Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-10 / 56. (209.) szám

Szombat március 10.

SZÍNHÁZ ÉS ZEN1S

Rövid riport egy szlovenszkóí magyar festőről.

Léva, március eleje.

Sokaknak ni les?, a neve. De mi a? hisszük, hogy Madar áss y István jóhajtgzásu magyar neve rövid időn belül ösanert lesz a Iköztórsaisáig magyarlakta vidékein. Sőt, hogyha rászánja' magát, káncses Prága városéiba hódító útra kiilldem képeinek legjavát, hisszük és reméljük, hogy akikor a zárkózott és előlünk különösképpen elzárt lelkű csehek is megtanulják a nehezen kiejthető magyar nevét.

Mosolyogva írom e sorokat. Mert a mii véss lesz legjobban meglepődve, hogy ime, felőle riportot írtak. Tán szóba se állt volna velem, ha elárulom néki merénylettervemet. Mert a müvéS2 szerény, konok és makacs kálvinista lélek — es mielőtt elkezdeném dicsérni — hát megrovom őt, hogy ezek a legnagyobb hibái. Majdnem azt merném mondani, hogy kevés az önbizalma. Fest és dolgozik szép mri lakásának, egy pár jóbarátjának — és főként a saját maga gyönyörűségére. És © pár sorom bevallom őszintén, — azt célozza, hogy egy kis lökést adjon a Mesternek, vigye, küldje, állítsa ki művészetének féltve őrzött kincseit, had tudják mag, milyenDhatahm vem ecsetjének.

Madarassy férfik óra delén van. Sohasem tanult festeni. Amit tud, azt Isten után saját magának köszöni. Utóbbi időben sokat dolgozik s kérlelhetetlen kritikusa önmagának. Ezért jelzik tnértföldes lépések haladásának állomásait.

Gyönyörűség körülnézni a lakásában. Az egyik falon különösen elragadó képcsoportot szemlélek. Egy gyűjtemény toll rajz és színes ceruzával készült kép. Alatta a? évszám 1916—17— 18. Csupa harctéri emlék. A lövészárkokban készült mind. Az egyiken a német császár menye. Oldenburgi Sarolta, angyala rcu kisfiával. Két sikkes, francia levegőjű kép szőke grisettet ábrázol. Odébb a harctérről gyászhirt hozó levél felett, meggyötört arccal borul össze öreg nagyapó és ifjú unokája.

Az ajtóval szemben hatalmas nagyvonalú Jípmpoziidó. Viharfelhőik az égen. Nyugtákéi, sűrű, nehéz levegő. Kietlen vidék — csak egy tenyérnyi pocsolya mellett rázza az orkán néhány sudár, magános, fehértörzsü nyárfa levelét. Egy másik vásznon fehér empire-stylü ruhákban görög kontyos nőalak borul a zongora fedelére.

Mydarassynak kedvenc festési módija a pástéi!. Es hogy mestere is e módszernek, arról tanúskodnak szebbnél szebb képei, melyeket a gen- re-ban festett. Sehol nincs divatos, „mázolás1*. Mindennek van kontúrja. A fü nem lila és a hö nem zöld. A homokot nem nézem kaszálónak és a kőszikláról nem gondolom, hogy hullámzó vizet látok.

Most még valamit a művészről. Hihetetlenül termékeny festő. Gyorsan és gondosan dolgozik. Bajnos, senki sem láthatja őt munkaköziben. Ezt nem tűrt Sőt a félig kész képet sem mutatja meg. Hja! ez a muvészrigolya. Ösmerősei ösztönzik őt, hogy legalább itt helyben rendezzen képeiből kollektív kiállítást. De eddig nem sikerűit őt erre rávenni Most azonban azt hallom, hogy Pozsonyban a tavasz vagy a nyár folyamán rendezendő képkiállitásoTi — többszöri felszólítás után — részt vesz. Örülök annak, hagy kilép az ösme- retlenség félhomályából. A magyar tudásra, magyar művészetre itt fokozott mértékben szükségünk van. Nekünk meg kell mutatnunk, hogy vagyunk és élünk. Ki kell kényszerít énünk magunk számára az elösrrrerést, megkell mutatnunk,hogy tudunk akarná — és akarunk tudni.

Szól ez azoknak — akik tudnak.

