Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-02 / 26. (179.) szám

Péntek, február 2. Százötven városi tisztviselő! bocsátottad ei Pozsonyban. Pozsony, február 1. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi polgár- mesteri hivatalban tegnap este ülést tartot­tak, amelyen Qkanyik Lajos polgármester Bella főjegyző, a polgármesterhelyettesek és a városi direktórium tagjai vettek részt. Megtárgyalták a városi ügyosztályok és ügykörök uj beosztásának kérdését. Ennek értelmében az állami hivatalok, amelyek a főjegyző hatáskörébe tartoznak, a követ­kezők: közigazgatás, katonai és illetőségi ügyek, ipari- és kereskedelmi ügyek, egész­ségügy, állategészségügy, az építészeti és a technikai ügyosztály. A városi hivatalok az uj rendszer sze­rűit a következők: Az elnöki ügyosztály, a szociális, a gazdasági, az adó-, a jövedék- ügyosztály, a számvevőség, a pénztár, a vá­rosi egészségügy, az állategészségügy és a városi épitési és technikai ügyosztályok. A direktóriumi ülésen szóba hozták a tisztviselők létszámának ügyét is. Elhatá­rozták, hogy ezt a létszámot az óriási költsé­gekre való tekintettel csökkenteni fogják. Ennek értelmében Pozsony város állami hi­vatalánál százkét tisztviselő, a városi hiva­taloknál pedig kétszáznyolc, összesen tehát háromszáztiz tisztviselő marad alkalmazás­ban. Mivel a tisztviselők létszáma jelenleg négyszázötvennyolc, elhatározták, hogy százötven tisztviselőt elbocsátanak. A város ezzel az elbocsátással két és negyed millió koronát takarítana meg évente. Tekintve azt. hogy a város a tisztviselőkön kívül ötszáz városi munkást is foglalkoztat, akiknek évi bére tizenkét millió koronát ér el, holott a tistzviselők javadalmazása csak 5 millió ko­ronát tesz ki, valószínű, hogy a tervezet amely a közgyűlés elé kerül, nem fog simán keres ztiilmenni. ■BBBISBBBUBISBnBBBSiiBHBHIiaaBBBBBKB M 3»iriolcr«ff€»rani Prága, február 1. A „Prager Tagblatt11 értesülése szerint a Földbirtokhivatal javaslatot tett a földbirtok­lefoglaló törvény módosítására nézve, amely javaslat különösen a gyár- és cukoripar szempontjából bir fontossággal. A javaslat szerint a leíoglalási törvény harmadik szakasza ezentúl igy bangzanék: A lefoglalás alól mentesek: 1. Az országos,, járási, vagy községi bir­tokok (vagyon és talaj). 2. Szlovenszkó és Ruszinszkó úrbéri vá­gyónál. 3. Olyan objektumok, amelyek önálló gazdasági lét folytatására alkalmasak és tár­gyuk szerint a többi nagybirtoktól elválaszt­hatók, az utóbbinak tartós károsodása nél­kül, Jha k) az illető nagybirtok talaj- vagy erdő- gazdaságával egyáltalában össze nem függ­nek, vagy tosan, hogy az észre ne vegye, a Flórián té­likabátja zsebébe csúsztatta. IV. Öreg este lett, amikorra Csuka Flórián kábu'üata felengedett. A kályha mellé ült, szót- lan hajtotta fejét a tenyerébe, a padlót nézte és arra gondolt, hogy most már az egész menny rászakadt. Ifjabb Flórián a szomszéd szobában játszott, azután — mivelhogy ün­nep volt és ilyenkor nem kell tanulni — elő­vette az újfajta nyelvtankönyvét, amit az ap­ja már kitanult és ráhagyott, amibe az volt beírva: ..Csuka Flórián-é“, újfajta betűkkel. Amikor meghallotta, hogy az apja a másik- szobában motoszkál bement hozzá, vitte ma­gával az újfajta nyelvtant. — Papa, kérdezzen egy kicsid, jó? . . . Flórián gyámoltalan, szégyellös jósággal volt a fiához. — Mit kérdezzek, Flórián? — Ezt ni . . . Oda nyújtotta neki a könyvet, Flóriá;; i kezébe vette, megismerte, tisztuló szeme újra j elborult. Megnézte a könyvet elől is, hátul is,! összetört, nehéz sóhajtás