Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-20 / 64. (217.) szám
Kedd, március 20. ^/úmM<x>v<7fa-IᣠÓriási tüziiiiomok levelei sűrűén borulnak j egymásra. A balsarokban két ibolyaszinü fá-! cán álldogál, nyakukat kíváncsian előre nyújtják, amint az elbarnulő patak barna szineire nézegetnek. Ennek az ablakbetétnek leírhatatlan a hatása. Kölber tanár üvegfestészeti osztályában most a magyar történelmi jeleneteket festik üvegre, rakják mozaikra. Árpád imája, keretében népmese motívumokkal, a műhely legnagyobb darabja. Azután a mozaik múzsa drapszürke- arany alapon, barna kontúrokkal; főként a bizánci stií érvényesül benne. Medúza merev { arca körül szürke kígyók, rettentő szája, j ijesztő nézése által karakterizálva. kék-vörös szöllö motívumokkal diszitve. sötétkék alapon. A másik teremben vallásos jeleneteket festenek, meg Szent István korabeli mozaikokat. Ez már a kiállítás anyaga. Mayer Antal miibuíorai. A verpelétiuti épület legdrágább raktára Mayer tanár míiasztalos műhelye számára van berendezve amerikai és európai nemes fák deszkáiból, hozzá békebeli amerikai gépek állanak a tanítványok rendelkezésére. Mosft készül egy ebédlő orosz egérfából. ötvös vasalásokkal, olasz üvegajtócskákkal. Magyar tulipán és rózsalevél intarzia koszo- ruzódik a széleiben olyan finom kezeléssel, olyan tökéletes rajzkészséggel, hogy festésnek látszik. Csak mikor a műhelybe megyek és a faberalkó megmutatja, hogyan illesztik a selyemvékonyra gyalult pahsander lapba s hajszálvékony citromfa motívumokat, hiszem el, hogy a francia diófa uriszoba bámulatos díszítése berakás. Egy-egy élőmunkas mellett két tanuló j dolgozik gipsz minták után. Narancsfa bera-; kassal díszítenek egy meleg fényre transzpo- náflt, toilette szobát. Kapitányok, tanárok az esti rajztanfolyamokon. Szorgalmasan tanulják a rajz elemeit, a technikát, hogy 'az indus-majolikát, az ó-gobelint, a Pigment fényképezést megtanulhassák, mert az egész világ érzi, hogy a műi pár .térhódítása milyen erősen fellendült egész Európában. Ennek társadalmi magyarázatát könnyű kitalálni. A háború alatt és után óriási tömeg gazdagodott meg olyan emberekből, akik semmit se örököltek át akiknek mindent pénzért kell megszerezni. ízlésük gyorsan kifejlett és keresi a: nemes-kielégülést. Berendy Katalin. Cseh-Szlovákia románjai között. Alsó-Apsa, március 19. (Saját tudósítónktól.) Taracközön szállítok le a vonatról. Kocsi vagy szekér után nézünk. Kocsi ugyan nincs, de egy oly „fakó szekér kenderhám“-féle jármű akad. Egy öreg zsidó a fuvarosunk. Praktikus ember. Beosztotta négy ülésre a szekerét s e praktikus beosztással a mai nehéz viszonyok között is megkeres naponta 100 koronát. Ö ül elől a saroglyábán, a második ülésen két zsidó atyafi, a harmadikon egy román férfi és egy ruszin asszony s a negyediken mi helyezkedünk el barátommal. Megindulunk. Hamarosan egy szerpentinre kell felkapaszkodnunk. A tetőre érve pompás látvány tárul elénk. Alattunk egy. tágas völgy, melyet amíiteatráiisan vesznek körül a mármarosi havasok előhegyei, a háttérben laposan elnyúló Apeska s az élesen bordázott Popiván imponáló hófehér csúcsaival. A széles síkon a Tisza kanyarog, kóborol, csatangol, mint egy hatalmas torrente az Alpok lábainál. A legnagyobb zsarnok