Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-25 / 45. (198.) szám

Az uj pénzügyminiszter kinevezése előtt. (fi.) Prága, február 24. A köztársaság elnöke közvetlenül Rasin halála után azt az óhaját fejezte ki, hogy a kormány minél előbb tegyen neki előterjesz­tést a pénzügyminiszteri szék betöltésére vonatkozóan. Az államfőnek ez a kívánsága abból a belátásból fakadt, hogy a mai súlyos közgazdasági és pénzügyi viszonyok között a pénzügyminiszternek oly fontos tárcája so­káig betöltetlen nem maradhat. Rasin hosszú betegsége egymagában is megszakította a folytonosságot a pénzügyek irányításában és ezért az ő halála után sürgősen kellett gon­doskodni arról, hogy minél előbb utódot kap­jon. Mikor e sorokat Írjuk, inog folyunk a ta­nácskozások arról, hogy ki legyen Rasin utóda, azonban a legközelebbi órákban vég­leg elválik, hogy ki lesz az ii.i pénzügymi­niszter. Arra, aki a mai viszonyok között veszi át az állam pénzügyeinek legfőbb intézését, szokatlanul nehéz föladatok várnak. Az ál­lam egész lakossága erősen érzi az esztendős gazdasági válság szörnyű súlyát. A nagy­ipart, a köztársaság termelésének legnagyobb tényezőjét letörte a cseh korona bravúros emelkedése. A munkanélküliség ijesztő tova­terjedése a legszélesebb munkásrétegek, sőt valamennyi társadalmi osztáy életszin--^.ia- ?;,y1 megdob’ eoí**- áfár-dé'C,- / iirtöctfr? adóprés könyörtelen fojtogatását és az ille­tékek elviselhetetlen terhét intgsinylette az állam egész lakossága. Ott, ahol az állam, mint eladó lép a piacra (egye daru Ságok, vas­utak stb.) olyan horribilis nyereségekre tö­rekszik, amelyek már-már túllépik a tisztes­séges üzlet korlátáit. Számos pénzintézet és a kistőkések egész tömege — tehát igen ér­tékes közgazdasági elemek — nehéz vál­ságba jutottak amiatt, mert a hodikölcsönö- ket a kormány ötödfél esztendő óta értékte­len rongy gyanánt kezeli. A természetes ösz- szeköttetéséltől 'elvágott termelés lázasan kutat uj piacok után, hogy kerekei és csa­varjai ismét megkezdhessék megszokott for­gásukat. Odalent Sziovenszkón és Ruszln- szkóban pedig a megélhetésükben veszélyez- tetett exisztenoiák mérhetetlen tömege nap- ról-napra várja a fordulatot, amely a dezin- dusztriálás címén végpusztulásra ítélt terme­lés megújhodását varázsolja elő az elnémult gyárvidékeken. Az első kérdés, amelyet az uj pénzügy­miniszternek meg kell válaszolnia, ez: polgá­rainak organizmusától különálló életet él-e az állam, vagy pedig az-e a föladata, hogy azok­nak egyedeit és szervezett csoportjait elő­mozdítsa jólétük gyarapodásában. E szembe­állítás első pillanatra egész teoretikusnak látszik, de meg kell gondolni, hogy e kérdés eldöntéséhez igét) fontos gyakorlati követ­kezmények fűződnek. Mert ha az államban csakis a különálló jogi személyt, a fiskust. a polgáraitól független lényt látjuk, úgy ennek természetes következménye az lesz, hogy el kell ismernünk az állam ama jogosultságát is, hogy a maga vagyoni érdekeit polgárainak, mint tőle különböző gazdasági egyedeknek érdekeire való tekintet nélkül érvényesítse. Ilyen fölfogás mellett — legalább gazdasági vonatkozásban — semmi követendőt nem ta­lálhatunk benne, ha az állam csakis a maga pénzügyi érdekeit tartja szem előtt és ennél­fogva pénzét úgy értékelteti, adóit oly ma­kacs következetességgel emeli, polgárainak vele szemben fönnálló követeléseit akképpen teljesiti és jövedelmeit oly módon fokozza, amint ez neki tetszik és amint azt keresztül­vinni a rendelkezésre álló fizikai hatalom