Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-09 / 55. (208.) szám

Péntek, március ?. 3 ..... "« a francia kormány hajlandó lesz azokat meg­vizsgálni és ez esetben a szövetségesek vagy Lausanneban vagy máshol folytatni fogják a tárgyalásokat. London, március 8- A lausannei béke­szerződéstervezet elutasítása a törökök ré­széről itteni hivatalos körökben nem okozott meglepetést s meg vannak győződve arról, hogy a török kormány hajlandó újra tárgya­lásokba bocsátkozni, ha a szövetségesek be­bizonyítják, hogy komolyan kívánják a keleti béke megteremtését. A népszövetségi tanács tárgyalni fogja a mossnli kérdést London, március 8. A Daily News az an- górai nemzetgyűlés döntésével foglalkozva kijelenti, hogy semmi akadálya sincs annak, hogy a mossuli kérdést az április 10-én meg­kezdődő népszövetségi tanács tárgyalás alá vehesse. Asquith a liberálisok egyesülése mellett. London, március 8. Asquith tegnap este válaszolt Lloyd George ama beszédére, mely a két liberális párt egyesülését kezdemé­nyezte. Kijelentette, hogy az egyesülés mel­lett van, de föltételül állítja föl azt, hogy az egyesült liberális páTt nem fog a. munkáspárt eheti küzdeni. A kxsantant nem kér magyar jóvátételi zálogot. London, március 7. Az angol alsóházbau egy kérdésre a külügyminisztérium alállamtítkára ki­jelentette, hogy az a bir, hogy a kisantant javas­latot tett volna Magyarország egyes területeinek megszállására, hogy ezáltal a magyar Jóvátétel! fizetéseket biztosíthassa, nem felel meg a való­ságnak. NAPIHIREK — (A prágai ineteorciogiai intézet jelentése.* Iilöjóslás: Felhős, egyes helyeken csapadékos idő­járás várható északi szelekkel és a köztársaság nyugati részén hösülyedéssel, * — (A Ruhrvidék megszálló csapatainak brit parancsnoka Ixmdonban.) Londoni táv­irat jelenti: Az Evening Standard diplomá­ciai tudósítójának közlése szerint a brit meg­szálló csapatok főparancsnoka, Godley tábor­nok, ma Londonba érkezeti. — Oviésfélévi fogházra itéiték Vér Imrét.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti büntetőtörvényszék tegnap este hirdette ki ítéletét a köztársasági párt ellen ■indított bűnügyben. Vér Imrét a bíróság köz- társasági agitációért másfélévi fogházra ítélte. Az ítélet megokolása kimondja, hogy Ma­gyarország ma is királyság, amelyet senki­nek sem szabad támadnia. Azt, hogy Magyar- ország királyság, külföldi és nemzetközi szer­ződések is elismerik. — (A nagyváradi premontrei főgimnáziumot mégis megszüntették.) Több ízben közöltük már azokat a híreket, amelyek a premontrei-rend nagy­váradi főgimnázium sorsáról érkeztek be. Az in­tézet működését -a román közoktatásügyi minisz­ter felfüggesztette, mert állítólag rájöttek volna, hogy az igazgatóság állam ellenes dolgokat mü­veit. A felfüggesztés, illetve később már meg­szűnte fiés, nagy felháborodást és elkeseredést kel­tett a nagyváradi magyarság körében, amely nem nyugodott meg ebben az intézkedésben. Küldött­ségek jártaik Bukarestben, vizsgálóbizottságok szálltak ki Nagyváradra s mér-már úgy volt, hogy az intézetet sikerül megmenteni. A legkü­lönbözőbb hírek keltek szárnyra'. Most aztán vége szakadt a magyar szülők minden reménységének. A miniszter, aki Nagyváradon is volt, most dön­tött, még pedig úgy, hogy a nagyváradi Goiöu- íéüe román líceum mellé magyar osztályokat ál­líttatott fel s távirati uto-n nevezte ki. a magyar tanárokat. A miniszter a magyar osztályokról és tanárokról táviratban .intézkedett s a premont­reiek főgimnáziumáról