Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)
1923-02-25 / 45. (198.) szám
Vasárnap, február 25. na Olaszország számára, ha Olaszország semleges maradna. A Ruhrakció nyomán támadó uj háborúban az egész világ Francia- ország ellen fordulna és mindenki ellen, aki a franciákat támogatja. Nagy szükségünk van arra, — ina a lap — hogy ezért minden fe- felelősséget elhárítsunk: magunkról. Az olasz kormány a francia-olasz gazdasági egyezményről Róma, február 24. (Havas). Hivatalos közlést jelentettek meg, amely igyekszik a kormányt ama 'vita fölé helyezni, amely a ruhrvidéki eseményekkel kapcsolatban támadt a Franciaország és Olaszország között létesítendő szorosabb gazdasági kötelékek ügyében. Egészen világos — mondja a jelentés, — hogy a kormányt az erre irányuló újságcikkekért nem lehet felelőssé tenni. A Franciaország és Olaszország között létesítendő egyezménynek nem lehet más állam ellen irányuló éie és még kevésbe egy barátságos állam ellen? szándéka. Poincaré u$ szerződést akar kőin? Németországgal London, február 24. (Saját tudósítónktól.) A Times Parisból föltűnő jelentőségű és a iranda kormány részéről kezdeményezett politikai célkitűzésről ír. Eszerint Poincaré teljesen ujj szerződést készül kötni Németországgal. Nem akarja föladni a versaiílesi békeszerződést, csak kiegészíteni. Az uj szerződési Belgium és Olaszország is aláírná. Berlin, február 24. (Berlini szerkesztőségünk t eleiem jelentése.) A Daily Telegraph jelenti, hogy az angol kormány visszautasítja a német megszállott területen létesítendő szövetségközi kormányzótanács tervét. Ez a terv, megvalósítása esetén, a francia és belga kormány által adandó garanciák ellenére is a. burkolt amiexió jellegét viseli magán. Az angol hivatalos körök visszautasítással fogadják a tervet és azt hangoztatják, togy Franciaországnak Anglia hozzájárulása nélkül nincs joga külön szerződést kötni Németországgal, mert egy ilyen uj szerződés r??egingatná a versaiílesi békeszerződést. A tervbe Olaszország sem egyezne bele. Mussolini mindig a megszállás kiterjesztése ellen foglalt állást és emez álláspontját a oíegszállás sikertelensége csak megerősíti. A Rulirvidőknek a birodalomtól Való elsza- ’vitása és egy direkt vagy indirekt annexió uern illik bele Olaszország terveibe, í— A párisi Journal jelentése szerint a blokád következtében a francra hatóságokhoz naponta negyven kérelem érkezik kiviteti engedély ügyében. Poincaré a szenátus külügyi bizottsága előtt Paris, február 24. (Saját tudósítónktól.) Poincaré ma délután nyilatkozik a Ruhrkér- désről a szenátus külügyi bizottsága előtt. Valutabolondok. , Bukarest, február közepén. Strelisker Georg a következő kis cikkben számol be a Vossische Zeitungnak az erikái valuta-bolondok romániai szerepléséről: Nem tudom micsoda fajta amerikaiak azok, akiket a márka zuhanása Németországba csábított, hogy ott néhány dollár árán kellemes és gondtalan életet élhessenek. Csak azt tudóin, hogy újabban Romániát fedezték fel az amerikaiak, mégpedig mint kiválóan alkalmas exportországot — a bolondok számára. Ha valaki az Egyesült Államokban egy kissé meghibban, vagy nincs elég aprópénze — természetesen dollárban —- hogy társadalmi állásának megfelelően szanatóriumban, vagy valamelyik elmegyógyintézetben elhelyezzék, azt egyszerűen Romániába küldik, amely ország alacsony valutája révén Ausztria és Németország után egyik fővonzópont- jává lett a vagyontalan, vagy kevésbé vagyonos nemes valutájú külföldieknek. Hogy milyen okok késztették az amerikaiakat arra, hogy bolondjaikat nem Közép- európába, hanem a Balkánra exportálják, azt innét nem igen lehet megállapítani. Hiszen az LT. S. A.