Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-04 / 27. (180.) szám

Vasárnap, február 4.

— (Kafka dr. előadása az európai béke veszedelméről.) A prágai német demokrata párt hétfőn, február 5-én este nyolc órakor, a német ház tükörtermében nyilvános nép- gyűlést tart, amelyen Kafka Brúnó dr. képviselő mond beszédet az európai békét veszélyeztető politikai kérdésekről.

— (Nagy kommunista tüntetés Prágában). A kommunista párt vasárnap délelőtt bárom helyen rendez tüntető népgyülést Prágában s a gyűlések tárgya tiltakozás az uj háborús veszély ellen.

— (Újítások a hadsereg körében). A kormány német lapja arról ad hirt, hogy hadsereg körében kísérleteket tesznek a Füselier-Mitrailleuse automatikus fegyverrel, amely percenként hatszáz lövést képes leadni. Tervbe vették azt is, hogy a tisztek részére diszuniformist létesítenek s ez a parádés egyenruha az egyenruhának eddigi színében és alakjában készül, csak az ujja- kon lesznek díszítések és a vállszalag lesz a szerb mintának megfelelően kemény A kard viselését a gyalogságnál is behozzák. Erre a célra föl fogják használni a meglevő osztrák tisztikardokat. A kardkosarat francia minta szerint fogják átalakitani és a köztársaság monogramiát fogják belevésni. A karddal való fölszerelésre a legutóbbi gyakorlatok tanúsága szerint szükség van. A kardot csak szolgálatban szabad viselni. Az a hir, hogy a kisantant hadserege közös uniformist kap, nem felel meg a valóságnak.

— (Kiütéses tífusz Budapesten.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A

fővárosban csütörtökön hét kiütéses tiíusz- esetet álapitottak meg. Tegnap a toloncház- ban újabb két megbetegedés történt. A tiszti főorvosi hivatal hivatalos jelentése szerint a veszedelmet sikerült elhárítani. A hatóságok minden szükséges intézkedést megtettek. Eddig két haláleset történt.

— (A karlsbadi orvosnap). A tavaly Trop- pauban megtartott orvosgyülésen a cseh-szlovák köztársaság német orvosainak országos szövetsége elhatározta, hogy a legközelebbi orvosnapot 1923-ban Karlsbadban tartják meg. Ez a nagygyűlés, amelyen körülbelül 300 orvos fog résztvenni, május 9, 10 és 11-ik napjain lesz.

— (Interpelláció ki nem utalt nyugdíj miatt) Lenner Gyula volt rimaszombati tanárt a magyar kormány 1914-ben nyugdíjazta. Özvegye még ma is azt a kétezernégyszáz koronás nyugdijat kapja, amelyet a magyar kormány annak idején megállapított részére, jólehet közben már a cseh-szlovák kormány a nyugdíjasok ügyét rendezte. 1921 júliusban az állami tantestület nyugdíjasai, majd később a felekezeti tantestület nyugdíjasad is előlegeket kapták, de özv. Lennerné és még más három rimaszombati nyugdíjas társa semmit sem kapott, özv. Lennerné az illetékes hatóságoktól kérvényeire eddig mást, mint biztatást nem kapott és ma a csekély nyugdij mellett két kiskorú gyermekével a legnagyobb nyomorban él a demokratikus köztársaság legnagyobb dicsőségére Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő most ebben az ügyben az iskolaügyi miniszterhez interpellációt intézett, melyben a következőket kérdezte: 1. Hajlandó-e a miniszter özv. Lennernének és három rimaszombati társának azonnal egy nagyobb összegű nyugdijelőleget utalványozni, 2, hajlandó-e azonnal megvizsgálni, hogy özv. Lennerné és társai nyugdija miért nem lett eddig rendezve, 3. miért nem kapták eddig a nyugdijsegélyeket, 4. hajlandó-e az illetők nyugdiját a mai viszonzoknak megfeilően rendezni és hajlandó-e aiáredelt közegeit fe- lelősséger vonni és utasitani, hogy a szegény nyomorgó nyugdíjasok ügyeit több lelkiismeretességgel és több belátással kezeljék?