szeszélyével uj telekkönyvet csinálva, egyiktől elveszi s a másiknak odaadja a földet. Az egész vidék fölött a diadalmas tavasz ujong, tombol örömében. A völgyben friss íü sarjad, melyről a népies monda találóan állapítja meg, hogy tavasszal kinő, ha kalapácsosai vernék is vissza, ősszel hiába húznák harapófogóval is. A napos domboldalon, hol nyugodt padokban telepszik a homokkő a palás dválásu kőzetekre, gyönyörű kis tavaszi kankalinok tekintenek ránk sárga szemeikkel. A tölgyfákon még ott csörög a tavalyi száraz levél, de a mogyoró már hányja zöldessárga bárkáját. A havasok hiába hirdetik a telet a dombokon már ugrándoznak a kis fehér-fekete bárányok s a virgonc kccs- kegidák az uj élet dalát harsogják. Négy román község. De már itt is vagyunk a köztársaság románjai között. Négy község az egész: Alsó- és Középapsa, Tiszafehéregyháza és Falu- szlatiraa. E négy román község 12.000 lakosa ideszorult. Teljesen magukra maradtak. Még nemrégen volt két testvérközségük, amelyek szintén idetartoztak: Nagy tárná és Bocskó, Ugocsában, de már Romániához csatolták őket. Rendkívül jóra való, jámbor népek laknak e községekben. Ruházatuk egyszerű durva daróc, bocskor a lábukon, báránybőr sapka a fejükön, alig különböztethetők meg a ruszinoktól. Asszonyaik igen lenge öltözetben járnak már ilyenkor, meztelen a lábuk, alig egy szál szoknya, durvaszövésü ing, melyen ár erős mellük duzzad s néha egy kis lélekmelegitő rajtuk. Házaik egészen eredetiek. Nincs s\mmi alapjuk. A föld felszínén épülnek. Nem keresik ők a ház fundamentuma részére az „ép“ földet, mint a magyar vidékek lakói. Előbb elkészül a ház faváza, mely hevenyén összehordott kőrakáson nyugszik s mikor a ház teljesen kész van, akkor raknak alá vízszintesen nyugvó kőlapokat, melyek az egész ház terhét hordják. Télen melegek, nyáron hűvösek a házak, mert a fa rossz hővezető. Kéményük szabad, ahol nagyszerűen lehet szalonét, kolbászt füstölni, már akinek van. Kívül nem látszik kémény sehol. Különös, hogy egyszerűbb, kevésbé díszes alakban föltalálható itt-ott a „székely ga- larnbbugas kapu“ mása. Minden ház udvarán van egy fűzfából font hatalmas kas, amely jó szellős s ott tartják a máiét (tengeri). Ez a főéléskamra. Főtáplálékuk ugyanis a málé- lisztből készült puliszka, akárcsak az olaszok polentája, de mig az olasz finom vörösbort iszik az olajos polentára, nekik, csodálatosképpen. még jó vizük sem akad. Pedig a fürge patakok, mint a gyíkok szaladnak le a völgyekbe s vígan fürdik benne ruca, liba s teltlábu asszonyok mosogatják a vásznat, melyet aztán hófehérre nyaldos a napsugár. Főfoglalkozásuk a földművelés és állattenyésztés. Juh, szarvasmarha és ló van itt bőven. Tele is vannak mostanában panasszal miatta. Régeníe a 6000 lakosú Alsóapsa . kapott a kincstártól hét havast az állatok legeltetésére, most csak kettő és fél jut nekik. Kérdés azonban, hogy azzal is nem úgy járnak-e, mint tavaly, mikor harcát váltottak, hogy kihajthassák jószágaikat a kincstári legelőre s eljöttek oda a kőrösmezeiek s lehajtották jószágaikat a jogosan használt legelőről. Harc a havasi legelő körül. íme Európa gazdasági harca miniatűrben. Ami a németeknek és franciáknak a Ruhryidék szene, az az. ott lakó románoknak és ruszinoknak a havasi legelő. Hogy