-beli bolond végtére Németországban sincsen kitéve annak a veszélynek, hogy megfosszák személyes szabadságától. Legfeljebb ezt fogják mondani: „nézzétek meg ) ezt a Spleenes yankeet! Mégis: le a kalapot előtte, mert ennek az embernek dolárjai vannak!“ De talán annak köszöni Románia azt a hírét, hogy ideális tartózkodó helye a megbolondult külföldieknek, mivel sokkal mesz- szebb esik az Óceántól, mint Németország és Ausztria és mert forgalmi eszközei lezül- lőttek, úgy hogy az, aki egyszer idekerül, nem tud olyan egyhamar innét ismét elmenni, vagy talán inkább annak a rosszmájú és természetesen .gyűlöletből fakadó híresztelésnek, hogy itt csak az abnormális emberek érezhetik magukat tartósan jók Egy bizonyos. A hozzánk importált valutabolondok szinte rajongói lettek uj hazájuknak, mivel itt olyan pénzösszegért, amely- iyel az ilyen bolond Amerikában nem igen csinálhat nagy ugrásokat, a legjobbak élhetik világukat. Ezekért a nevetségesen kis ösz- szegekért Bukarest legelőkelőbb szállójában tartósan nagyobb lakosztályt lehet bérelni, naponta délelőtt és délután a Chausseen ki-‘ kocsrkájni, a Nemzeti színházban és az Operában páholyt bérelni, minden szombaton elsöosztálycm Sinaiába utazni, esténként pókert játszani és nyugodt szívvel minden alkalommal ezer leit elveszteni, a szabókat és cipésezket mozgósítani és egyébként is íét- szésszerinti különcségeknek hódolni, anélkül, hogy a havi váltó kincseit kimerítenék. Sajnos ezek a valutabolondok azonban nem elégednek meg ezzel, hanem kiruccannak a ma( gas politika tereire is és általában olyan igényeket támasztanak, amelyek kissé tujzottak nyékét támasztanak, amelyek kissé túlzottak taknak látszanak. Itt van például Miss K. Diagnózis: a hóbortos személy, ki mint amerikai állampolgárnő lépten-nyomon hangoztatja Istenhez való hasonlóságát, aki tagja az üdv hadseregének és akit a világboldogitó eszmék megzavartak. A magyar-román határkonfliktus alkalmával ez a hölgy a kormányhoz közelálló egyik lap főszerkesztőjéhez ment és az amerikai nemzet nevében olyan nyilatkozatot követelt, hogy Románia nem engedi háborúra jutni a dolgot. Amikor a szerkesztő kijelentette, liogy ebben a kérdésben nem illetékes és a határozott fellépésű amerikai nőt a hadügyminiszterhez utasította. Miss K. azt kívánta, hogy azonnal a király elé vezessék. Fontos közléseket akar tenni a királynak és azonkívül az autogrammjára m van szüksége. Nagy fáradságba került, amíg ezt a hölgyet lecsendesiteni sikerült. Következő napon megjelent az amerikai követségen és 1 eiőídta, hogy tegnap a Calea Victorien kicsúszott a jégen és elesett. Azt követelte, hogy erről azonnal kimerítő táviratot intézzenek Harding elnökhöz, hogy az amerikai kormány erélyes intervencióját rendelje el. Romániának arra kell köteleznie magát, hogy a jövőben eltávolítsa az utcák jégrétegeit'. Egy másik alkalommal memorandumot szerkesztett Miss K., amelyben kifejti, hogy számos gyermek ing nélkül szaladgál. Ennek folytán