— (Az Ember ragédiáia kolozsvári betiltásának botránya még nem csendesedett !e.) A Prágai Magyar Hírlap már jelentett arról a nagy botrányról, amely Kolozsvárott történt, Az Ember tragédiájának betiltásával. A botrány magas hullámokat vetett fel s még most sincsen vége. Mint kolozsvári tudósítónk jelenti: A félhivatalos „Viitorui" azt a képtelenséget irta, hogy a betiltás azért történt, mert a m-arosvá sárhelyi előadáson .a színészek irredenta toldást fűztek a darabhoz. Fekete Mihály színigazgató levelet irt a lapnak, amelyben kijelentette, hogy állításaiból egv szó sem igaz. Nem igaz az, hogy a közönség a Marseillét énekelte, az sem .igaz, hogy a közönség a Marseille dallamára irredenta-dalokat énekelt volna. Különben a független román bíróság fog ítéletet mondani, hogy egy romániai magyar színházat lehet-e, szabad-e ilyen képtelen, hamis és rosszindulatú cikkel megvádolni. A színigazgató egy újságíró előtt kijelentette még azt is, hogy Bandea polgármester végignézte az előadást és kijelentette, hogy a darabban vagy azon kívül a közönség viselkedésében nem látott sémin! kifogásolni valót, sőt megjegyezte, hogy amint a diákok a Marseillét fogadták, ugyancsak ő is úgy fogadta azt diák korában.

— A pápa koronázásának első évfordulója.) Budapestről jelenti tudósitónk: Február 12-én lesz első éve annak, hogy XI- Pius pápát a katolikus egyház fejévé koronázták. Ebből az alkalomból a világ minden katolikus templomában megemlékeznek a pápáról és meg ünnep lile ezt az évfordulót. Magyarországon is megünneplik ezt a dátumot. Az évforduló előtti vasárnap, február 11-én ünnepi hálaadó istentisztelet lesz a Nagyboldogasszonyről elnevezett budavári koronázótemplomban. Az ünnepi mise délelőtt 10 órakor kezdődik. A misét Csernoch János bíboros hercegprímás celebrálja, az ünnepi szentbeszédet pedig Breyer István prelátus mondja.

— (Uj földalatti vasút Berlinben.) Berlini tudósítónk írja: Ami tíz év óta készül, a város kellős közepét hihetetlenül elékteleni- tette, a forgalmat megakasztotta,, a Fried- richsírasse környékét sár- és homoktenger- ré változtatta, az most végre valósággá lett, éppen most, a Ruhr-válság izgalmas napjaiban. A nagy mü dacolt háborúval, forradalommal, reparációval- A nagy észak-déli földa'atti vasutat, a német technikának ezt a mestermüvét, tegnap adták át a forgalomnak. Tíz perc alatt lehet most megtenni azt az utat, amihez eddig háromnegyedóra kellett. A távolságok kisebbekké váltak. Hogy a terv megvalósulhasson, egy alagutat kellett fúrni a Spree, kettőt pedig a Spreebe torkolló kanálisok alatt. Le kellett csapolni több iszapos terepet, megküzdeni több sztrájkkal, anyaghiánnyal és az egyre fokozódó drágasággal. Most már vígan robog öt- percenként az uj, kényelmes felszerelésű földalatti vasút, a város szivén át az utasok végtelen hada fürgén tódul a földalatti folyosókon, lépcsőkön át a régi vonalakról az újra, jelképéül a minden ktilnyomás ellenére szervesen továbbható német erőnek. E.

