy közölje annak a mzsnyói (?!) szlovák néppárti ■ újságírónak levét, aki állításai szerint Gömböstől pénzt rázott volna Kaminszkinak. Meg vagyunk győződve, hogy a kitűnő szerkesztő, aki egy rár évvel ezelőtt még levélhordó volt, adós marad a felelettel. A kormány kitar tátijainak régi rossz szokása, hogy mindenkit meg­rágalmaznak, de soha semmit nem tudnak bizonyítani- ____________ Ké rjük barátainkat és olvasóinkat, hogy mintLa kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot. Szabadka, március 14. Magyarország és az S. H. S. királyság •között még mindig vannak vitás és eldöntet­len területrészek, amelyeket mind. a két ál­lam magának követel Noha az elmúlt év fo­lyamán a két ország határát a Muravidéktől egész a román határig részletesen és ponto­san kijelölte az erre a munkára kiküldött szövetségközi határ megáll apiró bizottság, egyes területrészekre nézve még mindig nem sikerült végleges döntést hozni. Most két ilyen vitás határrészlet sorsát intézte el a‘határmegállapitó bizottság. Az egyik vitás rész a Dráva szlavóniai folyásá­nak bizonyos pontja, a másik pedig Szabad­ka város közvetlen, északi határa volt. A szlavóniai vitás területrészre a határ­megállapitó bizottság Nagykanizsáról, ahol jelenleg tartózkodik, szállott ki, hogy a hely- szinen létesítsék a szükséges megállapodá­sokat. A bizottság elnöke Cree Dávid angol ezredes volt, magyar részről Wassel 'ezredes és a szükséges segédszemélyzet jelent meg, jugoszláv részről pedig Csolak-Antics Baskó brigadéros és tisztviselői jelentek meg. A bizottság az elutazása előtt megtartott ülésen úgy határozott, hogy Zákány mellett, Somogymegyében, a Dráván két szigetet Magyarországnak Ítél vissza. Ugyancsak ha- tárkiigazitást eszközöltek a Zdala-pataknál, szintén Magyarország javára- Ott, Somogy- udvarhelytől végig a Dráváig egy harmincöt méteres sávot adott vissza a bizottság — Cree ezredes indítványára — a magyar ál­lamnak. A somogyudvarhelyi határkiigazitás je­lentősége meglehetősen figyelemreméltó. Itt ugyanis a jugoszláv bizottsági tagok merev magatartása miatt csupán egy kétméteres íöldsávról volt kezdetben szó. Cree ezredes azonban hosszas és lelkiismeretes helyszíni szemle után kijelentette, hogy a kétméteres sáv olyan keskeny és alkalmatlan, hogy egy­általában nem alkalmas a határ biztosításá­ra. Ezért beljebb hatoló sávot indítványozott és hosszas vita után álláspontját el is fogad­tatta. A niagyar-jugoszláv határmegállapitó bizottság ezzel a munkájával a Dráva-szaka- szon egészen Barcsig befejezte a működését és Nagykanizsáról rövid szabadság után Szegedre tette át székhelyét, a szabadkai északi vitás határrészlet ügyének rendezése céljából. A szabadkai határ megállapításának munkálatai már csaknem teljesen befejeződ­tek, csupán egyes kisebb részletkérdésekben nem sikerült a megállapodást létrehozni. A legtovább húzódó ilyen vitás kérdések közé tartozott a Szabadka mellett folyó Kőrös-ér mentén levő határkiszögelés ügye. Maga a vitás terület nem bír ugyan nagyobb jelentő­séggel, azonban mind a jugoszláv, mind a magyar kormány mégis ragaszkodott hozzá és emiatt a határmegállapitó bizottság már több ízben is járt a vitás területen. A sokáig folyó szabadkai határvita úgy keletkezett, hogy a Kőrös-pataknak két med­re van. A régi meder olyan volt, hogy eső­zések idején a