Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-06 / 52. (205.) szám
Kedd, március 6. naszkodott az országban levő korrupció miatt Ezeknek a gyanús embereknek, akik mint zsákmányoló-bizotiság és mint hirtok- szekvesztrálók annyi sok panamát követtek el, engedték át a nemzetvédelem (Narodna Odbrana) vezetését, amelynek fontossága már csak azért is óriási, mert a szervezet hálózata az egész országra kiterjed. Ezután igy folytatja a szenzációs levél: „A szuboticai nacionalista szervezetnek éllén én állottam Putnikovics Dusán alezredessel, akiről megtudtam, hogy amakelőtte az említett bandához tartozott Csakhamar kegy- vesztett lettem. A múlt évben véletlenül egy Oroszországból irányított szervezetnek jutottam a nyomára, amelynek az volt a célja, hogy merényletet kövessen el Sándor király és Pasics miniszterelnök ellen. ín erről jelentést tettem Lázics Zsika belügyminiszteri osztályfőnöknek és ez a jelentésem különös módon nyilvánosságra került. Ezért Putnikovics alezredes reám megneheztelt, de még inkább azokért a jelentéseimért, amelyeket 1921 augusztusában tettem közzé. Ezek egyikében megírtam, hogy a szervezetnek vannak tagjai, akik a nemzeti eszméknek keresztülvitelét olyan módon tartották helyesnek, hogy meggyilkoltassák Rajics Balázs szabadkai plébánost, képviselőt, Vojnics Tunics képviselőt, Kaiina könyvkereskedőt és Szilber gyógyszerészt, valamennyi szabadkai. A négy embert bizonyos nemzeti érdekből kellett volna meggyilkolni, hogy a szervezet pénzhez jusson, okul azonban azt hozták föl, hogy „a szerbség nagy érdekei követelik ezeknek a láb alól való eltérését11. Én azt akartam, hogy ennek a szervezetnek az embereit ugyanúgy tetten érjem és leleplezzem, amint azt az oroszországit és ezért tárgyalásokat kezdtem velük a terv kivitelére nézve. Megbíztak, hogy hívjam el három belgrádi társamat, akik elvégzik a gyilkosságokat. Egy napon hívásomra Szabadkára jött a „Fekete Kéz“ egy volt tagja: Ducsics Dusán és két legjobb társa, akik azonban semmi szin alatt sem vállalták volna a sötét tettet. Nekem biztos tanúikra volt szükségem . . . Ducsics-csal Putnikovics alezredes mindjárt megérkezése után — jelenlétemben — közölte a tervet és átadta nekik a meggyilkolandó emberek névsorát. Ducsics erre kijelentette, hogy biztos akar linni abba, vájjon a tett elkövetése után a hatóságok passzíve viselkednének-e velük szemben s ezért a, dolgot meg fogja beszélni a belügyminiszterrel. Ezután, húsz nappal később Belgrádbati összetalálkoztam Ducsics-csal, aki elmondotta, hogy meglátogatta a belügyminisztert, aki a tervre vonatkozólag körülbelül ezeket mondotta neki: — Nekem, mint aktív miniszternek, nagyon kényelmetlen ilyesmit elrendelni, de hangsúlyozom, hogy nagyon szükséges a dolgot végrehajtani . . . Egy napon Putnikovics alezredes azt mondta, beszélt Dobanovacski Pál szabadkai főispánnal, hogy szükséges lenne néhány belgrádi komitácsi Szabadkára jövetele a terep megismerése céljából. Miután Putnikovics a főispánnal mint megbízható személyt ajánlott be, fölkerestem a főispánt, aki megígérte, hogy’ a belügyminiszterrel megbeszéli az ügyet. El is utazott Belgrádba s amikor -visz- szajött, közölte velem, hogy’’ a szándékozott merényleteket energikusan ellenzi Okanovics ezredes, aki a terv főakadálya volt.11 így hangzanak a levél érdekesebb részei s a belgrádi sajtó most heves támadó hadjáratot indított meg a levitéziett Pribicsevics ellen, aki immár a második lyen botrány’ középpontja rövd időn belül. A „Tribtina11 csak ennyi kommentárt tart érdemesnek az ügyre pazarolni: „Különösen fontosnak és érdekesnek tartjuk aláhúzni, hogy a. levélben előadottak mind 1921 augusztusában és szeptemberében történtek, amikor Pribicsevics Szvetozár volt a belügyminiszter . . Satellii. Bethlen állítólagos útja és a cseh sajtó. Az utóbbi időben sokat foglalkoztak a cseh lapok a magyar külpolitika iráyváltoztatásával. A Narodni Politika vasárnapi cikkében azonban azt írja, hogy.’ az a hivatalos cáfolat, amely úgy szólt, hogy Bethlen miniszterelnök még nem tartja