Pán ps zeni

(*) A művész és a súgó. Budapestről jelentik: Rózsahegyi Kálmán kitűnő és nagyon szorgalmas művész. Nemzeti Színházi elfoglaltságán kívül arra is ráér, hogy másfelé szerepeljen, ha máskén" nem megy, előadás után, éjjeli órában, valamelyik kabaréban. Szinésziskolája is van, egész délutánját növendékei között tölti, vesződik velük, magyaráz, tanit, mutat, fáradhatatlan, reggeltől késő estig dolgozik. A nagy munka néha el is vonja saját mutatványától, előfordult, hogy a kitűnő müvésza bizony nem egyszer kipróbált rutinjára bízta magát, annyi ideje sem maradt hogy szerepét amúgy igazában bevágja. Rózsahegyinek van annyi gyakorlata, hogy ezt minden veszedelem nélkül merhesse, a közönség sohasem veheti észre friss, ötletes művészünkön, hogy fél fülével legalább is a sugólyuk rabja De a színháznál nem azért vannak rossznyclvü kartársak, hogy ilyesmiről ne beszéljenek kissé tnlsokat. Egyik jóbarátja, régi szinésztáras, hamarosan tnegso- kolta a felesleges megjegyzéseket Figyelmeztetni nem akarta az érzékeny, kedves Rózsahegyit, azt, eszelte ki, hogy az Omnio Vincit a mór bemutatójában szólt két kritikus barátjának: „írjátok ki, hogy Rózsahegyi nagyszerűen iáiszik, ele nagy kár, hogy nem biztosabb szövegében11. A kritikusok örömmel tesznek ilyen szívességeket, szóról- szóra kiírták Rózsahegyiről, amit barátja kért. Telt az idő, közben Rózsahegyire uj szerepet osztottak, Moliére Dandin Györgyét. lőtt az első próba s Rózsahegyi mindenki csodálkozására betüről-betüre tudta a terjedelmes szerepet. A legelső próbán, erre még nem volt példa, a rendező, a súgó, a színészek nem hittek fülüknek. A művész barátja, aki szintén játszik a darabbal^ szintén gratulált: „Az Omnia Vincit arnor óta óriásian fejlődsz, kedves barátom!11

(*) A „Bajadér" Milánéban. A milánói Lirico- szlnházban a napokban mutatták be Kálmán Imre operettjét, a Bajádért. Az újdonságnak a milánói újságok szerint nagy sikere volt, a Corriere della Sella dicséri „a magyar mestert11, de megállapítja, hogy A csárdáskirálynö és A hollandi lány muzsikája elevenebb volt az uj oparettenél.

A prágai német színház műsora: Szombat: Apacsok. Premiér. Vasárnap délután: Cigánybáró. Vasárnap este: Apacsok.

Hétfő: HJdemlth operái.

Kedd: Rablók.”

Szerda: Don Juan.

Csütörtök: Apacsok.

Péntek: Rózsalovag.

Szombat: Makrancos hölgy.

Szombat érjel: A kis bűnös.

A prágai német kis-szinpad műsora:

Szombat: Extemporale.

Vasárnap délután: Extemporale. Vasárnap este: Az.

Hétfő: A kis bűnös.

Kedd: Ingeborg.

Szerda.: A kis bűnös- Péntek: A kis bűnös.

A kassai magyar szinház műsora:

Szombat este: Cseh-szlavák előadás. Szombat éjjel: Az elnökné.

Vasárnap: Bajadér.

KÖZGAZDASÁG

Valuta fluktuáció és gazdasági válságok.

Stark Zsigmond oki. gépészmérnök, igazgatónak az eperjesi kereskedők társulatában

tartott előadásából.

n.

Kétféle szempontból kell vizsgálnunk a drágulást: valóságos drágulás, mely az áru értékének aranyértékben való értékelése szerint a békebeli árakhoz viszonyított emelkedést mutatja. Ennek oka volt a munkáshiány, a munkaerő magasabb értékelése, a munkaidő leszállítása és a szociális viszonyok megváltozása: az általános igények megnövekedése. Ezek a tényezők világszerte az áruk értékeit a békeértékekhez viszonyítva 100—200 százalékkal drágították. A drágulás másik tényezője: a valuta értékcsökkenés következtében beállott áremelkedés, a fizetési eszköz értékromlása arányában. Érdekes tünet volt ez különösen 1920—21. években még, midőn a valutának kétféle értékmérője volt: egy belső és egy külső Azaz másképp értékelték a valutát az ország határán belül és másképp az országon kívül. Akkor még odahaza minden valuta értékesebb volt, mint künn. Ennek a szembetűnő következménye volt az, hogy a belföldön termelt áruk olcsóbbak voltak, mint a vt- Iágparitás árai. Különösen tapasztalható volt ez a mezőgazdasági termékeknél. Ennek nyomán járt az olcsóbb élelmezés és a munkabérek leszállítása, különösen a rossz valutájú országokban. Következménye volt, hogy a szomszédállamok jobb valutájával lényegesen olcsóbb volt az áru. A nemzetközi áruforgalom megindulásával megkezdődött a vaJuíakereskedelem. Ami a stabil valuta időszakában ismeretlen fogalom volt, most valóra vált: a valuta árucikké lett és éppoly bőr- zespekuláció tárgya, mint az értékpapír vagy bármely áru.

