Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-15 / 60. (213.) szám
Március tizenötödike. (fi.) Prága, március 14. Hetvenöt esztendő elmúltával tekintünk ma vissza 1848 március 15-ére, a magyar nemzet legujabbkori történelmének iránytjel- ző nagynapjára. Hatalmas események jöttek és hatalmas események múltak el azóta. Napsütéses verőfény és zivataros ború, piros, öröm és fekete bánat váltakozva kergették egymást a nemzet életében, hullámhegyekre hullámvölgyek következtek és két borzasztó katasztrófa sújtotta azóta a nemzetet. A meggyötört magyarság ezért szivesen száll visz- sza a múltba és emlékeinek kincsesházából előveszi a legdrágább klenódiumokat s örül rajtuk és sir fölöttük, mint a mindenéből kifosztott ember a szebb időkből megmaradt kedves emlékein. Háromnegyed évszázad választ el a nagy márciustól. Elég nagy történelmi távlat ahhoz, hogy ítéletünket el ne homályositsa a* események közvetlen látása. A jelentéktelen apróságok nem terelik el a figyelmünket, világosan látjuk az összefüggéseket és az okok és okozatok élesebben domborodnak ki előttünk. Ilyen távlatból elfogultság nélkül elmondhatjuk, hogy a magára ébredt nemzet azon a napon összefogott az egész emberiséggel azokban a gondolatokban, érzésekben és törekvésekben, amelyek az akkori kort mozgásba hozták. ^ Március idusának végső értelme a nemzeti érzés föllángolása s 'az emberi szabadságjogok követelése volt. A magyar nemzet azon a napon ország és világ előtt kifejezésre juttatta, hogy belekapcsolódott a.francia forradalom hatása alatt keletkezett szellemi áramlatba, amely az egyik oldalon a nemzeti eszmét vetette a fölszinre, a másik oldalon pedig valamennyi embernek szabadságát követelte. Amikor a március hősei harcba szállottak Metternich herceggel, nemzetük és az emberiség szabadságának káprázatos eszméje hevítette fiatal szivüket, két eszme, amely korántsem zárja ki egymást, de — amint az elmúlt század szabadságharcai mutatják — békés harmóniába olvadhat össze egymással. Márciusnak ez a két gondolata a mai nagyig sem vált mindenütt valósággá. A nemzeti elv, vagy modernebb szóval: a népek önrendelkezési joga még mindig csak az eszmék világában él és nem tudott belehaíolni a tételes nemzetközi jog kódexébe. Szerteszét a világon még mindig vannak államok, amelyekben egy nemzet uralkodik a többiek fölött. A polgári szabadságot ugyan minden modern államban törvénybe iktatták, de azért különböző kibúvókat keresnek, hogy a polgárok véleményének szabad megnyilvánulását megakadályozzák, a szabad szót elfojtsák, a szabad sajtót megbénítsák, sőt magát a gondolatot is kifürkésszék és elnyomják. Az emberiség még nem tudta megvalósítani március örökszép gondolatait: a népek és a polgárok szabadságát. Mégis akadnak pártqk és csoportok, amelyek a fejlődésnek ezt az állomását átugorva, a nemzeti gondolat föláldozása- val a nemzetköziség fantomját kergetik, noha a nemzetek államfölötti kooperációja legföljebb akkor volna lehetséges, ha minden nemzet minden irányban már szabadon kifejthetné a maga személyiségét. Másrészről doktri- nér elvek alapján meg akarják szüntetni az egyének gazdasági, sőt politikai szabadságát, noha a közelmúlt tapasztalatai megmutatták, hogy az állami beavatkozás túlságos kiterjesztése csökkenti a termelést, lerontja a fogyasztást és zsarnoki uralom alá hajtja az cgyedeket. A más nemzeteket fitymáló sovinizmus és a talán demokratikus álarc, möge rejtőzködő abszolutizmus éppen úgy