— (Abnormális meleg — kedvező előjel a nyárra nézve). Január második felében mérsékelt fagyot hozott az időjárás, mely után az elmúlt héten egész Középeurópában ismét enyhe idő volt. Az utóbbi napokban a hőmérséklet lényegesen emelkedett, úgy hogy a napi középhömérsék- let 6—7 fokka! nagyobb volt, mint a március végi és április eleji középhőmérséklet. Ebből az időjáráshoz értök azt következtetik, hogy a januári hőfölösleg kedvező előjele az 1923-ik év nyarának. Az elmúlt év, mint emlékezetes, igen hideg januárral kezdődött és jelentékeny hőhiányt mutatott, mert a többi hónapok nagyreszt tulhide- gek voltak*

— (Tartalékosok fői mentése a hadgyakorlatok alól). Hadgyakorlatokra csakis az elsőosz- tályu tartalékosok tartoznak bevonulni és pedig negyvenéves életkorukig. Az e!sőosztályu tartalékosok összesen négy hadgyakorlaton vesznek részt. A tartalékos tisztek ötször négyhetes hadgyakorlatra tartoznak bevonulni. Legénységnél az elsőosztályu tartalékosság 3, 5, 7 és 9-ik évében esedékesek a hadgyakorlatok. Az első két hadgyakorlat négy hétig, a harmadik és negyedik pedig három hétig tart. A tisztek hadgyakorlatai az elsőosztályu tartalék ideie alatt a második, negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évében esedékesek. Az 1923. évben ama tartalékosoknak. akiknek 1922-ben és 1923-ban kellett volna hadgyakorlatra bevonulniok, de az 1921-es mozgósításkor szolgálatot tebesitettek, avagy föl voltak mentve, nem kell hadgyakorlatra bevonulniok. Ugyancsak nem vonulnak be ama tartalékosok az idei hadgyakorlatokra, akiknek 1921- ben kellett volna hadgyakorlatokra bevonulniok, mivel két éven át hadgyakorlatok nem voltak. Fölmentetnek továbbá azok is, akik az 1922-es hadgyakorlatokra behívót nem kaptak. A hadgyakorlatok elhalasztására vonatkozó kérvényeket legkésőbb tizennégy nappal a hadgyakorht- tnk megkezdése előtt kell az elsőfokú politikai hatóság utján (Szlovenszkón és Puszinszkóban a főszolgabírói hivatal utián). az illetékes hadkiegészítő parancsnoksághoz benyújtani. Az okot, amiért a tartalékos a hadgyakorlat elhalasztását kér! világosan meg kell ielölnl. A kérvényhez mellékeim' kel! a katonai levelet, ha betegségről van szó, a katonaorvos bizonyítványát, ha pedig tanulmányról, úgy ama iskola bizonyitvánvát, ahol a kérvényező vizsgázik. Más esetekben no- lit'kai hatóságnak kell igazolnia a hadgyakorlat elhalasztásának okát. A tartalékos tisztek kérvényüket már most az év eleién adják be és pedig az illetékes hadkiegészítő parancsnokság utján saiát ezredparancsnnkságukhoz.

xx Fogorvos dr, Mikidé, Hybernská ul. 24.. a pályaudvarnál. Művészi fogait szájpadlás nélkül is.

xx (Mautuer Frigyes dr.) ügyvéd, törvény- széki hites magyar tolmács, Prága !.. Mikuláska trida 28 Telefon 46—08 Vállal fordításokat a magyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfordítva.

— (Berlini humor.) Mióta a márka oly mélyre

zuhant, a berliniek valami szomorú akasztófahumorra, vagy katasztrófahumorra tettek szert. Ma a berlini kabarékban egy tréfán nevetnek.

Egy újgazdag bemegy a kedves bárjába és mikor kifizeti sofförjét, leejt a járdára egy százmárkást. Koldus megy el arra az utcán, de nem veszi fel, bár az újgazdag felajánlja neki. Arra halad egy másik ínséges ,is, az sem hajol le érte, majd egy harmadik szegény ember, ki hasonlóan nem méltatja figyelemre az értékevesztett bankjegyet.

