Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-02 / 49. (202.) szám

Bizonytalanság1 a törvényben, (p-) Losonc, március 1­A rendtörvény szépen megy a maga ut~ ián előre. Néhány hét és nyugodtan pihen­hetnek az államiföntartó elemek, mert hatal­mukat, pardon, hazájukat most nem űzi vész. Jól van ez a javaslat kigondolva. Itt ugyan az izgága eleinek nem kerülhetik ki sorsukat. Mindenre gondoltak. Nem fogal­maztak meg szabatos szakaszokba öntve minden eshetőséget. De < arra egyáltalán nem is volt szükség. Van ennél sokkal egy­szerűbb és biztosabb módszer. Ha már megmerevítették a parlamentet és gondos­kodtak arról, hogy a parlamenti többség za­vartalanul élvezhesse a hatalmat akkor is, ha a nép többsége szembehelyezkedett már a parlament többségével, úgy gondoskod­nak arról, hogy a törvények ruganyosak le­gyenek. S ez jó elvmegosztás. Egy meg­merevített parlament csak ruganyos törvé­nyekkel tud igazán dolgozni. Ez az állás­pont igen sok gyakorlati érzéket árul . el. Minek, pontosan körülírni az egyes bűn­cselekményeket? Ha szabatos és világos Mogalommeghatározásokat adnak, úgy az át- kos „álla’meílenes elemek** nagyon hamar kitanulják a törvényeket s a törvényszaka­szok korlátjain' beliül'folytatják aijai’rombo­ló munkájukat- Azután nincsenek abszolút bölcs emberek, akik minden eshetőséget számba tudnának venni- A törvény készíté­sénél nem lehet mindenre gondolni, ezt az önmegismerés nemes erényét alkalmazzák önmagukkal szemben még azok a kiváló államférfiak is, akik a törvény előkészitésé- ben oroszlánrészt vállaltak s akik az állam és a köztekintély rombolásának minden is­koláját végigjárták. Tehát felvértezik ma­gukat a meglepetések és csalódások ellen. Egyszerűen általános fogalommegjelölése­ket használnak, harmonika-szérűén fogal­mazzák meg az egyes szakaszokat s azok tetszés szerint összenyomhatok-; és széthúz­hatok aszerint, milyen hangokat akarnak ki­hozni Így a javaslat odaveti a köztársaság „oszthatatlanságát**. Izgatás, erőszak, a közbéke, a méltóság veszélyeztetése s még sok egyéb mind ott szerepel anélkül, hogy a szerencsétlen „állameílenes elem** tudna a törvényben támpontot találni, hogy mikor követi el azokat vagy vétkezik ellenük. De azt mondják, vagy legalább gondolják a törvény szülői (nagyon sok szülője van en­nek a szép fattyunak), igy van ez jól, hadd legyenek bizonytalanságban és ne tudják soha, mikor csap bűnös fejükre a bárd. De niég ennél is sokkal nagyszerűbb, amikor a teljes bizonytalanságról gondos­kodnak. Amikor a már perbe vont bűnös számvetést akar csinálni, tudni akarja, hogy mi sors vár rá? A büntetési skála széles, nagy keretek között mozog. E törvény alapján az állam rátukmálja a bűnösre a saját vendéglátását, ahogy jól esik, egy napra, vagy gondosko­dik róla az egész éleiére. A nagyon rövid és igy kedélyes vendéglátások azonban in­kább csak akkor jönnek alkalmazásba, ha megalapítják, hogy például Slrnicek Gara ur vagy mások államhü extázisukban. tehát nem alacsony, hanem emelkedett indokok­ból nyilvánosan nyers és izgató módon egy nemzeti kisebbséget, például a magyarsá­got, ezt az ázsiai hordát, szidalmazták, úgy hogy ezzel a közbékét veszélyeztették. Ám­bár most veszem észre, hogy nagyon me­rész fantáziáin van, amikor arra gondo'tam, hogy ettől a törvénytől még olyan embe­reknek is van okuk félni, mint Simicek és a hozzá hasonló oszlopoknak. Először is Si- micsek ur, vagy mondjuk Csernok, vagy Gyuracska urak a