meggyülemlett viz azonnal el­öntötte a patakot környező földeket, mert a mellette levő vízlevezető árok sem felelt meg rendeltetésének- Ezért Szabadka város már régebben uj vízlevezető csatornát ása- tott a Körös mentén. A trianoni békeszerződés szerint a folyó régi medre volt a határ, míg az uj vízleve­zető árok már jugoszláv területre esett. Ez a határban éles kiszögellést alkot, amelyen erdő van- A jugoszláv és magyar kormány között ezért az erdőért folyt mostanáig a harc. Az erdő gyertyánfákból áll, ami nagy értéket képvisel és ezért ragaszkodott eh­hez a mindössze nyolcvan katasztrális bőid kiterjedésű területhez mind a két állam. Legutóbb december elején járt Szabad­kán a hatánnegállapitó bizottság ebben az ügyben és akkor a tárgyalások eredménye­képpen az a vélemény alakult"ki, hogy az erdőt visszacsatolják Magyarországihoz. Az­óta nem történt semmi újabb a vitás határ­kérdés ügyében, mig most megtörtént a dön­tés, amely Magyarország ellen szól. A határmegállapitó-bizottság elnökétől, Csolak-Antics Boskó ezredestől szombaton távirati értesítés érkezett a szabadkai főis- páni hivatalhoz, amely szerint a szabadkai határ kiigazítása Szabadka város javára dőlt cl. A határmegállapitó-bizottság úgy döntött, hogy végleges határ gyanánt a trianoni szer­ződésben előirt vonalat fogadta el és igy a Körös-patak régi medre alkotja a határi, a kérdéses terület tehát jugoszláv területre esik. A döntésnek Szabadkára nézve annál nagyobb a fontossága, mert a város a rossz trianoni határvonal következtében 16.000 hold erdőt vesztett és igy nagy szüksége van minden erdőségre. A kőrösmenti határ- kiigazítás következtében a szabadkai határ most már véglegessé vált és legközelebb már megtörténik a határcölöpök és pirami­sok fölállítása is. I tálra! idegenforgalom fellendítése. Késmárk, március 14. (A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától.) Tcgnapelőtti cikkünkben megemlékeztünk azokról a tervekről, amelyekkel a Kárpát­egyesület a Magas Tátra és az egész Szlo- venszkói idegenforgalom emelését elősegíteni akarja. Ugyanez a probléma foglalkoztatta a múlt héten a hivatalos köröket is egy pozso­nyi ankéten. Az eddig Pozsonyban önállóan működő szlovenszkói idegenforgalmi hivatalt (esi. cizmecky urad pre Slovensko) ugyanis beosztották a kereskedlemiigyi minisztérium­ba, amelynek szlovenszkói osztályába mint idegenforgalmi és fürdőügyi alosztály (Slo- venské oddeleni ministerstva obchodu, pru- myslu, a zivnosti, pododeleni cizineckého a lá- zenského ruchu) fog működni. Ebből az alka­lomból Burda dr. osztályfőnök, a minisztérium szlovenszkói delegáltja és Jelinek dr. mi­niszteri tanácsos, az uj ügyosztály vezetője értekezletre hívták össze a szlovenszkói für­dőérdekeltséget, hogy kívánságaikat s véle­ményüket megismerjék. A Pozsonyban e hó 8-án megtartót értekezleten Pöstyén, Tren- csénteplic, Stubnya, Rajec és a tátrai fürdőit vettek részt. Az utóbbiak megbizottjai Rei- chara Dezső, Gu.hr dr., Szontagh dr. és Szed- licky tátralomnici fürdővezető voltak, hiány­zott ellenben a beteg Winter Lajos, a szlo­venszkói fürdők legkiválóbb szakértője. Az értekezlet délelőtt 10-től délután 4-ig tartott és igen részletesen foglalkozott a fürdők hajai­val s az orvoslás módszereivel. Ezeket telje­sen összefoglalta a tátrai fürdőszövetség em­lékirata, amelyet :a