Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-07 / 29. (182.) szám

Az egység útja. (o.) Berlin, február 6. Bismarck híres mondását: „Vannak kér­dések, amelyeket csak vérrel és vassal le­het megoldani" negyvennégy esztendőn ke­resztül fogcsikorgató, néma gyűlölettel ismé­telték magukban a franciák. Ez az egyre hal­mozódó, kirobbanásra váró boszuvágy tette lehetővé, hogy emberfeletti erőfeszítések és a diplomáciai kabulisztika minden eszközével végre lesújthassák a hatalmas szomszédot. Németország ma a porban fekszik s a sors talán csak a szerencsétlen Hohenstaufenekre tiport le olyan keményen, mint a német biro­dalomra. És mégis, a megaláztatás s szenve­dés e napjaiban a birodalom — kormány és nép — egyetlen acélfal, amelyen fegyveres hatalommal és tankok ezreivel sem lehet át­törni. A híres bismarcki mondást ma minden­esetre meg kellene változtatni: „vannak kér­dések, amelyeket csak szénnel és vassal le­het megoldani". A franciák szemszögéből a megkinzott Európa legégetőbb kérdése az újjáépítés és a középeurópai egyensúly prob­lémája elválaszthatatlanul összefügg a Ruhr- vidék szénmedencéivel. A háború első évei­ben a német nehézipar szinte nem is tagad­ta, hogy expanzív jellege és fejlődési lehető­ségei az északfranciaországi érótelepekre utalják. Ez az expanzió a világtörténelem egyik legvéresebb tévedésének, a régi világ­rend alapjaiban való megingásának lett az oka. De Franciaország nem tanul és nem fe­lejt — nem felejti a bosszút és nem tanul a katasztrófából. Jog, igazság, becsület — ma szinte ko­pottak ezek a szavak s a fogalmak mögött legfeljebb ha az antik példák elgondolásai ál­lanak. Négy esztendő céltalan heroizmusa után megfogyatkoztak a hősök, az önnön életdühhel példát adók. S íme, most egyszer­re hatvan millió ember Írja zászlójára — amellyel nem fegyveres sereget vezet — a szinte lejáratott és diszkreditált értékeket, hatvan millió ember, akik osztály-, meggyő­ződés- és viliágnézeti ellentéteken túl mezte­len mellel állanak szemben a szuronyokkal. Nem mintha az osztály- vagy világnézeti el­lentétek megszűntek volna, — a társadalom mechanikus menete mellett e.z lehetetlen — de a nyilvánvaló, az evidens jogtalanság, a szemérmetlenül meggyalázott igazság éppen e meggyalázottságában mutatta meg rop­pant értékeit a tömegeknek. Ma derült ki. hogy a megalázó kompromisszumok idejé­ben a világ morális lelkiismerete még sem birja el ellentállás nélkül a hatalmi téboly dühöngését. A francia megszálló csapatok még esztendőkig ottmaradhatnak a Rajna jobbpartján. Essen, Dortmund, Duisburg la­kossága fenékig ürítheti a „békés megszál­lás" gyötrelmeinek kelyhét — a német nép a ném&t munkásság és a német ipari vezérek a ruíírvidéki ütközetet megnyerték. Németország nem újonc a szenvedések iskolájában. A négy esztendőn át tartó éhség­blokád után előbb-utóbb bizonyára ura lesz annak a gazdaságpolitikai boszorkánytánc­nak is, amely nemcsak a birodalom gazdasá­gi életét bénítja meg, de végzetes módon be­folyásolja a kulturális fejlődést is. A német egyetemi tanár egy havi fizetése a legelsőd- legesebb életszükségletek kielégítésére sem elég, a német tudományos élet folytonossá­gának biztositói, a magántanárok szószerint éheznek s a diákság . . . szinte érthetetlen, hogy az egyetemek még nem konganak az ürességtől. S a nyomorúság e rettenetes szinfoniájából orgonapontként hangzik ki a meggyőződés kiáltása, hogy minden rnegti- portság ellenére van még jog. igazság és becsület. A német példa mindenféleképpen vég­telenül instruktiv. Az