siker alapos kilátásaival fogják védelmükre felhozni, hogy' hiányzik a nyilvánosság keliéke, mert ők azt nem a 39. szakaszban megállapított gyűlésen vágy- gyülekezetben mondották el hanem egy lelkes baráti körben- Azután meg iiycn finom urak könnyen be tudják bizonyítani, hogy nem voltak nyersek- Ok választékos nyeiven mondották el a kisebbséget barbár­nak, müve'etlemiek, tudatlannak. Elegáns mozdulatok kíséretében (a mozdulatok for­mája igen fontos dolog lesz, ha a törvény- életbe lép) tépték szét, törték össze a ma­gyar feliratokat. És igen udvarias alakban mondották el és szemléltető módon mutál­ták be azt az alkotmányos álláspontjukat, hogy a magyar beszédet és Írást nyilvános helyeken tovább nem rürik. Izgatásról pedig beszélni sem lehet, hisz éppen a joggal fel- izgult kedélyek lecsillapítása érdekében jár­tak el s nemhogy veszélyeztették volna, de sőt ellenkezőleg ezzel megvédték a ló., sza­kasz intencióinak megfele’ően a köztársaság méltóságát, közbékéjét és nemzetközi vi­szonyait. Lám, mi arról panaszkodunk, hogy ez a törvény szándékosan a bizony­talanságot óhajtja, hogy igy lehetetlenné tegyen minden önálló politikai tevékenysé­get és ime panaszaink "során kénytelenek vagyunk magunk megállapítani hogy a kor- mámyhii elemek politikai tevékenységének korlátlan szabadságát bevehetetlen garan­ciákkal bástyázta körül. De kevés vigaszt ad ez nekünk, meri. mi nem. vágyunk kormányMek. Ml'vHír-1 nincsenek kibúvóink, minket biztosan talál a- törvény valamelyik szakasza, csak az a kérdés, .melyik? Beszélünk- egy .gyűlésen az autonómiáról s elmondjuk azt. amiről min­den kis faluban beszélnek, hogy' elviselhe­tetlen az adó, rosszak az iskolák, sok a munkanélküli, pusztul az ipar, nem élhet meg a kereskedő s mindezen úgy lehet csak segíteni ha ennek a területnek autonómiája lesz, amelyet, tehát meg kell valósítani. Mármost megindul az eljárás. A köz­állapotok tendenciózus feltárásával és cso­portosításával Ha úgy látja a gyűlésen je­lenvolt hatósági kiküldött, hogy nyilvános izgatást követett el a szónok, megteszi a feljelentést a 16. szakasz alapján. Megnéz­zük a törvényt: hat hónapig terjedhető fog­ház és az egyéb szakaszokban elhelyezett mellékbüntetések várnak a szerencsétlen szónokra- De igaz is, hát minek beszélt? A rendőrség — politikai dologról lévén szó — felterjesztést tesz a zsupáni hivatal­nak- Ott jobban ismerik a törvényt és vál­toztatnak a járási főnökség felterjesztésén. Hisz a szónok területi autonómiát emlege­tett, a napnál világosabb, hogy ez a köztár­saság oszthatat’ansága ellen intézett me­rénylet ,s igy a 14. szakasz szerint kívánják az eljárás megindítását. Újra utánanézünk a törvénynek és rájövünk, hogy a felettes ha­tóságnak törvényismerete már lehetővé te­szi, hogy’ két évig súlyos börtönben és nem egyszerű fogházban hallgasson a szónok és már most egészen biztos a polgári jogok el­vesztése. többé nyilvánosan t^em szerepel­het, kenyeret sem kereshet. Jaj, de még a zsupán sem az utolsó fó­rum, még jön az ügyész ur, akinek bö'cses- sége még a zsupánénál is nagyobb Fölé­nyes mosollyal állapítja meg, hogy a köz- igazgatási emberek nem sokat tudnak. Hisz a szónok nemcsak azt mondotta, hogy az autonómia jó és a közállapotokon javítana, hanem azt is mondotta, hogy azt meg keli valósítani és meg is fogják valósítani. Mi éz, ha nem erőszakos fenyegetés a köztársaság oszthatatlansága ellen? S igy nem a 14.. hanem a törvény 1. szakaszába ütközik a