alkalmasnak az időt arra, hogy a kisantaní fővárosait meglátogassa bizonyítéka annak, hogy Magyarország még ma sem akar szomszédaival közeledést keresni. A magyar kormánykörök a N. P. szerint még ma is hisznek Németország fölépülésében s azokhoz az államokhoz keresnek közeledést, amelyek a kisantant ellen lépnek föl. A jelekből következtetve tehát — írja a Narodni Politika —, nem várható változás a magyar külpolitikában. Ikft von: omM n»i ftimtsünlif MmM&MitMK«£M‘’«£ait«#ig«£íe cb r^BHBcai Bit&B&iei l«üv©?iséít ellesi A rffirflcákr §uS«jo§«ibi meésebeslkll esBccarrfcigi* Berlin, március 4. (Woltff.) Rómából érkező hivatalos jelentés szerint a német követség ellen merényletet követtek el, .amelynél Altenburg követségi titkár súlyosan, de nem életveszélyesen megsebesült. A titkár felső combjába kapott lövést. Róma, március 4. (Havas.) Éjszaka a német követ villájába két tolvaj hatolt be. A követség szolgaszemélyzete lövéseket adott le a tolvajokra- A rendőrség letartóztatta a tetteseket, akik közül az egyik megsebesült. Mussolini miniszterelnök sajnálkozásának adott kifejezést a követ előttRóma, március 5. (Havas.) A német propagandaszolgálat azt a hirt terjeszti, hogy a rémet követség ellen elkövetett lopási kísérletet a franciák által föíbér-eít emberek hajtották végre, hogy a követség bizalmas iraI tait a kezükbe kaparinthassák és ebből az 'Olaszország és Németország közötti vi- i szonyra nézve szerezzenek adatokat. Ezzel ! a hirre! szemben, amelyet az olasz rendör- i hatóságok hihetetlennek tartanak, megjegyzendő, hogy mindkét tettes olasz és hogy személyazonosságuk teljesen meg van állapítva. Jó forrásból származó hírek szerint ezt az esetet arra akarják fölhasználni, hogy a Franciaország és Olaszország közötti jóviszonyt megzavarják. Berlin, március 5. Illetékes helyen kijelentették, hogy a római német követség épületében történt betörésnek politikai célja volt. A betörők feltörték a vasszekrényt és aktákat vettek ki. A követséget előre figyelmeztették arra, hogy betörés készül és igy a siffirozott akták elrablását megakadályozhatták. ibelüáiVKminisztfer Apponyi a kormány nevében nem kötött egyezséget Zitával. Budapest, március 5. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjeiien- íése.) A nemzetgyűlés holnapi ülésén folytatni fogják az erdészeti javaslat tárgyalását és azt valószínűen el is fogadják. A holnapi ülésen fognak elhangzani azok az interpellációk, amelyek a zalaegerszegi internáló táborban tett látogatás alkalmával szerzett tapasztalatokról szólnak. Az interpellációkra Ra- kovszky Iván belügyminiszer nyomban válaszol és ki fogja jelenteni, hogy elrendeli az internálótábornak alapos és sürgős felülvizsgálását. Közölni fogja azt is a nemzetgyűléssel, hogy a politikai internáltak nagyrészét rövidesen szabadon engedik, úgy hogy a táborban csupán rovott múltú bűnösök és árdrágítók maradnak. Apponyi nem tárgyalt Zitával a kormány nevében Valamennyi budapesti lap a bécsi Die Stunde jelentése nyomán foglalkozik azzal a liirrel, hogy Appooyi Albert gróf a magyar kormány megbízásából utazott Zita királynőhöz, hogy vele a trónöröklés ügyében megállapodást létesítsen. így többek között állítólag megállapodtak volna abban, hogy Zita fia jogainak fönntartása mellett Ottó nagykorúságáig lemond arról, hogy a királyi hatalom átvételét megkísérelje és híveit is felhívja arra, hogy a Habsburg-ház trónfosztását kimondó 1921-ik évi törvény ellen ne folytassanak agitációt. E hír szerint Zita fiával együtt Magyarországba költöznék. E hirre vonatkozólag a magyar távirati iroda félhivatalos helyről nyert információk alapján a következőket közli: A bécsi Die Síuude híréből egyetlen szó sem igaz. Annyira alaptalan és tendenciózus, hogy ez mindenki előtt világossá válik és éppen ezért nem is szükséges ezzel a kérdéssel bővebben foglalkozni. Az uj z réigyminiszter Daruváry Géza igazságügyminiszter, mint jelentettük, lemond az igazságügyi tárca vezetéséről és csupán a külügyminiszteri tárcát tartja meg. Utódjának, Sebes Dénes kúriai