szakadt fel mellé­ből. Azután kinyitotta a kályha ajtaját és a pirosló parázsra dobta a könyvet. Ifjabb Flórián hökölt-mozdulatlan nézte az apját, a szája nyitva felejtődött. Ez volt az első dolog életében, amelyet sehogysem tu­dott megérteni. Lepődötten nézett az apjára, az meg szótalan, fáradt, esett szemmel né­zett vissza a fiára.. , Ifjabb Flórián néhány pillanatig várt, de miután látta, hogy semmiféle felvilágosítást nem kap, elfordult az apjától. Eszébe jutott, hogy az éjszaka két egyész, megkezdeti éti narancsot dugott a másik szoba kályhája mögé. rwwrTkiwitmr;.,iCTn«iiiii. hj-'T-ktsw-i uj I » b) ha ezeknek a vállalatoknak szabály­szerű megművelése szempontjából okvetlenül szükséges. A negyedik szakasz igy hagzanék: Ma az 1919. április 24-e után egy sze­mélynek vagy társtulajdonosoknak, vagy nem elváltán élő házastársaknak lefoglalás alól mentes földbirtokból egy olyan ingatlan- komplexum egyesíthető, mel3r a második sza­kasz szerint lefoglalandó volna és az abban megállapított terjedelmet meghaladja', akkor a komplexum lefoglalás alá esik. A terjede­lembe nem lehet beszámítani az állam részé­aranaaaiHHflngsa&aaBaBssiiHBnHnnBanBnnBi röl kiosztás utján kapott talajt, vagy a tizen­egyedik szakasz szerint mentes birtokot, ha a tulajdonos oly személy, vagy oly személy örököse, akinek talaja a tizenegyedik szakasz szerint lett kiosztva, vagy mentesítve. Ezekről a változtatásokról tegnap ta­nácskozás volt a Földbirtokhivatalban, ame­lyen resztvettek az érdekelt minisztériumok is, de megegyezésre nem jutottak. Bár a Földbirtokhivatal a leíoglalási törvény meg­változtatását sürgősnek tekinti, a megjelen­tek nézetei annyira eltérőek Voltak, hogy kellő megegyezésre jutni nem tudtak. IBBfliinUBBBBBBllIBBBBBEr ■■BOBBBSSIBBBB Valiié karesfcadaSmS miniszter a magyar gazdasági politikáról. A nemzetgyűlés ma több törvényjavaslatot elfogadott. Prága, február 1. A magyar politikai élet Apponyi Albert gróf és Diairuváry Géza külügyminiszter teg­napi beszédeinek hatása alatt áll. Úgy az el­lenzéken, mint a kormánypárt sorai között élénken kommentálják a beszédek lojális hangját és általános örömmel állapítják meg, hogy a magyar kormány megtette az első lépést ahhoz, hogy az utóbbi időben kedve­zőtlenné vált atmoszférát eltüntesse. Erősen remélik, hogy az utódállamok végre föl fog­nak hagyni a folytonos gyanúsitgatás mód­szerével és megnyugodnak Magyarország békés szándékaiban. Az egységes párt sorai között főként azt hangoztatják, hogy a többi ellenzéki szónok is példát vehetne Apponyi - tói és az ország érdekében igen helyesen tenné, ha a kormány elleni m egok o lati an tá­madással fölhagyna. A politikai életben egyébként még min­dig nem történt semmi különösebb esemény. Az elégedetten kisgazdák mozgalmát — mint az előrelátható volt — végleg leszerel­ték és maguk az elégedetlen kisgazdaképvi- selők hangoztatják leginkább, hogy az egy­séges pártnak a mai súlyos gazdasági hely­zetben igazán egységesnek kell lennie és föl kell hagynia ia széthúzó kísérletekkel. A földbirtokreform sürgetésére irányuló novel­la mihamar elkészül és a Máz elé kerül. A rendtörvény tárgyalását bizonytalan időre elhalasztották és ezzel sikerült az ellenzék részéről tapasztatható él é gül e ti éhség egy ré­szét leszerelni. Budapesti szerkeszfőség^nktőF ma az alábbi telefonjelentéseket kaptuk: Komoly munka a magyar nemzetgyűlésen Budapest, február 1. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése). A nemzetgyűlés tnai ülését negyedtizenkettőkor nyitotta meg Szcitov- szky Béla elnök. A tegnap letárgyalt kisebb je­lentőségű törvényjavaslatokat harmadszori olva­sásban általánosságban és részleteiben is elfo­gadták. Következett az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyok ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A javaslat fölött nem volt vita. Xsupárj_ y Valkó Lajos kereskedelmi miniszter szólalt föl: Magyarországnak ezidőszerint a legtöbb kedvezmény alapján Németországgal, Svájccal és Bulgáriával van kereskedelmi szerződése. Ausztriával is van egy ilyen megállapodás, amely nyomban ratifikálva lesz, hogyha ez a javaslat törvényerőre emelkedik. A kereskedelmi szerző­dések szempontjából különösen azok birnak nagy fontossággal, amelyek a volt monarchia közös vámterületei között keletkeztek. A békeszerző­dés értelmében, ha valamely állammal a legtöbb kedvezmcn3' alapján kereskedelmi szerződést kö­tünk, úgy ezt a kedvezményt ki kell terjeszte­nünk valamennyi szerződést aláíró államra. Ez­után kitért a volt monarchia államai között való gazdasági kapcsolat kérdésére. Elsősorban az a fontos, hogy szomszédainkkal gazdasági megál­lapodásra jussunk. Annakidején ezekkel az orszá­gokkal közös vámterületet alkottunk s igy kiala­kultak olyan gazdasági kapcsolatok, amelyeket a lehetőségadta egészséges gazdasági forgalom megteremtése céljából föl kell használni. A béke­szerződés csak azt a jogot adta meg neknük, hogy Ausztriával és Cseh-Szlovákiával köthe­tünk gazdasági szerződést anélkül, hogy az azok­ban foglalt legtöbb kedvezmény elvét más álla­mokra is ki kell terjeszteni. Arra kell töreked­nünk, hogy egyidejűleg különböző államokkal jus­sunk gazdasági összeköttetésbe. E tekintetben rokonszenvvel kell kisérnünk azt az akciót, amelyet ezidőszerint a népszövet­ségnél Ausztria inditott meg. hogy a volt moiiar- kia területén alakult különböző államokkal létre­jöjjön valamelyes gazdasági kapcsolat. A szaJbadkcrcskedclcmnek mindenkor liive voltam, azonban ilyen kis országban, mint Ma­gyarország, arra is tekintettel kell lenni, hogy mi történik a többi országban. Mi mindig azon voltunk, hogy szabad nemzetközi forgalom jöj­jön létre, de csak a kölcsönösség alapján. Ezután részletesen beszélt a magyar ipar fejlesztésének módozatairól és bejelentette, hogy az nj vámta­rifáról szóló javaslatot legközelebb a Ház elé terjeszti. Jelenlegi helyzetünkben nem tehetjük meg — folytatta beszédét - - minden jóakaratunk dacára sem, hogy mikor más erősebb országok sem tudtak kaput nyitni a szabad kereskedelem­nek, mi megtegyük azt. Az utóbbi hónapok ta­pasztalatai mutatják, hogy a korlátozások terén nem mentünk túlzásba, sőt további korlátozás is föltétlenül szükséges. Magyarországba kész áruk­ból, különösen a textilágból és a kész bőrárukból olyan jelentékeny mennyiséget szereztünk be, hogy nagyobb készletekkel rendelkezünk, mint amilyenre az országnak szüksége van. A közeli időben nagyobb készárubehozatalra nem vagyunk rászorulva. Az uj vámtarifatervezet már készen van. Mi mindent elkövetünk, hogy szom­szédainkkal teljes megegyezés jöjjön létre, remé­lem, hogy ezt sikerülni Is fog elérnünk. Kérem a javaslat elfogadását. A Ház ezután a törvényjavaslatot amely a kormányt gazdasági megállapodások létesítésére hatalmazza föl, vita nélkül ugjr általánosságban, mint részleteiben elfogadta. A Ház ezután a Dunára vonatkozó végleges szabályzat megállapítását célzó, Párisban kötött egyezrhény tárgyalásába fogott bele. A javasla­tot az előadó ismertetése után vita nélkül álta­lánosságban és részleteiben is elfogadták. Pesth3r Pál előadó ismertette a