Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-07 / 29. (182.) szám

Az egység útja.

(o.) Berlin, február 6.

Bismarck híres mondását: „Vannak kérdések, amelyeket csak vérrel és vassal lehet megoldani" negyvennégy esztendőn keresztül fogcsikorgató, néma gyűlölettel ismételték magukban a franciák. Ez az egyre halmozódó, kirobbanásra váró boszuvágy tette lehetővé, hogy emberfeletti erőfeszítések és a diplomáciai kabulisztika minden eszközével végre lesújthassák a hatalmas szomszédot. Németország ma a porban fekszik s a sors talán csak a szerencsétlen Hohenstaufenekre tiport le olyan keményen, mint a német birodalomra. És mégis, a megaláztatás s szenvedés e napjaiban a birodalom — kormány és nép — egyetlen acélfal, amelyen fegyveres hatalommal és tankok ezreivel sem lehet áttörni. A híres bismarcki mondást ma mindenesetre meg kellene változtatni: „vannak kérdések, amelyeket csak szénnel és vassal lehet megoldani". A franciák szemszögéből a megkinzott Európa legégetőbb kérdése az újjáépítés és a középeurópai egyensúly problémája elválaszthatatlanul összefügg a Ruhr- vidék szénmedencéivel. A háború első éveiben a német nehézipar szinte nem is tagadta, hogy expanzív jellege és fejlődési lehetőségei az északfranciaországi érótelepekre utalják. Ez az expanzió a világtörténelem egyik legvéresebb tévedésének, a régi világrend alapjaiban való megingásának lett az oka. De Franciaország nem tanul és nem felejt — nem felejti a bosszút és nem tanul a katasztrófából.

Jog, igazság, becsület — ma szinte kopottak ezek a szavak s a fogalmak mögött legfeljebb ha az antik példák elgondolásai állanak. Négy esztendő céltalan heroizmusa után megfogyatkoztak a hősök, az önnön életdühhel példát adók. S íme, most egyszerre hatvan millió ember Írja zászlójára — amellyel nem fegyveres sereget vezet — a szinte lejáratott és diszkreditált értékeket, hatvan millió ember, akik osztály-, meggyőződés- és viliágnézeti ellentéteken túl meztelen mellel állanak szemben a szuronyokkal. Nem mintha az osztály- vagy világnézeti ellentétek megszűntek volna, — a társadalom mechanikus menete mellett e.z lehetetlen — de a nyilvánvaló, az evidens jogtalanság, a szemérmetlenül meggyalázott igazság éppen e meggyalázottságában mutatta meg roppant értékeit a tömegeknek. Ma derült ki. hogy a megalázó kompromisszumok idejében a világ morális lelkiismerete még sem birja el ellentállás nélkül a hatalmi téboly dühöngését. A francia megszálló csapatok még esztendőkig ottmaradhatnak a Rajna jobbpartján. Essen, Dortmund, Duisburg lakossága fenékig ürítheti a „békés megszállás" gyötrelmeinek kelyhét — a német nép a ném&t munkásság és a német ipari vezérek a ruíírvidéki ütközetet megnyerték.

Németország nem újonc a szenvedések iskolájában. A négy esztendőn át tartó éhségblokád után előbb-utóbb bizonyára ura lesz annak a gazdaságpolitikai boszorkánytáncnak is, amely nemcsak a birodalom gazdasági életét bénítja meg, de végzetes módon befolyásolja a kulturális fejlődést is. A német egyetemi tanár egy havi fizetése a legelsőd- legesebb életszükségletek kielégítésére sem elég, a német tudományos élet folytonosságának biztositói, a magántanárok szószerint éheznek s a diákság . . . szinte érthetetlen, hogy az egyetemek még nem konganak az ürességtől. S a nyomorúság e rettenetes szinfoniájából orgonapontként hangzik ki a meggyőződés kiáltása, hogy minden rnegti- portság ellenére van még jog. igazság és becsület.