bírónak igazságügyminiszterré való kinevezését a hivatalos lap egyik legközelebbi száma közli. Az időszaki választások Rövidesen három kerületben tartanak időszaki választást. A komáromi kerületben az ellenzék Beniczky Ödönt, a hajdúnánási kerületben Váday Gyulát, a Lers Vilmos halálával megüresedett bajai kerületben pedig Fenyő Miksát, vagy Szterényi József bárót léptetik föl F öidr ef orm-aiskát A földerform novella ügyében nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter március 12-ikére szakértői értekezletet hivott egybe, amelyen a mezőgazdasági érdekeltségek is részt vesznek. A földbirtoknovella csak március végén kerül a Ház elé. Nagtj tüntetések Prágában a renátönréni) ellen. Rendőr attak a kommunisták ellen. —- Számos letartóztatás. Prága, március 5. ; Tegnap délelőtt a kommunista párt a j köztársaságot védő törvény ellen tüntető í gyűlést tartott a Zsófia-szigeten. A gyűlés j után a kommunista szervezetek zárt menetben akartak fölvonulni a régi városháza elé,j hogy onnan rövid záróbeszéd után széjjel-! oszoljanak. De a zárt fölvonulást úgy a gyű- lés előtt, mint a gyűlés után a rendőrség azzal a megokolással tiltotta be, hogy ez a köz- biztonságot, a rendet és a nyugalmat veszélyeztetné. Délelőtt fél tíz órakor teljesen megtelt a Zsóíia-sziget nagyterme és magát a szigetet is elárasztották a kommunisták. Tíz órakor még mindig oly nagy tömegekben érkeztek, hogy sokan már el sem fértek a szigeten és kiszorultak a cseh nemzeti színház előtti térre. A szigeten és a teremben két gyűlést rendeztek, amelyeken Smeral, Burian és Haken nemlétgyiilési képviselők tartottak beszédeket. A gyűlés maga a legnagyobb rendben folyt le. A gyűlés után a tömegnek egy része el akart vonulni, de a nemzeti színháznál föltartotta őket egy erős rendőrségi kordon. A tömeg — több ezren lehettek — ezárt zárt menetben más irányba vonult. Mikor a Vodicskov'a-utcába értek, a rendőrség fölszólította a tüntetőket, hogy oszoljanak szét. Mivel a fölszólitásnak eleget nem tettek, több száz főre rugó lovasrendőrség attakot intézett a tüntetők ellen. Erre irtózatos pánik keletkezett. A tüntetők egy része a Lucernapalotába menekült, ahol olyan kavarodás támadt, hogy számos kirakatüveget összetörtek- Összetörték egy nagy fényképészeti cégnek a kirakatát is. A rendőrség erre még egyszer a tömeg ellen vonult és a mellékutcákba szorította, ahol végül is szétoszlatta a tüntetőket. Délben egy óra előtt már teljes nyugalom uralkodott a városban. Tizennégy szémélyt leta rtóztattak. Egy kormánypárti képviselőnő' a rendtörvény ellen. Landa Stychova, cseh nemzeti szocialista képviselőnő egy budweisi ülésen kijelentette, hogy nem fog a rendtörvény mellett szavazni. A német gazft&is tiltakozása a vag$aiMSézstna ellen. Egy milliárd koronát engednek el a vagyonnövekedés! adónál Prága, március 5. A német gazdák szövetsége március 3-án a köztársaság számos városában tiltakozó üléseket tartott a vagyonadó és vagyonnö- vekedési adó ellen. A legnagyobb gyűlés Leit- meritzben volt. E gyűlésen maga a párt elnöke, Krepek képviselő beszélt és vádolta azt a tűrhetetlen helyzetet, amelybe a német gazdák és iparosok a vagyonadónak hihetetlenül magas Összegben való kivetése miatt kerültek. Emlékeztet egy parlamenti beszédére, amelyben azt hangoztatta, hogy a hatalmon levők politikája arra kényszeríti a németeket, hogy harcukat élesebbé tegyék. Kijelentette, hogy a múlt hét egyik napjában hosszabb ideig értekezett Hodzsa Milán földművelésügyi miniszterrel és kifejezte előtte a német népnek erős és törheíelen akaratát a vagyondézsma tekintetében. A miniszter ez alkalommal kijelentette előtte. fufey a kormány már eddig is megtette az előkészítő lépéseket arra, hogy a vagyonnövekedés! adó behajtásánál legalább egy milliárd koronát elengedjenek. OCXXXXXXXXXXXXXXXXXX300COOOOOOOOO A kormánulopok refiCílHweí. Az ungvári Néplap. — Terror a kultúra nevében. Ungvár, március 5. (Saját tudósítónk jelentése.) Van Ru- szinszkóban egy kis lapocska, a címe: Néplap, nyomják Ungváron az állami