megtagadják a március ideáit, mint az internacioná- lé vakbuzgó álapostolai és a kollektivizmus vagy a kommunizmus hamis prófétái. A nemzetek —• Herder szerint — természetes sejtjei az emberi társadalomnak. Erezzük és tudjuk, hogy az emberiségnek a mi nemzetünk is értékes sejtje, amelynek létére és munkásságára szüksége van az emberek egyetemének. Ez a meggyőződés acélozza meg az erőnket, amikor a márciusi ifjakhoz hasonlóan sikraszállunk nemzetünknek, a mi megtépett, átokverte, szerencsétlen magyarságunknak életéért és jövendőjéért, jogaiért és szabadságáért. Aki nincs velünk ebben a harcban, az ellene van a márciusi eszméknek, hűtlen tra nemzetének, árulója fajtájának. A szenvedéPáris, március 14. (Havas.) Maginot hadügyminiszter visszatérve a ruhrvidéki ellenőrző útjáról kijelentette, hogy a megszállott területnek organizációja nagyon kielégítette. Degoutte főparancsnokló tábornok a szövetségesek telles bizalmát birja. A megszálló csapatok létszámát tizenötezer katonával megerősítik. Maginot meg van győződve, hogy a megszállásnak végső eredménye kedvező lesz. A jövő héten isméikonferenciáznak Paris, március 13. Egyes lapok arról írnak, hogy a következő héten a francia és belga miniszterek valószínűleg Parisban ismét konferenciát tartanak, amelyen a Ruhrvidék kiürítésének föltételeit fogják megtárgyalni, A mérnökbszotiság Düsseldorfba költözött Paris, Március 13- Az Intransigeant jelenti, hogy a mérnökbizottság véglegesen áthelyezte Essenböl Düsseldorfba székhelyét. A belga mérnökök külön belga technikai bizottságot alakítottak. A bueri áldozatok temetése Berlin, március 14. !(Wof.ff.) Amint a Lokalanzeiger Geísenkirchenből jelenti, a franciák által meggyilkolt németek temetésének szerdán reggel a legnagyobb csendben kell lefolynia. Csak a meggyilkoltak legközelebbi hozzátartozói vehetnek részt a temetésen. Ezzel szemben a két meggyilkolt francia tiszt temetését a legnagyobb katonai pompával fogják megrendezni. A bueri ostromállapotot a legélesebb eszközökkel hajtják végre. A birodalmi elnök a legutóbbi napok áldozatai hozzátartozóihoz táviratot intézett, amelyben a részvétnek ad kifejezést és biztosítja a gyászba bor ült családokat, hogy mindent el fog követni, hogy az anyagi nyomorúságot távol tartsa töltik. A bueri francia városparancsnok fölhívta a városi tanácsot, hogy azonnal létesítsenek uj rendőrséget. Ezzel maguk a franciák is elismerték, hogy a rendőrség feloszlatásával súlyos hibát követtek el. Az uj rendőrség alakítása rendkívüli nehézségekbe ütközik, mivel nincs gyakorlott személyzet, és mert a bűnügyi rendőrség az egyik rendőrbiztos meggyilkolása folytán nem akarja az uj szolgálat rizikóját magára vállalni. Berlin, március 14. (Berlini szerkesztőségünk telefonjál értésé.) A németországi demokrata párt távirattal fordult az angol népszövetségi ligáihoz, ■melyben a bueri elfogott polgármester érdekében kér intervenciót. A „békés" megszállás egyik jelenete Buer, március 13. A Buersdie Volkszeitung jelentése szerint tegnap reggel francia katonasággal megrakott teherautó állt meg a gimnázium épülete előtt. A tanulóifjúság óraközti szünetben az udvaron tartózkodott, miikor az autóról leuig- ráló katonák benyomultak az iskola udvarára és puskatussal verték és kergették a tanulóifjúságot a gimnázium épületébe. Azután benyomultak az épületbe és letartóztatták az összes tanárokat Az öreg, tekintélyes tanári kart, mint a rakrutákat áilsek óráiban tanuljuk