Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-06 / 52. (205.) szám
4 Kedd, március 6. Véget ért a nyomozás a Wiener Kommerdalkank botránya Ügyében. Budapest, március 5. (Budapesti szerkesztőségünk teleíonjelentése). Szombaton délben hire járt. hogy a Wiener Kom- merziaíbank budapesti fiókjának tisztviselői sztrájkba léptek. A hir ilyen értelemben nem felel meg a valóságnak. Mindössze annyi történt, hogy a vezérigazgató letartóztatása után megjelent a bankban egy rendőri bizottság, amely hozzákezdett a könyvek átvizsgálásához. A bizottság a Tisztviselőket rendkívül izgatott állapotban találta és hangoztatták, hogy azonosítják magukat a vezérigazgatóval, nem hajlandók tovább dolgozni és nem hajlandók az írásszakértőknek rendelkezésére bocsátani a szükséges adatokat. Erről értesült a bécsi főintézet Budapesten tartózkodó vezérigazgatója és a rend megóvása érdekében rendőrség kivezénylését kérte. A főkapitány intézkedésére egy rendőrtiszt vezetésével tiz rendőr megszállotta a bank helyiségeit. Délutánra a tisztviselők izgalma lecsillapodott. Az izgalmat fokozta az a körülmény, hogy az igazgatóság elsején huszonkilenc tisztviselőnek fölmondott azzal a megokolással, hogy a bécsi fiókintézet utasítására kénytelen a fiók tisztviselőinek létszámát csökkenteni. Ezeket nyomban el is bocsátották és egyben intézkedtek végkielégítésük azonnal való folyósítása iránt. Este a fiók vezetőembereit konferenciára hívták egybe, ahol fölkérték őket árra, hogy szolgálatukat továbbra is folyósítják és a vizsgálat elé ne gördítsenek akadályokat. Az elbocsátott tisztviselők körében igen nagy. az elkeseredés, mert Tolcsway vezérigazgatóhelyettes többszöri kérésükre sem folyósította avégkidégiiést. A tisztviselők is értekezletet tartanak, amelyen további állásfoglalásukról fognak határozni. igen érdekes momentuma a bűnügynek, hogy a főintézet rájött arra, hogy az egyik bécsi igazgató hasonló manipulációkkal károsította meg a bankot. A nyomozás során kiderült, hogy a följelentett igazgatón kívül még több bécsi igazgató is kompromittálva van. A bécsi detektívek már több bécsi fötisztviselő't előállítottak. A négy letartóztatott budapesti igazgatót a vizsgálóbíró indítványára továbbra is fogva tartják. Sebestyén Richárd budapesti vezérigazgatót a rendőrség a könyvek és az iratok átvizsgálásáig szabadon engedte. Erre a tisztviselők is teljesen megnyugodtak és ma újra munkába állottak. Hír szerint ma egy vegyes vizsgálóbizottság érkezik Bécsből Budapestre. A rendőrség ma délben a bankpanama ügyében befejezte a nyomozást és az iratokat az államügyészséghez tette át. A letartóztatott igazgatók további rogvatartása ügyében az ügyészség fog dönteni. Számolnak azzal, hogy a törvényszéki és könyvszakértők néhány nap alatt befejezik a vizsgálatot. A isagQar—lengyel viszony. Egy lengyel lap Francia-, Olasz-, Lengyel-, Magyar- és Törökország szövetségéről. — Lengyelország közvetítsen Magyarország és Románia között. (—) Varsó, március 5. A Przeglad Surátowy cimii hetilap egy múlt heti számában a magyarság egy lelkes barátja foglalkozik a lengyel-magyar jó viszony és közeledés szükségességéről. Cikkének cinre: „Lengyelország életbevágó érde- kérőT. A cikkiró azzal kezdi, hogy az igazi barátot a szerencsétlenségben' lehet megismerni. Azokban az időkben, — iria a lap — midőn Lengyelország még szolgaságban élt és három részre volt szakítva, nem sok barátja volt, de azok azután hűek, kipróbáltak voltak, kikkel a lengyelek sokszor harcoltak v ál vetve a közös ügyért. Ilyen bii, kipróbált, régi