Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-15 / 60. (213.) szám

Csütörtök, március 15. 3 Az ellenzői kivonult a szenátus alkotmángjoiH bizottságából. Prága, március 14. A szenátus tegnapi ülésén — mint már jelen- tettük — a német szociáldemokraták, mikor a rendtörvényt előterjesztették, kivonultak az ülésteremből. A plénum ülését megelőző klubel­nöki értekezleten az ellenzéki pártok megbízottai tiltakoztak a rendtörvény túlhajtott tempóban való tárgyalása ellen. A plénum ülése után a késő esti órákban azonnal összeült az alkotmányjogi bizott­ság, amely mindössze hatnapi határidőt kapott a javaslat tárgyalására. A bizottsági ülésen a német pártok tiltakozó nyilatkozatban bejelentették, hogy a bizottság tovább! ülésein nem vesznek részt. A német polgáriak tiltakozását Spiegel, a német szo­ciáldemokratákét pedig Heller szenátor olvasta föL Az alkotmányjogi bizottság ma Is ülést tartott, amelyen a német nemzeti pártok és szlovák nép­párt tagjai nem jelentek meg. A javaslatot Klouda nemzeti szocialista adta elő és Dolánsky igazság­ügyminiszter Is felszólalt. A tisztviselők fizetésének leszállítása. Prága, március 14. A szenátusi klubok elnökeinek tegnapi értekezletén Naegle német szenátor figyel­mébe ajánlotta a kormánynak, hogy a fize­téseknek április elsején tervbe vett leszállí­tása a legnagyobb nyugtalansággal tölti el a tisztviselőket. Az értekezlet elhatározta, hogy a szenátus pénteki ülését megelőzően klubelnöki értekezlet lesz, amelyre a kor­mányt is meghívják, hogy álláspontját meg­jelölje. A Prager Presse jelenti, hogy a tisztvi­selők fizetésének leszállítását nem halaszt­ják el. A kormány csak annyiban hajlandó a tisztviselők követeléseinek eleget tenni, hogy a ruhaelőlegből még hátrálékos négyhavi részletek tekintetében könnyítéseket fog nyújtani és végleg rendezi az állami alkal­mazottaik betegség elleni biztosítását. A kor­mánynak az a terve, hogy április elsején nem vonja le a ruhaelőleget és a hátrálékot hat részletben' hajtja be. A tisztviselők betegség elleni biztosítását azért nem lehetett eddig szabályozni, mert a szocialista pártok a szo­ciális biztosítással egyidőben akarták ezt a kérdést rendezni. Nehézséget okozott az is, hogy a szlovenszkói állami erdőkben alkal­mazott személyzet fölöttes hatósága nem akar hozzájárulni ahhoz, hogy az alkalma­zottak az általános balesetbiztosítási törvény alá tartozzanak, hanem segélyezésüket a társpénztárra akarja bízni. MZ €BSÍr€lEl-l€€®^Wl.MlI Prága, március 14. Félhivatalosan közlik: A munkásság haj­landónak nyilatkozott, hogy a szombati nap­pali szakmányról tárgyaljon. A vonatkozó szerződés 1. szakaszában kifjezetten meg van állapítva, hogy a szombati normális nyolc órai munkanapról tárgyalni kell, ha a hétnek'1 öt napján dolgoznak. Ami a szombati nappali hat órás munkaszak bevezetését illeti, u* rö­vidített munkaszak lengyel agítációra vezet­hető vissza. A lengyel munkások a íescheni népszavazás idején bevezették Teschen len­gyel részében a hat órai munkaszakot a szom­bati munkanapokra. Bár a munkásság az ostraui bányavidék nyugati részében eredeti­leg nem értett egyet ezzel a berendezéssel cseh-szlovák részen politikai okokból lehetet­len volt az uj rendszer eíő! kitérni. A közmunkaügyi minisztérium nem kifo­gásolná a rövidített szombati munkaszakot, de annak a reményének adott kifejezést, hogy a munkásság szombaton is teljes nyolc órai munkaidőn át fog dolgozni. Angliában és Né­metországon a bányamunkásoknak ugyanaz a munkaidejük van, mint itt, mert a cseh-szlo- vákiai bányákon a nyolc órai munkaszakban a munkábaszállás és a munkáiból való távozás is bele van számítva. A második szírájknapról a következőket jelenti tudósítónk: Az egész bányavidéken csend és nyugalom uralkodik. A bányamun­kásság szolidárisán sztrájkol és csak a leg- székségesebb munkákat végzi. A sztrájk kn- lönösen a bányaüzmeket érinti súlyosan, mert az egész bányavidék szénkészlete még csak két napra elegendő. Már sok szénigényfést vissza kellett utasítani. A középponti