már csak említést sem tett. A zsidó vallási! tanulókat a zsidó líceumba utalta. A nagyváradi lapok értesülése szerint az állam a premontrei rend f őg imnázj urnán ak épületébe is jogot formál, még pedig azon az alapon, hogy az a vallási és tanulmányi alap tulajdona s a béke- szerződés szerint őt illeti meg. A rend ezzel szem­ben azon az állásponton van, hogy a gimnáziumot a vallási és tanulmányi alaptól kapott előlegből építette tel a rend, az összeg jórészét le is tör­lesztette, a még hátralevő összeget pedig elen­gedték neki. Az ügyre vonatkozó iratokat a bu­karesti államügyészséghez terjesztették fel, ame­lyet a miniszter véleményadásra hívott fel. (Barthou Brüsszelbe érkezett.) Párisi táv­irat jelenti: Barthou, a jóvátétel) bizottság elnöke Brüsszelbe érkezett. T heun is miniszterein ők és Jaspar külügyminiszter társaságában részt fog venni Meroier bíboros estebédjén, amelyet a ío- pás25tor Barthou tiszteletére rendez Medreimben. (A budapesti bankok egyesülete egy mil­liós alapítványt tett Petőfi emlékére.) Budapest: szerkesztőségünk táviratozz a, hogy a „Tébe‘* egy millió koronás irodalmi alapítványt tett Pe­tőfi századik születésnapjának emlékére. 3>RÁ(rAiM(?m7fiRl*£ Ai utolsó pillanatban magakadályozott Justizmord. Az igazi gyilkos halálos ágyán vallotta be a tettét. — Levele hónapokig a rendőrségen hevert. Besztercebánya, március 7. (A Prágaii Magyar Hirlap tudósítójának jelentése.) Az elmúlt években Selmecbánya város és környékének lakosai állandó rette­gésben éltek, mert nem múlt el hét, hogy hol magában a városban, hol pedig a szomszé­dos községekben ne történt volna, betörés. Egy év leforgása alatt ezen a vidéken több mint ötven betöréses lopás történt és az el­rablóit értékek megközelítik az egymillió koronát. Az elmúlt év február 27-én egy borzalmas rablógyilkosság tetőzte be ennek a lehetetlen közbiztonsági viszonyokat. A Selmecbánya melletti országúton a vásárról hazafelé tartó Mucha-Kubik János és András teplai lakost bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták és a náluk lévő 4700 koronát elrabolták. A meg­indult csendőrségi nyomozás heteken keresz­tül eredménytelen volt, végre április 9-én egy betörésnél tetten érték Brza János ötven év körüli többször büntetett előéletű egyént. A további megindult nyomozás során letartóz­tatták Hucsik István, Grnács Samu és, Schuhi Mihály büntetett előéletű Selmecbányái fiatal­embereket, akik a Selmecbányái rendőrség előtt beismerték, hogy a Mucha-Kubik testvé­reket ők gyilkolták meg, ők törtek be Ernst Zsigmond Selmecbányái kereskedőkhöz, ahol 26.000 koronát raboltak e! s ők követték el a Lobi Miksa, Griiníeld Samu, Zsingor Pál és Metzler Mór kereskedők elleni betöréseket. Brza János és társai bűnügyét február 27-én kezdte tárgyalni a besztercebányai tör­vényszék esküdtbirósága. A besztecebányai- . ak óriási érdeklődéssel figyelik a tárgyalást. A nyolcvanhat tanúnak kihallgatása napokig tartott. A tanuk vallomása, a vádlottak bünte­tett előélete, a Selmecbányái rendőrkapitány­nak eskü alatti vallomása alapján biztosra le­hetett venni, hogy az esküdtek az előre meg­fontolt gyilkosság bűntettében mondják ki bű­nösnek a vádlottakat. A hétfői tárgyaláson azonban szenzációs fordulat történt. Cseh dr., a tárgyalást vezető táhlabiró bejelentette, hogy Hercka Frigyes dr. védő megjelent nála az egyik vádlott ö,es­ésével s tudomására adták, hogy két nap előtt -Selmecbányán az Emk-c kávéháziján egy Mi- kovsky nevű egyén kijelentette, hogy