Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)
1923-02-02 / 26. (179.) szám
Péntek, február 2. 3 nak, sőt a már eddig kifizetett segélyeket is be akarja rajtitk hajtani. Az idevonatkozó rendelet újból azt a veszélyt rejti magában, hogy az illetőség megállapításánál a csehszlovák hatóságoknak eddig követett gyakorlatának megfelelően nem fogják belföldi illetőségiieknek elismerni azokat a munkásokat, akik serény munkájukkal évek- sőt évtizedek óta itt keresték meg a kenyerüket és ettől őket azzal az ürüggyel fogják elütni, hogy nem fizettek adót. Ha ez bekövetkezik, úgy a korompai munkásságnak körülbelül 40 százaléka még a csekély segélytől is elesik. A pozsonyi minisztérium csigalassúsága. A gölnicbányai járásban a munkanélküli segélyt élvezők egy részénél a törvényben megállapított hat havi határidő októberben járt le. Mivel ez az idő három hónapra meghosszabbítható, az igényjogosultak idejekorán kérték a meghosszabbítást és a városi és járási hatóságok azonnal föl is terjesztették az iratokat a szlovenszkói teljhatalmú minisztériumhoz. Ott azonban az illetékes ügyosztály — úgy látszik — ráült az aktákra, mert azóta három hónap telt el, de a kérvényezők hiába várják az elintézést. A szent bürokrácia nagyszerű munkáját megvilágítják az alábbi esetek: A Bánya- és Kohómíi rt. zakárfalvi üzemében alkalmazásban volt négyszáz munkás esetében az említett hathónapos határidő október végén lejárt. A gölnicbányai főszolgabírói hivatal a meghosszabbításhoz szükséges lépéseket november első napjaiban tette meg Pozsonyban. Mivel az elintézés késett, november 24-én táviratilag megsürgette a döntést. Január 1-én azután az az értesítés jött Pozsonyból, hogy az aktákat 7790—922. szám alatt küldték föl a prágai minisztériumba'. A kérvények a mai napig sincsenek elintézve. A szomolnokhutai Pyrit kénkovandbánya négyszáz munkásának ügyében ugyanez ismétlődött meg. A főszolgabírói hivatal október 3l-én küldte el az iratokat, november 24-én táviratilag kérte a sürgős elintézést. December 1-én megjött az értesítés, hogy az iratokat Prágába küldték. A mai napig sincs intézkedés. A gölnicbányai Waíkó-féle láncgyár húsz munkásának ügyét Gölnicbánya város polgármestere október 25-én küldte föl Pozsonyba. December 28-án küldték el a prágai pénzügyminisztériumba. Az elöljáróság sürgető távirata ellenére, az elintézés még mindig késik. A prakfalvai vas- és acélgyár mintegy négyszáz munkásának kérvényét valamivel gyorsabb tempóban intézték el, de ebben sem volt köszönet. A munkások ugyanis azt az értesítést kapták, hogy a következő három hónapban az eddig folyósított segélynek csak 50 százalékát kapják. Nyomatékosan fölhívjuk a szlovenszkói, valamint a pénzügyminisztérium illetékes ügyosztályainak figyelmét az elmondottakra. m m iaj«xsnr Ha vaii ügy, amely a legnagyobb gyorsaságot követeli meg, úgy a munkanélküliek segélyének folyósítása minden bizonnyal idetartozik. A bürokrácia csigajárása után nem szabad csodálkozni azon. ha a nyugtalan emberek lelkében az az aggodalom támad, hogy a kormány végképpen be akarja szüntetni a csekély segély kiutalását is. uaaaaaHMaaEaaaEaHBaasnMaaaieaanBHaanH«BaaBBaasBB«»BEiiiaBt[aiiBaaaMaaBaaaaaBaBeai*BnaaaBaaaBaaa ' Kél ni francia hodlesl marsol m Ragu* leié. Prága, február 1. A francig kormány értesítette a párisi német ügyivivöt, hogy a megszállott területről Németország többi részében február 1-től tilos a szén- és kokszkivitel. Ezzel az intézkedéssel megkezdődött tehát a Ruhr-vidék gazdasági szeparálására irányuló törekvés. Németország a ma esedékes ötszáz millió aranymárka fizetését nem