szövetség elnöke, Reichart Dezső ótátrafüredi fürdőigazgató terjesztett elő. Az emlékirat kiemeli, hogy az idegenfor­galom emelése rendkívül fontos országos fel­adat, mert ha a mai pangás következtében a szlovenszkói fürdők oly hirbe keverednek, hogy látogatottságuk csekély, hogy oda ugyan senki se jár, akor hosszú évek propa- gativ munkája sem lesz képes ezt helyrehoz­ni. Mert a közönségnek csak igen csekély hányada az, amely a csendes helyeket ke­resi; a többi szórakozni, ismerkedni akar még gyógyfürdőkben is. Ezen ma még lehet segí­teni, de csak egyetlen dologgal: a íátogtók számának növelésével; minden egyéb „segí­tés" csak szurrogátum. A növelendő idegen- forgalom belföldi és külföldi. Az állam szem­pontjából a külföldi az értékesebb, mert az pénzt hoz be jórészt anyagellenérték nélkül, iavitja az ország valutáját, emeli a külkeres­kedelmi mérleg aktivitását, de a fürdők szem­pontjából a belföldi idegenforgalom is értékes, mert nélküle a fürdőt fentartani nem lehet, noha csak az országon belül forgatja a pénzt s élénkíti a gazdasági élet vérkeringését. A belföldi idegenforgalom emelésére első­sorban a közlekedés javításával lehet hatni. Egy idegenforgalmi gócpontnak nagyvárosok kellenek, ahonnan életerejét szívja. A Tátrá­nak ma csak egy ily városa van: Kassa. Po­zsony és Brünn túlságosan közel vannak az Alpokhoz, Prága meg tulmessze van a Tátrá­hoz. Ennek közelebbhozatala a legfontosabb, mert ez a főváros s itt laknak a leggazdagabb emberek. Ma az ut igen drága, a II. o. gyors­vonat Prágából a Tátrába 192 K, úgy hogy egy Tátrautazáson pusztán az útiköltség öt­száz koronát tesz ki. Itt igen olcsó menettérti jegyek kiadásával kell segíteni; a most ki­adott körutazási jegyek nem felelnek meg, mert a Tátrának nem a körutazó, hanem az állandó vendégek a fentartója. Az utazás hosszasságán sajnos nem lehet segíteni, de lehet azt jobban beosztani, úgy hogy az utas kényelmesen induljon s még jókor érkezzék meg. Nccsak a végpontokra legyenek tekin­tettel a menetrend összeállításánál, hanem a tátrai idegenforgalomra is. Állítsanak be köz­vetlen tátrai kocsikat és az átfutó kocsik tábláin is említsék meg a Tátrát, Külföldi idegenforgalmunk hátránya, hogy Csütörtök, március 15. csupa alacsony valutájú ország vesz körül, mig a magas valutájú országok távol esnek tőlünk. Amellett Szlovenszkó nem fekszik valamely nagy, nemzetközi útvonal mentén, hanem szinte zsákutcában, ahonnan az idegen nem mehet tovább, más forgalmi főhelyek felé, mint Svájcon, Tirolon át. Ezért a magas valutájú országok idegenje, az amerikai, an­gol, francia, skandináv stb. mindig ritkaság lesz nálunk, mint a mazsola a kalácsban. Szá­molnunk az alacsony valutájú országok: Né­metország, Lengyelország, Oroszország, Ro­mánia, Magyarország és Ausztria (Bécs) la­kosságával kell. A valutakülönbség okozta ár­különbség köztük és köztünk már megszűnt, a Tátra már épp oly olcsón nyuit mindent, mint Gastein, a Semmering, a német, vagy a magyar fürdők. Most már csak a hatósági akadályokat kell megszüntetni. Tavaly a für- dővizumot 50 százalékkal szállították le; tö­röljék el az idén egészen, az a vendég úgy is itt költi el a pénzét, ne riasszák el eleve. Az orvosi bizonyítvány megkövetelését is el kell hagyni, az úgyis csak formaság már, liada j jöjjön minden vendég szabadon. A vizűm tar­tama