A gazdag ember türelmetlenül, idegesen megkérdezi, miért nem akarja felvenni. Erre a szegény ember ezt válaszolja:

— Eszembe sincs, hogy felvegyek ilyen rongyot. Tegnapelőtt elkövettem egy üyen butaságot, felemeltem az utcán egy százmárkást és akkor leszakadt egyik nadrággombom. Aztán a felvarrásáért — kétszáz márkát kellett fizetnem...

— (Hegedű gyufaszálakból). Sajátságos hegedűt készített egy Euleban lakó községi rendőr. A rendőr gyermekei ezrekre menő g3mfát gyűjtöttek össze és átadták apjuknak. A községi rendőr a gyufákat egymás mellé rakta, összeenyvezte őket és egy szimetrikusan szerkesztett hegedűt készített, amelynek csodájára járt a község lakossága. Zenészek véleménye szerint a gyufaszálas hegedűn muzsikálni is lehet, mert hangjai igen tiszták. A különös hangszer készítőié nem tanulta ezt a szakmát, mert mielőtt a rendőrséghez került, a kőműves mesterségben jeleskedett.

S3SÍ$SS8SSSB!BiHB&3S!$S!3S!SÍSEE5ISBS3®85S2!SEig!

Basel* Tivadar utóda

órás és ékszerész Prága, Jindriiska 6. szám

1038

SZÍNHÁZ WM lEM

Á csábító.

(Színmű 2 felvonásban, egy előjátékkal, irta Ch. Pöüock, Fordította Heitai Jenő. Bemutató a kassai magyar színházban.)

Kassa, február 3.

Nincs semmi uj a nap alatt. Mikor Rómában elvadult az élet, az egyik áldozata .az erkölcsi züllésnek ,a — számlház volt. A dupla színház, .az amfiteátrum .agyonütötte a színházat. A „Ranem et circenses" nemcsak a tömeg jelszava volt, de jellegzetes kifejezése az egész életnek. M.a is ez a jelszó, a kenyér utáni tülekedés ' ugyanaz, az amfiteátrumot helyettesíti a futball-örület és a

— mozi. Csak a színpad viselkedése, mondhatnék önvédelmi harca, más, mint akkor. A jó öreg Sémién s a többi színpadra vágyó írók könyv-drámában élték ki a vágyukat, megmentették a drámai formát és az eszmei tartalmat, de evvel elejtették a dráma egyik lényeges kellékét, a drámaiságát, az akciót. Ma, mert a színházat, mint üzletet nem akarják elveszteni, a színpadi irók versenyre akarnak kelni a konikurrenciával. Drámát írnak .a mozi eszközeivel, éppen az akciót élezik ki, ezt teszik főszemponttá s evvel elejtik a dráma másik lényeges elemét, az eszmei tartalmat.

A színház e beteg állapotának egyik patologikus tünete „A csábitó,,. Színre alkalmazott de- tektivregény, vagy mondjuk moziszenéria, amit

— nagyon jellemzően —• méterrel mérnök. Mint a mozidrámákban, itt is akar az iró valami erkölcsi magot hazudni. A jelen esetben azt. hogy felelős-e a nő a házasság előtti ballépésért, vagy a ballépés látszatáért. Mert ilyen ballépés-látszat vau „A csábitó11 előjátékában. Ann Hunnive.ll (Zöldy), az ártatlan vidéki leány ■ egy hivatásos nőcsábász. Frank Devreux hálójába kerül. Nem történik semmi, mert a szerelmi erőszakot megakadályozza egy rendőri razzia, de tanújául a' nem sikerűit téte-á-téte-nek megmarad a fotóriporter fölvétele.