összeomlás után német történetfilozófusok a rettenetes csapás alatt görnyedő népet azzal igyekeztek vigasztalni, hogy a germán szellem sajátos szerkezete éppen a katasztrófák után termeli ki magá­ból a legmagasabbrendü szellemi értékeket, mint például Jéna után Hegeit, Fichtét, Schelliuget s az egész német romantikát. A birodalom elveszthette politikailag nagyha­talmi állását, a szellem nagyhatalmai között változatlanul megilleti majd az első hely. Nos, ez a jóslat — legalább máig — nem teljesedett be. A gazdasági törvények ereje nagyobb volt a szelem lendületénél. A meg­váltó, legalább lélekben felszabadító gondo­lati rendszer megbénult a fizikai nyomorú­ság .súlya alatt. A költők és tudósok országa ma az éhesek és meggy alázottak országa lett —- de ez a „megbántás és megszomoritás" niég sem múlt el nyomtalanul A szellemi akarások realizálása helyett hatalmasan ki­teljesedtek, megnőttek a morális erők, a nagy átértékelések idejében az erkölcsi élet alapvető formáit sikerült tisztán átmenteniük a fejlődő időbe. Ezért oktató a német példa, amely az erkölcsi nihilizmus idéjeben Luther bátorságával hajlithatalanul áll szemben a bajonetterdővei s ö sem mond mást: „Itt ál­ltok, nem tehetek másként!" Az tény, hogy a német nép, — ha csak egy pillanatra is — de megvalósította a legnagyobb nemzeti egy­ség elvont fogalmát, nem mulbatik e! nyom­talanul. A háború 1914 óta mindmáig, — meg­változott eszközökkel ugyan — de folyik to­vább; a ném«teké az érdem, hogy az egység utján haladva az erők uj forrásait mutatták meg, amelyekre a nagy béke megkötésekor az egész világnak szüksége lesz. BaBsnBSBannBflgsBSSBSStasBasBniHaBRSEBnsflflBaflflBflsmBasBBflnssiflBBanBnaBflaa A franciák ni békekonferenciát készítenek elé. Isméd pasa állítólag engedékenyebb. — A lausannei konferencia fe bomlásának hatása. Prága, február 6. „A mielőbbi viszontlátásra!" Ebben a búcsúban, melyet Bonipart francia delegátus tegnap délben a lausannei állomáson' mon­dott, bennfoglaltatik a francia poliálcának föl­fogása a keleti béke kérdésében. A lausa-nn-*.:1 tárgyalás kétségtelenül véget ért és kétség­telenül eredménytelenül végződött. A francia politika tehát arra törekszik most, hogy a legrövidebb időn belül más helyen folytassák a meghiúsult tárgyalásokat. Nagy kérdés az, hogy ezeken a tárgyalásokon részt fog-e venni Anglia s ha részt vesz, folytatni íogja-e Curzon eddigi aktivitását. A lausannei kon­ferencia fölborulása nemcsak a keleti békét renditette meg alapjaiban, de súlyos csapást mért az angol külügyminiszter pozíciójára is. Lord Curzon az angol politikai életben fiata­lon kezdte pályafutását és egy időben a múlt embere volt. Fiatalon nem mindennapi dip­lomáciai karriert futott be, hiszen arról volt szó, hogy India alkirálya lesz belőle. Curzon diplomáciai pályafutását derékban törte ketté Angliának Oroszországgal történt megegye­zése, mert Curzon egész politikai koncep­ciója azon épült föl, hogy Oroszország Ázs'á- ban az angol hegemónia által gyöngittessék. A múlt embere Balfour alatt ismét szerepet kapott, mint külügyi államtitkár s bár újabb szereplése óta az európai kérdések egész komplexuma merült föl, lord Curzon sohasem csinált európai politikát. A lausannei szerep­lése is ezt bizonyltja és politikája megokolttá teszi azt a föltevést, hogy a lausannei konfe­rencia fölbontásával Poincaré leteperte azt az angol államférfiul aki a Ruhr-kérdéssel kapcsolatban neki nem tetsző és neki nem konveniáló politikát követett. * A konferencia meghiúsulása válságos helyzetet teremtett az antant régen megren­dült egységében is s ennek élénken kifeje­zést ad a Times ama vezércikke, amely még a konferencia fölborulása előtt kelt s amely­ben egy angol politikus ezt irja: .