a letar­tóztatásban lévő vádlottak ártatlanok, a rablógyilkosságot nem ők, de egy Bencsai ne­vű egyén követte el egy bűntársával. Bencsai a halálos ágyán meggyónta ezt a bűnét Jan- kovics Ferenc római katolikus káplánnak, val­lomását tollba mondotta, aláírta és megkérte, hogy halála után juttassa el a brósághoz. Mi- kovszkynak ezt a kijelentését a kávéház tu­lajdonosnője, két rendőr és az egyik vádlott öccse hallották. Az elnök bejelentette, hogy azonnal közölte a tudomására hozott körülmé­nyeket Kratochvil főállamügyésszel és kér­dést intézett hozzá, tud-e arról a levélről, a melyet a haldokló Bencsait meggyóntató káp­lán elküldött a Selmecbányái rendőrkapitány címére. A főügyész kijelentette, hogy Janko- vics levele nála van, de nem tartja eredetinek és az a véleménye, hogy a levelet megtévesz­tés céljából írták. A főügyész kijelentette azt is, hogy rendkívül sok a dolga és így erről a levélről teljesen megfeledkezett. Az elnöknek eme kijelentése után a védők a tárgyalás el­halasztását kérték, az ügyész indítványára azonban a bíróság a tárgyalás azonnali folyta­tását rendelte el. Az elnök fölolvasta Janko- vich káplán levelét, amelyet Bencsai halála előtt diktált le. A levél így szólt: „Én, alulírott Janik ovics Ferenc káplán elüti beismerem és ’ halálom esetén, ha az Úristen magához szólítana, föMiatalimjazofm öt. hogy u nyilvánosság tudomására hozza a kővetkezőket. A két teplai meggyilkolása miatt letartóztatott Brza Ján os és tár sai ár talán óik. E gyilkosságot egy Kocka nevű ember, kinek keresztnevét nem tudom, az én segítségemmel követte el. Én az egyik, Mixctoa-Kublk fejére kétszer ráütöttél!:. A fivérek meggyilkolása után Kocka elvette a pénzüket s nekem abból '750 koronát adott. A gyilkosság után Kocka eltűnt, hogy hova, azt nem tudom.“ 1922, december 23. Saíátkezüleg aláírtam Bencsai. A levél fölolvasása után Kratochvil fő­ügyész mondotta el vádbeszédét. Hercka dr. védő a vádlottak beismerését arra vezette vissza, hogy a Selmecbányái rendőrség kicsi­karta a beismerő vallomásokat. Erre mutatott szerinte az is, hogy a rendőrök nem mertek az esküdtek szemébe nézni. Azután Bothár Sán­dor dr. védő mondotta el védőbeszédét. Kije­lentette, hogy a tárgyalás előtt három nappal nevezték ki hivatalból védőnek. Kezdetben kellemetlennek tartotta e tisztséget, de most boldog, hogy hozzájárulhat ahhoz, hogy visz- szatarthatja az esküdteket egy Justizmord el­követésétől. Erősen kritizálta az államügyész különös feledékenységét és azt' az eljárást, hogy Bencsainak a halálos ágyán diktált le­vele két hónapig rejtőzött a Selmecbányái rendőrkapitány fiókjában. Ezt a levelet — mondotta a védő — nem lehet önszuggesztió- nak minősíteni, a haldoklót a lelkiismeret kényszeritette arra, hogy vallomást tegyen. Ezután Singer Lipót dr. védő birálta a főtár­gyalás előkészítését. Rámutatott arra, hogy csak a véletlenen múlt, hogy áltatlan embere­ket el nem Ítéltek és talán ki nem végeztek. Selmecbányán és vidékén valóságos gúny tárgya volt a rendőrség, amely teljesen tehe­tetlennek lv'zonyult a betörésekkel, rablások­kal és gyilkosságokkal szemben, ma pedig úgy fest a helyzet, hogy a rendőrség a közvé­lemény előtt igazolni akarta magát azzal, hogy hurokra került tolvajokból a rendőrségi fogdában preparált magának veszedelmes rablógyilkosokat. A pörbeszédek elhangzása után az esküd­tek késő este tanácskozásra vonultaié visszs. A tanácskozás után kihirdettek a verdiktet, amely arra a kérdésre, hogy