Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-05 / 3. (156.) szám

4 JnwWJWW&ftiRES Péntek, január 5. — (Nagy Petöfi-ümiepségek mindenfelé.) Nagyszöllösről jelenti tudósítónk, hogy az ottani kaszinó gazdag müsoru és igen jól sikerült Petofi-emlékünnepet rende­zett. A magyarságnak minden vágyát és Petőfihez fűzött minden reményét pompásan fejezte ki egy erre az alkalomra irt verses prológ, amelyet Siménfalvy Árpádné adott elő. Hokky Károly Petőfiről tartott emlékbe­szédet. Tar Dolly Petőfi két versét szavalta nagy sikerrel. Nagy Manci Petőfinek a Hor­tobágyon cimü melodrámáját adta- elő, zon­gorán Spolarich Lászlóné kisérte. Szász Gyuláné Székely Imre egy rapszódiáját ját­szotta el nagy sikerrel. Tar Zoltánné Petőfi- dalokat énekelt Dobos Andorné zongorakisé- rete mellett. Koflanovics Sándorné Sza- bolcska Mihály Petőfi cimü költeményét sza­valta, Reha Bertalan és Ladányi Jolán az „Egy gondolat bánt engemeí“ cimü melo­drámát adták elő. A nagy és lelkes közönség sokat tapsolt a jó előadás minden szereplő­jének. — Azérsekujvári keresztény egyetemi és főiskolai hallgatók január 9-én este 8 órakor Petőfi Sándor emlékére az Arany Oroszlán-szálló nagytermében műsor­ral egybekötött Petőfi-bált rendeznek. Előtte Géczi István és Szávay Gyula „Petőfi14 cimü vigjátékát adják elő. A tiszta jövedelmet a szegénysorsu egyetemi hallgatók segélyezé­sére fordítják. — Balassagyarmaton a Madách-társaság újév napján tartotta a Petőfi-ünnepet. Huszár Aladár elnök indítvá­nyára elhatározták, hogy azt a házat, amely­ben Petőfi Balassagyarmaton való átutazása alkalmával megszállott, emléktáblával örökí­tik meg. — Székesfehérvárott Szil­veszter napján nyitották meg a Petőfi-kiál- litást. Az első csoportban Petőfi müveinek különböző kiadásait látjuk úgy az eredeti, mint a mostani kiadásokból. A második cso­portban müveinek idegennyelvü kiadásai ta­lálhatók meg. A harmadik csoportban a Pe­tőfiről szóló verses és prózai müvek, a ne­gyedikben képgyűjtemény Petőfiről, szülei­ről, fiáról, barátairól, az ötödik csoportban pedig szobrok, plakettek és emléktárgyak vannak. A kiállítást Prohászka Ottokár püs­pök nyitotta meg. — A k a s s a, i keresztény­szociális szakszervezetek a katolikus le­gényegylet nagytermében január 7-én nagy­szabású Petőfi-ünnepet rendeznek. Az ün­nepségen neves művészek s a kassai ke­resztényszociális társadalom legjobb erői fognak szerepelni. — (Petöfi-ünnepek). Losoncról jelenti tudósí­tónk: Losonc város közönsége is méltó módon vette ki részét Petőfi ünnepléséből. A városháza díszterme nem is volt elegendő befogadni az ün­neplő közönség hatalmas tömegét. A hölgyek nagyrésze magyar ruhában jelent meg, sőt ma­gyar ruhába öltözötten vett részt az ünnepségen Szilassy Béla, az ellenzéki pártszövetség elnöke is. Az ünnepet Thaász Lajos, a Polgári-kör igaz­gatója nyitotta meg lelkes beszéddel. Azután a losonci magyar dalegylet adott elő Petőfi-dalo- kat, majd ifj. Wallentinyi Dezső, a jónevü magyar poéta lépett az emelvényre s költői gondolatok­ban gazdag előadásban méltatta Petőfi Sándor költészetét. Riszner Eletta a „Múzsám és meny­asszonyom14 cimü költeményt szavalta el nagy hatást keltve. Röthstein Dezső néhány Petőfi-dalt énekelt el zajos tetszés mellett A dalegyesület énekszáma fejezte be a méltóságteljesen lefolyt emlékünnepet. — (Közvetlen vasúti kocsik