megismerni az embereket. Sokan vannak, akik öt esztendővel ezelőtt még harsogva szavalták a „talpra ma- gyart“, de nemsokára rá ellene fordultak a nemzetnek, amelynek akkor farizeusi gesztusokkal örök hűséget fogadtak. Igaz magyar csak az, aki lelke templomában szent áhítattal most is megíinnepii a hetvenöt esztendő előtti márciust és szent esküvel megfogadja s következetes cselekvéssel megmutatja, hogy nemzetét és annak szabadságát kész* mindenkivei szemben megvédeni. Litattáik föl sorba, előttük egy francia tiszt cigarettázott lovagi óostort pattogtatva kezében Megkérdezte a tanároktól, tudnak-e arról, hogy a városban az a hir járja, hogy '•francia katonák agyonlőttek francia tiszteket Amikor a tanárok igennel válaszoltak, a tiszt kifakadt: Újra ez a német hazug banda dolgozik. Az egyszerűen lehetetlen, hogy egy francia katona kezét emelje egy francia tiszt ellen. A francia hadseregben baj- társlasság van, kölcsönös szeretet és a legjobb egyetértés a tisztek és a legénység között. Csak a „disznók11 és a „boschok“ hadseregében fordulhat ilyesmi elő. A német tanárok hazugságra, gyűlöletre és revánsra tanítják az ifjúságot. Ezt az eljárást meg kell szüntetni. Ez éjszaka ezer németet kellett volna meggyilkolni büntetésként azért a borzalmas bűnért amit francia tisztekkel szemben elkövettek. A tanárok a felelősek ezért a gyilkosságért. és külön-külön és együttesen a falhoz kellene őkét állítani és le kellene őket puffantam, Hogy beszédének nagyobb nyomatékor adjon, lovagló ostorával végigvágott az egyik őszfejü tanáron a francia tiszt. A tanárokat azután megmotozták és szabadon bocsátották. Berlin, március 14. Buerben a járőrök nemcsak töltött fegyverrel, de gummibunkó- val is el vannak látva. A polgári lakosságnak csak az ut közepén szabad járnia. Berlin, március 13. (Wolff.) A düsseldorfi kormánybiztossal és föpostaigazgató- val közölte Devigne tábornok, hogy a főpostaigazgatóság épületét az összes lakóhelyiségekkel együtt négy napon belül a franciák rendelkezésére kell bocsátani. A kiutasított rendőrtisztviselök összes családtagjai kötelesek a megszállott területet egy hét leforgása alott elhagyni. A gelseirkircheni városi hatóság értesítést kapott arról, hogy a íöloszlatott rendőrség mindama tagja, aki holnaptól kezdve a megszállott területen íöltalál'tatik, legalább egy évi börtönre lesz Ítélve. Az angol intervenció ideje elkövetkezett London, március 14. (Saját tudósítónktól.) Az alsóház tegnapi vitája alkalmával lord Róbert Cecil kijelentette, hogy az angol intervenció ideje elkövetkezett. Rövid időn belül az angol kormányhoz e tekintetben uj javaslatot intéznek. A táviratok folytatása a 4. oldalon. A vagyonadó leszállítása. A cseh Koalíciós pártok tizes bizottsága tegnap tanácskozott a lakbérlök oltalmáról szóló törvényről, valamint a kormánynak a földbirtokhivatal újjászervezésére vonatkozó javaslatáról. A kormánylapok jelentése szerint a lakbérek fölemelését nem fogják megengedni. A vagyondézsmára és a vagyonszaporu- 'lati adóra vonatkozó törvény novellája tekintetében a koalíciós pártok között elvben megtörtént a megegyezés. A részleteket még nem dolgozták ki, csak annyi ismeretes, hogy az eddigi féléves határidőket hat évre hosszabbítják meg. Az adók fizetésének megkönnyítése végett pausalizáiuii akarják a vagyonnövekedési adót. A koalíciós pártok az adókulcs leszállításának mértékére nézve még nem állapodtak meg. Dollárvaluta a magyar—csehszlovák forgalom