Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-14 / 59. (212.) szám
F ejszecsapások eleven fába. (g.) Prága, március 13. Ez év őszén megalakul Svájcban a középosztály nemzetközi érdekvédelmi szervezete. Ez a hír jelentőségénél és bizonyos szempontok perspektívájában aktualitásánál fogva kinő a napihirek rovatskatulyájából és elénk lép, mint kiéredett probléma, melynek meg van a mi speciális és magyar nézőpontunkból is a fejtegetést érdemlő súlya és tartalma. A középosztály nemzetközi szervezkedésénél — hitünk szerint — nem szabad a fősulyt, a nemzeti gondolatot — mint embert-' elválasztó tényezőt — elvető doktrínái' internacionalizmusra helyeznünk, mert ennek az osztályszervezkedésnek nemzetközisége csak a körülmények, az országihatárok által talán nüanszaiban módosított, de valóságában általános adottságából fakad. Abból a nap-nap mellett világosabb tényből, hogy a háború utáni gazdasági bomlottság értékszét-0 verései között pörölycsapások érték mindenhol azt a társadalmi osztályt, mely az osztályok természetes fejlődési folyamatában nőtt ki, amelynek a társadalmasítás és a szélsőséges tagozottság között az összekötő pil- lérség szerepe jutott, amely az alulról fölfelé növő természetes fejlődési irányoknak volt megnytígvásos és lépcsőzetes megállapodási stádiuma. A középosztály hivatása és társadalmi, kulturális és gazdasági értéke után ma nem szabad kérdőjelet tennünk. Akik ezt teszik, azok a szociális elveket, a békés munkalehetőség utáni természetes vágyakozás eszméit leráncigálják az osztályharc pártprogramos nivótl/amságára, azok a társadalmi egy akol elproletárositó elvét szónokolják és a múlt és történelem tagadásának fanatikusai. Akik tudják és gondolkodva mérlegelik azt, mit jelentett csak az elmúlt évtizedekben a politikai eszmék természetes utón való tisztítása, a gazdasági hatótényezők utjának ki- egyenesi'tése tekintetében a középosztály embereinek erős kulturális előhaladása, az emberi művelődés, tudomány, a technika és haladás érdekében megtett sok mértföldlé- pése, hogy mint szivta ez az osztály a törekvő ambíciót, a tehetséget, a munkában kiemelkedett akaraterőt a maga szférájába és mint töltötte be eleven levegővel a széttolt és egymással szembeállított osztályok között légüresen hagyott tért, azok előtt a háború és a béke sok tragédiája között szerepel a középosztály mai szomorú helyzete. A munka jOigán hirdetett, de a pártelvek zátonyos homokján fölépített osztáíyuralom törekvése a legtöbb európai államban vagy döntő, vagy erősen befolyásoló szóhoz jutott s a politika fegyvereivel fordult a polgári elem politikai érvényesülése ellen. A gazdasági láz, melyben a legtöbb állam gazdasági élete senyved, elsősorban a fixfize- tésből, vagy a szellemi produktivitás értékének devalvációján lezuhant munkaértékből élő emberek alól rántotta ki a nyugodt gazdasági lét alapját. És így történt, hogy a középosztálybeli ember életstandardja napról- napra esett, hogy a szellemi tudás és munka a börzévé átalakult világ legrongyabb valutája lett, hogy a polgári lét a kopott, éhes senyvedéssel lett azonos. Ezeket az általános csapásokat megérezte a szlovenszkói és ruszinszkói magyar középosztály is. De a reászakadt hét csapást a sors újabb legalább héttel, ha nem hetvenhéttel tetőzte. Mert a társadalmi és gazdasági viharverésen kívül erős fájának eleven törzsébe végzetes fejszecsapásokat mért uj hazájának politikai rendszere. Kiverte kezéből a tollat, pergőtűz alá vette gazdasági létalapjait, a fizetésképtelenség zűrzavarába sodorta, ha földje volt, ha üzlete volt, ha gyára volt, ha műhelye volt, a napról-napra kevesebb garas és több górni szomorú embereit csinálta azokból, akik a nyugodt élettel járó társadalmi béke és kulturális előretörés bázisai voltak. Seniki sem mondhatja a szlovenszkói és ruszinszkói magyarok között napjának lenyugvása előtt boldognak megát, de a magyar középosztálynak ebbe az államba beszántott része napjának lenyugta előtt megállapíthatja magáról, hogy boldogtalanul pusztulásra van Ítélve. És mert ez az osztály a magyar nemzeti gondolat fájának törzse, fájdalmasan látjuk az eleven fába mért kegyetlen fejszecsapásokat. Ugyan lehet-e ez ellen még védekezni? Lesz-e még erő és akarat az őszi összefogásra? Lesz-e valaki Svájcban, aki