bünösök-e a vádlottak a rablógyilkosság elkövetésébe:., nemmel felelt. A betörés és lopás bűntettében az esküdtek bűnösnek mondotta ki a vádlot­takat s Brzát a törvényszék tíz évi fegyház- ra. Grnacsot másfél évi börtönre, Hutyikot két évi börtönre és Schuhi Mihályt hat havi fogházra ítélte. A vádlottak az Ítéletben meg­nyugodtak, az ügyész súlyosbításért semmi­ség! panasszal élt. /l nemzett Kisebbségek ás a iserazetKözi bíráskodás. Prága, március 8. Laun Rudolf clr. hamburgi egyetemi ta­nár, akinek a nemzeti kisebbségek védelmé­ről irt kitűnő munkái úgy jogászi körökben, mint a nemzeti kisebbségek barátai között általános megbecsülésnek örvendenek, a Cseh-szlovákiai Német Népszövetségi Liga) meghívására tegnap á prágai német ház tü­körtermében tartalmas előadást tartott e tárgyról. Előadásában több olyan szempon­tot domborított ki, amelyeket, ha megszívlel­nének, a nemzeti kisebbségek védelme hatal­mas lépésekkel haladna /előre. Mindenekelőtt azt követelte, hogy a népszövetség határoza­tainak meghozatalához ne legyen szükséges egyhangú szavazás, mert ez a módszer már eleve is lehetetlenné teszi a nemzetiségi ki­sebbségek jogainak hatásos védelmét. Szük­ségesnek tartotta, hogy a nemzetközi bírósá­got -a paritás elve alapján állítsák össze, mert a bíróság mai összeállítása mellett a tárgyi­lagosság elve a bírák tiszteletreméltó szemé­lyének ellenére is okvetlenül csorbát szen­ved a ki nem küszöbölhető nemzeti elfogult­ság miatt. Azt vitatta, hogy a emzetközi bí­ráskodásban perképességet kell biztosítani a nemzeti kisebbségeknek is és pedig oly for­mában, hogy a nemzeti kisebbség által alakí­tott önkormányzati szervet jogosítsák a kép­viseletére. Helytelennek mondotta azt az in­dítványt, hogy a nemzetközi bíróság előtt az egyetemek, az egyházak, gazdasági testüle­tek, vagy egyes törvényhozók, vagy a tör­vényhozók összessége képviselje a nemzeti kisebbségeket. Kifejezte abbeli meggyőződé­sét, hogy a beperelt államokat kötelezni kell a per fölvételére és azt javasolta, hogy a' bi- rói Ítéletek végrehajtása úgy történjék, hogy az elmarasztalt állam költségén tegyék közzé az Ítéletet. Az anyagi jog tekintetében pedig szükségesnek tartotta, hogy a nemzeti ki­sebbségek védelmére vonatkozó minden szer­ződésbe fölvegyék azt az elvet, hogy a szer­ződő államok egységes politikai elbánásban részesítik különböző nemzeti! állampolgárai­kat. Ebben az esetben ugyanis az állandó nemzetközi biróság a belföldi törvényekkel különben nem ellenkező megfelelő tényállás esetén is megállapíthatná, hogy az állam a törvényeket csakis a nemzeti kisebbségekkel szemben alkalmazza. Laun professzor tartal­mas fejtegetéseit figyelemmel hallgatta a kö­zönség, amelynek köszönetét a rendező liga nevében Medinger Vilmos dr. képviselő tol­mácsolta. — (Többmilliárdos árulopás Budapesten.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti, hogy a főváros rendőrségét tegnap óta egy nagy­szabású, többmilliárdos lopás ügye foglalkoz­tatja- A köztisztviselők fogyasztási szövetke­zetének igazgatósága bizalmas feljelentést tett a főkapitányságon s' abban előadta, hogy milliárdokat érő raktáraiban nagy áruhiányt észleltek. A detektívek megállapították, hogy a raktárakból valóban többszáz vagonra való árut loptak és sikkasztottak el. A bűnügyben a szövetkezet több tisztviselője és alkalma­zottja szerepel. Milliárdokat érő ruhaneműt, élelmicikket, gazdasági felszerelést és egyéb árut tulajdonítottak el és értékesítettek a ma­guk javára. Az