Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)
1923-02-15 / 36. (189.) szám
Elrettentés, vagy megelőzés. (fi.) Prága, február 14. Vannak nézetek, fölfogások és rnegingat- hatatlanoknak látszó tételek, amelyek egy szűk kör gondolkodásából észrevétlenül be- lopóznak a köztudatba, úgy hogy végül azok is hinni kezdenek a létezésükben, akik talán tréfából, talán blöffnek, vagy talán más célból, de semmi esetre sem belső meggyőződésből hangoztatták őket először. Valahogy úgy keletkeztek és úgy gyökeresedtek meg, mint Anatole Francénak közismert történetében Putois. Sziik családi körben beszéltek róía először, az apa és a marna mumusnak emlegették a gyermekek előtt, később minden rosszat, ami a családot érte, ráfogtak. A rokonok hinni kezdtek a rejtelmes alak létezésében, a falu népe élő embernek gondolta és végre az apa és a mama is meg volt győződve arról, hogy valóságos lény, nem pedig az ő képzeletük alkotása. A cseh-szlovák köztársaságban az irredenta ez a Putois. Először mumusnak emlegették a családi körben, később mindenkinek beszéltek róla, a cseh nép egyre szélesebb j körei hinni kezdtek benne és végül a család apraja-nagyja is elhitte a létezését. Putoisból, a fantázia szülöttéből igy lett vesi'^flmes gonosztevő és kártevő fenegyerek. Annyira azzá vált, hogy ma már szigorú törvénnyel akarják megakadályozni csak a fantáziában elkövetett csinytevéseit. A javaslat elkészült. Tegnap nyújtották be a képviselőházban. Dérer Iván kezdeményezte. A bizottságban Medvecky Lajost választották meg az előadójává. Hodzsa Milán októberben csak azzal a föltétellel lépett be a kormányba, ha a javaslatból törvény lesz. Már ezek az apróságok is meggyőzhetnek bennünket arról, hogy a javaslatot azok a politikai csoportok kívánták a legerősebben, akik ma mint müszlovákok foglalnak helyet a cseh vezetés alatt álló kormánypártokban. A szlovenszkói ellenzéki mozgalom egyre erőteljesebb nekilendülése megrázkódtatta hatalmuk ólomtalapzatát. A rolnickárok sorait a néppártiak és a keresz- tényszocialisták bontják meg, mig a szociáldemokrata pártnak e két párton kívül a kommunista pártban harmadik versenytársa is akadt. A versenytársakat le kell törni. Ezért rájuk sütötték az irredenta és az állam- ellenesség bélyegét, majd pedig éktelen lármával törvényt követeltek a végből, hogy ártalmatlanokká tehessék őket. A köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat genezise ez. A renitens Szlovenszkó ellen irányul elsősorban le akarja törni a renitenciát, amely természetes védekezés nem az állam, hanem az államot magának kisajátító politikai csoport ellen. Egy csöppet sem csodálkozunk azon, hogy a prágai urak a müszlovákok követelésén kapva kaptak és azt ürügyül használták föl arra, hogy elbánjanak azokkal, akik oly sok kellemetlenséget okoznak nekik, elbánjanak a németekkel és a kommunistákkal, így alakult ki a javaslat olyanná, amilyennek ma látjuk. A Baeran-pör megmutatta, hogy az eddig' érvényes osztrák törvények eléggé szigorúak. A Rasin elleni merénylet nyomán támadt közhangulat bebizonyította, hogy a közvélemény egységesen állást foglalt minden erőszakos cselekmény ellen, Sou- palt pedig a régi törvény alapján is igen, igen súlyos büntetés fogja érni. Ha tehát mégis, uj törvényt hoznak, úgy ennek oka nem lehet az eddigi törvények enyhesége, hanem csak az, hogy kegyetlen uj rendszabályokkal az efenzéki érzelmű lakosság számára spanyolcsizmát készítenek. Kétségtelen, hogy az ellenzék, amelynek minden frakcióját egyaránt fenyegeti a készülő törvény, ellene csak akkor védekezhet a siker reményében, ha legalább ebben a kérdésben szorosan ösz- szefog. Nem lehet kétséges, hogy a törvényjavaslat számos olyan intézkedést tartalmaz, amely a közszabadságokat lényegesen korlátozza. A sajtószabadság megszorítása, a lapok betiltásával való fenyegetés, a fokozatos felelősség elvének áttörése, az esküdtbiró- ság mellőzése és olyan bíróság alakítása, amely az előjeleik után ítélve a nemzetgyűlés többségének egyszerű depandansza lesz, mind azt bizonyítják, hogy a polgári szabadságjogoknak olyan megcsonkítását készítik elő, amely legfeljebb kivételes állapotok között lehetne megokolt. A koalíciós pártok rossz szolgálatot tesznek az államnak, amikor ilyeténképpen azt a látszatot keltik, mintha az állam annyira gyenge volna, hogy kivételes Védelemre szorulna reá. A javaslatban általában világosan kidomborodik az az irányzat, amely