A német példa mindenféleképpen végtelenül instruktiv. Az összeomlás után német történetfilozófusok a rettenetes csapás alatt görnyedő népet azzal igyekeztek vigasztalni, hogy a germán szellem sajátos szerkezete

éppen a katasztrófák után termeli ki magából a legmagasabbrendü szellemi értékeket, mint például Jéna után Hegeit, Fichtét, Schelliuget s az egész német romantikát. A birodalom elveszthette politikailag nagyhatalmi állását, a szellem nagyhatalmai között változatlanul megilleti majd az első hely.

Nos, ez a jóslat — legalább máig — nem teljesedett be. A gazdasági törvények ereje nagyobb volt a szelem lendületénél. A megváltó, legalább lélekben felszabadító gondolati rendszer megbénult a fizikai nyomorúság .súlya alatt. A költők és tudósok országa ma az éhesek és meggy alázottak országa lett —- de ez a „megbántás és megszomoritás" niég sem múlt el nyomtalanul A szellemi akarások realizálása helyett hatalmasan kiteljesedtek, megnőttek a morális erők, a nagy átértékelések idejében az erkölcsi élet alapvető formáit sikerült tisztán átmenteniük a fejlődő időbe. Ezért oktató a német példa, amely az erkölcsi nihilizmus idéjeben Luther bátorságával hajlithatalanul áll szemben a bajonetterdővei s ö sem mond mást: „Itt álltok, nem tehetek másként!" Az tény, hogy a német nép, — ha csak egy pillanatra is — de megvalósította a legnagyobb nemzeti egység elvont fogalmát, nem mulbatik e! nyomtalanul. A háború 1914 óta mindmáig, — megváltozott eszközökkel ugyan — de folyik tovább; a ném«teké az érdem, hogy az egység utján haladva az erők uj forrásait mutatták meg, amelyekre a nagy béke megkötésekor az egész világnak szüksége lesz.

BaBsnBSBannBflgsBSSBSStasBasBniHaBRSEBnsflflBaflflBflsmBasBBflnssiflBBanBnaBflaa

A franciák ni békekonferenciát készítenek elé.

Isméd pasa állítólag engedékenyebb. — A lausannei konferencia

fe bomlásának hatása.

Prága, február 6.

„A mielőbbi viszontlátásra!" Ebben a búcsúban, melyet Bonipart francia delegátus tegnap délben a lausannei állomáson' mondott, bennfoglaltatik a francia poliálcának fölfogása a keleti béke kérdésében. A lausa-nn-*.:1 tárgyalás kétségtelenül véget ért és kétségtelenül eredménytelenül végződött. A francia politika tehát arra törekszik most, hogy a legrövidebb időn belül más helyen folytassák a meghiúsult tárgyalásokat. Nagy kérdés az, hogy ezeken a tárgyalásokon részt fog-e venni Anglia s ha részt vesz, folytatni íogja-e Curzon eddigi aktivitását. A lausannei konferencia fölborulása nemcsak a keleti békét renditette meg alapjaiban, de súlyos csapást mért az angol külügyminiszter pozíciójára is. Lord Curzon az angol politikai életben fiatalon kezdte pályafutását és egy időben a múlt embere volt. Fiatalon nem mindennapi diplomáciai karriert futott be, hiszen arról volt szó, hogy India alkirálya lesz belőle. Curzon diplomáciai pályafutását derékban törte ketté Angliának Oroszországgal történt megegyezése, mert Curzon egész politikai koncepciója azon épült föl, hogy Oroszország Ázs'á- ban az angol hegemónia által gyöngittessék. A múlt embere Balfour alatt ismét szerepet kapott, mint külügyi államtitkár s bár újabb szereplése óta az európai kérdések egész komplexuma merült föl, lord Curzon sohasem csinált európai politikát. A lausannei szereplése is ezt bizonyltja és politikája megokolttá teszi azt a föltevést, hogy a lausannei konferencia fölbontásával Poincaré leteperte azt az angol államférfiul aki a Ruhr-kérdéssel kapcsolatban neki nem tetsző és neki nem konveniáló politikát követett. *

A konferencia meghiúsulása válságos

helyzetet teremtett az antant régen megrendült egységében is s ennek élénken kifejezést ad a Times ama vezércikke, amely még a konferencia fölborulása előtt kelt s amelyben egy angol politikus ezt irja: .— Ha a francia kormány elvakul tságáb'an odáig

hajtja sötét terveit, hogy a közelkeleti békét lehetetlenné teszi, úgy az angol nép érezni kezdi azt, hogy az antant gyakorlati formájában megbukott.