Amely országban a valuta .ily bőrzespekulá- ciós értékké vált, ott a legnagyobb veszélyt rejtette magában. Megszűnt értékmérő eszköz lenni és stabilitásából kilengette, a legmegblzhatatla- nabb értékké vált.

Ily alapon semmiféle egészséges áruforgalom el nem képzelhető. A szükségletek fedezése csak máról-holnapra történhetik; áruraktározást vagy hosszabb időre való fedezés lehetetlenné válik és csak a va banque-játékosok, a haszonlesők, a máról-holnapra élők. akiknek nem volt mit veszteniük, érvényesülhettek ebben az őrült forgatagban. A szolid kereskedő, ki a béke idejében egész más rendszerhez volt szokva, elvesztette tájékozódását, sőt a legtöbbje visszavonult üzletétől. Az áru is megszűnt létező kereskedelmi tárgy lenni, már csak papírkötések nemlétező áruk vásárlásából állott az üzlet.

A munka, a normális kereskedelmi élet helyébe lép a spekuláció, mint egyetlen létfentartó eszköz.

Az 1921. évvel kezdődik a papír- cs valuta- spekuláció aranykora. A legegyszerűbb ember, ki azelőtt még csak nem is sejtette, mi a valuta, vásárolt idegen, főképpen lefelé tendáló valutát. Ez

a nagy kereslet a leromlóban levő valutáknak még egy fiktív értéknövekedést adott, de csak ideig-óráig, hogy aztán hatalmas zuhanással végképp az elmcriilés örvényébe sodorja mindazokat a laikus spekulánsokat, kik a számbeli milliók álmaiban az aranyborjú helyett csak papirborju küriil táncoltak.

Mi a valutaspekuláció következménye? A valutáknak nagy kínálatnál esik, nagy keresletnél emelkedik az értéke. Mindegy ez esetben, hogy a forgalom változását természetes, vagy mesterséges eszközök idézik elő. A börze mindenre reagál, de legjobban a vakilármára, Tény az, hogy a börze nem tükröztefi vissza soha az értékeknek igazi valőrjét. Annyi esélytől, machinációtól fiigg és annyira a politika befolyása alatt áll, nra jobban, mint valaha, hogy bátran mondhatjuk, a börze ma a gazdasági életnek legveszedelmesebb megrontója és felforgatója. (?)

A börzei spekuláció következménye az infláció és defláció: valóságos circulus viciosus, nem tudjuk, melyik az ok és melyik az okozat. A valuta értékcsökkenés okóz-e inflációt, az emelkedés deflációt, vagy pedig a infláció okozza-e az értékcsökkenést és a defláció értéknövekedést.

Tény, hogy a pénzforgalom csökkenés és növekedés jelenségével a gazdasági életben számolnunk kell.

Lássuk a különböző valutáris jelenségeknek befolyását a gazdasági életre:

A folyton változó, ingadozó valuta nem lehet a produktumnak helyes értékmérője. A ter- melvény egyedüli értékmérői: a munkaerő és

nyerstermény. A munkabér az élelmiszerárak és a kereslet-kínálat függvénye, mig a belföldön termelt nyersanyag a belföldi fogyasztástól függ, a kettő kölcsönhatása állapítja meg a belföldi te». melvény értékét. Mig a termelt áru a belföldi szükségletet fedezi, nem befolyásolja a saját valutájának ingadozása, csupán a lehetőség szerint idomul hozzá. A termelt árucikk értékmegállapi tása csak akkor bir fontossággal, ha túltermelés mutatkozik és kiviteli szükség esete forog fenn. Ekkor az illető árucikk vüágparftásos ára az egyedüli figyelembeveendő tényező a kivitel lehetőségének megítélésénél. Ez esetben helyes értékmérő csak az úgynevezett normál valuták lehetnek, amivé a svájci frank, az amerikai dollár és az angol font sterling kifejlődtek. Ezek az úgynevezett nemes valuták, melyek a többi országok romlott valutáinak egyedüli mértékesz- közef.