sztrájkbizottság elhatároz­ta, hogy pénteken még élesebben fognak el­járni és a bányákon még fog!a?koztatott mun­kások számát továbbra ís csökkenteni, ha csütörtök délig nem kapnak kilégitő választ javaslataikra. A sztrájk folytán a witkowitzi üzemi vas­utak beszüntették a forgalmat. A bányamü­vek hirdetést bocsátottak ki, amelyben elhá­ritják a sztrájkért való felelősséget és részle­tesen megoko ják magatartásukat. A szövetkezett munkásegyesületek, mint jeleztük, Prágában ülést tartottak, ame­lyen az ostraui és karwini bányavidékek munkásainak eljárását helyeslik és velük a mostani harcban szolidaritást vállalnak. A többi bányavidéken való magatartás­ra nézve a koalíciós szövetségesek képviselői a március 17-én Prágában tartandó értekez­leten fognak határozni. Közben folytatódnak a máhrisch-ostraui ■nsianisBHBBiHBSsnaBaH&aBHBBBsaaBai tárgyalások, de eddig fogható eredményre nem jutottak. A kokszégetökben tovább dol­goznak. Tegnap Márisch-Ostrauban tüntettek a munkanélküliek és foglalkozást követeltek. A közmunkaügyi minisztériumban már­cius 16-ra, péntekre tűzték ki a tárgyaláso­kat, amelyeken F i s c h e r osztályvezető fog elnökölni. Megnehezíti a helyzetet, hogy a konfliktus megoldásánál az érdekelt egyéb gyáriparosok érdekeit is kell szem előtt tar­tani, mivel ezek a bérek további emeléset aligha bírják el. l!8BBBS!IBBB<SI9fianBBBBBHBBBBBBBBBHBBBB összeeskOvfó Bonar Law í% lioud George ellen London, március 14. A Daüy Sketch arról értesül, hogy egy ir köztársasági szerve­zet összeesküvést készített elő, amelynek az volt a célja, hogy egyes angol államférfia­kat, mindenekelőtt Bonar Law-t és Lloyd George-t meggyilkolják. A magyar nemzetgytilés ülése. Miért nem lesz ünnepi ülés március 15-én és március 20-án? — Uj ellenzéki csoportosulás ? Budapest, március 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A nemzetgyűlés mai ülését három­negyedtizenegy órakor nyitotta meg Szó­tő vszky Béla elnök. Föl olvasták az interpel- lációs könyvet, amelybe huszonhét interpel­láció volt bejegyezve. A Ház harmadik olvasásban elfogadta az Alföld beíásitásáról szóló javaslatot.. Az országos erdészeti alapról szóló tör­vényjavaslatnál Strausz István helytelení­tette, hogy ezt a kérdést nem oldják meg egységesen. Szerinte az erdőgazdálkodás fejlesztését célzó törekvések mögött nincs hatalmas tőke, miért is megvalósításuk tel­jesen attól függ, hogy az antant biztosítja-e a szükséges tőkét. Horánszky Dezső felszólalása után több mentelmi ügy került napirendre. Ezután az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Szcitovszky Béla elnök azt a napirendi indítványt terjesztette elő. hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülése március ZO-án legyen. Horváth Zoltán ezzel szemben azt indítványozta, hogy március 15-én ün­nepi ülést tartson a Ház, március 20-án, Kos­suth Lajos halálának évfordulóján ellenben ne legyen ülés. Lukács György a kormánypárt nevében azt hangoztatta, hogy a kormány és az el­lenzék között megindult tárgyalások március 15-ének megünnepléséről meghiúsultak az ellenzék magatartásán. Kossuth Lajos halá­lának évfordulóját pedig szivébe zárja a nemzet és ezért szükségtelen annak meg­ünneplése. Szakács Andor ellenzéki és Urbani'cs Zoltán kormánypárti képviselőik fölszóHása után Bethlen István miniszterelnök kijelen­tette, hogy március 15-ének megünneplése csak akkor volna helyén, ha a nemzetgyűlés egyöntetűen vett volna benne részt. Mivel a nézetek megoszlottak azért, mert egves pár­tok politikai célokra akarták kihasználni március 15-ét, helyesebb, ha egyáltalában nem tartanak ünneoi ülést. Peidl képviselőnek arra a tiltakozására, hogv mindenütt száz százalékban ünnenlik Petőfit, csak odahaza percentuálisam, Bethlen kijelentette, hogy Peidl felszólalása a leg­jobb bizonyít ék arra, miért nem tart a Ház ünnepi ülést. Zsitvay képviselőnek az októbristák megrendszabályozását sürgető interpelláció­jánál élénk közbeszólások voltak és amikor Giesswein Sándor a pacifizmus ellen történt kitakarásokért személyes kérdésben szólalt föl, többen azt kiáltották feléje, hogy — men­jen Prágába. Lapunk zárásakor az ülés tart. A tegnapi ülés Budapest, március 14. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A nemzetgyűlés teg­napi ülésén Vázsonyi Vilmos interpellált a lakás­kérdésben. Állást foglalt az ellen., hogy a hatszo­bás lakásokat és üzlethelyiségeket felszabadítsák és hangoztatta, hogy az üzleti helyiségeik és nagy lakások szabad forgalma növelné a drágaságot, lerontaná a korona árfolyamát és kedvezne a sí- bereknek. A lakáskérdést szerinte csak úgy lehet megoldani, ha az állam lehetővé teszi az építke­zést. Vass József népjóléti miniszter: Bejelentette, hogy ,a lakásokat csak a bírói védelem alatt sza­badítják fel. A lakások szabad fölszabadítását bizonyos kategóriáikban tényleg tervezik, de a'z ekképpen bekövetkező fölmondás nem egyértel­mű a szabad föbnondási joggal. Meggyőződése szerint ezt a kérdést idő előtt hozták a nemzet­gyűlés elé, mert a kormánynak az ezzel össze­függő alapvető kérdésekben nem alakult ki az ál­láspontja. Kétségtelen azonban, hogy a házbérek emelésére sor fog kerülni. A tisztviselők fizetése Budapest, március 14. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyű­lés gazdasági bizottsága ma tanácskozott a kormánynak a tisztviselők fizetésére vonat­kozó tervezetéről. A tegnapi gyűlésen a ter­vezetnek az a része került sorra, amely a ■képviselők tiszteletdijját ezer kronára óhajtja föfcnelni. A bizottság még nem hozott határo­zatot, A tegnap publikált kormányrendelettel, amely a tisztviselők rendkívüli segélyének felemeléséről szól, tisztviselői körökben nin­csenek megelégedve és rmélik, hogy a kor­mány ezt rvizió alá veszi. A vasutasok fenyegetése Budapest, március 14. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Kelety Dé­nes, a Máv. elnökigiazgatója a kormány meg­kerülésével március 3-án körlevelet intézett a vasúti üzletvezetőségekhez. A körlevél, amely most került nyilvánosságra, arról szól, hogy az elnökiigazgatónak tudomására jutott több eset, amikor egyes községekben olyan szabaddá vált lakásokat,- amelyekben vasúti alkalmazottak laktak, mesterségesen drágí­tottak. Ezért körülbelül kétezer tisztviselő nem tudta a magas lakbéreket megfizetni és kénytelen volt újból vagonokba költözködni. A körlevél bejelenti, hogy azoknak a közsé­geknek, amelyeknek közigazgatási közegei közönyösek a vasúti alkalmazottiakkal szem­ben, el kell készülniük arra, hogy a legköze­lebbi jövőben meg fogják szüntetni a vasúti forgalmat és pedig úgy a személy, mint az áruszállítást. Az elnökigazgató fölhívja az üzletvezetőségeket, hogy terjesszék be azoknak a községeknek a névsorát, ahol el­lenségesen viselkedtek a vasúti alkalmazot­takkal .szemben. Ezért van arra szükség, mert felsőbb helyen nem történt semmi. A Máv. elnökigazgatójának ez a körle­vele élénk fölfünést keltett politikai körök­ben is. Gaál Gaszton úgy nyilatkozott, hogy Kelety Dénes olyan hangot használ, amely ellentétben áll a tisztviselői kötelességtelie- siíés fogalmával. Az egységes párt köreiben is kínos föltünést keltett a körlevél. Uj ellenzéki csoportosulás? Budapest, március 14. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A Pesti Hír­lap arról értesül, hogy uj ellenzéki tömörü­lés készül, amelyben valamennyi ellenzéki párt, közöttük a keresztényszociálista és a szociáldemokrata párt is részt venne. E tö­mörülés célja az egységes pártban mindin­kább fölülkerekedő reakciós irány ellen való védekezés volna. Döntőbíróság elé viszik az angliai magyar adósságokat London, március 14. Az angol alsóház egyik előbbi ülésén meginterpellálták a ke­reskedelemügyi minisztert, hajlandó-e érdek­lődni a magyar kormánynál, hogy a magyar kormány és Budapest városa miért nem egyenlíti ki az angol követeléseket? Hajlan­dó-e tiltakozni a magyar hatóságoknál a ké­sedelem ellen? Az interpellációra a válasz hivatalos értesítés alakjában ma jelent meg. Ebben az angol kereskedelmi miniszter ki­jelenti, hogy Budapest az angol követelés