— Ha a francia kormány elvakul tságáb'an odáig hajtja sötét terveit, hogy a közelkeleti békét lehetetlenné teszi, úgy az angol nép érezni kezdi azt, hogy az antant gyakorlati formá­jában megbukott. A konferencia meghiúsulása Angliában nagy csalódást váltott ki. Az angol lapok a törökök ellen foglalnak állást s a törököket okozzák a konferencia sikertelenségéért. A Havas-ügynökség arról értesül, hogy Bompart Lausanneból történt elutazása előtt beszélgetést folytatott Isméd pasával. Bom­part táviratilag értesítette erről a beszélge­tésről Poincarét. Isméd pasa állítólag békü- lékenyebb magatartást tanúsított és hajlan­dónak mutatkozott a kapitulációkra vonat­kozó szerződésbeli föltételeket elfogadni. Poincaré ezt a hirt továbbította Londonba. Az a hir, hogy Isméd pasa elutazott Lausan­neból, nem felel meg a valóságnak, mert teg­nap este Naoun bej Lausanneban kijelentette, hogy Isméd pasa egyideig még Lausanneban marad. Curzon Londonba érkezett és jelentést ■tt a kabinettanácsnak a konferenciáról. A kabinettanács a jelentés fölött nem hozott határozatot. ■ Mai jelentéseink: Amerika és a lausannei események Washington, február 6. (Havas.) A lau­sannei eseményekkel kapcsolatban a kor­mány bevárja Ciliid amerikai képviselőnek részletes jelentését. Noha a kormánykörök­ben nagy tartózkodás érezhető, mégis hall­hatók hangok, hogy abban az esetben, ha a béketárgya'Ilások Törökországgal meghiúsul­nak, az Egyesült Államok mérlegelés tár­gyává teszik a törökökkel való külön tár­gyalás lehetőségét. , London uj béketárgyalásokban bizik London, február 6. (Havas.) Jól értesült körökben, amelyek a közhangulat kifejező- zőjeként tekinthetők, tegnap este jóváha­gyólag nyiíkltoztak arról a francia felfogásról, hogy a liausannei konferencia csak megsza­kítódnak és nem fölbomlottnak tekinthető. Az a nézett, hogy a szövetségesek szoros egyetértésben mindent el fognak követni, hogy a tárgyalások ismét fölvehetők legye­nek. — Paris, február 6. (Havas.) A Matin jelinti Londonból, hogy a francia követ az angol kormányhoz azt a sürgős kérdést in­tézte, hogy az angol, kormány jelentse ki, hogy a béketárgyaiások Törökországgal csak megszakítódnak tekinthetők, de nem befe­jezettnek. A konferencia fölborulásának hatása Athénben Athén, február 6. (Havas.) A lausannei meghiúsulása nagy izgalmat okozott* Gona- tas miniszterelnök kijelentette az újságírók előtt, hogy a konferencia sikertelensége nem jelenti az ellenségeskedések fölujulását. A minisztertanács összeült. Kabinettanács Londonban j London, íbbruár 6. (Saját tudósítónktól.) Curzon lord tegnap este hat órakor London­ba érkezett. Egy órával később a Downing Streetbe ment, ahol Bonar Lawval tanács­kozást folytatod. A miniszterelnök a lon- donban tartózkodó minisztereket kabinetta­nácskozásra hívta egybe. A tanácskozás alatt megjelent a külügyi hivatalban a londoni francia követ és átnyújtotta Poincaré jegyzé­két, amely javaslatot tesz a törökökkel foly­tatandó béketárgyalásokra nézve. Veszélyben az európai béke. A prágai németek tiltakozása a Ruhrvldék megszállása ellen. Prága, február 6. (Saját tudósítónk jelentése.) Kafka Brúnó dr. német demokrata képviselő tegnap este a német ház tükörtermében fönti címmel elő­adást tartod a külpolitikai helyzetről s a kö­zelgő háborús veszélyről. Kafk.a képviselő