fölkiált egy pusztuló magyar osztály nevében? Berlin, március 13. (Berlini szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Deutsche Allge- meine Zeitung jelenti Londonból: A Times párisi tudósítójának az az álláspontja, hogy Poincaré és Theuniss brüsszeli megbeszélésén nem arról volt szó, hogy miképpen lehetne a békét visszaállítani, de ellenkezőleg arról a kérdésről tanácskoztak, miképpen lehetne a rendszabályok szigorítása által a németek ellenállását megtörni. Ez Poincaréra nézve legégetőbb kérdés, mert a francia közvélemény napról-napra nyugtalanabb. Darmstadt és Frankfurt megszállásának terve. Paris, március 13. (Saját tudósítónktól.) Az Agence Rádió jelenti, hogy Degoutte tábornok pár nappal ezelőtt jelentést tett a kormánynak, amelyben a megszállás megszigorítását és annak Darmstadtra és Frankfurtra való kiterjesztését követeli. Darmstadt megszállása állítólag igen közel van és ezzel hozzák összefüggésbe Maginot hadügyminiszter ruhrvidéki útját. Paris, március 13. (Havas.) Az Echo de Paris megcáfolja azt a német forrásból származó jelentést, mely szerint Frankfurtot és Darmstadtot rövidesen megszállják. ■■■■■■■HBUMnHnanMMflRBgiHmMHBnMaBBngMMaBHHnBmHHflBBHB Chímb Swőicon «árf elküldte főwüiételi fawaslatfdtf. Nfffolc és félmillióra! főni siorffengei afénl. Követeli a üuKirviöék kiürítéséi London, március 13. A Daily Express tudósítója Berlinből jó forrásból arrói értesül, hogy Cunonak egyik megbízottja a jóvátételi ügy szabályozására irányuló javaslattal Svájcba utazott A javaslatot Svájcban egy utolsó pénzügyi vizsgálatnak vetik alá és azután Parisba küldik. Hir szerint Németország 8 és fél milliárd font sterlinget ajánlott föl, az összeg felét Franciaországnak szánja és követeli a kölcsönös garanciát Francia- ország és Németország részéről arra nézve, hogy egymást meg nem támadják, továbbá a Ruhrvidék kiürítését. Franciaország egyszersmind köteles lenne felelősséget vállalni, hogy Lengyelország nem támadja meg Németországot A brüsszeli konferencián újabb rendszabályokról volt szó. Brüsszel, március 12. A brüsszeli konferenciáról az Agence Belge, a belga kormány távirati irodája a következőket jelenti: Theu- nis belga miniszterelnök és Poincaré francia miniszterelnök konferenciája, amelyen a két miniszterelnök munkatársai is részt vettek, délután két órától este hat óráig tartott Megbeszélték ama rendszabályokat, melyek szükségesek, hogy a szénnek és koksznak Franciaország és Belgium részére való szállítását meggyorsítsák. A fölállított programot ama direktívák szerint fogják megvalósítani, amelyet a két kormány közösen fog megszabni. Azután szabályozták a francia-belga vas- utigazgatás működésével és pénzügyi részével összefüggésben álló kérdéseket és megegyezésre jutottak a repressziv kényszerszabályokra és a szankciókra nézve, amelyeket alkalmazni fognak, ha a megszálló csapatok ellen újabb merényletek történnek, továbbá megállapodtak a külföldi iparosokkal megkötött folyóüzletek részére kiadandó jogosítványok alapelveire nézve .Végül a két kormány egységét azáltal is megerősítették, hogy elhatározták, hogy a Ruhrvidék és az újonnan megszállott rajnajobbparti vidék kiürítését nem teszik Németország egyszerű ígéreteitől függővé, de olyan mértékben hajtják majd végre, amilyen mértékben Németország eleget tesz jóvételi kötelezettségeinek. Mindkét kormány egyértelmüleg azon az állásponton van, hogy ezek(et a területeket mindaddig nem ürítik ki,, amig a német birodalmi kormánytól nem kapnak a büntető intézkedések felfüggesztésén kívül biztosítékokat ama német polgárok számára, akik a szövetséges hatóságokkal együttműködtek. A tárgyalások befejezte után Poincaré kijelentette az újságírók előtt, hogy nem közölhet velük semmit. Hasonlóan viselkednek a többi résztvevők is. Poincarét ma este fogadta Albert király. Munkatársaival együtt holnap reggel nyolc órakor hagyja el Brüsszelt. Brüsszel, március 13. (Havas.) A konferenciáról kiadott kommüniké kommentárjában kiemeli a Havas-ügynökség tudósítója ama nyilatkozatoknak politikai jelentőségét, melyet Belgium kívánságára adtak le s amelyben ismét ünneplesen -hangsúlyozzák Franciaországnak és Belgiumnak a Ruhrvidék kiürítésére irányuló szándékát. Ez a nyilatkozat megdönti a német propaganda költött hireáft. Franciaország