barátaink közé tartoztak a mi legközelebbi szomszédaink, a magyarok, azután a franciák, olaszok és törökök. Ezt minden lengye! tudja. Most, midőn szabad, nagy, erős Lengyel- országunk van, ezek érzületében nem változott semmi. Igaz, hogy a magyarok az utolsó háborúban az antant ellen harcoltak, de erre kényszerítve voltak. Ök csak Oroszország ellen akartak harcolni, nagyrészt Lengyelországra való tekintetből is. A magyar egyetemi ifjúság, amely mindig szeretettel és kegyelettel viseltetett Lengyelország iránt a lengyel himnusz hangjai mellett indult az orosz frontra. Ugyan mi okból — folytatja — nem jöhetne létre közelebbi érintkezés és megértés a két nemzet között, melyek kölcsönösen rokonszenveznek egymással? Igaz, hogy azt modják gyakran, hogy a politikában nem szabad az érzelmekre tekinteni, hanem egyedül a hideg észre és érdekekre, de hisz érdekeink nem ellenkeznek egymással, sőt ellenkezőleg, ■ok közös érdekünk van s okosabb közelebbi érintkezésbe lépni régi, hu baráttal, mint kizárólag újakra támaszkodni,* kik felől nem vagyunk biztosak, vájjon nehéz pillanatokban hitük maradnak-e. Ezek között vannak olyanok, kiknek tekintete már régi idők óta keletre tdkint, nem pedig Lengyelországra, amit különben mindenki tud nálunk, SPráGaiJLuwj&finEg A’ P. S. fölveti Franciaország, Olaszország, Legyelország, Magyarország és Törökország szövetségének gondolatát. Azután annak szükségét fejtegeti, hogy Románia békül- jön ki Magyarországgal, mert rá nézve veszedelmesebb volna, ha két fronton volna vo- lenséges szomszédja. Magyarországra nézve is kedvező volna, ha békében élhetne Romániával s Lengyelországnak is érdekében áll a két országot kibékíteni. Egyedül Lengyel- ország látszhatja itt a közvetítő szerepét, mert jó viszonyban él az egyikkel is, a másikkal is. Ami a magyarokat illeti, még mindig hü és őszinte barátaink nekünk, noha az utóbbi időkben megbántottuk és elkedvetlenítettük őket nagyon, magyarok még mindig Lengyelország felé tekintenek és támogatást várnak onnan. Csak az esetben változnék meg ez s közelednének a magyarok a németekhez, ha hidegen viselkednénk velük szemben, de akkor nem őik lesznek ennek az oka, hanem mi, hogy magukra hagytuk őket,, mert hisz nem vághatnak örökösen s nekik mindenekelőtt a maguk érdekét kell tekinteniük. Még csodálkozni kell, hogy csalódásuk ellenére nem fordultak el tőlünk. Ebből is látni, miiy sok rokonszenv van ott Lengyelország irányában. Midőn rosszul ment — fejtegeti tovább a varsói újság — a dolguk a háború legkritikusabb pillanataiban jól ismertük a Budapestre vezető utat. Egész sereg kiváló lengyel, a legkülönbözőbb politikai táborból fordult meg akkor Magyarországon, hol szives, rneleg fogadtatásra találtak s hol teljesítették mindama kívánságainkat, melyek hatalmukban állottak, kitéve magukat azáltal nem egyszer Bécs és Berlin haragjának. A magyar országgyűlésen számtalanszor szólaltak fel a lengyelek érdekében jeles magyar politi- politikusok. Mihelyt azonban a mi helyzetünk megjavult, az övék pedig megrosszabbodott, megfeledkeztünk róluk, ami nemcsak nem szép, nem politikus, de nem is lengyel eljárás. A magyar nemzet életrevaló, hazaszerető, bátor s mindenre képes hazája érdekében. A fönt említett országoknak szövetsége, — miként a lengyel lap véli — melyhez még a balti államok és Bulgária is csatlakoznának, jobban megvédenék a lengyel és francia érdekeket s Európa békéjét is jobban biztosítanák. BBnBISBfiBBBBBBBBRBBaBBBBflBflBBflBBBBaKgKRSBBIIBflaflBaBBSBBBBB&BIISSPHBBB ik jugoszláviai választások kilátásai Uj választások vagy revizionista-kormány Pasicsék kisebbségben maradása esetén. Beígrád, március 4. (Saját tudósítónktól.) Március 18-án tartják meg az S. H. S. királyság egész területén az uj nemzetgyűlési képviselővlasztásokai, amelyek rendkívül harcosaknak és elkeseredetteknek ígérkeznek, a választási küzdelmekbe bocsátkozott harmincöt párt mai megfeszített erőlködéséből és agitációjából következtetve. 