mily sokat jelentenek e. legelők, látszik abból, hogy Alsóapsának 17.000 hold földje van, melynek igen nagy része havasi legelő, sokszor 12—14 km. távolságra a nagy községtől. még igy sem elég az ottani lakosságnak, holott a birtokeloszlás nem mondható nagyon aránytalannak. Sok a munkanélküli napszámos, a lakosságnak 8—10 százaléka. Boldog az, aki bejut a közeli aknaszlatinai sóbányákba. De ez a boldogság is csak kevésnek jut. A falu szia ti n alak és alsóápsaiak közül sokan keresik itt kenyerüket. A közép- apsaiak azonkívül igen ügyes tutajosok. Gyakran leviszik a mármarosi fát egész Szegedig. Érdekes jelenség a románság között a zsidóság sűrű elhelyezkedése. Alsóapsának 6000 lalkosa közül 73 százaléka zsidó. Közép- apsán 3400 román és 464 zsidó van. Fejér- egyházán 1554 román s 242 zsidó, Faluszía- tinán 1560 román és 1935 zsidó van. Sehol sem látni máshol, mint a szlatinai sóbányák környékén, hogy az asszonyok nem kristálysót használnak, hanem sós vizet, amelyet hordókban hoznak a közeli sóbányáitól s az ott áll minden ház udvarán. Az asz- szonyok már nem is tudnak kristálysóval sózni, mert megszokták már otthon az anyjuknál a sózásnak c különös faját. Nincs iskola. Igen súlyos panaszuk az, hogy gör. kát. felekezeti iskolájukban inár három éve nincs tanítás, az iskolát a községháza céljaira foglalták le. Pesek tanügyi referens nem viseli szivén az iskola ügyét, holott hozhatott volna már Romániából — ha itt nincs — tanítónőket, férfit-anerőt Romániából a katonai kötelezettség miatt nem engednek át. A nagy valutadifferencia is segítségére lenne Peseknek, hogy Romániából a tanítónőket idecsalogassa. Nemcsak Alsóapsán, hanem a többi községekben is hasonló a tanügyi helyzet. Figyelmébe ajánljuk a miniszter urnák a román lakosság elhanyagolt iskolaügyét, mert a szövetséges Románia sem fogja jó szívvel venni, ha itt lakó testvérei tudatlanságban maradnak. A szétszórt hivatalok. A lakosságra nézve nagyon kellemetlen a közigazgatás elszórtsága. Hogy mennyi fáradságot és időrablást kíván ez. álljon itt pár jellemző adat: SzolgabÍróságuk Taracközön, járásbíróságuk Técsőn, törvényszékük Húsz- ion, zsupanátusuk Nagyszőllősön, adóhivatal, pénzügyigazgatóság, erdőhivatal Rahón van. Ha valaki például útlevelet kér és meg kell tenni az utat Nagyszőlőstől Rahóig, az öt óráig tart személyvonaton, ha a Tarackö- zig megtett kétórai utat figyelembe se vesz- szük, ez már magában véve is nagy idővesz- t esség. Panaszkodnak amiatt ts, hogy jó tolmácsuk nincs, csak Huszton s bárhová mennek azok, akik csak románul tudnak, nagyon keservesen igazodnak el ügyes-bajos dolgaikban, mert nincs, aki megértse panaszukat. Jóravaló szorgalmas ép ez, amely békésen él földjein s hegyein s értékes eleme lehet a köztársaságnak, ha gazdasági és kulturális bajaival törődik az állam s ha állattenyésztő népének megfelelő kincstári legelőt hasit s szegényebb népének munkaalkalomról gondoskodik. Ne mulasszák el az illetékes körök, hogy ezzel a néppel érdeme szerint bánjanak. lőcsén elfoglak egg feszcőciníes betörőt Lőcse, március 19. (Salát" tudósítónk távirata'.) Veíky Mihályt, a4ci csendőr, később rendőr és a propagacna kancelláriának volt a tagja, már több ízben rajtacsip- ték betörésen, sőt házkutatások