és Belgium kijelentók, hogy a megszállott terület annektá- lásának hátsó gondolata távol áll tőlük, de figyelmeztetnek arra, hogy a zálogokat csak oly mértékben hajlandók föladni, amily mértékben Németország fizetni fog. Ennél szem előtt tartják az 1870-es precedenst, amikor Franciaország Bismarck rendelkezéseinek megfelelően fizetett. A kommentár kijelenti, hogy a katonai megszállás tisztára belga— francia-ügy, de a tárgyalások fölvételénél Németország elé terjesztendő föltételeket általános határozathozatal alá kell bocsátani, melyhez be kell vonni az angol és olasz kormányt is. A szén- és kokszszáltitás emelésére nézve kijelenti a kommentár, hogy a készleteket a raktáraknál foglalják le s a csapatok védelme alatt azonnal Franciaországba és Belgiumba szállítják. A bányákban és gyárakban a termelést elősegítő rendszert fognak bevezetni. A német iparosok számára Prága, március 13. A Buerben történt gyilkosság ügyében az érkező jelentések nem adnak tökéletesen tiszta képet. Berlini jelentések szerint a gyilkosságot két francia katona követte el, akiket a tisztek a szabadságidő túllépése miatt felelősségre vontak. A katonáik állítólag ittasak voltak és rövid szóváltás után lelőtték a tiszteket. Ezzel szemben a párisi jelentések kétségtelen tényként állapítják meg, hogy a gyilkosságot németek követték el. A hatóságok állítólag kinyomozták a gyilkosokat, akik a csendőrök elől elmenekültek. A csedőrök a menekülő gyilkosokra lőttek és mind a kettő holtan rogyott össze. Ezzel az eseménnyel kapcsolatban a francia jelentés arról ad hirt, hogy a német lakosság fenyegetőleg lépett föl a csendőrökkel szemben és ezért a csendőrök fegyvert használtak. A Radio-ügynökség jelentése szerint ennek a francia rendcsinálásnak öt német halott az áldozata. A vezénylő tábornok kihirdette, hogy az esetben, ha még egy franciát meggyilkolnak a megszállott területen, a bueri polgármestert minden Ítélet nélkül azonnal főbe lövik. Az Informiation Újabb megszállás — Újabb sztrájkok Berlin, március 13. (Berlini szerkesztőségünk telefoniéientése.) A Berliner Tage- biatt jelenti Essenböl: A hördei Phönix-mü- veket tegnap három gépfegyverosztag megszállotta. A munkások tiltakozó-sztrájkba léptek. A Bergmanns Qlück nevű állami bányában a franciák előkészületeket tettek arra, hogy a szenet elszállítsák. A munkások erre beszüntették a munkát. A karlsruhei betörési területen a helyzet jelentékenyen kiélesedett, amennyiben a franciák az összes müveknél kutatásokat eszközöltek a bérfizetésekre szolgáló pénzek után. A német bányászok védelmi osztagokat szerveznek Halle a. S„ március 13. (Saját tudósítónktól.) A középhémet bányavidék üzemi tanácsainak konferenciája elhatározta, hogy Középnémetországban munkásvédő osztagokat szervez. Az egyes bányamüvek munkásait fölszólították, hogy ezeket a<z osztagokat szervezzék meg tekintet nélkül arra, hogy a munkások milyen politikai párthoz tartoznak. arról tud, hogy ha ma délig a gyilkosság tetteseit nem derítik föl, a francia katonai hatóságok különös szankciókat fognak alkalmazni. Berlin, március 13. (Saját tudósítónktól.) A Berliner Tageblatt jelenti B bői: A gyilkosság ügyében eddig öt német tanú jelentkezett, akik egy vendéglőben szemtanúi voltak annak, amint a vendéglő előtt a meggyilkolt francia katonatisztek és két alpesi vadász között francia nyelven heves veszekedés folyt le. Később hallották, hogy két lövés dördült el és amikor kirohantak a vendéglőből. látták, hogy a két francia alpesi vadász futva menekül. Két német rendőr is 100 cseh-szl. koronáért fizettek ma, március 13-án: Zürichben(órako?)15.95 svájci frankot Budapesten 9150.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 61900.— német márkát a kiviteli illetékek megszüntetése utján megkönnyítik a kiviteli szállításokat. Kik gyilkolták meg a két francia tisztet? A németek szerint franciák — a franciák a németeket gyanúsítják. J JjQ II. évfolyam 59. (212.) szám. Prága, szerda, 1923 március 14. ______ ____ mEt ____ ______ Előfizetési árak bel- és külföldön. Lj árm. 31 ÜL JS? m Jm §k Mr MW ü| M Jg .Mr ^ - Kiadóhivatal: Prága. I.. Liliova M Mr BEa dMKL JHk ulice 18. 8z., Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hirlap, Praha. — A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