312 képviselőt választ az ország március 18-án, az eddigi 419 helyett és ezért a 312 mandátumért harmincöt párt elegyedett elszánt és vehemens küzdelembe. A harmincöt párt közül a legnagyobb erőkifejtést a két radikálispárt végzi. Ezek egyike a Pasics miniszterelnök vezetése alatt álló, úgynevezett hivatalos radikálispárt, a másik a Protics Sztoján pártja. Pasics pártjában csupa kiváló, nagykaliberü politikus foglal helyet: Sztanojevics Aca, Jovanovics Ljuha, Trifkovícs Márkó, Jankovics Velázár dr. és Marlkovics Lázár dr. A demokraták szintén két frakcióra szakadtak; ezek egyike a hivatalos demokratapárt Pribicsevics Szveto- zárral az élén; a másik a Dávidovics Ljuba csopotja, amelyben Velikovics Voja is van. Érdekes megismerkedni a többi, nagyobb pártok reprezentáns neveivel is a választások előtt. A szicalistáknál Brkics,, Koracs, Krisztán Etbin ás Golouh a vezérek, a kelrikálisoknál (szlovénpárt) Korosec, Simrák és Hohnjec, a nemzeti szocialistáknál Brandtner (szlovén), a földmivespárt egyik csoportjánál Konadi- vics Milán és Avramovics, a másik csoportnál Lázics Voja és Jovanovics Joca, a volt bécsi követ. A földmives diszidensek vezére Diljan Nikola (bosnyák) és Popatics. Csupa értékes, nagy szerepet játszó név, akikkel, még csak a szeparatista horvát blokk vezérének a nevét kell lejegyezni, hogy a jugoszláv politikai étet mai vezéralakjaival megismerkedjünk, j Ezek: Radics István, Kosutics Mirkó dr. és j Drinkovics Máté dr. i A pártok mai erőviszonyait figyelembe j véve, a következőképpen lehet megjósolni a győzelmes mandátumok pártállását és az ösz- szeülő skupstina arculatját. A jövő parlamentjében kétféle irányzat fog szernbeszálni egymással, hogy az ereiét összemérje. Az első csoport közülök az alkov- mányvédők. a centralisták csoportja lesz, élén Pasics Niikolával és Pribicsevics- Szveto- zárral. Ebben a csoportban a Pasics radikális- pártja, a Pribicsevics demokratái foglalnak majd helyet, de esetleg a muzulmánpárt Mang- lajics csoportja és a szlovén kmetek is csatlakoznak hozzá. A másik csoport a revizionisták frakciója lesz, amely a vidovdáni alkotmány revízióját követeli, az egyes pártcsoportok koalíciójával. Ebben a frakcióban a Protics-féle radikálisok, a Dávidovics demokratái foglalnak majd helyet, ezenkívül valamennyi párt. amelynek programjában az alkotmány revíziója szerepel. Helyet foglalnak továbbá itt még a horvát néppártiak, a szocialisták, a muzulmánok Szpatio csoportja és valószínűleg a most szervezkedő semleges muzulmán csoport is. Ez a frakció lesz a parlamenti centrum. Abban az esetben, ha a horvát blokk amely 60 —70 képviselőt fog számlálni — bemegy a parlamentbe, egy harmadik csoport is lesz, amely a baloldalt fogja alkotni. Ez a csoport előreláthatólag a független munkáspártból (kommunisták) és a szerb köztársasági pártból fog állani. Mivel az első parlamenti csoportnak — amely ma kormányoz — nem fesz meg a szükséges többsége, hamarosan sor kerül majd a centrum kormányalakítására. Ezt a kormányalakítást a jelek szerint a baloldaliak teljes támogatásban fogják részesíteni, úgy hogy elenzéknek nem marad más, mint az első