A színmű filmje azután pár óra alatt pörög le. Ann boldog felesége Regan-nak (Vágó), de az a múlt mint titok kettőjük közé ékelődik. Devreux van olyan szemtelen, hogy a hálóját Regan leányára vetette ki (Lackó L.), pedig még egy másik csábításért sem számolt le a férjjel, Regan testi-lelki jóbarátjával. A szövevényes bonyodalmat kár lenne kibogozni, oly mesterileg vaunak a szálai ide-odt vetélve, hogy alig veszi a néző észre, hogy egy szóval, egy fogással, egy percnyi tévedéssel az egészet szét lehetne fejteni, mint egy csipkét. — Regan lelövi a csábítót, nem a leánya1, de a barátja felesége miatt, Ann magárt vállalja a gyilkosságot, hogy férjét és mostohalányát megmentse. De jön a „detektív ex 3 macii ina “ (Teleky) — ugyanaz, aki az öt év előtti szeparé-előjáték alkalmával pincérnek öltözött át — s .kibékíti a házasfeleket. Törvény- széki igazságszolgáltatásba fordul az egész, önvédelemből ölni is szabad.

Ennyi az egész. Eza a semmi úgy van színpadra' állítva, hogy két és fél óra hosszat dugóhúzóra csavarja a naiv közönség idegeit.

Ez a színpad feladata? Más mondani valója igazán nincs az. „élet iskolájának41? Szomorú jelenség, patologikus tünet. Vájjon folytatja-e a színház ezt a kétségbeesett küzdelmet a mozival még tovább is? Vagy lesz ereje megtisztulni a hamis ut bélyegétől? S ha meg akar tisztulni, nem vesziti-e el az anyagi bázisát, a „panem et cir- censest" ordító tömegek rokonszenvét? Ki látna a jövőbe? A rossz darab fényes kiállításban s vidéki mértékkel igen jó előadásban került színre. Zöldy Vilma, a társulat uj hősnője rutinos, meleghangú színésznő, aki a neki idegej^körnvezetben már is otthonosan érzi magát s rövidesen a drámai együttes erősségévé lesz. .Tust, Vágó, Teleky, Somogyi, Lackó és a többiek fáradhatatlan ambícióval hozták ki aiz újdonságot. (—y.)

Magyar sikerek a külföldön.

Az Ember tragédiája Angliában színpadon, Amerikában filmen. — „Divat" vagy „szenvedély".

Budapest, február 3.

Magyarországon most folynak a Madách- centennárium ünnepségei és ezzel párhuzamosan a külföld is tudomást vesz Magyarország legnagyobb drámaírójáról. Madáchot a külföldön nem ünnepségekkel ünnepük, hanem ami annál értékesebb, a külföld nagyobb városaiban bemutatják, színpadra' viszik az Ember tragédiáját. Bartsch, az ismert amerikai színházi ügynök, ki mint ismeretes, egy magyar színésznőt vett el feleségül, most Londonba szándékszik kivinni az EmbeT tragédiáját s ott az egyik legnagyobb színházzal van szerződése a darab előadására. Bartsch már megbízást is adott Germanus Gyula dr. közgazdasági egyetemi tanárnak, hogy Sh Ember tragédiáját fordítsa le angolra'. Ekkor azonban kiderült, hogy az Ember tragédiájának már van angol fordítása. A Nemzeti Muzeum könyvtárában őrzik az egyik Löwnek, Lőw Imánuélnék, a szegedi főrabbi bátyjának angol nyelvű fordítását. Ezt a fordítást Germanus Gyulának át kell dolgoznia, hogy színpadra alkalmas legyen. Ugyancsak lefordította az Ember tragédiáját angol nyelvre a columbiai egyetem egy magyar teológiai tanára. Ez a magyar származású tanár, névszerint Kohut, .a Charles Dudley Warner kiadásában megjelenő „Library of the Worlds Best Liíeratura". magyarul „A világirodalom remekműveinek könyvtára" számára fordította le. Ebből a fordításból megismerte a darabot a Mas- terpieces mozLtársaság, amely most negyedmillió dollár költséggel fűmre dolgozza át a* Ember tragédiáját.