korlátozása Prá­ga és Budapest között). Illetékes helyről közük, hogy a prágai Masaryk-pályaudvarról 21 óra 40 perckor induló 306. számú vonat és a prágai Masaryk-pályaudvarra 8 óra 25 perckor érkező 305. számú vonat budapesti közvetlen kocsija ja­nuár 10-étől kezdve hetenkint csak háromszor közlekedik. A Prágából induló vonatnak szerdán, pénteken és szombaton, a Prágába érkező vonat­nak pedig kedden, szerdán és szombaton lesz ilyen közvetlen kocsija. A budapesti utasok egyéb napokon a prága—belgrádi közvetlen kocsit hasz­nálhatják. — (Sztrájkoló újságírók.) Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonó: A Szegeden megjelenő Szeged cimü lap munkatársai százszázalékos ftzetésjavitást kértek. A 'kiadóvállalat megtagadta a’ kérés teljesítését, mire a lap valamennyi mun­katársa sztrájkba lépett. A sztrájkolok röpcédulá­kat bocsátottak ki, amelyben arra kérik a kö­zönséget, hogy tegye ügyüket magáévá, mert az újságírók szegénységben és nyomorúságban is a' nagyközönség érdekeit szolgálják. — Az állandó fogyasztói ankét árakat sza­bályoz.) Mint a „Ceské Slovo“ jelenti, a köz- élelmezési minisztérium kebelében működő ál­landó fogyasztói ankét legközelebb a' különböző liaücásberendezési cikkek árát fogja megvitatni, hogy ebben a szakmában is megfelelő árcsökke­nést biztosítson a fogyasztónak. Az ankét az or­vosi tiszteletdijak és a gyógyszerészeti dijakat is szabályozni óhajtja. Végül pedig foglalkozni fog a vasúti éttermek árainak leszállításával is. — (Legionlsták mulattak Losoncon.) Losonc­ról jelentik: A Losoncon tartózkodó legionlsták Szilveszter éjszakáján nagy mulatságot csaptak a Kalmár-féle vendéglőben. A mulatozó légion Is­ták felszögeiték .a' falra Ferenc József és Károly király arcképét, aztán gunydalok éneklése köz­ben a képeket szuronyokkal összeszurkálták. — (Eltiltás az ügyvédség gyakorlásától). Lo­soncról írja tudósítónk: A turócszentmártoni ügy­védi kamara Sclnveitzer Dezső dr. losonci ügy­védei eltiltotta az ügyvédség gyakorlásától, mert a kamarai tagdijakat kellő időben nem fizette be. Jogászi körökben általános feltűnést keltett a tu- rócszéntmártoni ügyvédi kamara eljárása, mert az érvényben levő 1874. ért XXXIV. t.-c. felso­rolja azokat a fegyelmi okokat, amelyek alapján ügyvédre a silenciurii kimondható. Sclnveitzer De­zső dr. ügyvéd ellen fegyelmi eljárást nem is in­dítottak. Minedenesetre jellemző, hogy egy ügy­védi kamara, amelynek hivatása lenne a jogrend felett őrködni, ilyen jogászi műhibák elkövetésé­vel ássa alá tekintélyét nemcsak a jogászi körök, hanem általában az egész nyilvánosság előtt. — (New-York szobrot készíttet Carusonak.) Rómából jelentik: De Nicola olasz képviselőházi elnök és számos politikai vezető személyiség je­lenlétében most leplezték le Cifariello olasz szob­rászművész műtermében azt a hatalmas érc­szobrot, melyet New-York városa rendelt meg a' világ eddig legnagyobb tenoristájának, Caru­sonak emlékére. A szobor négyszeres életnagy­ságban ábrázolja Carusot és egy mesteri talap­zaton áll, melyet a múzsák alakjai díszítenek. A melléfcalakok közt elhelyezett lapok azokat az operákat örökítik meg, amelyekben Caruso leg­nagyobb sikereit elérte. A szobrot legközelebb elszállítják New-Yorkba. — (Munkanélküliek tüntetése Máhrisch- Osztrauban.) Az osztraui mimkanélküiiek tag­nap nagy tüntető gyűlést