arra kéri a román kormányt^ hasson oda, hogy a román hadsereg egy részét, a mely — mint hogy már nincs szükség háborúra — anélkül is hasznothozó foglalkoztatásra szorul — gyermekingek varrásával foglalkoztassák. Ezt a memorandumot egy tábornoknak adta át az amerikai nő, akit a szállodában ismert meg, de aki nem továbbította a beadványt, úgy hogy a gyermekingek katonai gyártását eddig még nem kezdték el. / Ám sokkal közvészelyesebbnek tűnik egy másik, nemrégen Bukarestbe érkezett valutabolond, aki korszakalkotó találmányát itt óhajtja értékesiteni. Állítása szerint arról van szó, hogy egy uj fegyverszerkezetet talált fel, amelynek „bordereié” eddig felülmúlhatatlan. Az ebből a fegyverből elsütött lövedék egy hét méter vastagságú acélfalon is keresztülhalad, vagy 123 egymás mögé felállított emberi könnyen állításai helyességét bebizonyítsa, azt kérte a hadvezetőségtől, hogy bocsássanak rendelkezésére néhány zászlóaljat, amelyeket néhány lövéssel teljesen keresztül fog lyukasztani. Eddig a román hadügyminiszter nem igen méltányolta a feltaláló ajánlatát, úgy hogy az uj fegyver szerkesztője most azzal fenyegetőzik, hogy zseniális szerkezetét egy más hatalomnak fogja felkínálni. A sók közül csak két esetet soroltam fel, de ezek is eléggé jellemzik a valutabolondok bukaresti tevékenységét. A román hatóságok, miniszterek és a közélet más személyiségei, akiket leginkább keresnek fel a nagy viz innenső és túlsó partjáról való bolondok, elég humorral bírnak, hogy jóarcot vágjanak ehhez a bolond játékhoz# Mert ámbár Amerika nagyon messze van innen, egy amerikai állampolgárban, még ha tökéletesen bolond is, tiszteletreméltó személyiséget és egy szinte földöntúli hatalom képviselőjét látják. A dollár mégis csak dollár! És nem csupán Németországban tekintenek feszült várakozással Amerika felé. A bolondok tehát itt volnának, de miikor jönnek már a többiek is, akik ismét egyensúlyba hozzák a megbolondult Európát. üiinka a tórécszeiitótórtoisl defclaráctórá*. Pozsony, február 24. (Saját tudósítónk jelentése.) Híinka a turócszeotmáríom deklaráció hitelességéről a Slovákban irt cikksorozatának utolsó közleményében kifejti, hogy a turócszenünártom deklaráció megváltoztatására csakis a szlovák nemzeti tanács volt hivatva. A nemzeti tanács helyett Srobár jött, mint diktátor. Kezében volt a hatalom, voltak előadói, kinevezett zsupánokat, Dérerrel átvették a bíróságot s azzal hitegette a népet, hogy még többet ad, mini amennyit kér. Du- lát senklsein hal’gatía meg és a deklarációt nem vették komolyan. A nemzeti tanács elnökségében Dula azt követelte, hogy a hivatalok, csendörség és katonai parancsnokságok a szlovákok kezében maradjanak. Srobár és Prága nevettek ezen. Juriga helyesen megjegyezte, hogy a deklaráció a világ szemfényvesztésére készült, mert a világ előtt azt akarták bizonyítani, hogy a cseh és szlovák nép egy egységes nemzet. A szlovák kormánypártok első perctől kezdve következetesen a történelem hamisításának utján haladnak. Az amerikai szlovákokat is félrevezették és a szlovák néppárt vádjainak alaptalanságáról akarják meggyőzni. Ezt tette Moys is, amikor 1920-ban Amerikában járt és azt mondotta, hogy fílinka nem volt bezárva, az egy gróii kastélyban élt, noha két hónapig börtönben ült s fóhussal etették. azt • mondották, hogy 1-én kimondották Liptó- szentmifclóson a nemzeti egyesülést .s a csehszlovák köztársaságot. Amerikában félrevezették a szlovákokat azzal is. hogy a csehszlovák nemzetről beszéltek. A liptószentmiklósi, turóoszentmártoni és a szentpétervári deklarációkban a cseh-szlovák nemzet frázisát vették fel a cseh-szlovák állam kifejezése helyett. Ebben rejlik a misztifikáció. átlyukaszt Hogy J A prágai várban már 1918 május Budapesti premierek.