könyvnyomdában, éppen úgy, mint a többi társát: a kassai Magyar Hírlapot, a Slovensky Den- niket, a B. Z. am Abend-et, a Slovant, a Slovensky Vychod-ot- Egy tőről fakadtak, a Néplap csak annyiban üt el testvéreitől, hogy nem politizál, vagy legalább nem mutatja, hogy politizál. Állami emberek szerkesztik átlamköltségen, türelmes, jó emberek, akik megtöltenek nyolc oldalt azzal, hogy ki fedezte fel a gőzgépet, mi jó a fatetű ellen és hány köbméter levegő kell az igavonó állatnak. Ez eddig jó lenne, még az se lenne nagy baj, hogy néha kiruccannak a történelem mezejére és — a világért sem politizálnak. Nem. csak annyira, amennyire az a bizonyos hírhedt Ruszinszkói Magyar Gazdanaptár, amelyet lapunk egy régebbi számában már ismertettünk és amelyet ugyanott öntöttek könyvformába, ahol a Néplapot. A Néplap nem politizál. A Néplap politikamentesen csinál politikát. Jámbor csápja a felső hatalmaknak. Szép szóval, hasznos szóval magához édesgeti a föld. magyar népét és ha már bejött a boltjába, akkor — igen — akkor elő a politikával. Okunk van rá, hogy ezt gondoljuk, mert — bocsánat — nem tudjuk elhinni, hogy n felsőbb intézőknek olyan igen fontos lenne a magyar nép kultúrája^ hogy tűzzel-vassal szállásnak síkra annak érdekében. Igenis, ez a rejtett célja ennek a kis lapocskának: elvonni a magyar népet hivatott vezetőitől idegenné, ellenséges hangzásúvá tenni azokat a neveket, amelyeket olyan kellemetlen megjegyzésekkel könyveltek el a „politikai megbízhatóság*1 kataszterében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a körlevél, amelyet a beregszászi tanfelügyelőség küldött szélijei a kerület tanítóságához s amelynek egyik eredeti példányából van módunkban szemelvényeket közölni. A körlevél első oldala gyönyörű szózat a kultúráról Ha az első o’dal után pont követ-, keznék, akkor talántán hinni tudnánk neki. De a folytatása, a második oldal fölött már ott lebeg a „timeo Danaos, et dona íerentes" árnya- (Szabadon átültetve: „félek a cseh kormánylapoktól, még ha kultúrát hoznak is“. ismétlem, azok után, amiket eddig a kormányzat részéről tapasztaltunk, nem tudjuk elhinni, hogy a magyar nép.kultúrája oda- fönt annyira fontos lenne, csak azért és kizárólag csak azért, hogy kulturált legyen a magyar falu, mint ahogy "zekből a szemelvényekből gondolná az e bér. ... számon tartjuk, melyik kartárs milyen eredményt mutat fel a néplap terjesztése körül s lesz módunk és alkalmunk reá, hogy ez a munka számlájának követel vagy tartozik rovatába feljegyeztessék. Ez a kikezdés feltűnően aláhúzva, kihangsúlyozva szerepel a körlevélben- Tehát jaj annak a tanítónak, aki nem terjeszti elég buzgalommal a Prágában készült magyar kultúrát. Felhívjuk továbbá a figyelmét arra is, hogy a szerkesztőség mindenkinek készséggel ad felvilágosítást. mindennemű ügyes-bajos dolgainak megbízottai utján utána néz egyesek vagy' községek ügyeinek a különféle hivatalokban s a „szerkesztői postá“-ban üzenetet küld az ügy állásáról. Fontos, hegy erről a lakosság tudomással birjon. Ez az a bizonyos mézesmadzag, amelyről fent említést tettünk. Tehát eszerint az állami tanító ur fog eljárni az állami tan- felügyelőnél, ha valamelyik község magyar iskolát akar és az állami tanitó ur fog eljárni akkor is, ha egy magyar embert megöltek az adóval vagy letartóztattak hazaárulás miatt. Küldje be azoknak a gazdáknak a névsorát is (házszámmal), akik megtagadták a lap előfizetését, pedig anyagi okok ebben nem gátolják. Itt már meztelenül kibújt az őszinte szándék. Tehát az a gazda, aki nem kér az eráris' kultúrából, külön lapra könyvelendő és további gyógykezelés céljából a rendőrségnek, szolgabiróságnak, adókivető bizottságnak, ut- tevélhivatalnak átadandó. Azok azután majd megpuhitják annyira, hogy a szegény magyar esze nélkül fogja bevenni a Néplapocska adta kultúrát. Még csak azt akarjuk megemlíteni, hogy a Néplap ingyenes mutatványpéldányait a Kárpátaljai Magyar Gazda számába dugdosía bele valamelyik buzgó postaalkalmazott. De lehet, hogy ez csak véletlen volt, véletlen, amely ismétlődik.