tartottak, amelyen kommnuista vezérek beszéltek. A gyűlés után tüntető felvonulás volt a városban s küldöttséget menesztettek Prokesz képvise­lőhöz. A tüntetések a késő esti órákig tar­tottak. — (A legszebb asszony.) Roda Roda a „Da- me“ cimü folyóirat legújabb számában azt a kérdést teszi fel, hogy a föld melyik részén ta­lálható a legszebb asszony. A kérdésre mindjárt feleletet is ad. A színes asszonyok — véleménye szerint — számításba sem jönnek. A híres cser­kesz asszonyi szépségek a török háremek gyön­gyei. Az európai nők, akik a háremeket és török fürdőket látogatták, nagyon csalódtak a cserkesz nők szépségében. A spanyol nőknek gyönyörű a feje, tüzes a szeme, teste azonban nagyon gyönge. Roda szerint a legszebb magyar nőt Nagyváradon lehet találni. Bécsiben a legszebo nő Piccaver asszonyság, aki new-yorki szárma­zású. Roda összehasonlítja még a francia és csen nőket s végeredményben az északi nőnek adja a pálmát — (Letartóztatott „hazaáruíók". Losoncról jelenti tudósitónk: A besztercebányai állami ügyészség megkeresésére a csendőrség haza­árulás vádja alapján letartóztatta Barta Imre dr. panyidaróci gazdálkodót Barta Imre dr.-t László Károly panyidaróci biró jelentette fel, hogy ö annakidején, amikor a vörös hadsereg Pamyi- daróc község előtt állott, Barta dr. a toronyból fehér zsebkendővel jeleket adott s hogy aláíráso­kat gyűjtött a környéknek Magyarországhoz való visszacsatolása érdekében. A nyomozás során a feljelentő ellen is gyanuokok merültek fel és a losonci büntető biró László Károly községi bírót is letartóztatta. Mindez a békeszerződés életbe­lépése előtt történt s az általános amnesztiával el is intéződött. így a letartóztatások minden va­lószínűség szerint egyes hatósági közegeknek a túlbuzgóságából történhettek. — (Miért drága a cseh-szlovák diplomácia?) A 28 Rijen közli s megjegyzést is fűz hozzá, hogy a kopenhágai cseh-szlovák követnek négyezer- kétszáz dán korona a havifizetése s ezenkívül hatszáz dán koronát kap reprezentációs költség címén, vagyis ötvenhétezer hatszáz dán koronába illetve háromszázhetvennégyezer cseh koronájába kerül az államnak. Ezenkívül autót is tartanok részére s a sofőrnek száztizenhétezer cseh koTO- na az évi fizetése. Ezzel szemben a dán külügy­miniszternek a reprezentációs költséggel együtt csak harmincnyolcezerötven korona az évi jö­vedelme. — (Ötszáz jelentkező egy állásra.) A prosz- nici rendőrség pályázatot hirdetett egy rendőri állásra. Az állásra ötszázan jelentkeztek. A jelent­kezők közül sok középiskolát végzett s a volt tényleges tiszt. — (Merénylő péksegéd). Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Martin József pékse­géd a Váralja-utcában lakott albérletben Iringer Ferenc házfelügyelőnél. Martin udvarolni kezdett a házfelügyelő feleségének, mire felmondták neki a lakást. Martin emiatt tegnap reggel konyhakés­sel támadt az asszonyra. Az asszony elmenekült. Erre a péksegéd a házfelügyelő tízéves leányká­ját mellbeszurta, majd önmagán ejtett tizennégy szúrást és a nyakát is elmetszette. A merénylő belehalt sérüléseibe. A kisleány az orvosok sze­rint felépül. A világ legelső márkába a REniNQION stfcancfloircS Írógép* * különféle modellekben teijen;en szabadon látható írással. Különlegesség: Számoló írógépek Cseh-Szlovák Központ: PRAHA I. CELETNA 35- - TELEFON 2871 F tokoki1: Pllsen. Relchenberg, Briiifn-flerrengasse 12/14. _ (Tífuszjárvány Ungvári.) Ungvárról jelen­tik, hogy ott ismét jelentékenyen elterjedt a tí­fuszjárvány. Már több áldozata van, közöttük Ruszinszkó katonai parancsnokának, CastelLi fran­cia tábornoknak a fia is. Castelli tábornok és két lánya szintén megbetegedett komoly tifuszos tü­netek között. — (V ilágrekord a motomélküll repülésben.) A Havas-ügynökség jelenti Biskrából (Francia- ország): Torét Fleg francia aviatikus közönséges repülőgépen Eluat magaslatáról leszállóit, a mo­tort megállította s a légáramlatok fölhasználásá­val 7 óra és 3 percig tartózkodott a levegőben s utána siklórepüléssel leereszkedett A francia re­pülő ezzel az összes világrekordokat megdön­tötte. — (Nagy lopások az égeri repülőtéren.) Égerből jelentik, hogy ott napokkal ezelőtt vizs­gálóbizottság szállt ki és súlyos visszaéléseknek jutott nyomára. A repülőtér anyagraktárából nagy mennyiségű benzin és egyéb anyag és felszerelés tűnt el. Tegnap katonai ügyész jelent meg a re­pülőtéren és hat egyént letartóztattál!, több han­gárt pedig lezártak és lepecsételtek. — (Kirabolt postahivatal.) Losonczröl jelen­tik: A rappi vasúti állomás pénztárába ismeret­len tettesek behatoltak, feltörték a pénzszekrényt s mintegy 'kilencezer koronát elloptak. xx (Mautner Frigyes dr.) ügyvéd, törvény­széki hites magyar tolmács, Prága T„ MikuláSka trida 28. Telefon 46—08 Vállal fordításokat a ma­gyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfor­dítva. SgEUBBBESflBSi&BiSBSBBESfllSBBE&EBISBSaBEBK IttODAIOPI ts HÍVÉSZf T * (Strelisky József: „Visszhang"). (Novellák, Pax-kiadás, Budapest). Nincs nagyobb dicséret, amellyel fiatal írót illetni lehetne, mint az, hogy a világot és a lét kábitó zavarát látja legfőbb s elsősorban megoldandó feladatnak. Igaz, nincsen veszélyesebb feladat sem, mert ezekkel a célki­tűzésekkel veszíti el magát legkönnyebben abban a káoszban, amely csak mint az élet anyaga ér­zékelhető, de a megformálásra (és minden művé­szet megformálás) éppen a tulhalmozottság miatt alkalmatlan. A munka, a mü nagy szenthárom­sága az élmény, megformulázás, tett; nagyon ve­szélyes ezt az örök arányosságot megbontani az­zal, hogy valamelyik elemet — rendszerint az élményt — túlsúlyra juttatjuk. És mégis: ezer­szer többet ér az irói feladatnak ez a nagyigényü megforrpulázása, mint a „kerek mese" és „jól fo­lyó elbeszélés44 olcsó és könnyen elérhető sikerei. Strelisky József számára az élet néhány végső, újra meg újra megoldandó, mert megoldhatatlan probléma pillérein nyugszik. Kozmikus múltak, végső emberi attitűdök azok, amelyekben a lét koncentrált tudata megnyilatkozik, ahol ekkora süritettség, ilyen végső határvonalak érzékelte­téséről van szó, ott az irói forma szükségszerűen a legátfogóbb keretet, a szimbolikát fogja megta­lálni. Strelisky ezzel a megállapítással természe­tesen nem sorozódik be a szimbolisták iskolájába, a szimbolizmus számára sokkal több a művészi formánál: az életforma. Minden erénye és hibája e mindent kifejezni akarás nagyigényüségére ve­zethető vissza. Ez mutatja meg számára az élet- ősökben gyökeredző folytonosságának nagy per­spektíváit, ezért látja ki az efemer jelenségekből az örök törvények szigorúságát. Strelisky József fejlődését nagy érdeklődéssel várjuk. o. r. * (Krisztus születésének éve és a keresz­tény időszámítás.) Irta