napról- napra kirívóbb módon megtagadja a demokratikus republikanizmusnak azokat az elveit, amelyeket a köztársaság alkotmányának ünnepies bevezetésében a világ előtt megfogadott. Az államfőknek és a kormány tagjainak majdnem monarchikus formák között való védelme, különösen ha tekintetbe vész- szűk. hogy ez még a hivataloskodásuk utam, időre is kiterjed, rendkívül jellemző tünet. Egyre erősebben kidomborodik a javaslatban az a törekvés is, amely a hatnemzetlakta államot nemzeti állammá akarja formálni. Már az a csekélységnek látszó körülmény, hogy a nyilvános izgatás fogalmának meghatározásánál a javaslat terminológiája különbséget tesz a nemzet és a nemzeti kisebbségek köBerlin, február 12. (Berlini! szerkesztőinktől.) A New-York Tribün© mai számaiban berlini tudósítójától egy tegnap feladott kábeljelentést közöl, amely szerint Oroszország és Magyarország között titkos katonai szerződés létesült. A hír olyan feltűnést keltő szenzáció, hogy a New-York Tribüné feltétlen megbízhatósága ellenére szükségesnek tartottam magával a New-York Tribüné és a Daily Telegraph tudósítójával együtt egy Konstantinápolyból visszatérőben Berlinen átutazó, jó'informált antiantdiplomatát nyilatkozattételre kérni. Az illető ur, kinek nevét saját kérelmére titokban kell tartanom, a következő, rendkívül érdekes nyilatkozatot tette: — Konstantinápolyi* és balkáni információs utam előtt a keleti kérdést igen optlmlsztiku- san ítéltem meg. Ezt az optimizmust ma már a legjobb akarattal sem tartom jogosultnak, mert az utamon tapasztaltak egy uj baíkánhá- boru kitörésére engednek következtetni. Ami a bolsevista Oroszország és a monarkista Magyarország közötti titkos katonai szerződést illeti, ez a hír nem lep meg. mert az ismeretes, hogy Oroszország mindama államokat, melyek a háború vagy még inkább az ezt kővető békeszerződések francia magyarázása következtében szerencsétlenné váltak, maga köré csoportosítani igyekszik. — Románia úgy az orosz, mint a magyar határon csapatösszevonásokat vég.ez és haderejét folytonos utánpótlással növeli. Nem hiszem, hogy a román csapatok Magyarország J megfélemlítése céljából állnának a határon. A románok attól félnek, hogy Oroszország Bessz- arábla visszaszerzésére céljából megtámadd Romániát, amely félelmében szeretné magát minden oldalról fedezni. zött, eléggé rávilágít a Kramár-párt befolyásának egyre fokozódó növekedésére. Ez a kép teljessé válik előttünk, ha elolvassuk azt a szakaszt, amely szentesíti és a jövőre nézve is megengedi a nemzeti kisebbségeknek a múltból megmaradt emlékeinek eltávolítását. Hogy a javaslatból a Habsburg-szakasz sem hiányzik, azon ilyen körülmények között nem is tudunk csodálkozni. A modern büntetőjog alaptétele, hogy célja nem az elrettentés, hanem az áliamra és a társadalomra nézve káros cselekmények megelőzése. Az államellenes büntetendő cselekmények megelőzésének legeredményesebb módja pedig az, ha az állam olyan intézményeket szervez, létező intézményeit úgy rendezi be, polgáraival aképpen bánik, azokat oly módon kezeli, hogy eszükbe se jusson elégedetleneknek lenni az állammal, annak hatóságaival és reprezentánsaival. Angliában éppen ezidén van száz esztendeje annak, hogy királysértés címén utoljára indítottak bűnvádi eljárást. Ennek oka pedig nem a királyvédő törvény hiánya, mert ilyen Angliában is van, hanem az, hogy Viktória, Ed- vard és György meg tudta nyerni népének szeretetét. A cseh-szlovák köztársaság kormánya tanulhatna ebből a példából. Rendkívül súlyos büntetési szankcióknál, vagyonelkobzásnál és a modern elveknek, mint például a büntetés fö'l-tételes fölfüggeszíásének törlésénél sokkal nagyobb biztonságot nyújt’ a‘ lakossá?; megelégedése. Az az idő, amikor Zách Fel'cián rokonságát harmadíziglen kiirtották, rég letűnt. A büntetőjog ma bonyolultabb, de civilizáltabb eszközökkel dolgozik. A köz'ársiaságvédő javaslat.az elrettentés elvét tartotta szem előtt és azért már eleve elvesztette a célját. — Milyen szerepet tölthetne be Magyar- ország egy orosz-román háború esetén? — Magyarország mai helyzetében offenzív háborút nem viselhet és nem is fog viselni. Magyarország a határállamok hadikésziilödései ellenére semminemű háborús intézkedést nem tett. Ezt a Budapesten székelő szövetségközi ellenőrző bizottság amely a román-magyar határra is kiszáll- tt, kétségtelen módon állapította meg. — Mi a várható balkánháboru oka? — A jövendő balkánháboru oka akkor keletkezett, araikor