alkalmával igen sok lopott haknii is találtak nála. Érmeik ellenére nem tartóztatták le. Veíky ebizakodottságában és vakmerőségében annyim ment, hogy leütötte az erdőben legelésző marhákat és azok húsát otthon besózta'. Többször kihallgatták a rendőrségen, azonban, a lakosság legnagyobb megbotránkozására, .mindig szabadon engedték. Szóimba tón délután, mikor a városi tanács ülésezett, Veíky Mihály betört a városi pénztárba. Mielőtt azonban hozzáfogott volna a VVert- heürmkalsa megfúrásához, rajtavesztett Hodo- rovszky városi hajdú, aki a pénztárba ment takarítani. mikor nem tudott a helyiségbe bejutni, mivel Veik?' belliiről bezárta' az ajtót, v átkával be- döntölte és ott találta a kassza mellett foglalatoskodó VeBcyt. A tettenért betörő könyörgésre iogia a dolgot, majd mikor ez nem vezetett eredőién? - re, menekülni próbált. Kiugrott az ajtón. A hajdú azonban nyomában volt és segítségért kiáltozott. A kiáltozásra figyelmes lett egy rendőr és egy katona. Ezek segítségéve! sikerült Vctkyt lefülelni, akit azután be is szántottak az ügyészség fogházába. Lőcse város lakossága irigy örömmel vette tudomásul Ve-lkv elfogatását. Elhatározták, hogy Hodorovszky hajdút, aki élete kockáztatásával elfogta a város rémét, méltóképpen megjutalmazzák. A román szenátus elfogadta az aikotmányjavasiatot. lljabb vihar a kamarában. Bukarest, március 19. A román szenátus 141 szótöbbséggel elfogadta az aikotmántervezetet. A kamarában tovább folytak a botrányok. A tegnapi ülés elején óriási vihar tört ki és a legnagyobb tumultus pillanatában lépett a terembe Vajda Sándor. Vajda kijelentette, hogy nem ismeri el ennek a törvényhozásnak a törvényességét. ..Menjen Budapestre!" kiáltozták feléje a liberális oldalról. Vajda beszéde közben oly óriási vihar tört ki, hogy több mint egy félóráig piegszakadt a normális tanácskozás.. Néhány sziréna búgott a teremben. Az egyik ellenzéki képviselő a miniszteri székek felé rohant és öklét mutogatta a minisztereknek. Erre Malazsan liberális képviselő odaugrott és a fejére ütött. Vajda Sándor beszédében válaszolt arra a közbcszólásra. amely öt Budapestre küldte. — Jelen voltam azokon a választásokon — mondotta — amiket a magyar kormány rendezett egykor Erdélyben és kijelenthetem, hogy engem a választók virágokkal és drszf elvonulások kai fogadtak és a magyar hatóságok senkit sem büntettek meg emiatt. * * — (A prágai meteorologiai intézet jelentése.) Idöjóslás: Felhős, időnként derűit, napközben melegebb időjárás várható. * — (A lengyel kntügyinrniszer Londonban.) Pártéból táviratozzak: A lengye! külügyminiszter, aki néhány napig Pártéban tartózkodott, ma Londoniba elutazott — 1848 ünneplése Berlinben.) Berlini szerkesztőségünk távirafozza: A birodalmi gyűlés épületében vasárnap az 1848-íki márciusi forradalom hetvenötéves évfordulója alkalmából a köz- társasági ifjúsági egyesületek emlékünnepséget rendeztek. L o e b e, a birodalmi gyűlés elnöke beszédet intézete a fiatal Németországhoz, amelyben ezeket mondotta: „Hitet teszünk a mai ünnepségen arra, hogy a nép akaratáért küzdeni fogunk mindem elnyomó ellen, , a. nép. akaratáért fogunk küzdeni Degoirtte és Poincaré ellen". — (A budapesti közüzemek sztrájpja fenyeget.