(Folytatjuk.)

— Skodáék átveszik a komáromi hajógyárat. Mint a Tribuna közli, e napokban fejeződtek be a cseh-szlovák kormánynak a Skoda-müvekkei való tárgyalásai a komáromi hajógyár átvételéről. Eszerint megegyezés jött volna létre, hogy a.Skoda-müvek május 1-én saját kezelésükbe veszik át a komáromi hajógyárat, amelynek termelőképességét ki akarják terjeszteni. A hajógyár eddigi vezetője Spinka mérnök, miniszteri tanácsos el fogja hagyni Komáromot, mert nem akar az állami szolgálattól megválni.

— Az uj magyar bortörvényjavaslai Budapesti szerkesztöségünfc jelenti: Az uij bortörvénytervezetet egy, az érdekeltségek bevonásával megtartott ankéten megvitatták. Az uj bortörvény egyik legfontosabb pontja, hogy a régi törvényben elrendelt bornyflvántartás kötelezettségét megszünteti. Megengedi a törvénytervezet, hogy a jövőben ne csak a négy holdnál kisebb szol őbír tokok tulajdonosai készíthessenek törkölyt, hanem a nagyobb birtokosok is. Azt az intézkedést azonban, amely szerint törkölyt csak házi használatra szabad főzni és kereskedelmi forgalomba hozni tilos, a tervezet továbbra is változatlanul íen- tartja. Tökintettel azokra a súlyos veszteségekre, | amelyek a magyar bortermelést az utóbbi érvek

rossz termése folytán érték, megengedi a tervezet rossz esztendőkben a bornak bizonyos ©értékig való szeszezését, ez az etjárás azonban csak ■a legszigorúbb ellenőrzés mellett folytatható A borkihágási hatóságok telein te tőben Is változást hoz az uj törvény, mert harmadfokú hatóságképpen a belügymíniszterhmi helyett a földaniveiés- üvví mteiszteriimnot állítja'. Végül intézkedéseket alkalmaz, hogy a régi bortörvényben megállapított pénzbüntetések legalacsonyabb és legmagasabb fokát a mai Viszonyoknak megfelelő érték- ben állapítsák meg.

^AAAAAAAÁAAAAAAáAAAAÁAAAAAAAé,AAAAAáAAAAAAAAAAAAAAAÁA.AAAAAAAAAAAA^

^

_\ Menyasszonyi kelengyék ámháza ►

J \ “ — ............... £

* —c.'V^ \ \ Szíját készitményü finom férfi ►

.**£$£2^ és női fehérnemű, asztaJ- 1U8 £

3 ^ térítők és mindennemű lenáru £

\ \4 | Árusítás nagyban és kicsinyben £

^TTmmvvfmfnyT?ymmnTf*y^iHMf*yyyy?fTffyyTymyyn>

— Kiterjesztik a romániai bankok devizakereskedelmi jogosultságát. Kolozsvárról jelentik:

A hivatalos pénzügyi körök véleménye szerint április elsején minden pénzintézetet, amely az előirt feltételeknek megfelel, megkapja az engedélyt a devizakereskedelemre. Az uj rendeletben legérdekesebb, hogy a hivatalos kurzusokat a devizaközpont fogja a jövőben megállapítani.

— A vasutügyi minisztérium tarifaenged menyei. Hivatalosan közük: A vasutügyi minisztériumnak 1923 február 22-én kelt 11690-111-2. számú rendelete értelmében 1923 március 1-tS! kezdve textiláruk és texfeilnyersanyagok, vas, acél és acélkésritofények. mezőgazdasági esz-közök, gum- miápuk, üvegáruk és kerámiai árak részére további engedményeket engedélyez oly módon, hogy az itten említett áruocnieket a háború előtti osztályokba átosztályozzák. Eszrrnt újból 50 százalékos és még ennél is nagyobb szállítási díjkedvezményt engedélyeztek, ami az állam részéről a fogyasztással szemben hozott oly áldozat, mely legalább 250 millió korona veszteséget jelent. De ezt az áldozatot az állam azért hozza, hogy a fogyasztás javára váljék, nem pedig « közvetítő kereskedelem kezén elsikkadjon, úgy hogy ez az uiabb áldozat is eredménytelen maradna.