kereske­delmi forgalom szavatosságáról szóló javaslatot, amelyet Daruvá^ Géza igazságügyminiszter és nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisz­ter felszólalása után vita nélkül általánosságban és részleteiben is elfogadtak. Következett a mezőgazdasági munkások szövetkezetének állami támogatásáról szóló ja­vaslat. A vitához. Szeder Ferenc szociáldemok­rata, Perlaky György egységespárti és Csik Jó­zsef keresztényszocialista képviselő szólt hozzá. A javaslatot elfogadták. Lapunk zárásakor az ülés folyik. Á házszahályrevizió Budapest, február 1. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Jelentettük tegnap, hogy az egységes párt kedd esti értekezletén elhatározták, hogy a házsza- bályreviziót sürgősen végrehajtják. A moz­galom élén Nagy Emil'képviselő áll, aki az újságírók előtt a következőket mondotta: — A házszabályrevizióra vonatkozó ter­vezet tavaszig elkészül. A revízió nem irá­nyul az ellenzék ellen, nem a Tisza-féle ház­szabályok szigorításáról van szó. Hiszen nem élünk Tisza-idő'ket, amikor minden esz­közzel le kellett törni az obstrukciót. A ház­szabályokat szükség szerint a mostani vi­szonyokhoz át kell idomítani. Például egy in­terpelláló csak tiz percig beszélhetne, fonto­sabb esetekben pedig a Há^ engedőimével fél óráig. Főleg atz akarjuk elérni, hogy a képviselők panaszaikat bizottsági utón a mi­nisztériumi referensekhez vigyék. A revízió nem jelenti azt, hogy megvonjuk a képvise­lőktől a miniszterek felelősségre vonásának jogát. Az angol parlamentben a képviselő, ha interpellál, egyszerűen kérdést intéz az illetékes miniszterhez, aki válaszol rá. Nem távozik a pénzügyminiszter Budapest, február 1. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Az utóbbi na­pokban hire járt annak s az egyes lapok meg is Írták, hogy Kállay Tibor pénzügymi­niszter, aki most kétheti szabadságon van. nem tér vissza a pénzügyminiszteri székbe. Hivatalos helyen fölhaíalmaztak annak ki­jelentésére, hogy ezek a hírek minden ala­pot nélkülöznek. A pénzügyminiszter távozásáról szó sincsen. Szabadságának letelte után vissza­tér Budapestre és újból átveszi a pénzügymi­nisztérium vezetését. Megjegyezték, hogy a pénzügyminiszter szaabdséga alatt is a költ­ségvetési tervezettel foglalkozik. „Szittyák tábora" Budapest, február 1. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A magyar fascista tábor különböző okokból elhatároz­ta, hogy nevét: a fascista hungarista tábor elnevezést .,Szittyák táborára" változtatja át. A fascista tábor alapszabályait egyébként a belügyminiszter már jóváhagyta. Benes és a magyar jóvátétel Budapest, február 1. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A 8 Órai Újság az olasz „Voce Rupublicana" lapnak alábbi hírét közli: A kisantant lépéseket tett Londonban, Párisban és Rómában, hog3>- Ma­gyarországgal szemben erélyesen lépjenek föl s bírják rá Magyarországot a békeszerző­dés betartására és a jóvátételt fizetésre. A francia kormány jóakaratuau fogadta Benes kívánságát, az angol kormány azonban ki­jelentette, hogy előbb utána fog járni a do­lognak s csak azután im majd választ. Olasz­ország ezzel szemben kijelentette, hogy Ma­gyarország ellen semmiféle szláv akciót nem fog megengedni. Prágában és Belgrádban az olasz kormánynak eme kijelentését csodálko­zással vették tudomásul, de Benes dr. reméli, hogy a kisantant .kívánságát mégis keresztül fogja tudni vinni. Ezért a belgrádi és bukares­ti kormány újabb lépéseket tett Rómában. A Národni Demokrácia ehhez azt fűzi hozzá, hogy az olasz lapnak eme jelentése nagy