teljesítette. Francia politikai körökben úgy tudják, hogjK ennek következményeként a jóvátétel! bizottság Németország újabb mulasztását fogja megállapítani. Essenből jelentik, hogy a bányákban és a gyárakban rendesen folyik a munka. Hétfőn 10.641 vagon szenet szállítottak el. Ez a je-i leütés — mondanunk sem kell — a francia Havas-ügynökségtől ered. Düsseldorfi híradás szerint az ottani polgármester tiltakozott a lakosok kiutasítása ellen. Ugyanez a jelentés arról is tud, hogy a német kormány két évi kényszermunkával fenyeget nnndenA vámhatárral körülzárt Ruhrvidék. kit, aki a szövetségesek számára statisztikai adatokat szolgáltat a szénre és vasra nézve A düsseldorfi postaalkaiamzottak tegnap elhatározták, hogy a postaigazgatók letartóztatása miatt továbbra is passzív rezisztenciában maradnak. A Wolff-ügynökség arról ad jelentést, hogy az aavheni haditörvényszék több lapszerkesztőt egy fölhívás közlése miatt, amely félórás munkabeszüntetésre hívta föl a akosságot, továbbá a politikai és gazdasági szervezetek ultimátumának közlése mfet pénzbüntetésekre ítélte. A Vossische Zeitung arról értesül Mühlheim-Ruhrból, hogy két francia hadtest útban van a Ruhr-vidék felé, ahol már eddig is két hadtest 1 tartózik ott. A Wolff-ügynökség jelenti Düsseldorfból, hogy egy francia lovassági járőr Düsseldorfban karddal rátámadt egy csoport polgári lakosra és többet súlyosan megsebesített. A sebesülteket a franciák elszáMitották. Mai jelentéseink. Berlin, február 1. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A dollár árfolyamá- íak óriási ingadozásai az itteni pénzügyi és >ol:itika köröket nagy izgalomba hozták. Mi- cor Newyorkból az a hir érkezett, hogy a egnapi börze megnyitásánál a márkát 26 :zred centre emelték fel, ami 38.400nas ár- olyamnak felel meg, nagy fejtörést okozott íz a kérdés, mi az oka a márka gyors ár- olyamemelkedésének. Egyes bankok arról captak jelentést, hogy ennek oka Amerika Hírek Amerika intervencióidról petróleumérdekeiben rejlik s abban a hírben, hogy Amerika interveniálni fog a lausannei konfliktusnál Anglia és Franciaország között a mosszuli kérdésből kifolyólag s hogy ennek az intervenciónak előfeltétele lesz a to- vábhi összeütközések alapjait megszüntetni s a Ruhrvidék akcióját abbahagyni.. Ezekkel a hírekkel szemben berlini politikai körök rendkívül szkeptikusan nyilatkoznak. Hivatalos örökben arról, hogy Amerika interveniálni akarna, semmit sem tudnak. Mérték|yégén ült, mellette ült az ifjabb Flórián. A ^pecsenyénél megbökte az apja oldalát: — Papa, az. elébb kint voltam, valaki egy csomagot tett a padföljáró alá, nem mertem hozzányúlni... Flórián megrémült, a fiára mordult: — Pszt, hallgass, várj.,. tudom én, hogy ott van. Ifjabb Flórián elhallgatott, de a következő ételből már óvatosan evett, mert előrelátó volt, nem tudta, hogy mit hoz még ma este a jövő. Minden különösebb esemény nélkül telt el a vacsora, utána a férfiak alsózni kezdtek, az asszonyok pedig körülülték a kályhát és a ftehéz .gazdasági helyzetről beszélgettek. Csuka Flórián ideges volt, sokszor nézte az óráját, a fia pedig több Ízben eltűnt. Éjfélkor, pontosan, fölállt Csuka Flórián, magasztos hangon szólalt meg: — Uraim, hölgyeim, elmúlt az év, beléptünk az uj esztendőbe ... Az asszonyok felugráltak, visongva a küszöbhöz szaladtak és átléptek rajta, Ba- lajthy Móric pedig töltött. — Erre iszunk... Amikor egy keveset csillapodott a lárma, Flórián, aki még mindig meredten állt az asztalnál, a fiához fordult. — Te pedig fiam, hozd be ... Kárpátiné kiváncsi volt. / — Mit... mit... Flórián mosolygott, titokzatosan