Székely István dr. egyet, ny. r. tanár, Budapest, 1922. A Szent-István- Társulat kiadása. Krisztus születésének éve nem­csak történelmi dátum, hanem a keresztény idő­számításnak is kiinduló pontja és a megváltás kezdete, központja. A legtöbb ember, mikor azt mondja, hogy Krisztus után az 1922. évben élünk, természetesen azt véli, hogy Krisztus születése óta valóban pontosan 1922 év telt el. A tudomá­nyos időszámítás azonban kimutatta, hogy idő­számításunk nem felel meg pontosan a történelmi eseményeknek, melyről nevezik, s Krisztus szü­letése óta nem 1922, hanem több, négy, öt, hat évvel több idő telt el. Az első keresztényeket inkább a vallásos tanok érdekelték, mint a val­lási szempontból közömbösnek látszó időszámi- tási adatok. Az egyház első századaiban a hívek az uralkodók éveivel, a világ teremtésétől, vagy a Róma építésétől stb. kiinduló különféle korsza­kokkal számítottak még az egyházi életben is. Mikor azután a hatodik század első felében Dio- nysius Exiguus apát az időszámitásban Krisztus születési évét akarta iaz időszámítás alapijává tenni, kétséget kizáró adatok már nem álltak rendelkezésre s igy megtörtént, hogy kiinduló pontjában, Krisztus születése idejének fixirozásá- ban néhány évvel tévedett. Ez a téves számítás Nagy Károly idejében került forgalomba Nyugat- európában, azután fokozatosan elterjedt, a közép­kor folyamán lassan kint minden más keltezést háttérbe szorított és idővel a keresztény népek­nél általánosan elterjedt évszámítás lett A ke­resztény ókortól kezdve az utóbbi időkig igen sokan, nemcsak teológusok és történészek, ha­nem csillagászok is foglalkoztak Krisztus szüle­tése évének kérdésével. A Megváltó születési évének megállapításában Székely István kiindul Herodes király uralkodásának illetve halálának évéből. Mivel Jézus az evangélium szerint Heró- des napjaiban született, még pedig a’ király éle­tének vége felé, igen fontos annak a megállapí­tása, hogy melyik évben halt meg Heródes. Ku­tatásai során, melyeken szakszerűen végigvezeti ú'z olvasót, a szerző számításba veszi a Heró­des halálát megelőző holdfogyatkozást, azután Heródes fiainak' uralkodási idejét, nevezetesen Antipas nevű fiának pénzeit, s arra az ered­ményre jut, hogy Heródes Róma építése után 750-ben halt meg és Krisztus születése ennél­fogva 750 elé esik (az elfogadott időszámítás szerint Kr. u. 1. = 754. Róma építése után.) Egy másik fontos kiindulási pont Jézus születési évének megállapításában a szentirásnak az az adatai, hogy „ama napokban (Jézus születése ideién) rendelet méné ki Augustus császártól, hogy összeirassék az egész föld kereksége. Ez az első összeírás lón Cirinustól, Szyria helytartó­jától.44 Ezzel az adattal kapcsolatban Székely ku­tatja, hogy Augustus rendezett abban az idötái- ban, midőn Jézus született, összeírást, censust, melyre Lukács értesítése vonatkozhatik, aztán világosságot igyekszik deríteni arra, hogy a szén lírásban említett Ouirinius helytartó tartott-e Palesztinában censust 750-ben, vagy a rákövet­kező években, tehát kevéssel Jézus születése után. Még egyéb bibliai adatok és a keresztény hagyomány figyelembevétele után Székely a kő­vetkezőképpen jelöli meg Jézus születélének évét: mi a magunk részéről a Róma alapítása utáni 749-. aza'z Krisztus előtti 5. év mellett fog­lalunk állást. Erre mutat a legtöbb történelmi adat