-- A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — irta: Schöpilsii Aladár. Aki színházi kritikus vagy habitué Budapesten, az ugyan perrnaneneiában lehetett a múlt hét második felében, ha egyáltalán győzte a premiereknek azt a torlódását, ami ■ a színházak jóvoltából hirtelen előállott. Ez a színházi szezonnak a kulmináeiós pontja, éíénkebb és zajosabb már nem is lehetne s utána már csak apadás következtetik. Hat uj darab bemutatása négy nap alatt — ez olyan rekord, amilyen Budapestnél nagyobb városban is ritkán' adódik. Főpróbán vagy premieren végigcsináltam egy kivételével valamennyit s az utolsó éjszaka már minduntalan azzal ébredtem fel nyugtalan alvásomból, hogy színházzal, színészekkel és színházi kritikusokkal álmodom. A Nemzeti .Színház cgy olasz írónak francia darabját hozta. „Az árnyék”, Dario Nicodemi délamerikai származású olasz ivó müve nemcsak azért francia dráma, mert irója franciául irta és először Parisban került színre, hanem azért is, mert teljesen a francia dráma szemléleti módja, szerkesztési princípiumai és technikai megszokásai szerint készült. írhatta volna például Pierre Wolff is, senkinek sem tűnt volna fel benne semmi, ami a francia szellemtől idegen. Ez bizonyos mértékig kritika is a darabra: nincs benne egy irói lélek a maga eleven valóságában, amihez a származás is beletartozik, nem organikus mii, hanem konstrukció, tradicionális formák tehetséges alkalmazása. Az egész darab egyetlen nagy szerepre vau fölépítve: egy beteg asszonyra, aki sokévi bénító betegség után fölgyógyul s azt hiszi első boldogságában, hogy ezután már az élete, különösen a házasélete, egyszerű folytatása lesz a régi, betegség előtti életnek. Első lépésénél rá kell aztán ébrednie keserves csalódására.-: a férje, híres -művész, erőteljes, friss férfi, a_ sikerek embere, az asszony betegségé alatt nem tudott ellen- állam vére felpezsdülésének, szerelembe csert egy másik nővel, aki miatta elhagyta az urát, a társadalmi pozícióját s már kétéves gyermeke is van. Itt az a bizonyos élérc állított helyzet, amely minden szabályszerű francia dráma lényege: három emberi életnek olyan összeütközése, amelyben a formális erkölcs konvenciója a mélyebb természeti erkölcs ösztönével kerül súrlódásba s amelyből vagy tragikum lesz, vagy elsikló kompromisszum. Nicodemi a kompromisszumos megoldás embere: a törvényes asszony kétségbeesetten küzd szerelméért, de lépésről-lépésre be kell látnia, hogy küzdelme hiábavaló, diadala se volna diadal, a törvénytelen szerelmesnek van egy föl tétlen fölénye, gyermeket adott, a férfinak. Félrevonul, átengedi a harcteret a másik asszonynak, fia majd a. férfi belefárad a napfényibe és árnyékba kívánkozik, akkor jöjjön el hozzá, ő lesz az az enyhet adó, pihentető árnyék, —- ezzel búcsúzik el. Világos, hogy itt egy tragikus dilemma frazeológiával van elintézve. A siker nagy. A modern közönség