csoport, az alkotmányvédők csoportja, amely azonban jelentéktelen és gyönge ellenzék lesz. Nagyon való szinti, hogy abban az esetben, ha a centralistáik észreveszik a kudarcukat sietnek szövetséget kötni az Orjuna néven ismert fascista szervezettel (amelyet Pribicsevics agyontámogatása nevelt állammá az államiban), aztán ha elég erősnek mutatkozik ez a szövetség, puccs utján szerzik meg maguknak a többéget. Ekkor centrumra, leginkább azonban a baloldaliakra nehéz napok várnak, mert a féktelen terror és kíméletlen üldözések napjai következnek el. Mint nehéz lidércnyomás, minden leiken ez a lehetőség ül, ez lappang mindenfelé, bár nyiltan senki sem mer hangot adni rossz sejtelmeinek. A nyomasztó helyzetben vigasztaló momentum is van azonban és ez az, hogy remélni lehet, hogy a fascista-csoport nem tud addigra — a revizionisták kormányalakításáig — elég erősen megszerveződni hogy számottevőbb súllyal léphessen föl. A választásokat egyébként passzivitással szemléli az Orjuna, amely szabad kezet tart fönn magának, ezzel is elárulva be nem vallott, igazi szándékait, amelyek antipariiamentáris törekvések. Lehetséges azonban az is. hogy abban az esetben, ha Pasicsék nem tudnák megszerezni ia kormányzáshoz szükséges többséget, uj választásokat rendelnek el nyomban, vagy pedig — kénytelen-kelletlen — revizionista- kormányt fognak alakítani. A választások várható eredményéről nagyon nehéz számszerű jóslást megkockáztatni. Más és más erőviszonyok vannak ugyanis az egyes pártokra nézve az egyes országrészekben, tartományokban. Vannak, akik Pasicséknak 80 mandátumot jósolnak, a revizionistáknak pedig 120-at, mig a baloldaliaknak összesen kb. 100 mandátumot. A fönmaradó 12 mandátum megoszlanak a különféle apróbb pártok között. Nagyon érdekesek, sőt egyenesen szenzációsak a horvát biok kilátásai. A mai választási törvény szerint Horvátország 90 képviselőt választ. Nem kell különös jóstehetség annak megállapításához, hogy ebből a 90 horvátországi mandátumból legalább TOTÓ a horvát szeparatisták birtokába fog kerülni. ami jelentős és komoly ellenzéket jelent a belgrádi nemzetgyűlésnek. Ezenkívül mandátumokat fog szerezni a horvát biok Dalmáciából és Boszniából is, ahol szintén igen erős a híveinek tábora cs ahonnan a múlt parlamentben is egy. illetve hét képviselő képviselte Radics és társainak program- iát. Horvátországban a hlokisták által meghagyandó néhány mandátum közül kettő a hivatalos radikálisoké lesz (egyik bikában, egyik pedig a Szerémségben), mig a demokraták mintegy 4—5 mandátumra számíthatnak csak. A többi, még fönmaradó a szocialistáké és a katolikusoké lesz. Boszniában ez lesz az eredmény: 30 radikális, 10 agrárpárti, 1 demokrata, 12 Spa- tis-muzulmán, 4 Maglnücs-muzulmán, 7 horvát és 1 szocialista. Mindezádeig nem emeltünk szót a Magyar Párt választási kilátásairól, amit a tájékozatlan olvasó már bizonyosan furcsállott is. A Magyar Pártnak azonban sem mandátumokat, sem egyéb eredményeket nem lehet jósolni a választásokat illetőleg, mert a legutóbbi párthatározatok szerint a Magyar Párt egyáltalában részt se vesz a választásokon. A magyarság politikai pártja ugyanis, hogy dokumentálja a vele szemben alkalmazott eljárások törvénytelen voltát, a legteljesebb passzivitást határozta el a választásokkal szemben. Sem képviselőjelölteket nem állított, sem leszavazni nem fog a magyarság, hogy ezzel is mutassa ország-világ előtt, mennyire tartja be Jugoszlávia vele szemben a kisebbségi jogokat, helyesebben: milyen lelkiismeretes pontossággal alkalamzza ide- genajku