nyugtalanságot keltett magyar politi­kai körökben. Egyes politikusok követelték a külügyi bizottság azonnali összehívását. A cseh lap a hirt föntartással közli, mert ha Magyarország tényleg szabotálná a trianoni békeszerződést és minden diplomáciai lépés hiábavaló lenne, akkor a szövetségesek tud­ni fogják, hogy miként 'kényszerítsék Ma­gyarországot a békeszrződés betartására. A kisantant büntetőszankciójáról szóló hirek ma még koraiak. gjRBBBBBBBBEBBSBBBBaHBKBXBHaSiaasn Leszerelési konferencia készük Páris, február 1. A népszövetségi ta­nács ma a leszerelés kérdésével foglalkozott s elhatározta, hogy ez év julius havában Genfben leszerelési konferenciát hív egybe, hogy kiterjessze a washigtoni konferencia határozatait ama államokra is, amelyek Was­hingtonban nem voltak képviselve. Viviani ja­vasolta, hogy a konferenciára azokat az ál­lamokat is hívják meg, amelyek nem tagjai a népszövetségnek, ig3^ Mexikót, Oroszor­szágot és Törökországot. Branting fölvetet­te azt a kérdést, miért nem hívják meg Né­metországot is. Viviani kijelentette, hogy Németország nem jöhet szóba, mert hadere­jének nagyságát a békeszerződés állapítja meg. Branting azután azt javasolta, hogy ak­kor egyáltalán ne nevezzék meg ezeket az államokat. A népszövetség igy határozott. Elhatározta továbbá, hogy azokat az európai államokat, akiknek stafus-quoját a háború nem érintette és akik most nincsenek katonai operációkkal elfoglalva, fölhívja, hogy had­seregük számát az t(??3 évi állapotra szál­lítsák Je. A salgótarjáni vitás határkérdés. Páris, január 31. Ma délután négy óra­kor nyitotta meg Viviani a népszövetségi ta­nács ülését, amely a Cseh-Sziovákia és Ma­gyarország közötti határmegállapitással fog­lalkozott. Viviani fölvette azt a kérdést, váj­jon kivánja-e a két állam azt, hogy a nép- szövetség mondja ki a vitás kérdésben a , döntő szót. Osusky követ, Cseh-Szlovákiá.-,* képviselője ismertette a határmegá'lilapitás körülményeit és kijelentette, hogy a cseh­szlovák állam aláveti magát a népszövetség döntésének. Azután Magyarország képvise­lője szólalt föl s kijelentette, hogy Magyar- ország is aláveti magát a döntésnek. Viviani ezután fölkérte Da Gama londoni brazíliai követet, hogy vegye át az előadói tisztséget s a népszövetségi tanács következő ülésszaká­ban terjesszen elő jelentést. A köztársaság védelmének törvénye. A tör­vényjavaslat előkészítő bizottsága a hét fob'a- mán nap-nap mellett dolgozott. Jelentettük, hogy az eredeti tervet revízió alá vették s a törvény sokkal efipthébib lesz, mint a lengyel vagy a né­met. Az eredeti tervet ugyanis a nemzeti demok­raták befolyása alatt készítették, akik á Rasüi éj­ién való merénylet után nemcsak a törvény szük­ségességét, ham eun szigorúságát is hangsúlyozták. A koalíció keretén belül azonban első perctől kezdve nézeteltérések támadtak. Különösen a cseh nemzeti szocialisták léptek fel erélyesen a demokraták ellen. Erélyes fellépésüket könnyen lehet megmagyarázni. A nemzeti demokraták a merénylet után a nemzeti szocialistákat s azok hivatalos lapját, a Ceské Slovót támadták. Leg­újabb értesüléseink szerint még a sajtótörvény módosítását, helyessebben szigorítását is elve­tették s a koalíció abban állapodott meg, hogy ezt már csak az ős'zi ülésszak folyamán fogják tárgyalni. A deviza- és valut;-jüzérkedés ellen való törvény javaslatát azonban a köztársaság védel­mének törvényjavaslatával egy időben fogja a nemzetgyűlés tárgyalni. ____________ Ba sch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1038

Next

/
Thumbnails
Contents