A konferencia meghiúsulása Angliában

nagy csalódást váltott ki. Az angol lapok a törökök ellen foglalnak állást s a törököket okozzák a konferencia sikertelenségéért.

A Havas-ügynökség arról értesül, hogy Bompart Lausanneból történt elutazása előtt beszélgetést folytatott Isméd pasával. Bompart táviratilag értesítette erről a beszélgetésről Poincarét. Isméd pasa állítólag békü- lékenyebb magatartást tanúsított és hajlandónak mutatkozott a kapitulációkra vonatkozó szerződésbeli föltételeket elfogadni. Poincaré ezt a hirt továbbította Londonba. Az a hir, hogy Isméd pasa elutazott Lausanneból, nem felel meg a valóságnak, mert tegnap este Naoun bej Lausanneban kijelentette, hogy Isméd pasa egyideig még Lausanneban marad.

Curzon Londonba érkezett és jelentést ■tt a kabinettanácsnak a konferenciáról. A kabinettanács a jelentés fölött nem hozott határozatot. ■

Mai jelentéseink:

Amerika és a lausannei

események

Washington, február 6. (Havas.) A lausannei eseményekkel kapcsolatban a kormány bevárja Ciliid amerikai képviselőnek részletes jelentését. Noha a kormánykörökben nagy tartózkodás érezhető, mégis hallhatók hangok, hogy abban az esetben, ha a béketárgya'Ilások Törökországgal meghiúsulnak, az Egyesült Államok mérlegelés tárgyává teszik a törökökkel való külön tárgyalás lehetőségét. ,

London uj béketárgyalásokban

bizik

London, február 6. (Havas.) Jól értesült körökben, amelyek a közhangulat kifejező- zőjeként tekinthetők, tegnap este jóváhagyólag nyiíkltoztak arról a francia felfogásról, hogy a liausannei konferencia csak megszakítódnak és nem fölbomlottnak tekinthető. Az a nézett, hogy a szövetségesek szoros egyetértésben mindent el fognak követni, hogy a tárgyalások ismét fölvehetők legyenek. — Paris, február 6. (Havas.) A Matin jelinti Londonból, hogy a francia követ az angol kormányhoz azt a sürgős kérdést intézte, hogy az angol, kormány jelentse ki, hogy a béketárgyaiások Törökországgal csak megszakítódnak tekinthetők, de nem befejezettnek.

A konferencia fölborulásának hatása Athénben

Athén, február 6. (Havas.) A lausannei meghiúsulása nagy izgalmat okozott* Gona- tas miniszterelnök kijelentette az újságírók előtt, hogy a konferencia sikertelensége nem jelenti az ellenségeskedések fölujulását. A minisztertanács összeült.

Kabinettanács Londonban

j London, íbbruár 6. (Saját tudósítónktól.) Curzon lord tegnap este hat órakor Londonba érkezett. Egy órával később a Downing Streetbe ment, ahol Bonar Lawval tanácskozást folytatod. A miniszterelnök a lon- donban tartózkodó minisztereket kabinettanácskozásra hívta egybe. A tanácskozás alatt megjelent a külügyi hivatalban a londoni francia követ és átnyújtotta Poincaré jegyzékét, amely javaslatot tesz a törökökkel folytatandó béketárgyalásokra nézve.

Veszélyben az európai béke.

A prágai németek tiltakozása a Ruhrvldék megszállása ellen.

Prága, február 6.