inkább a kompromisszumos megoldások Ilivé a modern társadalmi erkölcs kérdéseiben, mint a* tragédiáké. És Nicodemi kitűnő mestere a színpadi formának. Nagyon ügyesen tudja a figyelmet elterelni azokról a résekről, amelyek gondolatmenetében minduntalan megnyílnak és teret adnak az ellenvetéseknek és nagyon hatásosan tudja a témáját olyan jelenetekre bontani, melyek magukkal ragadják a közönség érdeklődését. Mikor az első felvonás végén az asszony megmutatja a doktornak a nagy örömöt, hogy már mozgatni tudja — hat év után először — a kezeit, sőt talpra is áll, ez, bármi kevéssé organikus része a dráma inagvának, magában is olyan szép, hogy a közönségből a meghatottság összes kisérö jeleit kiváltja. A második felvonás tulajdonképp egyetlen liosz- szu, izgató párbeszéd a férfi és a felesége között, amelynek folyamán nyomról-nyomra kitárul az asszony előtt az egész valóság. A harmadik felvonásban a két asszony kerül szembe egymással, a törvényes feleségé a nagy erkölcsi fölény, a másiké a praktikus fölény, a kimondott szavak finom pengeként hatolnak be a két beszélő testébe, egyre szűkül a kör, hogy a végén bezáruljon, mikor a feleség kilép a színpadról. De legalább felerészben a főszerepet játszó művésznő, Várady Aranka csinálja a sikert. Ezt a terjedelemre igen nagy és szokatlanul sok és erős színészi eszközt kívánó szerepet az iró Réjane számára irta, aki francia színpadokon roppant sikert is aratott vele. Németország színpadain Tilla Difrieux hordozta diadalról diadalra. Várady Aranka nem méltatlan hozzájuk: az egész nagy skálát teljes erővel játssza végig, válságos pillanatokban a szerep színvonala fölé emelkedik, életet önt a konstrukcióba. Eddig — talán külső okok miatt — nem méltányolták eléggé ezt a nagyon tehetséges művésznőt, most érkezett sikere magaslatára. A többi szerepeket Ódry Árpád, Mátrai Erzsi. Mihályt! Károly, Nagy Adorján játsszák. Mostohán bánt velük a szerző, alig adott nekik alkalmat erős színészi relief kidotnboritásá- ra, amit tehetnek, becsülettel és tehetséggel teszik. Érdekes előadás, érdemes volt vele kissé behatóbban foglalkozni. Az Andrássy-ufi színház, vagyis jobban mondva kabaré. Hevesi Sándor egyfelvoná- sos drámáját mutatta be. „A gyilkos álarc” a címe. Szinész-dráma, a színpadon viselt álarc és a valódi arc kettőssége, amelyből az élet kettőssége, sőt raeghansotilasa származik. Merészen kigondolt, fortélyosan megTtészvéDytőkc 9,000.000 K8. — Tartaléktőke 1,500.000 Kő, — I ffaíSKdtónág: Prága, Marianska 2. bz. Vezérképviselet: Bratislava, Stnrova tj). (Baross Gábor-n.) 9, sz. Főüirynökségek: Kosice Hlavna ni., Lnéonee, Kornarno, Lcvieo, Ipolske Habi, Munkaéevo, lierojrsaw, Eirnavska Sobota óh ezenkívül képviseletek Slovensko és Pod- karpatuka Búb összes nagyobb belyaégcibeu, Conflsieisíale biztosító rí.. Prága 107tó a Foncicrc aiíalánes biztosító intézel üMtogtcsf cschsziováhtai utódja az elemi ágazatokra vonalkozöiag A társaság foglalkozik a következő üzletága zatokkal: tűz, jég, balosét, szavatosság (bezárólag autosznvatosság és antórongrálás), betörés, üvegbiztositás. szállítmány- és értékbiztositás. a legjutányosabb én legkedvezőbb feltételekkel. Minden helységben kerestetnek ügynökök vagy agilis üzletszerzők méltányos feltételek mellett. Jelentkezni a brn- tislavaj vezérképviseletünknél lehet \