és az ajtót leste. Ifjabb Flórián értelmes volt, mindjárt visszajött, letette a csomagot az asztalra. Balajthy a csomagra nézett. — Hiszen ezt már láttam máma... Mindenki az asztal köré gyűlt, Csuka Flórián pedig kényelmes mozdulatokkal bontogatta a zsineget. A sok drága étel: sonka, sajt, cukor, narancs, szőlő, karcsú palackos borok, — a vendégek elé tárult, Flóriánná összecsapta a kezét: — Hát ezt most mind megesszük? Ifjabb Flórián egy székre mászott föl, onnét válaszolt az anyjának: — No hát ez egész természetes, mit gondol,anya ,.. Balajthy Móric szakértő mozdulatokkal vizsgálta a palackokat, komoly, egykedvű arccal tette le őket. — Jó márka... Csuka Flórián csettintett: — Meghiszem azt, harminc korona volt üvegje. A felesége elsápadt erre a szóra és számolni kezdte az üvegeket, azután magában mondta: — Tiz... az háromszáz... meg a többi megint háromszáz... ez az ember megbolondult ... De már mindegy volt, mosolygós arcot vágott és kiment a konyhába tea után nézni. — Tudjátok — kezdte Flórián —, holnap megkapom a véglegesítést, hát gondoltam, ezt megünnepelhetjük ... — Nagyon helyes ... Ez Balajthy volt. — ... és tekintettel, hogy különböző iz- lésüek vannak a társaságban, mindenki ízléséről igyekeztem gondoskodni... — Nagyon helyes ... Ez ifjabb Flórián volt. Csuka Flórián hangja a konyhába is kihallatszott, ahol a tűzhely mellett egy szomorú, csüggedt asszonyi hang kélt: — Istenem ... hogy ilyen marha legyen... Ez Flóriánné volt. / IH. A vendégek csak reggel mentek el, Balajthy Móric támogatta Kárpátit, a fogalmazót és Balajthyné szelíd, de határozott sulylyal nehezedett a Kárpátiné karjára. Csuka Flórián tehetetlen mámorral feküdt az ebédlődiványon, forgott a szoba körülötte, a képek lekivánkoztak a falról és a mennyezet is himbálózó úszással szállt le a padló felé. A felesége a konyhán volt, a tivornya maradványait rakosgatta el. Flórián nem tudott aludni a nagy fáradtságtól, ruhástól forgolódott a díványon. Egyszerre valami különös véletlen — arra gondolt, hogy miért is fekszik ő itt ilyen pállot- tan — eszébe juttatta, hogy január elseje van. Homályosan derengett benne, hogy ma neki okvetlen hivatalba kell mennie, mert ma lesz a szent nap, amikor végre hivatalosan hallani fogja, hogy az uj urak befogadták őt maguk közé. Ez a gondolat egy kevés friss szellőt hozott az agyába, feltápászkodott a díványról, dühöngő járással rrient ki a házból. A hivatali Íróasztaláig.bírta az ereje, ott lehullott a székbe, feje az asztalra konyult. Két óra is eltelt igy, Csuka Flórián fél- álomban vizionált, nagy summa pénzt látott, meg borospalackokat, narancsot és a kisfiát. Kárpátinét, aki hajnalfelé már kíjebb engedte a lábát a szoknya alól. Boldizsár verte ébrenlétbe, két oldalról rázta a vállát. — Tekintetes ur, szedje össze magát, jön az igazgató . . . Flórián fölállt, imbolyogva dőlt az asztal szeléhez, együgyű, züllött ábrázatta! meredt Boldizsárra. Mi . . . mi az . . . Boldizsár közel hajolt hozzá. — Jön az igazgató. Az ajtó előtt már hallatszott: hupp-csu- uusz-csuuusz, az ajtó is megnyílott és a kis vörös irodaigazgató lépett be rajta. Bejött! belépett, nézett és egyszerre visszahökkent, azután előre ugrott, a szoba közepére, onnét | adó helyen kijelentették előttem, hogy egy másik állam egyideig az intervenciót megkísérelte, de fáradozásai meghiúsultak, mert Franciaország nem volt hajlandó tárgyalni. Ugyanez a személyiség kijelentette azt is, hogy Németország sem hajlandó tárgyalni mindaddig, amig a Ruhrvidéket megszállva tartják. A legújabb rendszabály, Németország teljes elzárása a Ruhrvidéktöl, súlyosan