cselekmény. Nem kell utána nézni, a bün­tetés húsz évig terjedhető súlyos börtön, különösen súlyosító körülmények között életfogytig’aui súlyos börtön. Nem beszélek már tovább. Ha ijedős természetű vagy, olvasóm és véletlenül ka­bátodon viseled az autonómiás jelvényt, köztársaság, ott már a népek a fejlődés oly magas fokát érték d, hogy nem szükséges politizálni- A politikát elvégzik azok. akik­nek kezében van a hatalom. Prága, március 1. Curzon lord, londoni jelentések szerint, j beszédet mondott, amelyben összehasoriii- ! tóttá Európa jelenlegi helyzetét a napóleoni i háborúk utáni helyezettel és kijelentette, hogy j Európának a történelemben először van kö- ■ zös orgánuma: a népszövetség. Igaz, hogy . ez az intézmény' még nem bir azzal a tekin­téllyel és erővel, amelyre szüksége van de bizonyos, hogy sok ügyben, mint alkalmas intézmény szerepelt már eddig is. Igen fon­tos tényező az együttműködés szempontjá­ból. Ezt a körülményt, az Anglia és Amerika közötti viszony barátságát Curzon optimisz- tikus jelenségnek Ítéli meg. Curzon beszéde az angol sajtóban élénk visszhangot keltett és a Times a beszéddel kapcsolatban kije­lenti, hogy Anglia nem folytat Frnnciaország- eiíemes politikát A Daily Express utal arra, nkg$ ' Guríőn/álláspontot erősen- kíu;:mbb£Mc' Honát Lavt álláspontjától. Úgy látszik, egye­netlenség vau az angol kormány kebelében, de az is lehetséges, hogy Bonar Law saját nézetéit fejezte ki és ezzel széniben - Curzon lord a kormány álláspontjának adott kifeje­zést. Az alsóbáz tegnapi ülésén John Simon li­berális képviselő azt a kérdést intézte a mi­niszterelnökhöz, hogy figyelembe vette-e Poincarénaík ama kijelentését, hogy Francia- ország addig nem vonja vissza a megszálló csapatokat, amíg Németország ki nem fizeti a jóvátétel! összeget. Simon kérdezi, hogy milyen magas az az összeg, amelynek meg­fizetése után Franciaország hajlandó vissza­vonni csapatait? Bonar Law, a kérdésre vá­laszolva, kijelentette, hogy' a francia állam­férfiak valószínűleg az 1921-ben megállapí­tott összegre gondolnak. Simon fölvetette azt a kérdést, hogy Bemar Law lehetetlennek tartja-e, hogy' ezt az összegét Németország képes lesz-e kifizetni? A kérdésre a minisz­terelnök igennel válaszolt. Az angol munkáspárt, egy' párisi la.p je­lentése szerint, bizalmas ülést tartott és el­utasította azt a javaslatot, hogy a párt fog­laljon állást amellett, hogy a Franciaországot illető német adósságok nemzetközi egyez­mény által szabályozhassanak, hogy Német­ország szántára nemzetközi hitel biztosiítas- sék, hogy Franciaország vonja vissza meg­szálló csapatait s hogy a versaille.si szerző­dés megváltoztatása végett világkonferenciát hívjanak össze. Mivelahir Párisból szárma­zik, azt föltétlenül föntartással kell fogadni és várnunk kell arra. amíg kimerítő jelenté­sek érkeznek arról, vájjon mi indította az angol munkáspártot az eddigi álláspontjával merőben ellenkező határozathozatalra. Londoni jelentések arról adnak hirt, hogy a folyamatban lévő angol—francia tár­gyalások, melyek az angol zóna vasúti vona­lának használatára vonatkoznak, bár még nem vezettek teljes megegyezésre, mégis kö­zelednek az eredményes befejezéshez. A Daily Express berlini tudósítója je­lenti. hogy^ a német kormánynak szándéká­ban van három magasrangu tisztviselőt Lon­donba küldeni, hogy ott megtárgyalják egy’ nemzetközi Ruhr-egyezmény alapelveit. A Havas-ügynökség ma reggel érkezett jelentése beszámol arról, hogy Koblenz vidé­kén a vasúti közlekedés normálisan bonyo­lódik le. Tegnap Bochumba megszállották a U;:'. ; il ' ■ 1 1|[ jű' U. évfolyam 49. (202.) szám. c . , A SzlowmzMl és RusilBiszhöS SziftfjSKezeír Ellenzéki marton politika! napüapjta uzovenszkoi szerit eszí 5: .3 Felelős szerkesztő; ..........m||mLÉRV GYULA ^ .. _ Főszerkesztő: PETRÖGALL! OSZKÁR ár. ^ ^ FLACHBARTH ERNŐ dr. rajta a fel irá-ssal: „A rni autonómiánkért!