le­hetővé is teszi. Ámde az állam nem ilyen absztrakt lénv. az állam nem Leviathan, mint amilyennek Hobbes rajzolta, hanem élő szervezet, amely­nek sejtjei az egyes polgárok és azok társa­dalmi csoportjai. A sejtek betegsége vissza­hat az egész szervezet- egészségi állapotára. A sejtek pusztulása előbb vagy utóbb elő­idézi az organizmus pusztulását is. Menenius Agrippa meséje a gyomorról és a végtagok­ról — Livius szellemes parabolája —- meg­fordítva is ál!: amint a gyomor működésének megszűnése maga után vonja a végtagok pusztulását, úgy a végtagoknak halálos ba- cillusokozta megbetegedésének természetes következménye, hogy a gyomor malma is megszűnik őrölni. Ez az igazság természetesen az állami szervezet minden sejtjére és minden atom­jára is vonatkozik. Ez euz igazság azt jelenti, hogy az állam közgazdasági életének irá­nyításánál nem szabad tekintettel lenni csak néhány kiváltságolt bankcsoport, vagy egy privilegizált nemzet érdekeire, hanem szem előtt kell tartani a pénzügyi mechanizmus valamennyi tényezőjének és az állampolgá­rok minden csoportosulásának gazdaságpoli­tikai kívánságait.' Ez ellen az igazság ellen vétkezünk akkor is, ha az állami pénzügyek miniszterét mindig ugyanannak a körnek ér­dekeltségéből válogatjuk lei. Az előbb említett két irányzat a cseh­szlovák politikai életben is kifejezésre jutott és testet öltött egyes emberekben. A kora véget ért Rasin tipikus képviselője volt a. merev fiskalizmusnaik, mert csak az állam Prága, február 24. A ruhrvidéki konfliktussal kapcsolatos intervenció kérdése nap-nap mellett felszínre kerül, anélkül azonban, hogy valami pozitív és kézzel fogható kibontakozási lehetőséget eredményezne. Ma az a berlini hír érkezett hozzánk, hogy Karnebecke hollandiai minisz­ter vette kezébe az intervenció ügyét. Tegnap este hat órakor a Wolff-ügynök- ség jelentése szerint a franciák tíz tank és két teherató segítségével feloszlatták a bohumí városi, képviselőtestületet. Letartóztatták a főpolgármestert, négy városi tanácsost és tizennyolc városi képviselőt A városi képvi­selők közül csak azokat tartóztatták le, akik nem tartoznak a munkásosztályhoz. Egy francia tiszt minden képviselőhöz azt ‘a kér­dést intézte, hogy hajlandó-e mindannak szál­lítását biztosítani, amit a franciák rekvirálás utján nem tudnak megszerezni. A szakszervezetek az általános szíájkról tárgyalnak, amelyet ma délben akarnak meg­kezdeni. A francia gyarmati csapatokat Ver- bertből, Kupferdrohból és Werdenből ma el­szállították. Az oberhauseni főpolgáumestert. a polgármestert és három kormányhivatalno­kot a franciák autón ismeretlen helyre szállí­tottak. Hasonlóképpen jártak el a német nép­párt hét tagjával. Tegnap délután két órakor megszállották a franciák a hernei városházát, mert a tisztviselők vonakodtak a francia pa­rancsokat teljesíteni. A jóvátétel! bizottság tegnap délelőtt ülést tartott, amely a fa-szállítási kérdéssel, továbbá a vámilletékek kérdésével foglalko­zott. Mai jelentéseink: Poincaré farizeusi sürgönye Stockholm, február 24. (Saját tudisótónk- tól.) A svéd püspökök Sőderblom upsalai liercegérsekkel az élükön a Ruhrrnegszállás után tiltakozó iratot küldtek a francia kor­mányhoz, a francia politika erőszakos lépése miatt. A tiltakozásra Poincaré most távirati­lag válaszolt. A táviratban hangoztatja, hogy Németország eljárása késztette a francia po­litikát erre a lépésre és kijelenti, hogy Fran­gazdasági érdekeit nézte és nem törődött a I gazdasági egyedek tömeges