legalább 6 hetes legyen, mert nem sokan kockáztatják meg a drága felutazást arra az ígéretre, hogy a 8—10 napos vízumot „maja fent meghosszabbítják". A fürdőpropaganda terén ma az egysége­sítés a iőfeladat. Ma a kincstári fürdők külön utakon járnak, minden fürdő külön hirdet az újságokban. Ezt egyesíteni kell s — a villa­mos, a vasutak bevonásával ki kell adni egy tátrai ismertetési füzetet, amely ingyen osztogatható. Az állam mérsékelje a fuvart a fürdők vásárolta zöldségre, gyümölcsre, szár­nyasra, fára szénre stb. és engedje el több évre az adókat, mert a mi fürdőink sok oly terhet kénytelenek viselni, amelyeket másutt a köszség, illetve város visel: köz világítás, közutak, közigazgatás stb. Amúgy is ijesztő­en apad a tátrai fürdőhlyek száma (Virág- völgy, Lucsivna, Felka, Aisótátrafüred elvesz­tésével), épp úgy apad a villatulajdonosoké is, holott ezek értékes elemeket vonzanak, ne apassza ezeket az állam is. Reichart igazgató előterjesztését nagy figyelemmel hallgatták. Guhr dr. még arra mutatott rá, hogy a belföldi idegenforgalmai ma szinte parlagon hagyják heverni. A turis­taegyesületeket kell mindn módon segíteni, mert ezek a propagátorai a belföldi idegen- forgalomnak, a lehető legnagyobb vasúti ked­vezményeket kell a turistakirándulások szá­mára megadni. Gregr dr„ a pozsonyi Keleti vásár igazgatója a vásáron fürdőügyi kiállí­tás létesítését indítványozta, amit a fürdők szívesen fogadtak, de hangsúlyozták, hogy az ő részükről a mai válságos helyzetükben ele­gendő áldozat, ha a kiállításhoz az anyagot összehozzák, a továbbiakról már az állam­nak kellene gondoskodnia. Burda dr. és Jelinek dr. összefoglalták a kívánságokat s megígérték azonnali feldolgo­zásukat. További feladatuk lesz ezeket a szak­minisztériumokkal közölni s a legközelebbi értekezletet már majd azok bevonásával meg­tartani, hogy ott végleges intézkedések tör­ténhessenek. Mert igaza van Reichart igaz­gatónak: egy fürdővidék jó hírét elrontani könnyű, de a helyreállitásáh< z évtizedek munkája kell. A Kárpátegyesület négy évtize­den át dolgozott, mig a Tátra s a többi fürdő hírnevét megalapította — s most négy év mennyire megingatta már. Ma a Tátra és a szlovenszkói fürdők még versenyezhetnek bármely külföldi fürdővidékkel — de ha ha­marosan be nem áll a javulás, a züllés fog be- állani. S mivel ez nemcsak az államot fogja megkárosítani, hanem a lakosságot is, az ál­lam legelső feladatai közé tartozik a maga részéről is hozzájárulni a fürdőügy meg­mentéséhez. (H.) Parisban lesz az uj keleti konferencia. Páris, március 14. A Petit Journal érte­sülése szerint a legközelebbi keleti konferen­ciát Polncaré elnöklete alatt Parisban fogják megtartani. Litvánia elfogadta a nagykövetek döntését. Kovno, március 13. (Elta.) A litván köz­társaság kormányának válasza a merne li területnek Litvániához való csatolása ügyé­ben, továbbá Litvániának az az ígérete, hogy szakértődelegációt küld Parisba, a nagyköveti tanácsot nem elégítette ki. A ta­nács kategórikusan fölszólította a litván kormányt, hogy döntését minden íöntartás nélkül fogadja el. Ennek következtében a litván kormány ma elküldte Párisba 'vála­szát, amely minden főn tartás nélkül elfogad­ja a nagyköveti tanács döntését. A litván kormány delegációja ennek következtében egyelőre nem utazik Parisba.

Next

/
Thumbnails
Contents