újabb szenzációs bűnügyben a nyomozás folyik. — (Zsarolásért letartóztattak egy rendüríaná- esost) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: A rendőrség letartóztatta Tárnoky Gyula retidőrtanácsost, aki a Pestvidéki rendőrségnél voílt beosztva. Tárnoky fölkeresett egy budapesti kereskedőt és közölte vele, hogy internálást el­járást indítottak ellene, ő azonban az ügyet öt­százezer koronáiért elsimítja. A kereskedő kifi­zette a kért összeget. Rövid idő múlva a rendör- tanácsos újból megjelent a kereskedőnél és azzal, hogy ujafob internálást eljárást indítottak ellene, hatszázezer koronát követelt. — (A békecsiuálók és a földrajz-) Szinte már nem is illik foglalkozni vele, mert annyira közhellyé vált, hogy akik a mostani világbékét csinálták és csinálják, mily rettenetesen tájé­kozatlanok a földrajz legelemibb ismereteiben is. Európai közismert városokat cseréltek össze helyeztek más országokba, ismert földterületek földrajzi fekvését keverték össze, sokszor r leghumoTOsaibb módon s hogy nagy folyókat, amelyeket minden iskolásgyereknek tudnia kell, egyszerűen kiemeltek medrükből s a harmadik, negyedük országban tették le, ilyesmi napon­kint fordult elő. Országokról tárgyaltak napokon, heteken át, amelyekről halvány sejtelmük sem volt s talán ma sincs. Hogy aztán mi sült ki ebből a bődületes tájékozatlan ságiból, a-zt már tudjuk, hiszen nyoma, szomorú nyoma van vala­mennyi békeszerződésben. Ennek a lelkiisme­reti ínségnek a remhBszce ne iáját eleveníti fel újból egy Wilson beszédeit tartalmazó könyv, amelyben azokat a beszédeket . örökítik meg, amelyeket az 1919. évii békeszerződések után mondott el különböző helyeken, a békeszerző­dések mellett való hangulatkeltés céljából. Nem tudjuk, hogy a könyv egyik-másik példánya nem kerül-e földrajztanárok, vagy .iskolásunk kezébe. De ha kerül, a könyv margói bizonyo­san elégtelenek lennének a szekundák bejegy­zésére. Mi csak annyit árulunk el mutatóba, hogy az egész világháború kit robbanási főfészke, Sze- rajevo, Wilson. szerint Szerbia fővárosa s Moi- nes városban például azt bökte ki a. levitézieU nagy' ,,elnók“, hogy Prága Lengyelországnak lett a fővárosa... A kiskésit neki, hát nem bá­jos embr ez a Wilson? Hiába: „Az igazság kitör és egyet ké'r.“ Wilson sem nyugszik s csak azért .is bebizonyítja, hogy igenis méltó társa volt azoknak, akik Európa, uj térképét el­követték. — A pozsonyi terménytőzsde. A mai pozsonyi terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 180—175, rozs 125—130. árpa’ 125—130, za;> 130—135. tengeri 110—115, marva lucerna plomb. la 1600—1650, olasz lucerna la 1600—1650, fran­cia lucerna la 1700—1800, vörös lóhere 2300—3000, cckcndorii répa 950—105, széna 70—80 (kötetlen), féléves préseit 130—140, édes préselt 150—163. köíeges szalma 90—95, takarmányszalma 70—-7c. ételburgonya 20—-25. ipari burgonya 12—16. — (Megkezdődik a dunai hajózási forgalom-) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A dunai ha­józási forgalom Magyarország és Jugoszlávia te­rületén március 18-án kezdődik meg. — (Kiütéses tífusz Magyarországon.) A Cs. T. K. jelenti: Hevesmegyében nény községben kiütéses tífuszjárvány lépett íel az ottlakó cigá­nyok között. Kétszázötven megbetegedés közül már eddig is kettő halálesettel végződött. Az egyik kezelőorvost is megtámadta a betegség. A népjóléti minisztérium a veszélyeztett közsé­gek elkülönítésére szigorú intézkedéseket tett. Omega óra ar ciísi eleire

Next

/
Thumbnails
Contents