pusztulásával. A 1 másik irány — ha nem is olyan pregnánsan — Englishen jut kifejezésre. Rasin iránya jelentette a korona vakmerő előretörtetését, jelentette a hadik ölesönök teljes ignorálását, jelentette az állami háztartás, jövedelmeinek sokszor természetellenes gyarapodását, de jelentette egyúttal az ipar versenyképtelen­ségét, a munkásság százezreinek kenyérnél­küliségét, hajdan jobb életmódhoz szoko-tt emberek társadalomgazdasági sülyedését és az állampolgárok elviselhetetlen adómegter­helését. A másik irány — amint mi látjuk — a koronának tizenkét centimé körül való sta­bilizálását, a hadikölcsönök kérdésének mél- tányosabb kezelését és talán az adóztatás enyhülését is magával hozhatná, ennek nyo­mában pedig a termelés megújulása, . egész társadalmi osztályok. gazdasági megerősö­dése és valamennyiünknek megkönnyebbü­lése járna. Édes-kevés beleszólásunk van az állami pénzügyek irányvonalainak kijelölésébe. Természetes azonban, hogy mi a második ! iránynak adjuk az elsőbbséget, mert tőle in- J kább várhatjuk a gazdasági válság mai fe­szültségének lecsapódását. Az a férfiú, akit most fognak kinevezni pénzügy minisztérré, jól tenné, ha ebbe az irányba terelné az ál­lami szervezet pénzügyeit, vagy legalább en­gedményeket tenne ennek az irányzatnak. ciaország kívánja, hogy eljöjjön az a nap, amikor megbocsáthatja Németországnak azt a bűnét, hogy ismét fölszabadította a háború borzalmait. Ennek a megbocsátásnak az első föltétele, hogy a bűnös megtérjen. Poincaré azt hiszi, hogy a svéd püspökök bölcs taná­csa fogékonyabbá teheti a Németországot ve­zető férfiak szivét a megbánásra és a meg­bocsátás napját közelebb hozhatja. Az egész svéd sajtó fölháborodással tárgyalja Poinca- rénak eme táviratát. A Stockholms Dagb'la- ded azt írja, hogy Poincaré a farizeusok fehér köpenyébe öltözött s humanitásnak nevezi közönséges rablóhadjáratát/ Cinizmus, elva- kultság és kegyetlenség beszél ebből a táv­iratból — írja a lap, — amelyet a Ruhrvidé- 'ken használt lovaglóostorok pattogásának hangja kisér. Naponta 2500 tonna szenet visznek Franciaországba Düsseldorf, február 24. (Havas.) A folya­mi közlekedés a megszállási zónában nor­málisan funkcionál. Harmincnyolc vontató ha­jót beállítottak a forgalmi szolgálatba. Na­ponta 2500 tonna szenet továbbítanak Strass- burgba, ahonnan Franciaországba viszik. Ma megkezdték a Düren-Düsseldorf közötti va­sútvonal használatát. Megcáfolják azt a hirt, hogy Elberfeld irányában kiterjesztik a meg­szállási zónát. Duisburgban tizenkét millió márkát lefoglaltak, amely a sztájkalap céljaira szolgált. A londoni francia követ az angol külügyi hivatalban London, február 24. A Daily Telegraph jelentése szerint a francia követ tegnap láto­gatást tett a külügyi hivatalban. Hir szerint többek között a Ruhr-kérdéssel, a kölni vas­úti tárgyalásokkal ós a török békével . kap­csolatos kérdésekről folyt a tanácskozás. Újabb letartóztatás Eschweiler, február 24. (Wolff.) Ma dél­ben letartóztatták a német nemzeti néppárt vezetőjét, Gránickot és elszállították. Család­ja négy nap alatt köteles a megszállott terü­letet elhagyni. SlSSBBIBBSinBBSnBnSBBBBRISiasaBIBBBfiBBBF^llKBBBBanBnSflBBtSMtinBBSgSBIingBBIin 'mamii uj "szcneüfói aüar Németországgal. Letartóztatták a Ssoclraml városi tanácsot. — Jk francia-olasz gazdaság? összeköttetés lenre. A francia pénzügy miniszter a frank esőséről Paris, február 24. (Havas,) A költség- vetési vita folyamán Lastcyric pénzügymi­niszter kijelentté, hogy teljes