állampolgáraival szemben a legarc- piritóbb jogfosztásokat A magyarok túlnyomó részét ugyanis nem vették föl a választói névjegyzékekbe egy olyan belügyminiszteri rendelet alapján, amelyről Protics Sztoján volt miniszterelnök azt jelentette ki, hogy „annál ostobább és gonoszabb rendelet nincsen a világon11. Az a maroknyi magjrarság aztán, amely választójoghoz jutott (20—30.000 lakos közül 4— 500!), egyszerűen szabotálni fogja a választásokat. Erről a passzivitásról — amely Belgrád- ban konsternációszerü meglepetést keltett különféle vélemények alakultak ki a jugoszláv politika világában. Nagyon sokan örömmel fogadják ezt a visszavonulást, mert ezzel a legkellemetlenebb és a legsúlyosabb konkurenciától szabadultak meg. Vannak azonban sokan, akik a passzivitás miatt ha- ragusznak a magyarságra, a szerb ellenzéki pártok pedig egyenesen sajnálkoznak miatta, bár ezt érdekeltségük miatt teszik, mert a magyarok erősítették volna a táborukat. Azok, akik rokonszenveznek a magyarság politikai aktivitásával, azért is sajnálják a passzivitást, mert a kisebb és gyöngébb pártok sok helyütt közösen állíthattak volna jelölteket a magyarokkal; azok pedig, akik örülnek a magyarság távolmaradásának, azt hangoztatják, hogy a magyarok önkéntes mártírok, akik maguk az okai annak, hogy nem kaptak választójogot. A közös jelöltek állításáról Nagybecskereken és Újvidéken lett volnál szó, ahol a magyarok a Protics- párti jelöltekre adták volna le a szavazatokat, de most már erről sincs szó: a magyarság megmarad a teljes passzivitás mellett. Akárhogyan is próbálják most magya- rázi és íélremagyarázm a szerb politikusok a magyarság választási passzivitásának okait, annyi bizonyos, hogy ez olyan cselekedetek és intézkedések miatt következett be. amelyek egyáltalában nem méltók semmiféle kulturnéphez. Olyan állampolgárok ki- semmizéséről van szó, akik kötelességekben és terhekben hasonló módon megterheltek, mint a szláv anyanyelvű polgárok s akiknek államhüségéhez, jószándékaihoz és lojalitásához soha kétség nem férhetett a múltban és nem férhet a jövőben sem. H. A török békekötés előtt. Angora. március 3. A nagy nemzetgyűlés titkos illésen hallgatta meg, a lausannei delegátusok expozéjának befejezését a pénzügyi, jogi és területi kérdésekről- Március 4-én a miniszterelnök ki fogja fejteni a kormány nézetét, amely a békefeltételek elfogadását ajánlja. Hir szerint az erről való vita még egy teljes hetet fog igénybe venni és az ellenzék erőlködése ellenére végül is el fogják fogadni a kormány javaslatát. Moszkva, március 4. Az anatóliai távirati ügynökség közlése szerint a nagy nemzetgyűlés titkos ülésen vitatta meg a keleti békeszerződés ellenjavaslatát, melyet a török biztosok tanácsa terjesztett elő. A képviselők többsége a szövetségesek javaslatai ellen nyilatkozott. A biztosok tanácsának ehen- javaislatai a képviselők számos kifogásával találkoztak. Riza Nuri bej fölhatalmazta az anatóliai távirati ügynökséget annak a megállapítására, hogy nincsen szándékában egy külön angol-török egyezmény létesítése. London, március 5. (Havas.) Angórai jelentés szerint a nag}' nemzetgyűlés egyes változtatásokkal el fogja fogadni a békére vonatkozó kormányjavaslatot. Bomba robbant Kairóban. Kairó, március 5. (Havas.) Az angol katonai negyedben bomba robbant föl. amely egy személyt megölt, négyet megsebesített. Fölkelés Francia-Sziriábai,. Párls, március 5. (Saját tudósítónktól) Konstantinápolyból jelenik, hog> Francia-Sziriábun fölkelés tort ki, mely gyorsan terjed. Öt francia katonát meggyilkoltak.