(Saját tudósítónk jelentése.) Kafka Brúnó dr. német demokrata képviselő tegnap este a német ház tükörtermében fönti címmel előadást tartod a külpolitikai helyzetről s a közelgő háborús veszélyről. Kafk.a képviselő előadásában főként Benes külügyi expozéjára válaszolt. Kifejtette, hogy

ma minden jel arra mutat, hogy Európa egy uj háború előestéjét éli. Ha a fejleményeket figyelemmel kisérjük, úgy arra a meggyőződésre jutunk, hogy a mai válságos helyzet nem egyéb, mint Franciaország és Anglia harca a hegemóniáért. Anglia nem azért vonult vissza az aktív politikától a Ruhrvidék megszállásánál, mintha Németország eljárását a jóváté e!i kérdésben a magáévá tette volna. Anglia nem tűrte annak idején azt, hogy Németország legyen Európa vezető országa. Most azt látja, hogy Franciaország szándéka sem más, mint ani? a németeké volt a háború előtt. Az az óriási hadikészülődés, amit Franciaországban észlelni lehet, nem a némáik ellen készül. Az uj tengeralattjárók és a légi jármüvek tömeges gyártása nem a német harctér részéro készük hanem Anglia ellen.

Kafka képviselő újból megerősítette a képviselőház külügyi bizottságában mondott beszédét, mely szerint a franciák megszegték a békeszerződést. A békeszerződés 10. szakasza ugyanis nyíltan kimondja, hogy ha a németek a jóvátétel! kérdésben szándékos mulasztási követtek el. akkor csak gazdasági blokáddal és gazdasági represszáliákkal léphetnek föl ellene a szövetségesek s legvégső esetben a Rajnavidék ama részét szállhatják meg, amelyet a franciák már hosszabb idő óta megszállva tartottak. Vitás esetekben — mondotta — a népszövetség elé kell a dolgot vinni. Ezt a franciák nem tették meg. Kramár ama kijelentéséből, hogy a győzők a békeszerződésekkel mindazt elvitték a legyőzőitektől, amit csak el tudtak vinni, kitűnik, hogy a legyőzötifeket egyszer- sminclenkorra tönkre aorták- tenni

Hogy a békeszerződéseket maga az antant sem tartja be, mutatja a török—görög viszály. A törököknek az antant egyik állama szállított ágyukat, a görögöknek meg egy másik... Memel megszállása arra kényszeríti a szövetségeseket, hogy a béke- szerződés határozatai ellen külön tanácskozásokra üljenek össze. Sem a jóvátételi bizottság. sem a legfelsőbb tanács, sem ^ nép- szövetség tehát nem hivatottak arra, hogy Európa békéjét helyreállítsák. A Balkán mai helyzete leginkább veszélyezteti az európai békét. S ez a veszély a cseh-szlovák köztársaságot is közelebbről érinti, mivel szövetségese Jugoszláviánk

• Mit akart Benes — kérdezte Kafka — a kisantant megalakulásával? Miért vette át a régi világ titkos diplomáciájának eszközeit? Azért, mert ugyanolyan tervekkel foglalkozik. mint Poincaré. A külügyi bizottság ülése előtt telekiirtölték a világit a szomszédos Magyarország háborús készülődésének révei. Néhány héttel ezelőtt még azt mondották, hogy a magyarok az európai béke leg100 cseli-sil. koronaéri

fizettek ma, február 6-án: Zörichben(^akör) 15.675 sváici frankot Budapesten 7750.— magyar oronát Bécsben —.— osztrák koronát

Berlinben 111720.— német márkát

i

raí Jffl y évf°*yam> 29. (182.) szám. I

Qt Ép Prága, szerda, 1923 február 7. I

' Jr Ff m** I

£&éf Sw JFaW ,n min-. ___ ...........a ma J&ar ----------■ — - —i, Előfizetési árak bel- és külföldön,

#/i

fi71/S^w'FW^T7HEJ I

A JF / m 1/Jr f ír W^rnwW m m w ÉFmm a

^ Jr W 'wL, Jf ÉS BBpJhBL * - Kiadóhivatal: Prága-Smiohov, I

SE ^Petfinska ulice. >. sz., I. emelőt.

r— Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — I

hl lll[| ü1 A Szlovenszkól és RuszinszkOi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja I

Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: ■

TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. I