bizalommal néz a ruhrvidéki akció sikere elé. A miniszter megállapította, hogy az elmúlt évben a költ­ségvetés bevételi többlete meghaladta a két milliárdot és ez év januárjában a 243 milliót érte el. Ez is bizonyítja azt, bogi' Franciaor­szág gazdasági válságáról szóló hirek legen- daszerii kitalálások, amelyek a francia frank elleni kampányra vezethetők vissza. A frank- ingadozásainak nincsen gazdasági alapja, de leginkább politikai és spekulatív jellegű okai vannak. Egyes pénzügyi elemek Németor­szággal együtt dolgoznak és arra töreksze­nek, hogy a frankot leszállítsák. Németország e célból azokat a devizákat, amelyekkel a jóvátételt kellett volna fizetnie, piacra dobja. A miniszter kijelentette, hogy Franciaország megőrzi nyugalmát és amint a francia pénz­ügyek szanálására irányuló akciója sikerrel jár, rendszabályai eredményeként a frank ár­folyama emelkedni fo<? Amerika nem szél beie a Ruhr-akci^ba London, február 24. (Havas). Azok a hirek, amelyek szerint az Egyesült Államok a Rúhr- kérdésbe beavatkozni készülnek, nem telelnek meg a valóságnak. utí olasz sa/tro Franciaország ellen Róma, február 24. A Mesagero napokkal ezelőtt az olasz-francia gazdasági összekap­csolódás szükségességéről irt és kifejtette, hogy Olaszországnak részt kell vennie a francia Vas- és széntermelésben és olasz munkásokat kell a Ruhrhoz küldenie. Mivel ezzel a kérdéssel a francia lapok is erősen foglalkoznak, az olasz lapok szintén állást fog­lalnak e gondolattal szemben. A Corriere del- la Sera, a Gazetta dél Popolo. az Idea Nazzi- onale és a Voce Republicana egyértelmüleg megállapítják, hogy az ilyen kapcsolat szük­séges Franciaország részére, de erre semmi szüksége sincs Olaszországnak. A Mondo ke­reken visszautasítja azt a tervet, hogy olasz munkásokat küldjenek a Ruhrvidékre, mert Olaszország nem hajlandó a francia szolgá­latban álló hóhér szerepét játszani. A lap emlékeztet arra, hogy Franciaország csak akkor apellál a szolidaritásra, amikor a feje fölött csapnak össze a hullámok. A Cor­riere della Sera kijelenti, hogy ez a terv Olaszországra nézve veszedelmes, mert Olaszországnak továbbra is várakozó állás­pontot kell elfoglalnia, hogy Angliával és más békehatalmakkal együtt elősegítse a megoldást. —■ A Popolo Nuovo, az olasz nép­párt lapja figyelmet érdemlő cikket közöl, Cikkében azt Írja. hogyha valaki tüdőgyulla­dáson ment keresztül, akkor elegendő egy meggondolatlan séta, hogy a legsúlyosabb visszaesés következzék be. A ruhrvidéki ka­tonai séta egy ilyen meggondolatlan lépés a lábadozó Európa számára. Erősen kritizálja Olaszország magatartását és kijelenti, hogy a Ruhrakcióval szemben az olasz kormány gyengének és bizonytalannak mutatkozott. Az olasz néppárt annak idején figyelmeztette a jelenlegi kormányt a franciákat támogató politika veszedelmére. Ngy uj európai háború akkor is borzalmas következményekkel jár­100 csch-szl. koronáért fizettek ma, február 24-én: Zürichben)15.75 svájci frankot Budapesten 8650.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 67400.— német márkát J 0 évfolyam 45. (198.) szám. I f Prága, vasárnap. 1923 február 25. I M jff ^ ..................... I W a Af 1 w //TTf M m MMf[M/%,JL. I JBF Bí ulioe 18. sz., Telefon 6797. szára I — Sürgönyeim: Hírlap, Prnha. - I A Szlovenszkól és Rnszfnszftói szövetkezeti ellenzék! Pártok politikai napilapja I Szlovenszkói szerkesztő: * Felelős szerkesztő; I TELIÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. I

Next

/
Thumbnails
Contents