érinti a német közgazdaságot, de erre Németország el volt készülve. Intézkedés történt arra nézve, hogy a német ipar elegendő szénnel legyen ellátva. A Berliner Tagé blatt ma reggeli számában Scheidcmann szociáldemokrata képviselő és főpolgármester cikket közöl, amelyben az leleplezi, hogy az utóbbi napokban a birodalom három legnagyobb városának rendőrigazgatóságiaiitól hivatalos figyelmeztetéseket kapott, amelyek szerint egy szellemileg degenerált egyén és egy diák tervbe vették, hogy a legközelebbi időben a szociáldemokrata párt vezetőit, elsősorban Éber birodalmi elnököt, Scheide- mannt és No-skét elteszik láb alól. Letartóztatások Cleve, január 31. (Wolff.) A Kölnische Zeitung jelenti, hogy Cleve polgármesterét, Wolff dr.-t letartóztatták. Több letartóztatás várható. Cleve vasúti állomást a belgák megszállották. A német vasutasokat elkergették az állomásról. Dortmund, január 31. (Wolff.) Bochumból jelentik, hogy ott Lomeg automobilgyárost és két hivatalnokot, mert ézok vonakodtak a franciák részére javításokat elvégeztetni, letartóztattak. Gyujtog-atás vasúti műhelyekben Düsseldorf, január 31. (Havas.) A mainzi, bingeni és kasseni vasúti műhelyekben gyújtogatás történt s a tüzet csak nagy erőfeszítéssel sikerült eloltani. Az orosz munkások adománya a Ruhrvidéki sztrájkalapnak London, január 3l. (Havas.) Az itteni orosz kereskedelmi delegáció szerint az orosz munkásszövetség központi bizottsága százezer aranyrubelt, vagy tízezer font sterlinget adományozott a ruhrvidéki munkások sztrájkalapja javára. Nem sikerült kommunista-sztrájk Franciaországban Páris, február 1. A reformált szakszervezetek szövetsége visszautasította a kommunista szakszervezeti szövetségnek ama javaslatát, hogy a Ruhrvidék megszállása ellen január 31-én általános sztrájkot rendezzenek. Nem hívják egybe az angol parlamentet London, január 31. Bonar Law a munkáspárt vezetőjével, Macdonalddal folytatott tanácskozás során kijelentette, hogy ama kérésnek, hogy a parlamentet február 13-án hívják össze a Ruhr- kérdés megtárgyalása céljából, nem tehet eleget. sivitotta Flórián felé, a maga nyelvén, amelyet Flórián már ültül megértett. — Mit? . . . maga részegen jön ide? . . . Flórián bambán meredt az igazgatóra. az meg folytatta. — Maga igy mer idejönni ... mit gondol, mi ez? . . . Maga szemtelen! . . . Csuka Flórián megtántorodott. Zavaros szeme vérbe sűrűsödött, nem tudva, mit tesz, rekedten hebegett. — Szemtelen? ... én? ... én í-de jö- jöttem... itt vagyok ... de maga . . . mert a . . . a . . . lába -úgy tesz... Hup.., csu- u-u-sz . . . hát már . . . azt hitte, hogy ide jöhet? . . . Az igazgató arca eltorzult a dühtől. — Halgass! Flórián szörnyű önérzettel szállaíodott egyenesre. — Hogy ... én ... hallgassak ... én.., fegy végelegesitett... kinevezett iroda- tiszt ... én... Az igazgató arca egyszerre torz, gonosz mosolyra rándult, két sárga fogsoíík Flórián felé villogott. Közelebb lépett hozzá, szaggatott, kemény szavakat vágott az arcába. — Igen, maga . . . elbocsátott irodatiszt... Csuka Flórián nem értette mmgyárt előre lendült a feje. Az igazgató az ajtóhoz lépettriszélesre tárta azt és tessékelte Flóriánt. Amikor látta, hogy az nem ért semmit, újra melléje lépett — Tessék tudomásul venni . . . felfüggesztem . . . holnap már be se jöjjön. Azzal kiment a szobából és mérgesen csapta be maga mögött az ajtót. Flóriánt Boldizsár vezette haza, a karját fogta, úgy vitte az utcán végig, mint egy elesett gyermeket. A ház előtt eszébe jutott Boldizsárnak a tegnapi öt korona. Amikor a kapu alá álltak be, elővett öt koronát és óva-