előadásában főként Benes külügyi expozé­jára válaszolt. Kifejtette, hogy ma minden jel arra mutat, hogy Európa egy uj háború előestéjét éli. Ha a fejlemé­nyeket figyelemmel kisérjük, úgy arra a meggyőződésre jutunk, hogy a mai válsá­gos helyzet nem egyéb, mint Franciaor­szág és Anglia harca a hegemóniáért. Ang­lia nem azért vonult vissza az aktív poli­tikától a Ruhrvidék megszállásánál, mintha Németország eljárását a jóváté e!i kérdés­ben a magáévá tette volna. Anglia nem tűrte annak idején azt, hogy Németország legyen Európa vezető országa. Most azt látja, hogy Franciaország szándéka sem más, mint ani? a németeké volt a háború előtt. Az az óriási hadikészülődés, amit Franciaországban észlelni lehet, nem a né­máik ellen készül. Az uj tengeralattjárók és a légi jármüvek tömeges gyártása nem a német harctér részéro készük hanem Anglia ellen. Kafka képviselő újból megerősítette a képviselőház külügyi bizottságában mondott beszédét, mely szerint a franciák megszeg­ték a békeszerződést. A békeszerződés 10. szakasza ugyanis nyíltan kimondja, hogy ha a németek a jóvátétel! kérdésben szándékos mulasztási követtek el. akkor csak gazda­sági blokáddal és gazdasági represszáliákkal léphetnek föl ellene a szövetségesek s leg­végső esetben a Rajnavidék ama részét szállhatják meg, amelyet a franciák már hosszabb idő óta megszállva tartottak. Vitás esetekben — mondotta — a népszövetség elé kell a dolgot vinni. Ezt a franciák nem tették meg. Kramár ama kijelentéséből, hogy a győzők a békeszerződésekkel mindazt el­vitték a legyőzőitektől, amit csak el tudtak vinni, kitűnik, hogy a legyőzötifeket egyszer- sminclenkorra tönkre aorták- tenni Hogy a békeszerződéseket maga az an­tant sem tartja be, mutatja a török—görög viszály. A törököknek az antant egyik ál­lama szállított ágyukat, a görögöknek meg egy másik... Memel megszállása arra kényszeríti a szövetségeseket, hogy a béke- szerződés határozatai ellen külön tanácsko­zásokra üljenek össze. Sem a jóvátételi bi­zottság. sem a legfelsőbb tanács, sem ^ nép- szövetség tehát nem hivatottak arra, hogy Európa békéjét helyreállítsák. A Balkán mai helyzete leginkább veszélyezteti az európai békét. S ez a veszély a cseh-szlovák köz­társaságot is közelebbről érinti, mivel szö­vetségese Jugoszláviánk • Mit akart Benes — kérdezte Kafka — a kisantant megalakulásával? Miért vette át a régi világ titkos diplomáciájának eszközeit? Azért, mert ugyanolyan tervekkel foglalko­zik. mint Poincaré. A külügyi bizottság ülése előtt telekiirtölték a világit a szomszédos Magyarország háborús készülődésének ré­vei. Néhány héttel ezelőtt még azt mondot­ták, hogy a magyarok az európai béke leg­100 cseli-sil. koronaéri fizettek ma, február 6-án: Zörichben(^akör) 15.675 sváici frankot Budapesten 7750.— magyar oronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 111720.— német márkát i raí Jffl y évf°*yam> 29. (182.) szám. I Qt Ép Prága, szerda, 1923 február 7. I ' Jr Ff m** I £&éf Sw JFaW ,n min-. ___ ...........a ma J&ar ----------■ — - —i, Előfizetési árak bel- és külföldön, #/i fi71/S^w'FW^T7HEJ I A JF / m 1/Jr f ír W^rnwW m m w ÉFmm a ^ Jr W 'wL, Jf ÉS BBpJhBL * - Kiadóhivatal: Prága-Smiohov, I SE ^Petfinska ulice. >. sz., I. emelőt. r— Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — I hl lll[| ü1 A Szlovenszkól és RuszinszkOi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja I Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: ■ TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. I

Next

/
Thumbnails
Contents