számára. Irta: Pályi Ede dr. Prága, március 14. A valuta szerepe a külkereskedelemben a beszéd szerepéhez hasonlítható az emberek együttélésében. A különböző országok termelvényei a valuta-nyelv utján értik meg egymást Akik egymás nyelvét nem értik, azok végül taglejtések utján is megértethetik ugyan magúkat valahogy, de félő, hogy az ilyen beszéd fogyatékossága miatt a tag- lejtések tettlegességekké is kifejlődhetnek. Szóval ajánlatos segítőeszköz egymás megértéséhez valamilyen lajtáju közös valutának megkonstruálása. Magyarország és Cseh-Szlovákia kölcsönös életérdeke a lehető legteljesebb gazdasági forgalom. Csehország régi ipara még megszaporodott a szlovenszkói iparral is, de mindketten elvesztették a magyar síkság vásárló közönségét. Magyarország pedig szintén elvesztette volt Felvidékének nemcsak agrár-termék fogyasztóit, de saját iparának hegyvidéki nyersanyagát is. Ezek ismert hajtóokok lehetnek ahhoz, hogy a kölcsönös forgalomnak egyik döntő tényezőjét, a valutát a két ország számára valamiképpen stabilizáljuk. Ha Magyarország erre képes lehetne, akkor Cseh-Szlovákia az ő majdnem százszoros értékű valutája mellett bizonyára föltétlenül képes lesz rá. Ezért itt csak a magyar oldalról való lehetőséget szándékozom bemutatni. A valuta világváltozásainak idején a lefelé ziiílő valutájú országok lakosai a jó valutákhoz menekültek. Minden rosszva- lutáju állam lakosai fokozatosan tezaurálták maguknak nemesvalutáju értékeket. Ezzel szemben a jóvalutáju országok bevásárolták a rossz valutákat, mert folyton csodálkoztak és örültek, hogy kevés pénzükért minő sok idegen valutát vásárolhattak. így Magyarországon is van, ha nem is sok, de egy bizonyos mennyiségű nemes valuta a polgárságnál tezaurálva, amit parancsszóra a világnak semmiféle hatalma sem tudna még csak megtalálni sem. mert hiszen azt tartják az emberek esetleges végső menekvésüknek. Ha azonban mégis módját találnék barátságos utón előcsalni ezeket a valutákat, akkor föltehető, hogy két évig fedezni tudnók ezekkel az országnak külkereskedelmi passzívumát, behozatali többletét. Ezt a. valutalázmentes két évet föl kellene használnunk egy olyan többtermelés létesítésére, mely azután exportfölöslegével teljesen födözni tudná az importot. E két év alatt azonban Magyarország a közönségtől elővarázsolt valutákkal fizetvén meg az import- többletét, semmi oka sem lehetne a külkereskedelemben megromlania egy olyan magyar valutának, mely az összegyülemlett külföldi valuták alapjára helyezkednék és ilyen külföldi valutákban volna mindenkor készfizető. Mi lehetne a módja a tezaurált valuták előhívásának és összegyűjtésének. Ennek elérésére én otthon a következő tervezetemnek csináltam propagandát: 1. Alakul egy valutatakarékpénztár, mely éppen úgy kezeli a nála betétként elhelyezett külföldi valutákat, mint ahogy a rendes takaMM* cscii-sil. korongért fizettek ma, március 14-én: Züricliben(K?oi!)15.95 svájci frankot Budapesten 9259.— magyar koronát Bécsben 212700. osztrák koronát Berlinben 62000.— német márkát aBssBaBasKBsgeanfflaraiSBisna'siBasBaaavaflBi&mnflnRnHisBsiflm’BSiBHBErtiaaganisRaBaBaB ti franciák €8 seregei. OdnÁrtr — A szlovénéitól és RaszinszltóS SzövefKezeíS EHenzétil Pártolt polítiKal napilapja Szlovenszkói szerkesztői a Felelős szerkesztő: ________....................................................................... Főszerkesztő;iPETROGALLl OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