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Budapest főváros közüzemeinek egy-egy munkása ma megjelent a polgármester előtt és követelték fizetésük negyven százalékos emelését. Ha csütörtökig nem kapnak kielégítő választ, szombaton a másodrendű üzemekben megkezdődik a sztrájk. A polgármester kijelentette, hogy mindent elkövet a kérés teljesítésére, de kéri, hogy határidőhöz ne kössék követeléseiket, nehogy a nagyhét ünnepi hangulatát a sztrájk megzavarja. — (Frírarossztrájk Budapestem) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ma reggel a fuvarosok legnagyobb része bérkövetelések miatt sztrájkba lépett. — (Passzív rezisztencia az ausztriai posta- és távirdahivatatokban.) Bécsi szerkesztőségünk jeleníti telefonon: Ma reggel egész Ausztriában a. posta-, távírda- és vasúti álkakna'zoítak passzív rezisztenciát kezdtek, mert a kormány tőlük és családtagjaik tói a kedvezményes vasúti utazásra szóló igazolványokat be akarja vonni. Abban az esetben, ha ez a passzív rezisztencia nem vezetne eredményre, általános sztrájkot kezdenek. — (Szloveoszkói iparosok küldöttsége két miniszteri tanácsosnál.) Kassai tudósítónk jelenti: Az a küldöttség, amely Kassa és Nagyszombat, va- íamint más ipartestületők kiküldötteiből alakult, a minap felkereste Burda és Breycha' kereskedelmi miniszteri tanácsosokat, mint az ipartörvénytervezet referenseit s előterjesztette a nagygyűlés kívánságait. A pro és kontra érvelések után Breycha megértőleg vette tudomásul a küldöttség szónokának: Lacii Bélának érveléseit és ígéretet tett, hogy az ipartestületeket törvényesen eí fogják ismerni. Az ipar estüti etek alakítandó szövetségére vonatkozólag kijelentette, hogy azt törvényileg elismerni nem lehet, amennyiben az:, hogy valamely ipartestület melyik sfovetségbe lépjen be, kimondani nem leirat. Ha azonban ilyen szövetség megalakul s alapszabályait jóváhagyás végett íölterieszti s azokat jóvá is hagyják, abban az esetiben fennakadás nélkül működ - hetik. — (A magyar diplomácia köréből.) György angol király a tavaszi fogadások alkalmából a megszokott ünnepies fonnák között fogadta Sza- páry László gróf londoni magyar követet és a követség első titkárát — Kiss és Ruszkay attasék a magyar kormány megbízásából megérkeztek Konstantinápolyba, hogy előkészítsék a talajt a török—magyar kereskedelmi szerződés megkötésére. Az antanat diplomácia körökben feltűnő hűvösséggel fogadták érkezésük hírét és francia részről kijelentették, hogy minden magyar gazdasági propagandának Törökországban útját fogják állani. ImfuéÁ DcUmvwei ifiip imin«S<en eMfcflzerffönlc, aki ez év április hó elsejéig1 a Prágai Magyar Hírlapnak negyedéves új előfizetőt szerez. — Az ajándékkönyvek között a magyar szépirodalom legkiválóbb újdonságai szerepelnek. (Az ajándékkönyvet keresztkötés alatt fogjuk küldeni. Akik ajánlott küldeményt igényelnek, • mellékeljenek 2 Ké.-t postabélyegekben.) Az új előfizetőt ezen a szelvényen kell bejelenteni: Az uj előfizető neve: ....................................................................................-...... La khelye: ~..........-L'..............................u- P--...............-....—-------------—■... A gyűjtő neve: ...________________—------—--------lakhelye: ...-—......-......... el őfizetési száma:.....-------------------------