a Iausannel konferencia a tárgyalásra került problémákat békésen megoldani nem volt képes. —• Elkerülhető még a háború? — Nézetem szerint nem, mert Törökország és Görögország között okvetlen viszály támad Trácla és Macedónia miatt. Ahogy ez bekövetkezik, Jugoszlávia mozgósítani fogra csapatait először csak határai védelmére. Ez jeladás lesz Oroszország részére, amely ekkor meg fogja kísérelni Besszarábláí visszahódítani. — Hogy viselkedhetnek a kisan-tant egyes államai? — Romániára nehéz küzdelem vár, mig Cseh-Szlovákla és Jugoszlávia amíg lehet, jóakarata semlegességgel fogják nézni Románia vergődését Lengyelország is be fogra látni, hogy beavatkozásai esetén a létét fenyegető veszély sokkal nagyobb minden esetleges előnynél, mert Oroszországot kollégáim közül sokan nagyon erősnek tartják, mig mások azt áll’tják, hogy gyenge. Én sem tudok végérvényes ítéletet alkotni, de Oroszország mindenesetre a „Nagy Ismeretlen** marad és ebben a nagy tétekbe menő játékban jobb óvatosnak, mint optimistának lennL Ternyei László. Újabb felhatalmazási törvény. Kramár a harcot hirdeti. — A cseh-szlovák tisztviselők működése a népszövetségnél. Prága, február 14. A képviselőház külügyi bizottságának mai ülésén azt a javaslatot tárgyalták, amely a kormányt fölhatalmazza arr, hogy a nép- szövetségi paktum tizenhatodik szakasza értelmében foganatosítandó gazdasági nyomás esetén rendeleteket adhasson ki. B r a d á c s előadó ismertette a javaslatot, majd Kreibicli (kommunist:) kijelentette, hogy a javaslatnak tárgyalása voltaképp kigunyclja a népszövetséget, mivel a népszövetség egyik legkimagaslóbb tagja: Franciaország hadat visel Németország ellen. Holitscher német szociáldemokrata: A javaslat úgy fest, mintha a kormány szükség esetén a szükséges intézkedéseket rendeleti utón akarná életbeléptéim. Ha ilyen intézkedésekre szükség volna, ugv a parlamentet kellene összehívni. A javaslat a parlament mellőzését jelenti. Koistka német demokrata: Sajnálja, hogy a parlament többsége a plénumban nem akar a jóvátételi kérdésről tanácskozni. A paktum tizenhatodik szakasza pozitív rendelkezéseket tartalmaz arról, hogy az államok támogathaják egymást háborús veszély esetében. Erre az államra nézve sorsdöntő, hogy miképpen fogja föl a jóvátételi kérdést, hogy háborús intézkedéseket akar-e, vagy pedig azt mindenáron meg akarja akadályozni. B e n e s külügyminiszter szerint fölösleges volna, hogy a kormány újból nyilatkozzék, mert a jóvátételi 'kérdést már 'megvitatták a bizottságban. A javaslatot szerinte nem szabad a jóvátétellel kapcsolatba hozni. Az a megjegyzés, hogy a népszövetség a Ruhr-megszállás kérdésében nem teljesítette kötelességét, nem helytálló, mert a népszövetségi tanács foglalkozott ezzel az üggyel. A népszövetség működése nem tökéletes, de az, amit tett, a legjobb volt, amit csak tehetett. A javaslat kivételes jelleggel bír. A nép- szövetség alapeszméje, hogy megakadályozza a háborút és megmentse a békét. A kormány, hogy kritikus pillanatokban határozott lépéseket tehessen, olyan időkre is gondolni kénztelen, mikor a parlament nem ül együtt, mint például a választások esetén. A javaslatot ezután elfogadták. Hursovszky jelentést tett egy kérvényről, amelyet' a Jugoszláviában élő cseh munkások terjesztettek elő. Kreibich, Skálák és Holl'tscher különböző kérdéseire B e n e s kijelentette, hogy a munkásoknak Franciaországba való kiszállítása tekintetében a kormány a szabad elhatározás álláspontján áll. Kramár kijelentette, hogy a Rufor- megszállást nem szabad szociális vagy gazdasági szempontból tekinteni, os&k politikai szempontból. Ezek az események küzdelmet jelentenek a jóvátétel érdekében és a ml kötél ességünk, hogy ezt a küzdelmet támogassuk. C e r m á k (német szociáldemokrata): Itt elsősorban gazdasági küzdelemről mi szó, Pia s t i r i k (cseh iparospárti) kérdi, hogy a kormány hajlandó-e meggyőződm S0D csdi-szi. koron fórt fizettek ma, február 14-én: Zürichben(SorH5.89 svájci frankot Budapesten 7850.— magyar koronát Bécsben 210909.— osztrák koronát Berlinben 70323.— német márkát WiSiarSelliais ti Balkánon. Ui KsASvoru M©S®áeaar®s»®£Egy magasrangu antantdiplomata szenzációs nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlap részére. (7c)&Ár%t «• ***- * a*w ^ Prága, \ szlovenszkói és Ruminszkól szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETEOGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