— Országos mezőgazdasági kisérletügyi alap

Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A mezőgazdasági kisérletügyi és tudományos intézmények leromlott felszerelésének megújítása és kiegészítése céljából a földművelésügyi miniszter országos kisérletügyi alapot létesített Ez a kisérletügyi intézmény azonban csak a* esetben fogja a többtermelést eredményesen előmozdítani, ha a mezőgazdasági, ipari és gazda- érdekeltségek áldozatkészségükké1 járulnak hozzá az intézmény fenntartásához.

— A román mezőgazdasági szszgyárak kontingense. Kolozsvárról jelentik: A pénzügy minis z- ter rendelete szerint a mezőgazdasági szeszgyárak rendes kontingensükön- felül is főzhetnek szeszt, még pedig minden a gyár gazdaságához tartozó hektárnyi földterület után naponta 3 litert. A rendelet korlátozásképpen megszabja: naponta hét, évente pedig 1680 hektoliternél több szeszt egyetlen mezőgazdasági gyár sem főzhet. A rendelet szerint a szeszadótörvérny egységesítéséig uj gyárak létesítését s a meglevők termelési képességének fokozását nem engedik meg.

— A Morva-Sziléziai Bank-bukás epilógusé;.

A „Ceské Slovo“ a Morva-Sziléziai Bank bukásával kapcsolatosan a következőket jelenti: A gáyai üveggyáraik még az ősszel beszüntették üzemüket. A munkások százai maradtak foglalkozás nélkül. Az üveggyárak részvényeinek árfolyamát mesterségesen íölhajtották, amit egyesek arra használták fel, hogy a konjunkturális nyereség kedvéért túladtak a részvényeken, amelyeket viszont a Morva-Sziléziai Bank vásárolt össze, bár mintegy tizenkét millió értékű részvény már amúgy js volt a tárcájában. Az üveggyárak újból való üzemibehelyezésére pénz nem áll rendelkezésre. A kohók továbbra is üzemen kívül vannak. A minap egy Richtoryk nevű üzemvezető, amiatt való bánatában, hogy fölmondták az állását, egy gyorsvonat elé vetette magát és így esett áldozatául az ismert barnkbukás következményeinek.

— Szállítások. A prágai dohány tőzsde igazgatósága árlejtést hirdet 3000 darab dohányvágó-' kés a „TS“ gépekhez és 6500 köríorgókés szállítására. Közelebbit a.z igazgatóságnál Ajánlatok április 4-ig ugyanitt. — A scblani állami építészet, kerület igazgatósága árlejtést hirdet 5865 köbméter kavics és 1580 köbméter homok szállítására. Közelebbit a jelzett hatóságnál. Ajánlatok március 22-ig ugyanott. — A kartbausi férfiiegyinté- zet vezetősége árlejtést hirdet hús szállítására a második évnegyedre és petróleum szállítására’ a három hátralevő évnegyedre. Közelebbit a nevezett intézet vezetőségénéi. Ajánlatok húsra március 20-ig, petróleumra április 3-ig ugyanitt. — A prágai földbirtokhivatal árlejtést hirdet a sö!c- birtokreiormnak Szlovenszkóban való végrehajtásánál szükséges fölmérés! munkálatokra Közelebbit 5 korona ellenében a Földbirtokhivatal gazdasági hivatalánál. Ajánlatok március 25-ig ugyanitt.

— A mai tőzsdék. A hét utolsó tőzsdenapját csendes üzletmenet jellemezte. Az árfolyamok valamelyest csökkentek, amit a heti realizációk idéztek elő, de viszont némely értéknél javulás volt észlelhető, ez viszont a fedezési vásárlásokra vezethető vissza. Mivel a bécsi tőzsde sem hatott serkentően, a mai tőzsde bizonytalan irányzattal zárult- A devizapiacon szintén gyenge volt a forgalom. A nyugati devizák nem változtak, a csekélyebb értékűek közül szilárdabbak voltak Belgrád, Konstantinápoly és Bécs, viszont gyengültek Berlin és Varsó. — A bécsi tőzsdén a pénzpiacon való enyhülés, a heti fedezetek és budapesti vételek hatása alatt barátságosabb volt az üzlet, szűk keretű forgalommal. Az irányzat tartott volt a végén. — Ingadozó tartással nyílt meg a budapesti tőzsde, kezdetben csökkent árfolyamokkal, amelyek később javultak és a végén a tegnapi nívót szerezték vissza. Szilárd irányzattal zárult a tőzsde. — A berlini tőzsdéről is 2000—3000 százalékos árfolyamjavulásokat jelentenek és a valutapapirok a devizaárak mérsékelt javulása folytán szilárdabbak.- voltak. De az üzlet nem volt nagyméretűjL