s ez az év, ha nem is mentes minden nehézségtől, nem is áll egyetlen hiteles adattal sem k;egyen- lithetetlen ellentétben. * (Domanovszky Sándor: A szepesi városok árumegállító joga. Budapest, Akadémia, 1922, 522 1.) Az árumegállitás joga a középkortól kezdve rendkívül fontos szerepet játszik a nemzetek éle­tében. Abban állt, hogy az a város, mely ren­delkezett vele, megállíthatta az árucikkeket, azaz nem engedte tovább a város kapujánál az ide­gen kereskedőket Legfontosabb árumegállító hely Becs volt, s Magyarország gazdasági füg­gését Ausztriától rögtön megértjük, ha tudjuk, hogy a német kereskedők nem jöhettek be hoz­zánk. Becsben megállították őket s a mieink nem mehettek túl Bécsenl A XIV. században a szepesi városok közül is szerzett egy árumeg­állító jogot, s több mint két századon át ver­senyzett jogért Lőcse, Késmárk és Igló. Doma- novszky könyvének egyik jelentősége az, hogy 'öltárja ezt a szívós küzdelmet pöröknek, csala­fintaságoknak, fegyveres összetűzéseknek vál­tozatos, regényes mozzanatokban gazdag sorát s ezzel megvilágítja történelmünknek egyik na­gyon érdekes és eddig még a szakkörök előtt is teljesen ismeretlen részét. De ez a harc sok­kal több volt mint városoknak helyi jelentőségű versengése. A árumegállitás a' középkor keres­kedelmének legjelentékenyebb szabályozója volt s annak irányításában olyan szerepet játszott mint a modern életben a vasút. Éppen a szeoesi városok e joga alapján fejlődött ki a középkori Magyarország északkeleti részén egy kfüön gaz­dasági körzet, melynek vezető városa a XVT. szá­zadban Kassa' lett Ezt a hatalmas anyagot Donra- uovszky páratlan szorgalommal, éleslátással hortüa össze olyan forrásokból, melyhez eddig senki sem mert hozzányúlni. Hat nagy levéltár anvagát buvárolta át s eredményeit öles ítéletekből 'ista' ki, — valóban ö'esekHőü mert volt köztük tö^b 5 méter hosszú papírlap! Ezt az óriási szellemi munkát az Akadémia az Ipolyi-dijúd tüntette ki. SZÍNHÁZ flS ZEfC (*) F. Biller Irén bucsuíeüéptei Kassáról je­lentik: F. Biller Irén, akit szerződési kötelezett­sége a jövő héten Budapestre szólít, hogy ott a Fővárosi Színházban a részére fenntartott szere­pek próbáit megkezdje, a vasárnapi két előadás keretében búcsúzik a kassai közönségtől, amely a közkedvelt művésznőt annyi meleg ünnep’és- ben részesítette. Búcsú előadásképpen Biller Irén vasárnap délután a „Suihanc44, este pedig „Er- dészleány44 címszerepét játssza el. (*) A lánc. Teweles Heinrich uj egyfelvonásos ciklusa szombaton, január 13-án kerü1 először színre a Prágai német szinházban. (*) Schweiger. Szombaton adiák először a Prágai német szinházban Werfel Ferenc legújabb drámáját, a „Sclnveiger“-t. A darabot Kramer igazgató rendezi. A szerző is jelen lesz az elő­adáson. A prágai német színház műsora: Péntek: Margarete (Opera Machác vendég- felléptével.) Szombat d. u.: Er und selne Schwester. Szombat este: Schweiger (premiér). Vasárnap d. u.: Offenbach. Vasárnap este: Rózsalovag. A prágai német kis-szinpad műsora: Szombat d. u. és este: KarusseL Vasárnap d. u.: Werwolí. Vasárnap este: Clown Gottes. A kassai magyar színház műsora: Péntek: Coriolanus. Szombat d. e. Petöfl-matlné. Szombat d. u. János vitéz. Szombat este: A költő és halál és Tündérlak Magyarhonban. Vasárnap d. u. Suhanc. Vasárnap este: Erdészleény.

Next

/
Thumbnails
Contents