nyolcvan százalékát elismerte és a további követelések elismerése folyamatban van. A magyar kormánytól követelt biztosítékokra ia megegyezés eddig nem sikerült, ezért lé­péseket tettek, hogy az ügy egy angol—ma­gyar vegyes döntőbíróság elé kerüljön. \i ip&rosság tiltakozik az ipartestületek m€0$zttntetése eíieu Kassa, március 13. A szlovenszkói és ruszinszkói ipartestü­letek kiküldöttei e lió 12-én Kassán megtar­tott országos tiltakozó gyűlésükön határoza­ti javaslatot fogadtak el, amelyben állást foglaltak az ipartestületek fönmaradása mel­lett. A határozati javaslat visszatekint az iparostársadalom múltjára és annak jelentő­ségére. Hangoztatja, hogy az ipartörvény által hatósági jelleggel fölruházott ipartestü­let intézménye mindenkor megfelelt ama vá­rakozásnak, amelyet az államhatalom, a közérdek, valamint az iparostársadalom hozzája fűzött. Szükségét látják annak, hogy az ipartörvény a fejlődés menetét tekintve módosítás alá kerüljön, de azt az uj ipar- törvénytervezetet, amelyet cseh nyelven, a kisebbségi jogokat nem respektálva küldtek meg az ipartestületeknek és amelyet egy ankéten — amelyet oly nyelven tartottak meg, amelyet Szlovenszkó és Ruszinszkó iparossága nem is ért — már megtárgyal­tak, az iparostestületekbe tömörült Iparos- társadalom magára nézve sérelmesnek ta­lálja, mert a törvénytervezet 144. szakasza az ipartestületi intézmény helyére szövetsé­get, szövetkezetét vagy egyesületet óhajt létesíteni és az ipartestületi intézményt meg­szüntetni. Az iparosság nem maradhat néma, ami­kor ily sérelmek érik és akkor sem, amikor azt látja, hogy a kormány fölrúgja a keres­kedelmi és iparkamarák autonómiáját és a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban nem ér­vényes osztrák törvény alapján a kamara tagjait kinevezik. A kinevezésnél mellőzi az őslakókat, de olyan embereket ültet be a ka­marákba, akiknek túlnyomó része csak két- három éve tartózkodik itt és aki az ipar és kereskedelem ügyeit nem is ismeri. A határozatot fölterjesztették az illeté­kes minisztériumhoz és elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek a pozsonyi ipar- törvénytervezeti ankétra. A magyar tisztviselők és a cseh sajtó. A Li­dove Noviny mai számának vezércikke Körmen- dy-Ékes Lajos dr. keresztényszocialis nemzetgyű­lési képviselőnek ismert interpellációja kapcsán foglalkozik az át nem vett és az elbocsátott tiszt­viselők visszavételének, illetőleg nyugdíjazásának kérdésével. A Lidové Novlny arra, hogy a kor­mány már két évvel ezelőtt elutasította azt a kö­vetelést, hogy az elbocsátott tisztviselőket ismét reaktiválják és elutasította a magyar kormány­nak azt a javaslatát, hogy cseh-szlovák állami szolgálatba vegyék át a forradalom után Magyar- országba ment tisztviselőket. A lap úgy véli, hogy a kormány a legnagyobb jóakarattat visel­tetett a magyar tisztviselőkkel szemben, amikor nagyon sok állami tisztviselőt vett át állami szol­gálatba, de ennek az lett a következménye, hogy a tisztviselők ügyéből az irredentista agitáció esz­köze lett. A L. N. szerint a komáromi eset és a ruszin- szkói események a magyar tisztviselők megbíz­hatatlanságát igazolják. A hivatalnokok irreden­tizmusa’ a lap szerint annál veszélyesebb, mivel legnagyobb részük magyar vidéken működik. Még a L. N. is kénytelen beismerni, hogy a magyar hivatalin ok ok között is akadtak olyanok, akik lei­ki ismeretesen teljesitik a kötelességüket, de mind­járt hozzá fűzi, hogy még azok között is, akik most szlovákoknak vallják magukat, sok a ma­gyaron. Azután a magyarónságról ir és azt kultu­rális és magyarónságra osztja szét. Az előbbi kö­vetkezménye a magyar művelődésnek, az utóbbi pedig a hagyományos csehellenesség folyománya. A lap szerint éppen a magyarén tisztviselők lép­nek be a szlovák néppártba. Ezért nemcsak a netalán átveendő, hanem az átvett tisztviselőkre i sfigyel emum el kell lennie és a köztársaságtól nrni lehet könyörületességet kívánni, mikor annak jövőjéről van szó. ! Omeqa lóm m esésí éleire

Next

/
Thumbnails
Contents