A Newyork Timesben hosszabb cikk jelent meg Molnár Ferenc legújabb darabjáról, az Égi és földi szerelemről. A cikk részletesen ismerteti a darab tartalmát s kiemeli, hogy az uj Molnár- darab többé-kevésbbé a Liliomhoz és .a Farkashoz hasonlít. Az egyik amerikai magyar újság megjegyzi, hogy az uj Molnár-darabot valaki már megvette Amerika számára, ennek tulajdonítható a Newyork Times hosszú cikke. Most egyébként Molnár Ferencnek Úri divatja kerül színre esténként a Broadwayn. Éppen az Úri divatnál tűnt ki, hogy milyen fontos a színdarabnak a címe. A darabot eredetileg „Fashions Fór Mén" címmel mutatta be a Beim ont Theatre. Az „Url divat“-n,ak nem vett különösebb sikere. A színház igazgatósága ezt annak tulajdonította, hogy rossz a darab címe s ezért átváltoztatta „P.assions Fór Menre" s a közönség egyre nagyobb érdeklődést tanúsít az „Úri szenvedély" iránt, úgy hogy már legközelebb egy nagyobb színházba kell a darabot átvinni.

(*) Ticharich Zdenka estje. Ticharich Zdenka magyar zongoraművésznő koncertet adott tegnap a prágai Mozairteum hangversenytermében. Az est a lelkes ünneplés s a zajos siker jegyében folyt le s a művésznő külföldi sikereihez újabb láncszemet szerzett Prágában. Az estén a prágai diplomáciai £ar több előkelőségét láttuk s a disz- tingvált és nivós közönség sorában a magyar kultúra dicsőségére büszke tudattal tapsolt a kisszámú, de lélekben erős prágai magyarság. A műsort Bach—Liszt. Beethoven, Brahms, Rach- maninov, Smetana, Debussy és Bartók Béla kompozícióiból állította össze a művésznő s a műsor alkalmat adott arra, hogy úgy a technikai virtuozitás, mint az érzésbeli kifejezésmód legszélesebb skáláit brilliroztassa. A talentum és a művészi munka tökéletes bizonysága volt Ticharich Zdenka prágai szereplése. H. J.

(*) Csigaházy Etel ötvenévl jubileuma Aradon. Aradról írja tudósitónk, hogy Follitmszné Csigaházy Etel, az országszerte ismert nevű magyar színművésznőnek az elmúlt szerdán este ünnepelték meg ötvenévi működését a színpadon. A jubilemra zsúfolásig megtelt a szinház Csigaházy Etel tisztelőivel. Forró ünneplésben részesítették a művésznőt, akit nagyasszonyként tisztel egész Arad. A város, a szinház és a társulat nevében elhangzott beszédek és méltatások után a „Constantin abbé" került színre s benne Follinuszné Csigaházy Etel játszotta el Paulina szerepét. Az előadás után ünnepi vacsora volt a

Részvénytőke 3,000.000 Kő. — Tartaléktöke 1,500.000 Kő, — Igazgatósás:: Prága, Marianska 2. HZ. Vezérképviselet: Bratielava, Sturova ul. (Baross Gábor-u.) 0. sz. Főügynökségek: Kofiiee Fílavna ul., Luőenec, Komnrrio, Favicc, Tpolske Habi, Munknéevo, Beregsas, Itimavska Soboln és ezenkívül képviseletek Slovensko és Pod- karpatska Hús összes nagyobb helységeiben,

Ccatineníale Wilosií® rí.. Prága

a föleiére áiteüénos biztosító intézet, Budapest

cseftsziováMat ntódia az elemi ágazatokra vonatkozólag

A társaság foglalkozik a következő üzletágazatokkal: tűz, jég, baleset, szavatosság (bezárólag autoszavatosság és nutórongálrts), betörés, üveghizt.ositás, szállítmány- és érték biztosi tás, a legjutányosnbb és legkedvezőbb feltételekkel. Minden helységben kerestetnek ügynökök vagy agilis üzletszerzők méltányos teltételek mellett. Jelentkezni a líra- tislavai vezérképviseletünknél lehet