“, gyorsan vedd le és hajítsd el- Minek neked autonómia? Egyáltalán minek politizálni? Ott, ahol az államforma a demokratikus Afroncldklc €i szénoMló. foeSMtfftksdU. AlfiS fiaserá, mmi ItecssalcMriRc. franciák a rendőrség laktanyáját és lefegy- ver-ezték a rendőrséget. Az essen! ellenőrző bizottságnál alkalmazásban, lévő német egyént tegnap a lakosság megtámadta. Az őrség letartóztatta a támadókat s közöttük Frigyes Vilmos lippei herceget, aki már Fcl- sőszi'éziában is mint agitátor játszott szere­pet. A nála talált Írásokból tnegíll p tot'ák, hogy tagja egy' titkos nemzeti szövetségnek. A wetteri polgármester egyévi börtönre és tíz millió márka pénzbüntetésre ítélték, mert nem volt hajlandó a megszálló hatóságok rendelkezéseit teljesíteni. Kupferdrehben há­rom egy-'ént letartóztattak és 369 millió már­kát találtak náluk. A vizsgálatot ezek ellen is meginditották. A francia hatóságok ötven­két német vasutast fölvettek a szolgálatba. Állítólag a meg nem szállott Németországból számos munkanélküli ajánlkozik munkára, Ltof .a- niűnkav:ólkii]i«;k szánni .bármin: ezer. Február elseje óta Hollandiába nyolc­vanezer, Svájcba 19.660 tonna szenet szálli- tetiaik a franciák, ami hozzávetőlegesen meg­felel az előbb odaszállított mennyiségnek. A Rúhrvidékre 254 vagon élelmiszert vittek be, ebből 48 vagon tejét. Mái jelentéseink: Begoutte elrendelte a szénadó fizetését Düsseldorf, március J. (Havas.) Dcgoutte tábornok rendeletet adott ki, amely szerint a nemzetközi bányaellenőrző bizottság határo­zata értelmében a szénadófizetési kötelezett­ség érvénybe lép..A rendelet szerint a szén- adó nemfizetése esetén a megszálló hatóságok letartóztatásokat fognak eszközölni. Svájcba és Hollandiába csak a szénadó megfizetése esetén engedélyeznek szállításokat. — A szö­vetségközi főbiztosság rendelete értelmében az oly' szabotázst és szándékos tartózkodást a munkától, amely halálos baleseteket okoz­hat, halállal büntetik. A megszállás kérdése az ausztráliai parlamentben London, február 28. A Times jelenti Melbourneból, hogy az ausztráliai parla­mentben a munkáspárt vezetője kérdést in­tézett a miniszterelnökhöz, hogy hajlandó-e az angol kormány a jóvátétel! és a Ruhr- íncgszállási kérdésben javaslatot tenni ar­ra nézve, hogy e kérdések a népszövetség elé utaltassanak, vagy ezek ügyében nem­zetközi konferenciát hívjanak egybe. A miniszterelnök kijelentette. ho£y ezt a kér­dést • tüzetes megvizsgálás alá veszi. A szénszállítások Hollandiába Paris, március 1. (Havas.) A jóvátétel! ■bizottság meghallgatta Hollandia képvise­lőit a Ruhrvidékröl történő szénszállítások ügyében, amely szállítások a német szén- szindikátus és Hollandia között kötött szer­ződés alapján eszközöltetnek- (A táviratok folytatása a negyedik oldalon). IP> csefi-sn Koronáért fizettek ma, március 1-én: Züricbbenf)-;).,l11-^l 15=80 svájci frankot Budapesten 8750.— magyar koronát Bécsben —— osztrák koronát Berlinben 67450.— német márkát s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents